A TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL ÚJABB NAGY GYŐZELME - ENYEDI ILDIKÓ FILMJÉNEK AUSZTRÁL SIKERE

B1 BLOG KULT-ROVATA
Szerző: jdesi
2017.06.18.

"Meglepetés győztes a 2017-es a Sydney Filmfesztiválon: A magyar Testről és lélekről” írja már címében is a Sydney Morning Herald című lap, beszámolva a magyar film újabb tekintélyes eredményéről a neves filmfesztiválon. 

A film rendezője, Enyedi Ildikó helyi idő szerint vasárnap este vette át a díjat Ausztráliában. A film producerei Mécs Mónika, Mesterházy Ernő és Muhi András – az alkotókkal együtt a berlini Arany Medve után most tehát újabb nagy nemzetközi sikert értek el. Ráadásul, amit talán még fontosabb, a film a magyar mozikban is igen jól hasít, május végéig, több mint 65 ezren nézték meg.

A mostani győzelem azért is értékes, mert a 64. éves fesztiválom mindenki arra számított, hogy az amerikai I Am Not Your Negro című film fut majd be.

De a Testről és lélekről elvarázsolta a zsűrit. Bátor, merész és élvonalbeli mozinak nevezték az alkotást.

A zsűri elnöke Margaret Pomeranz azt emelte ki, hogy „ez a film megmutatja nekünk, hogy még ebben a megosztott világban is képesek vagyunk ugyanazt álmodni, s hogy a vágóhíd csúfsága mellett is megmaradhat a kedvesség és a gyengédség.”

A díj átvétele után Enyedi bevallotta, hogy a díjátadó előtt egész nap mély melankóliába süllyedt, mert úgy gondolta, nem ő nyert.

„Csodálatos, elképesztő, erős verseny volt” – tette hozzá megkönnyebbülve, mikor meghallotta az eredményt..

"Csodálatos, hogy ez a film ilyen sok embert elér. Reményt ad nekem, hogy bízzak a moziban és az emberi kommunikációban." - tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

NYITNI KÉK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.06.18.

Mielőtt belekezdesz az olvasásba, ő nyájas olvasó, kérlek végezz némi önvizsgálatot, és csak akkor folytasd, ha megállapítottad magadról, hogy sem korlátolt, sem doktriner nem vagy, ellenben nyitott vagy az előítéletmentes gondolkodásra és nem a megbélyegzéseket, hanem a megoldásokat kedveled.
A téma itt ugyanis éppen az, hogy azoknak, akik önmagukat baloldalinak vagy liberálisnak tartják, itt a legfőbb ideje szembenézni az ország és benne saját helyzetükkel virágzó diktatúrácskánk napjaiban.
Amiről itt beszélnünk kellene, az az Orbán-rendszer lebontása, elsősorban annak reális lehetőségét vizsgálva.
Nem túl bonyolult matek ez, meg kell határozni, hogy hány szavazója van a Fidesznek nevezett Orbánnak, aztán meg kell vizsgálni, hogy hányan szavaznának az MSZP-re, ezt a számot megnövelni azokkal, akik Botka új jelszavaira vevők - lásd: Arccal a vasút felé, A föld azé, aki megműveli, Gyertek lányok traktorra!
Gondolom, hamar kiderül, hogy a párt egyedül is képes győzni egy választáson, úgy lenyomja a Fideszt, mint Süsü a cölöpöt.
Az ehhez szükséges úgy kétmilliónyi választópolgár a Nagy Megvilágosodás terméke lesz, mely a Materialista Világszellem és a Katolikus Egyház internacionalista és morganatikus frigyéből fogan, vagy kisnyúl.

Erre a történelmi szükségszerűségből fakadó fejleményre bátran lehet építkezni, első lépésként megtervezve a szebb jövőt, melyben a választók - ráébredve tévelygéseik káros voltára - megtérnek Ábrahám kebelére, mely jelen esetben Botka szőrös mellével esik egybe.
Hogy a hagyományosan baloldalinak nevezhető választók jelentős része úgy utálja a hitelességét naponta kockára tevő, múltjában egy egyetemi biológiai kar szertárának csontváz-mennyiségét felhalmozó, erősen mutyista benyomást keltő pártot, mint Harangláb a kukoricagölödint, ezt hagyjuk most figyelmen kívül, mint ahogy azt az ideológiai támolygást is, melyet felülmúlni még a kocsmából hazafelé tartva az árokban kerékpározni kísérletező atyafi se igen tud.
Az a mentalitás sem segíti az ügyet, mely szerint kell Gyurcsány pártja - Gyurcsány nélkül és kell Szanyi "Balra át! -ja - Szanyi nélkül - a választó nem politikus, nem szeret segget csinálni a szájából.

Hát, ha egyedül nem megy, akkor szövetségest kell keresni, leginkább azokban a pártokban, melyek már jelen vannak a Parlamentben.
A kereszténydemokraták kiesnek, merthogy ők gyakorlatilag csak a párttámogatások kifizetési jegyzékén léteznek, képviselőik pedig inkább riasztanak, mint vonzanak.
Semjén Zsolt egy tánciskolába járt Farkas Flóriánnal, metakommunikációjában mindkét szervilis politikus gennyesebb, mint egy rozsdás szög által okozott és lótrágyával kezelt nyílt seb.
Harrach kereszténydemokrata pedig leginkább terhes anyák ijesztgetésére alkalmas, továbbá ha a fejét letakarjuk, akkor a torzszülöttek számának statisztikailag értékelhető, markáns csökkentésére.
Számításba jöhet még az LMP névre hallgató pszeudopárt, melynek tagjai nincsenek, támogatói pedig a szétvert liberálisok szellemileg kihívásokkal küzdő maradékából kerültek ki, akiket megfogott a sok zöldség, meg a szívükhöz oly közel álló akciózások özöne.
Legutóbb pedig a delegált társelnök mentalista mutatványa, a nyíltszíni átváltozás, avagy hogyan lesz a farkasból birka a többi birka között?
Velük egy a baj: szövetségkötésre alkalmatlanok, merthogy hiányzik ehhez a szándék, választóik pedig ezt zajos helyesléssel fogadják, hiszen ők elsősorban antibolsevisták és csak másodsorban demokraták, ezért is támogatják az Orbán-féle rablóbandát.
Ha számolgatunk, őket még véletlenül se szabad a demokratákhoz számítani, hanem bátran hozzá lehet számítani Orbán segédcsapataihoz...

ITT OLVASHATÓ

CSICSKATÖRVÉNY, CSICSKAPÁRT

HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2017.06.17.

– Köztársasági elnöki titkárság. Tessék.

– Kövér úr vagyok.

– Ne tessék, kérem, viccelni. Köztársasági elnöki hivatal. Mi tetszik?!

– Kövér László házelnök vagyok, aranyos, a Jánossal szeretnék beszélni.

– Én magának nem vagyok aranyos, az Elnök úr pedig nem János. Tehát a köztársasági elnök úrral óhajt beszélni a házelnök úr?

– Vele. Adja végre, vagy menjek át személyesen?! Ha én oda megyek, akkor úgy megtépem magát, kisanyám, udvariasan és a női nem iránti feltétlen tisztelettel, ahogy még a faterja, az a podagrás vén tetű sem! Kapcsolja végre a főnökét, vagy kirúgassam onnan?!

– Nahát! Én 30 éve vagyok fiatal demokrata, de ekkora tahót, mint maga, még ebben a pártban sem láttam egész eddigi életemben. Mindegy, adom.

