MEGHALT CSOÓRI SÁNDOR

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: MTI
2016.09.12.


Életének 87. évében tegnap éjszaka meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

ITT OLVASHATÓ

Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.

1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.

1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt.

Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó szenvedés után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1954, 1970 – József Attila-díj
1981 – Herder-díj
1984 – Bibó István-díj
1985, 1995, 2004 – Az Év Könyve-díj
1987 – Déry Tibor-díj
1989 – Fitz József-díj
1990 – a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja
1990 – Kossuth-díj
1990 – a Magvető Könyvkiadó Nívódíja
1995 – Eeva Joenpelto-díj
1997 – Károli Gáspár-díj
1997 – Magyar Örökség Díj
2000 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2003 – Arany János-nagydíj
2004 – a Magyar Művészetért Díj
2005 – Magyar Örökség Díj
2006 – Balassi-emlékkard
2008 – Prima Primissima-díj
2012 – Kossuth-nagydíj
2013 – a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja
2014 – a Nemzet Művésze-díj
Az életrajzot Görömbei András írta, kiegészítette a DIA.