GARANTÁLTAN LEESIK AZ ÁLLA, HA MOST NÉZI MEG NYUGDÍJPÉNZTÁRI EGYENLEGÉT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.02.08.

Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.

Az elmúlt években szinte már hozzászokhattak a nyugdíjra gyűjtők, hogy az önkéntes vagy a magán-nyugdíjpénztári befektetéseik rendre magas, nem egyszer 10 százalék feletti reálhozamot is hozhatnak. Ehhez képest a napokban többen a szívükhöz kaptak, amikor meglátták az értesítést 2018-as számlaegyenlegükről. A jó szériának ugyanis vége, a pénztárak nagy része negatív hozamokat tüntet fel a 2018-as évre.

A hvg.hu egyik olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a számlaértesítője szerint számláján a 2018-as hozam mínusz 210 ezer forint. „Felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy lehet ez, hiszen a világgazdaság és a honi gazdaság is állítólag szárnyal” – írta, mire azt a választ kapta, hogy „valami baj volt a kínai piacon, ez nem a befektetést végző szakemberek, hanem a piac hibája”...

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: HOGYAN VISZONYULJANAK A KERESZTÉNYEK A MELEGEKHEZ A KULTÚRHARCBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.02.06.

Akár várhattuk volna, mikor jelennek meg azok, akik deprogramoznák a bűnösöket, és kigyógyítanák őket a bűn betegségéből. Csupán idő kérdése volt, hogy egy önkényuralmi rendszerben, amelyben az ideológiai állam a nemzeti identitást saját ideológiájával azonosítja, az ettől eltérő emberek betegnek számítsanak. Mert mi sem természetesebb, hogy mindenki akkor normális, ha olyan, mint ők. Nem is lehet más a másság, mint betegség. S tegyük hozzá, ez még a kedvezőbb eset, mert a betegre nem úgy tekintenek, mint akit meg kell ölni, hanem úgy, mint akit meg kell gyógyítani. Ez egy korábbi állomás a népirtáshoz vezető, nem is túl hosszú úton. Amikor rájönnek arra, hogy a másságot nem tudják gyógyítani, vagy a gyógyításra kijelölt „betegek” nem hajlandóak önként alávetni magukat ennek a deprogramozásnak, akkor jön a szánalom és a lekezelés helyett a gyűlölet. Akiket ma még betegnek tartanak, azok holnap gyűlölt, veszélyes ellenség lesznek, akikkel szemben a nemzeti önvédelem azt követeli, hogy őket megjelöljék, aztán a társadalom közösségeiből kirekesszék, elkülönítsék, végül a végső megoldás nem kellemes, de szükséges formáit vegyék igénybe: előbb bebörtönözzék, majd meggyilkolják őket.

Nincs semmi új a Nap alatt, mondhatjuk Salamonnal. Ez a folyamat számos alkalommal végbement a történelemben, a forgatókönyv ugyanaz. Volt, amikor időben sikerült megállítani, volt, amikor nem, de a folyamat állomásai mindig azonosak, és ez a „vonat” megállíthatatlanul halad ugyanabba az irányba. Természetesen, akik most elindították a legújabb „szerelvényt”, azok elítélik az összes korábbi hasonló esetet. Nem értenek egyet azokkal, s felháborítónak tartják. Megemlékeznek azokról az áldozatokról, még verset is mondanak, koszorút helyeznek el az emlékműveken. Ahogyan azok is, akik velük egyetértenek. De ez a mostani helyzet más, ez nem ugyanaz, mondják. A zsidókat valóban nem kellett volna gázkamrákban elpusztítani, a boszorkányokat helytelen volt máglyán elégetni, Giordano Bruno nyelvét sem kellett volna a meggyilkolása előtt kivágni. Milyen kár a katharokért. De ez most nem az a helyzet, a melegekkel szemben elindult „gyógyítási” kezdeményezés az más. Itt egy valós probléma van, ezek tényleg segítségre szoruló betegek. Akik ezt mondják, nem emlékezhetnek rá, hogy a püspök úr is így kezdte, és elégetés lett a vége. A zsidóknak is szép szóval mondták először, hogy betegek, és csak segíteni akarnak rajtuk. Aztán veszedelmesek lettek a kereszténységre...

ITT OLVASHATÓ

VERA - ÍZELÍTŐ GRECSÓ KRISZTIÁN HAMAROSAN ÉRKEZŐ ÚJ REGÉNYÉBŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2019.02.08.

A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik - Grecsó Krisztián új, a Magvető Kiadónál február 28-án megjelenő regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

A szivacskosztümre Jakub bácsi öntötte rá a vermutot. Nem szándékosan, Vera látta, épp csak odanézett, de elkapta a pillanatot, amikor ez a furcsa nevű ember mondott valamit. Sára néni felnevetett, „Jakub!”, erre a férfi is, de csak azután, hogy Sára néninek tetszett, amit odasúgott neki. Együtt kacagtak, a férfi közben résre húzott szemmel bámulta a nőt, nem is figyelte a poharát, és a karfára terített kabátra löttyintette az italt. 

Akkorra már illetlenül hangos volt Béla bácsi születésnapi bulija, borzasztóan füstös lett a lakás. Vera néha befogta a fülét, vagy kérte Sárit, hogy meneküljenek be az ő szobájába, de a barátnője nem akart elbújni vele, és ez dühítő volt, érthetetlen, hiszen rajtuk kívül nem volt gyerek a házibuliban. Hangzavar volt a levegőtlen lakásban, megszorult a nyár végi meleg a függőfolyosón és az udvaron is, Sári szülei túl sok embert hívtak meg, Vera nem értette, miért nem jutott eszükbe, hogy ennyien nem fognak elférni, még leülni sem tudnak. De ez rajta kívül, láthatóan, senkit sem zavart. Mind ittak és kiabáltak, a papa is, levette a nyakkendőjét, kigombolta az ingét, egyre pirosabb lett az arca, cigizett is, amit otthon soha, legalábbis Vera még nem látta, hogy ilyesmit csinált volna...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI, AKI VERSENYKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZIK, EL FOG MENEKÜLNI

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.02.08.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az MTA elleni támadás mögötti legfontosabb motiváció egyrészt az Uniós pénzek, másrészt az MTA hatalmas ingatlanvagyonának lenyúlási szándéka. Persze mozgatja őket a bosszúvágy, a frusztráció is, mivel hiába hoznak létre milliárdokból újabb és újabb, a diktatórikus maffiaállam ideológiáját "tudományosan" igazolni próbáló intézményeket, ezek hatása a tudományos közgondolkodásra gyakorlatilag nulla.

Semmiféle súlyt nem képeznek a tudományos életben, valójában szánalmas és megmosolyogni való kreatúrái a hatalomnak.

És szerepet játszik az elszánt rombolásban az is, hogy a hatalom tűzzel-vassal írtja az autonómiákat, az önálló gondolkodás és véleményalkotás műhelyeit. Ezért gyűlölte a CEU-t, a független színházakat és az akadémiai kutatóintézeteket. No meg a bosszúvágy, azért, mert az MTA kutató intézetei számos olyan tanulmányt publikáltak, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen jóvátehetetlen pusztítást okozott az oktatásban és más területeken a NER.

Mindez azonban nem szolgáltatott volna elég indítékot a brutális támadásra, ha nem tudnák, hogy 2021-től jelentősen megcsappannak az EU-s források, az egyetlen terület, ahová több pénz jut, a tudományos kutatás és az innováció. Nos, erre a pénzre fáj foguk, ezt akarják megszerezni oly módon, hogy vazallusaik által irányított áltudományos intézeteket hoznak létre, a meglévő intézményeket pedig felszámolják.

A másik cél pedig az MTA hatalmas értéket képviselő ingatlanvagyonának, elsősorban a Széchenyi téri épületének lenyúlása, hogy Mészáros Lőrinc alakjában Orbán Viktor vagyonát gyarapítsa...

ITT OLVASHATÓ

A VÖRÖSISZAPPER ANATÓMIÁJA

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.02.08.

