ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A MAGYAR EURÓPAI PARLAMENTI VITÁRÓL STRASBOURGBÓL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.09.

Élő közvetítés a magyar európai parlamenti vitáról Strasbourgból...

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER FELSZÓLALÁSA AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.09.

„Miniszterelnök Úr, mindketten tudjuk, hogy vége!” Ezekkel a szavakkal zárta a TISZA Párt elnöke mai beszédét a plenáris ülésen. Orbán Viktorhoz intézett válaszában kitért a jelenlegi kormányfő beszédében rejlő ellentmondásokra. Taglalta a magyar egészségügy, gazdaság, oktatás súlyos állapotát, szembesítve a miniszterelnököt az elhangzottak és a valóság közti különbséggel.

ITT NÉZHETŐ MEG

INTERJÚ AZ ORBÁN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁT MEGZAVARÓ 19 ÉVES FIÚVAL

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.10.09.

Gyekiczki Márton a miniszterelnök keddi európai parlamenti, strasbourgi sajtóértekezletén dobált játékpénzt Orbán Viktor felé és kiabált be neki.

A DK tizenkilenc éves önkormányzati képviselője szerint „Az egész világ arra figyel, hogy Orbán Viktor megijedt egy 19 éves aktivistától”.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A MAGYAR EURÓPAI PARLAMENTI VITÁRÓL STRASBOURGBÓL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.09.

Élő közvetítés a magyar európai parlamenti vitáról Strasbourgból...

ITT NÉZHETŐ

GÁLÁNS APRÓPÉNZSZÓRÁS LEHET A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY MEGDUPLÁZÁSA - KIS LÉPÉS AZ ÁLLAMNAK, NAGY LÉPÉS A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK. A SZEGÉNYEKNEK INKÁBB A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE JÖNNE JÓL, DE ARRÓL NINCS SZÓ.

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.10.09.

Orbán Viktor miniszterelnök október 4-én a szokásos heti rádióinterjújában bejelentette, hogy megduplázzák a családi adókedvezményt. A kormányközeli lapok máris tényként kezelik a növelést, amely talán két lépcsőben valósul meg, de a részletekről még nem lehet tudni semmit.

Az adórendszerek egyik ősrégi trükkös eleme, amikor egy kedvezményt nem arányként (százalékban), hanem nominálisan, azaz egy konkrét összegben határoznak meg. Amennyiben infláció van (márpedig ez alapesetben kis mértékben még kívánatos is), akkor a változatlanul hagyott összeg idővel egyre kevesebbet ér, ha pedig még bérnövekedés is van (mint ahogy ez Magyarországon az elmúlt években így volt), akkor a jövedelemnek egyre kisebb része lesz a kedvezmény értéke, vagyis arányait tekintve egyre több adót kell fizetni.

A magyar adórendszerben kétségtelenül meghatározónak számító családi kedvezmény a 2011-es bevezetése óta nem változott érdemben. Egy gyerek után alig havi 10 ezer forint, három vagy több gyermek esetében pedig gyermekenként 33 ezer forint az értéke. A bevezetéskor, azaz 2011-ben ez három gyereknél az akkori bérekhez képest olyan nagy összeg volt, hogy a munkavállalók jelentős része nem is tudta teljesen kihasználni, hiszen nem volt ennyi adófizetési kötelezettsége.

Később, 2014-től már nem csak az szja-t, hanem a munkavállalói járulékot is lehetett csökkenteni a kedvezménnyel, de még így is csak 2017-re emelkedett olyan magasra a bruttó átlagbér, hogy abból ki lehessen használni a teljes háromgyermekes támogatást.

Ám ahogy az alábbi grafikon mutatja, a trend egyértelmű volt: az egy és két gyermeket nevelő családoknál évről-évre csökkent a családi adókedvezmény jelentősége, ha az időközben növekvő bruttó átlagbérhez arányosítunk.

Míg 2010-ben az átlagbért kereső család két gyermek után a jövedelme 9,4 százalékát kapta meg kedvezményként, ez az arány 2024-re 3,1 százalékra csökkent. Az egygyermekeseknél a 2011-es 4,7 százalékos kedvezmény időközben alig 1,5 százalékra olvadt. A három vagy több gyermeket nevelők valóban egészen jól járnak az szja-támogatással még ma is, de a bérekhez viszonyított arány még náluk is meredeken csökken 2017 óta...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY BÉKEMISSZIÓ: TÉNYLEG ORBÁN AZ EGYETLEN, AKI AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBAN MINDKÉT FÉLLEL TUD BESZÉLNI? – OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ

LAKMUSZ
Szerző: NÉMETH SZILVI
2024.10.08.

Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.

„Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt”

- így kommentálta Orbán Viktor július közepén az általa „békemisszióként" emlegetett nyári tárgyalássorozatát, amely során először Zelenszkij ukrán elnökhöz utazott Kijevbe, majd Putyin orosz elnököt látogatta meg Moszkvában.

Orbán ezután Pekingben Hszi Csin-ping kínai, az Egyesült Államokban pedig Erdogan török és Donald Trump volt amerikai elnökkel is találkozott.

A látogatásokba Orbán röviddel azután kezdett bele, hogy július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán a látogatások előtt nem egyeztetett a többi uniós tagállam vezetőivel. A Bizottság egyértelművé tette, hogy Orbánnak nem volt felhatalmazása, hogy az EU nevében tárgyaljon Putyinnal, és azóta is számos eszközzel bojkottálják a magyar elnökséget.

A magyar miniszterelnök először a Kossuth Rádió július 19-i adásában fejtette ki részletesen „békemissziójának” céljait. Orbán szerint a tűzszüneti tárgyalások előfeltétele az, hogy a három nagyhatalom – Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió – közös álláspontra jusson, viszont Európában ő az egyetlen, aki a közvetítő szerepet betölti.

Ennek az állításnak az ellenőrzéséhez végignéztük, hogy az elmúlt másfél évben mely országok vezetőivel lépett kapcsolatba - akár személyes találkozók keretében, akár telefon- vagy videóhívásokon keresztül - az orosz és az ukrán elnök.

Az elemzés során arra jutottunk, hogy ebben az időszakban valóban Orbán volt az egyetlen olyan politikus, aki egy EU-tagállam vezetőjeként érintkezett mindkét háborús féllel.

Ha azonban tágabban tekintünk Európára – beleértve például Törökországot vagy Azerbajdzsánt is –, a magyar miniszterelnök már nincs egyedül. A globálissá váló orosz-ukrán háborúban világviszonylatban még 19 másik állam- vagy kormányfő tart fenn aktív kapcsolatot mind Moszkvával, mind Kijevvel.

Ebben a cikkben adatvizualizációk segítségével mutatjuk be, kik ezek a vezetők és hogyan egyensúlyoznak a két szembenálló fél között.

Az elemzéshez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamint az orosz külügyminisztérium 2023. január 1. és 2024. július 31. között publikált Facebook-, X- és Telegram-posztjait használtuk. Az adatgyűjtés során minden olyan bejegyzést figyelembe vettünk, amelyek hivatalban lévő külföldi állam- és kormányfőkkel (elnökökkel, miniszterelnökökkel, kancellárokkal, szultánokkal, királyokkal, emírekkel stb.) való találkozókat és telefonbeszélgetéseket rögzítenek. A találkozásokba egyaránt beleszámoltuk a Kijevben és Moszkvában fogadott külföldi delegációkat, Zelenszkij és Putyin külföldi látogatásait, valamint a különböző politikai vagy gazdasági fórumok margóján folytatott bilaterális és trilaterális egyeztetéseiket. Az informális, "on the go" találkozóként emlegetett spontán beszélgetéseket nem vettük figyelembe...