– Áder János köztársasági elnök beszélek.

– Szevasz János, Kövér Laci.

– Áder János köztársasági elnök beszélek.

– Jól van már, ne hülyéskedj itt nekem. Nem érek rá. Nem hallod, hogy a Kövér Laci vagyok?

– Az nem lehet. A házelnök úr maga mondta, hogy semmiféle per János, Jani, ilyen-olyan Jankó. Áder János köztársasági elnök beszélek. Ki van ott, és mit óhajt tőlem. Amnesztiát nem kérek, és nem adok.

– Na, jó. Az én időm drága. Tudom, hogy az elnök úrnak az aláíráson kívül semmi dolga, de nekem ennél kicsit több jutott pártfeladatul. Azért hívtalak elnök úr, mert ezt a vacak 2/3-os törvényt, aminek csak a hatályba helyezési záradéka került elfogadásra, vissza kéne dobni, de íziben.

– Azt hittem, hogy az egy olyan vicclap volt. Höhöhö. Azt már ki is dobtam. A papírkosárba, természetesen.

– Jézus ereje! Te most tényleg nevettél? Úgy értem – Ön. Na, mindegy! Küldje vissza második olvasatra a háznak azt a törvényt, elnök úr!

– Miért? Elsőre nem tudták elolvasni? Hiszen két sor volt az egész. Elég hülyén is nézett ki. Címsor. Egy csomó üres pont és egy hatályba helyezési záradék. Mondtam már, hogy Áder János köztársasági elnök vagyok?

– Jól van, jól van…

– Ne szakítson maga engem félbe. Még a végén rám ver valami büntetést. Nagyon rászokott maga erre büntetőbíráskodásra! Nem is tudom, hogy mit csinálhat azzal a sok pönáléval. Mire költi? Gránátvetőre? Különben is kiadtam egy közleményt „A burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó jogszabályt Áder János köztársasági elnök csütörtökön visszaküldte a Háznak, mivel álláspontja szerint a normaszöveg ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.” Maga nem olvassa az én kommünikéimet? Áder János köztársasági elnök vagyok...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY CSALNAK A BANKOK A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRRAL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.06.18.

Májusban a korábbi hónapokhoz képest jóval visszafogottabban nőtt a lakossági állampapír-állomány. Továbbra is nagy kérdés, hogy a piaci kamatok akár tízszeresét is fizető lakossági állampapírokból mennyit és milyen trükkökkel zsákoltak be a bankok.

Közel 56 milliárd forinttal 6126 milliárd forintra emelkedett a forint lakossági állampapír-állomány májusban, ami jóval visszafogottabb emelkedés, mint a korábbi 4 hónap ezermilliárdos növekménye. Feltehetően nem a lakosság érdeklődése csappant meg a piaci kamatok akár húszszorosát is kifizető befektetés iránt, hanem elkezdett helyreállni a rend, vagyis már nem, vagy csak jóval visszafogottabban vesznek a bankok és más intézményi befektetők suttyomban a dedikáltan a lakosságnak szánt papírból. Kétségeink azonban továbbra is vannak.

Mint megírtuk, az MNB-től és az Államadósság Kezelő Központtól kérdésünkre kapott válasz alapján kiderült, hogy legalább 1200 milliárd forintnyi (ez alsó becslés) lakossági állampapír, vagyis a teljes állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van.

Hogyan?

A trükkök már korábban elkezdődtek. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését, majd később már kevésbé kedvező feltételekkel folytatta. A múlt hónapban a Portfolio.hu arról számolt be, hogy kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapírok állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.

Egyik olvasónk cikkünk megjelenése után azt írta, hogy bankja 25 oldalas szerződést akart vele aláíratni egy ügyletről. Ennek lényege az volt, hogy 100 millió forint saját erőből és a banktól kapott 900 millió forintos hitelből kincstári takarékjegyet vettek volna. Az ügyfél 100 milliós saját erejére jutó 2,5 millió kamatot a bank megduplázta volna, így kapott volna 5 millió forintot (ebből már lejött volna az adó). A többi 20 millió kamat a banké lett volna, plusz a jutalék, ami mintegy 10 millió forint körül alakult. Ő nem ment bele, de sokan igen...

ITT OLVASHATÓ

HÁT BÁSTYA ELVTÁRSAT MÁR MEG SEM AKARJÁK GYILKOLNI?

HUPPA BLOG
Szerző: Ille István
2017.06.18.

Mindenki megnyugtatására közlöm: de. Méghozzá ketten is, vállt vállnak vetve. Egyikük 60, másikuk 62 éves, a Magyar Nemzeti Hadsereg tagjai. Eszközül egy Skorpió és egy Skoda típusú, cseh gyártmányú sorozatlövő fegyvert kívántak használni, amit hatástalanítottból alakítottak vissza élessé. Nem is igazán értem, mire volt jó ez a nagy meló, mivel a piacon 100.000 forintért lehet kapni, 3 tárral és válltáskával egyetemben. 10 m-ig elég hatásosak, onnan azonban erősen szórnak, lévén csőhosszuk csak 115 mm. Cserébe utcai leszámolásra, terrortámadásra kiválóan alkalmasak.

No de nem elég, hogy meg akarták Bástya elvtársat merénylőni ezek a bácsik, még jól ki is akarták rabolni, tehát mára az ügyészség álláspontja immár nem politikai indíttatású merénylövésről, hanem rablógyilkosság előkészületéről szól. Mecsoda különbség!

Ez, ugyebár, mindjárt más. A sima merénylövéshez ezzel a játékszerrel – 9mm-es Makarov lőszer van rendszeresítve hozzá, ebből 10 vagy 20 fér bele a tárba – jó közel kell férkőzni a célszemélyhez, ami a mi Bástya elvtársunk esetében – hacsak nem Botka elvtársnak hívják az illetőt – reménytelen, tekintve éber és tökös testőreit, akik szép számmal, ám elég szellős felállásban veszik körül Bástya elvtársat. A mátrix tehát áthatolható, de nem egy, nem kifejezetten merénylövésre felkészített 60 éves bácsi számára. Távolabbról meg a próbálkozás felejtős, ráadásul a 10-es tár pillanatokon belül kiürül, ott áll a merénylövő tiszta célként, és remegő kézzel próbál tárat cserélni, miközben Bástya elvtárs testének őrizői Bástya elvtársat már rég betuszkolták a páncélozott mikrobuszba.

Ennek az egésznek a képtelenségét belátva maga az ügyészség váltott át a második verzióra: rablógyilkosság!...

ITT OLVASHATÓ

A PLÁZÁKNAK, BENZINKUTAKNAK KEDVEZ KOCSIS MÁTÉ A "LEX JÁTSZÓTÉRREL"

DR. ERŐSS GÁBOR 
- ÚJ, BAL, ZÖLD BLOGJA
Szerző: e_gabor
2017.06.18.

A kamaszoknak, anyukáknak és apukáknak kilátásba helyezett játszótéri bírság elfedte a Kocsis-féle józsefvárosi rendelet más botrányos passzusait. Pedig az egész arról szól, hogy a hatalmi önkénynek teret nyisson: a szülőket, a kutyásokat, s különösen: a szegényeket megfélemlítse – miközben a benzinkutakat, plázákat helyzetbe hozza.

A június 8-i testületi ülésre benyújtott 10 módosító indítványomból (micsoda meglepetés!) mind a 10-et leszavazta a Fidesz-KDNP többség.