Február elején másodszor született elsőfokú ítélet Magyarország legsúlyosabb, nyolc halálos áldozatot követelő ipari katasztrófája ügyében. A vörösiszapperben a korábbi, a vádlottak számára felmentést hozó ítélet megsemmisítése után egy újabb bíróság bűnösnek ítélte ugyan a tározót üzemeltető Mal Zrt. egykori vezérkarának érintett tagjait, azonban a vád súlyához mérten viszonylag csekély büntetéseket szabott ki. Szakértőnk elemzése azt igyekszik feltárni, mi állhat a bírósági döntés hátterében.

2010. október 4-én kiszakadt a Mal Zrt. által működtetett X. számú vörösiszap-tározó, a kizúduló zagy percek alatt elöntötte a mélyebben fekvő Kolontárt, Devecsert, majd Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A súlyosan károsodott természet az idő múltával kiheverte a szennyeződést és visszaállt a régi vegetáció.

Ahhoz, hogy megértsük, miért született ebben a büntetőperben három különböző bíróságnak három különböző döntése, néhány percre félre kell tennünk minden szubjektív érzelmünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne éreznénk együtt az áldozatokkal, hogy ne éreznénk át mindazok fájdalmát, lelki és anyagi kárát, akik ártatlan szenvedőivé váltak a katasztrófának. Csupán annyit kérek, ne tekintsék eleve eldöntöttnek, hogy az ügyész az igazi felelősöket ültette a vádlottak padjára.

Menjünk vissza az időben, 2010 októberére. A katasztrófa másnapján Orbán Viktor miniszterelnök megjelent a helyszínen és kinyilatkoztatást tett. Ő már akkor „tudta”, hogy emberi mulasztás történt, nyilvánvalóan a Mal Zrt. vezetői és dolgozói felelősek a történtekért. Bátor kijelentés még azelőtt, hogy az ügyben akár csak a nyomozás megkezdődött volna. A parlament hamarosan létrehozott egy külön bizottságot a jobbikos Kepli Lajos vezetésével. Kepli elfogulatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az az általa készíttetett lábtörlő, amelyet a Mal Zrt. vezérigazgatójának, Bakonyi Zoltánnak a feje „díszített”. Biztos jó érzés lehetett nap mint nap azon taposni. De mindez apróság ahhoz képest, hogy egy büntetőjogi kérdésben talán mégsem egy parlamenti bizottságnak kellene „ítéletet” hoznia...

ITT OLVASHATÓ

CSERNUS DOKTORRAL ÉS ÖNISMERETI TRÉNINGEKKEL MENTENÉK MEG A KISGYEREKES ANYÁKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.02.06.

14 milliárd forint EU-s pályázati pénzből nyitottak országszerte Család- és karrierpontokat, hogy segítsék a kisgyerekes nők munkavállalását. A projekt három évig tart, ebből egy letelt, ezért kiválasztottunk közülük hármat, és megnéztük őket közelebbről. Kiderült, hogy az irodák csak pár hónapja nyitottak meg, eddig főleg Csernus doktorral, Pál Feri atyával, önismereti tréningekkel és tanácsadással próbálkoztak. Aki komolyan veszi, nehéz fába vágja a fejszéjét, aki nem, papíron az is jól teljesíthet. 

Az elmúlt hónapokban 71 Család- és karrierpont lepte el az országot Szombathelytől Baján át Mátészalkáig. Ezeket egy 14 milliárd forintos, “Nők a családban és a munkahelyen” című EU-s pályázat keretében nyitották, hogy segítsék a kisgyerekes anyák munkavállalását, és ezen keresztül ösztönözzék a gyerekvállalást.

A kiírásban látványosan a fejletlenebb régiókat célozták meg. Közép-Magyarországról egyáltalán nem lehetett pályázni, nyertek viszont egészen apró településeken is, például a Baranya megyei Kisharsányban és a szabolcsi Kállósemjénben is. Ezek az irodák elvileg arra jók, hogy három éven át népszerűsítsék az atipikus foglalkoztatást, vagyis mindent, ami túl van a hagyományos, reggel nyolctól délután négyig tartó munkavégzésen. Ilyen például a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő vagy a távmunka is.

Ezek a megoldások nem túl elterjedtek Magyarországon, az összes foglalkoztatott alig négy százaléka dolgozik részmunkaidőben, ellentétben a nyugat-európai országok 30-40 százalékos arányával. Pedig tényleg megkönnyítené a kisgyerekes anyák (ne adj Isten, apák!) dolgát, ha elszaladhatnának délután az óvodába, vagy időnként otthonról dolgozhatnának. (Ez persze nem azt jelenti, hogy az atipikus foglalkoztatásnak kizárólag előnyei vannak. Sokszor csak rövid távra lehet tervezni velük, kevesebbet lehet keresni, és adott esetben a főnöknek is kiszolgáltatottabb az ember. Ugyanígy az sem magától értetődő, hogy azonnal meghozzák a kedvet a gyerekvállaláshoz. Erről a részmunkaidő kapcsán itt írtunk bővebben).

A kormány családpolitikájában egyre fontosabb szerepet kap a nők munkavállalása, amire szükség is van, hiszen a gyerekvállalás óriási hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. Szülés után szinte esélyük sincs utolérni a férfiak fizetését, már ha a főnök nem dönt eleve úgy, hogy inkább megszabadul tőlük. Ebben a cikkben három nőt mutattunk be, akik a terhességük elején széles mosolyokat és gratulációkat kaptak, aztán hirtelen mégsem volt hová visszamenniük dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ha egy gyerekes nő próbál munkát találni, az interjúkon előszeretettel faggatják a családi életéről.

Ha minden jól megy, 2020 végéig ezek a – fejenként nagyjából 200 millió forintba kerülő – Család- és karrierpontok meggyőznek néhány munkáltatót arról, hogy alkalmazzanak gyerekes anyákat. Közben utóbbiaknak szintén segítenek a munkalehetőségek felkutatásában, a család és a karrier összehangolásában. Ezen kívül közösségi programokat szerveznek és gyerekmegőrzést is vállalnak, ha valakinek éppen arra van szüksége.

Ez így remekül hangzik, de vajon a gyakorlatban is van értelme? Ellátogattunk három településre, a harmincezer lakosú Salgótarjánba és Gyöngyösre, valamint a tízezres Pásztóra, amelyek mind hátrányos helyzetű térségekben vannak. Kíváncsiak voltunk, mihez kezdenek a pénzzel, milyen eredményeik vannak eddig, és egyáltalán mit gondolnak a magyar nők helyzetéről...

ITT OLVASHATÓ

EZ A SZTORI IS AZ OROSZOKRÓL SZÓL

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.02.08.

Sem a CEU ügye, sem a magyar demokrácia állapota miatt nem vágna eret magán az Egyesült Államok, de az oroszok és a kínaiak már más tészta. Mike Pompeo hétfőre tervezett látogatása kapcsán a korántsem felhőtlen amerikai–magyar kapcsolatot elevenítjük fel.

Noha már egy ideje be volt tervezve, hogy az amerikai külügyminiszter Budapestre jön, és nemrég a Washington Post is megírta ezt, Mike Pompeo és Orbán Viktor jövő hétfőre tervezett találkozása mégis jelentős esemény. Magyarország és az Egyesült Államok viszonya ugyanis korántsem felhőtlen.

A HÁTTÉRBEN VALÓJÁBAN NEM MAGYARORSZÁG, HANEM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG JÁTSSZA A FŐSZEREPET.

Már hosszú évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált Washingtonnak, hogy Moszkva az energetikán keresztül próbálja kiterjeszteni a befolyását Európában, és nemcsak hírszerzői tevékenységet folytat, de „aktív intézkedéseken" keresztül bele akar folyni a kontinens belügyeibe is, hogy ezzel is növelje erejét. Moszkva ezt éppen ellenkezőleg látja, Putyin úgy érzi, az amerikaiak rúgták fel a status quót azzal, hogy Ukrajnát a nyugati szövetségi rendszerbe édesgetik. Az ütközőzónában lévő, Ukrajnával szomszédos Magyarország így lett fontos szereplő ebben a játszmában...

ITT OLVASHATÓ

AZÉRT TÜNTETNEK A PÁRTOK, HOGY VÉGRE TISZTESSÉGESEN SZÁMOLTASSÁK EL ŐKET

444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.02.08.

