2026. június 24., szerda

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7029. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 20. RÉSZ: TISZTÍTÓTŰZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.22.


"A másik ember alapvető méltóságát tisztelni kell!"
(Rétvári Bence)

Magyar Péter ma a parlamentben Tisztítótűz címmel mondott beszédet a vagyonvisszaszerzésről és a közjogi méltóságok leváltásáról. A fidesz és a KDNP felháborodott. Érdemes megnézni, hogy min.

Először is, demokratikus-e a kapott felhatalmazással leváltani a ner bebetonozott embereit? A 15. részben (Fékek és ellenSulyok) már kifejtettem, hogy a formális jogszerűség és a legitimáció nem ugyanaz. A fidesz tizenhat évig formálisan törvényesen töltötte fel a saját embereivel az intézményeket, egy olyan rendszerben, ahol a törvényeket ő írta. Ha ezt jogállami úton akarjuk megtisztítani, az kényelmetlen lesz, és precedenst is teremt. De a különbség nem a módszerben van, hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz. Azt kell majd megnézni, hogy a helyükre kerülő új ember mer-e majd nemet mondani a saját kormányának.

Érdekesebb a maffiázás kérdése. Mert az ízlés dolga, és az ízlés vita tárgya. Rétvári Bence ma a leghatározottabban visszautasította a maffiázást, majd a bejegyzés elején olvasható gyönyörű megjegyzést tette. Kár, hogy attól az embertől hangzik el, akinek a pártszövetsége az elmúlt két év legmocskosabb lejáratókampányát folytatta (a lenti képek csak ízelítő, mindenki végigélte), akit hazaárulóztak, Soros-bérenceztek, akinek a magánéletét titkosszolgálati eszközökkel túrták fel. Az emberi méltóság tisztelete nem most kellene, hogy eszébe jusson Rétvárinak.

De tegyük félre a képmutatást, és nézzük a tartalmi kérdést, ízléses-e lemaffiázni a Fideszt? Szerintem nem az ízlés kell, hogy legyen a mérce, hanem a pontosság. A maffiaállam nem szitokszó, hanem egy működési modell leírása. A 18. részben (Vagyonvisszaszerzés) részleteztem, hogyan. A vagyon nem a tied volt, csak nálad parkolt, és amikor kiestél a pikszisből, visszaparkolt máshová. Simicska, Vajna, Matolcsy köre, mindegyik ugyanaz a koreográfia. Ha egy rendszer így működik, akkor a maffia szó nem sértés, hanem diagnózis.

Itt jön a fontos megkülönböztetés. A szónak akkor van súlya, ha bizonyíték áll mögötte. A ner a hazaáruló és a Soros-bérenc szavakat bizonyíték nélkül szórta, ez volt a propaganda. A maffiaállam akkor különbözik ettől, ha tényekkel jár, és ezeket tudjuk is sorolni. Az Integritás Hatóság elnökének meghurcolása, a vitnyédi titkos migránstábor, a háromezer milliárdnyi KEKVA-vagyon, a 35 évre kiosztott koncessziók..., nem férne ki a facebookra, ha mindent felsorolnánk.

Rétvári felsorolta, hol töltött be Magyar Péter vezető pozíciókat: a külügyben, a Magyar Közútnál, a Volánbusznál, az MBH Banknál, a Diákhitel Központban. "Akkor Ön 14 évig építette ezt a maffiát?" Ebben van igazság, Magyar Péter is a rendszer belsejéből jött, ő is élvezte az előnyeit, ő is része volt a gépezetnek. De épp ezért hiteles tanú, belülről látta, hogyan működik. Mindenki, aki rá szavazott, ezt tudta róla. És elhittük neki, hogy lebontja.

Képzeljük el egy pillanatra a fordítottját. Ha a ner maradt volna, ma nem azon vitatkoznánk, ízléses-e a maffiázás. A Telex betiltása után azon töprengenénk, hogy ez már a putyini út vége, vagy lesz még rosszabb. A vitnyédi tábort sosem tudtuk volna meg. Az Integritás Hatóság elnökét nem interjúban hallgatnánk, hanem börtönben. És ha nagyon szerencsénk lenne, talán szavazhatnánk a huxitról, de valószínűbb, hogy Orbán a fejünk felett lépett volna ki (vagy minket zártak volna ki). Ma lehet a méltóságról vitatkozni. Két éve ez még luxus volt.

Sokan mondják még mindig, hogy az elmúlt egy hónap csak látszatkormányzás, és hiányzik a valódi elszámoltatás. Matolcsy, Mészáros miért nincs még börtönben? A Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvénytervezetet épp most nyújtották be, de előtte még társadalmi egyeztetésre is bocsátják. Ez lehet a gondosság jele, de lehet a halogatásé is. Szeptemberre ígérik a felállítását. A mai nap azért azt valószínűsíti, hogy 37 év után először lesz valódi elszámoltatás.

Mert a tisztítótűz definíció szerint fáj, és definíció szerint nem örök. A kérdés csak az, átmegyünk-e rajta, vagy beleszokunk a melegébe, és ottragadunk.


Korábbi részek:










- Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés










TISZTÍTÓTŰZ - MAGYAR PÉTER NEKIMENT A NER UTOLSÓ TARTÓOSZLOPAINAK

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.06.23.



Megkezdődhet a NER intézményi rendszerének lebontása? Mit jelent valójában a Magyar Péter által meghirdetett „Tisztító Tűz” program, és hogyan lehet visszaszerezni az elmúlt években közpénzből felépített vagyonelemeket? Ezekről a kérdésekről beszélgetett a KlikkTV műsorában Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával a műsorvezető.

A beszélgetés apropóját a Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítás adta, amely több kulcsfontosságú állami tisztségviselő mandátumát is érintheti. Szóba kerül többek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vezetése, a Kúria elnöke, valamint azok az intézmények, amelyek az elmúlt másfél évtizedben meghatározó szerepet játszottak a magyar politikai rendszer működésében. Martin József Péter szerint a demokratikus intézményrendszer helyreállításához nemcsak jogszabályi változásokra, hanem személyi változásokra is szükség lehet.

Az interjú egyik legfontosabb témája a vagyonvisszaszerzés kérdése. A Transparency International vezetője részletesen beszél arról, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre azoknak a közvagyonoknak a visszaszerzésére, amelyek különböző alapítványi vagy magántőkealapos konstrukciókon keresztül kerültek ki az állami ellenőrzés alól. Külön kitér a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a magántőkealapok szerepére és az ezekhez kapcsolódó több ezer milliárd forintos állami forrásokra.

A beszélgetés során szó esik Polt Péter szerepéről, az ügyészség működéséről és egy új vagyonvisszaszerzési hivatal tervéről is, amely speciális nyomozási és vádképviseleti jogköröket kaphat. Martin József Péter szerint a korrupciós ügyek feltárásához nem elegendő kizárólag büntetőjogi eszközöket alkalmazni: szükség van polgári jogi és vagyonjogi megoldásokra is, amelyek lehetővé teszik a közvagyon tényleges visszaszerzését.

A műsor végén arról is szó esik, hogy mennyire megalapozottak azok a vádak, amelyek szerint az új intézkedések „padlássöpréshez” vagy politikai leszámoláshoz hasonlíthatók. A Transparency International vezetője szerint a jogállami helyreállítás és a felelősségre vonás nem bosszú, hanem a demokratikus működés alapfeltétele.

