2019. március 7., csütörtök

A SZOMBATHELYI FORRADALOM ÁLLAGA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.03.07.


Az élet nem áll meg, halad az. Még egy hete sincs, hogy meséltem a szombathelyi csuda dolgokról, ahogyan az ellenzék többségbe került a közgyűlésben, a lufi kipukkant, és fideszes fiúk visító hangjai közepette ide-oda röpködött a levegőégen, majd ernyedten a földre tért.

És most, a remek metafora után azt is nézzük meg, miből élünk. Mert a lázadás azért dolgavégezetlen maradt, épp csak kicsírázott, s mivel – mint mondtam – az élet halad, visszatért oda, ahonnan elindult. Kezdődhet elölről minden, mintha mi sem történt volna, mert ez itt azért Neria, ahol a dolgok kisvasúton zakatolnak, szenteltvizet isznak, és mindent megül a takony.

Kies városunkat is, mért lenne ez kivételes vidék, nem kell irigyelni minket. A Fidesz itt is ugyanolyan monolitul gonosz, mint akárhol másutt, amit alátámaszt az is, amit most előadok, és még csak nem is cifrázom, hanem csak úgy sorjában haladok a kályhától a kéményig.

Nos tehát, mint emlékezhetnek, az egyik alpolgármesterünk föllázadt, átállt az ellenzékhez, így új, Fidesz-ellenes többség keletkezett a város közgyűlésében, amit Orbán helyi ficsúrjai nehezen viseltek. Már akkor is húzták az időt, amit úgy adtak elő, mint valami félrészeg falusi dalárda, amely megakad a refrénnél. Ezek is sorban és a legkisebb lelkifurdalás nélkül és ahogy a gazdájuk, éppen úgy sorosoztak, bevándorláspártiztak, mert ezt tudják, és többet egyáltalán nem.

Az új többség megszavazott dolgokat, amelyek egyrészt a hatalomátvételt, másrészt a város jobb működését segítették volna elő, de cseszhetik, nekifuthatnak megint. A polgármesternek ugyanis van olyan joga, hogy a már megszavazott, eldöntött ügyeket ugyanúgy és még egyszer megtárgyaltathassa, szavaztathassa, aminek a célja többes.

Egyrészt az idő látványos húzása, másrészt pedig az abbéli remény, hogy mindeközben a törékeny többség elvész. Valaki meggondolja magát mégis, valakit kilóra megvesznek, s ha ez nehézségekbe ütközne, akkor ráküldenek egy osztrák nyugdíjas autóst, mert minden lehet. Polgármesterünk kiírt mindent még egyszer ugyanúgy, a forradalomnak tehát újra ki kell törnie, ami így érdekes, mert Franciaországban sem fejeztek le kétszer senkit...

NÁDAS PÉTER: MÁSBAN, MINT AZ ÉRTELEMBEN, NEM BÍZHATUNK - A DOLGOK ÁLLÁSA 1.

LITERA
Szerző: LITERA / NÁDAS PÉTER
2019.03.06.


A kétezres évek elején a válságtünetek betegséggócokká állnak össze. A tájékozódási pontok eltűnőben. A szellembe, a kultúrába vetett bizodalom csökkenőben. Most induló körkérdés-sorozatunkban magyar és külföldi írókat kérdezünk a XXI. század gondolkodói, szellemi stratégiáiról. Elsőként Nádas Péter válaszol.



Az elmúlt harminc év tükrében korszaknak, avagy korszakhatárnak tekinthető-e ön szerint, amiben élünk? Mik a jellegzetességei?

Nem hiszem, hogy akár itthon, akár valahol a nagyvilágban valamilyen korszakhatárhoz érkeztünk volna. Még a pusztításban sem, bár bőségesen olvadnak a gleccserek, a tenger szintje biztatón emelkedik, vízen és szárazon nő a szeméthegy, és az atomhulladékkal nem tudunk mit kezdeni. Mindebből ma sem látunk többet vagy kevesebbet, mint amennyit harminc évvel ezelőtt láthattunk vagy láthattunk volna. A szovjet világbirodalom összeomlása kétségtelenül korszakhatárt jelentett, azóta azonban majd’ minden változatlan. Az európai kormányok kozmetikai műveletekkel kioperálták rendszerükből az eladdig példaszerűen működő szociális hálóikat, s a politikai primátust önkéntesen átadták a gazdaságnak. Nemzetekhez, személyekhez, választási szisztémához immár nem köthető konszernek érdekei kormányoznak, s a kormányok legfeljebb a közlekedési rendőr szerepére pályázhatnak. Legfeljebb azt mondhatjuk el, hogy hála a levegőben elégetett kerozinnak, a gyomirtóknak, a növényvédő szereknek és a gyógyszereknek, amelyek használatától az utolsó száz évben lényegesen könnyebb lett az egyéni életünk, és globális szinten termeli a hasznot, felgyorsult a növényfajok, a méhek, a rovarok és az emlős állatok pusztulása. Itt mondjunk köszönetet érte a kémiai iparnak, különösen a Monsantónak és az őt a bűneivel együtt felvásárló Bayernak. Az adalékanyagokkal telitömött élelmiszerben és az ivóvízben, mi több, immár az anyatejben is jelen vannak az antibiotikumok maradványai. Az idei télen már madár sincs annyi, ehhez elég kinéznem az ablakon. Az ősgyep az utolsó tíz évben nyomtalanul kipusztult az udvaromon, pedig amit lehetett, megtettem érte. Nagyon fontos, hogy az ember időről időre felmérje a saját történéseit és napi cselekvése következményeit, de az az igazság, hogy még saját kis történései sem követik a nagy társadalomtörténeti vagy technológiatörténeti mozgásokat vagy igényeket. Azok egészen más pályán haladnak, nem a globális változások tartják fogságban, hanem anyuka és apuka vélekedései. Hol van ma már Viktória királynő, az ő korszakának becses erkölcsi felfogása mégis minden ellentétes libertinus szándékkal és tendenciával egyetemben jó ideig ki fog még tartani a mindennapi életünkben. Annak ellenére ki fog tartani, hogy maga a királynő sem vette olyan halálosan komolyan, amikor a szép Albert herceggel fényes nappal minduntalan ágyba bújt vagy az asztalon dőlt gyorsan hanyatt. Jól tette. Özvegyként Brown urat, a lovászt preferálta, aggnőként pedig nem tudta a szemét levenni csinos indiai inasáról, Abdul Karimról. Igaza volt. Az egyéni szándék és a korszak soha nem azonosak. A korszakok átfedik egymást. A szellem és a gondolkodás világában mindig többféle tendencia fedi egymást vagy fedi le a másikat. Még a véres forradalom sem vethet véget sokaságuknak. Én legalábbis sehol nem látom az ösztönöknek, az emócióknak, az ideáknak vagy a társadalompolitikai elképzeléseknek olyan új csoportját vagy tömbjét, amivel biztonságosan leválthatnánk a sok ósdit, elavultat és nyilvánvalóan pusztítót. Ellenkezőleg. Az ősöregnek, a kopottnak, az elhasználtnak van keletje, holott a főminiszterek minden választási periódus végén megígérik népeiknek, hogy a fejlődés jegyében most majd még jobb és még több lesz nekik. A regressziónak, az ismétlésnek, a felmelegítésnek, az üres dumának és a dögletes kispolgári blablának van keletje. Az irodalomban és a művészetekben mindannak, ami már egyszer, kétszer, ötször megvolt, a felböfögésnek, felmelegítésnek azaz a nemes manierizmusoknak. A tömegkultúrában mindannak, amit a modernitás elvileg maga mögött tudott, a mitikusnak, a mágikusnak, a tetovált testnek, a rituális törzsi táncnak, azaz az individuális önkéntes feladásának, a nyom nélküli eltűnésnek, a készséges felolvadásnak a tömegben, a teljes és tökéletes opportunitásnak, a csoportosnak, a bandaszellemnek, legyen a politikai rendszer demokratikus vagy diktatórikus.