ITT OLVASHATÓ

VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS: AZ AMERIKAI KAPITALIZMUS MÁS, MINT AMILYEN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN EURÓPÁBAN LETT

KLIKKTV /HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK / BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.07.

Az amerikai választásokon a régi elv az volt, hogy a négy nagy, 25 milliós állam – Kalifornia, Texas, New York állam és Florida – közül meg kell nyerni hármat – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Vágvölgyi B. András, író, újságíró, filmrendező, filmesztéta, politikai és kulturális kommentátor, Amerika jó ismerője. Emlékeztetett, hogy 2000 óta szavaz Floridában a nagy többség a republikánusokra, egyre több nyugdíjas él ott, és nagy a latin ajkú lakosság, amelynek jelentős része kubai, ők annyira antikommunisták – hiszen Castro idejében születtek –, hogy inkább a republikánusokhoz húznak.

Az amerikai kapitalizmus más, mint amilyent mi megismertünk a rendszerváltáskor Európában, s amely számos jóléti intézménnyel rendelkezik. Amerikában például az egészségbiztosításért is harcolni kell, hogy az mindenkinek járjon – hívta fel a figyelmet Vágvölgyi B. András, aki szerint a fehér munkásosztály vesztette a legtöbbet az elmúlt években, elszegényedtek, ezért ők döntik el a választást. Hozzátette, Trumpot erősítette a közösségi média, a podcastok, amelyek lázító jellegűek tudnak lenni, és sokan hallgatják ezeket, valamint megjelentek ezekben a körzetekben a neo-protestáns-evangelista egyházak is.

Napjainkban már a tíz milliós középállamok, Pennsylvania, Ohio, Michigan, Wisconsin, Illinois, Minnesota döntik el a választást

Donald Trump jelentős pszichopata, aki ezüstkanállal a szájában született, nem az a valós, amit terjeszt magáról, hogy a középosztály gyermeke – foglalta össze tömören véleményét a republikánus elnökjelöltről Vágvölgyi B. András. Szerinte Trump fiatal ingatlanvállalkozóként korán egy kőkemény ügyvéd befolyása alá került, aki meghatározta üzleti személyiségét.

Trump politikai érzéke a zéróhoz közelít, katasztrófa lenne a világnak egy újabb Trump-elnökség, és akik erre játszanak a régiónkban az oroszbarát, szélsőjobboldali konglomerációk, kivétel ez alól az olasz miniszterelnök, Georgia Meloni, aki egy posztfasiszta párt vezetője, de szembefordult a Kremllel – mondta a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy Trump esetleg megengedőbb lenne orosz vonalon, de a kínai vonalon biztosan nem. „Az ország alapvető érdeke az, hogy Kínát valamilyen szinten karámba tartsa. Kína nagyon fejlett és nagyon erős, és erősödik, de nem lehet összehasonlítani a katonai erejét az Egyesült Államokéval, az oroszokét meg pláne nem.”

Vágvölgyi B. András arra is emlékeztetett, hogy a 2016-os választásokban meghatározó volt az orosz részvétel, hiszen állami hackerek rendesen beavatkoztak a választások menetébe, részben a közösségi média befolyásolásával, hamis hírek propagálásával. De azt sem szabad elfelejteni, hogy Trump első felesége, Ivana cseh síbajnok volt, aki emigrált, figyeltették a szovjetek vezérletével, így Trump már a '70-es években a KGB látóterébe kerülhetett.

„Ha Kamala Harris győz, marad minden, ha Trump, akkor ő sem törődik majd velünk, a tíz milliós kis országgal.”

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

BUDAPEST: POLITIKA VAGY VÁROSPOLITIKA? KARÁCSONY GERGELY, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.08.

Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés. 

Mik az első tapasztalatok, működőképes lesz-e a főváros? 

Ki készíti és mikorra terjesztik be a jövő évi költségvetést? 

Valóban tekinthető-e közéleti laboratóriumnak a Fővárosi Közgyűlés, hiszen itt ülnek a legnagyobb támogatottságú pártok képviselői? 

A főpolgármester-helyettesek személye körül kialakult vita feloldható-e? 

Elkerülhetőnek tartja-e, hogy végül Sára Botond főispán jelöljön helyettest? 

Milyen lesz a BKK-rendészet? 

Milyen személyi döntések születtek és melyek maradtak a későbbi ülésekre (bizottsági tagok és elnökök, tanácsnokok)? 

A Kutyapárt számos javaslatát elfogadták, de nem jelent-e problémát, hogy a párt frakcióvezetője, egyben a XII. polgármestere Kovács Gergely nem vett részt az ülésen? 

Hogyan kívánják megtisztítani és tisztántartani az aluljárókat? 

Milyen a patkányhelyzet árvíz után? 

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az Inforádió Aréna című műsorában 2024.08.01-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

ÚJABB BÉNÍTÓ SARCCAL SÚJTJA AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT AZ ORBÁN-KORMÁNY, TÖBB TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSE IS VESZÉLYBE KERÜLHET

NÉPSZAVA
Szerző: VASS ANDRÁS, SZALAI ANNA
2024.10.09.

Tovább szűkíti az önkormányzatok mozgásterét és sok helyen kezelhetetlen hiányt okozhat az, hogy az Orbán-kormány 2025-től elvonja és újraosztja a települések iparűzésiadó-bevétele többletét.

Forrásaink szerint Orbán Viktor kormányfő a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával. A Pénzügyminisztérium, s a többi költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkező irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be hétfőn: a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják.

A tárcavezető elmondása szerint 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A rendszer úgy működne: az adott járásban lévő összes településtől elveszik majd 2025-ben azt az összeget, amennyivel az iparűzésiadó-bevétel nő 2024-hez képest, és ezt a pénzt újraosztják majd. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából

az összes járásban együtt 65 milliárd forintos keretet jelent, melyen a 173 járás osztozhat. 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet.

Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki. A miniszter állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg. A pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik. Utóbbiak tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz, s a döntésekhez kétharmados többség kell majd...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY VOLT DIPLOMATÁJA SZERINT IS OROSZ ÉS KÍNAI ÉRDEKET SZOLGÁL A MAGYAR NAGYSTRATÉGIA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.10.09.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjúban: messze nemcsak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával, hanem kül- és biztonságpolitikánkat is egyre inkább a két keleti államhoz igazítjuk. Szerinte nem magától értetődő, hogy Donald Trump elnökké választása esetén a magyar kormánynak fel kellene hagynia pekingi orientációjával. Világmagyarázó nagyinterjú...

ITT OLVASHATÓ

ÁRULÓKÉNT TEKINTENEK MAGYARORSZÁGRA LEGERŐSEBB SZÖVETSÉGESEINK – AZ ORBÁNI „SEMLEGESSÉG” EREDMÉNYE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.08.

 

Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.

A magyar és a nyugati kormányok vitái több mint egy évtizede tartanak, és különösen felerősödtek az orosz–ukrán háború 2022-es brutális eszkalációja óta. Ami viszont ezen az őszön eddig történt, az tényleg példátlan még a magyar–nyugati konfliktusok közelmúltbeli történetében is...

ITT OLVASHATÓ

„VÉRES VOLT A SZÁJA” MATOLCSYNAK? – ORBÁN ÉS A MEGTORPANÓ GAZDASÁG I.

TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.07.

Évek óta súlyos problémákkal küszködik a magyar gazdaság, amelynek irányítását Orbán Viktor és néhány bizalmas uralja közel másfél évtizede. Milyen belháborúk zajlottak köztük, és hogyan gyűrte maga alá Orbán szinte teljesen a gazdaságpolitikát is? Ennek színfalak mögötti történetét tárja fel a Direkt36 cikksorozata, amelynek első részében az Orbán-Matolcsy viszonyra fókuszálunk.