FÉREGNEK VALÓ IDŐ – SZINTE PÉLDÁTLAN A NYUGAT-EURÓPAI HŐHULLÁM, ÉS KÖZELEDIK FELÉNK

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.24.


Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyeként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi csupán, de a HungaroMet szerint jövő hétfőn és kedden lehet, hogy majd „sóvárogva gondolunk vissza” a mostani napokra. Miért veszélyesebbek a trópusi éjszakák, mint a nappalok? Van-e köze ennek az El Niñóhoz? Hogy jön ide a vízmegtartás? Hány fokban írt Csoóri Sándor „aszályos, bibliai évről”? Klímaügyi háttér az extrém időjárás hetén.

E sorokat a természet rezdüléseire érzékeny népi költő, Csoóri Sándor vetette papírra. Az Aszályos, bibliai év című vers először 1979. augusztus végén jelent meg az Élet és Irodalomban, és néhány éve történész vendégszerzőnk, Papp István ajánlotta olvasóink figyelmébe. Csoóri celofán-ropogású levegőről, gyűrött, sárga mezőkről, gyíktorokként lüktető bokrokról ír eszkatologikus látomásában. A figyelemreméltó költői képek azért is érdekesek, mert a mából visszatekintve 1979 nem volt se különösebben aszályos, se hőhullámos év Magyarországon. Tavasszal a zöld ár még belvizeket okozott, majd a május és június kétségtelenül száraz volt, a korabeli lapok megteltek a gazdálkodói panaszokkal, de júliusban már 15-22 mm-es napi csapadékösszegeket jegyez a meteorológiai archívum, többször egymás után. Augusztusban ezek újra megritkultak, de az ország nem maradt esők nélkül.

Bár nem tudjuk, hogy Csoóri versében mennyire a saját közelmúltja környezeti tapasztalatait kell olvasnunk és azt sem, hogy a „szomjan haldoklik a szó a szájban” sor valóban a klímáról szól-e, vagy pedig inkább szabadsághiány metaforája, az egészen biztos, hogy ebben a költészetben az élet antitézise maga a hőség és az aszály.

De milyen hőség? Meteorológiai adatbázisok szerint 1979. izzasztóan melegnek és fullasztóan aszályosnak tartott évében a júniusi napi középhőmérséklet 20 és 22 Celsiusi-fok között alakult Magyarországon. Ez körülbelül 3-6 fokkal alacsonyabb, mint az elmúlt napok középhőmérsékletei.

Vagyis egy földtörténeti léptékben elhanyagolható időtáv, másfél emberöltő alatt nemcsak az évszakok hossza változott meg a felmelegedés következtében, hanem az is, mit érzünk kánikulának. A trend pontosan leolvasható az alábbi ábráról, mely Magyarország éves középhőmérsékletének alakulását mutatja a szisztematikus mérések kezdete, vagyis 1901. és 2024. között, a lilával jelzett melegedést és a zöld trendvonalat érdemes figyelni:...

KÁRPÁTALJA MÉG MINDIG UKRAJNA LEGBIZTONSÁGOSABB TERÜLETE

MEDSPOT ALAPÍTVÁNY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.06.20.



Kárpátalja még mindig Ukrajna legbiztonságosabb területe - Rácz András külpolitikai szakértő beszélgetettet a Klubrádió főszerkesztőjével, Dési Jánossal arról, hogy "a legutóbbi, Kárpátalja elleni orosz légitámadás milyen tanulságokkal szolgált, illetve ez hogyan befolyásolja az önkénteskedés lehetőségeit (röviden: semmi gond nincs, ha óvatos vagy, nem lesz baj)..."

ÖTSZÁZMILLIÁRDOS REFORMMAL ÉS TELJES SZEMLÉLETVÁLTÁSSAL ALAKÍTANÁ ÁT AZ EGÉSZSÉGÜGYET HEGEDŰS ZSOLT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.24.


Rendőr ezredesi irányítás helyett, bizalmat ígért Hegedűs Zsolt miniszter az egészségügynek kedden a Magyar Egészségügy Menedzsment Társaság (MEMT) konferencia szakmai hallgatóságának.

Milyen ötödik hete kormányozni? „Ne akarjátok megtudni, de biztosan látszanak rajtam a kialvatlan órák” – érzékeltette Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, hogy mennyire nehézkesen zajlik az önálló Egészségügyi Minisztérium kiválása a Belügyminisztériumból. Aztán rögtön rátért a konkrétumokra is, így arra, hogy az első 500 milliárdos többletforrást a szakdolgozó bérek hosszú távú rendezésére és az alapellátás korszerűsítésére fordítják, továbbá több új intézmény létrehozását jelezte és új vezetőket is megnevezett.

A tárca vezetője gyökeres szemléletváltást, az orvosi autonómia visszaállítását, a kórházi kapuk megnyitását és egy teljesen új, az elért eredményeket díjazó finanszírozási rendszer bevezetését ígérte.

Nyíltan beszélt arról is, hogy „revansvágyat” ébresztettek benne az előző kormányzat orvosi kamarával szembeni lépései. Az a törvény, amellyel a kamara mozgásterét szűkítették, szerinte „szörnyű, etikátlan” beavatkozás volt az egyik legfontosabb hivatásrendi testület ellen. Ezt nevezte meg fő motivációként, amikor a Tisza-mozgalom március 15-i beszéde után jelezte Magyar Péternek: vállalja a szakmapolitikai munka oroszlánrészét, noha „nem akart miniszter lenni”. Az, hogy Magyar Péter elsőként jelentette be az egészségügyi miniszter nevét, számára az üzente, hogy a Tisza-kormányban az egészségügyet a „felső polcra” tették.

Beszélt arról is, hogy Magyar Péter nagyon határozott irányító, és fel kell kötnie minden miniszternek a nadrágját akkor, amikor referál vagy kormányhatározat-tervezetet visz a miniszterelnök elé. Vitézy Dávid zseniális, "azt kell mondjam, nagyon sokat tanulok tőle, de mindenkitől, tehát hogy egy nagyon jó csapat és kormányzat van" - tette hozzá a miniszter.

Viccelődve jegyezte meg, hogy „500 milliárdot két nap alatt el lehet költeni”, de a pénz önmagában nem elég, ha nem változik a szemlélet: „érdek helyett értéket” kell teremteni - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy miután a kormányüléseken Kármán András pénzügyminiszter mellett ül, már meg is kérdezte tőle, hogy hol van a pénz? Elmondta, az 500 milliárd jön, és nagyon-nagyon előrehaladott állapotban vannak az Európai Uniós tárgyalások az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) források hazahozataláról. Így a pénz ősztől az egészségügyben is rendelkezésre áll.

A többletforrások felhasználásban a szakdolgozói bérek és az alapellátás mellett elsőbbsége lesz a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásának mérséklése is...

A MAGYAR PÁRTOK EGYMÁSRA LICITÁLVA MIGRÁCIÓS PAKTUMOZNAK, DE MIRŐL SZÓL EZ AZ EGÉSZ?

TELEX
Szerzők: MÁRTON BALÁZS, SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT
2026.06.22.


„Nem hajtjuk végre, ebben a formában bizonyosan nem hajtjuk végre a migrációs paktumot. Ezt így el tudom mondani, remélem, világos volt” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök az ellenzéknek adott válaszában múlt hétfőn a parlamentben, miután egy bizottsági meghallgatásán már Pósfai Gábor belügyminiszter is beszélt erről.