Az értelmiség szerepe ebben a környezetben miként változott? Szükség van-e új külső és belső életstratégiákra?

Egységes értelmiség tudtommal soha nem létezett, bár kétségtelen, hogy tudományos képzettséggel rendelkező személyek vették át a papi rendtől a társadalom szellemi és mentális irányítását. Az intelligencia, oroszul az inteligencijá. De ezek az inteligenciják mindig ugyanolyan sokfélék voltak, mint amilyen rétegezett a társadalom. A királyi önkény rendezőelvét konceptekkel váltották le. Ezek lehettek dekabristák, pánszlávok, monarchisták, demokraták, anarchisták, bolsevisták, kommunisták, nacionalisták, fasiszták, liberálisok, cionisták vagy egyszerűen fajgyűlölők, kinek milyen ötlete vagy elképzelése támadt arról, hogy miként kéne a társadalmakat egészen másmilyenné tenni. Én ezektől a tanult mozgalmi emberektől a tizenkilencedik és a huszadik század tapasztalatai alapján vagy Csehov és Dosztojevszkij olvasójaként inkább erősen tartanék.

Mire támaszkodhat, miben bízhat, és mit remélhet a XXI. század elejének értelmisége?
...

PUBLICUS: BÜNTETIK A VÁLASZTÓK, HA KÜLÖN INDUL AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY
2019.03.07.


Egymillió elégedetlen ember húzódhat ki a politikai térből, a jelek szerint a választók nem tolerálják az érdemi összefogás hiányát – ha belpolitikai szavazás lesz az EP-választás, az öt ellenzéki pártból csak kettő jut ki Brüsszelbe.

Minden csoda két hónapig tart, legfeljebb – februárra megcsendesedett a társadalmi elégedetlenség. A Publicus Intézet decemberben azt mérte, hogy az emberek 64 százaléka nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok, februárra azonban ez az arány 51 százalékra szelídült. Emlékeztetőül: a „népharagot” a rabszolgatörvény elfogadása váltotta ki – és az ellenzék érteni látszott a társadalom szavát: egységben lépett fel a jogszabály ellen. Januárban még napirenden tudta tartani a témát, ám februárra elfogyott a lendülete – ez azt jelenti, hogy körülbelül egymillió ember (aki egyébként jellemzően nem ellenzéki szavazó) süllyedt vissza egyfajta politikai apátiába. Ezt támasztja alá a pártok népszerűségének alakulása is...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN A JELEK SZERINT MÉG NEM DÖNTÖTTE EL, MITÉVŐ LEGYEN A NÉPPÁRTI ULTIMÁTUM ÜGYÉBEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS 
2019.03.07.


- A német uniópártok szeretnék elsimítani a Fidesz körüli botrányt, de Orbán eddigi nagy barátja, a CSU immár kész arra, hogy elengedje a politikus kezét 

- Ha kizárják is a Néppártból, súlyos zavaró tényezőként Orbán Viktor továbbra is jelen lesz az európai politikában

- A rossz rendőr, Kovács Zoltán bemutat az EPP-nek, a jó rendőr, Gulyás Gergely a kompromisszum lehetőségét hangoztatja

Yahoo/Reuters

Manfred Weber sajnálattal tapasztalja, hogy nem éppen bátorítóak az Orbán Viktortól érkező jelek a magyar politikusnak küldött ultimátum után. Mint mondta, a Néppárt ugyan többször is megpróbálta, hogy hidat építsen a Fideszhez, de ezt a magyar fél nem viszonozta, semmiféle erőfeszítést nem tett ez irányban. Sőt, egy illetékes azt közölte Budapesten, hogy nem fogadják el a feltételeket. A pártcsalád frakcióvezetője azonban kijelentette: senkinek sem engedik meg, hogy lerombolja a közös értékeket, illetve meggyőződést. Itt nem a küldöttek számáról, hanem az elvekről van szó.

Reuters

Kovács Zoltán ugyan elutasítóan reagált Weber felszólítására, Gulyás Gergely azonban a lehetséges kompromisszumra utalt a hírügynökségnek nyilatkozva. Egészen pontosan azt mondta, hogy tárgyalnak a frakciófőnökkel, illetve a Néppárt más vezetőivel. Ezért bízik abban, hogy az EPP ereje teljében és egységesen vághat neki a választásnak, azaz soraiban a Fidesszel, amely a legutóbbi három hazai parlamenti választás alapján szerinte a legerősebb tagpárt. Hozzátette, hogy itt most olyan megoldást kell találni, amely megfelel a kizárást felvető csoportoknak is. A tudósítás szerint azt lehet elképzelni, hogy leszedik a plakátokat és a kormánypárt valamilyen enyhe formában kinyilvánítja sajnálkozását.

FT

Az újság azt latolgatja, mit lehet tenni egy olyan problémával, mint Orbán, aki tehertétellé vált a Bizottság elnökségére pályázó Weber számára, miután a magyar kormányfő nekirontott bírálóinak. Olyannyira, hogy emiatt inog a magyarok helye a Néppártban és ez döntő kérdéssé vált a bajor politikus számára, aki persze sokkal inkább szeretne foglalkozni a saját kampányával. De hát az EPP-vezető hendikeppel indul a magyar miniszterelnök miatt. A bili a plakáthadjárat és amiatt borult ki, hogy Orbán hasznos idiótáknak minősítette azokat, akik kifogásolták viselt dolgait saját pártcsaládján belül.

A Fidesz a kizárás szélén áll, de nem valószínű, hogy megteszi, amire Weber felszólította. A CEU már Bécs felé tart és a magyar félnek még befolyásos barátai vannak a Néppártban. Elegáns megoldás volna a felfüggesztés. Ily módon Weber menthetné az arcát, mivel megbékítheti az Orbán-ellenes hangokat és a miniszterelnök nem állíthatná be magát mártírnak. Bennfentesek szerint a CDU-CSU a felfüggesztésre felé hajlik, márpedig az döntő lehet. De az azért sokatmondó, hogy Weber minden tagállamot felkeres mostani kortes körútja során, csak Magyarországot nem...

2019. március 6., szerda

TGM: KIVÁGNI ORBÁNT EURÓPÁBÓL

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.03.06.


...Azért nincs nagy lelkesedés az iránt, hogy Orbán Viktort kikergessék a konzervatív európai pártszövetségből (EPP), mert úgy vélik, valami hasonló – talán kevésbé szórakoztató – barbár jöhet csak utána, aki még fasisztább és még modortalanabb. De mindegy, a kelet-európaiak már ilyenek, s ha nem lehet őket valami másodosztályú karámba terelni (vö. „többsebességes Európa”, „mag-Európa”, tehát evvel szemben: héj-Európa), akkor az Európai Uniónak különben is annyi, Orbán ide vagy oda.

