Szerző: hvg.hu
2020.11.03.
2020. november 4., szerda
TRUMP BEJELENTETTE A GYŐZELMÉT, PEDIG A VÉGEREDMÉNYRE TALÁN MÉG NAPOKAT KELL VÁRNI - PERCRŐL PERCRE
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.11.03.
Nem volt még olyan amerikai elnökválasztási kampány és eredményváró sem, mint az idei. Magyar idő szerint éjjel egytől sorra zárult a szavazás az USA államaiban, a végeredmény azonban a sok millió előre, illetve postán leadott voks miatt egyelőre nincs meg. Trump elnök ennek dacára bejelentette, hogy győzött, egyben csalást emlegetett és jogi lépéseket ígért a még meg nem számolt szavazatok miatt...
Szerző: hvg.hu
2020.11.03.
TRUMP BEJELENTETTE A GYŐZELMÉT – AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS PERCRŐL PERCRE
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.11.04.
08:39
Hajnali négykor leállíttatja a szavazást Trump, aki bejelentette a győzelmét
– Köszönöm amerikaiak millióinak, hogy szavaztak. Köszönjük, és nem hagyjuk, hogy a másik oldal széthúzzon minket – erről beszélt Trump a Fehér Házban köszönetet mondva a first ladynek és a családjának is. – Készülünk az ünneplésre. Rekordmennyiségű szavazó volt, nem fordult elő még ilyen korábban. Floridát és Texast is megnyertünk, ahogy Georgiát is és Észak-Karolinát – mondta. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Pennsylvaniában is jelentős előnyre tettek szert szerinte, amit már nem hozhatnak be. Úgy vélte, Michigant is megnyerik, és nem is kell nekik mindent elhozni. – Azt mondták, bíroságra mennek a szavazatszámok miatt, én ezt már megmondtam. Arra készültünk, hogy megnyerjük a választást, és bizony, megnyertük a választást – jelentette ki Donald Trump. Hozzátette, a legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy hajnal 4 órakor állítsák le a szavazatszámlálást. Ő is és alelnöke, Mike Pence is arról beszélt, hogy újabb négy évre kaptak felhatalmazást...
Szerző: Magyar Hang
2020.11.04.
Hajnali négykor leállíttatja a szavazást Trump, aki bejelentette a győzelmét
– Köszönöm amerikaiak millióinak, hogy szavaztak. Köszönjük, és nem hagyjuk, hogy a másik oldal széthúzzon minket – erről beszélt Trump a Fehér Házban köszönetet mondva a first ladynek és a családjának is. – Készülünk az ünneplésre. Rekordmennyiségű szavazó volt, nem fordult elő még ilyen korábban. Floridát és Texast is megnyertünk, ahogy Georgiát is és Észak-Karolinát – mondta. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Pennsylvaniában is jelentős előnyre tettek szert szerinte, amit már nem hozhatnak be. Úgy vélte, Michigant is megnyerik, és nem is kell nekik mindent elhozni. – Azt mondták, bíroságra mennek a szavazatszámok miatt, én ezt már megmondtam. Arra készültünk, hogy megnyerjük a választást, és bizony, megnyertük a választást – jelentette ki Donald Trump. Hozzátette, a legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy hajnal 4 órakor állítsák le a szavazatszámlálást. Ő is és alelnöke, Mike Pence is arról beszélt, hogy újabb négy évre kaptak felhatalmazást...
KÖVESSE VELÜNK AZ ELNÖKVÁLASZTÁST: SZOROS A KÜZDELEM, ARIZONÁBAN BIDEN, FLORIDÁBAN TRUMP NYERT
168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA / MTI
2020.11.04.
Egyelőre fej fej mellett haladnak a jelöltek az ameriaki enlökválasztáson. Donald Trump a részeredmények szerint Louisiana, Arkansas, Missouri, Nebraska, Dél-Dakota, Észak-Dakota és Wyoming államokban aratott győzelmet. Joe Biden Massachusettsben, Rhode Islanden, Connecticutban, New Jerseyben, Delaware-ben és Marylandben, valamint a középnyugati Illinois-ban is győzött. Cikkünk folyamatosan frissül...
Szerző: 168 ÓRA / MTI
2020.11.04.
SZABAD SZEMMEL – AZ SZFE MEGVÉDÉSRE SZÓLÍTANAK FEL FRANCIA TUDÓSOK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.04.
Der Standard
Ausztriát a ragály és a merénylet miatt kettős válság sújtja, ám ebben a helyzetben olyan politikusokra van szükség, akik egyesítik az országot, nem kenik a gondokat a kisebbségekre és nem populizmussal, illetve uszítással akarnak szavazatokat szerezni. Ezt hangsúlyozza kommentárjában Martin Kotynek, a Der Standard főszerkesztője, hozzátéve, hogy amit a kancellár idáig mondott, az a jó irányba mutat. Merthogy Kurz rámutatott, hogy itt nem a keresztények és muzulmánok ellentétéről van szó. A harc egyfelől a béke mellett hitet tevő tömegek, másfelől a háborúra szomjazó elenyésző kisebbség között zajlik.
Azaz mindenáron le kell gyűrni a szélsőséget – a jogállam segítségével. A társadalomnak azonban nem szabad megengednie, hogy megosszák, hiszen a támadásnak pont ez volt a célja. Félelmet kelteni, gyűlöletet terjeszteni, egymás ellen fordítani az embereket. A gyalázatos rajtaütés azonban nem változtathatja meg a mindennapi életet, az országot, különben a terroristák nyernek.
Itt a célpont a társadalom, az értékrend volt. De hogy célt ér-e, az attól függ, mi a válasz. A terroristák polarizálni és radikalizálni akarnak. Bizonytalanságot előidézni, hogy rámenjen az összetartás. Ám ha engedményeket tudnak kicsikarni, az azt jelentené, hogy a társadalom meggyengíti saját értékeit – liberális, nyugati társadalomként, merthogy az az Iszlám Állam ellensége. Ebbe a csapdába azonban nem szabad besétálni – emeli ki Martin Kotynek.
FAZ
Egy demokráciának meg kell követelnie, egyben pedig támogatnia kell az országban élő idegenek beilleszkedését – ezt kell közvetítenie az óvodától kezdve, az iskolán át, egészen a hatóságokig, mert ha nem, akkor olyan jobboldaliaknak engedi át a terepet, mint Orbán, Le Pen, vagy éppen az AfD, illetve az olasz Liga. Erre figyelmeztet egy Izraelben született arab pszichológus, aki egyaránt oktat a tel avivi, valamint a berlini Humboldt egyetemen.
Ahmad Mansour a kommentárban megállapítja, hogy a terrorra csak lehet a megfelelő válasz, ha megerősítjük a világi államba demokráciába vetett hitünket, ideértve a vélemény- és vallásszabadságot. Kizárólag felvilágosítással, világos kommunikációval és következetes jogállamisággal lehet térdre kényszeríteni a politikai iszlámot, és kiirtani a terrorizmus gyökereit.
Az elemzés a legújabb viszály látszólagos forrására, a Charlie Hebdo karikatúráira rátérve kiemeli, hogy semmiképpen sem szabad korlátozni a szólásszabadságot, mivel a dzsihadizmus éppen az európai játékszabályokat igyekszik megváltoztatni. Ráadásul a követelések listája csak egyre hosszabb lesz, így a kompromisszumok és engedmények csak a demokráciának ártanának, gyengítenék azt. Annak elárulását jelentenék, ami Európa lényege.
Itt nem Bécsről, nem Párizsról van szó, a politikai iszlám az egész földrészt ellenségnek tekinti. A demokráciát. A szélsőségesek a szólás- és vallásszabadság örve alatt demokrácia előtti normákat akarnak felvetetni napjaink értékkánonjába. Ám azt meg kell védeni.
Az arab országok többségében a bajok nagy része abból ered, hogy nem tudnak túljutni a 67-es háború okozta megaláztatáson. Hiszen negyedmilliárd muzulmán alulmaradt 9 millió izraelivel szemben. Ebbe a politikai légüres térbe hatolt be a radikális iszlám. Amely végül nem tudta teljesíteni az ígéreteit, de ezért a Nyugatot és Izraelt tette felelőssé. Így jelent meg a mindent átható kisebbségi érzés a külvilághoz való viszonyban.
Elmaradt a gazdasági fellendülés, hatalmas a munkanélküliség - főleg a fiatalság soraiban, a korrupció viszont mindennapos. Kudarcot vallottak a korszerűsítési próbálkozások is a társadalmakban. A kilátástalanság, a szegénység és a sok helyütt dúló háború sokakat arra késztet, hogy kivándoroljanak – mégpedig az annyira gyűlölt nyugatra. Ez pedig újabb megaláztatást jelent, ami ellen sokszor a muzulmán identitást mozgósítják. Az viszont nem enged meg semmiféle kételyt, ugyanakkor erőt és öntudatot szuggerál a Nyugattal folytatott versenyben, miközben ezek az emberek a fejlett országokban élnek. Ám ez a legtöbbször vakhitbe, a hívők kiskorúsításába torkollik.
Vakon kell követni a szülők, az iskola, a mecsetek szavát. Kérdések nem kívánatosak.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.04.
Ausztriát a ragály és a merénylet miatt kettős válság sújtja, ám ebben a helyzetben olyan politikusokra van szükség, akik egyesítik az országot, nem kenik a gondokat a kisebbségekre és nem populizmussal, illetve uszítással akarnak szavazatokat szerezni. Ezt hangsúlyozza kommentárjában Martin Kotynek, a Der Standard főszerkesztője, hozzátéve, hogy amit a kancellár idáig mondott, az a jó irányba mutat. Merthogy Kurz rámutatott, hogy itt nem a keresztények és muzulmánok ellentétéről van szó. A harc egyfelől a béke mellett hitet tevő tömegek, másfelől a háborúra szomjazó elenyésző kisebbség között zajlik.
Azaz mindenáron le kell gyűrni a szélsőséget – a jogállam segítségével. A társadalomnak azonban nem szabad megengednie, hogy megosszák, hiszen a támadásnak pont ez volt a célja. Félelmet kelteni, gyűlöletet terjeszteni, egymás ellen fordítani az embereket. A gyalázatos rajtaütés azonban nem változtathatja meg a mindennapi életet, az országot, különben a terroristák nyernek.
Itt a célpont a társadalom, az értékrend volt. De hogy célt ér-e, az attól függ, mi a válasz. A terroristák polarizálni és radikalizálni akarnak. Bizonytalanságot előidézni, hogy rámenjen az összetartás. Ám ha engedményeket tudnak kicsikarni, az azt jelentené, hogy a társadalom meggyengíti saját értékeit – liberális, nyugati társadalomként, merthogy az az Iszlám Állam ellensége. Ebbe a csapdába azonban nem szabad besétálni – emeli ki Martin Kotynek.
FAZ
Egy demokráciának meg kell követelnie, egyben pedig támogatnia kell az országban élő idegenek beilleszkedését – ezt kell közvetítenie az óvodától kezdve, az iskolán át, egészen a hatóságokig, mert ha nem, akkor olyan jobboldaliaknak engedi át a terepet, mint Orbán, Le Pen, vagy éppen az AfD, illetve az olasz Liga. Erre figyelmeztet egy Izraelben született arab pszichológus, aki egyaránt oktat a tel avivi, valamint a berlini Humboldt egyetemen.
Ahmad Mansour a kommentárban megállapítja, hogy a terrorra csak lehet a megfelelő válasz, ha megerősítjük a világi államba demokráciába vetett hitünket, ideértve a vélemény- és vallásszabadságot. Kizárólag felvilágosítással, világos kommunikációval és következetes jogállamisággal lehet térdre kényszeríteni a politikai iszlámot, és kiirtani a terrorizmus gyökereit.
Az elemzés a legújabb viszály látszólagos forrására, a Charlie Hebdo karikatúráira rátérve kiemeli, hogy semmiképpen sem szabad korlátozni a szólásszabadságot, mivel a dzsihadizmus éppen az európai játékszabályokat igyekszik megváltoztatni. Ráadásul a követelések listája csak egyre hosszabb lesz, így a kompromisszumok és engedmények csak a demokráciának ártanának, gyengítenék azt. Annak elárulását jelentenék, ami Európa lényege.
Itt nem Bécsről, nem Párizsról van szó, a politikai iszlám az egész földrészt ellenségnek tekinti. A demokráciát. A szélsőségesek a szólás- és vallásszabadság örve alatt demokrácia előtti normákat akarnak felvetetni napjaink értékkánonjába. Ám azt meg kell védeni.
Az arab országok többségében a bajok nagy része abból ered, hogy nem tudnak túljutni a 67-es háború okozta megaláztatáson. Hiszen negyedmilliárd muzulmán alulmaradt 9 millió izraelivel szemben. Ebbe a politikai légüres térbe hatolt be a radikális iszlám. Amely végül nem tudta teljesíteni az ígéreteit, de ezért a Nyugatot és Izraelt tette felelőssé. Így jelent meg a mindent átható kisebbségi érzés a külvilághoz való viszonyban.
Elmaradt a gazdasági fellendülés, hatalmas a munkanélküliség - főleg a fiatalság soraiban, a korrupció viszont mindennapos. Kudarcot vallottak a korszerűsítési próbálkozások is a társadalmakban. A kilátástalanság, a szegénység és a sok helyütt dúló háború sokakat arra késztet, hogy kivándoroljanak – mégpedig az annyira gyűlölt nyugatra. Ez pedig újabb megaláztatást jelent, ami ellen sokszor a muzulmán identitást mozgósítják. Az viszont nem enged meg semmiféle kételyt, ugyanakkor erőt és öntudatot szuggerál a Nyugattal folytatott versenyben, miközben ezek az emberek a fejlett országokban élnek. Ám ez a legtöbbször vakhitbe, a hívők kiskorúsításába torkollik.
Vakon kell követni a szülők, az iskola, a mecsetek szavát. Kérdések nem kívánatosak.