A Fidesz által közel másfél évtizede erős kézzel uralt parlamentben ritkán szoktak lenni izgalmas pillanatok, de 2022. december 5. kivétel volt. Aznap tartotta éves beszámolóját az Országgyűlés egyik bizottsága előtt Matolcsy György MNB-elnök, és ennek során sokak számára meglepő kijelentéseket tett.

Ekkorra már az egész EU-ban a legmagasabbnak számító magyar inflációs adat és az egekbe szökő, 18 százalékos jegybanki kamat miatt feszültség alakult ki a kormány és az MNB között, így lehetett számítani arra, hogy a hiúságáról is ismert Matolcsy esetleg megfogalmaz majd bírálatokat. Ő azonban ennél jóval messzebb ment.

A teremben ülő ellenzéki és kormánypárti képviselőket is láthatóan váratlanul érte, amikor a jegybankelnök az előadása tizenharmadik percében az előtte lévő iratcsomagból előhúzott egy kézzel írt papírdarabot, amelyre időnként rápislantva minden korábbinál keményebb kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormányról.

A fideszes képviselők Matolcsyt hallgatva kényelmetlenül fészkelődtek a székükben. Az ülésről készült felvételen az látható, hogy a Matolcsy közelében ülő Varju László DK-s képviselő elkerekedett szemmel, lázasan jegyzetelt, Matolcsy előadása egyik pontján pedig a jegybankelnökkel a háttérben még szelfit is készített.

Az ülésteremben tapasztalt nyugtalanságot az váltotta ki, hogy Matolcsy a kormánypropaganda által sulykolt állításokkal szemben olyan kijelentéseket tett, hogy „a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első, második legrosszabb helyen vannak”. A miniszterelnök által korábban teljes mellszélességgel támogatott intézkedésekről azt mondta:

„a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni, tehát az árstopok meg mindenfajta hasonló, jónak tűnő ötletek, azokról, a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek”.

Matolcsy ezzel nemcsak egykori főnökének, Orbán Viktornak szúrt oda, hanem a miniszterelnök új gazdaságpolitikai jobbkezének, Nagy Mártonnak is, aki néhány évvel korábban még az MNB-ben dolgozott. Ez a váratlan, kirohanásszerű jelenet minden korábbinál egyértelműbben jelezte, milyen komoly – egyszerre személyes és szakmai – konfliktusok húzódnak meg a gazdasági kormányzás különböző szereplői között. A Direkt36 hónapokat töltött ezeknek a belharcoknak a feltárásával, és ennek során több mint ötven olyan emberrel folytattunk hosszabb beszélgetéseket, akik közelről ismerik a szereplőket és a köztük zajló összeütközések részleteit.

A kutatásainkból nemcsak az derült ki, hogyan sakkozik Orbán Viktor a legbizalmibb embereivel, és hogy például miként cserélte le egykori vizionáriusát, Matolcsy Györgyöt a nála fiatalabb, ismerői szerint kivételesen intelligens és legalább ennyire ambiciózus Nagy Mártonra. Hanem kiderült emellett az is, hogy miként változott a miniszterelnök gazdaságpolitikai gondolkodása, és hogyan vált egyre magabiztosabbá és önjáróbbá az ilyen típusú döntések meghozatalában.

Ez persze azt is jelenti, hogy végső soron az ő keze nyomát viseli a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye. A kormányzati propaganda állításaival ellentétben ez nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több szempontból sokat fejlődött, a régió többi tagjához viszonyítva már egyáltalán nem teljesített annyira jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai – köztük a sokáig lesajnált Románia – is sokkal jobban profitáltak. A GKI szerint 2023-ra az egy főre eső GDP tekintetében Románia is megelőzte Magyarországot, a román és a szlovák nyugdíjak lehagyták a magyart, fogyasztásban pedig a magyarok az EU utolsó helyére csúsztak vissza.

A Direkt36 háromrészes cikksorozatban mutatja be ezeknek a folyamatoknak a színfalak mögötti történetét. Az első részben Orbán és Matolcsy viszonyára koncentrálunk: hogyan találtak egymásra, hogyan fundálták ki az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai döntéseket, és hogyan hidegültek el egymástól 2019-től kezdődően. Elmeséljük többek között azt, hogy a kapcsolatuk a covidjárvány idejére annyira megromlott, hogy a kormányzaton belül Matolcsyról már azt is feltételezték, miniszterelnöki ambíciói vannak.

Orbán és Matolcsy kapcsolatával összefüggésben több kérdést is feltettünk a miniszterelnök sajtófőnökének és a jegybanknak is, de egyik helyről sem kaptunk választ...

ITT OLVASHATÓ

„MARCINÁL VOLT AZ OSTOR” – ORBÁN ÉS A MEGTORPANÓ GAZDASÁG II.

TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.09.

Heves vitába torkollott az Orbán-kormány egyik ülése tavasz közepén. A tanácskozáson a kormány két ambiciózus és a nyilvánosság előtt is sokat szereplő tagja, Nagy Márton és Szijjártó Péter feszült egymásnak.

A vita azzal indult, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy szóba hozta azokat az áprilisban publikált adatokat, amelyek szerint az év elején egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. Mivel a magyarországi akkumulátorgyárakban az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártanak, a keresletcsökkenés Magyarországon is éreztette hatását, és tavasztól a hazai akkumulátorgyárak termelése bezuhant.

Nagy a kormányülésen azt kezdte el pedzegetni, a magyar kormány jól tette-e, hogy emellett a technológia mellett kötelezte el magát. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az elektromos autók iránti növekvő keresletben bízva az elmúlt években egymás után tárgyalta le és jelentette be az újabb akkumulátorgyár-építési projekteket.

A történtekről információkkal rendelkező forrás szerint Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.

A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át. Ezek közé tartozott például annak meghatározása, hogy mely országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.

Nemcsak a külügyminiszter veszített területeket Nagy Mártonnal szemben. A ma már egyszerűen csak nemzetgazdasági miniszteri címet használó Nagy több másik kormánytag, például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter kárára is terjeszkedett már. Egy kormányzati forrás szerint a kormányüléseken rendszerint konfrontatív stílusban megszólaló Nagy ezeken a tanácskozásokon sem szokott titkot csinálni abból, ha szemet vet egyik minisztertársa területére, arról mindig nyíltan szokott beszélni.

A miniszter ezt általában azzal magyarázza, hogy a kormány egyik kiemelt céljához, a gazdasági növekedés beindításához egy erős gazdasági minisztérium kell, egy erős tárcának pedig egyre több új eszközre van szüksége. Nagy fokozatosan terebélyesedő portfóliója azt mutatja, hogy Orbán elfogadja a gazdasági minisztere érveit, és megadja neki a kívánt újabb hatásköröket. Nagy ennek eredményeként rövid idő alatt rendkívül megerősödött, Rogán Antalhoz és Gulyás Gergelyhez hasonlóan tagja lett az Orbánhoz legközelebb álló miniszterek alkotta úgynevezett belső kormánynak. Ők azok, akiket a miniszterelnök nemcsak utasít, hanem a véleményüket is meghallgatja.

Nagy Márton ezzel lényegében azt a pozíciót foglalta el, amelyet korábban Matolcsy György töltött be évtizedeken át Orbán mellett. Ahogy a Direkt36 cikksorozatának első részéből kiderült, a miniszterelnök az elmúlt néhány évben veszítette el bizalmát a jelenleg az MNB-t vezető Matolcsyban, és ő ugyan megpróbált visszakapaszkodni Orbán belső körébe, de nem járt sikerrel. Matolcsy számára különösen fájdalmas volt ez, mert Nagy Márton korábban az ő protezsáltja volt a jegybanknál, és rajta keresztül ismerte meg Orbán is. Vagyis lényegében Matolcsy nyitotta meg az utat Nagy Márton előtt, aki végül kiütötte őt a nyeregből.