Babiš, Zeman, Fico, Dragnea, Bojko Boriszov (az olyan aspiránsok, mint Vučić vagy Đukanović) meg Orbán: mindezek korruptnak tetsző, erőszakos, Európa-ellenes nacionalisták. A szlovák, a román és a cseh „baloldalt” már régen ki kellett volna zárni a maguk szocdem európai pártszövetségéből, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját a radikális baloldali pártszövetségből, hiszen ezek soviniszta, rasszista, homofób, nőellenes, Európa-ellenes (a román esetben klerikális) erők („szocialista” és „kommunista” név alatt régimódi és züllött reakciósok). Nem tartják érdemesnek, mert úgy gondolják, hogy ezekben az országokban utoljára a „létező szocializmus” alatt (tehát kényszerűségből) volt némi nyoma a civilizációnak (amelyet a népbarát zsarnokság tartott meg), a kelet-európai volt „szocialista országokkal” és politikájukkal jelenleg nincs mit kezdeni.

Mind Orbán megtartása, mind kikergetése esetén az indíték a megvetés lesz.

Nyugaton őszintébb eurokraták azt gondolják, hogy amennyiben a tagállamok (értsd: a kelet-európai tagállamok) jogköreit nem csökkentik, annyiban az Európai Uniónak lőttek. Amikor a tagállamok önállóságát akarják korlátozni, természetesen nem a viszonylag civilizált nyugati államokra gondolnak (bár ott is jönnek föl mindenütt a fasisztoid barbárok), hanem a mi délceg kelet-európai államainkra, különösen Magyarországra, amely minden értelmesnek látszó dolgot blokkol, és amelynek a vezetői szüntelenül botrányosan viselkednek a világot jelentő deszkákon és saját kis hazai amatőrszínpadukon egyaránt.

Ezekben a nyugati vélekedésekben nem kevés az igazságtalanság és a tudatlanság, de ahogyan a nyugatiak adottnak veszik a kelet-európaiak faragatlan, makacs, mániás, értelmetlen ellenkezését és rontópálságát, továbbá leküzdhetetlen bűnöző hajlamaikat – ami nem szép tőlük –, éppen így lássuk be mi is, hogy a nyugatiak beletörődő, unott megvetése irántunk úgyszintén adottság. Ráébredtek, hogy a kelet-európai kormányokat pénzzel se lehet megvesztegetni, ha sovinizmusról, rasszizmusról, szexizmusról, homofóbiáról, Európa-ellenességről, antiföderalizmusról stb. van szó, mert ez utóbbi vonások vezetőink számára még a lóvénál is értékesebbek. (És ezeket a mindenütt létező politikai magatartásformákat manapság világszerte Kelet-Európával, mindenekelőtt Magyarországgal azonosítják, ami annyiban jogos, hogy az ilyesmi nálunk párosul a legintenzívebb antidemokratizmussal, a legnagyobb antipluralista hatalomkoncentrációval és az eltéveszthetetlenül posztfasiszta propagandamámorral és őrjöngéssel.)

Akár benntartják Orbánt Európában, akár kilökik belőle – s vele szegény Magyarországot –, ez Európának mindenképpen rossz. Gyöngíti a kohézióját, és állandó botrányba és zajos konfliktusba keveri, ami – pláne hogy Európa mai vezetői gyönge képességű és bátortalan emberek – az egyre népszerűtlenebb intézményrendszert válságba kergeti, a fasizálódás, a szociális elégedetlenség és a politikai zűrzavar, instabilitás pedig Nyugaton is fenyeget. De ezt már amolyan kelet-európaizálódásnak fogják föl. Pedig hát nyilvánvalóan ez nem a legfontosabb ok.

Mindenesetre pillanatnyilag Európa „magvát” csak a félelem tartja egyben. A félelem: nehogy olyan legyen Európa, mint Magyarország.

MEGJELENT A NYOMTASS TE IS! 85. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.03.06.


A 85. szám tartalmából:

Az egész Európai Uniónak elege van már Orbán Viktorból. Felveszi az Unióból érkező ezermilliárdokat, közben pedig, ahol csak tudja, mocskolja őket. A hazug plakátkampánya az országon kívül már lelepleződött. Gyűlöletet szít, miközben a magyarok 80 százaléka – köztük a fideszesek is – nagyra értékelik az Európai Uniót...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÚTBAN VAN A BUDAI VÁRNEGYED FIDESZES "ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNÁL"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.03.06.


Egyre valószínűbb, hogy a felbecsülhetetlen értéket képviselő nemzeti közgyűjtemény az egykori Kilián laktanya épületébe költözik - kár, hogy a körúti ingatlan teljesen alkalmatlan erre.

Nem is olyan régen még arról szóltak a hírek, hogy a budai Vár átalakítása miatt "kiebrudalt" Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Nemzeti Múzeum mögött fekvő Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve az ott kialakítandó új komplexumba költözik majd. Most viszont szinte biztosnak látszik, hogy a közgyűjtemény új helye végül az egykori Kilián laktanya Üllői út és Ferenc körút sarkán lévő épülete lesz - értesült az átlátszó.hu. Meg nem erősített hírek szerint ráadásul mindez úgy lett végleges, hogy

Tüske László főigazgató kapott egy sms-t a döntésről az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A portál meg is kérdezte erről Tüskét, aki annyit reagált: „Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel.

Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges.”

Nos, vizsgálatok már eddig is voltak, amelyek az Átlátszó információi szerint azt állapították meg, hogy a szóban forgó IX. kerületi épület vizesedik (lévén a Nagykörút valaha Duna-mellékág volt, ez a része ráadásul alacsonyabban fekszik a város többi területénél), ráadásul csak bajosan bővíthető. Márpedig utóbbira fel kell készülni, hiszen egyelőre az az 1 milliárd forintért Piliscsabára ígért épület sem készült el, ahol a könyvtár archívumát helyeznék el...

FIDESZESEKRE CSERÉLTÉK SOROST ÉS JUNCKERT A XV. KERÜLETBEN

444.HU
Szerző: Tbg
2019.03.06.


A kormány Európa-szerte elhíresült Soros Györgyöt, Brüsszelt és Jean-Claude Junckert felvonultató, úgynevezett EP-választási kampányát hívta segítségül a XV. kerületi baloldal: a kerületben a kormányéval teljesen megegyező dizájnú szórólapokon támadják a helyi fideszes képviselőket.

„Önnek is joga van tudni, hogy a Fidesz és a függetlennek látszó fideszes XV. kerületi képviselők cserben hagyták a kerületet” - szól a szöveg, a plakáton pedig Pintér Gábor, a helyi Fidesz vezetője, volt alpolgármester, és Victorné Kovács Judit látható, aki korábban a Fidesz-frakcióban ült, azóta független lett, de ha össze kell zárni, a helyi Fidesszel szavaz.

A szórólap hátoldalon a helyi Fidesz és a párt volt képviselőinek névsora olvasható. A cserbenhagyás arra vonatkozik, hogy legutóbb a Fidesz megakadályozta a kerületi költségvetés elfogadását, amely a többi között a helyi közalkalmazotti bérek emelését is tartalmazta.

A szórólapokat nem postán küldik, hanem a postaládákba dobálják be kerületszerte. A kampányt a helyi MSZP, DK, RÁTE és a liberálisok (MLP) finanszírozzák.