FT
Varga Judit nyomatékosan azt ajánlja az EU-nak a franciaországi merényletek után, hogy az a terrorfenyegetéssel foglalkozzon és a ne a jogállamra vesztegesse az idejét. Az igazságügyi tárca vezetője a karantén miatt telefonon nyilatkozott az újság budapesti tudósítójának, kiemelve, hogy Brüsszelnek el kell kezdenie az igazán fontos gondokkal törődni. Az újságíró szerint azonban a miniszter ily módon csak elterelni igyekszik a figyelmet, miután Budapest egyre élesebb vitát folytat az unióval a közösségi jog megsértése miatt.
Mindenesetre az interjúalany úgy fogalmazott, hogy a szervezetnek búcsút kell mondania a képmutatásnak, és inkább az antiszemitizmusra, a gyilkosságokra és a nyugati terrortámadásokra kell összpontosítania. A cikk magyarázatként hozzáteszi, hogy az EU mind keményebben bírálja Orbán Viktor erősödő tekintélyelvűségét, miután a miniszterelnök az eltelt 10 évben kezébe kaparintotta a demokratikus intézményeket és saját érdekeinek megfelelően újra íratta az alaptörvényt.
Varga szerint azonban nem volt tisztességes húzás az európai vezetők részéről, hogy a Bizottság mögé bújtak. Mert ha pl. Merkelnek vagy bárki másnak van valami hasfájása, akkor azt nyíltan meg kellene mondaniuk a magyar kormányfőnek. A miniszter azt is előadta, hogy a jogállam védelmét az alapszerződések tartalmazzák, és ha ezen a területen bármilyen új mechanizmust vezetnek be, akkor az valójában az alapokmány módosítását jelenti, így ki kell kérni hozzá a tagországok beleegyezését.
Arról is beszélt, hogy a jogállami feltételek forszírozása csupán ürügy a takarékos négyek részéről, mert igazából nem akarnak pénzt adni a járvány miatt bajban lévő kormányok megsegítésére. Továbbá hogy bizonyos országokra a demokratikus normák álcájában ideológiai nyomás nehezedik, mivel azok, mint Magyarország, nemet mondanak a migrációra, a multikulturalizmusra és másként gondolkodnak a család társadalmi szerepéről. A Bizottság első jogállami jelentése pedig elfogult a magyar vezetéssel szemben.
Ugyanakkor elhatárolta kormányát a szinte teljes lengyel abortusztilalommal szemben, mondván, hogy a két állam történelmi szövetségese egymásnak, de mindkét fél saját maga dönti el, hogy mit tesz a napi politikában.
Le Monde
Az SZFE mellett állt ki főként a francia tudományos élet 150 neves személyisége, akik az egyetem megvédésére szólították fel az európai államokat, illetve az unió intézményeit. Mint a kiáltvány rámutat, az aláírók, professzorok, rendezők, alkotók és mások támogatják a diákokat és tanáraikat, akik nem akarják hagyni, hogy a kormány rátegye a kezét az iskolára. A hatalom fellépése nyomán példátlan válság állt elő. Ezt követte az épületek megszállása. A tét az, hogy fennmaradjon a tanszabadság, amit jelenleg igen nagy veszély fenyeget Magyarországon, főleg ha visszaemlékszünk, hogy mi történt a Tudományos Akadémiával.
A kifejezetten nacionalista és konzervatív politika elvonta az egyetemi vezetés minden jogát, de a hallgatók nem csupán a saját intézményükért küzdenek, hanem az egész felsőoktatásért, amikor ragaszkodnak az alkotói szabadsághoz. Ezért a felhívás részvevői támogatásukról biztosítják a sztrájkoló fiatalokat és az oktatókat, akik félnek a fokozott politikai felügyelettől, és nem akarják, hogy a kormánybefolyás alatt álló kuratórium vegye át az irányítást.
Ez az Orbán-kabinetnek is tiszteletben kellene tartania.
Euractiv
A Bizottság igen különösen válaszokat adott, amikor a portál a magyar sajtó állapota felől érdeklődött Brüsszelben, a többi közt az Index szerkesztőinek tömeges felmondása kapcsán. A reakció az volt, hogy a kormányok a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni a vírus miatt tető alá hozott gazdasági mentőcsomagból a média támogatására. Majd amikor az Euractiv az iránt tudakozódott, az EU miként kívánja megakadályozni, hogy az alapot Magyarországon ne a sajtóviszonyok további torzítására használják fel, az a felelet érkezett, hogy az unió iránymutatást adott ki és eszerint a pénzből támogatni kell a független és sokszínű médiát.
Kérdés persze, hogy ez a fajta állásfoglalás el tudja téríteni törekvéseitől Orbán Viktort, a sajtó megzabolázásának nagy mesterét. Főleg hogy pár napja az EU versenyjogi biztosa kijelentette: nem az állami segélyekre vonatkozó európai szabályok, hanem a tagállamok dolga, hogy szavatolják a médiapluralizmust.
Közép-Európában – elenyésző kivételtől eltekintve - nem fenyegeti veszély az újságírók fizikai létét, a hatalom más, sokkal alattomosabb módszereket alkalmaz, hogy hidegre tegye őket, írja a portál, amely az egykori nagy sláger kisség módosított címével illusztrálja a helyzetet: Killing them softly, azaz „Lágyan megölve őket”. A térségben folyamatosan romlik a médiaszabadság és –sokszínűség helyzete.
Amikor nemrégiben a régió 16 országában megkérdezték a szakma képviselőit, 64,5 %-uk azt válaszolta, hogy már érte őket fenyegetés, illetve zaklatás. 83,3 %-uk ellen az interneten keresztül irányult támadás. Mindennapos a kirohanás politikusok és más sajtóorgánumok részéről. Ám az is éppen olyan veszélyes, amikor próbálják módszeresen elhallgattatni, a partvonalra nyomni, illetve gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozni a sajtómunkásokat. Merthogy szép csendben nyírják ki a pártatlan tömegtájékoztatás embereit, viszont az eljárásmód igencsak hatékony.
Varga Judit nyomatékosan azt ajánlja az EU-nak a franciaországi merényletek után, hogy az a terrorfenyegetéssel foglalkozzon és a ne a jogállamra vesztegesse az idejét. Az igazságügyi tárca vezetője a karantén miatt telefonon nyilatkozott az újság budapesti tudósítójának, kiemelve, hogy Brüsszelnek el kell kezdenie az igazán fontos gondokkal törődni. Az újságíró szerint azonban a miniszter ily módon csak elterelni igyekszik a figyelmet, miután Budapest egyre élesebb vitát folytat az unióval a közösségi jog megsértése miatt.
Mindenesetre az interjúalany úgy fogalmazott, hogy a szervezetnek búcsút kell mondania a képmutatásnak, és inkább az antiszemitizmusra, a gyilkosságokra és a nyugati terrortámadásokra kell összpontosítania. A cikk magyarázatként hozzáteszi, hogy az EU mind keményebben bírálja Orbán Viktor erősödő tekintélyelvűségét, miután a miniszterelnök az eltelt 10 évben kezébe kaparintotta a demokratikus intézményeket és saját érdekeinek megfelelően újra íratta az alaptörvényt.
Varga szerint azonban nem volt tisztességes húzás az európai vezetők részéről, hogy a Bizottság mögé bújtak. Mert ha pl. Merkelnek vagy bárki másnak van valami hasfájása, akkor azt nyíltan meg kellene mondaniuk a magyar kormányfőnek. A miniszter azt is előadta, hogy a jogállam védelmét az alapszerződések tartalmazzák, és ha ezen a területen bármilyen új mechanizmust vezetnek be, akkor az valójában az alapokmány módosítását jelenti, így ki kell kérni hozzá a tagországok beleegyezését.
Arról is beszélt, hogy a jogállami feltételek forszírozása csupán ürügy a takarékos négyek részéről, mert igazából nem akarnak pénzt adni a járvány miatt bajban lévő kormányok megsegítésére. Továbbá hogy bizonyos országokra a demokratikus normák álcájában ideológiai nyomás nehezedik, mivel azok, mint Magyarország, nemet mondanak a migrációra, a multikulturalizmusra és másként gondolkodnak a család társadalmi szerepéről. A Bizottság első jogállami jelentése pedig elfogult a magyar vezetéssel szemben.
Ugyanakkor elhatárolta kormányát a szinte teljes lengyel abortusztilalommal szemben, mondván, hogy a két állam történelmi szövetségese egymásnak, de mindkét fél saját maga dönti el, hogy mit tesz a napi politikában.
Le Monde
Az SZFE mellett állt ki főként a francia tudományos élet 150 neves személyisége, akik az egyetem megvédésére szólították fel az európai államokat, illetve az unió intézményeit. Mint a kiáltvány rámutat, az aláírók, professzorok, rendezők, alkotók és mások támogatják a diákokat és tanáraikat, akik nem akarják hagyni, hogy a kormány rátegye a kezét az iskolára. A hatalom fellépése nyomán példátlan válság állt elő. Ezt követte az épületek megszállása. A tét az, hogy fennmaradjon a tanszabadság, amit jelenleg igen nagy veszély fenyeget Magyarországon, főleg ha visszaemlékszünk, hogy mi történt a Tudományos Akadémiával.
A kifejezetten nacionalista és konzervatív politika elvonta az egyetemi vezetés minden jogát, de a hallgatók nem csupán a saját intézményükért küzdenek, hanem az egész felsőoktatásért, amikor ragaszkodnak az alkotói szabadsághoz. Ezért a felhívás részvevői támogatásukról biztosítják a sztrájkoló fiatalokat és az oktatókat, akik félnek a fokozott politikai felügyelettől, és nem akarják, hogy a kormánybefolyás alatt álló kuratórium vegye át az irányítást.
Ez az Orbán-kabinetnek is tiszteletben kellene tartania.
Euractiv
A Bizottság igen különösen válaszokat adott, amikor a portál a magyar sajtó állapota felől érdeklődött Brüsszelben, a többi közt az Index szerkesztőinek tömeges felmondása kapcsán. A reakció az volt, hogy a kormányok a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni a vírus miatt tető alá hozott gazdasági mentőcsomagból a média támogatására. Majd amikor az Euractiv az iránt tudakozódott, az EU miként kívánja megakadályozni, hogy az alapot Magyarországon ne a sajtóviszonyok további torzítására használják fel, az a felelet érkezett, hogy az unió iránymutatást adott ki és eszerint a pénzből támogatni kell a független és sokszínű médiát.
Kérdés persze, hogy ez a fajta állásfoglalás el tudja téríteni törekvéseitől Orbán Viktort, a sajtó megzabolázásának nagy mesterét. Főleg hogy pár napja az EU versenyjogi biztosa kijelentette: nem az állami segélyekre vonatkozó európai szabályok, hanem a tagállamok dolga, hogy szavatolják a médiapluralizmust.
Közép-Európában – elenyésző kivételtől eltekintve - nem fenyegeti veszély az újságírók fizikai létét, a hatalom más, sokkal alattomosabb módszereket alkalmaz, hogy hidegre tegye őket, írja a portál, amely az egykori nagy sláger kisség módosított címével illusztrálja a helyzetet: Killing them softly, azaz „Lágyan megölve őket”. A térségben folyamatosan romlik a médiaszabadság és –sokszínűség helyzete.
Amikor nemrégiben a régió 16 országában megkérdezték a szakma képviselőit, 64,5 %-uk azt válaszolta, hogy már érte őket fenyegetés, illetve zaklatás. 83,3 %-uk ellen az interneten keresztül irányult támadás. Mindennapos a kirohanás politikusok és más sajtóorgánumok részéről. Ám az is éppen olyan veszélyes, amikor próbálják módszeresen elhallgattatni, a partvonalra nyomni, illetve gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozni a sajtómunkásokat. Merthogy szép csendben nyírják ki a pártatlan tömegtájékoztatás embereit, viszont az eljárásmód igencsak hatékony.
MÉG CSAK ANNYI DŐLT EL, HOGY SZÓ SINCS ARRÓL, HOGY A TRUMPIZMUS MEGBUKOTT VOLNA
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.11.04.
„Jelenleg egy nagyon rossz változat következett be az amerikai elnökválasztás éjszakáján, talán jobb lett volna akár egy újabb egyértelmű Trump-győzelem, akár az, hogy Biden nyerjen annak ellenére, hogy erre a bizonytalan helyzetre számítottam. Persze még bármelyik jelölt nyerhet ” – mondta Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet, akitől gyorsreakciót kértünk a november 3-i amerikai elnökválasztás első kimeneteléről. Semmi nem dőlt el, pontosabban egy dolog mégis: Trump és a trumpizmus nem bukott meg. E sorok írásakor még akármerre billeghet a mérleg: szakértők szerint, ugyan Biden minden bizonnyal elnyeri a szavazatok többségét (ahogy négy éve Hilary Clinton is), de bőven elveszítheti magát az elnökválasztást. Ami biztos: elmarad a felmérések alapján sokak által remélt nagyarányú Biden-győzelem. Donald Trump kiválóan hajrázott, újabb szavazókat sikerült az urnák elé vinnie, s elérte, hogy a gazdaság és a „rend és biztonság” álljon a fókuszban. Az évek óta az amerikai fővárosban élő és dolgozó egyetemi oktató, kutató, aki szerint nagyon nagy a baj, mert „a bizonytalanság iszonyú kockázatokat rejt magában, beleértve randalirozásokat is”. Mi várható mindennek a fényében?
Szerző: NVZS
2020.11.04.
...
NE VÁRD A MÁJUST
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.04.
Legutóbb is két hetet kellett várni arra, olyan törvény szülessék, hogy a maszkviselés hiányát büntetni lehessen. – Ez volt az a fő indok, ami miatt ismét rendkívüli jogrendben pancsolhat a kedves vezető, ezért nem is mehetünk az utcára éjféltől reggel ötig, ez pedig megvédi mind az összes nyugdíjasokat. Így lehet összefoglalni a fennálló helyzetet, én viszont már látom, mindez arra lesz majd alkalmas, hogy az SZFE lázadását valami mondvacsinált járványügyi indokkal leverjék. Mert a tavasz is azt mutatta, a rendeleti kormányzás arra való, hogy ami aljasságot békeidőben macerás volna elintézni, azt így csak egy pöccentés, s ha valaki emiatt háborog, akkor azt kapja a képébe: hátráltatja a járványügyi erőfeszítéseket, és, ha már segíteni nem akar, legalább ne gátolja a nagy jótevőt népe megmentésében.
