FÜLKE / HVG PODCAST Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2025.10.24.
Egy kézfogás akkor érhet százat, ha az online tér felnagyítja, erre pedig az országjárás tökéletes – nem véletlen, hogy Magyar Péter sem áll le. Sikerült megszereznie a Tiszának a Fidesztől 1956 mítoszát? Mi a különbség aközött, ahogyan Orbán próbál a tiszásokhoz és ahogy Magyar a fideszesekhez szólni? Kövesdi Veronika médiakutatót és Metz Rudolf vezetéskutatót Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Kövesdi Veronika és Metz Rudolf az adásban többször is emlegetett könyvét itt tudod megrendelni: hvgkonyvek.hu/konyv/a-magyar-peter-jelenseg
Ha színes és izgalmas tartalmakat keresen a közéleten túl, iratkozz fel a @HVGPodcast Podcast csatornára is!
A szerzők a hvg360-ra is írtak cikkeket, azokat itt tudod elolvasni: hvg.hu/360/20250504_A-politi…ika-Metz-Rudolf-Tamas hvg.hu/360/20250526_Harcosok…ika-Metz-Rudolf-Tamas
A nagykanizsai javítóintézetbe egy lopás és közokirat-hamisítás miatt már többször elítélt bűnözőt vettek fel nevelőnek 2017-ben, holott az intézet saját szabályzata tiltotta az ilyesmit. A férfi – aki több korábbi munkahelyén is molesztálás gyanújába keveredett – így továbbra is gyerekekkel dolgozhatott Nagykanizsán. Igaz, csak három hónapig, mert miután több kamaszfiú is panaszt tett ellene, elbocsátották, és eljárást indítottak ellene. Arra azonban az intézmény fenntartója nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a férfi büntetett előéletűként hogyan lehetett nevelő egyáltalán. „Mi az elképzelésed velem kapcsolatban kisfiam? Tudnál-e közelebbi kapcsolatba lépni velem?” – kérdezte még 2017-ben egy akkor 15 éves fiútól a nagykanizsai javítóintézet nevelője. A férfi mindössze három hónapot dolgozott az intézményben, amikor kiderült róla, hogy a fiatal fiúkhoz közeledik. Március volt, a nevelő egymást követő napokon környékezte meg az intézetis fiúkat. Olyanokat mondott nekik, hogy „simogasd egy kicsit a bácsit!”, vagy hogy „hol simogatnád meg »vádlott keresztneve« bácsit?”. A nevelő a tusolóban a fiatalok után leskelődött, és amikor a fiúk próbálták elzavarni, az akkor 51 éves férfi nem távozott...
A NER történetében még nem láttunk olyat, hogy éles politikai helyzetben nem a Fidesz, hanem az ellenzék hozza össze a látványosabb tömegrendezvényt. Október 23-án éppen ez sikerült Magyar Péternek. Orbán közben már nyíltan beszél arról: nem elég, ha csak a saját táborukhoz szólnak.
de ha csak egyvalamit kell mondanom, amit szeretek magamban, az a szerénység. A matekleckék egy hét szünetre megy, addig olvassátok a posztban hivatkozott bejegyzéseket, szünet után kikérdezem. (Kommenteket sem olvasok, hozzászólásban most írhattok rólam bármi rosszat, hogy kiegyenlítsétek a bejegyzést, lehet hogy kicsit egyoldalú lett.)
Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit. Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója. Nézem a két tábort, nézem a két tömeget.
Nem érdekel, melyik volt nagyobb, mindkettő releváns és valóságos. (Legyünk nagyvonalúak, és hagyjuk most a buszoztatást.) Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek, és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem.
Csak figyelek… …de nem tudok…. …azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti.
Csak azért, mert nem náluk menetelek, mert nem rájuk szavazok! Így kimondva, vállalva, hogy egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolnak, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt.
Tehát, hogy hazaáruló vagyok csak azért, mert nem rájuk szavazok, mert elméletben nem velük vonulok.