Közösen szervez tüntetést vasárnapra az ellenzék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) székháza elé, hogy tiltakozzanak a pártokat padlóra küldő büntetések ellen. Januárban ugyanis az ÁSZ kérésére felfüggesztették a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását, a Jobbikra pedig egy újabb százmilliós bírságot szabtak ki, amivel a párt összbüntetése már közel jár az egymilliárdhoz, így múlt héten már a megszűnése is felmerült.

Akik már évekkel ezelőtt is dolgoztak az ÁSZ-szal, úgy látják, hogy az intézmény az utóbbi években a hibák kijavítása helyett inkább a bürokratikus packázásra ment rá. Az ellenük zajló vizsgálatról a Párbeszéd és a Momentum képviselői azt mondták, csak azt akarják elérni, hogy az ÁSZ végre a beszámolóik alapján ítélje meg a kampányköltéseiket, ugyanis ezt az elmúlt hónapokban nem sikerült elérniük. A Jobbiknál pedig nem értik, hogyan minősítették tiltott támogatásnak, hogy tartoznak a NAV-nak és a Postának.
Az ÁSZ csak egyszer csenget

A törvény szerint a választások után az ÁSZ-nak egy éve van arra, hogy megvizsgálja a pártok kampányköltéseit. A Párbeszédet és a Momentumot már július elején fel akarta keresni, de mivel mindketten költözésben voltak, és az erről szóló értesítést a régi székhelyükön nem tudták átvenni. Anélkül, hogy később figyelmeztetést küldött volna, az ÁSZ az erről szóló jelentésben ezt úgy könyvelte el, hogy a Párbeszéd és a Momentum közreműködési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel az ellenőrizhetőség alapfeltételeit nem biztosította. Innen pedig egyenes út vezetett az állami támogatások befagyasztásáig...

ITT OLVASHATÓ

LŐTTEK A RÖVID TÁVÚ LIKVIDITÁSKEZELÉSNEK - ALIG MARADT NÉHÁNY PÉNZPIACI ALAP

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.08.

Gyakorlatilag kinyírta az uniós szigorítás a korábban nagy népszerűségnek örvendő, mára a veszteségek miatt már kevésbé kedvelt pénzpiaci alapokat. Januárban ezek sorra szűntek meg, alakultak át kötvénylapokká vagy olvadtak be. Ezzel szűkült a kínálat, csökkent a befektetési paletta sokszínűsége.

Még tavaly nyáron lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács Pénzpiaci alapokról szóló rendelete, amit a már működő alapok esetében 2019 januárjától kell alkalmazni. Az unió célja a pénzügyi rendszer stabilabbá tétele volt, ezzel azonban úgy tűnik, hogy a lassú fogyás helyett az utolsó szeget ütötték be a pénzpiaci alapok koporsójába.

Január 14-étől a CIB Hozamvédett Betét Alap és a CIB Pénzpiaci Alap rövid kötvényalappá alakult át, és CIB Start Tőkevédett, illetve CIB Start 2. Rövid Kötvény alap néven fut tovább. Mivel rövid kötvényalapokká alakultak, így a javasolt befektetés is a tetszőleges, illetve a minimum 3 hónapról minimum 6 hónapra emelkedett. A Hozamvédett Betét Alapnál január végétől megszűnt a hozamvédelem, a tőkevédelem pedig legalább 30 napos tartás esetén érvényes. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ITT OLVASHATÓ

NINCS AZ AZ ISTEN, HOGY HAZAKÖLTÖZZEK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / István
2019.02.08.

A magyar munkamorál, a szaktudás sokat segít a beilleszkedésben – legalábbis Istvánnak ez a tapasztalata Franciaországban, ahol úgy érzi, befogadták és képes egyedül eltartani a családját. Nem nagy csoda, hogy eszükbe sem jut a visszaköltözés Magyarországra.

„Franciaországban élek a kis családommal. Nincs az az isten, hogy hazaköltözzek. Az itteni munkát szerző közvetítőcég korrekt volt. Én „megtelepedni” szerettem volna. Kaptam is határozatlan idejű (itt CDI-nek nevezett) szerződést.

A pénzem nem lett jobb, mivel a CDI szerződéssel több fizetési kötelezettség járt, viszont stabil volt. A cégem egy év múlva tönkrement. Munkanélküli lettem.

Itt a legmagasabb munkanélküli kategóriába kerültem, amivel a nettó fizum 95%-át kaphattam egy évig. Nem vagyok egy otthonülő típus, pár hónap után már dolgoztam, újra (de már francia) közvetítőcégen keresztül.

Rengeteg helyet megjártam a munkám során, de a közvetítőcég bevált. Folyamatosan hozzák a munkát, és maximálisan kiállnak az érdekeimért, rugalmasak, korrektek.

Nem kezelnek betelepültként

Lassan emelkedett az ázsióm. A magyar munkamentalitás, és az otthon szerzett szaktudás, magasan a francia kollégák felé emelt. Ma már többet keresek, mint a közvetlen főnököm. Megbecsülnek, elismernek. Jól érzem magam ebben a közegben.

Hiba azt gondolni, hogy betelepültként, migránsként kezelik az embert. Van a franciáknak egy adag nemzeti önérzete, és némi nagyképűsége, de abszolút befogadók.

A lakhatás

A lakás volt a nehezebb dolog. Azt lépésről lépésre, az igényeinkhez alakítottuk. Az első lakásunk egy kis, 30 nm-es ingatlan volt teljesen felújítva, berendezve, mivel mi is egy bőrönddel indultunk.

Aztán kinőttük a lakást, az igényeink is változtak. A következő már egy 59 nm-es otthon volt egy csendes lakóparkban, a város egyik legjobb helyén. Ezt már mi bútoroztuk be fillérekből.

Nem vettünk új bútorokat, a használtpiacon nézelődtünk. Kitartó kereséssel, gyönyörű bútorokkal rendezkedtünk be.

Aztán megszületett a kislányom. Az egészségügyről nem beszélnék. Klasszisokkal jobb, mint a magyar és ingyen...

Mivel megszületett a kislányom, és az előző kapcsolatomból született lányom is elkezdett hozzánk nyaralni járni, nagyobb lakás után kellett néznünk.

Hosszabb keresgélés után Fortuna is mellénk állt. A nejem kedvenc városának központjában találtunk lakást, 300 méterre az óceántól. Minden lakás, amit béreltünk, jó és szép. A tulajdonosok kedvesek, segítőkészek. ..

ITT OLVASHATÓ

GYURCSÁNY FERENC: MERJÜNK HAZAFIAK LENNI (PDF)

DK HONLAPJA
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2019. február

Előszó

2004 elején, éppen másfél évtizede, írtam egy dolgozatot, amely arról kívánta meggyőzni a demokratikus baloldali közvéleményt, hogy merjen baloldali lenni. Amellett érveltem, hogy tisztességes humanista állásponttal a magyar választók többségét magunk mellé tudjuk állítani, s így biztosíthatjuk a kormányzás folytatásának lehetőségét. Tizenöt éve azért írtam, mert úgy láttam, hogy az akkori kormány, melynek én is tagja voltam, elbizonytalanodott, sodródik, céltalanul bolyong. És ez igaz volt a mögötte álló pártokra is. Az akkori szövegnek talán szerepe volt abban, hogy 2006-ban sikeresek lettünk. Most nyilván más a helyzet. Pártom ellenzékben van, sok más párttal együtt. A Fidesz harmadszor szerzett alkotmányozó többséget. Mi, akik szemben állunk velük, mindeddig sikertelennek bizonyultunk. De 2018-2019 fordulóján valami megváltozott, ami nemcsak új helyzetet, hanem új lehetőséget is teremtett. Ha pedig így van, meg kell kísérelni új tartalmat adni ennek az új lehetőségnek.