Szüretidő van az orbáni diskurzusnak, Bécsben is neki tetszőn alakulnak a dolgok, már a TEK is a határon páncélos géperejű járművekkel, még csak az adventet sem kellett kivárni. Már úgyis kezdett kifáradni a kommunikáció, kínjában templomrombolásról és építésről értekezett a kedves vezető, míg most elég csak körbemutatnia, és azt mondani, félj. Hatványozottan egyszerűbb így az élet, a világ a NER-nek kedvesen alakul, Orbán hazardírozása, amit jólfésülten pávatáncnak neveznek, valahogyan mindig jól sül el. Most is, Varga igazságügyis, aki megfertőződvén hosszú ideig befogta a száját, már életre kelve oktatja Európát, hogy ne jogállamozzanak, inkább a terror ellen küzdjenek. És tényleg az lesz, hogy a szükség törvényt bont alapon újra nem jut idő a Fidesz megrendszabályozására, és győz megint a gonosz.
Áprilisig vannak megint nyeregben minimum, mert ugyanis a kedves vezető arra datálta a vírus fölötti diadalt, és akkor az úgy is lesz. Nem tudom, megfigyeltük-e, milyen váteszi képességekkel mesélte nekünk, hogy májusban mikor tetőzik, akkor tetőzött, hogy a második hullám mikor robban be, berobbant. Most pedig az áprilist várjuk, illetve a májust, hogy a kórság Orbán által legyőzessen. Az viszont még rohadt messze van, addig az élettől is elmegy az ember kedve, és, mint Vian egere, megkéri inkább a macskát, hogy harapná át a torkát, de szelíden azért. Orbán váteszi képességeiben azonban valami stikli rejtekezik, az leginkább, hogy nem mondanak el nekünk valamit vagy épp semmit sem, illetve egészen egyszerűen hazudnak. Nem lenne nóvum, soha nem mondtak igazat...
Szerző: Rezeda
2020.11.04.
Szüretidő van az orbáni diskurzusnak, Bécsben is neki tetszőn alakulnak a dolgok, már a TEK is a határon páncélos géperejű járművekkel, még csak az adventet sem kellett kivárni. Már úgyis kezdett kifáradni a kommunikáció, kínjában templomrombolásról és építésről értekezett a kedves vezető, míg most elég csak körbemutatnia, és azt mondani, félj. Hatványozottan egyszerűbb így az élet, a világ a NER-nek kedvesen alakul, Orbán hazardírozása, amit jólfésülten pávatáncnak neveznek, valahogyan mindig jól sül el. Most is, Varga igazságügyis, aki megfertőződvén hosszú ideig befogta a száját, már életre kelve oktatja Európát, hogy ne jogállamozzanak, inkább a terror ellen küzdjenek. És tényleg az lesz, hogy a szükség törvényt bont alapon újra nem jut idő a Fidesz megrendszabályozására, és győz megint a gonosz.
Áprilisig vannak megint nyeregben minimum, mert ugyanis a kedves vezető arra datálta a vírus fölötti diadalt, és akkor az úgy is lesz. Nem tudom, megfigyeltük-e, milyen váteszi képességekkel mesélte nekünk, hogy májusban mikor tetőzik, akkor tetőzött, hogy a második hullám mikor robban be, berobbant. Most pedig az áprilist várjuk, illetve a májust, hogy a kórság Orbán által legyőzessen. Az viszont még rohadt messze van, addig az élettől is elmegy az ember kedve, és, mint Vian egere, megkéri inkább a macskát, hogy harapná át a torkát, de szelíden azért. Orbán váteszi képességeiben azonban valami stikli rejtekezik, az leginkább, hogy nem mondanak el nekünk valamit vagy épp semmit sem, illetve egészen egyszerűen hazudnak. Nem lenne nóvum, soha nem mondtak igazat...
VARGA JUDIT: MERKEL MONDJA ORBÁN SZEMÉBE, HOGY TÁVOZZON! - A KLUBRÁDIÓ MÉDIASZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.04.
A londoni Financial Times telefoninterjút készített a még karanténban lévő Varga Judittal. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: az Európai Unió a terrorfenyegetésre összpontosítson, ne a jogállamiság kérdésére. Varga Judit úgy látja, az európai vezetők részéről nem tisztességes, ha úgymond a bizottsági folyosók mögött rejtőzködnek. Azt mondta: Angela Merkel német kancellárnak kellene Orbán Viktor szemébe mondania, „sajnálom, de gondom van Önnel, távoznia kellene”, vagy a miniszterelnököknek kellene megmondaniuk egymásnak, hogy gondjuk van a másikkal.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.04.
A londoni Financial Times telefoninterjút készített a még járványkaranténban tartózkodó Varga Judittal. Az erről szóló cikk címe szerint a magyar igazságügyi miniszter azt mondta a lapnak, hogy az EU a terrorfenyegetésre összpontosítson, ne a jogállamiság kérdésére. Európának fel kell ébrednie a képmutatásból, és a valódi problémákat kellene megvitatnia, így az antiszemitizmust, a gyilkosságokat, a terrortámadásokat – ismerteti a brit üzleti körök vezető lapja a miniszter álláspontját.
A Financial Times szerint Varga Judit igyekezett elvonni a figyelmet arról, hogy országa egyre élesebb vitában áll Brüsszellel a jogállamiság sérelmei miatt. Magyarországot – olvasható a cikkben – mind több szemrehányás éri, mert erősödik a rendszer tekintélyuralmi jellege, és Orbán Viktor miniszterelnök a hatalmon töltött egy évtized alatt ellenőrzése alá vonta az intézményeket, saját igényei szerint írta át az alkotmányt.
A lap kitér arra, hogy az EU-ban napirenden vannak azok a tervek, amelyek szerint megszigorítják az uniós költségvetési források kifizetését az uniós jogot és értékeket megsértő tagállamoknak. Ezt Budapest vehemensen ellenzi, és ragaszkodik ahhoz, hogy nem az – általa arctalannak tekintett – Európai Bizottságnak tartozik felelősséggel, hanem más uniós vezetőknek. Varga Judit szerint az európai vezetők részéről nem tisztességes, ha úgymond a bizottsági folyosók mögött rejtőzködnek. A magyar igazságügyi miniszter azt mondta a londoni lapnak, hogy Angela Merkel kancellárnak kellene Orbán Viktor szemébe mondania, „sajnálom, de gondom van Önnel, távoznia kellene”, vagy a miniszterelnököknek kellene megmondaniuk egymásnak, hogy gondjuk van a másikkal.
A magyar tárcavezető hozzátette: a jogállamiságot az Európai Unióról szóló szerződés oltalmazza, és bármilyen új mechanizmus szerződésmódosítással érne fel, amihez a tagállamok konszenzusára van szükség. Budapest – mondta Varga Judit – ennek ellenére kész volt a kompromisszumra az EU hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalásokon, és támogatta a járvány miatt szükségessé vált helyreállítási csomagot is – bár Magyarországnak a saját tapasztalatai nyomán úgymond „filozófiai jellegű” gondjai vannak az ilyen hatalmas összegű piaci hitelfelvételt illetően. „A kommunizmusban megtanultuk, hogy nem jó gondolat hitelekből finanszírozni magunkat” – jelentette ki.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy a világjárvány előtti gazdasági növekedés idején az EU-források 4-5 százalékkal járultak hozzá a magyar bruttó hazai termékhez.
Varga Judit ugyanakkor azt állítja, hogy a jövőbeli EU-pénzek összekapcsolása a jogállamisággal valójában ideológiai nyomásgyakorlás, „pusztán azért, mert nemet mondunk a migrációra, a multikulturalizmusra, és mert eltérőek a nézeteink a családnak a társadalomban betöltött szerepéről”. Ez az összekapcsolás a magyar miniszter szerint az úgynevezett fukar négyek – Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia – részéről kísérlet arra, hogy ürügyet találjanak, mert ők úgymond sohasem akartak pénzt adni.
Varga Judit szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentése elfogult volt Magyarországgal szemben. Az interjúban szóba került az is, hogy a parlament lazított a legfelső bírói fórum, a Kúria vezetőjének kiválasztási szabályain, és ezzel kövezte ki az utat Varga Zsolt András kilenc évre történt kinevezéséhez – annak ellenére, hogy az Országos Bírói Tanács, a bírák önkormányzati testülete elutasította a jelölést, hivatkozva a szükséges tapasztalat hiányára (Varga ugyanis soha nem volt bíró). Az igazságügyi miniszter védelmébe vette a kinevezést. Azt állította, a brüsszeli álszenteskedés ösztönözte Magyarországot és Lengyelországot saját jogállamisági intézetének a létrehozására, annak érdekében, hogy legyen olyan alternatíva, ahol a konzervatív kutatóknak is van szavuk. Azzal érvelt, hogy a pluralizmus jegyében van tere a konzervatív gondolatoknak az Európa jövője szempontjából oly fontos témákban, mint a családpolitika, a multikulturalizmus vagy a technológiai óriáscégek szerepe az emberek életében.
A Financial Times megjegyzi: mind Magyarország, mind Lengyelország fegyelmi eljárás alatt áll az unióról szóló szerződés hetedik cikke alapján, a demokrácia visszaszorulása miatt, és ez az eljárás akár az EU-n belüli szavazati joguk elvesztésével is járhat.
Az interjúban Varga Judit elhatárolódott attól, hogy Varsó csaknem teljesen betiltotta az abortuszt, ami szerte Lengyelországban tiltakozást váltott ki. Ehhez kapcsolódóan a londoni lap emlékeztet arra, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején a magyar parlament a transzneműek jogai ellen szavazott, lehetetlenné téve, hogy az emberek jogszerűen megváltoztassák születéskori nemüket. Varga Judit azonban a Financial Timesnak azt mondta, Budapestnek nem áll szándékában, hogy Varsó nyomdokaiba lépve korlátozza az abortuszt, illetve a melegjogokat. „Történelmi szövetségesek vagyunk, de hogy napi szinten miként járnak el, az az ő dolguk, nem a miénk” – mondta.
BOROTVAÉLEN TÁNCOL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS
NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2020.10.04.
Trump biztosan vitte Floridát és Ohiót, de Biden így is biztos a győzelmében.
Az előzetes találgatások három lehetőséggel számoltak, Joe Biden vagy Donald Trump kis különbségű, illetve Biden nagyarányú győzelmével. A magyar idő szerint reggeli állás szerint ez utóbbi már kizárható és könnyen elképzelhető, hogy csak hosszas számolgatás és jogászkodás után fog kiderülni, ki lesz az Egyesült Államok elnöke a következő négy évben.
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2020.10.04.
Az előzetes találgatások három lehetőséggel számoltak, Joe Biden vagy Donald Trump kis különbségű, illetve Biden nagyarányú győzelmével. A magyar idő szerint reggeli állás szerint ez utóbbi már kizárható és könnyen elképzelhető, hogy csak hosszas számolgatás és jogászkodás után fog kiderülni, ki lesz az Egyesült Államok elnöke a következő négy évben.
A részadatok alapján a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest Biden elhódíthatta Trumptól Arizonát, viszont sem Floridában, sem Ohióban nem jött be a kihívó minimális előnyét mutató előrejelzés. A két, elektorokban gazdag államot Trump végül biztosan nyerte, és ezzel előállt a 2016-os helyzet, minden Wisconsin, Michigan és Pennsylvania szavazóin múlik. A részeredmények mindháromban Trumpnak kedveznek, de még sok szavazatot nem számoltak össze. Az amerikai politológia ezt a három államot nevezte a Demokrata Párt "kék falának" - egészen 2016-ig, amikor Trump meglepetés szerűen bevette a régiót. Különösen Pennsylvaniában érdekes a helyzet, ahol hét megyében eleve csak szerda reggel – magyar idő szerint délután – kezdenek hozzá az előre leadott szavazatokhoz...
2020. november 3., kedd
JÁRVÁNY, RASSZIZMUS, MEGOSZTOTTSÁG – MIN DŐL EL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS?
TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.03.
Felmérések szerint az utóbbi évek fontosabb társadalmi-politikai ügyei kevésbé fontosak az amerikai választóknak. A legtöbbek szavazatát idén is a gazdasági helyzet és a hosszú ideje rágott egészségbiztosítási reform határozza meg, de a koronavírus-járvány is ott van a legégetőbb témák között. A legtöbb választási ügyben jobb a felmérésekben vezető demokrata jelölt, Joe Biden megítélése, mint Donald Trumpé, és személyisége is szimpatikusabb az átlagos választónak. Azonban a gazdaságtól kezdve a koronavírus-járványon át a klímaváltozásig a legtöbb ügyben nagyon erős szakadék van a két párt tábora között, így a társadalom mély megosztottsága miatt a gazdasági vagy járványhelyzet vélhetően kisebb hatással lesz a szavazás kimenetelére, mint egy átlagos elnökválasztáson lenne.
Ha valaki átböngészné az utóbbi évek amerikai sajtóját és az Amerikáról szóló nemzetközi híreket, kismillió olyan megosztó ügyet találhatna, amelyen a 2020-as választás múlhat, a fegyvertartástól és az abortusz körüli kultúrharctól kezdve a növekvő egyenlőtlenségeken és az utóbbi hónapokban országszerte tiltakozásokhoz vezető etnikai feszültségeken át a tomboló koronavírus-járványig.
Ennek ellenére a felmérések szerint nem ezek lesznek a döntők. Ahogy minden évben, idén is a gazdasági helyzetre mondták a legtöbben, hogy fontos a szavazatuk leadásakor, a másik gyakran emlegetett téma pedig a már négy, nyolc és tizenkét éve is központi kampánytémának számító egészségbiztosítási reform. Egyéb aktuális kérdések, mint például a klímaváltozás, a vagyoni és etnikai egyenlőtlenségek vagy az oktatási rendszer állapota azonban már jóval kevésbé fontos a teljes lakosság körében.
