Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.04.
Mi már itt vagyunk a propagandánál, holnap legyen itt mindenki!
2024. október 4., péntek
MI MÁR ITT VAGYUNK A PROPAGANDÁNÁL, HOLNAP LEGYEN ITT MINDENKI!
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.04.
Mi már itt vagyunk a propagandánál, holnap legyen itt mindenki!
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.04.
Mi már itt vagyunk a propagandánál, holnap legyen itt mindenki!
DEMARSOK ÉS BUKÁSRA ÍTÉLT SIKEREK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.04.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, eső után, közben, előtt, de ha minden igaz, a hétvégén már nem fog esni. Ajánlunk napkezdéshez négy cikket, alatta meg összefoglalunk mindent, ami az elmúlt 24 órában fontos-érdekes volt.
- Tűcsere mellett lehetne fűcsere program – a kutyapártos polgármester első napja
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.04.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, eső után, közben, előtt, de ha minden igaz, a hétvégén már nem fog esni. Ajánlunk napkezdéshez négy cikket, alatta meg összefoglalunk mindent, ami az elmúlt 24 órában fontos-érdekes volt.
- Tűcsere mellett lehetne fűcsere program – a kutyapártos polgármester első napja
- Tyúkól#26: A nők fejében nejlonzacskók vannak
Többféle hírlevelünk is van, itt lehet rájuk feliratkozni.
Többféle hírlevelünk is van, itt lehet rájuk feliratkozni.
LIZ CHENEY: „TRUMP NEM ALKALMAS A VEZETÉSRE”
444.HU
Szerző: WINDISCH JUDIT
2024.10.04.
Együtt kampányolt csütörtökön Liz Cheney volt republikánus kongresszusi képviselő (Dick Cheney volt alelnök lánya), és Kamala Harris demokrata elnökjelölt Wisconsinban.
Mindketten arról beszéltek, Donald Trump nem alkalmas arra, hogy vezesse az Egyesült Államokat, és arra kérték a választókat, az ország érdekeit helyezzék a pártérdek fölé. Szerintük Trumpot diszkvalifikálja a küzdelemből a Capitolium ostromában játszott szerepe, és az, hogy nem hajlandó elfogadni a 2020-as választási vereségét.
Liz Cheney az egyik legjelentősebb republikánus, aki Harrist támogatja. A másik az édesapja, Dick Cheney, akit a demokraták még mindig gyaláznak az iraki háború csökönyös támogatása miatt.
Liz Cheney a kampányrendezvényen azzal viccelődött, ő már azelőtt republikánus volt, hogy „Donald Trump elkezdett volna szoláriumozni.”
Azt mondta, büszkén voksol Harrisre, ez lesz élete első szavazata egy demokratára.
Ezek a megjegyzések segíthetik Harrist abban, hogy megpróbáljon „udvarolni” a centrista és republikánus szavazóknak. A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros a küzdelem Trumppal, és Harrisnek úgy kell megnyernie a tőle tartó republikánusokat és függetleneket, hogy ne idegenítse el saját bázisát, különösen az olyan csatatér államokban, mint Wisconsin.
(Reuters)
Szerző: WINDISCH JUDIT
2024.10.04.
Együtt kampányolt csütörtökön Liz Cheney volt republikánus kongresszusi képviselő (Dick Cheney volt alelnök lánya), és Kamala Harris demokrata elnökjelölt Wisconsinban.
Mindketten arról beszéltek, Donald Trump nem alkalmas arra, hogy vezesse az Egyesült Államokat, és arra kérték a választókat, az ország érdekeit helyezzék a pártérdek fölé. Szerintük Trumpot diszkvalifikálja a küzdelemből a Capitolium ostromában játszott szerepe, és az, hogy nem hajlandó elfogadni a 2020-as választási vereségét.
Liz Cheney az egyik legjelentősebb republikánus, aki Harrist támogatja. A másik az édesapja, Dick Cheney, akit a demokraták még mindig gyaláznak az iraki háború csökönyös támogatása miatt.
Liz Cheney a kampányrendezvényen azzal viccelődött, ő már azelőtt republikánus volt, hogy „Donald Trump elkezdett volna szoláriumozni.”
Azt mondta, büszkén voksol Harrisre, ez lesz élete első szavazata egy demokratára.
Ezek a megjegyzések segíthetik Harrist abban, hogy megpróbáljon „udvarolni” a centrista és republikánus szavazóknak. A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros a küzdelem Trumppal, és Harrisnek úgy kell megnyernie a tőle tartó republikánusokat és függetleneket, hogy ne idegenítse el saját bázisát, különösen az olyan csatatér államokban, mint Wisconsin.
(Reuters)
Lásd még:
ÍGY SZERVEZI ÁT A FIDESZ A BUDAPESTI EGÉSZSÉGÜGYET - PÉNTEK REGGEL #32
PÉNTEK REGGEL / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.04.
1830: most már Budapestről is ezt kell hívnod, ha hirtelen panaszod van, de nem rendel a háziorvos, viszont nem is vagy életveszélyben.
Kedd óta kevesebb helyen van ügyelet, mint korábban, de a kormány szerint ez nem baj. Lesz-e elég háziorvos és mentős a gördülékeny ellátáshoz? Egyáltalán mi szükség van ügyeletre? Vendégünk Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara elnökségi tagja.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Laki Gergely (kreatív producer), Irsik Bence (sound design) és Rádi Gábor (animáció) hozta el neked.
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.04.
1830: most már Budapestről is ezt kell hívnod, ha hirtelen panaszod van, de nem rendel a háziorvos, viszont nem is vagy életveszélyben.
Kedd óta kevesebb helyen van ügyelet, mint korábban, de a kormány szerint ez nem baj. Lesz-e elég háziorvos és mentős a gördülékeny ellátáshoz? Egyáltalán mi szükség van ügyeletre? Vendégünk Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara elnökségi tagja.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Laki Gergely (kreatív producer), Irsik Bence (sound design) és Rádi Gábor (animáció) hozta el neked.
A KÉPÜK FERDE
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.04.
Julia Gross német nagykövet régebben, amikor Schmidt Mária (Orbán egyik fő történelmi ideológusa) megkérdőjelezte hazája létezését – Németország már nincs is -, kénytelen volt felhívni a figyelmet arra, hogy még élnek. Schmidt modortalansága (mert nem akartunk durvább szavakat használni) mutatja a Fidesz viszonyát a külvilágnak ahhoz a részéhez, lásd: a Nyugat, amelyet Putyin nyomán mostanában olyannyira utálnak.
Nem tudunk erre jobb szót használni, pedig biztosan van. Most, a napokban volt a német egység napjának ünnepe, amelyre hosszú évek után először nem ment el a magyar kormány részéről senki, amire indoklást nem adtak, de a fentebb emlegetett irányvonal magyarázatot ad rá. Nevezhetnénk ezt a gyerekszoba hiányának, ám a külpolitikában ez nem játszik. S hogy Szijjártó esetében mégis értelmezést ad sok mindenre, az a lényeges.
Leginkább arra mutat rá, hogy a magyar külügyes nem politikus, hanem valami egészen más. A hosszú évek óta tartó permanens röpködésének eredménye sem hozott egyebet, mint egy plecsnit Lavrovtól, rengeteg akkugyárat, s annak idején a használhatatlan lélegeztetőgépek tengerét. Szijjártó inkább egy rossz kalmár, aki azonban ebbéli tevékenységét ismeretlen hatalmak és emberek érdekében végzi büntetőjogi terhekkel.
Abban az értelemben azonban mégis külpolitikus volna, hogy rendelkezik egy ilyennek vindikált jogokkal, ami közül a legkedvesebbike a nagykövetek bekéretése, miközben kárál és toppogat a kis futsalos lábával. Immár sok éve mondogatnak fura dolgokat nagykövetek, más országok külügyesei vagy kormányai kies hazánkról, amely a NER fogságában szenvedve egy fekély lett Európa közepén. Szijjártó tehát gyakran toppogat és kéret be.
Mint most Julia Gross német nagykövetet is, aki beszédet mondott az emlegetett német egység ünnepén, ahová magyar kormány-, vagy állami ember nem ment el. Ez több modortalanságnál, ez egyértelmű üzenet. Hogy a nagykövet emiatt mondta, amit mondott, az nem egyértelmű, viszont amit beszélt, az egybeesik azzal, amiket amúgy mostanában szerte Európában tartanak Magyarországról, Orbánról, s így egyként rólunk is.
Az elmúlt hónapokban – illetve tán már években mérhető – Szijjártó szemében ebbe a hibába estek a finnek, a svédek, akikkel NATO-ügyben lehetett mocskos kis játékokat játszani, aztán jöttek a balti államok, a komplett EU, hogy az amerikai nagykövetről ne is beszéljünk, aki immár közellenség. Sorossal egy szinten van. Felsorolásunk nem teljes, hiszen, ha úgy vesszük, a komplett Nyugat rühell minket, s erre minden okuk meg is van. Ide jutottunk...
Szerző: Rezeda
2024.10.04.
Nem tudunk erre jobb szót használni, pedig biztosan van. Most, a napokban volt a német egység napjának ünnepe, amelyre hosszú évek után először nem ment el a magyar kormány részéről senki, amire indoklást nem adtak, de a fentebb emlegetett irányvonal magyarázatot ad rá. Nevezhetnénk ezt a gyerekszoba hiányának, ám a külpolitikában ez nem játszik. S hogy Szijjártó esetében mégis értelmezést ad sok mindenre, az a lényeges.
Leginkább arra mutat rá, hogy a magyar külügyes nem politikus, hanem valami egészen más. A hosszú évek óta tartó permanens röpködésének eredménye sem hozott egyebet, mint egy plecsnit Lavrovtól, rengeteg akkugyárat, s annak idején a használhatatlan lélegeztetőgépek tengerét. Szijjártó inkább egy rossz kalmár, aki azonban ebbéli tevékenységét ismeretlen hatalmak és emberek érdekében végzi büntetőjogi terhekkel.
Abban az értelemben azonban mégis külpolitikus volna, hogy rendelkezik egy ilyennek vindikált jogokkal, ami közül a legkedvesebbike a nagykövetek bekéretése, miközben kárál és toppogat a kis futsalos lábával. Immár sok éve mondogatnak fura dolgokat nagykövetek, más országok külügyesei vagy kormányai kies hazánkról, amely a NER fogságában szenvedve egy fekély lett Európa közepén. Szijjártó tehát gyakran toppogat és kéret be.
Mint most Julia Gross német nagykövetet is, aki beszédet mondott az emlegetett német egység ünnepén, ahová magyar kormány-, vagy állami ember nem ment el. Ez több modortalanságnál, ez egyértelmű üzenet. Hogy a nagykövet emiatt mondta, amit mondott, az nem egyértelmű, viszont amit beszélt, az egybeesik azzal, amiket amúgy mostanában szerte Európában tartanak Magyarországról, Orbánról, s így egyként rólunk is.