Se kenyér, se biztonság

A mai kormányzókkal szembenálló hazai ellenzék sikertelenségének okai összetettek. 2010 és 2014 vereségében ott van az előtte lévő kormányzás kritikája. Ez természetes, függetlenül attól, hogy mi, akik annak a kormányzásnak szereplői, főszereplői voltunk, mit gondolunk e kritika megalapozottságáról. De kudarcaink kútja ennél sokkal mélyebb. A baloldal az elmúlt két évtizedben világszerte sokkal jobban belesimult a gazdasági és kulturális elitek uralta rendbe, mint amit az egyre inkább kiszolgáltatott választói tömegek el tudtak fogadni. Ahogy mondani szokták, a baloldal jórészt feladta kapitalizmuskritikáját. De nem azért, mert a baloldal a történelmi erkölcstelenség bűnébe esett, hanem mert átalakult a társadalmi bázisa. Az elmúlt évtizedekben egyrészt jelentősen csökkent a hagyományos munkásosztály társadalmi aránya és ereje, másrészt a nagyrészt globalizációvesztes munkásosztály és a globalizációnyertes szellemi dolgozók közti korábbi érdek- és értékközösség nagyobbrészt megszűnt. Ezzel az új helyzettel mind a mai napig nem tudtak, tudnak mit kezdeni a korábban sikeres szociáldemokrata, szocialista pártok. Aztán jött a 2008-as gazdasági világválság és ennek nyomán a radikális költségvetési megszorításra épülő politika súlyos terheket rótt dolgozók tízmillióira, akik ezért főleg a baloldalt büntették szinte mindenhol, Németországtól, Magyarországon át Franciaországig. Az általános elbizonytalanodás csúcspontján, 2015-ben aztán rázuhant Európára a menekültválság. A hétköznapi életüket egyre nehezebb körülmények között élő európai tömegek azzal találták magukat szembe, hogy kormányaik, amelyek egyébként sem képesek megfelelő szociális biztonságot nyújtani polgáraiknak, leépítik a jóléti államot, most újabb, messziről érkezett milliók eltartásának terhét kívánják vállalni. Ráadásul a tömegesen érkezők ismeretlen országokból jöttek, más nyelvet beszélve, más kultúrát képviselve, más vallást követve. Sokak számára úgy tűnt, hogy az újonnan érkezettek nemcsak a mindennapi megélhetés anyagi forrásait veszélyeztetik, hanem Európa antik, zsidó-keresztény örökségét, a felvilágosodás és a szekularizáció nyomán kialakult modern életformát is. Az iszonyatos bevándorlási nyomás mögött meghúzódó Közelés Közép-Kelet destabilizálódása, a nyomában felemelkedő Iszlám Állam, ez utóbbi hátterével fellángoló iszlám gyökerű terrorizmus rémtettei megrendítették a tömegek biztonságérzetét. És ezen a ponton a félelem spirálja bezáródott. Se kenyér, se biztonság. Mindez jelentősen hozzájárult a liberális demokrácia eróziójához, mert ha a demokrácia nem biztosítja az általános jólétet, akkor egyre többen elfordulnak tőle és új utakat keresnek. A tömegek elsősorban nem elveknek hisznek, nem magasztos eszmék kellenek nekik, hanem biztos megélhetés. Kiderült, hogy a demokrácia nemcsak mifelénk törékeny, de mindenhol meggyengülhet, ha nem teremt általános elégedettséget. A mai magyar kormány nacionalista populizmusa nemcsak jól illeszkedik az utóbbi években nemzetközileg is egyre sikeresebb trendbe, de Orbán ennek egyik hangadójává, alakítójává, sokak szemében emblematikus alakjává is vált. A populisták legtöbbször csak jelszószerű elitellenessége, globalizációellenessége, migrációellenessége, az ezekre építő intenzív gyűlöletkampányok sikeresen célozzák meg a csalódott tömegeket. A hagyományos mérsékelt középpártok nemigen találnak erre hatékony választ. A nacionalista populizmus világszerte feljövőben van, de tegyük hozzá, Magyarországot leszámítva nemzetközileg eddig csak részleges sikereket ért el. A hagyományos, mérsékelt középpártok támogatottsága mindezek eredményeként Európa-szerte számottevően csökkent. A nyugat-európai klasszikus bal- és jobboldali pártok sehol sincsenek jó helyzetben: évtizedes mélyponton a német szociáldemokraták, lényegében megszűnt a francia és a görög baloldali középpárt, drámai küzdelmet folytat a fennmaradásért Sarkozy egykor sikeres jobbközép pártja. Kelet-Európában a rendszerváltó középpártok vagy eltűntek, vagy eltorzultak, mint a Fidesz, jól mutatva a választók növekvő elégedetlenségét és útkeresését...

INNEN LETÖLTHETŐ, ITT OLVASHATÓ (PDF)

FELPÖRÖGTEK A KILAKOLTATÁSOK, HÁROM ÉV ALATT CSAKNEM TÍZEZER INGATLANT ÜRÍTETTEK KI

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.02.08.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján 3212 ingatlankiürítés történt tavaly Magyarországon, vagyis a kormány által meghirdetett családok évében – értesült a 24.hu.

Ez a szám alig marad el az egy évvel korában regisztrált – rekordot jelentő – 3636 kilakoltatástól. Ráadásul tavaly egy hónappal meghosszabbították a téli kilakoltatási moratóriumot, így nem áprilistól (amikor is országgyűlési választást tartottak), hanem májustól lehetett ismét családokat az utcára tenni. Vagyis egy hónappal kevesebb idő alatt jött össze a több mint háromezer kilakoltatás, mint 2017-ben.

A köztestület nyilvántartása alapján 2018-ban

- lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
- lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
- a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
- önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
- bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19

kilakoltatás történt.

Ezzel együtt az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.

A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A hitelválságot illetően beszédes adat, hogy az elmúlt három évhez képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján...

ITT OLVASHATÓ

PALKOVICS LÁSZLÓ ÜZENT, A KUTATÓHÁLÓZATOT IS ELVENNÉ AZ MTA-TÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2019.02.07.

Az MTA-t köztestületté alakítják, talán kap egy székházat és valamennyi vagyont meghagynak neki, de teljesen leválasztják róla a kutatóhálózatot. Egy kutató szerint néhány intézetet szétosztogatnak, néhány más intézményhez csatolnak, egy részüket pedig megszüntetik.

A 168 Óra információi szerint még májusban drasztikusan átszervezi Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője múlt hét végén egy közvetítő révén üzent az MTA-nak, hogy elkötelezett az átalakítást illetően, az MTA kutatóhálózatát pedig kiszervezik az MTA alól.

Múlt hétvégén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt a miniszternél. A megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját telefonon felhívta, majd információink szerint hosszasan ecsetelte neki, hogy mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett, aki továbbította az üzenetet az akadémiának.

Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.

Információink szerint az Eötvös Loránd Intézet vezetőjeként állítólag felmerült Hatos Pál és Prőhle Gergely neve. Egy kutató azt mondta portálunknak, hogy arról nem tudnak, hogy a hétvégi telefonhívásai előtt a miniszter mit mondott, de a telefonban teljesen kendőzetlenül adta elő, hogy ez lesz...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2.RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet és Irodalom
2019.02.08.

I N T E R J Ú

Simon Andrea: Válasz ma sincs - Beszélgetés Esterházy Mártonnal

F E U I L L E T O N

Magyar László András: Az öregedés mestersége

K R I T I K A  /  K Ö N Y V 

Selyem Zsuzsa: Sem borzokat, sem szárított fügét

Max Blecher: Áttetsző test. Ro­mán nyelven írt versek Balázs Im­re József fordításában. Il­luszt­rál­ta Darvay Tünde. Lector Kiadó, Ma­ros­vá­sárhely, 2018, 52 oldal, 3000 Ft

A könyv címe az 1924-ben megjelent nagyhatású Thomas Mann regény, A varázshegy tüdőszanatóriumában kibontakozó szerelemre utalhat, aminek magyarul is van tökéletes sűrítése: „Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, / hadd lássunk át magunkon itt ez estén.” Az Áttetsző test címet viselő kötet viszont se nem szerenád a szó klasszikus értelmében, se nem áttetsző, leginkább József Attila meglepő képzettársításokat halmozó Medáliák ciklusához hasonlítható. Blecher élénk káosza hordozza a tudatosság terhét. Nem lehetett könnyű feladat a fordítás, de Balázs Imre József pontosan és elegánsan oldotta meg. A kötetnyitó vers Előszó helyett címmel körülírja a szavak helyét a teremtésben, ami érthető és követhető gesztus. A tartalom viszont ömlik, árad, elborít, színes és anyagi, és még helyenként sem áttetsző.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Szarka Judit: Ex libris

Mesterházy Balázs: Gesztenye placc
Szvoren Edina: Verseim
Földényi F. László: A halál eleven terei
Tar Sándor: Vén Ede

ÉS-KVARTETT – Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényéről

Károlyi Csaba Arató Lászlóval, Bazsányi Sándorral és Bárány Tiborral beszélgetett 2019. január 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a YouTube-on (youtube.com), az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 27-én, szerdán Bartók Imre Jerikó épül című regényéről lesz szó.