Általánosan is igaz, hogy minél több a szabály, annál többet nem tartatnak be, ugyanakkor annál többet tartathatnak be – s ez mindenképpen a hatalom mozgásterét növeli, többnyire a hatalmi önkényt is. Írtam már számos esetről, amikor Józsefváros szemet hunyt a szabályszegés felett – például, amikor Fidesz-közeli vállalkozó volt az elkövető, a Bókay utcában, vagy éppen egy nagyvállalat szennyezte büntetlenül a környezetet az Üllői úton/ Tisztviselő telepen. De a „Lucifer-botrányban” Kocsis Máté személyesen is megszegte a törvényeket, ezt bíróság mondta ki (a cechet persze az adófizetők állják).

Az egyszerű polgárok, különösen a szegények mégoly ártalmatlan szabályszegésével szemben korántsem elnéző a hatalom. A diszkriminatív bírságolási gyakorlat jól ismert és jól dokumentált jelenség. Ennek nézünk most elébe itt Józsefvárosban is.

Eddig, aki tiltott labdázás vétségét követe el, egy figyelmeztetéssel megúszta. Most, hogy a szabályok tovább szigorodtak, egy nem-középosztályi család akár súlyos bírságot is kaphat a nyakába. Épp azok, akik a nincstelenség peremén egyensúlyoznak. És a tiltakozás hatására módosított rendelet-szöveg, bár látszólag finomodott (kikerült a 14-éves korhatár), valójában az új megfogalmazásban is a hatósági önkénynek nyit teret, hisz’ ki – s főleg: milyen alapon – dönti el, hogy mi a rendeltetetésszerű használat, és mi nem az?! (Tájékoztató táblák nincsenek a játszóeszközök mellett)...

ITT OLVASHATÓ

GAZDAG FELNŐTT LESZ AZ ÚJSZÜLÖTTBŐL, HA PÉNZÉRMÉKET TESZNEK AZ ELSŐ FÜRDŐVÍZBE - BABAVÁRÓ SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK EGYKOR ÉS MA

HÖLGY BLOG
Szerző: F.F.
2017.06.16.

Nagy jelentőséggel bírt a paraszti életben, ha a faluban valakinek gyermeke született. Ezt támasztja alá, hogy számos hiedelem és hiedelemből kiinduló szokáscselekvés terjedt el, mellyel az újszülött jövőjét próbálták befolyásolni.

Hagymával a boszorkányok ellen

„Létfontosságú volt az első fürösztés: az újszülött vizébe pénzt tettek, hogy később jómódban éljen, lánygyermekekébe pedig virágszirmokat, hogy szép nővé cseperedjenek”

– mondja Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató. Ha az anyának sok teje volt, abból is csepegtettek a vízbe, egészséget remélve tőle, a tollak pedig arra szolgáltak, hogy a gyermek később jól tanuljon. A vizet aztán védett helyre, szigorúan sötétedés előtt öntötték ki, hogy ne érje a csecsemőt rontás.

Halász Péter A moldvai csángó magyarok című könyvében arról ír, a moldvai csángók kövér földbe ásták a méhlepényt és a köldökzsinórt, hogy a gyerek is hasonlóan kövér és egészséges legyen. Másutt Bibliát, kulcsot, az apa ruhadarabjait, a Szeged környéki Ószentivánban (a mai nevén Tiszasziget) és Szőregen pedig fokhagymát tettek a bölcsőbe, hogy távol tartsák a kisbabától az ártó szándékú lényeket.

A szülők nem szívesen hagyták magára a gyermeket: attól féltek, egy gonosz boszorkány, a Szépasszony saját, szakállas, nagyfejű, néma csecsemőjére cseréli ki a babát.

Sokan annyira féltették gyermeküket, hogy a keresztelőig csak Nemtudomkának szólították, mert ha a rossz szándékú lények megtudják a nevét, megrontják...

ITT OLVASHATÓ

A SOROS-KATONÁK ZAVARGÁSRA KÉSZÜLNEK

LENDVAI ILDIKÓ BLOGJA
Szerző: Lendvai Ildikó
2017.06.18.

A puccs az, amikor egy csoport erőszakos eszközökkel el akarja orozni a hatalmat a törvényesen megválasztott kormánytól. Ahogy a dal szerint "teve van egypúpú, van kétpúpú, sőt több", puccsból is többféle van.

Van pl. önpuccs, amikor a vezető maga játssza el a puccsot, hogy erre hivatkozva bővíthesse hatalmi eszköztárát, és/vagy megvádolhassa ellenfeleit.

Van ennél is jobb és kockázatmentesebb: a "virtuális", mondhatnám, "plátói természetű" önpuccs. Ehhez nem fegyverekkel, hanem lélektani hatásokkal kell operálni, de a képlet ugyanaz. Fogjuk rá ellenfeleinkre, hogy erőszakra készülnek, tegyük őket ezzel gyűlöletessé, magunkat meg a béke és a törvényesség őrévé. Még jobb, ha híveinket a rendért és békéért való harcra tüzeljük, ha már valamilyen érthetetlen okból úgyis Békemenetnek nevezik a legmilitánsabb hangadók által vezetett sereget.

Feltűnő, hogy szinte egyszerre jutott a kormányoldali média arra a szenzációs felismerésre, hogy ősszel a kormányellenes erők "rendbontásra", "erőszakos cselekményekre", "zavargásra", "a társadalmi rend felforgatására" készülnek, sőt erre kiképzést kapnak...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ POLITIKAI ELIT FRANCIAORSZÁGBAN - MACRON ELFOGLALTA AZ ORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Zsebesi Zsolt
2017.06.18.

Macron megválasztása, a szeptemberi német választások bármely eredménye jelentős akadályokat fog gördíteni Orbán európai ámokfutása elé.

A várakozásokat igazolva az abszolút többség megszerzésével a francia parlamenti választások második fordulójában, feltette a koronát példátlan választási győzelmi sorozatára a 39 éves Emmanul Macron, akit alig 6 héttel ezelőtt még meglepetésnek számító kétharmados többséggel választottak meg köztársasági elnöknek a franciák. A képviselőválasztás vasárnapi második fordulójában Macron pártja, La République en Marche” vagyis a Köztársaság Lendületben” szövetségeseivel együtt 325 mandátumot szerzett az 577 helyes parlamentben, ami azt jelenti, hogy – ha a vártnál talán kisebb is – de végül abszolút többsége lesz a törvényhozás alsóházában.

A felsőházban, a Szenátusban a jobboldali polgári erőké a fölény, de ez a törvényhozási procedúrában az alsóháznak kedvező szabályok miatt nem fogja jelentősen akadályozni Macront reformterveinek megvalósításában A választási részvétel 43 százalék körüli, rekord alacsony volt, ami elsősorban a hagyományos és súlyos kudarcot vallott pártoknak szól. Mindenek előtt a Szocialistáknak, akik földcsuszamlás szerű vereséget szenvedtek és miután eddig a parlament meghatározó erejét adták, az elvesztett több mint 248 mandátum és a megszerzett 42 egyenesen katasztrofálisnak nevezhető. Nem meglepő, hogy a párt elnöke Jean-Christophe Cambadélis máris bejelentette lemondását.

