Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.12.22.
Csak idén költöttünk már rá 6,5 milliárdot, igazából nem is nagyon akarjuk, de a kormány igen, szóval lesz és kész. Bár ezt a mondatot elég sok minden kapcsán el tudnánk mondani, ami miatt most évekig fájhat a fejünk, az az olimpia.
Lassan, ha szeretnénk sem tudunk már elugrani a budapesti olimpia elől – nem is olyan régen Róma jelentette be, hogy nem kíván 2024-ben ötkarikás játékot rendezni. Hogy miért? Mert drága, mert túl sok zöldfelületet vesz el, mert óriási a korrupcióra való lehetőség, és így tovább… ismerős, ugye? Csakhogy nálunk ezek a dolgok (legalábbis kormányzati szinten) nem okoznak problémát. Egyik sem.
Néhány napja pedig az is kiderült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elfogadta Budapest 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére benyújtott második körös pályázatát is, így egyre fogy az esélyünk arra, hogy kikeveredjünk a slamasztikából.
Persze, ha csak lenne egy olimpia Budapesten, és az lenne a legnagyobb bajunk, akkor minden rendben lenne. Csakhogy Budapesten olimpiát rendezni itt és most – mármint hogy már most költünk rá, de csak 8 év múlva lesz aktuális – nem a létező ötletek legjobbika.
Magyarország az olimpiai sporttörténelem első tíz nemzetének egyetlen olyan tagja, amely még nem rendezett ötkarikás játékokat – figyelmeztetett mindenkit még a nyáron Orbán Viktor arra, hogy hazánknak már jó ideje járna egy kör az olimpiai hullámvasúton.
Az elmúlt olimpiák tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy nagyon nehéz jól kijönni gazdaságilag egy ilyen gigarendezvény lebonyolításából, ami talán egy fokkal nyomósabb érv (kéne legyen) egy olimpia megrendezésekor, mint az, hogy akkor jár-e az a kör, vagy sem...
Az is biztos, hogy nem holmi összeesküvés-elmélet miatt nem rendezhettünk eddig egyszer sem olimpiát. Magyarország, illetve Budapest most tizedszer merült fel mint rendező a listákon. A legközelebb 1920-ban jártunk hozzá, akkor azonban a világháború miatt nem indulhattunk a játékokon. De hogy nem vagyunk, és nem is voltunk soha mellőzött ország, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már a legelső olimpián, 1896-ban felmerült Magyarország neve a rendezők listáján. És ez azóta sincs másképp. Más kérdés, hogy alkalmasak vagyunk-e arra, hogy ekkora felelősséget vegyünk a nyakunkba?
A többes szám nem véletlen: az egy dolog, hogy országunk vezetői mernek nagyot álmodni (főleg ezek a vezetők: már Orbán első miniszterelnöksége idején komolyan feszegették az olimpia-rendezés lehetőségét, 2001-ben, igaz, akkor még a 2012-es játékokra ácsingóztak). Csakhogy az olimpiát ki is kell gazdálkodni valamiből, nem véletlen, hogy a kormányváltás után rendre financiális okokra hivatkozva zárkóztak el a szocialisták a rendezés lehetőségétől. Aztán jött 2010, azóta pedig nagyot fordult az olimpia megítélése (már megint).
Borkai Zsolt, a MOB elnöke 2014-ben dobta be a köztudatba a 2024-es budapesti olimpia gondolatát. És hiába ágált Tarlós István főpolgármester az önkormányzati választások előtt még arról, hogy az olimpiai pályázat terve nincs a legfontosabb problémák között, a kormány már 2014 utolsó negyedévére közbeszerzést írt ki a korábbi olimpiai megvalósíthatósági pályázat átdolgozására, amivel valójában előkészítették a pályázat politikai támogatását.
Innen pedig nem volt visszaút...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.