Az elmúlt hónapokban – illetve tán már években mérhető – Szijjártó szemében ebbe a hibába estek a finnek, a svédek, akikkel NATO-ügyben lehetett mocskos kis játékokat játszani, aztán jöttek a balti államok, a komplett EU, hogy az amerikai nagykövetről ne is beszéljünk, aki immár közellenség. Sorossal egy szinten van. Felsorolásunk nem teljes, hiszen, ha úgy vesszük, a komplett Nyugat rühell minket, s erre minden okuk meg is van. Ide jutottunk...
2024. október 3., csütörtök
LÁNYI: „AZ ORSZÁG RÁBÍZTA A RENDSZERVÁLTÁST MAGYAR PÉTERRE”
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.10.03.
A Heti Válasz e heti adásának vendégeként a „Válasz Online kedvenc prófétája”-címet is birtokló író, filozófus összetöri varázsgömbjét és nem hajlandó jósolni 2026-ra, ám azt megosztja nézőinkkel, hallgatóinkkal, mihez nem elég szerinte Magyar Péter „nagyszerű populizmusa”, miért nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz és Orbán Viktor képes lesz irányt váltani, valamint, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziójának vesztese miért éppen Magyarország. A stúdióban Lányi András. Akik kérdezik: Ablonczy Bálint és Stumpf András.
Néhány mondat az adásból:
„Ti is beszoptátok ezt! Orbán Balázs elszólta magát, az egész magyar sajtó ezen rugózik, ehhez képest Orbán Viktor, aki mégiscsak eggyel feljebb van, olyan arcpirító dolgokat jelentett be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amilyen még nem hagyta el magyar politikus száját!”
„A kereskedők bizonyára így kereskednek, államférfiak ellenben legalább igyekeznek fenntartani a látszatot, amelyen a közmorál múlik. Ebből a Rákóczi téren kijöhet valami, máshol nem. Gazdasági semlegesség? Miközben egyedüliként képviseljük hősiesen és harciasan a kínai gazdaság és az orosz imperialista politika érdekeit? Bár vannak még jelentkezők, de a nyugati civilizáció ellenségeinek érdekeit hatásosan egyelőre kizárólag mi képviseljük.” (Orbán Viktor „semlegességi” politikájáról.)
„Láttam kétdimenziós embert, akin már keresztülment a tank. Utána harminc éven át kétdimenziós országban éltem.” (1956-ban szerzett személyes élményeiről az Orbán Balázs-ügy kapcsán.)
„Ennek a háborúnak az igazi vesztese Magyarország.” (Az ország európai elszigetelődéséről és annak következményeiről.)
„A megmagyarázhatatlan, rigid butaság, amivel az oktatási válságot kezelték és kezelik, a mód, ahogy hagyták a MÁV-ot vasúti szerencsétlenséggé válni – nincs az a béketűrő nép, amelyet ez ne gondolkodtatna el.” (A kormányzásról.)
Lehet, hogy Bánk bánnak is voltak nádor korában vitatható döntései. Nem az erkölcsi feddhetetlensége, hanem a politikai tehetsége miatt szeretjük.” (Magyar Péterről és a Tisza-elnök Hadházy Ákos által feltárt korábbi, kétes szerződéskötési gyakorlatáról.)
„Ebben a történetben ő a tragikus, vagy tragikomikus hős.” (Hadházy Ákosról)
„Nem állnak le a hatos villamosok.” (A fővárosi patthelyzet hatásairól.)
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.10.03.
A Heti Válasz e heti adásának vendégeként a „Válasz Online kedvenc prófétája”-címet is birtokló író, filozófus összetöri varázsgömbjét és nem hajlandó jósolni 2026-ra, ám azt megosztja nézőinkkel, hallgatóinkkal, mihez nem elég szerinte Magyar Péter „nagyszerű populizmusa”, miért nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz és Orbán Viktor képes lesz irányt váltani, valamint, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziójának vesztese miért éppen Magyarország. A stúdióban Lányi András. Akik kérdezik: Ablonczy Bálint és Stumpf András.
Néhány mondat az adásból:
„Ti is beszoptátok ezt! Orbán Balázs elszólta magát, az egész magyar sajtó ezen rugózik, ehhez képest Orbán Viktor, aki mégiscsak eggyel feljebb van, olyan arcpirító dolgokat jelentett be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amilyen még nem hagyta el magyar politikus száját!”
„A kereskedők bizonyára így kereskednek, államférfiak ellenben legalább igyekeznek fenntartani a látszatot, amelyen a közmorál múlik. Ebből a Rákóczi téren kijöhet valami, máshol nem. Gazdasági semlegesség? Miközben egyedüliként képviseljük hősiesen és harciasan a kínai gazdaság és az orosz imperialista politika érdekeit? Bár vannak még jelentkezők, de a nyugati civilizáció ellenségeinek érdekeit hatásosan egyelőre kizárólag mi képviseljük.” (Orbán Viktor „semlegességi” politikájáról.)
„Láttam kétdimenziós embert, akin már keresztülment a tank. Utána harminc éven át kétdimenziós országban éltem.” (1956-ban szerzett személyes élményeiről az Orbán Balázs-ügy kapcsán.)
„Ennek a háborúnak az igazi vesztese Magyarország.” (Az ország európai elszigetelődéséről és annak következményeiről.)
„A megmagyarázhatatlan, rigid butaság, amivel az oktatási válságot kezelték és kezelik, a mód, ahogy hagyták a MÁV-ot vasúti szerencsétlenséggé válni – nincs az a béketűrő nép, amelyet ez ne gondolkodtatna el.” (A kormányzásról.)
Lehet, hogy Bánk bánnak is voltak nádor korában vitatható döntései. Nem az erkölcsi feddhetetlensége, hanem a politikai tehetsége miatt szeretjük.” (Magyar Péterről és a Tisza-elnök Hadházy Ákos által feltárt korábbi, kétes szerződéskötési gyakorlatáról.)
„Ebben a történetben ő a tragikus, vagy tragikomikus hős.” (Hadházy Ákosról)
„Nem állnak le a hatos villamosok.” (A fővárosi patthelyzet hatásairól.)
KI FOGJA KIFIZETNI A NYUGDÍJUNKAT? EGY SZÁMÍTÁS, AMIBŐL LÁTSZIK, MIÉRT TÉVÚT GYÁRI MUNKÁRA ALAPOZNI A MAGYAR GAZDASÁGOT
TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.10.03.
A romló demográfiai helyzet és a nyugdíjrendszer fenntartásának várható nehézségei miatt sokakat foglalkoztat, mit hoznak a következő évtizedek a magyar munkaerőpiacon, hogy alakul a munkaerőhiány, és hogy a problémáknak a vendégmunkások behozatala-e a megfelelő megoldása. Ebben a témában közölt elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelynek megállapítása szerint a jelenlegi trendből kiindulva
A cég azt írja, a munkaerő kiesését többféleképpen lehet ellensúlyozni:a külföldön élő, nagyrészt magasan képzett munkaerő hazavonzásával;
Utóbbi azonban megállapításuk szerint erősen kérdéses: a jelenlegi 300 ezer fős potenciális munkaerő-tartalékból le kell vonni többek közt az egészségi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat. Így viszont már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be. A kormány ettől függetlenül elkötelezettnek tűnik ebbe az irányba, a tervek szerint 2030-ig 460 milliárd forint uniós forrást költenek majd a foglalkoztatás növelésére.
A foglalkoztatottak számának visszaesése miatt első körben könnyen gondolhatnánk arra, hogy emiatt fokozatosan mérséklődik a keresettömeg is. A GKI azonban 2023-as kereseteket és az elmúlt 20 év reálbérnövekedési ütemét (átlag évi 3,1 százalék) alapul véve úgy számol, hogy a keresettömeg valójában így is nőni fog, mivel a pályakezdőknek és a nyugdíjba vonulóknak nem azonos a fizetésük. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépők és az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es –227 milliárdról 2043-ra –1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát
Ez a változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatáscsökkenését is...
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.10.03.
húsz év múlva legalább 700 ezer fővel lesz kevesebb a gazdaságilag aktív korú Magyarországon, ha a jelenlegi nyugdíjkorhatár lesz akkor is érvényben. Így a foglalkoztattak száma 530 ezer fővel csökken.
A cég azt írja, a munkaerő kiesését többféleképpen lehet ellensúlyozni:a külföldön élő, nagyrészt magasan képzett munkaerő hazavonzásával;
a nagy mennyiségű fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorításával (a munkaerő így más, hatékonyabb területekre áramolhat); valaminta munkaerőtartalék további bevonásával.
Utóbbi azonban megállapításuk szerint erősen kérdéses: a jelenlegi 300 ezer fős potenciális munkaerő-tartalékból le kell vonni többek közt az egészségi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat. Így viszont már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be. A kormány ettől függetlenül elkötelezettnek tűnik ebbe az irányba, a tervek szerint 2030-ig 460 milliárd forint uniós forrást költenek majd a foglalkoztatás növelésére.
A foglalkoztatottak számának visszaesése miatt első körben könnyen gondolhatnánk arra, hogy emiatt fokozatosan mérséklődik a keresettömeg is. A GKI azonban 2023-as kereseteket és az elmúlt 20 év reálbérnövekedési ütemét (átlag évi 3,1 százalék) alapul véve úgy számol, hogy a keresettömeg valójában így is nőni fog, mivel a pályakezdőknek és a nyugdíjba vonulóknak nem azonos a fizetésük. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépők és az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es –227 milliárdról 2043-ra –1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát
a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel (11,5 százalék) való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik.
Ez a változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatáscsökkenését is...
EGY ÁBRA A GYENGE FORINTRÓL
PORTFOLIÓ
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2024.10.03.
A magyar gazdasági modell egyik fő eleme, hogy a versenyképesség-teremtés, a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszköze a forintgyengítés.
Egyszerűen egy régiós, konvergáló országnak nincs más választása, mint a devizája folyamatos gyengítése, a nemzeti vagyon, jövedelem leértékelése – ha sikeres akar lenni. Ha szeretne a régió éllovas gazdasága lenni. Ha a legmagasabb egy főre jutó GDP-t szeretné. Ha szeretné, hogy az egy főre fogyasztása ne az utolsó legyen a régióban. Ha a régiós szinten magas béreket szeretne fizetni.
Eközben tegnap a zloty árfolyama új történelmi csúcsra ment a forinttal szemben. Szegény lengyelek!
Lásd még:
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2024.10.03.
- Ha a magyar gazdaság pénzügyi válságba keveredik, jól jön egy kis forintgyengülés.
- Ha épp nem futnak jól az exporttermékek a külpiacokon, akkor is lehet gyengíteni a forintot.
- Ha az erőltetett bérnövekedést nem bírnák a vállalataink, gyengébb forinttal lehet helyre rakni az itthoni és külföldi piacokon elszenvedett versenyképesség-csökkenést.
- Ha a gazdaságpolitika lépést téveszt, és borul a makroegyensúly, majd a forintgyengülés megment minket.