És háborúpártinak, a háború támogatójának kiáltanak ki engem és még több millió magyar honfitársamat, csak azért, mert szerintük nem rájuk szavazok, csak azért, mert nem egy olyan Magyarországot képzelek, mint ami most van.
Azt az égbekiáltó, pofátlan, aljas jelzőt aggatják rám, hogy támogatok egy háborút. Hogy támogatom a gyilkosságokat, a nemi erőszakokat, az emberek megcsonkítását, a gyerekek lebombázását. A pusztítást!
KIKÉREM MAGAMNAK! NAGYON HANGOSAN, ORDÍTVA ÉS FELHÁBORODVA, KIKÉREM MAGAMNAK!
Magyar állampolgár vagyok, felnőtt, adófizető állampolgár, aki tisztességesen végzi a munkáját, aki megpróbál lehetőségeihez mértem felelősséget vállalni honfitársaiért, aki egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, aki egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni ezt az országot.
A Hazámat.
Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja. És ezért hazaáruló és háború párti! Nagyon nehéz nem káromkodni…. De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!
Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát. Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.
Teljesen objektíve gondoljuk át, hogy akkor kire is szavazunk jövőre! Mély főhajtás '56 hőseinek! 2025. október 23. * * * Az írás csak teljes terjedelmében, hiánytalanul és módosítások nélkül közölhető! Fotó: Kincses Gyula
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.10.24.
Amerika békét akar – vagy hatalmat? Lehet-e a Fehér Ház az egész világ béketeremtője? És vajon Donald Trump vagy Joe Biden képes-e megállítani a háborúkat Gázától Ukrajnáig? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elemzi, mi zajlik a nemzetközi háttérben – és mit jelent Magyarország számára, ha a békéről Washington dönt. Egy őszinte, tabuk nélküli beszélgetés arról, hogyan formálják az amerikai érdekek a világpolitikát – és miért nem lesz valódi béke, amíg a háborúk a nagyhatalmak játszóterei maradnak. Az adás középpontjában két forró konfliktus áll: a gázai háború, amelyben az amerikai diplomácia próbál közvetíteni Izrael és a palesztin erők között, és az orosz–ukrán háború, ahol az Egyesült Államok fegyverszállításai, gazdasági döntései és stratégiai érdekei határozzák meg a frontvonalakat. Kis-Benedek világosan fogalmaz: „Az amerikai elnök nem békét teremt, hanem saját érdekeit védi.”
A műsor során szó esik a budapesti békecsúcs tervéről, az orosz–amerikai tárgyalások kulisszatitkairól, és arról is, miért maradhat ki Ukrajna a saját sorsáról szóló egyeztetésekből.
Miközben Washington és Moszkva egymás ellen sakkjátszmát vív, Európa – és benne Magyarország – csak nézőként ül a táblánál.
Trump újabb háborús fenyegetései, a Közel-Kelet törékeny fegyverszünetei és az ukrán front lassan mozduló realitása egyaránt azt mutatják: a világ nem közelebb, hanem távolabb került a békétől. De vajon meddig tűrhetjük, hogy a globális döntések rólunk, de nélkülünk szülessenek?
💬 Kis-Benedek József szerint a kérdés már nem az, lesz-e béke, hanem az, ki írja a feltételeit. És ebben – tetszik, nem tetszik – az amerikai elnöké a végső szó.
Orbán végítéletet, Magyar megbékélést kínál. Lakner Zoltán szerint '56 újrakeretezése, az orosz párhuzam kerülése és a „Fidesz vagy háború” mantra nem hoz trendfordulót. A Tisza a hétköznapi gondokra, konkrét vállalásokra épít – és ezzel ma erősebb érzelmi kötést hoz létre.
TELEX / MAGYARORSZÁG JÖVŐ IDŐBEN Szerző: TELEX 2025.10.21.