K R I T I K A  /  M Ű V É S Z E T

Széplaky Gerda: Meghitt és komor
(Bukta Imre: Nálunk, vidéken; Kieselbach Galéria)

Wagner István: Kokoschka és kora
(Oskar Kokoschka – Das druckgrafische Werk im Kontext seiner Zeit, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető február 17-ig.)

Rákai Zsuzsanna: Tükörország térképe
(Debussy–Ravel-maraton, Művészetek Palotája, február 3.)

A Fesztiválzenekar szervezésében évek óta ismétlődő, tematikus koncertmaratonok azonban nem így működnek. Ezek a rendezvények bővítik és megkérdőjelezik a tradicionális formát, olyan struktúrát teremtenek, ami szükségképpen nyitott, mert egész nap és egymással párhuzamosan zajló események sorából áll. Ebből következően, mivel lehetetlen az egészet áttekinteni, lehetetlen minden részletében szimultán részt venni, ennek a bizonyos értelemben végeláthatatlan eseménysornak nincs lineárisan átélhető dramaturgiája. Miközben az ember válogat a lehetőségekből és az új kivágatokból, mindig új élményt hoz létre magának, a hangversenyek sora elemeire szedhető óraműből önálló világgá változik, amelyben barangolni lehet, amelyet tetszés szerint fel lehet fedezni, mint valami párhuzamos univerzumot.

Stőhr Lóránt: A pálya szélén
(Matteo Garrone: Dogman – Kutyák királya)

Matteo Garrone talán még tehetségesebb rendezőnek, mint forgatókönyvírónak, így a sztori esetleges buktatóin átsegíti alkotói fantáziája, amellyel a valóságot a szereplők élményvilágán képes átszűrni. A Gomorra című realista maffiafilmmel ismertté vált rendező a Dogmannel visszatért a bűnözésbe torkolló szociokulturális szegénység témájához.

Végső Zoltán: Nem ér a nevem
(Nils Frahm – Művészetek Palotája, február 4.)

A szépen karbantartott Mellotron kórushangszínei, az egyedi tervezésű Una Corda (hangonként egyhúros) pianínó hangja és az analóg szintetizátorok bődületes megszólalása önmagában letaglózó volt, ám ahogy Frahm mindezzel élni tudott, ahogy a megidézett szellemvilágból végül saját magát formálta meg, azzal felmutatta, hogy a káposztafej-univerzum hangjaiból ma is születhet érvényes és aktuális alkotás.

Herczog Noémi: Alien
(W. Shakespeare: Macbeth. Rendezte: Szikszai Rémusz, Szkéné – Jászai Mari Színház, Tatabánya)

Ilyen tehát Nagypál-Macbeth, aki így a Bűn és bűnhődés főhőse korai alteregójának tűnik. Hízeleg neki, hogy a neje szerint ő ember feletti ember, akinek joga van akár gyilkolni is a felsőbb cél érdekében. Csakhogy mivel felesége mellett gyöngéd természetűnek ismertük meg, miután megtette, olyan benyomást kelt, mint aki nem egyszerűen a félelmeinek válik kiszolgáltatottjává, hanem a lelkiismeretének. Az, hogy Macbethnek egyáltalán legyen lelke, nem új rendezői észrevétel, mégsem magától értetődő. Pár éve az Átriumban bemutatott Ionesco Shakespeare-átirat éppen azért fulladt unalomba, mert egy pszichopata hatalmi őrületét mutatta be Duncan király meggyilkolásában.

Fáy Miklós: Sümegi a falak között
(Sümegi 25 – Erkel Színház, február 1.)

Jobban esett volna azért nagyobb felhajtást látni, Sümegi Eszter nemcsak két és fél évtizede énekel az Operában, de, ahogy arra Ókovács Szilveszter igen helyesen rámutatott, csupa főszerepet. Meghatározó énekes, lehetne beszélni éppenséggel Sümegi-korszakról is, csak valahogy mégsem lehet. Mert most sincs telt ház, viszont a szakma, mármint az énekes szakma erősen jelen van, mintha Sümegi Eszter az énekesek énekese volna, nem fogyó hanggal, biztos technikával, mintha mindenki tudná, hogy ő itt a királynő, és tényleg, mondj nála jobbat, de nem lehet.

Siba Antal: Szijjártó beszél
(Magyar vétó az Arab Liga és az Európai Unió megegyezésére. Hír Tv)

Az mindig komikus, amikor magyar politikus lopakodó jogalkotásról, mint valami átverési manőverről beszél: kormányunk ebben igazán nagymesternek mondhatja magát, akit csak lehet, átver. De az ő átverése, lopakodó jogalkotása megengedett, sőt. Ha más lopakodik netán, az más.

Králl Csaba: Az apokalipszis lovasai
(Cuhorka Emese–Molnár Csaba: Pandóra szelencéje és Vadas Zsófia Tamara–Gryllus Ábris–Tóth Márton Emil: Nibiru – NEXTFESZT3 / Trafó)

Mindenesetre Gryllus ezen estén két különböző alkotói oldaláról mutatkozott be: Cuhorka Emese és Molnár Csaba darabjában (Pandóra szelencéje) klasszikusokat – Saint-Saënst (Requiem), Albinonit, Sosztakovicsot, Ernesto Cortázar feldolgozásában Beethovent (Silence) – remixelt, míg Vadas Zsófia Tamara Nibirujában komplex és atmoszférikus hangzó univerzumot teremtett középpontban egy jól táncolható, dinamikus elektronikus zenei betéttel.

I R O D A L O M

/ P R Ó Z A

Turi Tímea: Most akkor gazdagok voltunk, vagy szegények?

A kisfiam a minap, már az alváshoz készülődve közölte velem, hogy ő szegényember szeretne lenni. Meglepődtem, és visszakérdeztem, ezt hogy érti pontosan. Hát úgy, felelte, hogy a szegényemberek egész nap fát vágnak, esznek-isznak, beszélgetnek. Nem kellett sokáig gondolkoznom, hogy rájöjjek, egész egyszerűen nem tudja, mit jelent szegénynek lenni. El sem tudja képzelni. Igazából valószínűleg én sem, de pár dologról azért vannak ismereteim, például arról, hogy mit jelent fát vágni. Gondoltam, erről végül is van mit mondanom.

Szathmári István: A feketerigó

Megdöglött a feketerigó társa, így mondja nekem a férfi, uram, kinyiffant, egyszerűen leesett az ágról, az olajfa zsenge ágáról, és huppant egyet, határozottan hallottam a halál hangját, a másik meg csak várt, várt ugyanazon az ágon, ide-oda mozgatta a fejét, sárgás csőrével eltökélten bökdöste a levegőt, közben fel-felerősödött a bóra a szigeten, a tenger apró hullámokat produkált, nagy fehér-fekete hajók úsztak a távolban, és a rigó csak várt, el kellett mennem, így nekem a férfi, uram, meg kellett néznem az állatokat meg a krumpliföldeket a közeli faluban, meg az olajfákat is vizsgálnom kellett, úgy szeretem széthúzni a lombot, a leveleket, és nézni, lesni, hogy alakul a termés, hogyan duzzad a remegő bogyó, és akkor szívom magamba az illatot, a zöldet, az olajosat, meg a földét, is, igen, a vörös, hússzínű talajét, amely sohase egyenletes, apró kövek, sziklák tarkítják mindenütt, és locsolni kell, öntözni szorgalmasan, hogy éljen.