Nem lehetnek büszkék magukra a jobboldali Republikánus párt vezetői sem, akik „csak” 75 hellyel rendelkeznek kevesebbel, min a korábbi választáson és be kell érjék 140 mandátummal. Kivétel nélkül minden hagyományos politikai erő vesztesként jött ki a vasárnapi voksolásból. Macron tőlük vette el a szavazókat és sorakoztatta fel az alig egy éve megalapított pártja mögé. Egyedül a két szélsőséges kis párt tudta növelni korábbi mandátumainak számát. Marine Le Pen szélső jobboldali Nemzeti Frontja a korábbi 2 hellyel szemben most 6-al, míg Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű szélső baloldali pártja az eddigi 10 helyett 15 mandátummal rendelkezik az új alsóházban.

A baloldali liberális Macron előretörése a semmiből a bonyolult és akár válságosnak is nevezhető franciaországi politikai helyzetben nagy változások előszele lehet. Macron nem titkolja, hogy alapjaiban akarja átrendezni országát, mindenek előtt hatékonyabbá és fejlődőképesebbé szeretné formálni a gazdaságot, ami a hagyományos szociális vívmányok egy részének leépítésével fog járni. Ebben jelentős társadalmi ellenállással kell számolnia. Nem úgy, mint az új terror ellenes törvényével, ami kedvezőbb fogadtatásra tarthat számot...

ITT OLVASHATÓ

NAPI EGYPERCES: ÖRÜLÖK, HOGY SZOLGÁLATODRA LEHETTEM, MINISZTERELNÖK ÚR!

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.06.18.

A Sándor-palota lakója és a hamarosan a Várba költöző miniszterelnök beszélgetését változtatás nélkül hozom nyilvánosságra. Ha esetleg államtitkot sértek, és a kóterben kötök ki, remélem a kedves olvasók közül lesznek, akik a szűkös ottani kosztot kiegészítik. Csak jelezni szeretném, a legjobban a palacsintát szeretem...

Orbán Viktor és Áder János 2017. június 15-ei beszélgetésének szó szerinti leirata 

Miniszterelnök:  Te vagy az János? Régen láttuk egymást. Állandóan pecázni jársz, rég voltál a felcsúti páholyban.

Államfő: Nagyon örülök a hívásnak miniszterelnök úr, hálás vagyok bizalmadért, igyekszem megszolgálni, hogy újabb öt évig nézhetem a csodálatos panorámát az erkélyről.

Miniszterelnök: Janó, rendes gyerek vagy te, már akkor is az voltál, amikor brigadérosként irányítottál bennünket. Egyszer ugyan majdnem megtévedtél, azt hitted nem tudom, mi történik a hátam mögött? Az összeesküvők mindegyike jött jelenteni, hogy miről beszéltetek. Csak azt tettétek, amit akkor én jónak tartottam.

Államfő:  Soha sem árultalak el. Tudod, a szarkeverők próbáltak előtted befeketíteni. De a te bölcsességed, miniszterelnök úr, megkérdőjelezhetetlen. Nélküled már a párt régen eltűnt volna a süllyesztőben.

Miniszterelnök: Ami igaz, az igaz. Láttad, hogy kicsináltam a legjobb cimbinket. Azt hitte, betojok tőle. Gyorsan megtudta, milyen is a magyarok istene. Egyébként akkor teszem tönkre, amikor csak akarom. Jót röhögök kisded játékain. Mit szólsz, milyen új intézőim vannak?

Államfő: Jót kacagtam, miniszterelnök úr, amikor láttam, hogy a vagyonnyilatkozatodban milyen gáláns voltál, és beírtad, hogy 742 ezer forint van Anikó asszonnyal közös számlátokon. A Lőrincről én is csak jókat hallottam, de a te emberismereted, miniszterelnök úr, egyébként is zseniális. Sikerült egy lúzert találnod. Szerintem egy könyvet sem olvasott el még az életében. Láttam, hogy bizalmi embereidet odaraktad mellé, nehogy elkanászodjon. Gondolod, lenne hozzá sütnivalója?

Miniszterelnök: Mielőtt elfelejteném, Anikó köszöni a halakat, amiket a múlt héten küldtél. Egy kicsit szálkásak voltak, majdnem megfulladtam. Legközelebb ügyelj arra, hogy szálka nélküli halat küldjél, Jani...

ITT OLVASHATÓ

JÁRADÉKOT A VENDÉGMUNKÁSOK UTÁN

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: Kabai Domokos Lajos
2017.06.19.

...Lehetséges, hogy csak én szenvedtem itt farkasvakságban, de anno nem érzékeltem, hogy felkészültünk volna arra, ami az EU-hoz csatlakozással idővel járt: vendégmunkások lesznek a posztszovjet térség országainak legképességesebb munkavállalói nyugaton. Ellenkezőleg. Ha végiggondolom az elmúlt negyedszázad politikai kampányait, mindegyik arról szólt, hogy felzárkózunk Ausztriához. Jó, többségünk nem hitte el, hogy ez teljesen és gyorsan lehetséges lesz, de azt azért remélte, hogy csökken a köztünk lévő szakadék. Ám mint tudjuk, még ez sem következett be. Mi több, az olló 1974 óta egyfolytában nyílik; ekkor volt legközelebb egymáshoz a nyugati-európaiak és a Kelet-Európában élők életszínvonala.

És én ezt, már engedelmet, problémának látom. Meg azt is, hogy az értéktöbblet nem Magyarországon keletkezik. Bár verhetik mellüket a kormányfőink a GDP-mutatókra hivatkozva – verik is –, de mint tudjuk, ezek tartalma nem egyenlő a nemzeti jövedelemmel, amit ma senki nem mutat ki nyilvánosan. Talán azért nem, mert lázadás lenne belőle. Lelepleződne a viszonyunk gyarmati jellege a szemfényvesztő EU-támogatások ellenére. Bizony, szemfényvesztők, mert azok nagy része a nyugati cégekhez folyik vissza. Csupán a töredék összegek maradnak itt.

Ezek a töredékek pedig – a sajátjuk mellett – az így vagy úgy a multinacionális érdekeket képviselő komprádor kasztoknak jutnak részben oly módon, hogy Brüsszelben szemet hunynak az úgymond felzárkóztatásra folyósított juttatások megcsapolása felett. De hogyne hunynának szemet, amikor ha van valami, akkor éppen a keletiek felzárkózásának gondolata az, amitől az európai politikai irányítók és a multinacionális cégvezetők homlokát ellepi a hideg verejték. A kapitalizmus ugyanis arra épül – még ha nem is szeretünk ezzel szembenézni –, hogy különféle rafinált, vagy kevésbé rafinált, esetenként kifejezetten erőszakos eszközök révén az egyik helyről a másikra csoportosítják át a jövedelmeket; a gyengébbektől az erősebbekhez, a kiszolgáltatottaktól a befolyásosabbakhoz. Mindez nem változott a gyarmatosítás kezdetei óta sem nagyban, sem kicsiben, sem nagy térségek között, sem országhatárokon belül.

A túladóztatás – kifosztás

És problémának látom azt is, hogy a mi keleti országainkban – Magyarországon különösképpen – túladóztatással pótolják az effajta mechanizmusok miatt keletkező hiányt. Csakhogy a túladóztatás – kifosztás. Nem marad elég pénz az embereknél az egyéni kezdeményezésekhez, a vállalkozások beindításához, kezdeti működtetéséhez, de gyakran a puszta megélhetéshez is alig. Ez aztán idővel a társadalmi–gazdasági–politikai összhang megbomlásának okává, egyszersmind következményévé, válik. Tömegek kezdik védtelennek, talajt veszítettnek érezni magukat; nem látnak maguk előtt perspektívát, s az országban tanyát ver a közöny. Ami pedig ennél is szembetűnőbb: lerobban az egészségügyi, az oktatási, a szociális ellátó rendszer, a közlekedési, az áramellátási, a szemétszállítási stb. infrastruktúra. Előbb csak a végeken, aztán már az ország szívében is.