Még mindig azt gondoljuk, hogy az iskolának lexikális tudást kellene átadnia, pedig a világ legjobb tanárai ott vannak a YouTube-on, és egyébként is hogy lehetne felkészíteni a mai gyerekeket olyan állásokra, amik most még nem is léteznek? Ráadásul a gondok már a pedagógusképzésnél kezdődnek – erről is szól az Egyensúly Intézet és a Telex közös műsorának legújabb része.
A Magyarország jövő időben legfrissebb adásában az oktatás a téma. Az adás első felében Lannert Judit oktatáskutatóval és Glovitzki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, majd Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával és Filippov Gáborral, az intézet kutatási igazgatójával beszélünk ChatGPT-ről, népesedési problémákról, a hatosztályos gimnáziumok csapdájáról és arról is, hogy egy iskola nem akkor tölti be a feladatát, ha Oxfordba küldi a diákjait, hanem ha felemeli őket.
0:00 Magyarországon az iskoláztatás az elit játszótere
A Totem Show legújabb adásában Oszkó Péterrel beszélgettünk arról, milyen gazdaságpolitikai irány várhat Magyarországra, ha egyszer új korszak kezdődik. Hogyan lehet újra bizalmat és növekedést építeni egy kimerült, eladósodott országban?
Milyen gazdasági vízióval készülnek az ellenzéki pártok és elég-e ez ahhoz, hogy valódi változást hozzanak?
Szóba került az adórendszer igazságtalansága, a 27%-os áfa, a vagyonkoncentráció, az oktatás és az egészségügy válsága, valamint a nyugdíj- és családtámogatási rendszer fenntarthatósága is. Megvitattuk, van-e mozgástere egy új kormánynak, ha vissza tudja szerezni a gazdasági bizalmat, és milyen irányba indulhat el a magyar iparpolitika.
Ahogy mindig, vendégünk most is hozott magával személyes totemeket, amelyek a műsor témáját és üzenetét is új megvilágításba helyezték.
A Totem Show alkotói csapata: Silverana Noémi, Szél Bernadett, Stefano Bottoni, Sipos Vera és Hodász András. ITT NÉZHETŐ MEG
A Totem Show következő adásának vendége október 30-án, csütörtökön Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató lesz. Jegyek: https://ingacafe.funcode.hu/events/13...
DELLA / 24.HU GAZDASÁGI PODCAST Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2025.10.23.
Gödöllő is alkalmazná az önazonossági törvényt? Lehet a Grassalkovich-kastély az amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszíne? El tudja érni a Fidesz a fővárosi közgyűlés feloszlatását? Gémesi György polgármester volt a Della vendége.
JUHI PODCAST Szerző: JUHÁSZ PÉTER JUHI 2025.10.22.
Vendégem Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Interjút kértem tőle, de tanítást kaptam. Napi kérdésekről terveztem beszélgetni, így az általuk működtett, legendássá vált hajléktalanellátó, a több mint 30 éve létrehozott, Dankó utcai Fűtött utca működési engedélyének visszavonásáról, de végül az Orbán rendszer esszenciáját kaptam meg.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÁLASZ ONLINE 2025.10.24.
Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Stumpf András élő adásban értékelik az október 23-i politikai rendezvényeket, az Orbán Viktor-féle Békemenetet és a Magyar Péter által meghirdetett Nemzeti Menetet. Hol voltak többen? Mi volt az üzenet? Ki nyerte a napot? Mit okoz ez a 2026-os választás szempontjából?
Miniszterelnök "úr", javaslom, sürgősen keressen fel egy szemorvost. Vagy még inkább: egy elmeorvost. Mert ha ön komolyan elhiszi, hogy nemcsak hazudhat a magyaroknak arról, hogy "a Békemenetén kétszer annyian voltak", mint a Nemzeti Meneten, de még azt is megpróbálhatja lenyomni a torkunkon, hogy amit a saját szemünkkel láttunk tegnap, az nem történt meg... nos, az már tényleg klinikai eset.