- Ha a gazdaságot magas nyomás alá akarjuk helyezni, felélve egyensúlyi tartalékainkat, kiváló eszköz a forint gyengítése.
- Ha félő, hogy a fentiek miatt tartósan magasabb infláció ki akar árazni minket a világpiacról, elkerülhetetlen, hogy hagyjuk leértékelődni a forintot.
Egyszerűen egy régiós, konvergáló országnak nincs más választása, mint a devizája folyamatos gyengítése, a nemzeti vagyon, jövedelem leértékelése – ha sikeres akar lenni. Ha szeretne a régió éllovas gazdasága lenni. Ha a legmagasabb egy főre jutó GDP-t szeretné. Ha szeretné, hogy az egy főre fogyasztása ne az utolsó legyen a régióban. Ha a régiós szinten magas béreket szeretne fizetni.
Eközben tegnap a zloty árfolyama új történelmi csúcsra ment a forinttal szemben. Szegény lengyelek!
ERASMUS-ÜGY: HIÁBA ÁLLÍT MÁST AZ ORBÁN-KORMÁNY, BRÜSSZEL ÉS BUDAPEST KÖZÖTT HÓNAPOK ÓTA NEM VOLT ÉRDEMI PÁRBESZÉD
NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2024.10.03.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosítása elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.
Lapunk értesülése szerint az Európai Bizottság (EB) nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítási javaslatot, amikor az kedden kikerült a kormány honlapjára.
A brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most társadalmi konzultációra bocsátott javaslatot az EB ismeri, hiszen tíz hónapja fekszik az asztalán.
A Népszavának több, egymástól független forrás megerősítette,
hogy Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról, ami elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.
Az EU 2022. decemberében függesztette fel az alapítványi formában működő egyetemek részvételét a két programban korrupciós veszély miatt.
A kedden közzétett törvényjavaslat valószínűleg nem egy frissen egyeztetett szöveg, ettől függetlenül a végén elnyerheti az EB tetszését, hiszen az év elején a felek már közel álltak a megegyezéshez. Miután magas rangú kormányzati tisztviselők távoztak a kuratóriumokból, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk. Ilyen volt a kuratóriumi tagok kiválasztására vonatkozó eljárás és a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. Budapest hosszabb mandátumot és rövidebb türelmi időt javasolt, mint Brüsszel, de ezeket a különbségeket egyikük sem ítélte áthidalhatatlannak. (Türelmi időnek nevezik az időszakot, amíg egy tisztségéről távozott politikusnak várnia kell, hogy kuratóriumi tagnak jelöljék).
Budapest és Brüsszel egészen a közelmúltig egymásra tolta a felelősséget az egyeztetések megakadása miatt, mindkét fővárosban azt állították, hogy a másik térfelén pattog a labda. A törvény módosításáról szóló előterjesztéssel a kormány abban reménykedhet, hogy sikerül felgyorsítania a megegyezéshez vezető folyamatot. Tegnap egyébként Palkovics László egykori miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az EU-val.
Szerző: HALMAI KATALIN
2024.10.03.
Lapunk értesülése szerint az Európai Bizottság (EB) nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítási javaslatot, amikor az kedden kikerült a kormány honlapjára.
A brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most társadalmi konzultációra bocsátott javaslatot az EB ismeri, hiszen tíz hónapja fekszik az asztalán.
A Népszavának több, egymástól független forrás megerősítette,
hogy Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról, ami elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.
Az EU 2022. decemberében függesztette fel az alapítványi formában működő egyetemek részvételét a két programban korrupciós veszély miatt.
A kedden közzétett törvényjavaslat valószínűleg nem egy frissen egyeztetett szöveg, ettől függetlenül a végén elnyerheti az EB tetszését, hiszen az év elején a felek már közel álltak a megegyezéshez. Miután magas rangú kormányzati tisztviselők távoztak a kuratóriumokból, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk. Ilyen volt a kuratóriumi tagok kiválasztására vonatkozó eljárás és a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. Budapest hosszabb mandátumot és rövidebb türelmi időt javasolt, mint Brüsszel, de ezeket a különbségeket egyikük sem ítélte áthidalhatatlannak. (Türelmi időnek nevezik az időszakot, amíg egy tisztségéről távozott politikusnak várnia kell, hogy kuratóriumi tagnak jelöljék).
Budapest és Brüsszel egészen a közelmúltig egymásra tolta a felelősséget az egyeztetések megakadása miatt, mindkét fővárosban azt állították, hogy a másik térfelén pattog a labda. A törvény módosításáról szóló előterjesztéssel a kormány abban reménykedhet, hogy sikerül felgyorsítania a megegyezéshez vezető folyamatot. Tegnap egyébként Palkovics László egykori miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az EU-val.
„OLYAN SZINTEN VAN KIVÉREZTETVE EZ A NÉGY EGYETEM, HOGY NEM SZÁLLTUNK VOLNA EL 200 SZÁZALÉKOS KÖVETELÉSSEL SEM”
NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.10.01.
A megalázóan alacsony fizetések rendezéséért a Zeneakadémia küldöttsége jövő pénteken tárgyal a kormánnyal. Tóth Balázs szakszervezeti küldött küzd a béremelésért.
Legutóbbi sajtóközleményükben tarthatatlan helyzetről írnak. Miért?
Az ELTE-n Tátrai Annamária statisztikusként készített vizsgálatának metodikája szerint mi is összeállítottuk a magunk bértábláját. A Zeneakadémián két bértábla érvényes: a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok a felsőoktatási bértábla, míg a támogatói kör, vagyis az adminisztráció, a gazdasági munkatársak, a hangszerészek és karbantartó kollégák a közalkalmazotti bértábla szerint kapnak fizetést. Mindkettő hihetetlenül elavult. Kiderült, hogy bár a QS egyetemi világranglistán a Zeneakadémia a rendkívül előkelő 22. helyet tudhatja magáénak, a béreket tekintve sereghajtó még a négy állami fenntartású magyar egyetem között is. Egy docens nettó 341 ezer, egy professzor nettó 510 ezer forintot kap. Ez arcpirító.
Mi a követelésük?
A munkáltatói döntésen alapuló, 2021-22-ben bevezetett 15+15 százalék beépítése az alapbérbe, és ezt beépítve azonnal 50 százalékos emelés. Ez első hallásra magasnak tűnhet, de olyan szinten van kivéreztetve ez a négy egyetem, hogy nem szálltunk volna el 200 százalékos követeléssel sem. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését is követeljük, ez 636 ezer forint. Kirívó az is, hogy a doktori ösztöndíjból nem lehet ma már megélni, tehát ott is nagyon komoly emelést szeretnénk elérni. Az egész kulcsa egyébként a képzési normatíva jelentős, 50 százalékos emelése lehetne.
Mit tettek eddig?
Januárban elkezdtük gyűjteni az aláírásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd ehhez kapcsolódott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), nem sokkal később a Zeneakadémia, végül a Képzőművészeti Egyetem is. Addig nem volt még példa arra, hogy a négy állami egyetem összefogjon, és hogy több mint háromezer aláírás összegyűljön. Ez nagyon nagy szó. Levélben küldött követeléseinkre nem kaptunk választ, ezért demonstratívan személyesen adtuk át az aláírásokat. És hát mit ad isten, ahogy összegyűltünk a minisztérium előtt, kijött Hankó Balázs – akkor még államtitkárként –, és szívélyesen fogadott bennünket, betessékelt, hogy beszélgessünk. Készültek fotók is erről, amelyek Hankó Balázs Facebook-oldalán nagyon jól mutatnak. Akkor megígérte, hogy a kétszer 15 százalék – amit eddig is kaptunk – alapbérbe emelésének akadálya nem lehet, a többiről azóta – több mint 80 napja – nem esett szó.
Kiadtak szeptember 12-én egy sajtónyilatkozatot. Erre született válasz?
Az Index feltett a felsőoktatási dolgozók béremelése kapcsán egy kérdést Gulyás Gergelynek, aki annyit mondott, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kevésbé illetékes. Meglepő válasz volt: a KIM-hez tartozik a négy állami egyetem, illetve az összes többi is bizonyos értelemben. Nem sokkal ezután az államtitkár meghívta először a BME-t, aztán az ELTE-t, majd minket, végül pedig a Képzőt is. Gyanítom, hogy a külön-külön meghívások legfőbb oka, hogy roncsolja és megbontsa a négy egyetem összefogását. Innen üzenem, nem fog sikerülni, nem térünk el a követeléseinktől...
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.10.01.
Legutóbbi sajtóközleményükben tarthatatlan helyzetről írnak. Miért?
Az ELTE-n Tátrai Annamária statisztikusként készített vizsgálatának metodikája szerint mi is összeállítottuk a magunk bértábláját. A Zeneakadémián két bértábla érvényes: a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok a felsőoktatási bértábla, míg a támogatói kör, vagyis az adminisztráció, a gazdasági munkatársak, a hangszerészek és karbantartó kollégák a közalkalmazotti bértábla szerint kapnak fizetést. Mindkettő hihetetlenül elavult. Kiderült, hogy bár a QS egyetemi világranglistán a Zeneakadémia a rendkívül előkelő 22. helyet tudhatja magáénak, a béreket tekintve sereghajtó még a négy állami fenntartású magyar egyetem között is. Egy docens nettó 341 ezer, egy professzor nettó 510 ezer forintot kap. Ez arcpirító.
Mi a követelésük?
A munkáltatói döntésen alapuló, 2021-22-ben bevezetett 15+15 százalék beépítése az alapbérbe, és ezt beépítve azonnal 50 százalékos emelés. Ez első hallásra magasnak tűnhet, de olyan szinten van kivéreztetve ez a négy egyetem, hogy nem szálltunk volna el 200 százalékos követeléssel sem. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését is követeljük, ez 636 ezer forint. Kirívó az is, hogy a doktori ösztöndíjból nem lehet ma már megélni, tehát ott is nagyon komoly emelést szeretnénk elérni. Az egész kulcsa egyébként a képzési normatíva jelentős, 50 százalékos emelése lehetne.
Mit tettek eddig?
Januárban elkezdtük gyűjteni az aláírásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd ehhez kapcsolódott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), nem sokkal később a Zeneakadémia, végül a Képzőművészeti Egyetem is. Addig nem volt még példa arra, hogy a négy állami egyetem összefogjon, és hogy több mint háromezer aláírás összegyűljön. Ez nagyon nagy szó. Levélben küldött követeléseinkre nem kaptunk választ, ezért demonstratívan személyesen adtuk át az aláírásokat. És hát mit ad isten, ahogy összegyűltünk a minisztérium előtt, kijött Hankó Balázs – akkor még államtitkárként –, és szívélyesen fogadott bennünket, betessékelt, hogy beszélgessünk. Készültek fotók is erről, amelyek Hankó Balázs Facebook-oldalán nagyon jól mutatnak. Akkor megígérte, hogy a kétszer 15 százalék – amit eddig is kaptunk – alapbérbe emelésének akadálya nem lehet, a többiről azóta – több mint 80 napja – nem esett szó.