A települések egész sora néptelenedik el. Az idős emberek tömegei maradnak itthon magukra, miközben a gyerekeik külföldön dolgoznak, ott szülnek. 2010 és 2016 között összesen mintegy 78 ezer gyermek hazai anyakönyvezését kérték magyar állampolgárságú szüleik. A kérelmezések száma 2011 óta növekszik, a tavaly született gyermekek körülbelül tizenöt százalékát külföldről anyakönyvezték. De a külföldön, magyar szülőktől született csecsemők valós száma ennél jóval magasabb lehet. Ebből nagyrészt az is következik, hogy a gyereküket kint nevelő vendégmunkások többsége már csak látogatóba jön haza, mivel utódaik ott szocializálódnak. És ugyanez a helyzet Romániával, Lengyelországgal, Bulgáriával, Moldáviával, meg a többiekkel, amelyekhez e tekintetben való csatlakozását, a felemás EU-vízummentesség okán épp most ünnepelteti a kijevi vezetés az ukránokkal...

ITT OLVASHATÓ

NEKTEK, NEKÜNK

HUPPA BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.06.18.



Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton.

Nektek túltolt bicikli, nekünk oktatás és tudás. A gyerekeink jelene, Magyarország jövője.

A ti világotok szolgákat akar, a miénk szabad embereket szolgálni.

Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.

Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, és nem menekülnek el előletek.

Nektek Klik, kréta és vécépapír – nekünk iskola, ahol van mit, és van kitől tanulni.

Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.

Nektek a csalás, nekünk a család.

Nektek a saját láb, nekünk a tehetség.

Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny.

Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.

Nektek migráns, és terrorista, nekünk menekült és ember.

Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.

Nektek európai szintű az egészségügy, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.

Nektek a korrupció kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.

Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.

Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.

Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.

ITT OLVASHATÓ

MACRON PÁRTJA TAROLT, LE PEN HATALMASAT BUKOTT AZ EXIT POLL SZERINT

444.HU
Szerző: Uj Péter
2007.06.18.

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában – derül ki a Le Monde című francia lap urnazáráskor ismertetett felméréséből. A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos.

A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írja: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Az egy éve alakult elnöki mozgalom nagyarányú győzelmet aratott, de nem szerezte meg az első forduló alapján készített mandátumbecslésekben várt 400 helyet. Egyedül az Elabe közvélemény-kutatóintézet exit poll becslése mér 395 és 428 közötti helyet az LREM-nek.

A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat, ami meghaladja azt a határt, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt az első forduló alapján számított. A Szocialista Párt 34, szövetségeseivel együtt várhatóan 49 képviselőt juttat a törvényhozásba, ahol eddig 314 képviselővel abszolút többsége volt. A jelentős vereség miatt az urnazárást követően a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis azonnal lemondott a tisztségéről. Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, és a Kommunista Párttal együtt 28-30 fős frakciót alakíthat a radikális baloldal.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 6-8 helyet szerezhet a törvényhozásban. Jóllehet a párt megháromszorozta képviselőinek a számát, frakciót nem tud alakítani, mert ahhoz legalább 15 képviselőre lenne szüksége. Ugyanakkor Marine Le Pen személyes sikert ért el, harmadik próbálkozás után sikerült képviselői helyet szereznie, és így európai parlamenti képviselőségét a hazai parlamenti hellyel váltja fel...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTVILÁGÍTÁSA MEGTÖRTÉNT, MOST MÁR "CSAK" A KORMÁNYNAK KELLENE LÉPNIE, HOGY JAVULJON A HELYZET

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Nagy Gyöngyi
2017.06.18.

Az egészségügy jövője szempontjából reménykeltő folyamat ért a végéhez az elmúlt hetekben. Elkészült a magyar egészségügyi rendszer 2013-2015-ös időszakának átfogó teljesítményértékelése, és napvilágot látott az erről szóló tanulmány. A jelentés sajtóvisszhangja elsősorban annak negatív elemeire koncentrált, érthető módon. Fontos azonban látni, hogy a jelentést megalapozó szakmai munka megteremti az egészségügyi rendszer átalakításának és tervezésének alapjait is, már csak politikai akarat kellene annak megvalósításához.

A teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozása a WHO szakmai támogatásával készült, nemzetközileg is elismert koncepció alapján; és a magyar egészségügyi rendszer irányításában részt vevő, valamennyi fontos intézmény hatékony együttműködésével jött létre. 

Ez Magyarországon abszolút unikum, az első ebben a műfajban, és hatalmas eredményként kezelendő

a közös munka lehetősége és tényleges keresztülvitele intézményi szinten is. (Résztvevők voltak az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) mellett az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), az OTH (Országos Tisztifõorvosi Hivatal), a NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) és a KSH, ezen kívül meghívott tagja az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) és az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) – ezeknek a szerveknek jelentős része a bürokrácia-csökkentés áldozatául esett időközben.)

Ennél még fontosabb, hogy a magyar egészségügyben felhalmozott, óriási adatgazdagságot sikerült egységesen meghatározott statisztikai módszerekkel kiaknázni. Ez az adathalmaz egy olyan kincs, aminek sok más, akár nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerű ország is örülne – igazán nagy szó, hogy végre használjuk az értékeléshez-tervezéshez!

A jelentés rendkívül sokrétű, nagyszámú indikátorral dolgozott, az eredményeket több mint ezer oldalon olvashatjuk. A vizsgált területek között szerepel a lakosság egészségi állapota, a háztartások egészségügyi kiadások okozta anyagi megterhelése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei, az ellátás minősége, hatékonysága, de találunk külön a hajléktalan-ellátásnak szentelt fejezetet is.

Maguk az eredmények pedig nem köntörfalaznak az egészségügyi rendszer problémáit illetően, higgadtan számszerűsítik azokat a problémákat, amiknek nagy részét régóta ismerjük, és határozottan foglalnak állást amellett, hogy a rendszer igazságossági, hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzd, amiket orvosolni kell.

Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben. Ehhez hasonlóan jó hír, hogy időközben az MTA is felkarolta az egészségügy problémáját, és létrehozott egy neves szakértőkből álló bizottságot az egészségügy helyzetének áttekintésére. Ha nem is a kormányzat szintjén, de tudományos-igazgatási szinten ezzel némileg visszakap súlyából az egyik legfontosabb újraelosztó rendszerünk...

ITT OLVASHATÓ

TUDTA? APÁK NAPJA VAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.06.18.

...Az ünnepet hivatalosan 1972-ben Richard Nixon ismerte el.

Itt Magyarországon tehát már több mint 100 év lemaradásban vagyunk, ideje hát csatlakozni az ünneplőkhöz. Annál is inkább, mert pszichológiai kutatások tömkelege bizonyítja azt, amit magunktól is tapasztalunk: apáinkra épp akkora szükségünk van, mint anyáinkra. Az otthon melegét az anyák biztosítják, a világba való kimerészkedés támogatásában inkább az apák jeleskednek.

A kereskedők is elkezdtek alkalmazkodni az ünnephez, nem meglepő módon ilyenkor a virág helyett a műszaki cikkek és a szerszámok fogynak leginkább.

Isten éltesse az apukákat! Mi ezzel a válogatással köszöntjük őket:

ITT OLVASHATÓ

TGM: MÁR MAJDNEM TÁMOGATTAM BOTKÁT

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2017.06.18.