A Fidesz és a Mi Hazánk folyamatosan azt feszegette, megfelelne-e az új kormány a június 12-én hatályba lépett, az uniós menekültügyi és migrációs csomag gerincét adó jogszabályoknak. A menekültügyi csomag sok szempontból szigorít, de nem azzal a részével okozhatna igazán fejtörést az új kormánynak, amelyről a Fidesz a legtöbbször beszél.

A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy június 23-án, kedden Budapesten tartják a visegrádi négyek kormányfői találkozóját, velük is fog egyeztetni erről. Magyar már a múlt heti EU-csúcs előtt is találkozott Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfőkkel, valamint részt vett a keményebb migrációs politikát támogató 16 ország vezetőinek ülésén is.

A csúcs utáni brüsszeli sajtótájékoztatóján Magyar pénteken azt mondta, nem zárja ki, hogy a még 2024-ben elfogadott csomag egyes részeit mégis felülvizsgálják majd a tagállamok, mert kifelé ezt nem mondják ugyan, de sokan elégedetlenek a szöveggel. Azt pedig nem gondolja, hogy hamar kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarországgal szemben a paktum végrehajtásának elmaradása miatt...

MIÉRT VAN EKKORA VÉRENGZÉS A FIDESZES MÉDIÁNÁL?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.06.24.


Nagyjából egy hónappal a választások után példa nélküli kirúgási hullám kezdődött a fideszes médiát összefogó Mediaworksnél. A durva leépítések, illetve lapbezárások első ránézésre azért lehetnek meglepőek, mert a csoport az elmúlt években úszott a – jelentős részben állami hirdetésekből származó – pénzben, és most is tízmilliárdos befektetései vannak különböző eszközökben. Ha alaposabban megnézzük, akkor azonban hamar kiderül, hogy a Mediaworks likviditási helyzete korántsem fényes, és a Balásy-cégek számláinak zárolása sem segített a vállalaton. A csoportnak úgy kellene elkezdeni valahogy piaci alapon működni, hogy eddig ennek morzsáit sem láthattuk, hiszen teljesen mások voltak a prioritások. Ha nem sikerül gyorsan átállni, akkor tényleg csak a NER-es milliárdosokban reménykedhetnek.

Stabilnak tűntek


A 2024-es európai parlamenti választások idején, ahogy a NER más területein, a fideszes sajtó esetében is úgy tűnt, hogy hiába van egy feltörekvő politikai erő, egy potenciális kihívó, a rendszer stabil, és még kormányváltás esetén is lennének tartalékai. A kormányközeli médiatermékeket összefogó Mediaworks Zrt. alig több mint egy héttel a választás előtt tette közzé 2023-as beszámolóját, ami abszolút ezt támasztotta alá. A vállalat bankszámláin százmilliók pihentek, a cégben több mint 20 milliárd forint felhalmozott nyereség volt, az év végén tízmilliárdos nagyságrendben vártak utalásokat a partnereiktől, ami bőven fedezetet biztosított a következő egy évben esedékessé váló kötelezettségeikre.

Alig két évvel később aztán másfél hónap sem kellett a Fidesz bukása után ahhoz, hogy a Mediaworks eszeveszett költségcsökkentésbe kezdjen. Az elmúlt hetekben sorban jöttek a hírek a tömeges leépítésekről, lapbezárásokról, „szervezeti és portfólió-átalakításról”, és a cég a jelek szerint érzékenyebb lett kintlévőségei behajtására is:...

120 MILLIÓT SZÁNTAK SULYOK TAMÁS AMERIKAI ÚTJÁRA, DE TITKOLJÁK, HOGY VÉGÜL MENNYIBE KERÜLT

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.22.


A Kontroll információi szerint a köztársasági elnök és felesége 12 napos amerikai látogatásának költségvetését több mint 120 millió forintra tervezték idén februárban a Sándor-palotában. Azt nem árulta el a hivatal pontosan, hogy végül mennyibe került az út az adófizetők számára, de a költségekhez hozzá kell számítani még azt is, hogy Sulyok Tamás és delegációja a Magyar Honvédség Falcon típusú gépével repült New Yorkba és onnan még több városba is az Egyesült Államokon belül, miközben az államfő egyetlen érdemi diplomáciai találkozón sem vett részt.


Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna 2026. február 26-án kezdte meg a március 10-ig tartó körútját az Egyesült Államokban. A Sándor-palota hivatalos tájékoztatása szerint a „munkalátogatás” célja kizárólag az volt, hogy magyar származású amerikaiakkal találkozzanak:

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök egyik fontos feladatának tekinti a nemzet egységének kifejezését a határokon átívelő nemzeti összetartozás megjelenítésével is. Erre az élő összetartozásra hívja fel a figyelmet azzal, amikor az anyaország államfőjeként rendszeresen tesz látogatást a magyar diaszpóra közösségeinél, hogy a nyilvánosság előtt bemutassa és elismerje nemzetmegtartó tevékenységüket”

– írta a köztársasági elnöki hivatal Kommunikációs Igazgatósága a Kontrollnak a múlt pénteken, miután előzőleg több alkalommal több kérdést is feltettünk a Sulyok házaspár amerikai útjáról.

Csaknem egy hónapos hallgatás után csupán június 19-én erősítette meg válaszában a Sándor-palota azt az információnkat, ami szerint az államfő és a felesége a Magyar Honvédség Falcon 7X gépével repült a tengeren túlra.

Korábban ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz is, ahonnan előbb azt a választ kaptuk, hogy levelünket közérdekű adatigénylésnek minősítik, majd a határidő lejárta után csupán a Falcon használatát ismerték el, a költségek tekintetében azt javasolták, hogy azokat peres úton szerezzük meg, amennyiben fontosnak tartjuk erről a közvélemény tájékoztatását. (Hozzátesszük: a HM-mel folytatott levelezésünk még Ruszin-Szendi Romulusz miniszteri kinevezése előtt kezdődött – a szerk.)

Egy magánrepülőként is használatos, 12-16 személyes ilyen Falcon bérleti díja Európa és Amerika között az elérhető internetes információk szerint oda-vissza 90 és 160 ezer euró közé esik. Ráadásul a Kontroll birtokába került egy olyan dokumentum, amiben ezen felül még 30 millió forintot szántak repülőjegyekre elkölteni az államfő utazását szervezők...

2026. június 23., kedd

A V4-CSÚCSTALÁLKOZÓT KÖVETŐ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.23.



A V4-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató.

MI MARAD ORBÁN RENDSZERÉBŐL A TISZTÍTÓTŰZ UTÁN? | ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.23.



Tempót váltott a Tisza: jönnek a törvények, javaslatok, és bejelentésre került a Tisztítótűz-művelet is, ami nemcsak a Sulyok-ügyre tenne pontot, hanem a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozni kíván. Mi lehet a probléma a köztársasági elnök elmozdításával? Túl nagy árat fizetne a magyar társadalom azért, hogy a képviselők mandátuma 12 évben legyen meghatározva? És hogyan teremt új viszonyokat a frissen elfogadott új médiatörvény? Többek között erről kérdeztük Lakner Zoltán politikai elemzőt.

DÖMSÖDI:AZ ORBÁN CSALÁD ELSZÁMOLTATÁSA

...ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.06.23.



Az Orbán család elszámoltatása...

HOGYAN FOGLALTÁK EL AZ EGYETEMEKET? – AZ AUTONÓMIA FELSZÁMOLÁSÁNAK TÖRTÉNETE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.23.



