2017. július 30., vasárnap

"MŰVELETLEN" ÁLLAM KONTRA "TUDÁSALAPÚ" TÁRSADALOM? - A SAJTÓSZABADSÁG KORLÁTOZÁSÁHOZ

CIVILHETES BLOG
Szerző: Prof. Dr. Lakatos Gyula
2017.07.30.


Lehet-e tudásalapú társadalom, tudásalapú államhatalom nélkül?
Nem tűrjük azt, hogy a jelenlegi kormányzat vegzálja a sajtó munkatársait és fenyegesse őket munkájuk végzése közben…A szabadságkorlátozó Orbán-rezsim folyamatos harcot hirdet mindenki ellen, aki tőle független. Ezt a harcot fogja folytatni a Fidesz ősztől is a média szabadsága és az európai magyar polgárok szabadsága ellen”.
Amatőr publicista értékelése a „majdnem alkotmány” ünnepére tervezett demonstrációhoz!
A sajtószabadság törvényes garanciáinak kialakulása Európában a felvilágosodás korából származik, amikor szükségessé vált az állam cenzúrájától független tájékoztatás, véleménynyilvánítás és a szellemi, világnézeti pluralizmus, aminek elsődleges célja, hogy a közvélemény ellenőrzési jogát, és esélyét biztosíthassa a kormányzati hibák ellenében. 

A tőkés gazdasági fejlődés hajnalán alapvető gazdasági szükségszerűség is volt az információ és tájékoztatási szabadság, épp úgy, mint az állami közoktatás! 

Tehát az államhatalom és a gazdasági, kulturális fejlődés szükségleteit is magában foglalja az állam tevékenységének nyilvános, a sajtó közvetítésével folytatott ellenőrzése, az információ szabad áramlásának biztosításával.

A „tökéletes állam”, a diktatúra, eltekint a történelmi példatártól, „nem ismerte fel” a sajtószabadság jelentőségét a hatalomgyakorlás ésszerűségének és közszolgálatának alapfeltételeként. 

A sajtószabadság csak teher a mai magyar államügyek tisztességes intézéséhez? 

A sajtószabadság korlátozása, az önkényuralmi rendszerekben, általában nem korlátozódott a nyilvánosság akadályozására az államhatalom eszközeivel, hanem egyidejűleg figyelmen kívül hagyta, elvetette, megszüntette az alapvető emberi jogokat a gazdasági és a politikai demokratizmus forrásait is!
Az információhoz és a tudáshoz való jog a mai magyar politikusok, közszereplők esetében néha furcsa módon, ambivalens formában jelenik meg: a tudomány, a tudás „papíron történő” igazolásához, valódi tudás nélkül! 

A politikai tevékenységben szaktekintélynek kikiáltott személyiségek mögött a legtöbbször, nem is szégyellt, inkább kérkedő, primitív dilettantizmus húzódik megÚgy érzik, tekintélyüket nem a hozzáértés, elhivatottság és a műveltség alapozza meg, hanem helyette „színpadi” díszletek, néhány hamisított egyetemi diploma és doktori cím? Nem értem! 

Az eltulajdonított közösségi vagyonhoz jár a hamis doktori cím is és néhány egyetemi diploma?
Az emberi értelem természet adta korlátait ne fokozzuk tudatos korlátozásokkal!

Az emberi tájékozottság, beleértve a személyes tudás korlátait a kollektív tudással szemben szükségeltette, a felvilágosodás szellemiségében, hogy senki, elsősorban az állam ne korlátozhassa, saját szolgálati tevékenységének érdekében, az emberek, az állampolgárok tájékozottságát sem a természettudományok, sem a társadalomtudományok, sem a politikai véleményformálás, érdekkifejezés területein.

A felvilágosodás követeléseinek elismertetéséhez azonban felvilágosult uralkodók is kellettek, felvilágosult állami, hatalmi apparátus, felvilágosult és művelt köztisztviselők személyében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.