Az elmúlt években egyre gyengébb eredményeket felmutató Orbán-féle gazdaságpolitika működéséről szóló cikksorozatunk második részében erre a személyes drámai fordulatokban is bővelkedő váltásra, Nagy Márton felemelkedésére koncentrálunk. Ebből többek között kiderül az is, hogy Nagynak jelentős szerepe volt a 2022-es választási kampány gazdasági intézkedéseinek kidolgozásában, amelyek hozzájárultak a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez. Tőle származott például az ársapkák ötlete is, amelyet a kormány vezetői annak ellenére felkaroltak, hogy tudták, az árkorlátozások növelni fogják az inflációt.

Ez a történet sokat elárul nemcsak a miniszterelnök személyzeti politikájáról, hanem arról is, miként születnek a gyakran ellentmondásos, rövid távon esetleg politikai hasznot hozó, de hosszabb távon újabb problémákat generáló gazdasági döntések...

ITT OLVASHATÓ

BENEDIKTY BÉLA: A DEMOKRÁCIÁRÓL

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.10.06.

Elolvastam egy hajdan véleményformáló értelmiségi cikkét az Élet és irodalomban Magyar Péterről. Nem tetszett. De nem amiatt, amit nevezettről ítéletként sokadszor elősorol, hanem mert megszámlálhatatlan mennyiségben használja a "demokrata" szót mint az emberi tulajdonságok legmagasabb értékű jellemzőjét, miszerint ő "demokrataként" utasítja el Magyar Pétert. Meg "liberális" világnézetűként.

Körülbelül 60 éves korig elnézem, ha valaki a demokráciát tartja a társadalmi berendezkedés csúcsának. Hogy valaki évtizedeken át hall valamit, és nem tesz fel legalább magának egyetlen kérdést sem, mitől olyan nagyszerű dolog a demokrácia. Mondják, mondják, sok okos ember is, biztos úgy van.

Ha húsz évvel ezelőtt annyit tudtam volna erről, mint most, írok egy vastag könyvet. Aminek nyilván akkor sem lett volna semmi értelme, minthogy az emberiség ragaszkodni szokott a maga által létrehozott hülye hazugságokhoz, leírhatom én a lehető legvilágosabb mondatokban a cáfolhatatlan adatokat, az egzakt valóságot, amivel bizonyítom értelmesen vitathatatlan tézisemet, semmi változás nem történik, úgyhogy most csak címszavakban teszem ide a lényeget, hátha egyszer valakiben feltámad a vágy, és nekilát, hogy felszámolja az ember önsorsrontó eszmerendszerét - legyen egy fundamentum, ahonnan elindulhat.

Fajunk sokezer éves történelme során a legtöbb életet kioltó, tömeggyilkos ideológia a kereszténység, valószínűleg soha utol nem érhetően. Ezt eddig egyetlen vallás tudta megközelíteni, méghozzá rövid idő alatt, az újkorban "demokráciának" fetisizált népuralom, minden idők legostobább, legkártékonyabb ideológiája, amit ráadásul a "politikai rendszer" vagy "társadalmi forma" megnevezéssel illetnek, hogy véletlenül se jusson eszébe valakinek, ez voltaképpen egy vallási elmélet, aminek az istenét egy, a többiéhez hasonlóan megfoghatatlan, babonás rémülettel tisztelt fogalom jelenti, "népnek" hívják. Úgy vélem, az összes vallás összes istensége közül a leghomályosabb, legmegfoghatatlanabb...

ITT OLVASHATÓ

CSIHI-PUHI HELYETT CSIKI-CSUKI STRASBOURGBAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.09.

Orbán az uniós sajtótájékoztatóján, Szijjártó a világ egyik legnagyobb tolvajával, Schmidt Mária az ágyunkban és fiatal amerikai fiúk a templomban...

Újra itt a napindító hírlevél (és nem az egyetlen) az elmúlt 24 óra főbb híreivel. (De szó szerint ugyanígy kezdtem az előzőt is.)

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE REÁLIS CÉL AZ EGYMILLIÓ FORINTOS ÁTLAGBÉR?

ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.08.

Az elmúlt napokban másfél éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, közben Orbán Viktor nem rég arról beszélt, hogy 2-3 éven belül egymilliós átlagbért és havi ezer eurós minimálbért szeretne elérni.

Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász, a CEU professzora.

ITT NÉZHETŐ MEG

VIHAROS IDŐK GAZDASÁGI DÖNTÉSEI MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN?

MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2024.10.07.

Viharos idők gazdasági döntései Magyarországon és Európában? Ezzel a címmel tart előadást – a Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezete meghívására – Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MTA doktora, volt jegybankelnök, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke 2024. október 7-én, hétfőn 15 óra 30 perctől Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Egészségház utcai épületében.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER FELSZÓLALÁSA AZ AGRI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.08.

Nagy István agrárminisztert kérdeztem a rendelkezésre álló 1 percben az Európai Parlamentben. Természetesen üdvözöltem Rogán Antal bábját, Dömötör Csabát is az új pozíciójában.

Európa rekorder élelmiszerinfláció, magára hagyott gazdák, elnéptelenedő magyar vidék, az agrárium leépülése. Ennyi fért bele egy percbe.

A teljes felszólalás így hangzott volna:

Tisztelt Miniszter Úr,

Európa legmagasabb inflációja volt két évig Magyarországon. És ami még drámaibb, nálunk drágultak a legjobban az élelmiszerek, átlagosan 62 %-kal.

Egyrészt a magyar gazdák és családi termelők szinte semmilyen segítséget nem kaptak önöktől az elszabaduló energia- és alapanyagárak kompenzálására.


Másrészt a szavakon túl a valóságban nem védték meg a magyar termelőket a hazánkra zúduló ukrán gabonától sem.


Harmadsorban semmit nem tettek azért, hogy a drámai infláció hatását enyhítsék a legszegényebb honfitársainknál. Miniszter úr, 900 ezer idős honfitársunk és több százezer gyermek él ma hazánkban a létminimum alatt, de összesen 3 millió ember.

Miniszter úr, jelenleg Spanyolországban és Írországban nulla, Lengyelországban 4, Romániában 5 % a zöldségek és gyümölcsök ÁFA kulcsa. Lengyelországban a magyar másfélszerese a minimálbér és eközben 20-30 %-kal olcsóbbak az élemiszerek, mint nálunk.

A TISZA-kormány egyik első lépése lesz, hogy azonnal 5%-ra csökkenti a zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ját, majd fokozatosan az összes egészséges élelmiszerét.

Miniszter úr, ha ma elmegy a világ almatermesztésének egykori központjába, Szabolcsba egy zöldségeshez, akkor lengyel almát tud venni, ha elmegy Battonyába, akkor az egykori állattartó településen nem talál haszonállatot.

Önök magukat vidék- és családbarátnak hazudják, miközben teljesen magukra hagyták a magyar vidéket és a magyar családokat.

Miniszter úr, elnéptelenedik a magyar vidék, vannak olyan települések, ahol az önök 14 éve alatt felére csökkent a lakosság. Nem támogatják a fiatal gazdákat és a nemzeti kincsünket jelentő magyar termőföldek egyre nagyobb része kerül a miniszterelnök családtagjaihoz és oligarcháihoz.

Miniszter úr, TISZA Párt átfogó agrár-és falu-rehabilitációs programot hirdet, amelynek éppúgy része lesz az önök által elmulasztott öntözési infrastruktúra felújítása és fejlesztése, ahogy a klímaváltozás okozta minden kihívásra való felkészülés és természetesen a fiatal és családi gazdálkodók célzott támogatása.