SOKAT VESZÍTHET ÉS KEVESET NYERHET A FIDESZ AZZAL, HA KIZÁRJÁK A NÉPPÁRTI SZÖVETSÉGBŐL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.03.06.


Jobb későn, mint soha. Talán ezzel az olcsó közhellyel lehet reagálni Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetőjének és EP-választási csúcsjelöltjének a legfrissebb nyilatkozatára. Weber ugyanis három követelést fogalmazott meg Orbán felé annak feltételéül, hogy a Fidesz továbbra is az EPP tagja maradhasson. Ezek teljesítése megalázó lenne külön-külön is Orbánnak, egyben megfelelni ezeknek pedig szinte minden eddigi elvének feladását jelentené. Azért ne temessük Orbán Viktort és a Fideszt, hiszen zsarolásban, sumákolásban, ígérgetésben nagyon jó a magyar kormánypárt.

Le kellene állnia az úgynevezett Soros-kampánnyal a magyar kormánynak, bocsánatot kéne kérnie azért az ámokfutásért, amit az utóbbi hónapokban az Európai Unió alapértékei ellenében tett, ugyanakkor vissza kéne fordítania a visszafordíthatatlant, vagyis biztosítania kellene a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Nem tudhatjuk, hogy Manfred Weber tisztában van-e azzal, hogy a Fidesz politikájának három alappillérét célozta meg, de sejtheti, hogy Orbán Viktor nagyon nem komálja, ha sarokba akarják szorítani.

Ne is számoljunk azzal érdemben, hogy a magyar kormány tagjai látványos gesztusok kíséretében bűnbánó maffiózóként beismerik, hogy túl messzire mentek az idegenellenes kampányukkal. Arra se számítsunk, hogy Orbán Viktor Canossa-járásra szánja el magát, és behódol Webernek. A magyar politikai vezetés valószínűleg komolyan számol már azzal a ténnyel, hogy közvetlenül az EU-s parlamenti választások előtt kiteszik a Fideszt az Európai Néppárt szövetségéből. Hogy az elmúlt hónapok provokációi mennyire voltak tudatosak a magyar kormánypárt részéről, nem tudható, de az igen, hogy mit jelentene a kizárás a Fidesz számára...

"AMIT ORBÁN A MENEKÜLTEKKEL TETT, FELBÁTORÍTOTTA AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBBOLDALT" - INTERJÚ KEN LOACH FILMRENDEZŐVEL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2019.03.06.


„A média túl puhán kezeli a szélsőjobboldaliakat, így túl sok műsoridőt szán a kitalált karaktereikre” – ezt mondta el nyitóbeszédében Ken Loach, kétszeres Arany Pálma-díjas filmrendező és Jeremy Corbyn munkáspárti vezér ismert támogatója azon a konferencián, amelyet – többek között magyar résztvevőkkel is – a szélsőjobboldal megfékezésének témájában tartottak a hétvégén Londonban.

Rövid beszédében Loach a szélsőjobboldal Angliában is egyre erősebben tapasztalható felemelkedésén kívül jórészt a Jeremy Corbyn munkáspárti vezetőt ért, a pártra óriási nyomást helyező antiszemitizmus-vádra is reagált, amikor azt mondta:

A rasszizmus nem a végcél. A végcél a nagy cégek hatalma a tőke érdekében, hiszen ők osztanak meg minket a rasszizmussal. Az igazi érdekük azonban a profit megőrzése a nagyvállalatok kezében. Ez az érdekük!

Ne fordítsátok el figyelmeteket erről, mert igen, a rasszizmus minden formája rettenetes: az antiszemitizmus a zsidók ellen, az iszlamofóbia a muszlimok ellen és a feketék elleni rasszizmus. Ez mind undorító, és viszolygunk mindettől. De mindezek mögött ott állnak a nagyvállalatok és az érdekük, hogy a termelést, az árak felbecsülését és az árucserét saját kezükben tartsák. Ők minden mögött az igazi ellenség
.”

A rövid beszéd után Loach rövid interjút adott a Mércének is arról, hogyan látja Magyarország és Orbán Viktor szerepét mindebben...

TÉNYLEG NEM LESZ SZÜKSÉG MIGRÁNSOKRA MAGYARORSZÁGON?

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2019.03.05.


Aszongya valamelyik ügyeletes gazember, hogy a kormány - az EU-bizottsággal szemben - előrelátó, ezért harcol a migráció ellen. Értem. Hadd ne firtassam most, hogyan értelmezhető az előrelátás a legtöbb releváns statisztika szerint leszakadó, néhány szempontból pedig stagnáló ország kormánya esetében, mert nem akarom legitimálni az propagandát azzal, hogy vitatkozom vele. Aki nem akarja, ne olvassa tovább a cikket, de e cikk alapvetése bizony az, hogy ez a rendszerváltás történetének legsilányabb kormánya, az elért pürrhoszi sikereinek költségét a jövő generációi fogják megfizetni, egyébként meg semmi máshoz nem ért, mint a szellemi és anyagi nyomor visszafogottan is csak aljasnak nevezhető kihasználásához. 

Hogy a címben feltett kérdésről is essen szó, a trendek - akár a születések számát, akár a halálozások számát, akár a nettó elvándorlást, akár a munkaerőpiac minőségi romlását és szűkösségét nézzük - nem azt mutatják, hogy ebbe az országba boldog-boldogtalan be akarná fektetni az életét. Ellenkezőleg, a racionalitás amellett szól, hogy az ember minél kisebb kockázattal vészelje át e kártékony senkiháziak tobzódását. Mármost tegyük fel, hogy a 6-8 éves trend az erőforrásvesztésben a következő tíz évben stabil marad (ami szerény becslés, gondoljunk a nemzeti romlás még megfizetendő költségeire!) és 2030 körül - amikor éppen Ausztriát kéne utolérnünk (drámai, hogy valakik pironkodás nélkül ki tudnak ejteni egy ilyen mondatot a szájukon, persze miért ne, ha van az a közönség) - a mainál további félmillióval kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre (és nem azért, mert ezek mind szülni fognak), akkor milyen objektív lehetőségek állnak majd rendelkezésre a munkahelyek betöltésére? (A miheztartás végett, a nem jegyzett, a Nyugaton feketén foglalkoztatott munkavállalóink száma jóval megdobná a hivatalos statisztikát.)...

MIT KERES AZ ÁLLAM A MÉDIAKUTATÁSI PIACON?

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: BÁTORFY ATTILA, URBÁN ÁGNES
2019.03.06.


Év végén robbant be a hír a magyar nyilvánosságba a Médiakutató Intézet megalakulásáról, egyelőre azonban nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a feladata. Félő azonban, hogy a médiakutatási piacon is nő az állam szerepe. Bátorfy Attila és Urbán Ágnes írása.

Amikor a magyar médiarendszer problémáiról beszélünk, rendszerint a médiavállalatok tulajdonosi szerkezete és a kormányhoz közelálló médiumok finanszírozása, az állami reklámköltés kerül fókuszba. Előfordul, hogy a közszolgálati média dicstelen szerepéről és az európai uniós szabályokat is sértő átláthatatlan működéséről beszélünk. Szintén elő szokott kerülni, hogy a rádiós piacon a Médiatanács miként hozza helyzetbe a mindenkori kormányközeli tulajdonosokat és hogyan tűnnek el a független szereplők. A tágabban vett média ökoszisztéma azonban ritkán képezi elemzések tárgyát, pedig ez is nagymértékben befolyásolja a médiarendszer fejlődését.