Kiadtak szeptember 12-én egy sajtónyilatkozatot. Erre született válasz?
Az Index feltett a felsőoktatási dolgozók béremelése kapcsán egy kérdést Gulyás Gergelynek, aki annyit mondott, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kevésbé illetékes. Meglepő válasz volt: a KIM-hez tartozik a négy állami egyetem, illetve az összes többi is bizonyos értelemben. Nem sokkal ezután az államtitkár meghívta először a BME-t, aztán az ELTE-t, majd minket, végül pedig a Képzőt is. Gyanítom, hogy a külön-külön meghívások legfőbb oka, hogy roncsolja és megbontsa a négy egyetem összefogását. Innen üzenem, nem fog sikerülni, nem térünk el a követeléseinktől...
Lásd még:
ADÓPARADICSOM A FOCISTÁK SZÁMÁRA MAGYARORSZÁG
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.03.
Rendkívül kevés adót fizetnek Magyarországon a focisták. Vannak országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a futballcsapatoknak, mint itthon. Ez komoly versenyelőny a magyar együtteseknek, így fordulhat elő, hogy a hazai focisták fizetése már a francia élvonalban szereplő labdarúgókéval vetekszik.
Így egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.03.
Többet ad, kevesebbet vesz el az állam
Korábban többször írtunk róla, hogy 2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez még úgy is rengeteg, hogy a 2010 környéki számokat jó eséllyel torzítják a csapatok akkori költségcsökkentő trükközései.
Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
Az, hogy a magyarországi focistafizetések a 2020-as évek elejére nyugat-európai szinten is versenyképesek lettek, elsősorban a hazai labdarúgásba áramló – főként állami – százmilliárdoknak köszönhető. A futball közvetlen állami támogatása mellett azonban van még egy tényező, ami jelentősen javítja a magyar csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon: a rendkívül kedvező adózási feltételek.
Korábban többször írtunk róla, hogy 2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez még úgy is rengeteg, hogy a 2010 környéki számokat jó eséllyel torzítják a csapatok akkori költségcsökkentő trükközései.
Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
Az, hogy a magyarországi focistafizetések a 2020-as évek elejére nyugat-európai szinten is versenyképesek lettek, elsősorban a hazai labdarúgásba áramló – főként állami – százmilliárdoknak köszönhető. A futball közvetlen állami támogatása mellett azonban van még egy tényező, ami jelentősen javítja a magyar csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon: a rendkívül kedvező adózási feltételek.
A magyar állam a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonja el, mint ami más országokban jellemző.
Így egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub...
VANCE ÉS WALZ VITÁJA MEGMUTATTA AZ AMERIKAI POLITIKA ÚJ KÖZEPÉT | AMERIKÁNÓ #04
PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.03.
Trump és Harris után most az alelnökjelöltjeiken volt a sor, hogy kamerák előtt csapjanak össze. A Trump helyettese által megnyert vita meglepően barátságosra sikerült, és az amerikánós srácok azon tűnődnek, ez vajon még a régivágású politika hatása vagy valami újnak voltak tanúi. Az adás második részében pedig újabb feltörekvő politikusról, ezúttal Pete Buttigieg-ről vitáznak.
Az első Amerikánó-hírlevelet itt éritek el:
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.03.
Trump és Harris után most az alelnökjelöltjeiken volt a sor, hogy kamerák előtt csapjanak össze. A Trump helyettese által megnyert vita meglepően barátságosra sikerült, és az amerikánós srácok azon tűnődnek, ez vajon még a régivágású politika hatása vagy valami újnak voltak tanúi. Az adás második részében pedig újabb feltörekvő politikusról, ezúttal Pete Buttigieg-ről vitáznak.
Az első Amerikánó-hírlevelet itt éritek el:
https://24.hu/kulfold/2024/10/02/amer...
John Oliver videóját a Boeing hanyatlásáról pedig itt:
John Oliver videóját a Boeing hanyatlásáról pedig itt:
• Boeing: Last Week Tonight with John O... 
MÉG PUTYIN SEM TUD EGYEDÜL NUKLEÁRIS HÁBORÚT KIROBBANTANI | KEREKASZTAL | QUBIT.LIVE #9
QUBIT LIVE #9
Szerző: QUBIT
2024.10.03.
Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ez is előkerült a 9. Qubit Live második felvonásában, Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián kerekasztal-beszélgetésében.
Szerző: QUBIT
2024.10.03.
Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ez is előkerült a 9. Qubit Live második felvonásában, Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián kerekasztal-beszélgetésében.
Lásd még:
HIÁBA HIVATKOZIK RÁJUK, A MAGYAR „SZUVERENITÁSVÉDELEM" NEM A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK PÉLDÁJÁT KÖVETI
LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.10.02.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Lánczi Tamás egy nyár végi panelbeszélgetésen a következőt nyilatkozta:
„Egyre több ország tesz (a külföldi befolyásolás ellen), változás zajlik a világban. Olyan tektonikai mozgások vannak, amelyek aláássák és megrendítik a nemzetállami szuverenitást, születnek sorban lényegében a szuverenitásvédelmi törvények, amelyek megpróbálják a jelenséget visszaszorítani. (…) Legutóbb éppen Franciaország fogadott el egy nagyon erőteljes törvényt, a magyarnál összehasonlíthatatlanul erősebbet”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján elérhető, „Franciaország a magyar szuverentisávédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét” című hír és „A Franciaország elleni külföldi beavatkozások megelőzését célzó törvényről” című dokumentum ugyanezt az érvelést hivatott alátámasztani.
A júliusban kihirdetett, brit és amerikai regisztrációs törvényeket követő új francia szabályozás valóban a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, nagy általánosságban a kibertámadások, rejtve maradó befolyásolási kísérletek és dezinformációs támadások számának növekedése miatt – de alapvetően eltérő szándékkal és módszerekkel...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.10.02.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.
Lánczi Tamás egy nyár végi panelbeszélgetésen a következőt nyilatkozta:
„Egyre több ország tesz (a külföldi befolyásolás ellen), változás zajlik a világban. Olyan tektonikai mozgások vannak, amelyek aláássák és megrendítik a nemzetállami szuverenitást, születnek sorban lényegében a szuverenitásvédelmi törvények, amelyek megpróbálják a jelenséget visszaszorítani. (…) Legutóbb éppen Franciaország fogadott el egy nagyon erőteljes törvényt, a magyarnál összehasonlíthatatlanul erősebbet”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján elérhető, „Franciaország a magyar szuverentisávédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét” című hír és „A Franciaország elleni külföldi beavatkozások megelőzését célzó törvényről” című dokumentum ugyanezt az érvelést hivatott alátámasztani.
A júliusban kihirdetett, brit és amerikai regisztrációs törvényeket követő új francia szabályozás valóban a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, nagy általánosságban a kibertámadások, rejtve maradó befolyásolási kísérletek és dezinformációs támadások számának növekedése miatt – de alapvetően eltérő szándékkal és módszerekkel...
2024. október 2., szerda
KEVESEBB SZEMÉLYESKEDÉS, TÖBB POLITIKA JELLEMEZTE AZ ALELNÖKJELÖLTEK VITÁJÁT
444.HU
Szerző: BENICS MÁRK
2024.10.02.
Kamala Harris és Donald Trump személyeskedésektől nem mentes vitája után három héttel a két alelnökjelölt, Tim Walz minnesotai kormányzó és J.D. Vance ohiói szenátor is vitázott egymással, de ez a vita inkább a politikáról és konkrét kérdésekről szólt, nem egymás ócsárolásáról. Előtte és utána is kezet fogtak, sőt, a végén még feleségeiket is bemutatták a másiknak.
A kedd esti vitának az adott jelentőséget, hogy ez volt az utolsó lehetőség a választók meggyőzésére, Trump ugyanis azt mondta, nem áll ki Harris ellen még egyszer, mert: „már mindent megbeszéltünk, és szerintem ők sem akarják [a vitát].”
A CBS által szervezett másfél órás vita elején Vance sokkal magabiztosabbnak tűnt, válaszai gördülékenyek voltak, és Trumpnál jobban terelte a vitát olyan témákra, ami a republikánusoknak kedvezett, például a gazdaságra és bevándorlásra. Folyamatosan emlékeztette a közönséget arra, hogy Kamala Harris az elmúlt éveket a Fehér Házban töltötte, nem most kellene nagy ígéreteket tennie.
Lásd még:
Watch: CBS News Vice Presidential Debate simulcast
Szerző: BENICS MÁRK
2024.10.02.
Kamala Harris és Donald Trump személyeskedésektől nem mentes vitája után három héttel a két alelnökjelölt, Tim Walz minnesotai kormányzó és J.D. Vance ohiói szenátor is vitázott egymással, de ez a vita inkább a politikáról és konkrét kérdésekről szólt, nem egymás ócsárolásáról. Előtte és utána is kezet fogtak, sőt, a végén még feleségeiket is bemutatták a másiknak.
A kedd esti vitának az adott jelentőséget, hogy ez volt az utolsó lehetőség a választók meggyőzésére, Trump ugyanis azt mondta, nem áll ki Harris ellen még egyszer, mert: „már mindent megbeszéltünk, és szerintem ők sem akarják [a vitát].”
A CBS által szervezett másfél órás vita elején Vance sokkal magabiztosabbnak tűnt, válaszai gördülékenyek voltak, és Trumpnál jobban terelte a vitát olyan témákra, ami a republikánusoknak kedvezett, például a gazdaságra és bevándorlásra. Folyamatosan emlékeztette a közönséget arra, hogy Kamala Harris az elmúlt éveket a Fehér Házban töltötte, nem most kellene nagy ígéreteket tennie.
„Ha Kamala Harrisnek olyan nagyszerű tervei vannak a középosztály problémáinak megoldására, akkor most kellene megvalósítania azokat.
Nem amikor előléptetést kér a szavazóktól, hanem abban a tisztségben, amit az amerikai szavazók adtak neki három és fél évvel ezelőtt” – mondta.
Waltz azért idővel belejött, a bevándorlás témájában mindketten jól hangzó üzeneteket közvetítettek. Természetesen most is felmerült az azóta megcáfolt, macska- és kutyaevő haiti bevándorlók ügye. Walz szerint Trumpék valótlan állításai veszélybe sodortak emberek, Vance azonban visszautasította a vádakat, amik szerint hamis állításokat terjesztett. „Azok az emberek, akik miatt a legjobban aggódom az ohiói Springfieldben, azok az amerikai állampolgárok, akiknek az életét tönkretette Kamala Harris határpolitikája” – mondta.