Olvasóim némelyike talán észrevette, hogy a Magyar Narancs március 30-ai számában megvédtem Botka László szegedi polgármestert, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjét liberális és konzervatív támadásokkal szemben.

Ez a gesztusom akkor nem volt indokolatlan: Botka László baloldali fordulatot ígért, progresszív adózást, az MSZP neoliberális korszakának lezárását, határozott ellenzékiséget. Természetesen ez nem az én politikai álláspontom – én ugyanis nem vagyok szociáldemokrata, különösen nem a mai, antimarxista és polgári értelemben – , de mégis progresszív politikai lépés volt a Botka Lászlóé, amelyre az országnak szüksége lenne, s amely (következetes megvalósítása esetén) javíthatná a népjólét (népnyomor) és a társadalmi egyenlőség (egyenlőtlenség) borzalmas helyzetét. Ráadásul mindez elképzelhető a mai európai kapitalizmus körülményei között, nem annyira radikális reform, hogy veszélyeztethetné a stabilitást vagy külpolitikai nehézségeket okozna. Nem látszott lehetetlennek, hogy – amennyiben a vonakodó MSZP (amely azóta is, mindmáig hallgat Botka elképzeléseiről) a szegedi polgármester mellé áll, s talán más csoportosulások is csatlakoznak – Botka László fölbukkanása értelmesebb ellenzéki politikát tett volna lehetővé, habár az ellenzéki médiák és az ellenzéki értelmiség többségének nagyjából még mindig neoliberális, hiperkapitalista, Nyugat-bálványozó, bár alkotmányvédő álláspontja komoly akadályát jelenthette volna Botka és az MSZP választási sikerének. Az ellenzéki médiák és az ellenzéki értelmiségiek eszményképe az Angela Merkel-féle CDU, nem pedig (mondjuk) Jeremy Corbyn vagy Bernie Sanders irányzata, az MSZP-t pedig – helytelenül – sose vették igazán emberszámba, lakótelepi plebejusnak és „kádáristának” tekintették (noha ez az utóbbi jelző tökéletesen tartalmatlan, az előbbi meg minősíthetetlen a maga fölfuvalkodott osztálygőgjében). De még így is, az Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz-KDNP) regnálása miatti nemzeti tragédia láttán adtak volna némi esélyt Botka akciójának.

Botka László határozottságát és kemény föltételeit kevesen szerették (pedig voltaképpen igaza volt: ha valaki csakugyan véget akar vetni az Orbán-rezsimnek, az támogassa a legerősebb „demokratikus” ellenzéki pártot és hagyja abba a fecsegést: Botka és az MSZP bizonyára fölajánlott volna pár képviselői helyet a kisebb pártoknak, hiszen az „összefogási” kísérletek hiábavalósága már régen bebizonyosodott; máskülönben meg: a DK-n úrrá lett az elmebaj, az LMP és a Momentum pedig úgyse volt és úgyse lesz partner).

Reméltem, hogy az a régi fogadalmam, amely szerint soha nem szavaznék az MSZP-re és/vagy a DK-ra a cigánykérdésben tanúsított magatartása miatt, okafogyottá válik, és a mostani magyarországi liberálisok iránti élénk ellenszenvemet is félretehetem. Miután kimutattam a DK programjának szörnyűségét, elbúcsúztam az LMP-től és elmondtam a lesújtó véleményemet azokról, akik a Jobbikkal kísérleteznek így vagy amúgy, illetve kifejeztem élénk kételyeimet a Momentum Mozgalom iránt is, már nem maradt úgyszólván senki az ellenzékben, aki iránt a legcsekélyebb világnézeti vagy politikai bizalmat érezhettem volna. (A Párbeszéd kicsit tetszett korábban, de mostanában nem volt időm kifejteni azt a régészeti kutatómunkát – ásatást – , amely révén megtudhattam volna, hogy mostanában mit művel.)...

ITT OLVASHATÓ

HEGEDŰS ZSUZSA MEGINT MEGSZÜNTETTE A GYERMEKÉHEZÉST

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.06.18.



Orbán Viktor szegénység-ügyi tanácsadójától, Hegedűs Zsuzsától értesültünk arról, hogy megszűnt a gyermekéhezés, valamint megállították a társadalmi leszakadást. Neki, mármint Hegedűs Zsuzsának köszönhetően.

Orbán Viktor szegénység-ügyi tanácsadója, Hegedűs Zsuzsa interjút adott. Nem nekem, hanem a Heti Válasznak. Alapvetően – talán – a legfontosabb információ az, hogy a tanácsadó megvan. Nem veszett el. A többiből szemelvényeket olvasni is bőven sok – vagy inkább sokk lehet abból a tömény süketelésből, amit Orbán tanácsadója levágott. Az igazságtartalma? Az olyan, amilyen. Amilyet megszokhattunk Orbánia kommunikációjában.

Így például megtudhatja a nagyérdemű, valamint a süket és vak olvasóközönség, hogy megszűnt a gyermekéhezés, valamint megállították a társadalmi leszakadást. Neki, mármint Hegedűs Zsuzsának köszönhetően. Ami nem túl friss hír lenne akkor sem, ha igaz lenne. A vs.hu 2015-ben közölt összeállítása alapján, Hegedűs Zsuzsa már akkor, azaz két éve is azt mondta, hogy „a gyermekéhezés megszűnt”. Egyébként a vs.hu alapján akkor is a Heti Válasznak. A kijelentés tehát úgy is értelmezhető lenne, hogy a Heti Válasz számára fenntartott alternatív világegyetemben nincs magyarországi gyermekéhezés. A 2015-ös magyarázat szerint azért, mert „éhező gyerekek ugyan vannak, de az nem a rendszer, hanem a szülők hibája”. Ami ugyebár roppant jól összecseng a KDNP rinocéroszbőr-díjas véleménygenerátora által előállított nyelvi hulladékkal. Amely szerint a gyermekek éhezése csak rossz életviteli szokás. Miközben a kisördög a sorok közt baromira kíváncsi lenne a Hegedűs-Harrach páros túlélési teljesítményére akkor, ha valóban a közmunka béréből kellene megélniük, egy leszakadó térség zsákfalvában...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG ILYEN JÓL TELJESÍT: EGYMILLIÓAN TERVEZIK ELHAGYNI AZ ORSZÁGOT, AMINEK ÉLETSZÍNVONALÁT MÁR ROMÁNIA IS UTOLÉRTE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.06.18.

A kormányzati propaganda csak a Fidesz talpnyaló sajtójában helyettesíti az igazságot. A valóság azonban nagyon másként néz ki: a magyar lakosság 15 százaléka lelépne innen. Nem is csoda, hisz a hazai életszínvonal éllovasból sereghajtó lett - már a románok is beértek bennünket.

A mindenhonnan ömlő propaganda helyett most két – ha tetszik rideg – adatot ismertetnénk:

1, A Publicus Intézet június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd' háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - a fiatalok körében különösen magas, majd' 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók - mondják a megkérdezettek.

A valóság még a párthűségen is átüt: a fideszesek kétharmada érintett a témában - vagy ismerőse, rokona hagyta el az országot, vagy maga tervezi.

A legfájóbb: a fiatalok (18 és 29 év közöttiek) és a diplomások körében a legvonzóbb perspektíva ma Magyarország elhagyása.

Mindez nem a véletlen, és nem is brüsszelmigránssoros műve:

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉPP MEGBUKTATJA TARLÓST

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Király Dávid
2017.06.18.