Miniszter úr, a tett az első, a szó a második.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI PARLAMENTBŐL

M1 HÍRADÓ
Szerző: M1
2024.10.08.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Európai Parlamentből.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

"Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?" 

- ordibálva szakították félbe Orbánt Strasbourgban

TÚLÓRA, KISZOLGÁLTATOTTSÁG, HITVÁNY BÉREK: ÉLHETNÉNK JOBBAN, DE AZÉRT TENNI IS KELL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.08.

A magyar közbeszédben alig esik szó a szakszervezetekről, pedig ezek nélkülözhetetlen elemei a jóléti társadalomnak, és az ország legnagyobb tagságú szervezetei közé tartoznak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség új generációs szervezőivel beszélgettünk.

ITT NÉZHETŐ MEG

VÁRATLAN ÉS RADIKÁLIS FORDULAT JÖHET AZ ÁLLAMI LAKÁSPOLITIKÁBAN

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.10.08.

Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika Magyarországon a következő időszakban, ha legalább részben átültetik a gyakorlatba a témában készült, és a Telex által megszerzett döntés-előkészítő háttéranyag tartalmát. Az előzetes minisztériumi stratégia ugyanis szokatlanul kritikus hangot üt meg több, a nyilvánosság előtt mindig csak pozitívan értékelt lakhatási és családpolitikai programmal kapcsolatban, miközben olyan intézkedéseket is javasol, amelyeket mostanáig csak a területen aktív szakmai és civil szervezetektől hallhattunk, a kormány azonban mereven elutasította őket.

A Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült dokumentum információink szerint még csak egy előzetes szakértői anyag, tehát nem azonos azzal, ami majd később előterjesztésként a kormányülésen asztalra kerül. Azt viszont jelzi, hogy a lakáspolitikában más irányok kerülhetnek előtérbe a következő időszakban, mint amit 14 éve megszoktunk.

A stratégiaalkotási folyamatra rálátó minisztériumi forrástól úgy tudjuk, a megújuló lakástámogatási rendszert és annak esetleges korai eredményeit a kormányzat (és a Fidesz) a 2026-os választási kampány egyik fontos elemének szánja.

Az irányváltásra egyébként már a nyilvánosság előtt is utaltak vázlatosan: első körben a terézvárosi Airbnb-szavazás után lengette be Szentkirályi Alexandra fővárosi Fidesz-frakcióvezető, hogy a terület szigorúbb szabályozásában gondolkodnak, majd a legutóbbi kormányinfón közölte Gulyás Gergely, hogy új, átfogó lakáspolitikai koncepció készül olyan elemekkel, mint Airbnb- és bérletidíj-szabályozás, építési ösztönzés, kollégiumi férőhelyek növelése.

Ugyanakkor forrásunktól azt is hallottuk – és ezt az anyag egyes elemei is megerősítik –, hogy a készülő csomagban azért a megszokott módon elsődleges fontosságú lesz az építőipar teljesítményének felskálázása. Ez az általános gazdasági növekedés segítésén túl az ágazatot uraló NER-holdudvarnak is külön anyagi érdeke, ők várhatóan sok megrendelést kaphatnának az esetlegesen induló nagy állami építkezésekből...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KÉRI KÉRDI: A VENDÉG ROMSICS IGNÁC TÖRTÉNÉSZ

KONTROLL
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.10.07.

Kéri László a közel másfél évtizedes Orbán-kormány időszakát helyezi el az újkori magyar demokrácia történetében.

ITT NÉZHETŐ MEG

GYEREKEK A POLITIKÁBAN; A GAZDA JOBBÁGYLÁTOGATÁSA; FERENC KRIMIT ÍRT; HÁZMESTEREK ÉS KEGYELETSÉRTŐK

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.10.08.

Gyerekek a politikában; A Gazda jobbágylátogatása; Ferenc krimit írt; Házmesterek és kegyeletsértők.

ITT NÉZHETŐ MEG

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE 2024. ŐSZÉN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.10.01.

A magyar gazdaság helyzete 2024. őszén Előadók: Petchnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt tudományos főmunkatársa és Bod Péter Ákos közgazdász. a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

A rendezvényen szó volt az ország költségvetési helyzetéről, a gazdasági növekedés mértékéről és összetételéről, az infláció, a fogyasztás alakulásáról, a kormány kül- és belgazdaságpolitikájáról, annak várható hatásairól és az előadók szerint szükséges teendőkről.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖNKORMÁNYZATOK KIVÉREZTETÉSE: ITT AZ ÚJABB ELVONÁS TERVE | 24.HU

DELLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.10.07.

Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el - jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzati Szövetség elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével. Ami éves szinten mintegy 1200 milliárd forint, ám ebből bő 300 milliárdot már elvontak, szolidaritási adó néven az iparral rendelkező településektől, hogy csak kevesek által ismert módon osszák azt vissza más önkormányzatoknak.

A MÖSZ elnöke szerint ezen felül tervezik átcsatornázni az adóbevétel egy részét már a jövő évtől. A cél az, hogy térségi fejlesztési feladatokat finanszíroztassanak központi akaratra, figyelembe véve az önkormányzati adóztatásra vonatkozó jogszabályi kötöttségeket. Erre egyébként az önkormányzatok a bevételeik átlag 10 százalékát tudják már csak fordítani, minden más bevételük a működésre megy el, ami egy kapaszkodó ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, mekkora nagyságrendet érinthet az újabb intézkedés.

A látszólag fából vaskarika javaslatról bővebben beszél adásunkban a polgármester, aki a júniusi választási eredmény ismeretében nyugodt képviselőtestületi munkára számít Gödöllőn a most induló öt éves ciklusban. A főváros helyzetét már nehezebbnek látja, de szerinte Karácsony Gergely ki fogja tölteni a mandátumát, és a politikai logika is azt diktálja, hogy ha nem is az adásunk rögzítését követő napon tartott közgyűlési alakuló ülésen, de később a helyettesekről is megállapodás szülessen. Beszéltünk még a kormány fogalomtárába

ITT NÉZHETŐ MEG

BRÜSSZEL TOVÁBBRA IS VIZSGÁLJA A MAGYAR MEDDŐSÉGI KLINIKÁKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ /VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.08.

Izrael Gáza elleni háborúja táplálja az online térben terjedő gyűlölködést – írja az EUObserver. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja kötelezettségszegési eljárási szempontból a meddőségi klinikák magyarországi államosítását – erről az az EurActiv tudósít. A Süddeutsche Zeitung pedig arról ír, hogy az EU-biztosjelöltek közelgő európai parlamenti meghallgatásával kapcsolatban az olasz miniszerelnök kiválasztottját szilárdsági tesztnek veti alá Brüsszelben. Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól.

Az EUObserveren közzétett véleménycikkében Simone Süsskind, a brüsszeli Zsidó Szekuláris Közösségi Központ volt elnöke, a Belga Szocialista Párt tagja, békeaktivista azt írja, a gázai övezetben történt rombolás olyan mértékű, hogy nehéz elképzelni, valaha is kigyógyulhat-e belőle az ottani társadalom, és hogy emellett néha elsikkad a járulékos károk érzékelése. Ez utóbbiakat illetően ismerteti a Médiadiverzitási Intézet elnevezésű, nemzetközi elemző műhely riasztó tartalmú jelentését, amelyből – mint fogalmaz – az derül ki, hogy ha bekapcsoljuk a számítógépet, azt látjuk, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölködés vált az elfogadott új normává. A kutatás a mesterséges intelligencia felhasználása révén arra jutott, hogy a vizsgált közösségi platformokon – az X, a TikTok, a YouTube, a Facebook, a Twitch és a Reddit felületein - tavaly október 1. és december 31. között 359 százalékkal növekedett az előforduló antiszemita kifejezések gyakorisága. Az ilyen szavak, fordulatok használata a háború intenzitásának függvényében alakult, vagyis egy-egy nagyobb katonai művelet nyomán megugrott a gyakoriság. Kimutatható az is, hogy egyes izraeli poilitikusok szavai hasonlóan hatottak – például Joav Gallant védelmi miniszternek a Nemzetközi Bíróság által idézett azon kijelentése, hogy a gázaiak „emberszabású állatok”, 41 százalékkal megdobta az antiszemita szóhasználat gyakoriságát az internetes térben.