Először nekiesik a busztársaságoknak, hogy megnehezítse a vidéki Magyarország részvételét a meneten. Aztán, amikor látja, hogy az ország összefog – én magam is három honfitársamat hoztam-vittem Csongrád megyéből –, megpróbálja légtérzárral betiltani a Tisza drónjait.
Amikor Magyar Péter jelzi, hogy a drónok természetesen a tiltás ellenére is fel fognak szállni, és a meneten végül egy, legfeljebb az idei Budapest Pride-éhoz mérhető tömeg jelenik meg, akkor ön erre utólag egy szánalmas fotótrükkel próbálja meghamisítani a valóságot.
Olcsó és gyermeteg próbálkozás. Akkor sem lett volna semmi esély rá, hogy bejöjjön, ha történetesen egy szemfüles honfitársunk le nem fotózza a Frankfurtból hazatartó Ryanair-járatáról, hogy a tömeg a Deák tértől az Andrássy úton át a tömött Hősök teréig tartott. Abban a pillanatban viszont, hogy ez a fotó kikerült, végleg tarthatatlanná vált a hazugságuk.
Hiába árasztották el a Békemenet számairól szóló propagandával a közösségi médiát, és ismételtették el papagájként a celebjeikkel, hogy "mekkora átütő siker" volt a rendezvény. Mind láttuk, hogy minden idők leggyengébb Békemenete volt, egy óriási lebőgés Tóth Gabistul, Fásy Ádámostul, Szabó Zsófistul.
Miniszterelnök "úr": áruljon el nekem valamit, mert őszintén érdekelne. Ön komolyan azt gondolja, hogy ha megpróbálja elrejteni a magyarok elől ezt a több százezres tömeget, akkor ezek az emberek majd egyszerűen megszűnnek létezni? Hogy nem fognak ugyanúgy leszavazni ön ellen, akár tetszik önnek, akár nem?
Az emberek általában egészen kicsi korukban kinövik az olyan típusú vágyvezérelt gondolkodást, hogy "ha elég erősen hiszek valamiben, az majd biztos úgy is lesz".
Ha önnél ez valamiért kimaradt, akkor arra tényleg nem tudok jobb szót használni, mint hogy klinikai eset. Ez esetben viszont javaslom, sürgősen keresse fel kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Ja és még valami, miniszterelnök "úr": Tovarisi, konyec!
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2025.10.24.
Október 23-án a Fidesz és a Tisza Párt is utcára vonult, hogy a 2026-os választások előtt megmutassák erejüket. Mi mind a Békementre, mint a Nemzeti Menetre elmentünk, hogy megnézzük, mi a különbség a két esemény között.
A Békemenet és a Nemzeti Menet után Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont igazgatójával és Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions igazgatójával élőben elemeztük Orbán Viktor és Magyar Péter beszédeit. Az elemzés a Telex maratoni élő műsorának részeként hangzott el.
FLASZTER / MAGYAR HANG POCAST Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN 2025.10.23.
Békemenet, Nemzeti Menet, Orbán Viktor, Magyar Péter – mozgalmasan telt az október 23-a, volt miről beszélni. Érdemes-e belemenni számháborúba, hol voltak többen? Meg tudja-e nyerni Orbán Viktor Brüsszel emlegetésével a fiatalokat? Ki ismeri igazán a kistelepülések Magyarországát? Csak néhány téma, ami alapján elemezte az eseményeket Dévényi István műsorvezetése mellett György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője és Tompos Ádám, lapunk riportere.
Orbán Viktor ismét békemenetelők előtt beszélt október 23-án, mi pedig a kampány állásáról, az AI-videókról és a politikai táborok közötti megbékélés lehetőségéről kérdeztük a résztvevőket, köztük Szenkirályi Alexandrát, Tóth Gabit, Nagy Ferót és Bárdosi Sándort.