Alighanem a jövőben többet kell foglalkozni azzal, hogy a médiarendszer szélesebben vett iparági környezetében hogy alakultak át az erőviszonyok az elmúlt években és hogy szorul háttérbe a piac. Aggasztó híreket hallani a nyomdákról, a lapterjesztésről, a televíziós műsorterjesztési piacról, valamint jól ismert az állami hírügynökség, az MTI ingyenes szolgáltatásának piacromboló hatása. Nagyon súlyos a helyzet a médiaügynökségek esetében, évek óta jól dokumentálhatóan a mindenkori kormányközeli kedvencek kerülnek helyzetbe a sokmilliárdos állami tendereken. Többször is változott, hogy éppen ki számított a kormánypárthoz közelálló szereplőnek, ez azonban az elmúlt években nem üzleti kérdés, hanem politikai konfliktusok eredménye volt. Ezeknek az ügynökségeknek a szerepe egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen az állami hirdetők költése egyre jelentősebbé válik, lényegében a médiacégek egy részét nem a piac, hanem az állam tartja el.

Van azonban egy olyan része a média ökoszisztémának, amelyről az eddigieknél is kevesebbet beszéltünk, márpedig meghatározó szerepe van abban, hogy hogy alakulnak a piaci erőviszonyok, milyen médiafogyasztási adatokat használnak a hirdetők. Nem másról van szó, mint a médiakutatásról. A médiakutató cégeknek köszönhetően ismeri a piac az egyes médiumok közönségének nagyságát és összetételét. A lapok olvasottsága, a rádiók hallgatottsága, a televízió csatornák nézettsége vagy éppen az online portálok látogatottsága olyan információ, ami nélkül nem működhetne a hirdetési piac.

Hosszú éveken keresztül egyértelmű volt, hogy a médiakutatásban a piaci erők működnek, jellemzően globális vállalatok magyarországi leányvállalatai végezték ezt a tevékenységet, természetesen felhasználva az anyavállalatok know-how-ját. Az igazi változást az hozta, hogy 2018 elejétől már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is részt vesz a rádiós mérésben, ami addig teljesen idegen volt a hatósági feladatoktól. Kutatási partnere a Kantar-Hoffmann és a M-méter, a ráadásul a Kantar-Hoffmann végzi az olvasottságkutatást is.

2018 végén derült ki, hogy a kormány létrehoz egy Médiakutató Intézetet, amely azonnal kapott is 500 millió forint támogatást, amelynek a kuratóriumában nem kutatási szakemberek, hanem a kormányhoz lojális szereplők kaptak helyet. Nagyon sok kérdést felvet az új intézet megalakulása, amit csak tovább fokoz, hogy a Magyar Közlönyben megjelent híren kívül semmilyen információ nem derült ki eddig, hogy milyen feladatai lesznek a szervezetnek. Azt azonban a neve alapján joggal feltételezhetjük, hogy a fő profil médiakutatások végzése, esetleg megrendelése, finanszírozása lesz. Érdemes áttekinteni, hogy ez milyen kockázatokat rejt:..

AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ IZRAEL-ELLENESSÉG KÜLÖNÖS VÁLTPZÁSAI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.03.05.


A zsidóellenes érzületek élnek, és folyamatosan alkalmazkodnak a változó világhoz. A zsidók pedig azért is védekeznek nehezen ellene, mert ők maguk használták eddig az itt feltűnő kisebbségvédő nyelvezetet, mert azt hitték, ez az ő erős váruk. Nem így lett – mondja lapunknak nyilatkozva Gadó János újságíró, a Szombat szerkesztője, akit annak kapcsán kérdeztünk az európai és magyarországi folyamatokról, hogy Emmanuel Macron francia elnök utóbbi megnyilatkozásaiban kiterjesztette az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra.

A francia elnök legutóbb arról beszélt, hogy az antiszemitizmus fogalmát kiterjeszti az anticionizmusra. Kétségtelen, hogy Franciaországban a 2. világháború óta nem volt annyira erős az antiszemitizmus, mint napjainkban. Ez fordulópont?

– Igen, szimbolikusan legalábbis. A kérdés az, hogy Emmanuel Macron álláspontját elfogadja-e a nyugati bal-, illetve balközép fősodor. Ebben az emberi jogi, kisebbségvédő szellemiségű narratívában ugyanis, amely az elnyomottakat, a kiszolgáltatottakat védelmezi, a palesztinok vannak az elnyomotti státuszban, az izraeliek, a „cionisták” pedig az elnyomókéban. E baloldali, liberális médiavilágban Izraelt kritikusan szemlélik, ám e kritika gyakran zavaros, mert összekeveredik benne Izrael aktuális politikájának bírálata Izrael létezésének bírálatával. Kialakult az a markáns kultúra, amely Izraelt elmarasztalja, a palesztinokat pedig áldozatként tünteti fel. Ezt a közeget éppen azért lesz nehéz átalakítani, mert ez már kultúra.

Aki az izraeli kormány politikáját bírálja, az Izrael létezését is megkérdőjelezi?

– Izrael politikáját bírálni természetesen nem Izrael-ellenesség, azonban a gyakorlatban a kettő sokszor összemosódik. Elválasztásukra javasolta Nathan Sharansky egykori szovjet ellenzéki, majd izraeli politikus a 3 D elvét. Az összemosás ott kezdődik szerinte, ahol a kritika átcsap Izrael delegitimálásába, démonizálásába és a kettős mércébe, amely angolul double standard. Amikor például az UNESCO olyan, Izraelt bíráló határozatokat hoz, amelyekben a jeruzsálemi Templomhegy vagy a hebroni Pátriárkák barlangja csak muszlim szent helyként szerepel, az a delegitimálás világos példája. Amikor az ENSZ emberi jogi tanácsa, amelynek tagjai között van például Eritrea, Kína vagy éppen Szaúd-Arábia is, azzal vádolja Izraelt, hogy a gázai határnál a katonái szándékosan lőnek gyerekekre és rokkantakra, ezt nyugodtan lehet démonizálásnak nevezni. És amikor azt látjuk, hogy az ENSZ közgyűlése 2018-ban 21 alkalommal ítélte el Izraelt, a világ többi országa közül egyeseket pedig összesen 6-szor, akkor ez a kettős mérce világos esete...


ITT OLVASHATÓ

EGY FŐRE ESŐ GDP: MÁR BUKAREST IS ELHÚZOTT BUDAPEST MELLETT

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.03.06.



Az Európai Unión, illetve a tagállamokon belüli különbségekről tett közzé friss statisztikákat február végén az Eurostat az egy főre jutó GDP-ről szóló 2017-es adatokra támaszkodva. Mint kiderült, az uniós állampolgárok háromnegyede olyan régióban él, ahol az egy főre eső GDP eléri az EU-átlag 75 százalékát. A lista egyik végén London belvárosa áll, ahol az egy főre jutó GDP több mint hatszorosa az EU-átlagnak (626 százalék), a másik végén pedig Északnyugat-Bulgária, ahol a harmadát sem éri el (31 százalék).