A szerző emlékeztet arra is, hogy Israel Katz, az ország szélsőjobboldali külügyminisztere olyan posztot tett közzé, hogy a gázai civilek egy csepp vizet sem fognak kapni. Ezt a hágai székhelyű bíróság népirtásra való fenyegetésként értékelte. Két hónappal ezután Katz felszólította a szerte a világban élő zsidóságot, hogy álljanak a közös ügy, a Hamász felszámolása mellé. „Nem vagyunk emberi pajzs Izrael számára” – írja Süsskind, aki szerint nem a diaszpórának, hanem a miniszternek saját magának kell viselnie a felelősséget a szavaiért, és nem lenne szabad a zsidóellenesség vádjával élnie, amikor Izrael magatartását kérdőjelezik meg.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja kötelezettségszegési eljárási szempontból a meddőségi klinikák magyarországi államosítását – írja az EurActiv brüsszeli portál. Idézi az uniós végrehajtó testület szóvivőjét, aki elmondta, hogy a reprodukciós kezeléshez való hozzáférés korlátozása miatt megindított eljárás során a bizottsági felvetésekre a magyar kormány még májusban válaszolt, és jelenleg is ezt a választ tanulmányozzák. Magyarországon – teszi hozzá az EurActiv – csökken a népesség, és mintegy 150-200 ezerre tehető az olyanok száma, akik gyermeket akaró, de ezt a célt elérni nem tudó párkapcsolatban élnek. A cikkben olyan adat is szerepel, hogy a magyar meddőségi klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól: a sikeres beavatkozások aránya csupán 16 százalék, míg például Németországban ennek a duplája.

A müncheni Süddeutsche Zeitung az EU-biztosjelöltek közelgő európai parlamenti meghallgatásával kapcsolatban terjedelmes cikket szán annak, hogy Giorgia Meloni olasz miniszerelnök kiválasztottját szilárdsági tesztnek veti alá Brüsszelben. Raffaelle Fitto jelenleg az európai ügyek minisztere a római kormányban. A bajor lap szerint a konkurencia már gyűjti a terhelő adatokat az Olasz Fivérek elnevezésű, posztfasiszta párthoz tartozó jelöltről. Fitto igencsak vagyonos ember, és a bizottsági posztra való kinevezés előtt neki is számot kell adnia arról, hogy pénzügyi háttere tiszta. A szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek szerint az vele a fő gond, hogy Ursula von der Leyen német néppárti bizottsági elnök Fittót úgy akarja megtenni a kohéziós ügyek felelősévé a testületben, hogy ráadásul alelnöki rangra emelné. A bírálók szerint ez azért mégis túlzás egy posztfasiszta politikust illetően.

A cikk kitér több más biztosjelöltre, így a magyar Várhelyi Olivérre is, akinek az egészségügyi és állatjóléti portfóliót szánja Ursula von der Leyen, és aki – a holland és a lengyel biztosjelölttel együtt – azon mindössze három személy egyike a 26 közül, akit összeférhetetlenségi szempontból problémamentesnek ítélt első körben az Európai Parlament jogi bizottsága. A meglévő vagyontárgyai rovatban Várhelyi egy 1992-es évjáratú BMW 320i típusú gépkocsit tüntetett fel, 11 ezer euró becsült értékben.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTERÉK A PROPAGANDA ELLEN | BENNE: PATRIÓTA & FAIR RIGHT | A SZÍNPADON: NAGY BANDÓ ANDRÁS

L1 PODCAST
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.10.08.

A TISZA párt és támogatóik a közmédiánál tüntettek. A Pesti Srác viccesen beépült, előtte JÓLVANEZÍGY Ádámot és annak mamáját követte.

00:00 Az ég kék, a fű zöld 

03:20 Mordor1 

09:00 Vicces paparazzi 

14:30 A nap fellépője

ITT NÉZHETŐ MEG

IZRAEL CÉLJA, MAGYAR PÉTER GESZTUSA ÉS A FOCI ÚJ KORSZAKA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.08.

És még csomó minden a 444 napindító hírlevelében.

POLITIKA

Magyar Péter először hajtott fejet egy ellenzéki politikus munkássága előtt: a Tisza Párt elnöke szimbolikus helyen, az MTVA székház előtt több ezer tiszás jelenlétében nyújtott békejobbot Hadházy Ákosnak, aki egyre inkább támadta őt a múltja miatt.

10 év után megszabadult Zugló az MSZP-s Tóth Csaba befolyásától. Rózsa András, az új momentumos polgármester szerint a kerület volt már jobb állapotban is, ezért dolgozniuk kell megkopott renoméjának kifényesítésén.


Gyurcsány Ferenc gyűlöletből ácsolt pódiumán fellépkedő Magyar Péterről és ostoba momentumosokról beszélt Kövér László: szerinte az Orbán Balázs nyilatkozata körüli hisztériakeltés csak vihar egy pohár vízben.

Csák János két botrányokkal tarkított év után távozott a miniszteri posztjáról, hogy átadja a helyét Hankó Balázsnak, a filozofikus szóvirágok helyét pedig átvette a „világ legjobb dolga magyarnak lenni” kulturális programja.

- Történelmet írt Óbuda: a megválasztott polgármester előzetesben ülve tette le az esküt, de szabad emberként hivatkozott magára levelében.

- Jón Kalman Stefánsson izlandi író szerint ha van pokol, Orbán ott fog égni sok ezer évig.

BELFÖLD

Orbán Viktor testvérének cége 50 vietnámit íratott be a Pécsi Tudományegyetem életmentő tanfolyamára, egy hangfelvétel szerint pedig lehetett köztük olyan vietnámi, aki nem hagyta el az EU területét.


Az ellehetetlenített győri polgármester a kormányhivatalhoz fordul, hogy visszakapja jogait: Pintér Bence törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, miután a Fidesz minden lehetséges jogkört elvett tőle és lényegében gyámság alá helyezte.

- Szalay-Bobrovniczky Kristóf részletek ismertetése nélkül jelentette be a gyalogsági harcjárművel felszerelt huszárosztály létrehozását.

- Magyarország kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést indít Egyenlítői-Guineával.

GAZDASÁG

Folytatódik a gyors drágulás a benzinkutakon, a dízel ára négy nap alatt 12 forintot nőhet, visszatérhet 600 forint fölé.

- Nagy Mártonék bejelentették, hogy csak a budapesti Airbnb-szabályokat vizsgálják felül.

- A kormány továbbra sem törölné el az esemény utáni tabletták vénykötelességét.

- Tihany utolsó partmenti ingatlanját is eladná az állam.

- A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői a minisztereknél is többet keresnek.

- Az egykori NER-milliárdos Vitézy Tamás arról írt Facebook-posztjában, hogy hajléktalan lett.

- Elindulhat a Versenyképes Járások Program.

KÜLFÖLD

A több tízezer halott ellenére Izraelnek máig egyik célját sem sikerült elérnie: a Hamász nem semmisült meg, a túszok pedig nem térhettek haza. Eközben az ország korábban elképzelhetetlen külső és belső problémákkal küzd. De a folyó és a tenger között továbbra is palesztinként rosszabb, és már mindkét oldalon vannak, akik népirtásra vágynak. Először beszéltek magyar túlélők arról, mit éltek át a Hamász tavaly októberi terrortámadása idején.