Utóbbi megkötés azonban az idei elnökválasztás esetében különösen fontos, miután a két párt szavazóbázisainak prioritásai és az egyes kérdések megítélése alapján (is) az lehet az ember benyomása, mintha a jobb- és baloldal két külön országban élne.
De az is látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy Amerika nagyot változott négy év alatt. A 2016-os kampány központi témái mára teljesen marginálissá váltak, és egyes értékelések szerint idén a konkrét társadalmi-politikai ügyeknél fontosabb lesz a jelöltek személyes kvalitásainak megítélése...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.03.
Ha valaki átböngészné az utóbbi évek amerikai sajtóját és az Amerikáról szóló nemzetközi híreket, kismillió olyan megosztó ügyet találhatna, amelyen a 2020-as választás múlhat, a fegyvertartástól és az abortusz körüli kultúrharctól kezdve a növekvő egyenlőtlenségeken és az utóbbi hónapokban országszerte tiltakozásokhoz vezető etnikai feszültségeken át a tomboló koronavírus-járványig.
Ennek ellenére a felmérések szerint nem ezek lesznek a döntők. Ahogy minden évben, idén is a gazdasági helyzetre mondták a legtöbben, hogy fontos a szavazatuk leadásakor, a másik gyakran emlegetett téma pedig a már négy, nyolc és tizenkét éve is központi kampánytémának számító egészségbiztosítási reform. Egyéb aktuális kérdések, mint például a klímaváltozás, a vagyoni és etnikai egyenlőtlenségek vagy az oktatási rendszer állapota azonban már jóval kevésbé fontos a teljes lakosság körében.
Utóbbi megkötés azonban az idei elnökválasztás esetében különösen fontos, miután a két párt szavazóbázisainak prioritásai és az egyes kérdések megítélése alapján (is) az lehet az ember benyomása, mintha a jobb- és baloldal két külön országban élne.
De az is látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy Amerika nagyot változott négy év alatt. A 2016-os kampány központi témái mára teljesen marginálissá váltak, és egyes értékelések szerint idén a konkrét társadalmi-politikai ügyeknél fontosabb lesz a jelöltek személyes kvalitásainak megítélése...
TRUMP NÉGY ÉVE: A HISZTÉRIKUS ELNÖK, AKI LEGALÁBB PRÓBÁLTA BETARTANI AZ ÍGÉRETEIT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.11.03.
Trump vagy Biden? Nagyon rég nem volt olyan amerikai elnökválasztás, amely ennyire felfokozott érzelmi légkörben zajlott volna, ahol ennyien elhitték volna, hogy a tét az ország, vagy akár a világ sorsa. Pedig elég megnézni Donald Trump legfontosabb 2016-os ígéreteinek a teljesülését, hogy belássuk: Amerika elnöke valójában mindig korlátok között lavírozva próbál valami nyomot hagyni maga után, de még egy határfalat sem könnyen tud felépíteni, hát még egy egészségügyi törvényt visszavonatni. Ezzel együtt sok múlik azon, hogy november 3-án Donald Trump kap-e újabb négy évet, vagy a 77 éves Joe Biden személyében minden idők legidősebb elnöke költözhet a Fehér Házba 2021. január 20-án. Egy-egy elnöki ciklus értékelése összetett feladat, Trump eddigi négy évéről is könyvtárnyi irodalom születik majd, ezért a választás előtti elemzésünkben csak a leglényegesebb pontokra koncentráltunk: megnéztük, mennyit tudott megvalósítani az 5 legfontosabb ígéreteiből, majd azt is megmutatjuk, melyek azok a csatatér államok, ahol a választás eldől...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.11.03.
BIDEN ÉS HARRIS: A MÚLT ÉS A JÖVŐ
24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.
Az Átlag Joe-ként emlegetett demokrata elnökjelölt idős fehér férfiként az amerikai politika múltját jeleníti meg, alelnökjelöltje bevándorlócsaládba született fekete nőként a multikulturális jövőt. Mindketten igencsak mérsékeltnek számítanak a balra tolódó Demokrata Pártban.
Rettegve várják az elnökválasztás napját a demokraták
Nem sokan számítanak Trump győzelmére, de a magyarok igen
Így manipulálható a voksolás: az amerikai elnökválasztás sötét oldala
Barack Obama egykori alelnöke, Joe Biden hivatalosan még be sem jelentette indulását a 2020-as elnökválasztáson, amikor már álompárként kezdték el emlegetni Washingtonban őt és Kamala Harris kaliforniai szenátort, aki alelnökjelöltként kiegészíthetné a veterán politikust.
A napokban 78 éves Biden sokak szemében maga a múlt: egy újabb idős fehér férfi, aki hosszú politikai pályafutás után elnök szeretne lenni. Félő volt, hogy a változó, egyre fiatalabb, színesebb Demokrata Párt széleskörű reformokra vágyó szavazói visszautasítják jelölését, és ez Biden vereségéhez vezethet egy olyan elnökválasztáson, ahol – mint azt Hillary Clinton négy évvel korábbi veresége megmutatta – a demokratáknak minden egyes szavazatra szüksége van a győzelemhez.
Kellett Biden mellé valaki, aki fellelkesítheti a párt fiatalabb szavazóit, főleg a feketéket és a nőket, akiket elkedvetleníthet, hogy már megint egy fehér férfira adhatják le szavazatukat. A demokraták szerencséjére nagy mezőnyből válogathattak, és közülük a Bidennel jó kapcsolatot ápoló Harris volt az egyik fő esélyes: a Washingtonban első szenátori turnusát töltő egykori ügyész, aki bevándorlók gyerekeként született színes bőrű nőként könnyebben tud megszólítani olyan választói rétegeket, akikkel Bidennek gondjai lehettek volna. Más kérdés, hogy ő sem sorolható a párt progresszív balszárnyához, amely Bernie Sanders vagy Elizabeth Warren jelölésében bízott, azt bizonygatva, Donald Trump 2016-os győzelméhez az vezetett, hogy a demokraták nem voltak hajlandók újítani.
Biden viszont már az előválasztás alatt kijelentette, hogy „átmeneti” jelöltnek tartja magát, aki összeköti az egymást követő demokrata politikusok generációját, és utat nyit az ország jövőjét képviselő leendő vezetők előtt...
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Rettegve várják az elnökválasztás napját a demokraták
Nem sokan számítanak Trump győzelmére, de a magyarok igen
Így manipulálható a voksolás: az amerikai elnökválasztás sötét oldala
Barack Obama egykori alelnöke, Joe Biden hivatalosan még be sem jelentette indulását a 2020-as elnökválasztáson, amikor már álompárként kezdték el emlegetni Washingtonban őt és Kamala Harris kaliforniai szenátort, aki alelnökjelöltként kiegészíthetné a veterán politikust.
A napokban 78 éves Biden sokak szemében maga a múlt: egy újabb idős fehér férfi, aki hosszú politikai pályafutás után elnök szeretne lenni. Félő volt, hogy a változó, egyre fiatalabb, színesebb Demokrata Párt széleskörű reformokra vágyó szavazói visszautasítják jelölését, és ez Biden vereségéhez vezethet egy olyan elnökválasztáson, ahol – mint azt Hillary Clinton négy évvel korábbi veresége megmutatta – a demokratáknak minden egyes szavazatra szüksége van a győzelemhez.
Kellett Biden mellé valaki, aki fellelkesítheti a párt fiatalabb szavazóit, főleg a feketéket és a nőket, akiket elkedvetleníthet, hogy már megint egy fehér férfira adhatják le szavazatukat. A demokraták szerencséjére nagy mezőnyből válogathattak, és közülük a Bidennel jó kapcsolatot ápoló Harris volt az egyik fő esélyes: a Washingtonban első szenátori turnusát töltő egykori ügyész, aki bevándorlók gyerekeként született színes bőrű nőként könnyebben tud megszólítani olyan választói rétegeket, akikkel Bidennek gondjai lehettek volna. Más kérdés, hogy ő sem sorolható a párt progresszív balszárnyához, amely Bernie Sanders vagy Elizabeth Warren jelölésében bízott, azt bizonygatva, Donald Trump 2016-os győzelméhez az vezetett, hogy a demokraták nem voltak hajlandók újítani.
Biden viszont már az előválasztás alatt kijelentette, hogy „átmeneti” jelöltnek tartja magát, aki összeköti az egymást követő demokrata politikusok generációját, és utat nyit az ország jövőjét képviselő leendő vezetők előtt...
A POPULISTA ÉS A KONZERVATÍV: TRUMP ÉS PENCE
24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.
Az elvtelennek tartott Donald Trump és abortuszellenes, keresztény alelnöke nagyon különböznek egymástól, a baloldal mégis nehezen tudja eldönteni, melyiküket utálja jobban.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Ellopta a show-t az alelnökjelölti vitán a légy, ami rászállt Mike Pence fejére
Mike Pence: Nyár végére magunk mögött tudhatjuk az egész járványt
És akkor Mike Pence felbukkant Afganisztánban
Amikor Donald Trump 2016-ban megszerezte a Republikánus Párt elnökjelöltségét, akadt egy nagy problémája. A párt egy része gyanakodva fogadta a New York-i milliárdost, aki nem arról volt híres, hogy a konzervatív értékek megtestesítője lenne, így hát kellett valaki, aki segít neki egyesíteni a pártot, összefogja a hezitáló konzervatív szavazókat, főleg a keresztényeket, akik nélkül esélye sem lett volna megnyerni az elnökválasztást.
Így jött a képbe Mike Pence, Indiana állam kormányzója, egy országos szinten alig ismert politikus, akit Trump annak ellenére választott alelnökjelöltjének, hogy korábban semmilyen kapcsolatban nem állt vele, és igencsak ellentétes személyiségek. Való igaz, hogy Pince mintapéldája a keresztény-konzervatív értékrendnek. Trump első közös interjújukban le is szögezte:
"különbözőek vagyunk".
Míg Trump New Yorkban, egy ingatlanokkal üzletelő milliomos családban nevelkedett, és az üzleti életben szerzett nevet magának, Pence a középnyugati Indiana állambeli Columbus kisvárosában nőtt fel, középosztálybeli katolikus családban, és a jogi egyetem elvégzése után rögtön a politikai élet felé fordult: egy évvel a diploma megszerzése után képviselőjelöltként indult az 1988-as kongresszusi választáson, de kikapott, csakúgy, mint két évvel később.
Pence a kilencvenes években egy konzervatív, szabadpiaci elveket támogató kutatóközpont elnökeként kezdett el dolgozni, de nevét inkább egy sikeres rádióműsor vezetőjeként ismerhették meg az emberek. Trump szintén a médiának köszönhetően vált híressé: egyrészt a New York-i bulvársajtó révén, ahol az 1980-as évektől kezdve előszeretettel számoltak be az excentrikus milliárdos üzletember viselt dolgairól, majd a kétezres években a The Apprentice című reality-műsor vezetőjeként lett még ismertebb...
Mike Pence: Nyár végére magunk mögött tudhatjuk az egész járványt
És akkor Mike Pence felbukkant Afganisztánban
Amikor Donald Trump 2016-ban megszerezte a Republikánus Párt elnökjelöltségét, akadt egy nagy problémája. A párt egy része gyanakodva fogadta a New York-i milliárdost, aki nem arról volt híres, hogy a konzervatív értékek megtestesítője lenne, így hát kellett valaki, aki segít neki egyesíteni a pártot, összefogja a hezitáló konzervatív szavazókat, főleg a keresztényeket, akik nélkül esélye sem lett volna megnyerni az elnökválasztást.
Így jött a képbe Mike Pence, Indiana állam kormányzója, egy országos szinten alig ismert politikus, akit Trump annak ellenére választott alelnökjelöltjének, hogy korábban semmilyen kapcsolatban nem állt vele, és igencsak ellentétes személyiségek. Való igaz, hogy Pince mintapéldája a keresztény-konzervatív értékrendnek. Trump első közös interjújukban le is szögezte:
"különbözőek vagyunk".
Míg Trump New Yorkban, egy ingatlanokkal üzletelő milliomos családban nevelkedett, és az üzleti életben szerzett nevet magának, Pence a középnyugati Indiana állambeli Columbus kisvárosában nőtt fel, középosztálybeli katolikus családban, és a jogi egyetem elvégzése után rögtön a politikai élet felé fordult: egy évvel a diploma megszerzése után képviselőjelöltként indult az 1988-as kongresszusi választáson, de kikapott, csakúgy, mint két évvel később.
Pence a kilencvenes években egy konzervatív, szabadpiaci elveket támogató kutatóközpont elnökeként kezdett el dolgozni, de nevét inkább egy sikeres rádióműsor vezetőjeként ismerhették meg az emberek. Trump szintén a médiának köszönhetően vált híressé: egyrészt a New York-i bulvársajtó révén, ahol az 1980-as évektől kezdve előszeretettel számoltak be az excentrikus milliárdos üzletember viselt dolgairól, majd a kétezres években a The Apprentice című reality-műsor vezetőjeként lett még ismertebb...
KÖZÖS EREDMÉNYVÁRÓVAL JELENTKEZIK A MÉRCE ÉS A PARTIZÁN AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK ÉJJELÉN
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.11.03.
Több szempontból is különleges választásra készül az Amerikai Egyesült Államok november 3-án.
A második világháború után csak két olyan elnök volt, akinek nem sikerült második mandátumot nyernie, ám ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, akkor Donald Trump csatlakozhat a Jimmy Carterhez és az idősebb George Bush-hoz az egymandátumos elnökök klubjában.
Persze a „hihetünk a közvélemény-kutatásoknak” kitétel sem olyan magától értetődő, a 2016-os választások előtti néhány mérési pontatlanság, illetve Donald Trump meglepetésszerű győzelme óta kevesen vannak azok, akik megkérdőjelezhetetlen autoritásként hivatkoznának a felmérésekre.
Mindazonáltal a demokrata Joe Biden sokkal jobban áll öt nappal a választások előtt, mint Hillary Clinton állt négy évvel korábban:
az országos felmérések átlagában Biden jelenleg 7,5 százalékpontot ver ellenfelére, Clinton előnye 5 nappal a választások előtt azonban csak 1,3 százalékpont volt. Az igazán döntő jelentőségű csatatér-államokban is jobb pozíciókkal rendelkezik Clintonnál.