A leggazdagabb régiók a londoni City után:


Luxemburg (253 százalék)
Dél-Írország (220 százalék)
Hamburg (202 százalék)
Brüsszeli régió (196 százalék)
Kelet- és Közép-Írország (189 százalék)
Prága (187 százalék)

21 olyan régiót számolt össze az unió statisztikai hivatala, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlagnál legalább 50 százalékkal több: ebből öt Németországban, kettő-kettő Írországban, Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban található. Egy-egy régióval képviselteti magát ebben az 50+ százalékos ligában Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Szlovákia, Lengyelország, Svédország és Luxemburg. Ebben a 21 régióban összesen 52,3 millióan élnek.

Sereghajtók és Magyarország

A négy legszegényebb régió közül három Bulgáriában található, a negyedik pedig Mayotte-on, ami Franciaország tengerentúli megyéje, egy Magadagszkártól északra található sziget.

Összesen 20 olyan régió van az EU-ban, ahol az uniós átlag 50 százalékát sem éri el az egy főre eső GDP, és ebben a csoportban már négy régióval is szerepel Magyarország, ugyanúgy mint Görögország. Bulgáriának öt, Lengyelországnak három, Franciaországnak és Romániának pedig két-két régiója szerepel az 50 százalék alatti sereghajtók között. A húsz sanyarúbb helyzetű régió összlakossága 22,9 millió fő.

Hogy mely magyar régiók jutottak a lecsúszók közé, nem nagy újdonság: az Észak-Alföld (az uniós átlag 43 százalékával), a Dél-Dunántúl (45 százalék), Észak-Magyarország (46 százalék) és a Dél-Alföld (48 százalék).

Magyarország egy főre jutó GDP-je 2017-ben az uniós átlag 68 százalékát érte el. A bajnok régiónk Közép-Magyarország (az uniós átlag 104 százalékával), aminek a hajtóereje a főváros (139 százalékkal), Pest megye egésze a gazdag agglomerációs települések ellenére inkább lehúzó erő (53 százaléka az uniós átlagnak a megyében az egy főre jutó GDP). A dél-dunántúli pangás ellenére a Dunántúl egésze 60 százalékon áll, ez Nyugat- és Közép-Dunántúl teljesítményének köszönhető (72, illetve 63 százalék).

Bánát és Erdély fejlettebb, mint Magyarország nagy része...

ORBÁNNAK SÚLYCSOPORTOT KELL VÁLTANIA (ÁLOMÁLOMÉDESÁLOMPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.03.05.


Nagyon úgy néz ki, hogy Manfred Webernek elege lett Orbánból. 

Lehet, hogy Orbánnak súlycsoportot kell váltania. Az egyik lehetősége az, hogy elszakad a konzervatívoktól és fullba fasizálja Magyarországot. Ez nagyon kockázatos. Ha egy nap egy megerősödött francia liberális elnök és egy német konzervatív kancellár elérkezettnek látja az időt arra, hogy stabilizálja Európát, akkor nagyon útban lehet egy közép-ázsiai despota a Kárpát-medence kellős közepén. Annak azért kellemetlen élettani hatása is lehet.

Van egy másik lehetőség.

Nem kér bocsánatot senkitől nyilvánosan (ezt követeli tőle Weber), de világosan jelzi, hogy irányt vált. Felhívja Junckert, elviccelődnek egy kicsit, és lezárja a Brüsszel elleni őrjöngést. Aztán két újabb hívást bonyolít le. Először Michael Ignatieff CEU-rektort hívja fel, aztán Lovász Lászlót.

Lassan, de határozottan átalakítja a kormányt. Előszöris (majdnem) minden vállalhatatlan idiótát elhajt a halál faszára, hogy a politikatudományban szokatlan kifejezéssel éljek. Kinevezi Prőhle Gergelyt külügyminiszternek, fontos kormányzati szerepet ajánl fel Navracsics Tibornak, és meghívja pár régi kultúrkonzi miniszterét a kormányba. Részben egy állami holdingra, részben egy FIDESZ-től nemtávolira hagyja a lopott cuccot Mészáros Lőrinc, majd érdemei elismerése mellett visszavonul kecskét legeltetni Simicska mellé. Igen, a Tiborcz István-problémát is rendezni kell. Mussolini vejét Gian Galeazzo Ciano-nak hívták. Ez csak egy történelmi tény, nem is tudom miért jutott eszembe. A Rogánt kirúgja, a Habony marad, sajnos, valakinek maradnia kell...

EGYRE BIZTOSABB A FELSŐ TAGOZATOK ÖSSZEVONÁSA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.03.06.


A Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett versenyképességi program a szétaprózódott iskolai felső tagozatok 2022-től induló összevonásával számol, addigra már az iskolabusz-hálózat is működhet. A hozzáértők szerint 120 tanuló alatt nem gazdaságos egy iskolát fönntartani, kérdés, a kormány hol húzza meg a határt.

Egyre közelebb a kisiskolák felső tagozatainak összevonása: az évek óta halogatott és lebegtetett terv most a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett, „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című dokumentumban bukkant fel újra.

A fenntartható és fejleszthető oktatási rendszer fejezetnév alatt a következőt írják:

"az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket."

Emellett infrastrukturális fejlesztési programot is indítanának, hogy az iskolákban legyen a képzési szintnek megfelelő és korszerű eszközállomány. A megvalósítás jövő januártól indul, a hatást 2022-ben éreznék a diákok, szülők és tanárok...

NEM NÉHÁNY IGAZOLT NAPON ÚSZIK EL MILLIÓ KISGYERMEK JÖVŐJE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.03.05.


...Ha beteg a gyerek, akkor beteg a gyerek. Akkor el kell vinni az orvoshoz. Minden édesanya, édesapa akkor nyugszik meg, ha beteg, főleg lázas kisfiát, kislányát jó kezekben tudja a dokinál. Nem mindenhol ilyen egyszerű ez. Tudjuk, hogy több száz gyermek háziorvos hiányzik, és ha még azt is hozzávesszük, hogy a falvakban gyakran a felnőtt orvos egyben gyermekorvos is, akkor szépen felugrik ez a szám ezernél is többre. Ugye, azt nem kell elmondanom, hogy hová lettek a gyógyítók? Esetleg csak Orbán nem tudja, igaz, ettől az ő feje nem fáj. Szülőként tudom, nem kis stressz, ha fáradt, köhög, itt fáj, ott fáj mindene a gyereknek. Persze, hogy az a megnyugtató, ha az orvos látja, fölírja a pirulát, elmondja a kezelést. Ne haragudjanak, de egy pillanatig nem jutna ilyenkor az eszembe, hogy akkor most milyen igazolást vigyen az iskolába, majd ha meggyógyult.

Pedig ez nagy gond. A dokiknak. Mert a szülő ne csak három, hanem tizenöt napot is igazolhasson. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete évek óta harcol az új szabályozás bevezetéséért. Van, ahol már így működik. Az orvosok szerint a változásra ezért lenne szükség, mert sok esetben nem az ellátásért, csak az igazolásért viszik a rendelőbe a szülők a gyerekeket. Semmi kifogásom nincs ez ellen, tessék a szülőket is nagykorúnak tekinteni. Legyen joguk akár két hetet is igazolni. Rendeletet nem kell módosítani, ilyen rendelet nincs. Csak egy kis rugalmasság, és működik ez, a pedagógusoknak sem kell reszketni, legyen annyi szabadságuk, hogy fentről, a sima arcúak ne koppintsanak a fejükre. Tisztább lehetőség lenne, mint az orvost nyúzni vagy uram bocsá’ igazolást hamisítani. Az iskola sem börtön, a családbarát nacsalnyikoknak ne szúrja a szemét, ha a diák néha-néha meglátogatná a messze élő nagymamát vagy olyan együttprogram van apával, anyával, amiért aznap nem hallják a csengőt.