A főpolgármester azt mondja, őt már nem érdekli…

Annak ellenére, hogy a 3-as metró fejújítása az elmúlt és a következő évek legfontosabb budapesti beruházása, a projekt a kormányzat arroganciája és a főváros vezetésének harmatgyengesége miatt az elmúlt hetekben méltatlanul nevetségessé vált. Miután Orbán Viktor meghívta a kormányülésre Tarlós Istvánt, akit végül a metrófelújításhoz szükséges többletpénz nélkül küldött vissza a Városházára, a főpolgármester olyan döntéseket hozott, amelyeket nehéz komolyan venni.

A tények:

1. A kormány – a főváros által megadott mérnökárak alapján – 137,5 milliárd forintban határozta meg a metrófelújítás árát, és ennél annak ellenére sem hajlandó egy fillérrel sem többet adni, hogy a rendelkezésre álló keretet jócskán (30-40 milliárd forinttal) meghaladó ajánlatok miatt a főváros immár a harmadik tenderét bukja be.
2. Még a vártnál drágább ajánlatok is csak a metró fapados felújításához elegendőek, a főváros ugyanis már rég lemondott a teljes vonal akadálymentesítéséről, illetve az elavult és korszerűtlen biztosítóberendezések cseréjéről, ez utóbbiakat is csak felújítaná.
3. Mivel a metró régebbi, kritikus állapotú déli és középső szakaszainak felújítására beérkezett ajánlatok annyira drágák, hogy a főváros nem tudja őket kezelni, a beruházást a legkevésbé régi és a többihez képest jobb állapotú északi szakaszán kezdik meg, tehát fordítva, mint az szakmailag indokolt lenne.
4. A városvezetés a teljes felújításhoz olyan maradványpénzeket próbál előrángatni, amelyek felhasználásához uniós engedély kell, de ez egyelőre nincs.
5. Apropó, Európai Unió: a projekt EU-s támogatásához szükséges pályázatot a kormány még be sem adta Brüsszelnek.
6. Mindeközben a vonalra sorban érkeznek Oroszországból a korszerűtlen, még klímával sem rendelkező felújított metrószerelvények, amelyek az első vonatok márciusi forgalomba állítása óta szinte többet álltak a kocsiszínben műszaki hibák miatt, mint amennyit utasforgalomban töltöttek, viszont legalább sokba kerülnek...

ITT OLVASHATÓ

FORDULAT AZ AHMED H. ELLENI KONCEPCIÓS PERBEN

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Hegedűs Barbara
2017.06.18.

A bíró szfinx-szerű arca semmit nem árul el. Hol vannak már azok az idők, mikor Andrea bírónő szigorú, vagy megvető arckifejezéséből, csípős megjegyzéseiből egyenesen következtethettünk arra, hogy itt bizony nem sok jóra számíthatunk? Mezőlaki Erik Ákos más stílust képvisel. Mikor megszólal, meglepődve nézünk össze. Csakugyan igaz lehet, amire egyáltalán nem számítottunk, hogy valaki végül mégis kimondja, hogy ez az ember nem biztos, hogy terrorista, ráadásul egy bíró, a másodfokú bíróság tanácselnöke?

Pár órával korábban még egész máshogy állt a helyzet.

A kormánymédia fotósai már izgatottan fészkelődtek a helyükön, az M1 munkatársai pedig, akik – a később sajnálatos módon félbeszakadt – élő közvetítéssel kedveskedtek a publikumnak, fontoskodó arccal toporogtak a kamera mögött, várva a Nagy Bevonulásra.
A vádlott

A háromtagúvá bővült, maszkos őrkoszorú már hozta is a rabot, a „terroristát”, az eddigi tárgyalások elmaradhatatlan kellékeivel, a szárral, kéz-és lábbilinccsel. És mint eddig, most is szinte hihetetlen volt, hogy ez a magas, sovány férfi, aki minden egyes alkalommal egyre törékenyebbnek tűnik, és mint ahogy máskor, most is félénken hátranézett egy pillanatra, egyenlő azzal az emberrel, akit annak ellenére, hogy semmiféle jogerős ítélet nem született még az ügyében, sőt, még most, azután is, hogy az első fokon kiszabott ítéletét megsemmisítették, következetesen terroristának neveznek kormányunk egyes tagjai.

Persze nem hinném, hogy valaha akár egy gondolatot is pazaroltak volna rá, hogy valójában ki is ő, valószínűleg még az arcát sem ismerik, az utcán simán elmennének mellette (már ha gyalogosan is járnának néha az utcán).

„Ahmed H.” tulajdonképpen bárkivel behelyettesíthető lenne, sőt, ő már olyasvalaki, akit behelyettesítettek. Hiszen az M1 már a zavargás napján, 2015. szeptember 16-án – három nappal Ahmed H. elfogása előtt – arról számolt be, hogy „terrorcselekménnyel gyanúsítják a magyar hatóságok azt a férfit, aki szerda délután arra biztatta a határ szerb oldalán a migránsokat, hogy törjék át a kerítést”, megjegyezve, hogy „a férfit őrizetbe vették, kihallgatása jelenleg is tart”.

Bakondi György pedig már aznap azt nyilatkozta, hogy „huszonkilenc, magyar területre behatoló, a rendőrökre támadó embert fogtak el, köztük egy azonosított terroristát is”. Végül azonban, mégsem ezt a szeptember 16-án elfogott illetőt vádolták meg terrorcselekménnyel (ha egyáltalán létezett), hanem a szeptember 19-én, tisztázatlan körülmények között – saját vallomása szerint Budapesten, a korábbi híresztelések és egy, az első fokú tárgyaláson elhangzott rendőri vallomás szerint Győrben – elfogott Ahmed H.-t...

ITT OLVASHATÓ

MICHAEL IGNATIEFF: SZABAD EGYETEM A POPULIZMUS KORÁBAN

HVG ONLINE
Szerző: Michael Ignatieff
2017.06.18.

A Közép-Európai Egyetem elnöke vagyok. Egyetemünk ostrom alatt áll. A CEU a megmaradásáért küzd Budapesten, miután a magyar kormány olyan törvényt hozott, amely gyakorlatilag a bezáratását követeli meg.

A CEU harca világszerte felkeltette a figyelmet. Több mint 650 egyetem, főiskola és szakmai szervezet ítélte el a kormányzat támadását, és nyolcvanezren vonultak végig Budapest utcáin az egyetem védelmében. Huszonnégy Nobel-díjas tudós is ügyünk mellé állt, június 22-én pedig egyikük, Mario Vargas Llosa vendégünk lesz egy konferencián, amelyen az akadémiai szabadság elleni globális támadásokat térképezzük fel.

Tudjuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlen intézmény, amelynek kormányzati támadással kell szembenéznie. Törökországban egyetemeket zárnak be és professzorokat üldöznek. Szentpéterváron testvérintézményünket, az Európai Egyetemet folyamatos, rosszindulatú támadásokkal próbálják bezáratni.

Ez csak néhány példa a kívülről érkező fenyegetésekre. De épp ilyen aggasztóak a belülről érkező kihívások.

Az amerikai Vermont állambeli Middlebury College-ben nemrégiben beléfojtották a szót Charles Murray konzervatív szerzőbe. Oregonban egy professzort azért zaklattak, mert nem vett részt egy rasszizmus elleni tiltakozáson. Európa sem immunis: Berlinben és Drezdában is ért incidens olyan előadókat, akik konzervatív nézeteket fejeztek ki, vagy csak megpróbálták elmagyarázni, mitől lehet ma vonzó a szélsőjobboldal.