A Trump-elnökséget mindenesetre túl korai lenne még temetni, ha valaki, akkor ő tényleg az a politikai karakter, aki még mindig képes meglepetéseket okozni.
A választás azért is különleges mert egy világjárvány közepén zajlik, mely mind a mai napig sötét árnyékot vet az amerikai polgárok hétköznapjaira. A több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő, széles körben kudarcosnak ítélt trumpi járványkezelés, és a nyomában kibontakozó gazdasági válság hatására ma a választók sokkal biztosabbak politikai preferenciáikban, a bizonytalanok aránya össze sem hasonlítható a négy évvel korábbival...
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.11.03.
A második világháború után csak két olyan elnök volt, akinek nem sikerült második mandátumot nyernie, ám ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, akkor Donald Trump csatlakozhat a Jimmy Carterhez és az idősebb George Bush-hoz az egymandátumos elnökök klubjában.
Persze a „hihetünk a közvélemény-kutatásoknak” kitétel sem olyan magától értetődő, a 2016-os választások előtti néhány mérési pontatlanság, illetve Donald Trump meglepetésszerű győzelme óta kevesen vannak azok, akik megkérdőjelezhetetlen autoritásként hivatkoznának a felmérésekre.
Mindazonáltal a demokrata Joe Biden sokkal jobban áll öt nappal a választások előtt, mint Hillary Clinton állt négy évvel korábban:
az országos felmérések átlagában Biden jelenleg 7,5 százalékpontot ver ellenfelére, Clinton előnye 5 nappal a választások előtt azonban csak 1,3 százalékpont volt. Az igazán döntő jelentőségű csatatér-államokban is jobb pozíciókkal rendelkezik Clintonnál.
A Trump-elnökséget mindenesetre túl korai lenne még temetni, ha valaki, akkor ő tényleg az a politikai karakter, aki még mindig képes meglepetéseket okozni.
A választás azért is különleges mert egy világjárvány közepén zajlik, mely mind a mai napig sötét árnyékot vet az amerikai polgárok hétköznapjaira. A több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő, széles körben kudarcosnak ítélt trumpi járványkezelés, és a nyomában kibontakozó gazdasági válság hatására ma a választók sokkal biztosabbak politikai preferenciáikban, a bizonytalanok aránya össze sem hasonlítható a négy évvel korábbival...
EHHEZ SE AZ EGYHÁZNAK, SE AZ ÁLLAMNAK SEMMI KÖZE
KOLOZSVÁRI SZALONNA
De nagyon kényes téma ez, barátaim. Mégis próbáljuk meg minél egyszerűbben és őszintébben megbeszélni. Az egyház. Borzalmas, de ki kell mondani. Méghozzá azt, hogy pont ez az intézmény bélyegez meg azért embereket, mert nem csatlakoznak hozzájuk, és nem tolják a szekerüket. Ideológia és fanatizálás. Ami a radikális iszlám esetében is elfogadhatatlan. Biztos nagyon jó érzés lehet valami felsőbbrendű, a létezése tekintetében soha nem bizonyított istenség nevében parancsokat osztogatni, vagy akár gyilkolászni is kényünk-kedvünk szerint. Higgyél, imádkozzál, vagy imádj egy istent, a te dolgod, megteheted, azt csinálsz, amit akarsz, nincs ezzel gond. A gond azzal van, ha ezt nem teszed. Akkor libsi, ateista, istentelen és erkölcstelen senkinek fognak titulálni. Mármint Orbánék, itt, a Szűzanya és Szent István országában. Itt, a XXI. században.
Nem a középkorban, az inkvizíció, a boszorkányüldözések idejében, hanem 2020-ban, amikor annyira felvilágosult már az emberiség, mint egy szuperintelligens számítógép. Ahol nem kockát vetünk, hogy milyen lesz az időjárás, hanem megnézzük az okos telefonunkat. Ahol nem fohászkodunk a jóistenhez, ha betegek vagyunk, hogy legyen olyan kegyes, és gyógyítson meg minket, hanem elmegyünk az orvoshoz, aki gyógyszert ad, vagy megoperál, ha baj van. Ahol ha nem jön össze a gyerek egy párkapcsolatban, akkor felkeresünk egy szakembert, aki segít, akár mesterséges megtermékenyítéssel is. Ahol ha nemkívánatos terhesség történik, akkor nem kiátkoznak és pokolra kívánnak, hanem segítenek a terhesség megszakításában. Mert az nem a köz ügye szerintem, hogy valaki megtartja-e azt a sejtkezdeményt, amit összehozott magának (akár véletlenül), hogy esetleg nem tud ilyen vagy olyan okokból gyereket vállalni, hanem magánügy. Ehhez se az egyháznak, se az államnak semmi köze. Pont. Mint ahogy szerintem a vallás is magánügy. Ha hiszel, az a te dolgod, ha nem, az is. Senkinek nincs joga ezt minősíteni. Se jó, se rossz értelemben sem...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Vogronics András
2020.11.03.
Szerző: Vogronics András
2020.11.03.
Nem a középkorban, az inkvizíció, a boszorkányüldözések idejében, hanem 2020-ban, amikor annyira felvilágosult már az emberiség, mint egy szuperintelligens számítógép. Ahol nem kockát vetünk, hogy milyen lesz az időjárás, hanem megnézzük az okos telefonunkat. Ahol nem fohászkodunk a jóistenhez, ha betegek vagyunk, hogy legyen olyan kegyes, és gyógyítson meg minket, hanem elmegyünk az orvoshoz, aki gyógyszert ad, vagy megoperál, ha baj van. Ahol ha nem jön össze a gyerek egy párkapcsolatban, akkor felkeresünk egy szakembert, aki segít, akár mesterséges megtermékenyítéssel is. Ahol ha nemkívánatos terhesség történik, akkor nem kiátkoznak és pokolra kívánnak, hanem segítenek a terhesség megszakításában. Mert az nem a köz ügye szerintem, hogy valaki megtartja-e azt a sejtkezdeményt, amit összehozott magának (akár véletlenül), hogy esetleg nem tud ilyen vagy olyan okokból gyereket vállalni, hanem magánügy. Ehhez se az egyháznak, se az államnak semmi köze. Pont. Mint ahogy szerintem a vallás is magánügy. Ha hiszel, az a te dolgod, ha nem, az is. Senkinek nincs joga ezt minősíteni. Se jó, se rossz értelemben sem...
PÁLINKÁS JÓZSEF VOLT A BELVÁROSI SZABADEGYETEM VENDÉGE (VIDEO)
BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: BSZE
2020.11.02.
November 2-án Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, az MTA korábbi elnöke volt vendégünk, akivel a tudományos kutatás és az oktatás irányításában és intézményrendszerében az elmúlt években végrehajtott változtatásokról, azok érezhető és várható hatásairól beszélgetett Kardos Péter közgazdász.
Szerző: BSZE
2020.11.02.
KÉRDEZZÉK MEG AZ EMBEREKET A VAKCINÁRÓL!
HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.11.03.
Folyik a vita Magyarország és az Európai Unió között arról, hogy vásárolhatunk-e vakcinát Oroszországból vagy Kínából, mert Brüsszel szerint, unión kívüli hatóanyagot az EU területén csak uniós engedélyekkel lehet felhasználni.
Erre a véleményre máris beindult a kormánypropaganda, miszerint Brüsszel számára nem az emberek élete, hanem az üzleti érdekek a fontosak. Azt gondolom, a kormány se szeretné, hogy kötelezze a magyar embereket arra, hogy ezt vagy azt a vakcinát adassák be maguknak. Hála Istennek azt már lehetett olvasni, hogy az oltóanyag beadatása nem lesz kötelező, így aki – Müller Cecília kifejezeésével élve – oltakozni kíván, az szabadon választhat majd az ingyenesen beadható oltások közül.
Orbán Viktor már pénteken közölte rádióinterjújában, hogy embereket küldött ki Kínába, és Oroszországba is, hogy vakcina-ügyben tájékozódjanak. Ezt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter kiegészítette azzal, hogy a kabinet Izraellel is egyeztet az oltóanyag-vásárlásról...
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.11.03.
Erre a véleményre máris beindult a kormánypropaganda, miszerint Brüsszel számára nem az emberek élete, hanem az üzleti érdekek a fontosak. Azt gondolom, a kormány se szeretné, hogy kötelezze a magyar embereket arra, hogy ezt vagy azt a vakcinát adassák be maguknak. Hála Istennek azt már lehetett olvasni, hogy az oltóanyag beadatása nem lesz kötelező, így aki – Müller Cecília kifejezeésével élve – oltakozni kíván, az szabadon választhat majd az ingyenesen beadható oltások közül.
Orbán Viktor már pénteken közölte rádióinterjújában, hogy embereket küldött ki Kínába, és Oroszországba is, hogy vakcina-ügyben tájékozódjanak. Ezt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter kiegészítette azzal, hogy a kabinet Izraellel is egyeztet az oltóanyag-vásárlásról...
„TÖRÖKORSZÁG LESZÜNK, VAGY MAGYARORSZÁG?” AGGODALMAK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS KÖRÜL - A KLUBRÁDIÓ LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.03.
Hosszú idő telik majd el, míg megoldódik annak a választásnak az ügye, amely alapjaiban megváltoztathatja az Egyesült Államokat – írja a Washington Post publicistája. „Törökország leszünk, vagy Magyarország? Lenyomjuk azokat az intézményeket – a sajtót, a bíróságokat -, amelyek a szabadságot táplálják?” fogalmazza meg aggodalmait azzal összefüggésben, hogy Donald Trump elnök folyamatosan mocskolja a levélben leadott szavazatokat, és ezzel bizalmatlanságot és zavart kelt. A szociáldemokrata német pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában gyors megegyezést sürget a következő költségvetésről, szemben a jogállamisági kritériumhoz ragaszkodó Európai Parlamenttel. Lapszemle...
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.03.
NEGYVEN „CSÚCSKÓRHÁZ” VEZETŐJÉT KERESI A KORMÁNY
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.11.03.
Januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is lesz az egészségügyben. Az új vezetőkhöz tartoznának a régiók kórházai, rendelőintézetei, alapellátói is.
Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is.
Szerző: DANÓ ANNA
2020.11.03.
Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is.
Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba való felkérést nem fogadta el Kincses Gyula. Az orvosi kamara honlapján is olvasható beszámoló szerint múlt hét „péntek délutánra az elnök meghívást kapott Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a találkozón nem kerültek szóba a kamara számára fontos, a jogviszony-törvénnyel és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések, hanem egy rövid beszámoló hangzott el a kórházirányítás új struktúrájáról.”
Az új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása is kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel az annak életbelépése után kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának. Várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal...
CSENDBEN FELGYORSÍTJÁK A VÉGREHAJTÁSOKAT - FILLÉREKÉRT IS VIHETŐ LEHET A LEFOGLALT AUTÓ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.03.
Bő három évvel ezelőtt módosították a végrehajtási törvényt annak érdekében, hogy a követeléskezelők és a bankok ne tudják „kifosztani az embereket”. Jövőre viszont életbe lép egy olyan változtatás, ami jócskán enyhít a szabályokon. Ingóságot akár értéke 1 százalékáért, ingatlant fele áron lehet majd megszerezni.
A KDNP 2017 tavaszán nyújtotta be a parlamenthez a végrehajtási törvényt módosító javaslatait. Az indoklás szerint a párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a bankok és a követeléskezelők megpróbálják kifosztani az embereket, hiszen a fizetésképtelen adósok lakásait többségében a becsérték alatt árverezik el. A törvény elfogadásakor jókora figyelmet kapott, főként a kormányzati sajtó ünnepelte.
Az idén viszont nagy csendben újra módosítottak a végrehajtási törvényen. A jogszabály legdurvább változásai 2021. január 1-jén lépnek hatálya. Az átszabást egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy gyorsító sávra terelik az árveréseket. Ezáltal egyébként a végrehajtások is belendülhetnek, hiszen nagyobb lesz az esély gyorsan legalább valamennyi pénzhez jutni...
Szerző: Azénpénzem
2020.11.03.
A KDNP 2017 tavaszán nyújtotta be a parlamenthez a végrehajtási törvényt módosító javaslatait. Az indoklás szerint a párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a bankok és a követeléskezelők megpróbálják kifosztani az embereket, hiszen a fizetésképtelen adósok lakásait többségében a becsérték alatt árverezik el. A törvény elfogadásakor jókora figyelmet kapott, főként a kormányzati sajtó ünnepelte.
Az idén viszont nagy csendben újra módosítottak a végrehajtási törvényen. A jogszabály legdurvább változásai 2021. január 1-jén lépnek hatálya. Az átszabást egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy gyorsító sávra terelik az árveréseket. Ezáltal egyébként a végrehajtások is belendülhetnek, hiszen nagyobb lesz az esély gyorsan legalább valamennyi pénzhez jutni...
KORMÁNYPROGRAM: LECSAPNI MINDEN ADÓDÓ LEHETŐSÉGRE
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Napsugaras szép reggelt! Végre megint ül az országnak házában a sok végtelen bölcsességű ember, szerintem meg leszünk mentve. Már megint. Akit érdekel, az ma – ismét – megtudhatta, hogy a zellenzékre nem lehet számítani, mert most sem szavazták meg a fasztuggyamit. Ezen, ahogy eddig, most sem múlik a világon semmi, ahogy azon sem, ha megszavazzák. Meg azon sem, ha beterjesztenek valamit, és azon sem, ha nem terjesztenek be semmit. Többnyire csak azzal lehet felizgatni az egypárti kormányt, ha valaki táblát lenget, netán krumplit visz a főzseninek. Mással tuti nem. Most éppen azzal gátolta a zellenzék a vírus elleni védekezést, hogy nem szavazták meg a maszkviselési szabályok szigorítását. Magyarul a kormány járvány elleni harca a következő lépésekből áll: először megszavazták, hogy maszkot kell hordani. Másodszor megszavazták, hogy mostmár tényleg maszkot kell hordani, különben megbüntet a rendőr.