Walz ugyanakkor rámutatott arra, hogy Trump az év elején ellenezte a kétpárti, minden korábbinál szigorúbb bevándorlási törvényjavaslatot. „Hiszem, hogy Vance szenátor megoldást akar, de azzal, hogy Donald Trump mellé áll, és nem működik együtt a megoldásban, ez ebből csak beszédtéma lesz, és amikor ez beszédtéma lesz, dehumanizálunk és gazemberré teszünk más emberi lényeket”. Vance erre reagálva arról beszélt, hogy Walz jobban szimpatizál az őshonos amerikaiak helyzetével, mint Harris. „Szerintem te meg akarod oldani ezt a problémát, de nem hiszem, hogy Kamala Harris ezt tenné” - mondta. Itt Walz közbeszúrta azt is, hogy Trumpnak ugyanúgy volt 4 éve volt megoldani a kérdést, mégis alig ért el valamit...
Waltz azért idővel belejött, a bevándorlás témájában mindketten jól hangzó üzeneteket közvetítettek. Természetesen most is felmerült az azóta megcáfolt, macska- és kutyaevő haiti bevándorlók ügye. Walz szerint Trumpék valótlan állításai veszélybe sodortak emberek, Vance azonban visszautasította a vádakat, amik szerint hamis állításokat terjesztett. „Azok az emberek, akik miatt a legjobban aggódom az ohiói Springfieldben, azok az amerikai állampolgárok, akiknek az életét tönkretette Kamala Harris határpolitikája” – mondta.
Walz ugyanakkor rámutatott arra, hogy Trump az év elején ellenezte a kétpárti, minden korábbinál szigorúbb bevándorlási törvényjavaslatot. „Hiszem, hogy Vance szenátor megoldást akar, de azzal, hogy Donald Trump mellé áll, és nem működik együtt a megoldásban, ez ebből csak beszédtéma lesz, és amikor ez beszédtéma lesz, dehumanizálunk és gazemberré teszünk más emberi lényeket”. Vance erre reagálva arról beszélt, hogy Walz jobban szimpatizál az őshonos amerikaiak helyzetével, mint Harris. „Szerintem te meg akarod oldani ezt a problémát, de nem hiszem, hogy Kamala Harris ezt tenné” - mondta. Itt Walz közbeszúrta azt is, hogy Trumpnak ugyanúgy volt 4 éve volt megoldani a kérdést, mégis alig ért el valamit...
Watch: CBS News Vice Presidential Debate simulcast
AMERIKAI NÉPSZAVA: AZ ORBÁN-REZSIM A TÖMEGGYILKOS TERRORISTA IRÁN SZÖVETSÉGESE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.10.02.
Noha mindenki tudta, Irán támogatja a Hezbollah nevű tömeggyilkos terrorszervezetet, az Izrael elleni nyílt támadásával Irán egyértelművé tette, hogy a Hezbollah Iránnal azonos. Az izraeli sikeres akciók Libanonban a Hezbollah vezetői ellen, nem egy szimpatizáns szervezet veszteségeit okozták, hanem Irán veszteségei. Ezt tette egyértelművé a terrorista állam.
Formálisan Iránnak semmi köze nem lenne ahhoz, hogy mit csinál Izrael Libanonban, egy nyilvánvalóan tömeggyilkos terrorszervezet vezetőit és tagjait hogyan számolja fel. Izrael brutális bombázásával Irán magára vállalta a Hezbollahot és a Hezbollah terrorakcióit. Ez teljese új helyzetet teremt a világban, nyíltan szemben állnak az igazi harcoló felek.
Irán terrorista állam, amely a Hezbollah neve alatt eddig is háborúban állt Izraellel, eddig is gyilkolta a zsidó állam civil polgárait. Ezt vállalta most fel Irán, nyíltan kilépve a sötétből, s tette világossá, hogy ő az Izraellel harcoló fél. Ezt a terrorista államot támogatják az olyan lator államok, mint Putyin Oroszországa és a vele szövetséges orbáni Magyarország.
Ez utóbbi kétszínűsége nyilvánvaló, mert az izraeli demokrácia rombolása miatt, illiberális alapon, barátkozott Netanjahuval, akinek sikerült a Soros-ellenes propagandával beállni az antiszemita és náci szélsőjobboldal mellé a világban, míg oroszpártisága révén Orbán tagja az Iránt, a Hezbollahot és a Hamaszt támogató antiszemita, terrorista árnyékkoalíciónak.
Magyarország szoros kapcsolatban áll Iránnal, nukleáris együttműködés van a két ország között. Irán nukleáris programja egyértelműen Izrael elleni nukleáris fegyverkezést jelent. Magyarország a Hezbollah harcosok kezében felrobbant csipogókkal lebukott, hogy részt vesz a Hezbollah titkos felfegyverzésének segítésében. Ebbe a láncba lépett be a Moszad.
A magyar külügyminiszter gyakran jár Iránba. Soha nem derül ki, hogy mi volt a látogatás valódi célja, miután itt minden mindennel összefügg: Irán nemcsak a Hezbollah mögött áll, hanem a jemeni hutikat is támogatja, és fegyvereket ad az oroszoknak is az Ukrajna elleni háborújukhoz. Szijjártó pedig ingázik a felek között.
Ahogy súlyos iráni politikusok is járnak Budapestre, akik közül Ahmadenizsád személye mutatja meg leginkább, kikkel barátkozik az Orbán-rezsim. A holokauszttagadó volt iráni elnök be sem utazhatna egy demokratikus országba. Magyarországon azonban titokzatos látogatást tett, nyilvánvalóan hivatalos céllal és állami segédlettel.
Az Izrael-gyűlölő, antiszemita szörnyeteg előadást tarthatott a közszolgálati egyetemen, de a látogatás valódi célja olyan titkos tárgyalás volt, mely a kiszivárgott hírek szerint hajnalig tartott a magyar titkosszolgálat és a magyar kormány szervezésében. Úgy maszkírozták az akciót, hogy Budapest „közvetített” Izrael és Irán között. Ha így volt, nem volt sikeres.
A Hezbollah pedig Irán terrorszervezete, így aki Iránnal barátkozik, üzletel, az antiszemita terrorizmust támogat. Márpedig az egyértelmű, hogy Magyarország részt vesz a Hezbollah katonai kommunikációs eszközökkel való felszerelésében. Ez bizalmi kapcsolatot feltételez a terrorista Irán és az Orbán-rezsim között, mindennek hátterében pedig Moszkva áll.
Magyarország régi támogatója az Izrael-ellenes terrorizmusnak, amelynek szálai még a régi szovjet hírszerzés és a magyar titkosszolgálat kapcsolataihoz nyúlnak vissza, s a kapcsolat soha nem szakadt meg. Ellenkezőleg, soha nem volt ilyen erős és élénk, amikor Orbán már a világterrorizmus és az orosz terjeszkedés része, a Közel-Keleten és Afrikában is.
Ezek alapján a csipogókat a Hezbollahnak szállító láncolatban a magyar-bolgár fedőcégek eredetileg nem az izraeli titkosszolgálat fedőcégei voltak, hanem az orosz-magyar-iráni hálózat részei. Ezt a hálózatot tárta fel Izrael, és az akciónak ismeretlen pontján (kezdetén vagy közben) belépett a hálózatba és meghekkelte a technikát. Orbán két kapura játszik.
Orbán világpolitikai szerepe ma már egyértelmű: az orosz állam kiterjesztett karja, orosz érdekek kiszolgálója, az orosz terjeszkedés része. Ebben a minőségében a terrorizmus és a fegyverkereskedelem, a nemzetközi pénzügyi és titkosszolgálati alvilág része, amelyből az Orbán-család nyilvánvalóan közvetlenül is részesedik...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.10.02.
Formálisan Iránnak semmi köze nem lenne ahhoz, hogy mit csinál Izrael Libanonban, egy nyilvánvalóan tömeggyilkos terrorszervezet vezetőit és tagjait hogyan számolja fel. Izrael brutális bombázásával Irán magára vállalta a Hezbollahot és a Hezbollah terrorakcióit. Ez teljese új helyzetet teremt a világban, nyíltan szemben állnak az igazi harcoló felek.
Irán terrorista állam, amely a Hezbollah neve alatt eddig is háborúban állt Izraellel, eddig is gyilkolta a zsidó állam civil polgárait. Ezt vállalta most fel Irán, nyíltan kilépve a sötétből, s tette világossá, hogy ő az Izraellel harcoló fél. Ezt a terrorista államot támogatják az olyan lator államok, mint Putyin Oroszországa és a vele szövetséges orbáni Magyarország.
Ez utóbbi kétszínűsége nyilvánvaló, mert az izraeli demokrácia rombolása miatt, illiberális alapon, barátkozott Netanjahuval, akinek sikerült a Soros-ellenes propagandával beállni az antiszemita és náci szélsőjobboldal mellé a világban, míg oroszpártisága révén Orbán tagja az Iránt, a Hezbollahot és a Hamaszt támogató antiszemita, terrorista árnyékkoalíciónak.
Magyarország szoros kapcsolatban áll Iránnal, nukleáris együttműködés van a két ország között. Irán nukleáris programja egyértelműen Izrael elleni nukleáris fegyverkezést jelent. Magyarország a Hezbollah harcosok kezében felrobbant csipogókkal lebukott, hogy részt vesz a Hezbollah titkos felfegyverzésének segítésében. Ebbe a láncba lépett be a Moszad.
A magyar külügyminiszter gyakran jár Iránba. Soha nem derül ki, hogy mi volt a látogatás valódi célja, miután itt minden mindennel összefügg: Irán nemcsak a Hezbollah mögött áll, hanem a jemeni hutikat is támogatja, és fegyvereket ad az oroszoknak is az Ukrajna elleni háborújukhoz. Szijjártó pedig ingázik a felek között.
Ahogy súlyos iráni politikusok is járnak Budapestre, akik közül Ahmadenizsád személye mutatja meg leginkább, kikkel barátkozik az Orbán-rezsim. A holokauszttagadó volt iráni elnök be sem utazhatna egy demokratikus országba. Magyarországon azonban titokzatos látogatást tett, nyilvánvalóan hivatalos céllal és állami segédlettel.
Az Izrael-gyűlölő, antiszemita szörnyeteg előadást tarthatott a közszolgálati egyetemen, de a látogatás valódi célja olyan titkos tárgyalás volt, mely a kiszivárgott hírek szerint hajnalig tartott a magyar titkosszolgálat és a magyar kormány szervezésében. Úgy maszkírozták az akciót, hogy Budapest „közvetített” Izrael és Irán között. Ha így volt, nem volt sikeres.
A Hezbollah pedig Irán terrorszervezete, így aki Iránnal barátkozik, üzletel, az antiszemita terrorizmust támogat. Márpedig az egyértelmű, hogy Magyarország részt vesz a Hezbollah katonai kommunikációs eszközökkel való felszerelésében. Ez bizalmi kapcsolatot feltételez a terrorista Irán és az Orbán-rezsim között, mindennek hátterében pedig Moszkva áll.
Magyarország régi támogatója az Izrael-ellenes terrorizmusnak, amelynek szálai még a régi szovjet hírszerzés és a magyar titkosszolgálat kapcsolataihoz nyúlnak vissza, s a kapcsolat soha nem szakadt meg. Ellenkezőleg, soha nem volt ilyen erős és élénk, amikor Orbán már a világterrorizmus és az orosz terjeszkedés része, a Közel-Keleten és Afrikában is.