Leginkább azért tetszik nekem ez az ötlet, mert ebben az országban nem egyszerű élni: fázósan, vizes, egészségtelen lakásból gyalog elindulni a tudás házába kimerítő és veszélyes. Naponta. Vagy ha anya dolgozik éjjel-nappal, helyette főzni, mosni, takarítani, kistestvért ellátni a nagyobb diáknak, az kegyetlen elfoglaltság. Ki kellene egy kicsit pihegniük magukat a családoknak; méltatlan sorsuk ontotta szomorúságukat, kimerültségüket. Nem lázasak, mégis napi lázban égnek (el), az orvos erre igazolást nem tud írni. Csak néha jólesik megpihenni anya, apa szerető ölében. Higgyék el, nem ezen a pár napon úszik el millió kisgyermek jövője. Mert ők is Orbánisztán lakói...

TUDOMÁNYOS DISKURZUS A ROMKOCSMÁKBAN: MI FOGLALKOZTATJA A JÖVŐ PEDAGÓGUSAIT?

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2019.03.05.


Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.

Mi érdekli ma az egyetemistákat? Melyek azok a kutatási területek, amelyek meghatározhatják az elkövetkező évtizedek akadémiai vizsgálódásait? Összefér-e a punk mentalitás a kortárs neurológiai irányzatokkal? A Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó adott helyet az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium által szervezett Mindannyiunk tudománya című konferenciának szombaton.
Punkok és kollégisták

Egy rasztás crusty punk segített összeszerelni az infrastruktúrát a klasszikus konferenciahelyszínnek nem éppen nevezhető Gólyában, ahol nem várták az érkezőket kiskosztümbe öltözött hosztesz lányok, és mindenki magának készíthette el a fair trade teát, illetve lomtalanításon összeszedett székeken ülve hallgathattuk a prezentációkat. A Gólya inkább az alternatív szubkultúrák találkozási pontja, így pár szó erejéig érdemes elmélázni azon, hogy miért ezen a helyen rendeztek meg egy, a tudományokkal kapcsolatos interdiszciplináris konferenciát. A legracionálisabb válasz persze az lehet, hogy a szervező szakkollégium (az ELTE pedagógiai karok tehetségeit összefogó Illyés) tagjai amúgy is a Gólyában töltik a péntekjeiket és a szombatjaikat, és ott tudták megoldani, hogy minimális pénzbefektetéssel szervezhessék meg programjukat. Egy merészebb gondolattal azonban odáig is eljuthatunk, hogy a tudományokkal kapcsolatos diskurzus most egy romkocsma szintjén van Magyarországon...

MIÉRT VAGYUNK AGRESSZÍVEBBEK A NETEN?

KLUBRÁDIÓ / 
- GALAVITS PATRIK GENERÁCIÓS MŰSORA
Szerző: Klubrádió / GALAVITS PATRIK
2019.03.06.


Nem véletlenül fröcsögnek sokan a kommentekben.

Egy-egy Facebook-bejegyzés alatt elképesztő indulatok szabadulnak el, nem ritka, hogy a kommentelők fizikai erőszakkal is fenyegetik egymást és olyan szidalmakat vágnak egymás fejéhez, amit a való életben aligha tennének. Miért veszítik el sokan önkontrolljukat a neten?

És milyen hatással van az önképünkre a közösségi média? Mit mond el a rengeteg bejegyzést megosztókról a tevékenységük? Kik vágynak leginkább a visszajelzésekre? Milyen nyomást helyez a fiatalokra az Instagram vagy a Snapchat?

Az Y vendége Villányi Gergő pszichológus volt...

A NYÁRI GUMIK TÖBB MINT FELE SZEMÉTRE VALÓ? - ADAC NYÁRIGUMITESZT - 2019.

TOTALCAR
Szerző: LENDVAI ZSOLT
2019.03.04.


Az igazi tavasz még csak mutogatja magát, a fagy vissza-visszavág, mégis elkészült az ADAC menetrend szerinti nyárigumitesztje. Ezúttal a kis- és kompaktautók jellemző méretén kívül egy szokatlan kategóriát, a kisbuszok és furgonok gyakori abroncsait is kipróbálták. Az eredmény: hidegzuhany:...

MIÉRT VAN MOST IS VÁLSÁGHELYZET MAGYARORSZÁGON?

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA, SZÉMANN TAMÁS
2019.03.06.


A kereszténységre leselkedő, állandóan fenyegető veszély talán jól hangzik a folytonos politikai kampányban, ám a valóságban nem az Európát, benne Magyarországot elárasztó muszlim migránsoktól, hanem a globális felmelegedés és a politikai válságok okozta humanitárius világkatasztrófától kell tartani. Utánanéztünk, miért hosszabbították meg Orbánék a migrációs válsághelyzetet.

A migrációs válság folyamatos Trianont jelent Európának, egy hidegháború utáni újabb olyan nagyobb korszakot, amely szintén kulturális, ember- és területáldozatokkal járhat – mondta a napokban a lakitelki fideszes parlamenti alelnök, Lezsák Sándor, és talán ebből a mondatból is világos lehet: leginkább az európai parlamenti (EP), majd pedig az önkormányzati választásokra, és az azt övező politikai kampányra készülnek a politikusok Magyarországon.

AZ ÖSSZEURÓPAI TRIANONT UGYANIS EGYELŐRE SEMMI SEM TÁMASZTJA ALÁ, AHOGYAN A FOLYAMATOSAN FOKOZNI IGYEKEZETT FÉLELMEKET SEM.

Több mint egy hete próbáljuk például elérni a Bevándorlási és Menekültügyi (hamarosan idegenrendészeti) Hivatalt azért, hogy a korábban havonta, majd negyedévente frissülő statisztikájuk 2018-ra, azaz a tavalyi évre vonatkozó adatait bocsássák a rendelkezésünkre így március elején.

Miközben ugyanis a bevándorlást, menekültügyi eljárásokat, a Magyarországon menekült, illetve oltalmazotti státuszt kapottak létszámát, származási országát és egyéb – nem érzékeny – adatait tartalmazó statisztika korábban nyilvános volt, 2019 márciusában a megelőző év szeptemberéig vezetett nyilvántartások érhetőek csak el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkereséseinkre egyáltalán nem reagált, az általunk kért adatokat pedig nem közölték cikkünk megjelenéséig.

Pedig igazán időszerű lenne megismerni, pontosan milyen jogszabályi feltételeknek felelt, vagy épp nem felelt meg az Orbán-kormány akkor, amikor nemrégiben fél évvel meghosszabbította a a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet további fél évvel.

Amikor ugyanis a kormány erről döntött, a legalább megismerhető rendőrségi statisztikákra hivatkozva azt írtuk: nem állt fenn egyetlen törvényi körülmény sem ehhez. Persze a hatóságok igyekeznek alátámasztani a kormánykommunikációt, de ebben, tehát a – akár illegális, akár legális – bevándorlási nyomásban képtelenség Orbán Viktor aggályait alátámasztó magyar adatokat találni...

