| Fidesz | Magyar |
|---|
| A törvényjavaslat benyújtását minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése előzte meg. [F1] | A kormány csak az általa támogatott, a kormánytól anyagilag függő szervezetekkel egyeztetett érdemben, a független szervezetekkel csak látszat egyeztetések voltak. [2,5,6] |
| A törvénytervezetet a Belügyminisztérium 2023. március 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta. [F1] | 8 napot adtak a több mint száz oldalas érdemi magyarázat nélküli jogi szöveg véleményezésére, a beérkezett véleményekre pedig több mint három hónap elteltével sem reagáltak a beküldőknek sem egyénileg, sem összegezve. [3,5] |
| A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését (…) a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg. [F2] | A szülői online konzultáció kérdései más témájúak voltak, mint a benyújtott státusztörvény módosításai. Érdemi konzultáció a szülői szervezetekkel nem volt, csak olyanokkal egyeztettek, akik eleve sem kritizálták a törvénytervezetet. [9,10] |
| A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg. [F3] | A kormány a pártokkal folyó egyeztetésen nem adott szót a civil szakértőknek, ehelyett másnap reggelre összehívott egy újabb egyeztetést nem átruházható meghívóval tudva azt, hogy ezen várhatóan a civil szakértők nem tudnak megjelenni. Ezen az újabb egyeztetésen a kormányzat részéről sem a miniszter, sem az államtitkár nem jelent meg. [6] |
| Az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott. [F1] | A benyújtott 164 oldalas törvénytervezetben az eredetihez képest számos szövegezési változtatás van, de ezek a lényeget nem érintik, illetve olyan szövegrészeket vettek ki, amikről eleve tudható volt, hogy a gyakorlatban irreálisak. [5] |
| A pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74%-a értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen. [F1] | Amikor a pedagógusokat megkérdezték a teljesítmény alapú bérezésről, még nem voltak ismertek ennek részletei, és a felmérés résztvevői nem tudhatták, hogy a törvénnyel egyúttal a munkaterheik és a kiszolgáltatottáságuk is nő. [6] |
| Az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja. [F1] | A pedagógiai munka minőségét a rendszer nem tudja objektíven mérni; az objektivitás elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre és a pedagógus munkájával közvetlenül nem összefüggő mérőszámokra vonatkozik. Az értékelés szubjektív elemeket is tartalmaz, melyeket az igazgató állapíthat meg. [4,5,15] |
| Az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az esetleges többletterhet anyagilag is elismerheti. [F1] | A bérezés kimenetele sok tényezőtől függ és bizonytalan. A többletterhet lehet, hogy anyagilag is elismerik, lehet, hogy csak részben, és az is lehet, hogy egyáltalán nem. [4,5,6,15] |
| Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. [F4] | A tervezett teljesítményértékelési rendszer összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül, és a pedagógusok negyedét mindenképpen alulteljesítőnek minősíti, ők nem kaphatnak többletbért; béremelést a pedagógusok egynegyede kapna. Hiába végez egy pedagógus kiváló munkát, ha nem kerül be a legmagasabb pontszámot szerzők közé az intézményben, munkájáért nem jár többletbér. A pedagógusok között bérfeszültség alakulhat ki, és az igazgató kegyeitől függ a bérük. [4,5,15] |
| A 2023/2024. tanévben és nevelési évben a teljesítményértékelésre a rendszer megismerése és elsajátítása érdekében következmények nélkül kerül sor. [F1] | A pedagógusoknak részt kell venniük és el kell végezniük a szükséges adminisztrációt, de az ezzel járó fizetésemelést erre az évre kispórolták. |
| A kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése iránt. [F1] | A pedagógusok már évek óta megszégyenítően alacsony bért kapnak. Csak az elmúlt két évben több mint 8 ezren hagyták el a pályát, a kormányzat mégsem adott számottevő béremelést; még az inflációnak megfelelő béremelés is elmaradt, pedig mindez csupán a kormányzati szándékon múlt volna. [11] |