Trump azt mondta, sok bevándorlónak a génjeiben van a gyilkosság: az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje tavaly azt mondta, a bevándorlók „megmérgezik az országunk vérét”.

- A baby boomer generáció tagjai tovább élnek, de több az egészségügyi problémájuk, mint a korábbi generációk tagjainak.

- Írországban egy újság részletesen leírta, hogyan szerveztek be az oroszok egy parlamenti képviselőt.

- Újra aktív Putyin „halálkereskedője”, most a hútiknak ad el fegyvert.

- Felfüggesztették az öngyilkoskapszulák engedélyeit Svájcban.

SPORT

Lassana Diarra minden létező jogi fórum szerint jogtalanul lépett le a Lokomotív Moszkvától, mégis ő nyert az EU Törvényszékén. Hogyan lehetséges ez? És tényleg az lesz ezentúl, hogy a gazdag klubok bárkit lazán elcsábíthatnak, hiába van szerződése? Megnéztük az ítéletet, ami sokak szerint úgy változtatja meg a futballt, mint 95-ben a Bosman-szabály.

- A két James történelmet írt: először játszott apa és fia egyszerre a pályán az NBA-ben.

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: ELÁRULT FORRADALOM?

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.07.

A Fidesz prominensei az utóbbi időben egyre szívesebben hivatkoznak arra, hogy az USA 1956-ban elárulta Magyarországot. Szijjártó Péter már a 2021-es megemlékezés alkalmával is azt fejtegette, hogy „hatvanöt évvel ezelőtt azonban ez a szabad világ cserben hagyott minket. Hiába harsogta a sajtószabadság ikonja, a Szabad Európa Rádió a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake newsát, hogy mindjárt itt a segítség, ma már tudjuk a fájdalmas igazságot: senki nem jött segíteni…”

Bayer Zsolt is ezt vette át, amikor a Szabad Európa állítólagos „mindjárt jövünk, tartsatok ki” állításaira hivatkozva próbálta mentegetni azt az Orbán Balázstól származó állítást, amely szerint 1956 keserű tapasztalata az, hogy nem szabad védekezni az agresszorral szemben. Érdemes itt idézni Bencsik András kijelentését is a Demokratából: „Egyetértek azzal a történészi felfogással, hogy az 1956-os eseményeket csapdaként kell látnunk, amiből a magyarok hősiessége egy időre kitört október 23. és november 4. között. Szűk két hétre beragyogott az igazság Magyarországra, hogy aztán az elnyomás még sötétebb és még kegyetlenebb legyen. Csak az USA propagandaszócsöve, a Szabad Európa Rádió hazudott a közelgő segítségről.”

Ezek a kijelentések meglehetősen furcsák annak fényében, hogy a Szabad Európa Rádió teljes 1956-os műsorfolyama fenn van a szer.oszk.hu weboldalon. Ezekből a dokumentumokból bárki megállapíthatja, hogy mindebből egy szó sem igaz.
Mégis sejthető, hogy a Nyugat által rászedett forradalmárok toposza az idei kormányzati megemlékezéseken sem marad el. Mert van rá igény! A kellően intenzív ismétlés pedig arról is gondoskodik, hogy mindez a folyamatos Nyugat-ellenes retorika mellett be tudjon épülni az emberek tudatába.

Érdemes mélyebben elemezni ezt a történelemhamisítást. Nem csak azért, mert Bencsik András személyében helyreállítható a teljes kontinuitás a kommunista propagandisták és a NER-között, róla ugyanis legalább elmondható, hogy 1989 előtt a Népszabadság párthíreinek szerkesztőjeként ugyanaz volt erről a kérdésről (is) a véleménye, mint ma. Ez ritka konzekvencia, amit manapság meg kell becsülni.

A „cserbenhagyó USA” narratívája ugyanis eredetileg 1957-ben, az ÁVH utódszervénél született meg, és egészen 1989-ig a kommunista propaganda szerves része volt. Hollós Ervin, a belső elhárítás forradalom leverése utáni vezetője, illetve felesége, Lajtai Vera, a Pártélet című folyóirat főszerkesztője voltak azok, akik az 1956-ot fasiszta összeesküvésként ábrázoló könyvükben „Lelkiismeretlenül” alcímmel külön fejezetet szenteltek a Szabad Európa Rádió (továbbiakban SZER) aknamunkájának bizonyítására. Azt azonban, hogy a SZER konkrét nyugati fegyveres segítséget ígért volna, még ez a szerzőpáros sem tudta eredeti idézetekkel alátámasztani, így kénytelenek voltak minden forrás megadása nélkül terjeszteni azt az álláspontjukat, amely szerint a SZER nyugati segítséget ígért volna a felkelőknek...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A HATALOM MEGRENDELTE A MUZSIKÁT, NEM HAGYJÁK, HOGY ABBAN FALS HANGOK MEGSZÓLALJANAK

KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.06.

Attól, hogy formálisan joga van valamihez egy miniszternek, attól még az lehet felháborító – így kommentálta Vicsek Ferenc, újságíró a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, a 444 információját, mely szerint Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen gondoskodott arról, hogy Pintér Béla és más független színházi társulat ne kapjanak NKA-támogatást és azt is megmondta, kik támogathatók. Tamás Ervin, újságíró szerint ebben semmi újdonság nincs, így teszik a közpénzeket évek óta a hatalom pénzévé.

Vicsek Ferenc szerint azok kapnak csak pénzt, akik jól szolgálják „apukát”, utoljára a Rákosi rendszerben mondták meg, hogy kiket lehet támogatni. A rendszerváltást azért akarták a magyar emberek, hogy ilyenek többé ne történhessenek. Tamás Ervin felhívta rá a figyelmet, hogy ugyanez történik a filmiparban is.

Az NKA két tagja lemondott, Hankó Balázs „akciója” után. Tamás Ervin úgy gondolja, lassan
elegük lesz az embereknek az asztal alá bújni, úgy szavazni, ahogy mások mondják, lassan több emberben is meg fog szólalni a szuverenitásra vágyó hang. A kormány papol az állam szuverenitásának fontosságáról, miközben lábbal tapossa az emberek egyéni szuverenitását.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A MÚLT ÉS A JÖVŐ FOG ÖSSZECSAPNI, ÉS LEHET, HOGY ORBÁN TESTESÍTI MEG A MÚLTAT

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT, MIZSUR ANDRÁS
2024.10.02.

„Megint a vidéki szegényekre próbálták rátolni a felelősséget a Fidesz győzelme miatt, miközben a nagyvárosi munkásnegyedekben több szavazója lehetett a kormánypártoknak, mint a legszegényebb falvakban, már csak a tömegarányából kifolyólag is” – mondta Kovách Imre szociológus, amikor a június 9-i választás tanulságairól és a választási eredményhez vezető társadalmi folyamatokról kérdeztük. Kovách Szabó Andrea választásszociológussal együtt adott interjút a Telexnek.

Arra kerestük a választ, hogyan állhatott elő, hogy a politikai életbe alig néhány hónappal korábban berobbanó Magyar Péter rögtön 30 százalékot érjen el pártjával az EP-választáson, amire egyetlen ellenzéki formáció sem volt képes korábban. Mi vezetett oda, hogy ellenzéki szavazók tömegei pártoltak át az új ellenzéki erőhöz, aminek politikai elképzeléseiről jelenleg azért nem sokat tudunk? Miért egy jobboldali, konzervatív politikusban látják megint a kormányváltás esélyét? Milyen kihívásokkal kell megküzdenie a 14 éve kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesznek?