A Fidesz a 11. Békemenettel saját magánának is igyekezett bebizonyítani, hogy még megvan a többsége. A kormánypárt törzsszavazói őszintén bíznak ebben, az ország gondjai helyett inkább a világbékével foglalkoznak. A Tisza rendezvényét „háborús menetnek tartják”. Van, aki napi 5-6 órát tölt digitális harccal, más Nobel-békedíjat adna Orbánnak. A Békemeneten vonulók nagyon bíztak benne, hogy ők lesznek többségben, ehhez most először bevetették Lázár Jánost is.
INFORÁDIÓ, ARÉNA Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2025.10.23.
Milyen lépésekben jutott el Magyarország az19 45 novemberi szabad választástól az '56 -os forradalomig?
MI volt az ÁVH szerepe a rendszerben? Mennyiben váltotta ki a forradalom bekövetkeztét? Van közérthető válasz arra, hogy mi ellen, vagy miért vállalták a harcot is?
Olyan általánosan tisztelt ,szeretett ünnepünk, amihez mindenki jól tud kapcsolódni, mint 1848? Az 1956-os forradalom része a nemzeti identitásnak?
Van arra szabály, tapasztalat, hogy az eseménytől mennyi időnek kell eltelnie, hogy az az igazságnak megfelelően legyen része a nemzeti tudatnak?
Vannak olyan egyértelmű hősei,mártírjai mint 48-nak Petőfi, Kossuth, a mártír tábornokok ? Magyar rebellisek című könyvében elmagyarázza, hogy nemcsak logisztikai oka van annak, hol vették fel a magyarok a harcot a szovjetekkel, hanem az is, hogy akik fegyvert fogtak, azoknak általában nem volt veszítenivalójuk, mert a társadalom peremén éltek. Mit vártak a győzelemtől?
Október 23 a győztes forradalom ideje, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A kettő közötti néhány napban volt egy rövid boldog demokratikus időszak?
Nem rontja az ünnepet a történelmi pontosság, ha tudjuk, hogy nem szeplőtelen hősök adták a vérüket, hanem olyan emberek, mint mi magunk?
Romsics Ignác történész, akadémikus az Inforádió Aréna című műsorában 2025.10.22-én. Podcast.
FRIDERIKUSZ PODCAST Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2025.10.23.
A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.
Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.
A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.
MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG:
- A normalitás valamiféle univerzális érték vagy a kisebbség kiváltsága a megőrült többség világában?
- Hol húzódik a határ a mentális egészség megőrzése és a valóság elől menekülés között?
- A normalitás belső állapot, tehát adottságainkból, készségeinkből adódik vagy inkább viszonyulás a külvilághoz?
- Nem ellentmondás-e az, hogy miközben a színház alapvetően illúzióra épül, mégis sokan benne keresik az igazságot?
- Magyarországon van-e még közös nevező, amelyen különböző világnézetű emberek találkozhatnak?
- Manapság mit nevezhetünk még józan közbeszédnek?
- A média állandó katasztrófa-hírei segítenek-e felkészülni a nehézségekre, vagy inkább megbénítják az embereket?
- Hol lehet meghúzni a határt a digitális szabadság és a digitális függőség között?
- Meg lehet-e megkülönböztetni a valós szorongásokat a mesterségesen gerjesztett félelmektől?
- Mi a szerepe például a bizalomnak abban, hogy az ember ép maradjon egy széteső világban?
- A kiegyensúlyozottság magányban vagy inkább közösségben tartható fenn?
- Van-e szerepe a családnak és a baráti kapcsolatoknak a „normalitás” fenntartásában?
- A jövő felől nézve normálisnak maradni fenntartható emberi stratégia-e?
JELEN HETILAP / PODCAST Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA 2025.10.22.
Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.
A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.
Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.
A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is:
- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.
- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.
- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.
- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.
A Pénzügykutató Zrt. október 9-én rendezte meg a „Kiutat a zsákutcából! – Javaslatok a rendszerváltás programjához” című konferenciáját, ahol Petschnig Mária Zita közgazdász is előadást tartott az inflációs és költségvetései folyamatok témájában.