Papp András: Ebéd a Zöld Vadá­szban

Kadét volt még, minden háborúra kész derűs ifjú, mikor először a Zöld Vadászban járt. Egy forró nyári vasárnap a társai­val kirándult erre, beültek a vendéglő árnyas kertjébe, és estig egymás után itták a krigli söröket. Aztán visszatért később is, egyedül is, hagyományt teremtett a véletlen alkalomból, a látogatásból, és a hagyomány olyan emlékezővé tette, amire egy fiatalnak éppen szüksége van ahhoz, hogy az élete, amit eddig mások teremtette hagyományként élt meg, bízó felnőttként végre most a sajátja legyen. Szeretett spontán hagyományokat teremteni, mert ezekkel a katonai regulákon túl egy egészen másféle formát és szabályt adhatott az egymást váltó éveknek.

Tóth B. Judit: Anyám körül a tenger

Irigylem anyut, hogy mindig fekszik, van rá ürügye. Az egyensúlyérzékével történt valami. Olvas és elmélkedik. Sokat nézi a tengert az ablakon keresztül. Azt képzeli, hogy ott van a tenger.

Néha azért föllázad. Rossz ez így, hogy mindig ágyban vagyok! Nem hiszem. Csinálok neki káposztás tésztát, de igazában az a jó, amikor becsukom az ablakokat, és behúzom a függönyöket, és lefekszem mellé.

Még egy kicsit pötyörgök a gépben, aztán jövök, mondom. Várlak, bólogat, és besüt a nap a szobába. Szép az anyám. Öregen még szebb, mint volt gyerekkoromban. Könnyű, mint a lehelet. De nem igaz. Kiskoromban gyönyörű volt az anyám, nem tudtam elkülöníteni kicsi orrát, széles járomcsontját, sötét Ráhel-szemét, csak egy folt volt az arca, egy mindennél ismerősebb mélység kútjából előragyogó. Rajongtam érte, pedig többnyire nem nézett a szemembe, és soha nem vett a karjába. Másnak se engedte. Ragaszkodott a Pikler-módszerhez...

Pungor András: Szilváskert

Itt állt. Pontosan itt, cipője orrával a járdaszegélyen. Térdéig ért a ballonkabátja, kezében csatos bőrtáskát tartott. Azt a kapualjat figyelte, amelyik előtt most a Suzuki áll, villog az elakadásjelzője. Hogy el ne sodorja a busz, először a jobb lábával lépett hátra, mellé zárta a balt, egyszer sem tévesztette el a sorrendet, aztán visszafelé araszolt ugyanígy. Egy hete állt már a megállóban, éjszakánként aludt keveset a padon, önkéntesek hoztak neki ételt.

A Molnár utcában lakott. Azt mondták, még könyvel valahol, osztályvezető vagy valami afféle. Soha nem vett részt lakógyűlésen, a postaládáknál sem köszönt. Nem szólt a cigiző cserediákokra, pedig egyikük felgyújtotta a lábtörlőt, büdös volt tőle a lépcsőház napokig. A főgázos fiúval beszélt utoljára, aki hétfőn elhozta hozzá a menyasszonyát, a kis cigány lányt. Nem akart otthon maradni, mentegetőzött a fiú, holnap esküszünk, jön a gyerek. Párja szégyenlősen lesütötte a szemét.

/ V E R S

Debreczeny György: ami igazán lényeges

Debreczeny György: azt látja

Debreczeny György: fölveszem a kesztyűt

Debreczeny György: jégeső

Villányi László: Marsyas

Villányi László: Számok

Villányi László: A Gracchus fivérek

Villányi László: Szerelmes levelek

Áfra János: Szét, ami szól

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1.RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet és Irodalom
2019.09.08.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Mi, türkmének

A türkmén elnök február 1-jén bezáratta az ottani tudományos akadémiát – adta hírül a Total.kz kazahsztáni orosz nyelvű portál.

Semmi rokokó cifraság, nem úgy, mint Magyarországon. Nem rakták át a finanszírozást alattomban egyik költségvetési fejezetből a másikba; nem adtak ötvennégy perces határidőt véleményezésre az akadémia világhírű elnökének; nem ígértek átvilágítást – azaz nem fenyegetőztek vele –; és nem használt senki olyan fennkölt kifejezéseket, mint „tématerületi kiválósági program”. Gurbanguly Berdimuhamedov türkmén elnök nem csomagolt semmit jogszabályokba, se bürokratikus szlengbe, hanem becsületes belső-ázsiai despota módjára kijelentette, hogy ami eddig volt, az most már nem lesz, pontosabban az akadémia három évet kap az önfelszámolásra, ez idő alatt apad el a fenntartására szánt pénz.

Berdimuhamedov még 2009-ben megkapta az UNESCO tudományetikai érdemek elismeréséül alapított Avicenna aranyérmét (az Iráni Iszlám Köztársaság alapította).

Amúgy valóban a tudomány embere: képzett fogorvos, és 2016-ig harminchat könyve jelent meg mindenféle komoly témáról. Feltűnést keltett például az a videó, melyen hivatalnokok, rendőr- és katonatisztek járulnak sorban elébe, s veszik át szertartásosan saját művét, A tea – orvosság és ihletforrás című könyvet, érintik hálájuk jeléül három-négyszer a homlokukhoz, sőt van, aki meg is csókolja. Ez az ország így működik.

Fleck Zoltán–Győrffy Dóra–Mizsei Kálmán: Az uniós választások tétje

Benda László: Már Kína is beszáll

Kovács Zoltán: Harsány és gagyi

Ádám Péter: Nemzeti konzultáció – francia módra

Emmanuel Macron a válság megoldásának és a hatalom iránti bizalom visszaállításának reményében január 15-i kezdettel két hónapon át tartó országos konzultációt kezdeményez. De vajon hogyan fest a „Nagy nemzeti vitának” nevezett francia konzultáció, szemben az „Egyetért‑e Ön azzal, hogy...”-féle kérdésekkel durván manipuláló és nevetségesen primitív hazaival?

Garam Katalin: Mi érdekli a svédeket?

Papp Lídia: Sorban állás Csodaországban

Molnár Erzsébet. Kati meghal

György Péter: Otthon és haza - A Szenes Hanna-paradigma

A magyar miniszterelnököt jeruzsálemi találkozójukon az izraeli főrabbi megkérte, adja támogatását, hogy izraeli szakértők kutassák fel a Horthy-korszakban hozott „törvényekkel” zsidóvá tett, 1944-ben a nyilasok által Dunába lőtt magyar állampolgárok földi maradványait. Az első közlemények szerint a magyar állampolgárok által megölt magyar honfitársaink temetésére Izraelben került volna sor, utóbb mindössze a zsidó szertartásról esett szó.

Akármint is: Szenes Hanna története segíthet abban, hogy megértsük, miért a kortárs magyar társadalom egészét érintő emlékezetpolitikai, morális kérdéseket felvető, abszurd ötlet ez.

Török József: Patyomkin-falu hungarikumokból és nemzeti értékekből

Hegyi Iván: Rejtelmes sziget

V I S S Z H A N G

Martényi Csaba: Miért nem kell Paks–2?

Kontra Miklós: Műszaki és bölcsész

Huszár Ágnes: Tűzvész után

Tanos Ervin: Nem bukott

Haskó László: A gordiuszi csomó

Gegesy Ferenc: A pokolba vezető út

P Á R A T L A N

Á. P.: FÜLSZÖVEG

aj: PEDOFIL PÁRT

KZ: NONO!

Gömöri György: SZÁJSZAG

-hg-: LÁBSZAG

jos: MAGYAR PETTYES

msz: HOGY VÁLJUNK MEG?

Ladányi András: NÉPSZAVA NON GRATA

-átkai: ÉLMÉNYSZÁM

Róna György: ELTŰNT A SZOBOR

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

JÓT RÖHÖGÜNK AZ EGÉSZEN - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.02.07.

A Magyar Hang 2019. évi 6. száma jelenik meg február 8-án, pénteken, ezúttal 32 oldalon, vagyis plusz négy oldalnyi olvasnivalóval! Változatlan áron! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál! 

– A popzene közönsége alapvetően apolitikus, tehát a kultúrharccal a rendszer csak ellenségeket szerezhet, míg megnyerni valójában nincs is mit. A jó hír az, hogy a műfaj megmaradásához nem kell semmi, undergroundban is működik – erről is beszélt lapunknak adott interjújában Lovasi András.

