2022-ben 267 kormányrendelet született ilyen jogcímen, köztük volt a költségvetés vagy az adózási törvények módosítása is.
Bár a kormány a Népszava múlt szerdai információi szerint visszavonja az úgynevezett státusztörvény (a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról) adatvédelmi szempontból leginkább kritizált részét, a többiből egyelőre nem enged. E szerint a köznevelési munkavállaló saját gépe mégsem ellenőrizhető a munkáltató által, de a „céges gép” továbbra is.
Fontos látni, hogy a munkavállalói gépek ellenőrizhetőségéről szóló részben semmi új nincs, a törvényjavaslat csak a 2012-től hatályos új A munka törvénykönyvét (Mt.) érvényesíti a közoktatásban dolgozókra is. A munkavállalók számítógépét azóta ugyanis ellenőrizheti a munkaadó, sőt már az Mt. is lehetővé teszi a privát számítástechnikai eszközök ellenőrzését is.
Vagyis azzal, hogy a jogalkotó visszavonja (már ha visszavonja, ahogy ezt az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásán ígérte a köznevelési államtitkár) a státusztörvény eredeti javaslatából a privát gépre vonatkozó részt, a köznevelési dolgozók pozitívan lennének diszkriminálva a többi munkavállalóhoz képest.
Mindkét esetben csak „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba” tekinthet be a munkáltató (vélhetően a tankerületi központ munkatársa). Ez – bár erről sincs szó a javaslatban – vagy úgy lehetséges, hogy felszólításra a dolgozó bemutatja gépének idevágó tartalmait, vagy – és ez a valószínűbb – egy szoftver segítségével „lát rá” a gépre a munkáltató.
Utóbbi esetben viszont lehetetlen az önmérséklet: a szoftver nem csak a 7.b feliratú mappát szkenneli, hanem bármit a gépen, ahol a kormány által egyébként kiemelten védettként (lásd a homofób/gyerekvédelmi törvény) kommunikált csoport, a gyerekek mindenféle adata, információja, levele megtalálható, köztük olyanok, amelyek a fokozottan bizalmon alapuló tanár-diák viszony során keletkezhetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Videóban mondják el a Madách gimnázium tanárai, miért nem támogatják az új jogállási törvényt
A kormány és médiája pár hónapja még kampányt indított egy olyan meleg pedagógiai férfi asszisztens kapcsán, aki maga hirdette, hogy – egyébként a beleegyezési korhatárnál idősebb – fiúkkal (nem a diákjaival) is volt viszonya. Az viszont ezek szerint bármely tankerületi igazgató/beosztott/informatikus által szabadon olvasható lesz, ha mondjuk egy melegségével küszködő fiatal problémájával tanárához fordul segítségért – balszerencséjére elektronikus nyomát is hagyva ennek.
A tanár-diák viszony jog által is elismerten bizalmi, illetve hatalmi egyenlőtlenségen is alapuló jellegére utal az is, hogy a saját diákkal még a beleegyezési korhatár fölött sem keveredhet tanár intim viszonyba, míg hasonló korú másik fiatallal igen.
A státusztörvény-javaslat semmilyen garanciát nem ad ezeknek az érzékeny információknak a védelméről. „Érdemes lett volna olyan szabályokat beletenni adatvédelmi szempontból, amik reflektálnak arra, hogy a tanár-diák viszony nagyon intenzíven bizalmi viszony. Vagy akár a tanár-szülő viszony is – mondja Zeller Judit, a TASZ szakértője. – Nagyon plasztikusan foglalta össze ezt valahol egy kommentelő: máshogy ír az osztályfőnöknek, ha tudja, hogy azt a tankerület is olvashatja.”...
Ennek keretében a budapestiek a fővárosi „túlélőcsomagról” és a Lánchíd felújítása utáni forgalmi rendről szavazhatnak, ami a főpolgármester szerint hosszabb távon is meghatározza a város fejlesztési irányát.
„A kérdés, hogy a közösségi közlekedést, vagy a kormányt finanszírozza a főváros”
- Az első két kérdés tehát a főváros pénzügyi helyzetéről szól.Az első kérdésben arról formálhatnak véleményt a budapestiek, hogy igazságos-e, hogy a tizenkétszer annyi pénzt von el a kormány a fővárostól, mint az előző ciklusban. Azt nem tudni, hogy a válaszok milyen kötelezettséget rónak a fővárosra vagy a kormányra, mindazonáltal legitimációs erővel bírhatnak a főváros számára.
- A második kérdés valamivel konkrétabb: ebben arról dönthetnek a fővárosi lakosok, hogy Budapest inkább a közösségi közlekedést finanszírozza, vagy befizesse a kormánynak a „sarcokat”. Kérdés, hogy a kormány hogyan reagál, amennyiben a főváros nem fizeti be az érintett összegeket, a kérdés bővebb leírása szerint ugyanakkor átütemezésről lenne szó.
Karácsony véleménye szerint a híd jövőbeli forgalmi rendjéről szóló döntést a budapestieknek kell meghozniuk.
- A harmadik kérdés tehát arról szól, hogy a kormány hozzájáruljon-e a Lánchíd felújításához, miképp a vállalásait Karácsony és a főváros értelmezik.
- A negyedik kérdés pedig a híd jövőbeni forgalmi rendjére vonatkozik.
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