| A törvény elfogadásával további bérintézkedésekre kerülhet sor. [F1] | Nincs szükség a státusztörvényre ahhoz, hogy a pedagógusoknak béremelést adjanak, miközben a törvény nagyrészt a pedagógusok számára kedvezőtlen változásokat tartalmaz. [7,17] |
| Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon. [F10] | A pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Elvárás viszont Magyarország felé, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi; mely szerzett jogokat nem von el és az autonómia csökkentésével nem jár. [7,17] |
| Amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz, a költségvetési mozgástér megnő, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet. [F1] | Magyarország azért nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, mert nem tudta teljesíteni vállalásait az igazságszolgáltatás területén, és nem nyújtott be megfelelő oktatási stratégiát. A költségvetés elsősorban értékrend kérdése. A magyar gyerekek oktatása tőlünk magyaroktól függ, nem pedig más országok segítségétől. [7] |
| 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 Ft-ot. [F1] | A törvénytervezetben nincs konkrétum a fizetésemelésekkel kapcsolatban. A bérsávokra csak tág intervallumokat adtak meg, ami alapján nincs garancia a számottevő béremelésre. [6] |
| A pedagógusok munkaterhe nem nő, heti munkaidejük, a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége az eddigi marad. [F1] | Az elrendelhető eseti helyettesítések számát évi 30-ról 60-ra emeli a törvény, a heti munkaidő pedig esetenként jelentősen nőhet, mivel a munkateher átcsoportosítható egyik hétről a másikra. [5] |
| 32 óra marad a kötött munkaidejük, amit az iskolában kell eltölteni, 8 óra felhasználásáról az igazgató engedélyével szabadon rendelkeznek. [F1] | Az igazgató elrendelheti, hogy az eddigi 32 helyett 40 órát kelljen az iskolában eltölteni. [5] |
| A pedagógus igazolványra jogosultak körét kiterjesztjük valamennyi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóra. [F1] | Szép, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók is kapnak pedagógus igazolványt, de az sovány vigasz arra, hogy az ő fizetésemelésükről szó sem esik, pedig fizetésük botrányosan alacsony, miközben ők is fontos munkát végeznek. [5,18] |
| A pedagógusok mobilitásának megkönnyítése céljából létrejöhet az ún. vendégtanári kategória, ami lehetővé teszi, hogy azok a tanárok, akik például a tantárgyuk alacsony óraszáma miatt csak félállásban vannak egy iskolában, az adott fenntartó intézményeiben egyidejűleg óraadók is lehessenek. [F1] | Eddig is volt lehetőség arra, hogy a pedagógus más intézményben óraadó is lehessen. Viszont a munkáltató ezentúl kötelezheti a pedagógust arra, hogy más intézményben is végezzen munkát. [5,18] |
| Szintén az egyre növekvő mobilitáshoz igazodik az a javaslat, hogy egy adott nevelőtestületben akár 50% lehessen az óraadók aránya. [F1] | A törvénytervezet szerint az állami intézményekben az óraadók arányára nincsen felső korlát, így akár 50% felett is lehet, ami a pedagógusoknak és a gyerekeknek is egyaránt rossz. [5] |
| A nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné a javaslat visszaállítani, eszerint az intézmény egyes alapvető dokumentumait (a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és az éves munkatervet) az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. [F1] | 2011 előtt önkormányzati fenntartásban működtek az iskolák, ők általában lehetőségeikhez mérten támogatták az intézmények törekvéseit, míg a mostani tankerületi fenntartók erőteljesen spórolnak, és a törvénytervezet szerint könnyebben tudják majd érvényesíteni a költségcsökkentési szempontokat a nevelőtestületekkel és egyben a gyerekekkel és szülőkkel szemben is. [2] |