00:00
– Egyetemek a politika árnyékában 
02:29 – A MOME története: jó ötletből hatalmi eszköz? 
10:45 – Amikor a kuratórium felülírta az egyetemet 
14:55 – Miért tiltakoztak a művészeti egyetemek? 
27:03 – Az SZFE ostroma 
40:12 – Jog vagy politika?

CSÉZY ERZSÉBET ELŐSZÖR SZÓLALT FEL A PARLAMENTBEN NAGY PILLANAT VOLT

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.23.



Csézy Erzsébet megtartotta első felszólalását a Parlamentben. Egy személyes és politikailag is fontos pillanat, amelyben új hang jelent meg a magyar közélet egyik legfontosabb helyszínén. 

Az első parlamenti beszéd mindig többről szól, mint néhány percről: bemutatkozás, üzenet és irányjelzés egyszerre. A felszólalás a politikai szerepvállalás, a közösségi felelősség és a képviselet súlyát is megmutatja.

A VIDÉKI PRÓKÁTOR: BILINCSBEN VISZIK EL A BŰNÖSÖKET?

KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.06.23.



A vidéki prókátor: Bilincsben viszik el a bűnösöket?

ANDREJ BABIŠ CSEH MINISZTERELNÖK FOGADÁSA GÖDÖLLŐN, A V4-TALÁLKOZÓN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.23.



Andrej Babiš cseh miniszterelnök fogadása Gödöllőn, a V4-találkozón.
(Kezdés 9:12-nél)

AZ ÁLLAM ÉS AZ OLIGARCHÁK EGYÜTT ÍRTÁK A SZABÁLYOKAT – BÓDIS ANDRÁS A VAGYONVISSZASZERZÉSRŐL

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.23.



Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról” és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat. Szóba kerül az MBH Bank, a 4iG, a kormányzati negyedek, a civil és kulturális pénzek pártpolitikai felhasználása.

ÉLŐ: ÚTON AZ EU-S PÉNZEK FELÉ, ELINDULT A "TISZTÍTÓTŰZ" MŰVELET | FOLYTATÓDNAK A PARLAMENTI VITÁK

KONTROLL
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.23.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

„HOL VANNAK A DEMOKRATIKUS KORLÁTOK?” | BÁRÁNDY PÉTER

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.06.23.



A Klubrádió Klubdélelőtt vendége Bárándy Péter, aki 75. születésnapja apropóján beszél pályájáról, a jogállamiság helyzetéről és a magyar közélet elmúlt éveiről. Az interjú személyes emlékekkel indul, majd fokozatosan egyre hangsúlyosabb közéleti témák kerülnek előtérbe. Bárándy részletesen elemzi a hatalom természetét, a demokratikus intézmények működését és azt, milyen károkat okozhat, ha a politikai érdek felülírja az intézményi függetlenséget. Élesen bírálja a köztársasági elnök szerepfelfogását és az alkotmányos intézmények elmúlt években tapasztalt működését. Hangsúlyozza, hogy a jogállamiság nem pusztán jogi kérdés, hanem bizalom és erkölcsi felelősség is. A beszélgetésben szó esik a választások utáni politikai helyzetről, Magyar Péter kormányzati terveiről, valamint a miniszterelnöki ciklusok korlátozásának kérdéséről. Bárándy szerint a hatalom szükségszerűen torzítja a személyiséget, ezért fontosak a demokratikus korlátok és ellensúlyok. Az adás végén az Alkotmánybíróság működése, a bírói függetlenség és a demokratikus intézmények hitelessége kerül terítékre.

00:00 - 08:12 – Intro, 75 év mérlege, ügyvédi és miniszteri pálya, személyes 
                         visszaemlékezések 
08:13 - 18:25 – Jogállamiság, alkotmányosság és a demokratikus intézmények szerepe 
18:26 - 29:40 – A hatalom természete, politikai felelősség és az elmúlt 16 év értékelése 
29:41 - 38:30 – Köztársasági elnök, alkotmányos válság és a közéleti hitelesség kérdése 
38:31 - 45:55 – Választások, Magyar Péter, a miniszterelnöki cikluskorlát és a demokrácia 
                         jövője 
45:56 - 50:54 – Alkotmánybíróság, bírói függetlenség és az intézmények tekintélyének helyreállítása


Lásd még:


BOD PÉTER: "A FIDESZNEK NEM VOLT GAZDASÁGPOLITIKÁJA" | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.22.



A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája? Felperzselt gazdaságot hagyott maga után a leköszönő kormány? Orbán a gazdasági adatokról is hazudott? Mennyire üres a kincstár? A Tisza egyik legnagyobb kihívása a hazai gazdaság rendbetétele lesz? Mennyi uniós-pénz lenne elég a bajok orvoslására? Kinek jó az erős Forint? Mi lehet a NER-oligarchák sorsa? Az EU utolsókból, lehetnénk elsők is? A szakemberek már 2011-ben is tudták, hogy baj lesz? A piac szereplői és befektetői máris bíznak a Tisza-kormányban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszolt!

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 05 // A SATURNUS-RENDSZERDOSSZIÉK RENDSZERE

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.06.23.



Ez egy minisorozat része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.


Előző részek: 




ELFOGADTA A PARLAMENT A MÉDIATÖRVÉNYT, AMIVEL FELSZÁMOLJÁK A JELENLEGI KÖZMÉDIÁT

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2023.06.23.


A parlament 145 igen szavazattal 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül, vagyis a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz-KDNP ellenkezésével szemben elfogadta a médiatörvény módosítását. A Tisza-kormány által benyújtott médiatörvény felszámolná azt a rendszert, amivel a Fidesz-kormány a propagandacéljaira használhatta a közmédiát. A módosított médiatörvény legfőbb pontjai:

- Megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.

Megszűnik a közmédia kiadójaként funkcionáló Duna Médiaszolgáltató és a tartalmakat gyártó MTVA. Helyette két cégre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-re és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-re bontják a szervezetet.

- Nyílt pályázaton választják ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.

- Létrejön a Független Közmédia Testület, amely ellenőrzi a közmédia függetlenségét és gazdálkodását. A nagy értékű szerződéseket is ez a testület hagyja jóvá. A testületbe négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.

- Létrejön a Sajtóalap, amit az NMHH kezel. A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása.

A Tisza Párt képviselői június 12-én nyújtották be a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot. A javaslat parlamenti vitájában a tiszás képviselők észak-koreai és orosz szerkesztési módszereket emlegetve szidták a közmédiát, Nagy Ervin pedig felolvasta azoknak a művészeknek, közéleti szereplőknek a nevét, akik állítása szerint feketelistán voltak a Fidesz alatt a közmédiában. A fideszes politikusok (többek között a korábban a közmédiánál dolgozó Németh Balázs) védték a NER egyik szimbólumává vált közmédiát, többek között azzal, hogy az nemcsak a hírszolgáltatásból állt, és hogy az emberek szeretik a műsoraikat...

BÖDŐCS: MONDJUK-MUTATJUK

BÖDŐCS TIBOR VIDEÓ
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2026.06.23.



A “Prímszámok hóesésben” Első Teljes Magyar Akadémiai Nagyszótár c. miniatűrje alapján.



Lásd még:

- Bödőcs: Híresebb, mint Cicciolina


TRUMP AZ ÉHEZŐ KUBÁT IS BENYELI? KLASSZIS PODCAST LÉNÁRT ANDRÁSSAL

KLASSZIS MÉDIA 
/ GEOPOL BESZÉLGETÉSEK
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / WÉBER BALÁZS
2026.06.23.



Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

00:00 Intro, beköszönés. 
02:10 Kuba lesz a következő Venezuela? Trump tervei. 
09:23 A kubai válság. A Castro-rendszer kezdetétől napjainkig. 
15:27 Van-e támasza a kubai rendszernek? Amerikai szankciók. Turizmus. 
20:45 Miért éhezik Kuba? Az amerikai olajembargó. Az orosz és a kínai szál. Donroe-doktrína. 
31:49 Kuba a Castro-korszak előtt. Amerikai gengszterkorzó Havannában. Frank Sinatra. Keresztapa. 
41:37 Miért győzött Fidel Castro és Che Guevara? 
48:46 Lesz-e békés átmenet? Az érett gyümölcs politikája. Venezuela. Kubai nyitás. 
56:49 Visszatérhet a gengszterkorzó? Jobbra dőlő Latin-Amerika. 
01:04:36 Elköszönés.

2026. JÚNIUS 23. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.23.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

A "TISZTÍTÓTŰZ" FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.22.


Gulyás Gergely parlamenti felszólalásában Magyar Péter „Tisztítótűz-műveletére” válaszolt. Magyar ezzel a névvel jelentette be azt a politikai-jogi programot, amely a közvagyon visszaszerzését, egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, valamint a közjogi rendszer átalakítását ígéri. A kifejezés persze teológiailag is beszédes, kivéve a velejéig keresztény Fidesz-KDNP káderei számára. A tisztítótűz, a purgatórium, a katolikus hagyományban a megtisztulás helye vagy állapota: azoké, akik még nem készek az üdvösség teljességére, de az örök kárhozatra sem rendeltettek. Vagyis a folyamat lényege a tisztulás és az átmenet, a purifikáció.

Éppen ezért olyan pompásan ironikus, hogy Gulyás erre úgy reagált, mintha Magyar Péter rögtön infernót hirdetett volna. Mintha a politikai purgatórium bejelentése után ő már Dante poklának kapujánál állna, és felolvasná a feliratot: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” 

A vita tárgya az elszámoltatás volt. A közjogi felelősség kérdése állt a középpontban, a közpénzek földi útjának vizsgálata.

Gulyás azonban a „maffia” fogalmából egyetlen lendülettel tömeggyilkosságot csinált. Ez csak részben túlzás. Részben teljes fogalmi analfabétizmus. És legfőképp fogalmi menekülés. A vádlott nem a vádról beszél, hanem gyorsan keres magának egy másik vádat, amelyet könnyebb ünnepélyesen visszautasítani.

A maffia ugyanis nem tömeggyilkos közösség. Sem jogi, sem történeti, sem politikatudományi értelemben. A maffia nem Auschwitz, nem a Gulag, nem Ruanda, nem Pol Pot Kambodzsája. 
A maffia olyan szervezett hatalmi forma, amely a jogot, az erőforrásokat, az intézményeket és a lojalitásokat zárt érdekhálózatba rendezi. Lényege a magánérdeknek alárendelt közrend: a függés, a védettség, a klientúra, a zsákmányelosztás és az elszámoltathatatlanság.

A büntetőjogban a szervezett bűnözés attól szervezett, hogy tartós, összehangolt, haszonszerzésre vagy befolyásszerzésre irányuló együttműködésben működik. A politikatudományban a „maffiaállam” fogalma még kevésbé kapcsolódik népirtáshoz. Arra utal, hogy az állam formális intézményei megmaradnak, de működésüket egy informális, lojalitásalapú, vagyonfelhalmozó hatalmi hálózat érdekei torzítják el.

Ezt persze lehet vitatni. Lehet azt mondani, hogy a fogalom túl erős. Lehet azt mondani, hogy rossz analógia. Lehet azt állítani, hogy Magyarországon más típusú rendszer működik. De ehhez érvek kellenének: intézményekről, ügyészségről, közbeszerzésekről, vagyonosodásról, bíróságokról, médiáról, alapítványokról, állami megrendelésekről, jogállami garanciákról.
Gulyás azonban nem ezt tette.

Ő nem cáfolta a maffiaállam vádját, hanem lecserélte egy másik, abszurdabb vádra. Úgy tett, mintha a „maffia” szó kimondása egyenlő volna azzal, hogy valaki a volt kormánypártokat tömeggyilkos közösségnek nevezi.

Igazi szalmabáb-érvelés, parlamenti díszcsomagolásban. Az ellenfél állítását előbb eltorzítják, majd a torzítást hatalmas erkölcsi felháborodással elítélik. Abban a reményben, hogy a közönség, ha nem figyel, már nem is arra emlékszik, miről volt szó eredetileg.

Az eredeti állítás ez volt: a rendszer maffiaszerűen működik.

Gulyás válasza ez lett: hogyan merészel bennünket tömeggyilkosokhoz hasonlítani?
Ez nagyjából olyan, mintha valaki egy vádlottat hűtlen kezeléssel gyanúsítana, mire az felháborodva kijelentené: „Én nem követtem el háborús bűnt!” Köszönjük. Jegyzőkönyvbe vesszük. Csak sajnos nem ez volt a kérdés.

A „tisztítótűz” itt azért találó metafora, mert a folyamat lényege a megtisztulás: ami szennyezett, annak át kell mennie a tisztulás fájdalmas, de szükséges folyamatán. A purgatórium nem lincselés, nem kivégzés, nem kollektív bosszú. A purgatórium — ha már Gulyás ennyire szeretne történelmi és erkölcsi magaslatokba emelkedni — a különbségtétel helye. Ami tiszta, megmarad. Ami salak, elég.
És ettől félnek.

A pokol retorikailag kényelmes: ott lehet jajgatni, hogy üldöznek bennünket, megsemmisítenek bennünket, bosszút állnak rajtunk. A tisztítótűz viszont kellemetlenebb. Ott nincs mártírszerep. Ott vizsgálat van. Ott kiderül, mi az, ami csak addig látszott nemzetinek, kereszténynek és polgárinak, amíg nem gyújtottak alá egy kis jogállami lángot.

Gulyás ezért áthelyezi a vitát oda, ahol erkölcsi felháborodást játszhat. A korrupció kérdéséből történelmi sértettséget csinál, a politikatudományi leírásból tömeggyilkossági analógiát. A kérdés így már nem az, hogy miként működött az állam, kik gazdagodtak meg, hogyan osztották újra a közvagyont, miért nem működtek a fékek és ellensúlyok. A kérdés hirtelen az lesz, hogy szabad-e a volt kormánypártokat „tömeggyilkos közösséghez” hasonlítani.
De ezt senki sem tette, ezt Gulyás találta ki.

Ő hozta be a vitába a tömeggyilkosságot. Ő terelte a beszédet a jogi-politikai felelősségről a történelmi rémtettek erkölcsi pátoszába. Ő állította fel azt a szalmabábot, amelyet aztán nagy méltósággal ledöfött.

A tisztítótűz tehát az a hely, ahol kiderül, mi éghető. Ez a metafora politikailag azért veszélyes a régi hatalom embereire nézve, mert nem engedi meg az egyetlen nagy, kényelmes áldozati pózt. Azt mondja: mindent meg kell vizsgálni. És ez sokkal félelmetesebb.