Akik ilyet tesznek, nem ismerik a különbséget a kritika és a zaklatás között. Az önelégültség, főleg ha a szexizmus, militarizmus vagy rasszizmus elleni harc nyelvezetébe csomagolják, sokszor megakadályozza a tisztességes önreflexiót. Úgy tűnik, a szabadságnak azok ártanak a legtöbbet, akik a legtöbbet profitálnak belőle.

Ezt a kettős fenyegetést leginkább úgy érthetjük meg, ha elvonatkoztatunk a jelenkori botrányoktól, és visszatérünk az alapelvekhez. Mit is nevezünk akadémiai szabadságnak?

A kiváltságos kevesek

Legyünk őszinték. Az egyetemi előadók, kutatólaboratóriumok és könyvtárak világán túl a legtöbben kiváltságnak tekintik az akadémiai szabadságot – és gyanúsnak. Nézzünk szembe a kiváltságosság kérdésével.

Mi, akiknek olyan szerencsénk van, hogy egyetemen dolgozhatunk, tudjuk, hogy ez kivételezett helyzet. Olyan, ami jár némi feszengéssel. A mi jövedelmünket az állampolgárok fizetik – vagy adó formájában, vagy tandíjak által. Olyan állampolgárok, akik talán középiskolát sem végezhettek, nemhogy egyetemet. Igazolnunk kell létjogosultságunkat feléjük. Az ajtónknak mindig nyitva kell lennie a közönség előtt. Kutatásainkat fogyaszthatóan kell közzétennünk. És azon kell dolgoznunk, hogy lebontsuk a falakat, amelyek polgártársainkat akadályozzák abban, hogy velünk tanulhassanak. Kiváltságaink felelősséggel járnak.

Az egyik ellentmondásos kiváltság az egyetemi oktatók létbiztonsága. Bizonyára sokan gondolják úgy: az akadémiai szabadság lényege, hogy a professzoroknak nyugdíjig biztos az állásuk, és nem kell félniük az elbocsátástól. A mindent átható gazdasági bizonytalanság világában ez valóban nehezen magyarázható.

Pedig van oka és célja ennek a sajátos biztonságnak. A professzori állások stabilitása jogot ad nekik ahhoz, hogy akár népszerűtlen kutatásokat végezzenek, vagy népszerűtlen álláspontokat képviseljenek. Ez az egyik olyan alapeleme a szabad társadalomnak, amely a többséggel szemben képez ellensúlyt – ahogy a szabad sajtó vagy a független bíróság is. Persze mint minden kiváltsággal, ezzel is vissza lehet élni. Vannak, akik valaha írtak egy jó könyvet, aztán hátralévő életüket szellemileg átalusszák. Mások viszont nagyszerűen élnek a lehetőséggel, hogy még többet tanuljanak, és hozzátegyenek az emberiség tudásához.

Az egyetemek népe más területeken is képes rosszul élni kiváltságaival. A széles közönségnek néha úgy tűnhet, az akadémiai szabadság egyfajta szabadjegy önjelölt szakértőknek, hogy mindenféle hülyeséget hordjanak össze tévében, rádióban vagy az interneten. Engem is neveztek már „közgondolkodónak”, és be kell vallanom, volt néhány alkalom, amikor lustaságból vagy hiúságból megengedtem magamnak, hogy olyan dolgokról osszam az észt, amelyekhez nem igazán értek. A tanulság világos: beszéljünk arról, amit tudunk. Különben a „szakértők” lejáratják a szakértelmet...

ITT OLVASHATÓ

AKI NEM ORBÁNRA SZAVAZ, AZ DÖGÖLJÖN MEG?

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net/bl
2017.06.18.

"Magyarország dús ország volt, / Van termése, kincse, vadja, / De amit a bús nép szerzett, / Víg uraság zsebre rakja" /Ady Endre: Történelmi lecke fiúknak/

"A mai szociális válság újabb és újabb családokat, nyugdíjasokat és dolgozókat ránt majd magával. Lássuk be, hogy ez a kormány szociálisan érzéketlen, és azokat a szociális értékeket, vívmányokat, amelyeket a magyar emberek hosszú évtizedeken át felépítettek, és a rendszerváltás viharai közepette is átmentettek, most kész esztelen módon lerombolni."

Vajon ki és mikor mondhatta a fenti mondatokat? Annyira életszerű, mintha ma hangzott volna el, egy olyan vitában, ahol a kormány szociális érzéketlenségéről folyhatott a polémia. Mit gondol a kedves olvasó, melyik ellenzéki párt vezetője ostorozta ilyen bátran a kormányt? Segítek: Orbán Viktor,a 2007 szeptember 18-ai Fidesz gyűlésen.

Az ellenzék akkori magabiztos vezetője - ne felejtsük, túl volt már az ország az őszödi beszéd okozta megrázkódtatásokon - immár több mint hét éve korlátlan ura az országnak. Egymaga dönt mindenben, ellenvéleményt nem ismer, nem tűr meg. Körülötte levő talpnyalói kör lesi, a főnöknek még a hangulatát is. A valamikori liberális ifjúból, mára egy dölyfös, érzéketlen, despota lett, aki az ország jövőjét mindinkább a nagy orosz medvéhez köti...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ MÁSODSZOR IS FARKAST KIÁLTOTT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.06.18.

Aki eddig nem értette, miért akarja kiirtani az írmagját is a független médiának a kormány, az olvassa el az utóbbi napok híreit. A luxusrepülővel Budapestre érkező Habony Árpád helikopterrel menekült az utazását megszimatoló újságírók elől, Farkas Flórián pedig szinte inkognitóban választották meg a Lungo Drom elnökének, utána, nagy fekete autóval szelelt el a kíváncsiskodó médiamunkások hada elől. Nem lenne logikus hát, ha Mészáros Lőrinc megvenné az összes hírportált televíziót, rádiót és újságot, hiszen akkor sokkal egyszerűbb lenne az élete minden kormányhoz közel álló egyénnek?

Rogán Antal már rutinos menekülőnek számít a kormánypárt politikusai közül, a sajtó kicselezésében rutintalan Fidelitas-vezetők azonban kimerevedve álltak, amikor a sajtó kínos kérdésekkel bombázta őket. Külön sportág kezd kialakulni fideszes berkekben, hiszen a független sajtó természeténél fogva kíváncsi, és azokra a kérdésekre aligha lehet kielégítő válaszokat adni, melyekkel mostanában a kormány politikusait bombázzák a kollégák. Orbán Viktor régóta mutatja az utat politikustársainak, hiszen ő már évek óta nem megy be olyan szerkesztőségekbe, ahol érdemi kérdéseket kaphatna, ha pedig véletlenül nyilvános eseményen szegezik neki a kérdést, akkor kurta mondatokkal igyekszik leplezni a zavarát.

Farkas Flórián ezért Orbán Viktor egyik legjobb magyar tanítványa, hiszen még a lehetőségét sem adja meg a köz tájékoztatására szakosodott kollégáknak arra, hogy feltegyék kérdéseiket. Nem sétál bele olyan csapdákba, mint Mészáros Lőrinc, aki néha ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy mondjon valami szellemeset, amikor meglát egy mikrofont. A roma vezető azonban már tanult az oligarcha hibáiból, és lényegében belső emigrációból irányítja a hazai cigányság életét. Mindezt persze jobban megértjük, ha ismerjük Farkas múltját, és feltételezett jövőjét...

ITT OLVASHATÓ