Lesz Békemenet és Nemzeti Menet is az 1956-os forradalom évfordulóján tartott ünnepségsorozaton, de egyelőre csak kutyapárti passzivisták szívtak. Ez az október 23. a járdafeliratok napja is. Minden egy helyen...
Október 23-án egész nap élőben közvetítjük a Partizánon a kormánypárti Békemenetet, valamint a tiszás Nemzeti Menetet is, ezen kívül interjúkkal, elemzésekkel és beszélgetésekkel készülünk a számotokra. Tartsatok velünk egész nap!
A stúdióban Ungváry Krisztián, Katona Csaba és Romsics Ignác történészek beszélnek majd a forradalom jelentőségéről, és 56-os hősök leszármazottai is megszólalnak a műsorunkban. Délután élőben közvetítjük majd a Nemzeti Menet vonulását a Deák tértől, és Magyar Péter beszédét a Hősök teréről. Előtte és utána Kéri László, Galgóczi Eszter és Ranschburg Zoltán politológusokkal beszélgetünk. Orbán Viktor beszédét ezúttal egy rendkívüli páros, Thuróczy Szabolcs színész és Tóta W. Árpád publicista fogja élőben végig kommentálni, de a Kossuth téri állami ünnepségről elmondja majd a véleményét Puzsér Róbert is. Délelőtt a Békemenet résztvevőit pedig Fiala János próbálja majd megszólaltatni. Tudósítóink emellett élőben jelentkeznek majd be minden fontosabb eseményről...
Elaljasodás. Ez a szó nagyjából lefedi mindazt, amit a Fidesz a politikáról és különösen a választási kampányról gondol. Meghekkelt választási szabályok, irdatlan pénzügyi fölény, képtelen hazugságok, hatósági megfélemlítés. Minden játszik, és még inkább játszani fog.
A legújabb határátlépés, hogy a megyei lapokban egyszerre jelent meg ugyanaz a mozgósításra szánt mesterséges intelligenciával generált reklám, amihez még annyit sem írtak, hogy politikai hirdetés.
A kép egyik oldalán hatalmas tömeg magyar zászlók alatt. Előttük áll az idősödő, de sármos balkáni James Bond, aki a Hollywood-filternek köszönhetően leadott húsz kilót, egy fél tokát és karakteres alabástrom arcot szerzett a sárgásszürke, petyhüdt, ráncos valóság helyére.
Orbán Viktornál a vele egyidős Brad Pitt sem néz ki jobban.
A kép másik oldalán egy kisebb, kizárólag férfiakból álló csoport, ami már ukrán zászlókat lenget. A koncepció központi alakja Manfred Weber, akin egy kicsit jobban feszül a zakó, mint Orbánon (lol), kezében póráz, a póráz végén a kutyapózban térdeplő Magyar Péter. Nem nehéz belátni, hogy "Tito, a láncos kutya" toposzát, a rákosista propaganda egyik sokat használt termékét porolta le Putyin legszorgalmasabb tanítványa.
Addig harcoltak Orbánék a kommunistákkal, hogy mindent eltanultak tőlük. A módszereiket, az erkölcsüket, a gátlástalanságukat. És már egy az egyben veszik át az üzeneteiket is. Építik a béketábort, láncos kutyának nevezik a politikai ellenfeleiket, és mindenkit külföldi ügynököznek, aki nem kér belőlük.
1956-ban a magyarok fellázadtak. Szabadságra, jogbiztonságra, valódi demokráciára és szociális biztonságra vágytak. Nem akartak orosz szatellit állam lenni, nem akartak félelemben élni. Ma megint itt tartunk. Az elnyomás módszerei változtak, de újra az a kérdés, hogy szabadság vagy szolgaság.
Ma két menet vonul Budapesten.