Ezek alapján a csipogókat a Hezbollahnak szállító láncolatban a magyar-bolgár fedőcégek eredetileg nem az izraeli titkosszolgálat fedőcégei voltak, hanem az orosz-magyar-iráni hálózat részei. Ezt a hálózatot tárta fel Izrael, és az akciónak ismeretlen pontján (kezdetén vagy közben) belépett a hálózatba és meghekkelte a technikát. Orbán két kapura játszik.
Orbán világpolitikai szerepe ma már egyértelmű: az orosz állam kiterjesztett karja, orosz érdekek kiszolgálója, az orosz terjeszkedés része. Ebben a minőségében a terrorizmus és a fegyverkereskedelem, a nemzetközi pénzügyi és titkosszolgálati alvilág része, amelyből az Orbán-család nyilvánvalóan közvetlenül is részesedik...
ORBÁN VIKTOR A POLITIKAI ÉRDEKEIN TÚL IS VONZÓDIK NETANJAHUHOZ – NOVÁK ATTILA A KULTÚRTÁJBAN
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.02.
Nem gondolkodhatunk európai aggyal a közel-keleti konfliktusról, a fundamentalista szervezetekkel nagyon nehéz civilizált módon társalogni, ott nem beszélik a szeretet nyelvét, csak az erőből, a rakétákból értenek – fogalmazott Kultúrtáj című műsorunkban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa, volt tel-avivi kulturális attasé, akit a gázai háború egy évéről és a libanoni helyzetről kérdeztünk (a felvétel a libanoni bevonulás és Irán támadása előtti napon készült).
- Miért érzi úgy Izrael, hogy most többet megtehet, mint máskor?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.02.
Nem gondolkodhatunk európai aggyal a közel-keleti konfliktusról, a fundamentalista szervezetekkel nagyon nehéz civilizált módon társalogni, ott nem beszélik a szeretet nyelvét, csak az erőből, a rakétákból értenek – fogalmazott Kultúrtáj című műsorunkban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa, volt tel-avivi kulturális attasé, akit a gázai háború egy évéről és a libanoni helyzetről kérdeztünk (a felvétel a libanoni bevonulás és Irán támadása előtti napon készült).
- Miért érzi úgy Izrael, hogy most többet megtehet, mint máskor?
- Kiszélesedhet-e a konfliktus nagy háborúvá?
- Miért nő Benjamin Netanjahu népszerűsége a válságok és a háború ellenére is?
- Hogyan tudott beférkőzni a terrorszervezetekbe az izraeli titkosszolgálat, és mi köze ehhez Magyarországnak?
- Milyen hatással van a repülőtéri biztonságra a felrobbant csipogók ügye?
- Az arab államoknak miért nem érdeke, hogy segítsen a palesztinokon?
- Hogyan avatkozik bele Oroszország a közel-keleti harcokba?
REGIONÁLIS HÁBORÚ A KÖZEL-KELETEN? KIS-BENEDEK JÓZSEF, INFORÁDIÓ, ARÉNA
INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.02.
Lokalizálható-e az Irán Izrael konfliktus vagy regionális háborúval fenyegeti a térséget?
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.02.
Lokalizálható-e az Irán Izrael konfliktus vagy regionális háborúval fenyegeti a térséget?
Milyen térségbeli államok sodródhatnak bele vagy maradhatnak ki a konfliktusból?
Milyen csapás-ellencsapás sorozat várható a közeljövőben?
Milyen katonai képességei vannak Iránnak és Izraelnek?
Mi Irán stratégiai célja Izrael támadásával?
Mi Izrael célja a libanoni művelettel?
Átterjedhet e a konfliktus bármilyen formában Európára?
Hogyan lehet kimenekíteni a Libanonban és Izraelben elő európai állampolgárokat?
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.10.02-én. Podcast.
BUDAPEST UTÁN SZEGEDEN IS IVÁNYI GÁBORÉKNAK ADOTT IGAZAT A BÍRÓSÁG, DE AZ ÍTÉLETEK MÉG NEM JOGERŐSEK
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.10.02.
A Fővárosi Törvényszék után a Szegedi Törvényszék is megalapozottnak ítélte a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét a bezáratott oktatási intézményeire. A határozat ellen nyolc napon belül még lehet fellebbezni. A korábban megszületett budapesti hasonló ítélet ellen a fővárosi Kormányhivatal már fellebbezett, így a Sára Botondék által bezáratott budapesti MET-iskolák ügye a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. Közben a MET ezerrel dolgozik azon, hogy mentse, ami menthető: keresik a pedagógia programjuk megmentésének alternatív megoldását alapítványon keresztül létrehozott fejlesztő központok létrehozásával. Az oktatási intézményeik hálózatát csak jogerős bírósági döntések és hosszabb távon is biztos lábakon álló anyagi bázis megléte esetén kezdenék újraépíteni.
A Szegedi Törvényszék is megalapozottnak ítélte a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – tudatta a MET portálunkhoz is eljuttatott közleménye. Az indoklásban a többi között a következőkre hivatkoztak: „... az intézmény tanulóinak jelentős hányada sajátos nevelési igényű gyermek, akik számára a tanulási környezet megváltoztatása, beilleszkedés az új osztályközösségekbe, az új nevelőkkel való kapcsolat kialakítása jelentős nehézségeket okoz... az alperes a határozata meghozatalakor ezt a körülményt figyelmen kívül hagyta, a törlés indokoltságát a felperes saját érdekkörében felmerülő adó- illetőleg közműtartozására alapozta... a 2024/2025. évi tanév megkezdése előtti utolsó munkanapon a határozatban foglaltak végrehajtása nagyobb veszteséggel és érdeksérelemmel jár, mint annak végrehajtásban történő felfüggesztése”. Leszögezték, hogy életszerűtlen és a határidőben kivitelezhetetlen elvárás „volt a tanulóknak a tanév kezdetéig történő értesítése és a személyre szabott tájékoztatása arról, mely intézmény jogosult az egyes tanulók fogadására. Egyetértett továbbá azzal is, hogy a kijelölt intézmények nem feltétlenül felelnek meg a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeinek, amely a törölt intézményekben jogviszonnyal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók jogos érdekeit is sérti.”
A határozat nem jogerős, nyolc napon belül megfellebbezhető...
Szerző: NVZS
2024.10.02.
A Szegedi Törvényszék is megalapozottnak ítélte a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – tudatta a MET portálunkhoz is eljuttatott közleménye. Az indoklásban a többi között a következőkre hivatkoztak: „... az intézmény tanulóinak jelentős hányada sajátos nevelési igényű gyermek, akik számára a tanulási környezet megváltoztatása, beilleszkedés az új osztályközösségekbe, az új nevelőkkel való kapcsolat kialakítása jelentős nehézségeket okoz... az alperes a határozata meghozatalakor ezt a körülményt figyelmen kívül hagyta, a törlés indokoltságát a felperes saját érdekkörében felmerülő adó- illetőleg közműtartozására alapozta... a 2024/2025. évi tanév megkezdése előtti utolsó munkanapon a határozatban foglaltak végrehajtása nagyobb veszteséggel és érdeksérelemmel jár, mint annak végrehajtásban történő felfüggesztése”. Leszögezték, hogy életszerűtlen és a határidőben kivitelezhetetlen elvárás „volt a tanulóknak a tanév kezdetéig történő értesítése és a személyre szabott tájékoztatása arról, mely intézmény jogosult az egyes tanulók fogadására. Egyetértett továbbá azzal is, hogy a kijelölt intézmények nem feltétlenül felelnek meg a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeinek, amely a törölt intézményekben jogviszonnyal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók jogos érdekeit is sérti.”
A határozat nem jogerős, nyolc napon belül megfellebbezhető...
AKIK LEGYŐZTÉK A FIDESZ JELÖLTJEIT – HÁROM ÚJ HAJDÚSÁGI POLGÁRMESTER – DEBRECINER PODCAST 58 (IV/5.)
DEBRECÍNER PODCAST
Szerző: DEBRECÍNER
2024.10.02.
Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Vámospércs új vezetője országossá terjesztené ki a saját településükön már sikerre vitt változást.
A 2024-es önkormányzati választások jelentős változásokat hoztak Magyarország, azon belül pedig Hajdú-Bihar megye életében is. Egyrészt sosem fordult még elő korábban, hogy az újonnan megválasztott testületeknek az ezúttal június 9-én tartott voksolást követően csaknem négy hónapig kelljen várniuk a hivatalba lépésükig. Most ez történt, az új önkormányzati ciklus ugyanis csak október 1-én kezdődött el. Másrészt Hajdú-Bihar több településén is leváltották a Fideszt, olyan városokban is, amelyekben évtizedek óta voltak hatalmon.
A Debreciner Podcast negyedik évadának ötödik adásában Bódi Judittal (Összefogás Hajdúnánásért), Hajdúnánás, Göröghné Bocskai Évával (Böszörményi Harmadik Oldal), Hajdúböszörmény, valamint Kosztin Mihállyal (Közösen Vámosércsért Egyesület), Vámospércs új polgármesterével beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.
A hosszú átmeneti időszakot egyik leendő városvezető sem tartja szerencsésnek, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson kulcspozíciókban lévő önkormányzati tisztségviselők lemondása is nehezíti a hatalomátadást. Mindegyik településen takarékos gazdálkodásra készülnek, valamint elképzelhetőnek tartják, hogy a kormány tovább folytatja a települések jogkörének és mozgásterének szűkítését.
A sikerüket Bódi Judit a valós alternatíva felmutatásának, a mozgósításnak és az országos politikai fejleményeknek, Göröghné Bocskai Éva pedig az őszinteségnek, a versenyhátrányuk miatt az irányukban kialakult lakossági szimpátiának és a civilségükből fakadó hitelességüknek tulajdonítja. Kosztin Mihály szerint nincs recept a győzelemre, de az ő hitelességük mellett a korábbi helyi fideszes vezetőkkel szembeni elégedetlenség is szerepet játszhatott az eredményekben.
A három városvezető egyetért abban, hogy szükség van közöttük az együttműködésükre, és tenni kívánnak azért, hogy a 2026-os országgyűlési választáson a saját választókerületükben leváltsák a Fideszt.
Szerző: DEBRECÍNER
2024.10.02.
Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Vámospércs új vezetője országossá terjesztené ki a saját településükön már sikerre vitt változást.
A 2024-es önkormányzati választások jelentős változásokat hoztak Magyarország, azon belül pedig Hajdú-Bihar megye életében is. Egyrészt sosem fordult még elő korábban, hogy az újonnan megválasztott testületeknek az ezúttal június 9-én tartott voksolást követően csaknem négy hónapig kelljen várniuk a hivatalba lépésükig. Most ez történt, az új önkormányzati ciklus ugyanis csak október 1-én kezdődött el. Másrészt Hajdú-Bihar több településén is leváltották a Fideszt, olyan városokban is, amelyekben évtizedek óta voltak hatalmon.