– A kormányzatilag gerjesztett félelem kitermeli az öncenzúrát, aminek következtében sorra mondanak vissza korábban már egyeztetett fellépéseket – mondja lapunknak Czutor Zoltán zeneszerző, énekes. A 80-as évek végén a Nyers zenekart megalapító, majd a Belmondót elindító zenészt a Kárpátia új daláról és Szakács Árpádról is kérdeztük. Interjú

– Kálomista Gábor gyertyát gyújt Veszprémben Marian Cozma emlékére, de nem vesz részt a központi megemlékezésen. Interjú

– Már 2010-ben szóltam, hogy utat tévesztettünk, hogy itt egy központosított, tekintélyuralmi rendszer épül – mondja Orosz Ferenc, aki két nappal a megalapítás után lépett be a Fideszbe. A biológus-kutató, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese szerint most a Magyar Tudományos Akadémia közel kétszáz éves önállósága forog kockán. Interjú

– Kasztrendszer a Dunától keletre – Turbános biciklisták, bezárt gyár és munkától elfagyott ujjak Szarvason. Riport

– A közelgő európai parlamenti választás belpolitikai tétje, hogy egy jó szerepléssel lendületet tud-e venni az ellenzék az őszi önkormányzati választás előtt, míg uniós szinten az a fő kérdés, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – fejtette ki lapunknak Jávor Benedek. EP-választási ráhangoló (3.)

– Gáz, víz, villany: milyen problémák keserítik egy társasház életét? – Amire senki sem számított: Mészáros Lőrinc országában hiány van gázszerelőkből – Az ivóvíz minősége kiváló, csupán a csövek szennyezik ólommal

– A NAV kezében a Jobbik jövője. Puzsér egyelőre csak várja, hogy az LMP után a Sneider Tamás vezette párt is beálljon mögé

– Pártkeringő Brüsszelben: mire elég az orbáni matek?

– Kovász és kapuőr – Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen véglegesített főigazgatója szerint az intézménynek nem ánjtana végre politizálnia

– Perre megyünk az egri várigazgatói pályázatért

– Pofon a monstrumnak – Jogszabálysértőnek találták a miskolci megaberuházást, amelyhez a város önkormányzata is asszisztál

– „Uram, adj békét ezekben a napokban!” – Hetven évvel ezelőtt rendezték meg Mindszenty József kirakatperét

– Másokat is beindít az Audi-sztrájk sikere

– Megrettentek a kínaiaktól – Peking a gazdaságon keresztül terjeszti ki mindenütt a befolyását

– Már a románok és bolgárok is eurót szeretnének

– Európa egyik legszegényebb országában nem irányított közbeszerzésekkel, adófizetői tízmilliárdokból épül a térség egyik nagy múltú futballklubjának az új stadionja, hanem hazai viszonyainkhoz viszonyítva sci-fi be illő városi, közösségi összefogással.

– Kádárné a Vígszínházban – Miért hiányzik a kényelmes házi papucs, avagy „saját történet nélküli nő” volt-e Tamáska Mária? Pethő Tibor a Kádárné balladája című darabról

– Több párt, két párt, egy párt? Február 11-én bukott meg hivatalosan az egypártrendszer

– A múltat végképp visszaépíteni. Mi lesz a budai Vár további sorsa?

– Uszodák építése se rossz biznisz

– Újabb egyéves késés és egymilliárdos árnövekedés az Illovszky-stadionnál

Publicisztika:

Stier Gábor: Megállíthatjuk-e az időt?
György Zsombor: Lopta a nevét a Kárpátia
Dévényi István: Rendes tagok
Szerető Szabolcs: A kormány migránsai
Pápay György: Pártatlanul, párttalanul
Takács Géza: Egy kis pesti séta
Balogh Roland: Itt már mindenki komcsi?
Lakner Dávid: Sem határtalan, sem legyőzhetetlen
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (35. rész)
Vass Norbert: Lific a ködben
Gazda Albert: A krumpli filozófiája
Puzsér Róbert: Párbeszéd: az illiberális alternatíva
Marabu: Adminiszter úr

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA NAGY A CSÖND: NEM MONDTAK LE A BUDAPESTI OLIMPIÁRÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BERNAU PÉTER
2019.02.08.

Senki sem beszél jelenleg a nyári ötkarikás pályázatról, de a gondolatot a magyar kormány nem vetette el végleg, ennek jele, hogy sorra épülnek a játékok rendezésére is alkalmas létesítmények.

Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a Momentum volt a hibás, amely megakadályozta a kandidálást, a valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat benyújtását meg kell előznie egy népszavazásnak, és a kormány megijedt, hogy a főváros lakossága nem támogatja majd a jelentkezést. 

A téma azóta lekerült a napirendről, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lapunknak elmondta, máshol is nyilatkozott erről, hogy nagyon örülne, ha a magyar főváros egyszer olimpiát rendezne, és nemcsak a pozíciójából adódóan, hanem sportrajongóként is maximálisan támogatná Budapest rendezési törekvéseit.

Lapunk információi szerint a 2032-es kandidálásról még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis az látszik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a fejekből. Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Az egyetlen kakukktojás ebből a szempontból a Csepelre tervezett atlétikai stadion, amely a 2023-as budapesti világbajnokság helyszíne lesz. A vb-re 40 ezres aréna épül, a nyári játékok atlétikai versenyeit viszont minimum 60 ezres létesítményben kell rendezni. A többi sportberuházásról azonban nehéz elképzelni, hogy kizárólag egyetlen sportesemény miatt valósulna meg...

ITT OLVASHATÓ

RÉTVÁRI ÉS AZ IZMUSOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.02.08.

Tegnap Tódor napja volt, amelyhez véletlenül semmi félnivaló nem tartozik épp, hogy mit csinál a medve, kopog vagy locsog, süt vagy esik, fúj esetleg. Olyan nap tehát, amikor minden következmény nélkül történhet akármi, szabadság, tánc a hóban. Mondtam is magamnak hajnalban a piacra menet, miközben lefagyott a bütyköm, szóval mondom, na, Kázmér, azt csinálsz, amit csak akarsz, fütyölj, vagy akármi sorosista bolondság.

Aztán szembe jött Rétvári elvtárs esze, amin el kellett merengeni. Nem a piacon jött szembe, hanem a gépen, mert kinyitottam neki az ablakot. Őt mindig érdemes tanulmányozni, az ember szíve földerül tőle, midőn, mint hiteles, tiszta forrásból, ajkai közül meg lehet tudni rendre, mi a lehető legjobb épp a világunkban, hogy a kormány úgy zúdítja ránk a jótéteményeket, akárha friss, tavaszi zápor. Viszont most gondolkozott.

Vagy úgy csinált, mintha. Nem volt a hóna alatt egy zsák krumpli nyugdíjasokat csalogatni, se egy statisztika a zsebében, hogy a magyarok már nem is születnek, úgy szaporodnak, hogy számolatlanul potyognak a csecsemők a levegőégből. Rétvárinak ilyenhez van tehetsége, most meg elküldték beszédet tartani egy, a Tanácsköztársaságról szóló konferenciára. Képzelhetjük a szárnyalást, ahol egy Rétvári adja meg a zsinórmértéket, mert formában volt a manus nagyon.

Ezt a tanácsköztársaságos cuccot aktualizálta Rétvári elvtárs, ahogyan rávilágított pártunk és kormányunk zsigeri félelmeire, s egyben ütött egyet az ellenzéken, zseni a faszi. Vagy nem. Nemzetezett persze, kifejtve, hogy: “Nemzeti alapú, a nemzet érdekeit minden más elé helyező politikára van szükség, nem pedig olyan nemzetközi ideológiák támogatására, mint a kommunizmus, a nácizmus vagy a globalizmus.” És ebben engemet valami zavart, mintha tüske ment volna a körmöm alá.

De nem az, hogy egy fasiszta kormány tagja rémüldözik a nácizmustól, mert felteszem, fingja sincs a különbségekről, csak a Jobbikban valamelyik ökör lengette a karját. Ellenpontként ott vannak miniszterügynök elvtárs szélsőjobbos cimborái, de ez sem érdekel. Mint ahogyan az sem, hogy úgy általában ki kokettál a Kínai Kommunista Párttal, hát, nem én az ziher, de az ilyen slendriánságokat már megszokhattuk a NER kommunikációjában. Hanem ez a globalizmus...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MINDADDIG HIÁBA PRÓBÁL TÖRLESZKEDNI MERKELHEZ, AMÍG NEM VÁLTOZTAT A POLITIKÁJÁN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.09.08.