Énszerintem a vírus bokáig összefossa magát ijedtében. Muszáj is lesz neki, mert azt mondta Dömötör Csaba, hogy a vírus elleni védekezés sikerességén múlik a 2022-es választás eredménye. Hát, ha ez nem lesz sikeres, akkor egyáltalán semmi. Azt is mondta ez a nagyszerű ember, hogy Gyurcsány félelemben tartja a baloldali pártokat, és ha ők (az ellenzéki koalíció) győzne a parlamenti választásokon, akkor a múltat indítanák újra, de ők (a Fidesz) a jövőt választanák.
Biztosan megint én vagyok a nemnormális, de nekem sehogy nem áll össze ezzel a frissen felfedezett haladó szellemmel a majdnem kötelező misejárás, a célbalövészet az iskolákban és a veszett keresztes háború, amit már egy ideje folytat a kormány. Ja tényleg! Az egypártrendszer sem fér bele nekem. A kormány úgy is küzd a vírus ellen, hogy újabb kórházakat vonnak be a védekezésbe. Meg ide-oda vezénylik az orvosokat és az ápolókat. Most Gulyás Gergely azt mondta az Inforádióban, hogy kedden vagy szerdán a kormányülésen szigorításokról dönthetnek, de többet nem árult (mert vagy nem tudott vagy nem volt neki szabad) el. Ez mi? Attól függ a döntés, hogy Orbán mit álmodott? Mindig az idegállapota szerint születik valamilyen döntés? Ott, helyben? Órák alatt? Miért nem tudunk semmit arról, hogy mik a tervek, mikor mi várható, mi az A, B. C terv? Mert nincs ilyen? Vagy csak nem tartozik ránk? Nekünk kuss legyen, és alkalmazkodjunk, azt sem tudjuk, mihez? Hogy a francban lehet így bánni tízmillió emberrel? Hogy lehet ennyire lenézni, semmibe venni egy egész országot? Hogy lehet így bizalmat, együttműködést várni?
Meg majd ingyenes lesz a vakcina. És majd ők kitalálják, ki és mikor férhet hozzá. Milyen vakcina? Orosz? Kínai? Mi van, ha én nem szeretnék orosz vakcinát? Válogathatok? Vagy majd azt is Orbán Viktor fogja eldönteni, mivel oltanak az orvosok és kit? Mint az influenza oltással, amire rátette a kormány a kezét, és most annyi sincs az orvosoknál, amennyi tavaly volt? Gyógyszertárban pedig nem is kapható, pedig van, aki meg tudná és meg is szeretné vásárolni, de nem jut hozzá. A kérdés most is az, hová lettek az oltások? Ha 100 ezerrel több vakcina volt, mint tavaly (és tavaly csak a felét használták fel), hol a francban van a többi? Hogy lehet, hogy a háziorvosok kevesebbet kaptak, mint tavaly?
Ezekre – és még igen sok kérdésre – előbb vagy utóbb válaszokat kell ám adni...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.11.03.
Szerző: Swan Edgar
2020.11.03.
Énszerintem a vírus bokáig összefossa magát ijedtében. Muszáj is lesz neki, mert azt mondta Dömötör Csaba, hogy a vírus elleni védekezés sikerességén múlik a 2022-es választás eredménye. Hát, ha ez nem lesz sikeres, akkor egyáltalán semmi. Azt is mondta ez a nagyszerű ember, hogy Gyurcsány félelemben tartja a baloldali pártokat, és ha ők (az ellenzéki koalíció) győzne a parlamenti választásokon, akkor a múltat indítanák újra, de ők (a Fidesz) a jövőt választanák.
Biztosan megint én vagyok a nemnormális, de nekem sehogy nem áll össze ezzel a frissen felfedezett haladó szellemmel a majdnem kötelező misejárás, a célbalövészet az iskolákban és a veszett keresztes háború, amit már egy ideje folytat a kormány. Ja tényleg! Az egypártrendszer sem fér bele nekem. A kormány úgy is küzd a vírus ellen, hogy újabb kórházakat vonnak be a védekezésbe. Meg ide-oda vezénylik az orvosokat és az ápolókat. Most Gulyás Gergely azt mondta az Inforádióban, hogy kedden vagy szerdán a kormányülésen szigorításokról dönthetnek, de többet nem árult (mert vagy nem tudott vagy nem volt neki szabad) el. Ez mi? Attól függ a döntés, hogy Orbán mit álmodott? Mindig az idegállapota szerint születik valamilyen döntés? Ott, helyben? Órák alatt? Miért nem tudunk semmit arról, hogy mik a tervek, mikor mi várható, mi az A, B. C terv? Mert nincs ilyen? Vagy csak nem tartozik ránk? Nekünk kuss legyen, és alkalmazkodjunk, azt sem tudjuk, mihez? Hogy a francban lehet így bánni tízmillió emberrel? Hogy lehet ennyire lenézni, semmibe venni egy egész országot? Hogy lehet így bizalmat, együttműködést várni?
Meg majd ingyenes lesz a vakcina. És majd ők kitalálják, ki és mikor férhet hozzá. Milyen vakcina? Orosz? Kínai? Mi van, ha én nem szeretnék orosz vakcinát? Válogathatok? Vagy majd azt is Orbán Viktor fogja eldönteni, mivel oltanak az orvosok és kit? Mint az influenza oltással, amire rátette a kormány a kezét, és most annyi sincs az orvosoknál, amennyi tavaly volt? Gyógyszertárban pedig nem is kapható, pedig van, aki meg tudná és meg is szeretné vásárolni, de nem jut hozzá. A kérdés most is az, hová lettek az oltások? Ha 100 ezerrel több vakcina volt, mint tavaly (és tavaly csak a felét használták fel), hol a francban van a többi? Hogy lehet, hogy a háziorvosok kevesebbet kaptak, mint tavaly?
Ezekre – és még igen sok kérdésre – előbb vagy utóbb válaszokat kell ám adni...
ÚGY TŰNIK, NEM SZÜLŐKRE ÉS TANÁROKRA TARTOZIK, MEKKORA A BAJ AZ ISKOLÁKBAN
444.HU
Szerzők: HORVÁTH BENCE, NEUBERGER ESZTER, FŐDI KITTI, SZÁSZ ZSÓFI
2020.11.03.
- Továbbra sincsenek hivatalos adatok arról, hogy mekkora a koronavírus-fertőzöttség az iskolákban.
Szerzők: HORVÁTH BENCE, NEUBERGER ESZTER, FŐDI KITTI, SZÁSZ ZSÓFI
2020.11.03.
- A kontaktkutatási rendszer szinte egyáltalán nem működik, nem derül ki, hogy egy iskolai fertőzött hány embernek adhatta át a vírust.
- A tanárok és szülők többsége a hibrid (online és személyes) oktatást tartaná megfelelőnek.
- A bonyolult eljárásrend miatt még akkor is nehéz digitális oktatásra átállni, ha az iskola vezetése szeretné.
- Van iskola, ahol eltitkolják a szülők elől, hogy megfertőződtek a tanárok, máshol hiába félnek, nem oktathatnak online a pedagógusok.
A második hullám súlyosbodásával az iskolákban is egyre a koronavírusos eset. És bár a kormányzati tájékoztatási oldal arról beszámol, hogy az őszi szünet alatt a Honvédség alakulatainak fertőtlenítő rajai hány iskolát fertőtlenítettek már végig, arról nincsenek hivatalos adatok, hogy melyik oktatási intézményben hány fertőzött van. Intézményvezetőkkel, tanárokkal és szülőkkel beszélgettünk, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a helyzetet...
A második hullám súlyosbodásával az iskolákban is egyre a koronavírusos eset. És bár a kormányzati tájékoztatási oldal arról beszámol, hogy az őszi szünet alatt a Honvédség alakulatainak fertőtlenítő rajai hány iskolát fertőtlenítettek már végig, arról nincsenek hivatalos adatok, hogy melyik oktatási intézményben hány fertőzött van. Intézményvezetőkkel, tanárokkal és szülőkkel beszélgettünk, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a helyzetet...
MEGSZEREZTÜK A LISTÁT – ÍGY KÖLTÖTT EL BARÁTI CÉGEKNÉL TÍZMILLIÁRDOKAT A KÜLÜGY LÉLEGEZTETŐGÉPEKRE
HVG360
Szerzők: OROSZI BABETT, WINDISCH JUDIT
2020.11.03.
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek...
Szerzők: OROSZI BABETT, WINDISCH JUDIT
2020.11.03.
SZABAD SZEMMEL - TRUMP PÉLDÁTLAN NYOMÁST GYAKOROL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.03.
FT
A lap külpolitikai főelemzője úgy látja, példátlan nyomást gyakorol az amerikai értékekre, hogy Trump jelezte: semmiképpen sem fogadja el, ha ma vereséget szenved a választáson. Márpedig a demokrácia még az Egyesült Államokban is kudarcot vallhat, noha lakóinak többsége ezt idáig még elképzelni sem tudta volna. Ezért lesz a mai szavazás egészen páratlan.
Általános a nézet, hogy a jogállam nem egyszerűen a voksok leadásával egyenlő. De ha a választás eredményét nem is vitatják, akkor is szükség van szabad sajtóra, erős államapparátusra, független bíróságokra, szilárd alkotmányos keretekre, valamint, ami a legfőbb: demokratikus kultúrára, ideértve, hogy a vesztes nem kérdőjelezi meg a választás kimenetelét. Ám ez utóbbi kapcsán immár egyáltalán nem lehet biztosra menni az USÁ-ban.
Roppant veszélyes, ha Trump elcsalt, illetve ellopott választásokat emleget. Belarusz példája mutatja, hogy társadalmi bénultság, illetve erőszak lehet a következménye, ha milliók vonulnak az utcákra, meg úgy gondolják, hogy a hatóságok manipulálták a végeredményt. Amerikában időnként mindkét tábor úgy beszél, mintha az ország túlélése forogna kockán. De aggasztó, hogy a republikánusok több államban is megnehezítették voksolást, főként a faji kisebbségek képviselői számára.
A helyi szabályok kuszasága folytán bőven belefér, hogy a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki. De mivel a kormánypárt az utolsó pillanatban bejuttatta a testületbe az ultrakonzervatív Amy Coney Barrettet, immár az a látszat, hogy az AB is a pártpolitika eszköze lett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a demokraták minden további nélkül belenyugodnának, ha megint az igazságszolgáltatás asszisztenciájával szenvednének vereséget. Felháborodásukat csak fokozná, ha Trump kevesebb szavazatot kapna, mint Biden, de az elektorok jóvoltából újfent ő lenne a befutó.
Azaz legitimációs válságba kerülhet az amerikai demokrácia, de nehéz helyzet állna elő az Egyesült Államok szövetségesei és csodálói számára is. A világ jobbik része ugyanis az USÁ-tól vár támogatást, iránymutatást, ihletet. Ha felsülnek a demokratikus próbálkozások, mondjuk, Egyiptomban vagy Irakban, az a két ország számára tragédia. Ám ha Amerikában mond csődöt a demokrácia, az globális dráma lesz.
New York Times
Paul Krugman arra hívja fel a figyelmet, hogy a tengerentúlon csúcspontra ér az igazság elleni háború, mert Trump két kapitális hazugsággal eteti a világot, sőt már készül a harmadikra és az minden eddiginél veszélyesebb lesz. A Nobel-díjas közgazdász, aki már jó 10 éve jelenteti meg elemzéseit az újságban, az első hajmeresztő állításnak azt tartja, hogy az elnök szerint zavargók, fosztogatók, gyújtogatók, fegyverfelhalmozó, zászlóégető, marxista hordák fenyegetik az országot.
Aki megnézi New Yorkot, vagy, teszem azt, Seattle-t, az látja, hogy ebből egy szó sem igaz. Azon kívül nagyon alapos tanulmány támasztja alá, hogy a Fekete Életek Számítanak-mozgalom javarészt békés, ezzel szemben azok erőszakosak, akik ellene lépnek fel. Vagyis Trump olyan veszéllyel riogatja az országot, ami csak az ő fejében létezik. Az anarchista fenyegetés rémálma viszont bátorítja a fehér felsőbbrendűség híveit, köztük a hazai terroristákat.
Ezzel szemben nem tesz semmit a Covid-19 ellen, feladta, hogy megfékezze a vírus terjedését, ám ez ezrek életébe kerül. Arról nem beszélve, hogy a retorika milliók hozzáállását befolyásolja.
De a legrosszabb még hátravan. Ha Trump veszít, akkor szinte bizonyos, hogy elutasítja az eredményt. Azt fogja mondani, hogy milliók voksoltak jogtalanul, ugyanakkor rengeteg olyan szavazatot nem vettek figyelembe, amelyet rá adtak le. A saját közönsége pedig vevő lesz rá. Az összeesküvés elméleteket hangoztató jobboldal várhatóan ennek megfelelően felháborodással reagál. Úgy hogy lehet készülni az erőszakra és az utcai zavargásokra.
A legsúlyosabb következmény azonban az, hogy tömegek hiszik majd el: hátba döfték az országot, ezért legközelebb a republikánusokat támogatják a választáson.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy Trump elmúlt négy éve még a legrosszabb előrejelzéseket is alulmúlta. Merthogy egy szemfényvesztő hazug, egy csaló és rasszista, egy showman és demagóg áll a világ legerősebb demokráciájának élén. Az elemzés idézi a New York Times-t, amely a minap azt írta, hogy az elnök választási kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb veszélyt jelenti az USA demokráciája szemszögéből, és hogy ilyen gyatra vezetője emberemlékezet óta nem volt az országnak.
Karl Popper azt tanította, hogy a demokrácia fő jellemzője az, ha a kormányt le lehet cserélni a szavazóurnáknál, vérontás nélkül. De pontosan az erőszakmentes hatalomváltás a tét, méghozzá olyan mértékben, amire idáig nem akadt példa a tengerentúlon. Trump azt bizonygatja, hogy csakis csalás folytán maradhat alul, és egyre inkább az erőre játszik.
Ha marad, az igen rossz volna nem csupán az amerikaiaknak, hanem az összes liberális demokráciának. Csak olyanok örülnének neki, mint Putyin, Orbán, Kaczynski, Vucsics és Netanjahu. Mert ők valamennyien meg akarják tartani hatalmukat.