A maffia-vádra nem az a válasz, hogy „mi nem vagyunk tömeggyilkosok”. Ez ugyanis körülbelül annyit bizonyít, mintha egy tolvaj azzal védekezne, hogy soha nem volt kalózkapitány. Lehet, hogy igaz. Csak nem releváns.

A releváns válasz az volna: nem építettünk klientúrát; nem irányítottuk politikai alapon az erőforrásokat; nem tettük pártérdekké az államot; nem használtuk a jogot ellenségeink ellen és barátaink védelmére; nem engedtük, hogy a közpénz magánvagyonná alakuljon; nem bénítottuk meg az ellenőrző intézményeket.

Ezeket kellene kimondani és bizonyítani.

A „nem vagyunk tömeggyilkosok” mondat ehhez képest szánalmasan kevés. Erkölcsi minimumként persze örvendetes, politikai önfelmentésként viszont kínosan röhejes.
És a tisztítótűz teológiai iróniája éppen itt teljesedik ki. A purgatóriumba ugyanis azok kerülnek, akiknek még van mitől megtisztulniuk, és megtisztulásra van még esélyük.
Ám emitt maga Gulyás ismerte el, hogy az ő köreikben erre már semmi esély sem maradt.

SZÍVSZORÍTÓ! EGY ÉJSZAKA AZ IPARMŰVÉSZETIBEN – ÉS AMINEK MOST JÖNNIE KELL

VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: ZSÁMBÉKI ANNA
2026.06.22.


Cselovszki Zoltán több mint egy évtizede vezeti az Iparművészeti Múzeumot, így különös jóindulat kell ahhoz, hogy a helyzet elszenvedőjének lássuk, és ne a mai állapotokhoz vezető folyamatok alakítójának. Mindenesetre most megtesz mindent, hogy a legfőbb áldozatként tekintsünk rá. Ez talán túlzás volna, még akkor is, ha az Iparművészeti Múzeum épületének katasztrófáját nem személy szerint ő idézte elő, azt a kormányzati döntések folyamatos hiánya okozta. Zsámbéki Anna a múzeumban járt, összefutott a főigazgatóval is, és megírta, mire lenne most szükség...

POTTYONDY EDINA: INDUL A TISZTÍTÓTŰZ-MŰVELET; PROPAGANDISTÁK ALKONYA; NER-ES CSÍNYTEVŐK: LÁZÁR, PÓCS, MATOLCSY

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.23.



Indul a Tisztítótűz-művelet; Propagandisták alkonya; NER-es csínytevők: Lázár, Pócs, Matolcsy...

JUHÁSZ PÉTER: AKI ERRŐL BESZÉL, AZ ÉLETÉVEL JÁTSZIK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.22.



Juhász Péter: Aki erről beszél, az életével játszik.

„ISTEN SZÁMÁRA SOKSZOR NEM VAGYUNK JÓ REKLÁM” – REFORMÁTUS ÖNVIZSGÁLAT KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN

VÁLASZONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.06.23.


Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.


Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nagy diplomata és szavaira gondosan ügyelő kánonjogász, az utolsó Orbán-kormány idején egy egyházi vezetőknek tartott összejövetelen mégis dühös lett. „Nem lesz itt még egyszer erdélyi fejedelemség!” – vágta oda többek füle hallatára a bíboros Balog Zoltán dunamelléki református püspöknek, aki akkor a második legnagyobb magyarországi egyház zsinatának elnöke (első embere) volt. A 16-17. századi, protestáns fejedelmek által irányított erdélyi „kis magyar haza” képe azért idéződhetett fel az érsekben, mert ebben az időszakban Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Novák Katalin köztársasági elnök és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyaránt a kálvinista felekezethez tartozott. Balog Zoltán pedig hosszú fideszes múltja és korábbi minisztersége miatt rendelkezett egy átlagos egyházi vezetőnél nagyságrendekkel jelentősebb befolyással. Azaz tűnhetett úgy, hogy a protestánsok számarányuknál jóval nagyobb befolyással rendelkeznek és képesek az állam (egyház)politikáját is formálni...

„MÉLTATLAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VANNAK A BETEGEINK” – EGY NAP A JÁNOS KÓRHÁZ PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYÁN

24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2026.06.22.



A magyar egészségügyön belül is az egyik legelhanyagoltabb állapotban a pszichiátria van. A romló kórházi infrastrukturális állapotok, a hatalmas szakemberhiány és a szociális védőhálón tátongó lyukak miatt összetett problémára hívják fel a figyelmet a szakemberek. Nem véletlen, hogy a Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt azonnali egyeztetéseket kezdeményezett a pszichiátriai ellátórendszer képviselőivel. Engedélyt kaptunk, hogy eltöltsünk egy napot a János Kórház pszichiátriai osztályán (Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum), ahol orvosok, pszichológusok és szakdolgozók mutatták meg, milyen körülmények között gyógyítják betegeiket.

2026. június 22., hétfő

MAGYAR PÉTER: NEMZETI EGYSÉG VAN ABBAN, HOGY SULYOK TAMÁS TÁVOZZON

444.HU / INTERJÚ
Szerző: 444.HU
2026.06.22.



Magyar Péter: Nemzeti egység van abban, hogy Sulyok Tamás távozzon.

„A KATICABOGÁRON NEM KÁRÖRVENDÜNK, DE A GANAJTÚRÓN IGEN” // TÓTA W. ÁRPÁD ÉS SZENDRŐI CSABA

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.22.



Folytatódnak a Kontroll és a FEZEN közös programjai. Ezúttal Gulyás Balázs műsorvezető beszélget Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és Szendrői Csabával, az Elefánt zenekar frontemberével. 

ELNÉZÉST A TECHNIKAI HIBÁÉRT! AZ ÉLŐ ADÁST KÉNYTELENEK VOLTUNK FELTÖLTENI FELVÉTELRŐL!

2026. JÚNIUS 22. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.22.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése... 13 órától...

GONDOLATOK A FELELŐSSÉG, A LEGITIMITÁS, AZ INTÉZMÉNY, A RENDSZER ÉS A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIRŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GÖRGY
2026.06.21.


A negyvenkét jogtudós által közzétett, egyes közjogi tisztségviselők leváltását sürgető nyílt levélre Hack Péter válaszolt. Mielőtt álláspontjával vitába szállnék, fontosnak tartom leszögezni: Hack Péter felkészült, nagy tudású jogtudós, akinek munkásságát és szakmai teljesítményét mindig nagyra becsültem. Én magam nem vagyok jogász, ezért jogtechnikai kérdésekben természetesen nem kívánok vele versenyezni. Az azonban már nem kizárólag jogászi kérdés, hanem a politikai gondolkodás, az alkotmányelmélet, a történeti analógiahasználat és a fogalmi pontosság kérdése is, hogy miként értelmezünk olyan fogalmakat, mint felelősség, legitimitás, intézmény, rendszer vagy éppen kollektív bűnösség. 

Éppen ezért különösen feltűnőnek tartom, hogy Hack Péter érvelése számos ponton olyan fogalmi és történeti csúsztatásokra épül, amelyek egyébként éppen az ő felkészültsége miatt aligha írhatók puszta figyelmetlenség számlájára.

A szöveg alapvető problémája nem az, hogy óvatosságra int a jogállami átmenet során. Az óvatosság önmagában legitim követelmény. A probléma az, hogy az érvelés szinte minden lényeges ponton összekever egymástól radikálisan eltérő kategóriákat: az egyéni büntetőjogi felelősséget a közjogi felelősséggel, a kollektív bűnösséget az intézményi felelősséggel, valamint a történelmi üldözést az alkotmányos helyreállítás kérdésével.