Szabó Andrea a hegemón pártrendszer oldódását tartja a június 9-i utáni időszak legfontosabb politikai fejleményének. „Amit eddig, az elmúlt 15 évben láttunk – de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez már 2010 előtt elkezdődött –, ez a folyamat most megtörni látszik. A Fidesz hegemóniájával szemben jelentkezett egy kihívó, amelyik a választáson, júniusban 30 százalék körüli értéket kapott, de most már a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy adott esetben a szavazatok 40 százalékát is begyűjtheti.”

Pártszociológiai értelemben a 2000-es évekhez hasonlóan úgynevezett kétblokkrendszer kezd kialakulni Magyarországon „ráadásul ezek a blokkok nem is sok kisebb pártból és egy nagy pártból állnak, hanem konkrétan két nagy párt verseng egymással. Ilyen értelmemben talán több is, mint egy kétblokkrendszer, inkább kétpártrendszer jellegzetességeit mutatja” – mondta Szabó.

A fő kérdés viszont az, hogyan tudott Magyar Péter és a Tisza Párt ilyen rövid idő alatt ilyen sok szavazót magához vonzani. Szabó szerint politológiai szempontból ez az ellenzéki szavazó tézissel magyarázható. „2018-ban írtam le először, amikor a 2018-as választásokat vizsgáltuk, hogy szerintem az ellenzéki oldalon már nem DK-s, MSZP-s, jobbikos szavazó van, hanem úgynevezett ellenzéki szavazó. Az a legfontosabb identitása, hogy ellenzéki. Szinte mindegy neki, melyik politikai erő válik dominánssá az ellenzéki oldalon, csak legyen valaki domináns, és arra szavaz, mert az lehet megfelelő kihívója a Fidesznek...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ROMSICS IGNÁC: MERTEK NAGYOKAT ÁLMODNI...

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2024.10.06.

A Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

I. világháborús víziók

A magyar miniszterelnökség 1915. augusztus 24-i postájában egy viszonylag terjedelmes, 20 gépelt oldalas, különös emlékirat lapult. A memorandum címzettje gróf Tisza István miniszterelnök, szerzője és feladója pedig seprősi Paikert Alajos jogász és közgazdász, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára és a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt. Az elaborátum Magyarország hadicéljaival, illetve a háború utáni új világrenddel és ebben az új világrendben Magyarország helyével foglalkozott. Az irat fedlapján a „Germán–Turán Államszövetség” cím díszelgett.

A központi hatalmak háborús győzelmét feltételezve a szerző egy olyan német-osztrák-magyar központú hatalmi blokk kialakulásával számolt, amely az egész eurázsiai kontinenst dominálta volna, s amelyen belül a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyar Királyság is nagyhatalmi szerepet tölthetett volna be. A szerepnövekedés elsődleges forrásai azok az új területek lettek volna, amelyeket a győzelem után Magyarország annektált, vagy gyámság alá helyezett volna. A megszerzendő és Magyarország integráns részévé váló területek között szerepelt az addig Bécsből adminisztrált Dalmácia nagyobb – a Zárai-csatornától a Neretva torkolatáig terjedő – része, a Fiumével szembeni Kvarner-öböl szigetei, Bosznia-Hercegovina északi és nyugati fele, valamint Észak-Szerbia a Duna folyásától délre mintegy 50 kilométeres szélességben. Ugyanebből a régióból Észak-Dalmácia, vagyis Zára és környéke a horvát tengerparttal, valamint a boszniai Biháccsal és környékével együtt Horvát–Szlavónia részeként kapcsolódott volna a Magyar Királysághoz. A memorandum születésekor Románia még őrizte semlegességét. Vele kapcsolatban a szerző ezért két lehetőséggel számolt. Arra az esetre, ha a központi hatalmak oldalán kapcsolódna be a háborúba, tagállami státust kínált Románia számára az elképzelt eurázsiai államszövetségben. „Ha azonban ellenünk fordul – írta –, legyőzzük és egész terjedelmében, Bessarábiával együtt Magyarországhoz csatoljuk.” A Germán–Turáni Államszövetség tagállama lett volna még a Balkán-félszigetről Montenegró, Görögország, Bulgária és Albánia – az utóbbi egy „magyar főúr” fejedelemsége alatt –; Kis- és Közép-Ázsiából a Török Birodalom, Perzsia és Afganisztán, a Távol-Keletről pedig Kína, Sziám és Japán. Északnyugat- és Északkelet-Európa az Atlanti-óceántól Szentpétervárig az államszövetség német feléhez tartozott volna, kivéve Lengyelországot, amely egy Habsburg királlyal a trónján az osztrák-magyar maghoz kapcsolódott volna. És végül – ahogy ez az imperializmusok korában egy nagyhatalom esetében szinte természetes is volt – a Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

Az I. világháború éveiben tucatjával készültek, sőt jelentek is meg különböző orgánumokban az ilyen és ehhez hasonló, a történészek mellett minden bizonnyal a pszichiátereket is elgondolkodtató, a realitás ás ábránd kóros mértékű diszkrepanciájáról tanúskodó paranoid víziók. Ezek szerzőinek többsége mára kiesett a magyar történelmi emlékezetből. Ez lett az osztályrésze Cséry Lajosnak, aki 1915-ös, Az új honfoglalás című füzetében Szerbia, Macedónia, Bulgária, Románia és Besszarábia annektálásával számolt, és úgy gondolta, hogy „Magyar közigazgatással, iskolázással és bíráskodással egy-két évtized alatt el lehet érni, hogy más, mint magyar, az elfoglalt területeken nem lesz”. Vagy Hegedűs Gyula és Faragó Jenő drámaíróknak, akik Mindnyájunknak el kell menni című, a Vígszínházban be is mutatott színművük egy olyan, 1964-ben játszódó jelenettel fejeződik be, amelyben a Magyar Nemzeti Múzeum tárlói előtt magyarázzák el egymásnak a látogatók, hogy hogyan is került oda a szerb és az orosz korona; hogyan verték meg a magyar seregek az orosz, a szerb és a japán hadakat egyaránt, majd pedig hogyan szabadítottak fel „mindenkit: lengyelt, zsidót, besszarábiait, románt”.

Másokra – persze nem kifejezetten idevágó gondolataik miatt – jobban emlékezünk. Például Bethlen Istvánra, aki 1917. március 3-i parlamenti beszédében hirdette meg a visszatérést „… az Anjou- és Árpádkori hagyományokhoz, Mátyás király tradícióihoz, amelyek ismerték az önálló végek intézményét, amelyek a kisebb népeket a magyar erőhöz csatolva, Szent István koronájának védelme alatt liberálisan gondoskodtak boldogulásukról és egyesítették az ő erejüket a magyar nemzet erőivel, a közös veszéllyel szemben”. Vagy Jászi Oszkárra, aki a német Mitteleuropa-gondolat igézetébe kerülve 1915-ös és 1916-os cikkeiben hirdette, hogy „Középeurópa német hegemónia alatt, s a Balkán magyar vezetés alatt: ez a derengő új idők perspektívája”.

A háború alatti magyar imperialista megnyilvánulások külön csoportjaként vehetők számba azok az írások, amelyek a balkáni hódítást és a közel-keleti terjeszkedést összekapcsolva Paikert Alajos ábrándos látomásának a szellemében fogantak. Legjellegzetesebb darabjait két geográfus: Cholnoky Jenő és Fodor Ferenc jegyezte. A földrajzi tényezők szerepét abszolutizálva és a „turáni rokonság” hatóerejét mértéktelenül eltúlozva írásaikból egy olyan háború utáni Magyar Birodalom képe körvonalazódott, amelyhez a bulgáriai Duna-határig az egész Észak-Balkán hozzátartozott volna, s amely Bulgáriával és Törökországgal együtt alkotta volna azt a „turáni államkomplexumot”, amely mintegy hídként vezetett volna „Közép-Európa szívéből” a „kihasználatlan Keletre”...

ITT OLVASHATÓ