Bild Zeitung
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ismét úgy nyilatkozott, hogy nem kaphat uniós támogatást olyan tagország, amely nem szavatolja az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságát. Weber szerint ez vörös vonal az EP számára, mivel az unió érték- és jogközösség. Ily módon – teszi hozzá az újság – elképzelhető, hogy Budapest és Varsó hoppon marad.
A lap megjegyzi, hogy a földrészen végigsöpör a vírus 2. hulláma, de Brüsszelben a vita még mindig a 750 milliárdos segélycsomagról megy, amely éppen az első szakasz tragikus gazdasági következményeit hivatott enyhíteni. Ráadásul nem kizárt, hogy teljesen megfeneklik az ügy. A bajor politikus éppen ezért felszólította a magyar, a lengyel, valamint a holland kormányt, hogy ne akadékoskodjanak, és tegyék lehetővé, hogy a tagállamok törvényhozása végre megszavazhassa a tervet.
Mint mondta, ha a támogatást nem tudják folyósítani a jövő év elejétől, akkor késne az újjáépítés, ám ez sokat ártana a politika iránti bizalomnak. Így nem szabad megengedni.
Reuters
Az unió soros elnökségét betöltő Németország sürgeti, hogy az Európai Parlament gyorsítsa fel a következő hétéves költségvetés, illetve a 750 milliárd eurós mentőcsomag engedélyezését. Scholz pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy nem lehet késlekedni, gyorsan cselekedni kell. Ezért felhívta az összes érintett felet, hogy hagyják a csudába a szokásos taktikázást és mielőbb állapodjanak meg. Az egyik hátráltató tényező az, hogy a pénzeket a jogállami feltételek tiszteletben tartásához kötnék, ám ezt ellenzi a nacionalista magyar és lengyel vezetés, jegyzi meg a hírügynökség.
Foreign Policy
Bár jelenleg a populista magyar és lengyel kormány sikerrel mozgósítja híveit az EU ellen, részben a kulturális háborúság révén, hosszabb távon azonban a populisták vesztésre vannak ítélve – mutat rá az American Enterprise Institute nevű független washingtoni agytröszt két kutatója, akik közül Dalibor Rohac Pozsonyból származott el. Véleményüket azzal támasztják alá, hogy Budapest és Varsó az összes állami erőforrást mozgósítva nyomatja a maga programját, ám sokra nem megy vele a kulturális-intellektuális szférában.
Azon kívül fő támasza a jobboldali, gazdaságilag leszakadó vidék, amely mind jobban elnéptelenedik. Vele szemben a liberális, világlátott és tehetős városi réteg áll. De ettől még nagyon is fenyegető a jogok körül viharzó kulturkampf, aminek része, hogy Magyarországon megszüntették a gender szakokat, hogy támadás indult a színi egyetem ellen, no meg a Meseország c. gyerekkönyv elleni kampány is.
Ráadásul a brüsszeli bírálatok nagyon is jogosak, hiszen a két ország menetrendszerűen ront neki a szólásszabadságnak. Csakhogy a kritikák azt a meggyőződést erősítik a két fővárosban, hogy az egész világ ellenük van, és ez csak még elszántabbá teszi őket. Vagyis gyakran kontraproduktív a brüsszeli fellépés. Természetesen itt nem arról van szó, hogy az EU ne emelje fel szavát, amikor a magyar és a lengyel vezetés demokratikus biztosítékokat próbál kiiktatni.
Ugyanakkor nem sok sikerrel kecsegtet, hogy pl. a két ország csak akkor kaphasson uniós szubvenciókat, ha eleget tesz a jogállami játékszabályoknak. Azon kívül Brüsszel és több tagállam is téved, amikor egy kalap alá veszi a liberális demokráciát és a jogállamot, illetve a haladó szociális és kulturális normákat. Pont erre várnak a régió nacionalista urai, mert ily módon elvonhatják a közfigyelmet saját, kleptokrata autokráciájukról. Egyben az EU ellen tudják hangolni felháborodott híveiket, merthogy a cél az egész európai terv hiteltelenítése.
Moszkva pedig lecsaphat ezekre a belső ellentétekre, hiszen abban érdekelt, hogy fellazuljon az unió. És minél keményebben jár el a világ a jobboldali magyar és lengyel politikával szemben, annál vonzóbb annak szemében Putyin irányvonala. A térség ugyanis úgy látja, hogy Oroszország védvonalat jelent a keresztény értékek számára a nyugati liberalizmus túlkapásaival szemben.
Die Welt
Részsikereket tud felmutatni Oroszország, amely támadást indított Kelet-Európa ellen és azon van, hogy segítse hatalmon maradni saját híveit, illetve azokat uralomra jutni - az EU meggyengítésére. Ezt állapítja meg körképében a konzervatív lap, amely Magyarországról szólva azt írja, hogy az Orbán-kormányt nyugodtan lehet Moszkva legnagyobb barátjának tekinteni az unión és a NATO-n belül. Orbán stratégiájának része a keleti nyitás. Az illiberális demokrácia az orosz modellt koppintja.
Egyetlen tagállam vezetője sem találkozik annyiszor Putyinnal, mint a magyar miniszterelnök. de azért letelepedési engedélyt adott a külföldi hírszerzésért felelős orosz kémfőnök több családtagjának is. És akkor még ott van a Paks-2, továbbá hogy Budapestre költözött a gyanús Nemzetközi Beruházási Bank, amely biztonsági kockázatot jelent. Mivel azon keresztül a Kreml a nyugati kémkedést pénzelheti.
A lengyelek esetében viszont az a fura, hogy a belpolitikájuk megdöbbentően hasonlít arra, amit az oroszok odahaza csinálnak, ám Varsó ezzel együtt nagyfokú bizalmatlansággal viszonyul Moszkvához.
Die Welt
A neves francia filozófus, Alain Finkelkraut úgy ítéli meg: a szélsőséges iszlám azt nem tudja megbocsátani, hogy a Nyugat olyan, amilyen. A tudós, aki évek óta óv a szélsőséges iszlámizmus veszélyeitől, még az esti, súlyos bécsi terrortámadás előtt nyilatkozott. A közelmúltban végrehajtott franciaországi akciókról azt mondta, hogy a radikálisok szemében az egész francia civilizáció ellenséget jelent.
A terrorizmus azonban csupán egy nagyobb egész része, a gyűlölet mozgatja. A közelmúltban lefejezett francia tanár meggyilkolását nem az Iszlám állam, vagy valamelyik helyi szervezet határozta el, a tettest mégsem lehet magányos farkasnak elkönyvelni. És igenis azt bizonyítja, hogy kapcsolat van a hétköznapi iszlám és a véres erőszak között – mondta Finkelkraut, akit nézeteiért már korábban erősen jobbosnak minősítettek.
A helyzetet látva nagy hibának tartja, hogy a kormányok hiába rendelik el a menedékjog szigorítását, az engedékeny bíróságok a humanizmus nevében meghiúsítják a törekvést. És csatlakoznak hozzájuk értelmiségiek, illetve publicisták, akik aggódnak, mert úgy vélik, hogy a hatalom a biztonságra hivatkozva visszaél a jogállammal. Tétele bizonyítására idézi Thomas Mannt, aki már 1936-ban rámutatott, hogy a szabadság nem adhat menlevelet saját, halálos ellenségeinek. Olyanoknak, akik végezni akarnak vele. Ám elemző szerint az elemzést sokan ma sem hajlandók meghallani.
Erdogannal az a baja, hogy vele a politikai iszlám harci pozíciót foglal el. A török elnök célja hosszú távon ugyanis a hódítás. És az iszlamizmus kezére játszik, hogy az európai egyetemeken, de a sajtóban is van egy csomó „hasznos idióta”. Azt hiszik, hogy a gyengéknek segítenek, de valójában az iszlám nyomulásának tesznek szolgálatot. Finkelkraut úgy látja, ő pont azért van feketelistán az ilyen naiv emberek szemében, mert ezek a rétegek a saját fasiszta démonjukat tekintik Franciaország első számú közellenségének. Márpedig a filozófus szerint le kell számolni ezekkel a rémképekkel, még mielőtt túl késő volna.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.03.
FT
A lap külpolitikai főelemzője úgy látja, példátlan nyomást gyakorol az amerikai értékekre, hogy Trump jelezte: semmiképpen sem fogadja el, ha ma vereséget szenved a választáson. Márpedig a demokrácia még az Egyesült Államokban is kudarcot vallhat, noha lakóinak többsége ezt idáig még elképzelni sem tudta volna. Ezért lesz a mai szavazás egészen páratlan.
Általános a nézet, hogy a jogállam nem egyszerűen a voksok leadásával egyenlő. De ha a választás eredményét nem is vitatják, akkor is szükség van szabad sajtóra, erős államapparátusra, független bíróságokra, szilárd alkotmányos keretekre, valamint, ami a legfőbb: demokratikus kultúrára, ideértve, hogy a vesztes nem kérdőjelezi meg a választás kimenetelét. Ám ez utóbbi kapcsán immár egyáltalán nem lehet biztosra menni az USÁ-ban.
Roppant veszélyes, ha Trump elcsalt, illetve ellopott választásokat emleget. Belarusz példája mutatja, hogy társadalmi bénultság, illetve erőszak lehet a következménye, ha milliók vonulnak az utcákra, meg úgy gondolják, hogy a hatóságok manipulálták a végeredményt. Amerikában időnként mindkét tábor úgy beszél, mintha az ország túlélése forogna kockán. De aggasztó, hogy a republikánusok több államban is megnehezítették voksolást, főként a faji kisebbségek képviselői számára.
A helyi szabályok kuszasága folytán bőven belefér, hogy a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki. De mivel a kormánypárt az utolsó pillanatban bejuttatta a testületbe az ultrakonzervatív Amy Coney Barrettet, immár az a látszat, hogy az AB is a pártpolitika eszköze lett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a demokraták minden további nélkül belenyugodnának, ha megint az igazságszolgáltatás asszisztenciájával szenvednének vereséget. Felháborodásukat csak fokozná, ha Trump kevesebb szavazatot kapna, mint Biden, de az elektorok jóvoltából újfent ő lenne a befutó.
Azaz legitimációs válságba kerülhet az amerikai demokrácia, de nehéz helyzet állna elő az Egyesült Államok szövetségesei és csodálói számára is. A világ jobbik része ugyanis az USÁ-tól vár támogatást, iránymutatást, ihletet. Ha felsülnek a demokratikus próbálkozások, mondjuk, Egyiptomban vagy Irakban, az a két ország számára tragédia. Ám ha Amerikában mond csődöt a demokrácia, az globális dráma lesz.
New York Times
Paul Krugman arra hívja fel a figyelmet, hogy a tengerentúlon csúcspontra ér az igazság elleni háború, mert Trump két kapitális hazugsággal eteti a világot, sőt már készül a harmadikra és az minden eddiginél veszélyesebb lesz. A Nobel-díjas közgazdász, aki már jó 10 éve jelenteti meg elemzéseit az újságban, az első hajmeresztő állításnak azt tartja, hogy az elnök szerint zavargók, fosztogatók, gyújtogatók, fegyverfelhalmozó, zászlóégető, marxista hordák fenyegetik az országot.
Aki megnézi New Yorkot, vagy, teszem azt, Seattle-t, az látja, hogy ebből egy szó sem igaz. Azon kívül nagyon alapos tanulmány támasztja alá, hogy a Fekete Életek Számítanak-mozgalom javarészt békés, ezzel szemben azok erőszakosak, akik ellene lépnek fel. Vagyis Trump olyan veszéllyel riogatja az országot, ami csak az ő fejében létezik. Az anarchista fenyegetés rémálma viszont bátorítja a fehér felsőbbrendűség híveit, köztük a hazai terroristákat.
Ezzel szemben nem tesz semmit a Covid-19 ellen, feladta, hogy megfékezze a vírus terjedését, ám ez ezrek életébe kerül. Arról nem beszélve, hogy a retorika milliók hozzáállását befolyásolja.
De a legrosszabb még hátravan. Ha Trump veszít, akkor szinte bizonyos, hogy elutasítja az eredményt. Azt fogja mondani, hogy milliók voksoltak jogtalanul, ugyanakkor rengeteg olyan szavazatot nem vettek figyelembe, amelyet rá adtak le. A saját közönsége pedig vevő lesz rá. Az összeesküvés elméleteket hangoztató jobboldal várhatóan ennek megfelelően felháborodással reagál. Úgy hogy lehet készülni az erőszakra és az utcai zavargásokra.
A legsúlyosabb következmény azonban az, hogy tömegek hiszik majd el: hátba döfték az országot, ezért legközelebb a republikánusokat támogatják a választáson.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy Trump elmúlt négy éve még a legrosszabb előrejelzéseket is alulmúlta. Merthogy egy szemfényvesztő hazug, egy csaló és rasszista, egy showman és demagóg áll a világ legerősebb demokráciájának élén. Az elemzés idézi a New York Times-t, amely a minap azt írta, hogy az elnök választási kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb veszélyt jelenti az USA demokráciája szemszögéből, és hogy ilyen gyatra vezetője emberemlékezet óta nem volt az országnak.
Karl Popper azt tanította, hogy a demokrácia fő jellemzője az, ha a kormányt le lehet cserélni a szavazóurnáknál, vérontás nélkül. De pontosan az erőszakmentes hatalomváltás a tét, méghozzá olyan mértékben, amire idáig nem akadt példa a tengerentúlon. Trump azt bizonygatja, hogy csakis csalás folytán maradhat alul, és egyre inkább az erőre játszik.
Ha marad, az igen rossz volna nem csupán az amerikaiaknak, hanem az összes liberális demokráciának. Csak olyanok örülnének neki, mint Putyin, Orbán, Kaczynski, Vucsics és Netanjahu. Mert ők valamennyien meg akarják tartani hatalmukat.
Bild Zeitung
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ismét úgy nyilatkozott, hogy nem kaphat uniós támogatást olyan tagország, amely nem szavatolja az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságát. Weber szerint ez vörös vonal az EP számára, mivel az unió érték- és jogközösség. Ily módon – teszi hozzá az újság – elképzelhető, hogy Budapest és Varsó hoppon marad.