TGM: TANDORI NÉLKÜL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.03.06.


Most, hogy Tandori meghalt, öregen. Olvasom, miket írnak. Nagyon furákat, úgy tetszik: mintha olyan kedves lett volna meg jámbor: verebek, macik, lovak, mindenkivel elbeszélg. Lehet. Én is beszéltem vele párszor: nagyon határozott volt, radikális, fölöttébb racionális és fogalmi. Ami kétség, az módszeres...

LEHETETLEN ELVÁRÁS A KÖTELEZŐ NYELVVIZSGA

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.03.06.


Már a középiskolában behozhatatlan hátrányba kerülnek a kistelepüléseken tanulók: a tanár- és eszközhiány miatt ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy nyelvvizsgát szerezzenek az érettségiig. Enélkül viszont nem kezdhetik el az egyetemet.

Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, pedig a szakmai jelentések azt mutatják, a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a feltételek teljesítésére. Nem véletlen, hogy évértékelőjében Orbán Viktor kormányfő bejelentette: a jövőben a 9. és 11. osztályosok kétszer kéthetes, államilag dotált külföldi nyelvi kurzuson vehetnek részt. 

- Ezzel csak az a baj, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam feltételez bizonyos nyelvtudást – mondta egy fővárosi elitgimnázium nyelvtanára. – A nagyvárosok iskoláiban ezt még meg is szerezhetik a gyerekek, de vidéken, főleg a kisebb településeken már ma sem beszélhetünk normális nyelvoktatásról. És a helyzet folyamatosan romlik, évről évre rohamosan csökken a hatékonyság. 

Utóbbi legfőbb oka a nyelvtanárhiány. Noha már a tanév második fele tart, s csak néhány hónap van vissza az évzáróig, a közszféra munkalehetőségeket kínáló, hivatalos oldalán, a kozigallas.hu-n azonnali belépéssel 67 – köztük 50 angol - nyelvtanári állást hirdetnek, s akad köztük olyan ajánlat, amely bármilyen idegen nyelvű oktatónak munkát ajánl. Az iskolák azonban nemcsak a hivatalos oldalon, de a különféle álláskereső portálokon, sőt hirdetési oldalakon - mint a Vatera vagy a Jófogás -, valamint a Facebookon is nyelvtanárokra vadásznak. Jellemzően sikertelenül. 

- Nálunk most éppen annyi a nyelvszakos kolléga, hogy minden órára jut tanár – mondta Nagy Erzsébet, az egyik legnagyobb pécsi iskola némettanára. – Ám ha valaki kiesik közülük, a helyettesítés már gondot okoz. Az elmúlt hetekben nekem is összevont csoportoknak kellett órát tartanom, aminek semmi értelme, harminc gyerekkel ugyanis nem lehet érdemben foglalkozni. 

A tanárhiány már akkora, hogy a Dunántúl egyik legelismertebb, két tanítási nyelvű iskolájának igazgatója az intézmény eredményeinek felsorolásában megemlítette, végre sikerült egy német szakos kollégát az iskolába csábítani.

A kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet. Az egyik dél-dunántúli település iskolájában például egyetlen angol szakosnak kellene minden diákot megtanítani olyan szintre, hogy a középiskolában ne eleve lemaradással induljon, s később legyen esélye felvételizni a felsőoktatásba. 

- Irigylem azt az iskolát – mondta egy somogyi település intézményének igazgatója. – Nálunk jelenleg egy magyar szakos kolléga tartja az angol órákat, van középfokú nyelvvizsgája, azaz több a semminél, de hivatalosan így nem taníthatna. Pedig próbálkoztunk, a legutóbbi közgyűlési döntés fizetés-kiegészítésnek havi nyolcvanezer forintot szavazott meg képesített nyelvtanári pótlékra, de így sem jön hozzánk senki. Korábban pedig előfordult, hogy három év alatt négy tanár tanította a gyerekeket. El lehet képzelni, mennyire hatékonyan. 

De az órákat meg kell tartani, így az elvárásokat is folyamatosan csökkentik az iskolák. Harmadéves egyetemista, még abszolutóriumot sem szerző diákok rendszeres óraadóknak számítanak a kisebb iskolákban, sőt, már másodéveseket is alkalmaznak a kétségbeesett igazgatók. 

- És nemcsak tanár, de megfelelő technika sincs – fakadt ki egy baranyai falu iskolájának vezetője. -Falusi iskolában nyelvi labor? Kiscsoportos foglalkozás? Anyanyelvi oktató? Ha mindezt biztosítaná az állam, akkor számon lehetne kérni a nyelvvizsgát. De addig?!
...

GYORSAN PUSZTULNAK LE A MAGYAR LAKÁSOK - TÖBB ÚJ PROGRAM IS KELLENE

AZ ÉN PÉNZEM 
Szerző: Az Én Pénzem
2019.03.06.


...Elmaradnak a szükséges felújítások

Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van. Az amúgy Európában is tapasztalható „lakhatási krízis” sajátos hazai változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – írta le az építési ágazat 2019-es súlyponti problémáit számba véve az érdekvédelmi szervezet (minden felvetett gondra egyben megoldást is javasolnak). Elvben egy lakásnak 100 évig kell funkcionálnia, és legalább 20 évente generális felújításon kellene átesnie. Ahhoz, hogy ezt elérjük, évente legalább 40 ezer újnak kellene épülnie, és legalább 200 ezret kellene átfogó, nagy felújítást végrehajtani.

Ám nem épül elegendő új lakás, 2015-ben mindössze 7612-et, 2016-ban 10000-et, 2017-ben mintegy 14300-at adtak át. Jelenleg mintegy 35-40 ezer van kivitelezés alatt, ebből 2019-ben várhatóan 23-25 ezer készül el. Ezeket azonban az ÉVOSZ szerint jellemzően nem rászorulók, hanem befektetők veszik meg. A felújítások száma is elmarad a szükségestől, 2015-ben 120000, 2017-ben 180000 lakás lett felújítva...

NÉMETORSZÁGI SZÜLÉS: "HOTELSZOBA" ÉS MAGYAR ORVOS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Vanda
2019.03.06.


Egyre több magyar gyerek születik külföldön, azaz egyre több magyar nő szül külföldi kórházban. Ez történt Vandával is, aki a németországi Baden-Württemberg tartomány egyik kórházában adott életet kisfiának. Sokat elárul a jelenlegi helyzetről, hogy ott is volt magyar doktornő... (A fotókat köszönöm Vandának.)

„Szerintem bárki, aki külföldön szült más és más, jó, rossz, vagy vegyes érzelmekkel távozik a kórházból.

Az én esetem 2017 novemberében történt, amikor a kisfiam úgy gondolta, hogy a kiírt időpontnál két héttel előbb jön.

Nekünk esélyünk se volt így a kórházba bejelentkezni vagy információs estre menni. A nőgyógyászom alapból későn, a 37. héten adott bejelentkező lapot a kiválasztott kórházba.

Kértünk időpontot, de még az időpont előtt megrepedt a burok. Sok magzatvíz itthon folyt el, aztán irány a kórház.

A flegma doktornő

Kedvesen fogadtak hajnali 3 órakor is, azonnali vizsgálatokat kezdtek, ahol egy flegma fiatal magyar doktornő megállapította, hogy felesleges volt jönni, hiszen ez vizelet, nem pedig magzatvíz!!

Már itt felment bennem a pumpa...