Ez az összekeverés adja az egész érvelés látszólagos erejét, de egyúttal a gyengeségét is.

Először is: a levél aláírói nem kollektív bűnösségről beszélnek. A kollektív bűnösség klasszikus eseteiben – a magyarországi németek kitelepítésénél, a Beneš-dekrétumok esetében vagy a kuláküldözések során – az érintettek nem azért szenvedtek joghátrányt, mert konkrét tisztséget töltöttek be vagy konkrét döntéseket hoztak, hanem pusztán azért, mert valamely csoporthoz tartoztak. Németek voltak. Magyarok voltak. Kuláknak minősítették őket.

A kollektív bűnösség lényege éppen az, hogy az egyén tetteitől függetlenül, egy csoporthoz való tartozás alapján állapít meg felelősséget. A közjogi tisztségviselők esetében azonban nem valamely születési, etnikai, társadalmi vagy vagyoni kategóriáról van szó, hanem konkrét állami funkciókról. A köztársasági elnök, az alkotmánybíró, a legfőbb ügyész vagy a Kúria elnöke nem természetes állapot, hanem közjogi szerep.

Aki tehát e tisztségek alkotmányos felelősségéről beszél, nem emberek egy csoportját minősíti, hanem intézmények működését vizsgálja. Ezért a kollektív bűnösség történeti példái és a közjogi tisztségviselők alkotmányos felelősségének kérdése között nincs fogalmi azonosság. Az egyik csoportalapú joghátrányt állapít meg olyan személyekkel szemben, akiket nem konkrét közjogi cselekvésük, hanem hovatartozásuk alapján sújtanak; a másik annak vizsgálata, hogy meghatározott állami tisztségek betöltői miként működtek közre egy alkotmányos rend leépítésében vagy fenntartásában.

Másodszor: Hack Péter következetesen úgy tesz, mintha csak két lehetőség létezne.
Vagy egyenként bizonyítjuk minden szereplő minden egyes döntésének jogellenességét, vagy kollektív bűnösséget alkalmazunk. Ez hamis dilemma. A modern alkotmányelmélet régóta ismeri az intézményi felelősség fogalmát. A demokratikus rendszerekben rendszeresen előfordul, hogy egyes intézmények elveszítik demokratikus legitimitásukat anélkül, hogy minden egyes tisztségviselő ellen személyes bűnösséget kellene bizonyítani. A második világháború után Nyugat-Németországban bírák, ügyészek, egyetemi vezetők és közigazgatási tisztviselők ezreit távolították el pozíciójukból. Nem azért, mert valamennyiük ellen büntetőeljárást indítottak volna, hanem mert a demokratikus jogrend helyreállítása megkövetelte az intézmények átalakítását.

Ugyanez történt a kommunista rendszerek bukása után Közép-Európa számos országában. A lengyel, cseh vagy keletnémet átmenetek során sem a kollektív bűnösség elve működött, hanem az a felismerés, hogy bizonyos pozíciók betöltői maguk is a rendszer fenntartásának intézményi elemei voltak. Hack Péter tehát úgy állítja be a kérdést, mintha minden közjogi következmény szükségképpen büntetés volna. Pedig a közjogi következmény nem azonos a büntetéssel.

Harmadszor: az érvelés legnagyobb csúsztatása a felelősség fogalmának összemosása. A levél nem büntetőjogi felelősségről beszél. Nem azt állítja, hogy minden érintett személy bűncselekményt követett el. Azt állítja, hogy egyes közjogi tisztségviselők szerepet játszottak egy autoriter rendszer fenntartásában. Ez politikai és alkotmányos felelősség. A két fogalom nem ugyanaz.

Karl Jaspers 1946-ban, közvetlenül a náci uralom összeomlása után, a Die Schuldfrage című művében éppen ezt a megkülönböztetést tette meg különös pontossággal. Jaspers elválasztotta egymástól a büntetőjogi bűnösséget, a politikai felelősséget, a morális felelősséget és a metafizikai felelősséget. A büntetőjogi bűnösség egyéni bizonyítást, konkrét cselekményt és jogi eljárást feltételez. A politikai felelősség azonban ennél szélesebb kategória: annak kérdése, hogy valaki milyen szerepet vállalt egy politikai rend működtetésében, fenntartásában vagy legitimálásában.

Ez a különbségtétel döntő. Valakit politikailag és közjogilag felelősnek lehet tekinteni egy rendszer fenntartásában betöltött szerepéért akkor is, ha vele szemben nem állapítottak meg büntetőjogi bűnösséget. Ez nem a kollektív bűnösség visszacsempészése, hanem a modern politikai felelősség egyik alapvető felismerése. A politikai közösségnek ugyanis nemcsak ahhoz van joga, hogy bűncselekményeket szankcionáljon, hanem ahhoz is, hogy megvizsgálja: kik, milyen intézményi pozícióból, milyen döntésekkel, mulasztásokkal vagy igazodásokkal járultak hozzá egy alkotmányos rend lebontásához. Ugyanez igaz az alkotmánybírákra, ügyészekre vagy köztársasági elnökökre is. Nem kell bűnözőnek lenniük ahhoz, hogy felmerüljön közjogi szerepük értékelése.

Negyedszer: különösen problematikus a történelmi analógiák használata. A svábok kitelepítése, a Beneš-dekrétumok vagy a kuláküldözés példái érzelmileg rendkívül erősek. Éppen ezért alkalmasak arra, hogy morális felháborodást keltsenek. Jogilag azonban rossz analógiák. A svábokat nem azért telepítették ki, mert bírók vagy ügyészek voltak. A felvidéki magyarokat nem azért fosztották meg jogaiktól, mert alkotmányos tisztségeket töltöttek be. A kulákokat nem azért üldözték, mert állami intézményeket működtettek. Ezek az esetek kollektív megtorlások voltak. A közjogi tisztségviselők esetleges leváltásáról szóló vita viszont intézményi legitimitási vita. A kettő közötti párhuzam retorikailag hatásos, történetileg és jogilag azonban félrevezető.

Ötödször: az ötödik kérdés valójában önmaga ellen fordul.
Hack Péter azt kérdezi, hogy a jövőben minden új parlamenti többség leválthatja-e elődei tisztségviselőit arra hivatkozva, hogy azok „autokratikus rendszerben” működtek.
Ez valóban fontos kérdés. Csakhogy éppen ez az oka annak, hogy az egész vita nem személyekről, hanem rendszerszintű kivételes helyzetről szól. A politikatudomány egyik legalapvetőbb tétele, hogy nem minden kormányváltás rendszerváltás. Normál demokráciákban a választási vereség nem kérdőjelezi meg az intézmények legitimitását.

Autoriter vagy hibrid rezsimek után azonban éppen ez válik kérdéssé. A spanyol, portugál, görög, dél-afrikai, cseh, lengyel vagy keletnémet átmenetek mind erről szóltak. A probléma tehát nem az, hogy minden új többség lecserélheti elődei embereit. A probléma az, hogy mit tekintünk alkotmányos rendnek, és mikor mondható egy rendszer oly mértékben torzultnak, hogy helyreállító intézkedésekre van szükség.

Ez a vita lényege.