A lap megjegyzi, hogy a földrészen végigsöpör a vírus 2. hulláma, de Brüsszelben a vita még mindig a 750 milliárdos segélycsomagról megy, amely éppen az első szakasz tragikus gazdasági következményeit hivatott enyhíteni. Ráadásul nem kizárt, hogy teljesen megfeneklik az ügy. A bajor politikus éppen ezért felszólította a magyar, a lengyel, valamint a holland kormányt, hogy ne akadékoskodjanak, és tegyék lehetővé, hogy a tagállamok törvényhozása végre megszavazhassa a tervet.
Mint mondta, ha a támogatást nem tudják folyósítani a jövő év elejétől, akkor késne az újjáépítés, ám ez sokat ártana a politika iránti bizalomnak. Így nem szabad megengedni.
Reuters
Az unió soros elnökségét betöltő Németország sürgeti, hogy az Európai Parlament gyorsítsa fel a következő hétéves költségvetés, illetve a 750 milliárd eurós mentőcsomag engedélyezését. Scholz pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy nem lehet késlekedni, gyorsan cselekedni kell. Ezért felhívta az összes érintett felet, hogy hagyják a csudába a szokásos taktikázást és mielőbb állapodjanak meg. Az egyik hátráltató tényező az, hogy a pénzeket a jogállami feltételek tiszteletben tartásához kötnék, ám ezt ellenzi a nacionalista magyar és lengyel vezetés, jegyzi meg a hírügynökség.
Foreign Policy
Bár jelenleg a populista magyar és lengyel kormány sikerrel mozgósítja híveit az EU ellen, részben a kulturális háborúság révén, hosszabb távon azonban a populisták vesztésre vannak ítélve – mutat rá az American Enterprise Institute nevű független washingtoni agytröszt két kutatója, akik közül Dalibor Rohac Pozsonyból származott el. Véleményüket azzal támasztják alá, hogy Budapest és Varsó az összes állami erőforrást mozgósítva nyomatja a maga programját, ám sokra nem megy vele a kulturális-intellektuális szférában.
Azon kívül fő támasza a jobboldali, gazdaságilag leszakadó vidék, amely mind jobban elnéptelenedik. Vele szemben a liberális, világlátott és tehetős városi réteg áll. De ettől még nagyon is fenyegető a jogok körül viharzó kulturkampf, aminek része, hogy Magyarországon megszüntették a gender szakokat, hogy támadás indult a színi egyetem ellen, no meg a Meseország c. gyerekkönyv elleni kampány is.
Ráadásul a brüsszeli bírálatok nagyon is jogosak, hiszen a két ország menetrendszerűen ront neki a szólásszabadságnak. Csakhogy a kritikák azt a meggyőződést erősítik a két fővárosban, hogy az egész világ ellenük van, és ez csak még elszántabbá teszi őket. Vagyis gyakran kontraproduktív a brüsszeli fellépés. Természetesen itt nem arról van szó, hogy az EU ne emelje fel szavát, amikor a magyar és a lengyel vezetés demokratikus biztosítékokat próbál kiiktatni.
Ugyanakkor nem sok sikerrel kecsegtet, hogy pl. a két ország csak akkor kaphasson uniós szubvenciókat, ha eleget tesz a jogállami játékszabályoknak. Azon kívül Brüsszel és több tagállam is téved, amikor egy kalap alá veszi a liberális demokráciát és a jogállamot, illetve a haladó szociális és kulturális normákat. Pont erre várnak a régió nacionalista urai, mert ily módon elvonhatják a közfigyelmet saját, kleptokrata autokráciájukról. Egyben az EU ellen tudják hangolni felháborodott híveiket, merthogy a cél az egész európai terv hiteltelenítése.
Moszkva pedig lecsaphat ezekre a belső ellentétekre, hiszen abban érdekelt, hogy fellazuljon az unió. És minél keményebben jár el a világ a jobboldali magyar és lengyel politikával szemben, annál vonzóbb annak szemében Putyin irányvonala. A térség ugyanis úgy látja, hogy Oroszország védvonalat jelent a keresztény értékek számára a nyugati liberalizmus túlkapásaival szemben.
Die Welt
Részsikereket tud felmutatni Oroszország, amely támadást indított Kelet-Európa ellen és azon van, hogy segítse hatalmon maradni saját híveit, illetve azokat uralomra jutni - az EU meggyengítésére. Ezt állapítja meg körképében a konzervatív lap, amely Magyarországról szólva azt írja, hogy az Orbán-kormányt nyugodtan lehet Moszkva legnagyobb barátjának tekinteni az unión és a NATO-n belül. Orbán stratégiájának része a keleti nyitás. Az illiberális demokrácia az orosz modellt koppintja.
Egyetlen tagállam vezetője sem találkozik annyiszor Putyinnal, mint a magyar miniszterelnök. de azért letelepedési engedélyt adott a külföldi hírszerzésért felelős orosz kémfőnök több családtagjának is. És akkor még ott van a Paks-2, továbbá hogy Budapestre költözött a gyanús Nemzetközi Beruházási Bank, amely biztonsági kockázatot jelent. Mivel azon keresztül a Kreml a nyugati kémkedést pénzelheti.
A lengyelek esetében viszont az a fura, hogy a belpolitikájuk megdöbbentően hasonlít arra, amit az oroszok odahaza csinálnak, ám Varsó ezzel együtt nagyfokú bizalmatlansággal viszonyul Moszkvához.
Die Welt
A neves francia filozófus, Alain Finkelkraut úgy ítéli meg: a szélsőséges iszlám azt nem tudja megbocsátani, hogy a Nyugat olyan, amilyen. A tudós, aki évek óta óv a szélsőséges iszlámizmus veszélyeitől, még az esti, súlyos bécsi terrortámadás előtt nyilatkozott. A közelmúltban végrehajtott franciaországi akciókról azt mondta, hogy a radikálisok szemében az egész francia civilizáció ellenséget jelent.
A terrorizmus azonban csupán egy nagyobb egész része, a gyűlölet mozgatja. A közelmúltban lefejezett francia tanár meggyilkolását nem az Iszlám állam, vagy valamelyik helyi szervezet határozta el, a tettest mégsem lehet magányos farkasnak elkönyvelni. És igenis azt bizonyítja, hogy kapcsolat van a hétköznapi iszlám és a véres erőszak között – mondta Finkelkraut, akit nézeteiért már korábban erősen jobbosnak minősítettek.
A helyzetet látva nagy hibának tartja, hogy a kormányok hiába rendelik el a menedékjog szigorítását, az engedékeny bíróságok a humanizmus nevében meghiúsítják a törekvést. És csatlakoznak hozzájuk értelmiségiek, illetve publicisták, akik aggódnak, mert úgy vélik, hogy a hatalom a biztonságra hivatkozva visszaél a jogállammal. Tétele bizonyítására idézi Thomas Mannt, aki már 1936-ban rámutatott, hogy a szabadság nem adhat menlevelet saját, halálos ellenségeinek. Olyanoknak, akik végezni akarnak vele. Ám elemző szerint az elemzést sokan ma sem hajlandók meghallani.
Erdogannal az a baja, hogy vele a politikai iszlám harci pozíciót foglal el. A török elnök célja hosszú távon ugyanis a hódítás. És az iszlamizmus kezére játszik, hogy az európai egyetemeken, de a sajtóban is van egy csomó „hasznos idióta”. Azt hiszik, hogy a gyengéknek segítenek, de valójában az iszlám nyomulásának tesznek szolgálatot. Finkelkraut úgy látja, ő pont azért van feketelistán az ilyen naiv emberek szemében, mert ezek a rétegek a saját fasiszta démonjukat tekintik Franciaország első számú közellenségének. Márpedig a filozófus szerint le kell számolni ezekkel a rémképekkel, még mielőtt túl késő volna.
HŐS FUTBALLSZURKOLÓK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.03.
Nehéz lesz ezt ép ésszel elmesélni, de azért megkísérlem. Bár olyan cím után, ami az ember képibe jön, leginkább az a horgadás, hogy mi a szar, rosseb vagy anyám valaga van itt, de, ha annyit mondok, hogy darálós Dóra delíriuma, rögtön sejthetjük, lesz itt móka és kacagás megint dögivel.
„Lengyelországban antifasiszta csoportok támadják a kereszténységet.” – mondja a mi szívbéli Dóránk.
Csócsálgassuk ezt egy kicsit a röhögés előtt, és bár nagy a késztetés, hogy levonjuk a formállogikai következtetést, hogyha a keresztényeket az antifasiszták támadják, abból az jön ki, hogy akkor ezek szerint a keresztények fasiszták. Ilyenre mi nem vetemednénk, Dúró Dóra angyalom viszont igen abbeli igyekezetében, hogy valami elementárisan elborzasztót jelentsen ki, aztán ez sikerül. Az eszéhez kell mérni, de mi tiszteljük, mert négy gyermekes anyuka, és akkor megkérdezzük, mi lesz ilyen közegben a szegény gyermekekkel.
Visszamegyünk azonban a kályhánkhoz, hogy történetünk kellően kerekded legyen.
Mint emlékezhetünk, Varsóban és szerte a nagy Lengyelországban azért áll a bál, mert megtiltották az abortuszt még a beteg vagy életképtelen magzatok esetében is, ami aktust józan ésszel is az anyára – apára – volna jó hagyni, és nem hatalmi szóval eldönteni. Így véli az ember a libernyák eszével, mások azonban másképpen gondolják. A lengyel rezsimtől ez kitelik, mert a dva bratankik országa bigottan katolikus ország, mint amilyet Mária Terézia anyánk is szeretett volna a miénkből is faragni, de nem sikerült neki. Lengyelországban sem mindenki bigottan katolikus azonban, valószínűleg a többség, mert a XXI. században élünk. Ők tehát az antifasiszták Dúró Dóra fura világában.
No most, erről az alapról fejti ki a bociszemű azt, amit kifejt, és ami után – valljuk meg – egyáltalán nem is csodálkozunk, hogy könyveket darálgat, mondhatni, a lényéből kell fakadni annak. De megmutatom hol is tart szellemi fejlődésében a drága...
Szerző: Rezeda
2020.11.03.
„Lengyelországban antifasiszta csoportok támadják a kereszténységet.” – mondja a mi szívbéli Dóránk.
Csócsálgassuk ezt egy kicsit a röhögés előtt, és bár nagy a késztetés, hogy levonjuk a formállogikai következtetést, hogyha a keresztényeket az antifasiszták támadják, abból az jön ki, hogy akkor ezek szerint a keresztények fasiszták. Ilyenre mi nem vetemednénk, Dúró Dóra angyalom viszont igen abbeli igyekezetében, hogy valami elementárisan elborzasztót jelentsen ki, aztán ez sikerül. Az eszéhez kell mérni, de mi tiszteljük, mert négy gyermekes anyuka, és akkor megkérdezzük, mi lesz ilyen közegben a szegény gyermekekkel.
Visszamegyünk azonban a kályhánkhoz, hogy történetünk kellően kerekded legyen.
Mint emlékezhetünk, Varsóban és szerte a nagy Lengyelországban azért áll a bál, mert megtiltották az abortuszt még a beteg vagy életképtelen magzatok esetében is, ami aktust józan ésszel is az anyára – apára – volna jó hagyni, és nem hatalmi szóval eldönteni. Így véli az ember a libernyák eszével, mások azonban másképpen gondolják. A lengyel rezsimtől ez kitelik, mert a dva bratankik országa bigottan katolikus ország, mint amilyet Mária Terézia anyánk is szeretett volna a miénkből is faragni, de nem sikerült neki. Lengyelországban sem mindenki bigottan katolikus azonban, valószínűleg a többség, mert a XXI. században élünk. Ők tehát az antifasiszták Dúró Dóra fura világában.
No most, erről az alapról fejti ki a bociszemű azt, amit kifejt, és ami után – valljuk meg – egyáltalán nem is csodálkozunk, hogy könyveket darálgat, mondhatni, a lényéből kell fakadni annak. De megmutatom hol is tart szellemi fejlődésében a drága...
MIT TUDUNK EDDIG A BÉCSI TERRORTÁMADÁSRÓL?
TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.11.03.
Rövid összefoglaló a hajnali legfrissebb hírek alapján a hétfő este 8 órakor, Bécs belvárosában elkövetett terrortámadásról. Mi tudunk eddig?
Lövöldözés tört ki Bécs belvárosában hétfőn este 8 óra körül a Schwedenplatz közelében. Ezután öt másik helyszínen is volt lövöldözés.
A rendőrséghez befutó első segélyhívás arról szólt, hogy egy ember egy vadászpuskával kezdett el lövöldözni a belvárosban. Később olyan támadó is feltűnt, akinél sorozatlövő fegyver volt.
A támadás az osztrák főváros kulturális-, turista- és szórakozónegyedét érte: a Stefansdomtól északkeletre fekvő városrészben sokan voltak éttermekben, bárokban, moziban, színházban, miután keddtől Ausztriában is szigorításokat vezetnek be a koronavírus miatt. A támadás első helyszínének közelében egy zsinagóga is van a Seitenstettengassén, de az hétfőn este nyolckor zárva volt....
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.11.03.
Lövöldözés tört ki Bécs belvárosában hétfőn este 8 óra körül a Schwedenplatz közelében. Ezután öt másik helyszínen is volt lövöldözés.
A rendőrséghez befutó első segélyhívás arról szólt, hogy egy ember egy vadászpuskával kezdett el lövöldözni a belvárosban. Később olyan támadó is feltűnt, akinél sorozatlövő fegyver volt.
A támadás az osztrák főváros kulturális-, turista- és szórakozónegyedét érte: a Stefansdomtól északkeletre fekvő városrészben sokan voltak éttermekben, bárokban, moziban, színházban, miután keddtől Ausztriában is szigorításokat vezetnek be a koronavírus miatt. A támadás első helyszínének közelében egy zsinagóga is van a Seitenstettengassén, de az hétfőn este nyolckor zárva volt....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)