| A pedagógusok átirányításával kapcsolatban ki kell emelni, hogy most is lehetséges egy pedagógus tankerületen belül másik iskolába való kirendelése. Eddig erre legfeljebb két hónapra volt lehetőség. [F1] | Eddig a pedagógusok számára a köznevelési törvény más iskolába való kirendelést nem tartalmazott. [6] |
| Vezetők esetében az állami intézményi körben kötelező marad a pályáztatás.[F1] | Bár pályáztatni továbbra is kell az igazgatói pozíciókra, a döntésbe a nevelőtestületnek semmilyen beleszólásuk nincs: a 2019-es törvénymódosítás óta még a véleményezési joguk is megszűnt, így a fenntartó könnyen ki tud nevezni szakmailag gyenge igazgatókat is, akik a státusztörvény révén felelősek a pedagógusok fizetésének megállapításáért. [18] |
| A szakszervezetek módosításai benne vannak a javaslatban, például a munkaviszony megszüntetése kapcsán a 6 hónapos határidő 3 hónapra csökkentése. [F5] | A határidő (lemondási idő) jelenleg 2 hónap, a kormányzat törvénymódosításával ez a pedagógusok számára kedvezőtlenül 3 hónapra nő, amit a szakszervezetek elleneznek. [5] |
| A továbbképzések már nem 60, hanem 55 éves korig kötelezőek. [F5] | A továbbképzések jelenleg 55 éves korig kötelezőek. Ezt a törvénymódosítás első változatában 60 évre növelték, ami irreális. Ezután visszacsökkentették az eredeti 55 évre, ezáltal az államtitkár úgy tudott a szakszervezeteknek tett engedményről beszámolni, hogy valójában a kormányzat nem tett semmit. [5] |
| Az új pedagógus életpálya törvénnyel megszűnik a portfólió készítés kötelezettsége. [F6] | A portfóliókészítést a Fidesz vezette be 2011-ben, és megtartotta annak ellenére, hogy a bevezetésekor és a későbbi tapasztalatok alapján is látszott, hogy a rendszer nem működik jól. Most a pedagógusok számára kedvezőtlen újabb törvénymódosítást népszerűsítik azzal, hogy az általuk bevezetett portfóliókészítési rendszer már nem lesz kötelező. Valójában a gyakornokoknak továbbra is kötelező marad a portfóliókészítés, és a többieknek is szükséges marad, amennyiben magasabb fizetési kategóriába szeretnének kerülni. [13] |
| Új pedagógus életpálya törvény: A 22 tanóra feletti órákért többlet bér jár!! [F6] | Továbbra is megmarad a heti 22-26 tanóra kötelezettsége és bizonytalansága, és továbbra sem jár automatikusan többletbér a 22 tanóra feletti munkáért, mindezekben nincs változás. A teljesítmény alapú bérezés keretében figyelembe vehetik a többletórákat, de hogy ezért jár-e többletbér és mennyi, az sok más szemponttól is függ. A teljesítmény alapú bérezés összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül; ha mindenki ugyanolyan sokat dolgozik, akkor ezzel nem jut pontelőnyhöz a többiekhez képest, és így emiatt több bért sem kap. Ha például egy intézményben minden pedagógus 26 tanórát tanít hetente, akkor a rendszer közülük is kijelöli más számpontok szerint az alulteljesítőket – minden negyedik pedagógus mindenképpen alulteljesítőnek minősül -, ők semmiképpen sem kaphatnak többletbért; a többletbér csak a legtöbb pontot elérőknek jár. [4,5,15] |
| Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet. [F8] | Az törvénymódosítás miatt több ezer pedagógus felmondása várható, hozzáadódva ahhoz, hogy a megelőző két évben több mint 8 ezren mondtak fel, mindez pedig jelentősen növelheti a pályán maradók óraterhelését. A benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a kormányzat is a pedagógusok terheinek növekedésére számít. [8,11,14] |
| Akkor emeljük a pedagógusok fizetését, amint megállapodunk az Únióval. [F9] | A kormányzat értékrendje szerint a pedagógusok béremelése nem fontos: a miniszterelnök úgy döntött, hogy arra a nemzeti költségvetésből nem áldoznak jelentős forrást. Ugyanúgy, mint ahogy a miniszterelnök azt sem tartotta fontosnak, hogy az oktatásért hozzáértő miniszter feleljen, pedig ez nem pénzkérdés. |
• Szabadon