- A V4-ek nagyobb beleszólást követelnek az európai ügyekbe, de közben Németország és az EU pénzügyi köldökzsinórján lógnak. 

- Az Európai Néppárt politikai és gazdasági okokból megalkuszik, amikor szemet huny Orbán antidemokratikus randalírozása fölött.

- A hasonló a hasonlónak örül: Netanjahu vendégül látja Orbán Viktort és Visegrádi Csoportot Jeruzsálemben.

Die Welt

1. Németországot és a visegrádi közösséget sok minden elválasztja egymástól, ám ettől még szükségük van egymásra. Utóbbi pontnál főként Orbán Viktorral vannak gondok. A pozsonyi útra a Fal leomlásának 30. évfordulója adott alkalmat és a négyek részéről rendkívül fontosnak ítélték a megbeszéléseket. Feltűnő volt, hogy Magyarországon az állami, illetve a hatalom közeli sajtó sokkal behatóbban foglalkozott a csúccsal, mint a független orgánumok. Ez azzal függhet össze, hogy a miniszterelnök – az ellentétektől függetlenül – mostanában azt hangoztatja: a régió jövőjét a németekkel folytatandó termékeny együttműködés jelenti. Pont itt van Orbán és lengyel kollégája dilemmája, mert ugyan mindketten élesen bírálják a berlini menedékpolitikát, ám gazdaságilag szükségük van a németekre.

A napirendre tűzött témák közül elsősorban a következő unió költségvetés ügyében lehetett nehéz dolguk a részvevőknek. Az EP ugyanis a jogállami elvek betartásához és a korrupció elleni hatékony harchoz kívánja kötni a támogatásokat, ami egyértelmű jelzés Budapestnek és Varsónak. Ennél a pontnál valóban Európa új rendjéről folyt a vita. A V4-ek növekvő befolyása, valamint a brit kilépés folytán megy a szkander az új kontinentális egyensúlyért. A birkózás középpontjában Németország áll, amelynek el kell döntenie, mi legyen: mélyebb európai integráció vagy több nemzetállam? Német-francia tengely vagy arccal Kelet felé?

A másik oldal szögesen ellentétes nézetet képvisel a bevándorlás ügyében, ám gazdaságilag függ mind Németországtól, mind Brüsszeltől. Magyarországon és Lengyelországban egyes kommentárok úgy értékelték, hogy Pozsony lépés volt az új partnerség felé. Tehát hogy Merkel elment a tanácskozásra, hangzik az érvelés, az a négyek növekvő európai súlyát igazolja. De arról is árulkodik, hogy a kancellár Franciaország ellensúlyaként szán szerepet a térségnek, mondják ugyanezek a körök. Ám az is lehet, hogy a vendég igazából a keletiek összefogását igyekszik gyengíteni. Ide lehet sorolni a különtalálkozót a szlovák házigazdával. Úgy tűnik tehát, hogy a magyarok és a lengyelek számára egyelőre vágyálom marad a Berlinnel kiépítendő stratégiai partnerség. Legalábbis amíg elutasítják a több integrációt és a differenciált migrációs politikát.

2. A visegrádi államok nehéz szomszédok és már rég felkavarták az uniót. Pozsonyban a kancellár már annak is örülhetett, hogy találtak közös témát, és nem törték össze a porcellánt. Ebből a szempontból a látogatás valóban sikeresnek bizonyult, Merkel azt üzente a világnak: tudunk együttműködni. Gazdasági értelemben bizonyosan. Politikai értelemben viszont a V4-ek olyanok a kancellár számára, mint tüske a köröm alatt. Nem kérnek a menedékkérők átvételéből és saját terveik vannak az EU megreformálására. Erősíteni kívánják a nemzetállamot, ám megsértik a jogállami alapelveket. Ezen nem változtat semmit Marcon arroganciája, Berlin felemelt mutatóujja, de még a brüsszeli büntetés sem. Mert ahogy Orbán Viktor közölte: a négyek az eddiginél jobban bele akarnak szólni a közös dolgokba. Azon kívül határozottan elutasítják a német-francia uralmat.

Az EU erősebben változik, mint ahogy az sok régi tagállamnak kedvére való volna. A Brexittel új szövetségek válnak lehetővé. Az elmúlt években a német-francia tengelynek többet kellett volna foglalkoznia Kelet-Közép-Európával ahhoz, hogy érdemben bele tudjon szólni ezekbe a dolgokba. Akkor ugyanis nem érezné úgy a térség jó néhány polgára, hogy másodrendűként kezelik az unióban. És igazi lehetőség kínálkozna az elfogadhatatlan demokratikus hiányosságok megvitatására. Látnivaló, hogy az EU-nak sürgősen kell egy híd Kelet felé. Ausztria pontosan erre a szerepre van predesztinálva, Kurz kancellárral az élen.

3. A csúcskonferencia beharangozója azt emelte ki, hogy Magyarország és Németország között jó pár ügyben kemény ellentétek feszülnek, ideértve a menedékpolitikát, a jogállamiságot és a Magyarország ellen kezdeményezett szankciós eljárást. Berlinben különösen rossz néven veszik azt a módot, ahogyan Orbán Viktor a bevándorlás kapcsán visszatérően politikai támadásai célpontjává teszi a kancellárt. A másik fél azt hányja a kancellár szemére, hogy ő javasolta a jogállami eljárás megindítását. A színfalak mögött azonban a közeledés jelei mutatkoznak, amit Magyarország már nagyon szeretne.

Szeptember óta megy a „strukturált párbeszéd” a Fidesz és a CDU között, magyar részről Balog Zoltán, valamint Gulyás Gergely és Novák Katalin vezérletével. A volt miniszter óvott a túlzott várakozásoktól, mondván, hogy amíg Berlin nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar oldal bizonyos kérdésekben teljesen más felfogást képvisel, addig nem lehet megállapodásra számítani. Budapest részéről a jóindulat jeleként lehet értékelni, hogy német páncélosokkal, valamint Airbus harci helikopterekkel korszerűsítik a magyar hadsereget. Az Orbán-kormány a Brexit és a közös védelmi politika kérdésében is igazodik a német vonalhoz. Talán ezért is csendesedtek le mostanában valamelyest a berlini bírálatok.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár „Nehéz partnerek” címmel bölcs dolognak véli, hogy Merkel elment Pozsonyba, mert rendkívül lényeges, hogy Európa ne törjön szét a seb mentén, amit a Vasfüggöny hagyott hátra. Ennek megfelelően az út leginkább azt szolgálta, hogy a kancellár legalább valamekkora teret nyerjen az egyre ellenségesebb terepen. Az elmúlt évek összeütközéseit alapul véve, kifejezetten barátságos gesztus volt a visegrádiak részéről, hogy meghívták a német kormányfőt. A csoporton belül a magyarok és a lengyelek adják meg a hangot, az EU értékkonszenzusával öntudatosan szembeállítják a maguk nemzeti-konzervatív társadalmi modelljét. Elnyomják a jogállamot és a polgári szabadságjogokat, tudván tudva, hogy miatt vita lesz Brüsszellel.

Hogy Merkel találkozott a négyekkel, az jelképes és egyben stratégiai fontosságú. Szlovákia és Csehország kevésbé problematikus Berlin és Brüsszel szempontjából, rájuk kevésbé jellemző a nacionalista ideológia, a bezárkózás és az EU-ellenes populizmus. Bölcs és nagyon is időszerű, hogy Németország most több figyelmet szentel nekik. Hiszen egyfelől a V4-eken belül kiegyenlítő erőt jelentenek azokkal szemben, akik ideológiai alapon ellensúlyt akarnak csinálni a csoportból a mag-Európával szemben. Másfelől egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz velük is előbb-utóbb gond. Merkel egész munkásságának megítélésére kihat majd, hogy megtett-e minden Európa kettétörésének elkerülésére. És most kritikus időszakot élnek át a visegrádiak, beleértve viszonyukat az unió többi részéhez...

ITT OLVASHATÓ