Orbán Viktor vezetésével sétál majd Szabó Zsófi, Vasvári Vivien, Curtis, Kuki, Győzike, a III/III-as szuvereintásvédő, az országot kifosztó sok ezer politikusbűnöző és sok tízezer honfitársunk, akik félnek, akik gyűlölnek, mert elhiszik Orbán hazugságait.
A másik menetben lesz ott az a Magyarország, ami már felismerte, hogy a jelenlegi hatalom az orosz érdekszférába, a szegénységbe és a kilátástalanságba vezeti az országot. Ez a Magyarország a rendszer megrendülését várja a következő választástól. Remélem, sokan leszünk, és dübörögni fog, hogy "Ruszkik haza!"
Forradalom és szabadságharc. 1956-ban, hasonlóan, mint 1848-ban, nem egymás mellett, nem párhuzamosan zajlott e kettő, hanem szervesen összetartozott, egyik a másikat feltételezte. Nem lehetett forradalom a szabadságharc és szabadságharc a forradalom nélkül.
1848-ban a közteherviseléshez, a jobbágyok felszabadításához (a polgári társadalom alapvetéséhez) szervesen kapcsolódott a felelős magyar minisztérium, azon belül is a magyar pénzügyminisztérium felállítása mint a befolyó adók kezelője és az elveszett földesúri javak kármentesítésének garanciája. 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség helyreállítása nélkülözhetetlen feltétele volt a szovjet típusú diktatúra lebontásának, a terror maradványai eltakarításának, a közélet demokratizálásának, illetve a gazdaság racionalizálásának és a nemzet szolgálatába állításának. Olyan közhatalom megteremtésének volt nélkülözhetetlen feltétele, amely fokozatosan és folyamatosan formálódott ki a változásért (kezdetben a rendszer reformjáért, majd forradalmi leváltásáért) kiállók küzdelméből. És ahogy 1848-ban a forradalom élére álló nemesség felismerte, hogy az ország irányításának saját (magyar) kézbe vétele nem lehetséges anélkül, hogy abban érdekeltté tenné, a maga oldalára vonná a jobbágyságot, úgy 1956-ban is kezdettől egyértelmű volt, hogy sem a függetlenség visszaszerzése, sem annak megtartása nem lehetséges, ha nem épül olyan rendszer, amely mögött ott áll a társadalom elsöprő többsége, a dolgozók.
Forradalom és szabadságharc indításának lehetősége és szükségessége időben is összeért. Ötvenhat egyik legfőbb és legáltalánosabban elfogadott követelése a szovjet csapatok kivonása (és több helyütt már az első egyetemista követelésekben a kilépés a Varsói Szerződésből, a semlegesek, az el nem kötelezettek táborához csatlakozás) volt. Ami nem volt lehetséges a békeszerződés 1947. évi aláírásáig, hiszen a háború jogi lezárásáig minden vesztes állam kötelezően nagyhatalmi megszállás alatt maradt. A csapatok kivonásának követelése 1947 előtt Magyarországot nemcsak a Szovjetunióval, hanem a győztes hatalmakkal és a hozzájuk társult országokkal állította volna szembe.
Nem volt lehetséges a csapatkivonás követelése 1955-ig, az osztrák államszerződés aláírásáig sem, mert addig nemzetközi megállapodás biztosított katonai összeköttetést a Szovjetuniónak Magyarországon keresztül az Ausztriában állomásozó megszálló csapataival. Az osztrák államszerződés hatályba lépése után is nemzetközi szerződés (a Varsói Szerződés, VSZ) tette lehetővé a Magyarországon állomásozásukat, de lényeges új elem volt, hogy ezt a szerződést – elvileg – Magyarország saját akaratából írta alá, vagyis – ugyancsak elvileg – lehetősége volt kilépni a szervezetből. 1955 májusa előtt ez a lehetőség szintjén sem létezett.