A Debreciner Podcast negyedik évadának ötödik adásában Bódi Judittal (Összefogás Hajdúnánásért), Hajdúnánás, Göröghné Bocskai Évával (Böszörményi Harmadik Oldal), Hajdúböszörmény, valamint Kosztin Mihállyal (Közösen Vámosércsért Egyesület), Vámospércs új polgármesterével beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.
A hosszú átmeneti időszakot egyik leendő városvezető sem tartja szerencsésnek, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson kulcspozíciókban lévő önkormányzati tisztségviselők lemondása is nehezíti a hatalomátadást. Mindegyik településen takarékos gazdálkodásra készülnek, valamint elképzelhetőnek tartják, hogy a kormány tovább folytatja a települések jogkörének és mozgásterének szűkítését.
A sikerüket Bódi Judit a valós alternatíva felmutatásának, a mozgósításnak és az országos politikai fejleményeknek, Göröghné Bocskai Éva pedig az őszinteségnek, a versenyhátrányuk miatt az irányukban kialakult lakossági szimpátiának és a civilségükből fakadó hitelességüknek tulajdonítja. Kosztin Mihály szerint nincs recept a győzelemre, de az ő hitelességük mellett a korábbi helyi fideszes vezetőkkel szembeni elégedetlenség is szerepet játszhatott az eredményekben.
A három városvezető egyetért abban, hogy szükség van közöttük az együttműködésükre, és tenni kívánnak azért, hogy a 2026-os országgyűlési választáson a saját választókerületükben leváltsák a Fideszt.
HEGEDŰS D. GÉZA | HA VAN AZ EMBEREKÉRT IGAZÁN NAGY FELELŐSSÉGGEL MŰKÖDŐ MŰHELY, AKKOR AZ A KLUBRÁDIÓ
KLUBRÁDIÓ
Riporter: HARDY MIHÁLY
2024.09.30.
Kérjük, támogassa a Klubrádió működését! Segítse a 2024. őszi túlélési gyakorlatunkat, hogy Magyarország szabad hangja ne tűnjön el!
A Szabad Sávért Alapítvány számlaszáma: 10918001-00000068-67980006 Köszönjük.
Riporter: HARDY MIHÁLY
2024.09.30.
Kérjük, támogassa a Klubrádió működését! Segítse a 2024. őszi túlélési gyakorlatunkat, hogy Magyarország szabad hangja ne tűnjön el!
A Szabad Sávért Alapítvány számlaszáma: 10918001-00000068-67980006 Köszönjük.
MIÉRT KERÜLT VÁLSÁGBA A TUDÁS?
PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.02.
A természettudomány a mai napig a legmegbízhatóbb tudásformaként van számontartva. A belé vetett bizalom viszont az utóbbi évtizedben erősen megrendült, és az általa termelt tudás igazságának elutasítottsága is megnőtt. A tudományt pártolók sokszor hajlamosak az objektivitás és az egzaktság fogalmai mögé bújva a helyzetet félvállról venni, a tudományos eredményeket tagadókkal lekezelően bánni. Azonban a tudományos tudás társadalmi termék, és minden objektivitása és egzaktsága mellett csak a társadalom szövetében képes létezni. A Partizán új, Nem voltam jó fizikából című podcastjában megpróbáljuk megérteni, hogy egyrészt mi vezetett ehhez a bizalmi válsághoz, “az igazság” válságához, illetve, hogy a természettudományok milyen szerepet tölthetnek be társadalmainkban.
A Nem voltam jó fizikából podcast első epizódjának vendége Farkas Katalin, a CEU filozófiai tanszékének vezetője, akivel a podcast házigazdája, Sidó Gergely arról is beszélgetett, hogy mi történt az igaznak gondolt tudományos tudás megítélésével, illetve hogy a tudás és az igazság mellett milyen ismeretelméleti szerepe van a bizalomnak.
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.02.
A természettudomány a mai napig a legmegbízhatóbb tudásformaként van számontartva. A belé vetett bizalom viszont az utóbbi évtizedben erősen megrendült, és az általa termelt tudás igazságának elutasítottsága is megnőtt. A tudományt pártolók sokszor hajlamosak az objektivitás és az egzaktság fogalmai mögé bújva a helyzetet félvállról venni, a tudományos eredményeket tagadókkal lekezelően bánni. Azonban a tudományos tudás társadalmi termék, és minden objektivitása és egzaktsága mellett csak a társadalom szövetében képes létezni. A Partizán új, Nem voltam jó fizikából című podcastjában megpróbáljuk megérteni, hogy egyrészt mi vezetett ehhez a bizalmi válsághoz, “az igazság” válságához, illetve, hogy a természettudományok milyen szerepet tölthetnek be társadalmainkban.
A Nem voltam jó fizikából podcast első epizódjának vendége Farkas Katalin, a CEU filozófiai tanszékének vezetője, akivel a podcast házigazdája, Sidó Gergely arról is beszélgetett, hogy mi történt az igaznak gondolt tudományos tudás megítélésével, illetve hogy a tudás és az igazság mellett milyen ismeretelméleti szerepe van a bizalomnak.
AZ UKRAJNAI HÁBORÚ AZ AMERIKAI VILÁGREND ELLENI NYÍLT KIHÍVÁS | ORBÁN KRISZTIÁN | QUBIT.LIVE #9
QUBIT.HU
Szerző: ORBÁN KRISZTIÁN
2024.10.01.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket. De egy Trump vezette Egyesült Államok is könnyen ilyen irányba mehet, és innentől a realista helyzetelemzés esélyi csökkennek – többek között erről is beszélt Orbán Krisztián a 9. Qubit Live-on. https://qubit.hu/2024/09/26/orban-kri...
Szerző: ORBÁN KRISZTIÁN
2024.10.01.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket. De egy Trump vezette Egyesült Államok is könnyen ilyen irányba mehet, és innentől a realista helyzetelemzés esélyi csökkennek – többek között erről is beszélt Orbán Krisztián a 9. Qubit Live-on. https://qubit.hu/2024/09/26/orban-kri...
DIREKT36 PODCAST - MIT CSINÁL MAGYARORSZÁGON A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÜLÖNÖS SZERVEZETE?
DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36
2024.10.01.
A Kínai Kommunista Párt egyik módszere a kínai diaszpóra kézben tartására az úgynevezett Egyesült Front működtetése, amely már Mao idejében is tevékeny volt, Hszi Csin-ping vezetése alatt pedig új lendületet vett az alkalmazása.
De mi ez a szervezet és milyen szálait találta meg Magyarországon a Direkt36? Mit tettek, amikor Hszi Magyarországra látogatott? Szabad nemet mondania a megkeresésére a külföldön élő kínaiaknak? Mit tettek, amikor Hszi idén Magyarországra látogatott és hogy áll az Egyesült Fronthoz a magyar kormány?
Ezekről a kérdésekről, valamint a magyarországi kínai kisebbségről beszélgettünk Marton Kamillával, legújabb cikkünk szerzőjével és Beck Fanni szociálantropológussal.
Marton Kamilla cikke: www.direkt36.hu/magyarorszagon-is…u-egyesult-front/
Szerző: DIREKT36
2024.10.01.
A Kínai Kommunista Párt egyik módszere a kínai diaszpóra kézben tartására az úgynevezett Egyesült Front működtetése, amely már Mao idejében is tevékeny volt, Hszi Csin-ping vezetése alatt pedig új lendületet vett az alkalmazása.
De mi ez a szervezet és milyen szálait találta meg Magyarországon a Direkt36? Mit tettek, amikor Hszi Magyarországra látogatott? Szabad nemet mondania a megkeresésére a külföldön élő kínaiaknak? Mit tettek, amikor Hszi idén Magyarországra látogatott és hogy áll az Egyesült Fronthoz a magyar kormány?
Ezekről a kérdésekről, valamint a magyarországi kínai kisebbségről beszélgettünk Marton Kamillával, legújabb cikkünk szerzőjével és Beck Fanni szociálantropológussal.
Marton Kamilla cikke: www.direkt36.hu/magyarorszagon-is…u-egyesult-front/
AZ OSZTRÁK VÁLASZTÁSOK EGYIK GYŐZTESE A KREMLBEN ÜL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.02.
Ünnepel az orosz állami média is: az egyik ottani tévéhíradóportál azzal a címmel számol be a történtekről, hogy „Az európaiak változásokat követelnek.”
Bécs elmagyarítása – ezzel a címmel jelent meg kommentár a Frankfurter Rundschauban az ausztriai választások kimeneteléről, az EU-ellenes Osztrák Szabadságpárt - az FPÖ - előretöréséről.
A szerző szerint a párt Orbán nyomában menetel. Ha Herbert Kicklnek, a választás győztesének, aki Orbán Viktorban a nagy európai példaképet látja, és közös frakciót alkot vele az Európai Parlamentben, sikerül kormányt alakítania, akkor Magyarország először tehet szert valódi szövetségesre az uniós vezetők testületében a vétózáshoz és blokkoláshoz. Az FPÖ erődítménynek álmodja Ausztriát, elutasítja az uniós szintű döntéshozatalt és az európai szolidaritást – állapítja meg a német kommentátor.
Idézi Sebastian Enskatnak, a német kereszténydemokrata pártalapítvány, a Konrad-Adenauer-Stiftung bécsi irodavezetőjének a véleményét, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az FPÖ csaknem hetvenéves múltra tekinthet vissza, és ezzel messze a legrégebben alapított európai jobboldali populista párt. Korábban erős nemzeti liberális szárnya is volt, de idővel ezen felülkerekedett a jobboldali populista szárny. Az FPÖ nem csupán sokkal régebbi, mint például a német Alternatíva, hanem kormányzati tapasztalatokkal is rendelkezik, mind tartományi, mind szövetségi szinten. A párt úgymond normális tényezővé vált Ausztriában, az emberek már nem küzdenek gátlásokkal, hogy rá szavazzanak. A Szabadságpárt, mint a többi európai jobboldali erő, az elégedetlenség és a tiltakozás teljes skáláján játszik.
Az osztrák választások egyik győztese történetesen a Kremlben ül – írja egy másik véleménycikkében ugyanez a frankfurti lap. Kiemeli, hogy az orosz média lelkendezve fogadta az FPÖ sikerét. Idézi Szergej Koljasznyikov katonai bloggernek a Telegramon megjelentetett írását, miszerint Oroszország Ausztriában is győzött, és hiába panaszkodnak az ukrán újságírók, hogy fasiszta nézeteket hangoztató párt nyert, a valódi nácik maguk az ukránok. A Rundschau kitér arra, hogy az orosz állami média is ünnepel, és a Vesztyi.ru tévéhíradóportál azzal a címmel számol be a történtekről, hogy „Az európaiak változásokat követelnek”. Az Izvesztyija szerint Kickl Szlovákiával és Magyarországgal együtt szeretné felépíteni azt a bizonyos migrációellenes erődöt.