Végül az egész érvelés mögött van egy ki nem mondott előfeltevés. Az, hogy az érintett közjogi tisztségviselők egyszerűen passzív hivatalnokok voltak. Pedig a nyilatkozat aláírói éppen ezt vitatják. Azt állítják, hogy bizonyos közjogi szereplők nem pusztán elszenvedői vagy tanúi voltak a rendszer átalakulásának, hanem aktív alkotói és fenntartói.
Lehet ezzel egyetérteni vagy vitatkozni.

Természetesen ezt az állítást azoknak kell érvekkel alátámasztaniuk, akik a közjogi tisztségviselők leváltását szükségesnek tartják. A bizonyítás terhe ebben az értelemben nem hárítható át az álláspont bírálóira. Hack Péter érvelésének gyengesége azonban nem abban áll, hogy bizonyítást kér, hanem abban, hogy a bizonyítás igényét a kollektív bűnösség vádjával helyettesíti. A helyes ellenvetés az volna, hogy a nyilatkozat nem jelöli ki kellő pontossággal az érintett tisztségeket, nem mutatja be elég világosan az egyes intézményi szerepek közötti különbségeket, vagy nem ad elégséges mércét a közjogi következmények meghatározásához. Ez legitim jogállami kritika volna. A kollektív bűnösségre való hivatkozás azonban csak akkor volna találó, ha a nyilatkozat csoporthoz tartozás alapján, egyéni vagy intézményi szerep vizsgálata nélkül állapítana meg felelősséget. Erről azonban nincs szó.

A szöveg legnagyobb gyengesége tehát az, hogy az intézményi felelősség kérdését következetesen átfordítja a kollektív bűnösség kérdésévé. Csakhogy a kettő nem ugyanaz. Az egyik a modern alkotmányosság legitim problémája, a másik a 20. század egyik legsötétebb politikai gyakorlata. A kettő közé egyenlőségjelet tenni történetileg pontatlan, jogilag hibás és politológiailag félrevezető.

És talán éppen ez a legmeglepőbb az egész szövegben. Nem az, hogy vitatja a negyvenkét jogtudós álláspontját. A tudományos és közéleti vita természetes és kívánatos. Hanem az, hogy a vita során nem az ellenfél legerősebb állításával vitatkozik, hanem egy olyan állásponttal, amelyet maga konstruál meg: mintha a nyilatkozat a kollektív bűnösség elvét kívánná visszahozni a magyar közjogba. A nyilatkozat azonban nem ezt állítja. Ha pedig nem ezt állítja, akkor a történelmi analógiák egész sora nem cáfolat, hanem elterelés. Márpedig a fogalmak tisztázása iránt különösen érzékeny jogásztól éppen azt várnánk, hogy megkülönböztesse egymástól a kollektív bűnösséget, az egyéni felelősséget és az intézményi felelősséget. Hack Péter írása sajnálatos módon nem ezt teszi, hanem összemossa őket. Ettől válik érvelése nemcsak vitathatóvá, hanem alapvetően tarthatatlanná.

EZT A HÁBORÚT IRÁN GYAKORLATILAG MEGNYERTE – ELEMZÉS ÉLŐBEN

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES, RÉDLI BALÁZS
2026.06.22.



Hétfői egész napos élő adásunkban bemutatjuk, hol tart az amerikai–iráni békekötés folyamata Tóth Gergely és Brückner Gergely újságírókkal. Elemezzük az EU-csúcs tanulságait az eseményeket a helyszínről követő kollégáinkkal, Márton Balázzsal és Simor Dániellel. Sarkadi Zsolt, a Telex újságírója segítségével pedig a parlamenti rendkívüli ülést közvetítjük, ahol Magyar Péter meglepetést ígér.

A TROLL BANALITÁSA – ORBÁN VIKTOR PORTRÉJA

NÉPSZAVA
Szerző: ZOLTÁN GÁBOR
2026.06.16.


1989. június 16-án Orbán Viktor ellopta az ötvenhatosoktól a forradalmat. Azóta is ezt csinálja folyamatosan.


A szavak sem élnek örökké. Világra jönnek, majd előbb vagy utóbb elpusztulnak. Az „Orbán-fóbia” szó egy-két évvel Orbán Viktor másodszori kormányra jutása után múlt ki. Fóbiának nevezzük, ha valaki olyasvalami kapcsán érez erős félelmet és viszolygást, ami igazából nem is jelent veszélyt. Ha 2010 előtt valakit Orbán-fóbiásnak minősítettek, azzal – amellett, hogy őt betegesnek állítottak be – azt is kinyilvánították, hogy Orbántól nem kell félteni a demokráciát. Nos, elég gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt oktalan a félelem a Fidesz vezérének hatalomra jutásától, nem az „Orbán-fóbiások” valóságérzékelése bizonyult hibásnak, hanem azoké, akik ezzel a kifejezéssel dobálóztak. Legkésőbb 2014-re végképp bebizonyosodott, hogy Orbán veszélyes. Idővel a magyar demokraták után az európaiak, sőt az amerikaiak is kénytelenek voltak ezt tudomásul venni, és az „Orbán-fóbia” kikopott a nyelvből. De ha ez az ember egyértelműen veszélyt jelentett a normális állami működésre, a társadalmi békére nézve, és ennek számos jelét adta jóval 2010 előtt, hogy juthatott mégis hatalomra, és hogy számolhatta fel egy ország demokratikus berendezkedését?

A külföldieknek, akik 16 éve értetlenül nézik, ami Magyarországon történik, ugyanolyan nehéz ezt megvilágítani, mint a fiataloknak, akiknek élete nagy része, vagy akár egésze Orbán alatt telt el. Hiszen annyi mindent nem tudhatnak az előzményekről, a körülményekről. De azt hiszem, mégis azoknak a legnehezebb megérteniük ezt a jelenséget, akik elvileg akár érthetnék is, hiszen minden lényegeset tudnak: azoknak, akik testközelből nézték végig, akikkel mindez megtörtént...

MOST TÉNYLEG BAJBAN VAN ORBÁN – EZT MÁR NEM ÚSZHATJA MEG

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.21.



00:00
01:27 | A botrány kirobbanása: A vendégek Magyar Péter bejelentéseit elemzik a NAV és a TEK érintettségéről az „aranykonvoj” ügyben, amely közvetlenül a miniszterelnöki kabinetig érhet el.

01:2804:15 | Kampánystratégiai kudarc: A beszélgetők szerint a Fidesz elszámolta magát: a választókat már nem a „háborús pszichózis”, hanem a korrupció és az egészségügy állapota foglalkoztatja.

04:1607:11 | Jogi realitások vs. választói igények: Bár a közvélemény gyors elszámoltatást várna, a jogállami folyamatok lassúak. Felmerül a párhuzam a Kádár-korszak végnapjaival és a jelenlegi hatalmi kommunikáció merevségével.

07:1211:51 | Gazdasági bebetonozás: Szó esik az MCC-nek juttatott milliárdokról, az összeférhetetlenségi kérdésekről és a 2064-ig tartó kaszinókoncessziókról, mint a hatalom jövőbiztosítási kísérleteiről.

11:5217:52 | A rendszer eróziója: Az elemzők szerint a „be nem sült” provokációk és a hatóságok politikai célú használata már nem hoz eredményt. A NER belső köreiben is megjelennek a félelem és a kritika jelei.

17:5327:17 | Végjáték és felelősség: A központi irányítás gyengülésével a hivatalnokok elkezdhetnek beszélni saját védelmükben. A műsor zárásaként a vendégek megállapítják: a politikai és állami érdekek totális összefonódása az aranykonvoj-ügyben érte el a mélypontját.