De még 1955 tavasza után is hiányzott két fontos külső elem ahhoz, hogy a csapatok kivonásának követelését fel lehessen vetni. Magyarország 1955 december közepéig, amíg fel nem vették az ENSZ-be, nem volt egyenjogú a világ nemzeteivel. Nem vonatkozott rá az ENSZ Alapokmányának 2. cikke, miszerint a tagság a szuverén egyenlőségen alapszik. A világszervezeten kívül állóként nem hivatkozhatott arra a siker reményében, hogy a tagok kötelesek viszályaikat a nemzetközi béke és biztonság figyelembe vételével rendezni, és nem számíthatott arra, hogy amennyiben valamelyik tagállam ezt a kötelezettséget nem tartaná be, a Biztonsági Tanács (BT) politikai, sőt katonai eszközökhöz folyamodhat a béke helyreállítása érdekében. (Olyan részletekkel, mint hogy a Szovjetuniónak mint a BT állandó tagjának minden kérdésben vétójoga van, és hogy ezzel a jogával élni fog, a magyar emberek többsége nem foglalkozott.)...
Akad egy kormányzati terület, amelyre biztosan hatással van a miniszterelnök lánya: ez az idegenforgalom, az országmárkaépítés, a divat- és kreatívipar. Nem tudhatjuk, Orbán Ráhel informális szerepe érinti-e a pénzosztásokat, ám korábban igazoltuk, hogy a központi szállodafejlesztési százmilliárdok minden ötödik-hatodik forintja a Tiborcz család közelébe gurult. Most pedig azt vettük észre, hogy az állam külsős turisztikai kommunikációs ügynökségeként működő Mediator Group Kft.-ből is „kicsavart” közel 10 milliárd forintot egy olyan részvénytársaság, amely rejtegeti tényleges haszonhúzóját, de minden egyéb adata erősen Tiborcz-gyanús. A Mediator a BDPST Csoport marketingjében is részt vett, majd a kft.-t nemrég egy Nagy Márton köreihez sorolt, állami pénzzel telepumpált magántőkealap vette magához – ezzel újabb pénzkötegekhez juttatva a titkos haszonhúzót...
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.10.22.
Orbán Viktor kormánya újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet – immár a választások utánra is. Vajon miért kell még mindig különleges jogrendet fenntartani, amikor már nincs járvány, nincs háború Magyarország határain belül, és nincs indok, csak hataloméhség? A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője és Vicsek Ferenc újságíró beszélnek arról, hogyan vált a „rendkívüli jogrend” a Fidesz politikai pajzsává, és miért jelenti ez az ország számára a legnagyobb demokratikus veszélyhelyzetet.
👉 Lakner Zoltán szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása nem más, mint Orbán Viktor menekülési útvonala a választások előtt és után. A kormány ezzel megkerüli a parlamentet, és rendeleti úton irányítja az országot – akár a választás utáni átmeneti időszakban is, amikor már a népakarat más irányt mutatna.
👉 Vicsek Ferenc rámutat: a Fidesz saját félelmét árulja el ezzel a lépéssel. A hatalom tart attól, hogy elveszíti a kétharmadot – ezért bebetonozza a döntési jogot minden eshetőségre. A „veszélyhelyzet” így már nem a nemzetet védi, hanem a NER-t, amely még a távozás pillanatában is magához ragadna mindent, amit csak lehet – közvagyont, intézményeket, hatalmat.
💬 A műsorban elhangzik az is, hogy az elmúlt öt év alatt a kormány több száz rendeletet hozott a demokratikus egyeztetést megkerülve. Hajléktalanokat, újságírókat, vállalkozásokat érintő döntések születtek egyetlen aláírással – viták, fékek és ellensúlyok nélkül.
És miközben Orbán Viktor az EU-t és a háborút hibáztatja, Magyarország rekordmértékű eladósodása, inflációja és bizalmi válsága kizárólag a Fidesz politikájának következménye.
Ez az adás nem csak politikai elemzés – ébresztő Magyarország számára. Mert valóban veszélyhelyzet van, csak nem az, amit a kormány mond: 🟥 a demokrácia van veszélyben, nem a hatalom.
.jpg)