Más téma, de nem nagyon más. Az elmúlt hónapokban az európai vezetők igyekeztek Trump-rezisztenssé tenni az intézményeiket és politikájukat, valamint azt hangsúlyozták, hogy Európának többet kell költenie védelemre, fegyvergyártásra, katonai képességekre. Sok szó esik arról is, hogy a gazdaságpolitikában a geostratégiai szempontokat jobban tükröző megközelítésre lenne szükség, nem csupán Kínával szemben, hanem arra az esetre is felkészülve, ha megerősödne az Egyesült Államok protekcionizmusa és egyoldalúságra való törekvése. Ezt a megállapítást teszi Ivo Daalder, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent dolgozatában, amely azt a kérdést járja körbe, mit jelentene Európa számára, ha Donald Trump visszaszerezné a Fehér Házat.
Daalder úgy látja, az európaiak bíznak abban, hogy a gazdasági és a biztonsági jellegű következményeket képesek lennének kezelni, ám az egyes európai országok belpolitikájára gyakorolt lehetséges hatást illetően már sokkal nagyobb a bizonytalanság. Trump elnökválasztási győzelme ugyanis maximális szintre töltené fel azoknak a szélsőjobboldali pártoknak és mozgalmaknak az energiacelláit, amelyek azonosulnak a republikánus politikus illiberális irányonalával.
A veterán diplomata emlékeztet arra, hogy amikor Kamala Harris a tévévitában azt mondta, a világ vezetői kinevetik Trumpot, ő azzal vágott vissza, hogy a legerősebb támogatást Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kapta. Trump és Orbán kölcsönösen a legnagyobb tiszteletnek örvendő politikusként jellemezte egymást. A magyar vezető – folytatja Daalder – ebben nincs egyedül, hiszen a német Björn Höcke és az Alternatíva párt, a holland Geert Wilders Szabadságpártja, Marine Le Pen és az ő Nemzeti Tömörülése, vagy éppen Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és az Olasz Fivérek elnevezésű párt számára Trump személyesíti meg a sikeres vezetőt a modern társadalomban.
Ivo Daalder felhívja a figyelmet arra, hogy egyes centrista politikai erők már most is túl sok európai országban hagyatkoznak a szélsőjobb támogatására, hogy hatalmon lehessenek. Keményen jobbos pártok vannak benne kormányokban Horvátországban, Csehországban, Finnországban, Magyarországon, Hollandiában és Szlovákiában – sorolja a szerző, és hozzáteszi: emellett a mostani svéd kormány a szélsőjobb támogatásától függ, Franciaország új jobbközép kormánya pedig csak a Nemzeti Tömörülés hallgatólagos támogatása mellett lesz képes irányítani az országot.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.02.
Bécs elmagyarítása – ezzel a címmel jelent meg kommentár a Frankfurter Rundschauban az ausztriai választások kimeneteléről, az EU-ellenes Osztrák Szabadságpárt - az FPÖ - előretöréséről.
A szerző szerint a párt Orbán nyomában menetel. Ha Herbert Kicklnek, a választás győztesének, aki Orbán Viktorban a nagy európai példaképet látja, és közös frakciót alkot vele az Európai Parlamentben, sikerül kormányt alakítania, akkor Magyarország először tehet szert valódi szövetségesre az uniós vezetők testületében a vétózáshoz és blokkoláshoz. Az FPÖ erődítménynek álmodja Ausztriát, elutasítja az uniós szintű döntéshozatalt és az európai szolidaritást – állapítja meg a német kommentátor.
Idézi Sebastian Enskatnak, a német kereszténydemokrata pártalapítvány, a Konrad-Adenauer-Stiftung bécsi irodavezetőjének a véleményét, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az FPÖ csaknem hetvenéves múltra tekinthet vissza, és ezzel messze a legrégebben alapított európai jobboldali populista párt. Korábban erős nemzeti liberális szárnya is volt, de idővel ezen felülkerekedett a jobboldali populista szárny. Az FPÖ nem csupán sokkal régebbi, mint például a német Alternatíva, hanem kormányzati tapasztalatokkal is rendelkezik, mind tartományi, mind szövetségi szinten. A párt úgymond normális tényezővé vált Ausztriában, az emberek már nem küzdenek gátlásokkal, hogy rá szavazzanak. A Szabadságpárt, mint a többi európai jobboldali erő, az elégedetlenség és a tiltakozás teljes skáláján játszik.
Az osztrák választások egyik győztese történetesen a Kremlben ül – írja egy másik véleménycikkében ugyanez a frankfurti lap. Kiemeli, hogy az orosz média lelkendezve fogadta az FPÖ sikerét. Idézi Szergej Koljasznyikov katonai bloggernek a Telegramon megjelentetett írását, miszerint Oroszország Ausztriában is győzött, és hiába panaszkodnak az ukrán újságírók, hogy fasiszta nézeteket hangoztató párt nyert, a valódi nácik maguk az ukránok. A Rundschau kitér arra, hogy az orosz állami média is ünnepel, és a Vesztyi.ru tévéhíradóportál azzal a címmel számol be a történtekről, hogy „Az európaiak változásokat követelnek”. Az Izvesztyija szerint Kickl Szlovákiával és Magyarországgal együtt szeretné felépíteni azt a bizonyos migrációellenes erődöt.
Más téma, de nem nagyon más. Az elmúlt hónapokban az európai vezetők igyekeztek Trump-rezisztenssé tenni az intézményeiket és politikájukat, valamint azt hangsúlyozták, hogy Európának többet kell költenie védelemre, fegyvergyártásra, katonai képességekre. Sok szó esik arról is, hogy a gazdaságpolitikában a geostratégiai szempontokat jobban tükröző megközelítésre lenne szükség, nem csupán Kínával szemben, hanem arra az esetre is felkészülve, ha megerősödne az Egyesült Államok protekcionizmusa és egyoldalúságra való törekvése. Ezt a megállapítást teszi Ivo Daalder, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent dolgozatában, amely azt a kérdést járja körbe, mit jelentene Európa számára, ha Donald Trump visszaszerezné a Fehér Házat.
Daalder úgy látja, az európaiak bíznak abban, hogy a gazdasági és a biztonsági jellegű következményeket képesek lennének kezelni, ám az egyes európai országok belpolitikájára gyakorolt lehetséges hatást illetően már sokkal nagyobb a bizonytalanság. Trump elnökválasztási győzelme ugyanis maximális szintre töltené fel azoknak a szélsőjobboldali pártoknak és mozgalmaknak az energiacelláit, amelyek azonosulnak a republikánus politikus illiberális irányonalával.
A veterán diplomata emlékeztet arra, hogy amikor Kamala Harris a tévévitában azt mondta, a világ vezetői kinevetik Trumpot, ő azzal vágott vissza, hogy a legerősebb támogatást Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kapta. Trump és Orbán kölcsönösen a legnagyobb tiszteletnek örvendő politikusként jellemezte egymást. A magyar vezető – folytatja Daalder – ebben nincs egyedül, hiszen a német Björn Höcke és az Alternatíva párt, a holland Geert Wilders Szabadságpártja, Marine Le Pen és az ő Nemzeti Tömörülése, vagy éppen Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és az Olasz Fivérek elnevezésű párt számára Trump személyesíti meg a sikeres vezetőt a modern társadalomban.
Ivo Daalder felhívja a figyelmet arra, hogy egyes centrista politikai erők már most is túl sok európai országban hagyatkoznak a szélsőjobb támogatására, hogy hatalmon lehessenek. Keményen jobbos pártok vannak benne kormányokban Horvátországban, Csehországban, Finnországban, Magyarországon, Hollandiában és Szlovákiában – sorolja a szerző, és hozzáteszi: emellett a mostani svéd kormány a szélsőjobb támogatásától függ, Franciaország új jobbközép kormánya pedig csak a Nemzeti Tömörülés hallgatólagos támogatása mellett lesz képes irányítani az országot.
ÍGY MŰKÖDIK EGY TISZASZIGET!
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.10.02.
Rengeteg kérdés merül fel a Tisza szigetekkel kapcsolatban! 🤔
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.10.02.
Rengeteg kérdés merül fel a Tisza szigetekkel kapcsolatban! 🤔
Ebben a videóban az Oroszlányi Víztorony Tisza szigethez látogattam. Élesben láthattam hogyan működik egy Sziget munkája, milyen a kiválasztás, mik a követelmények ha egy Tisza sziget tagja akar lenni! És arra is választ kaptam, mit tud elérni egy Sziget a Nemzet sorsának alakulásában! 🇭🇺
00:00 A videó előzményei
00:00 A videó előzményei
02:25 Mi a Tisza sziget pontosan?
04:12 Mik a céljai?
05:09 A Tisza Szigetek megítélése
05:43 A Valóság a falvakban
07:06 Együtt, egy jobb országért!
08:35 A Szigetek belső felépítése
09:58 Sziget Tag - Párt Tag Mi a különbség?
11:31 Tagság feltételei?
13:22 Volt már Fideszes beszivárgás?
13:54 Vannak bennfentes infók?
14:16 Támogatás a háttérből?
16:18 Ezért léptem be!
20:07 Mi Magyar Péter sikerének titka?
24:17 Példa a helyi ügyekre!
24:43 Gyere el Te is a Magyar Péter tüntésre!
25:42 ÖsszegzésKIVÉREZTETÉS, BLOKKOLÁS, ÚJ KEZDET: KISVÁROSI KÜZDELMEK AZ ELLENZÉKI FORDULAT UTÁN
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.01.
Mit tehet egy ellenzéki város, ha a kormány kiveszi a zsebéből a pénzt? És mit tehet egy új fideszes vezető az ellenzéki testület szorításában? A gazdák mögé tud-e állni az aszály ellen küzdő polgármester? Önkormányzati váltó az Átadás Napján a a Partizánon: blokkolt és megrövidített költségvetések, közgyűlési patthelyzetek, államilag szabotált és kivéreztetett ellenzéki városok, helyi politikai küzdelmek, civilek a pályán. Élőben beszélgetünk Paks, Balatonalmádi, Balmazújváros, Jászapáti, Pápa, Hódmezővásárhely és Szolnok újonnan megválasztott, illetve leköszönő polgármestereivel.
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.01.
Mit tehet egy ellenzéki város, ha a kormány kiveszi a zsebéből a pénzt? És mit tehet egy új fideszes vezető az ellenzéki testület szorításában? A gazdák mögé tud-e állni az aszály ellen küzdő polgármester? Önkormányzati váltó az Átadás Napján a a Partizánon: blokkolt és megrövidített költségvetések, közgyűlési patthelyzetek, államilag szabotált és kivéreztetett ellenzéki városok, helyi politikai küzdelmek, civilek a pályán. Élőben beszélgetünk Paks, Balatonalmádi, Balmazújváros, Jászapáti, Pápa, Hódmezővásárhely és Szolnok újonnan megválasztott, illetve leköszönő polgármestereivel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)