A HALOTT FILZÓFUS ÉS A GYEREKLÁNY SUTTOGÓ HANGJA ERŐSEBB, MINT A HATALMÁT FÉLTŐ SENKI ORDÍTÁSA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.07.26. 

Két komoly ellensége van a Nemzeti Együttrablás Rendszerének. Egy halott filozófus és egy gyereklány. Ők ketten azok, akik ellen harcba indul a propagandisták fényesre nyalt serege és küzd ellenük minden erővel. Mert meg kell védeni a keresztény kultúrát és a magyar családokat, a kötelességüket teljesítő magyar nőket, akik időnként szülnek még egy magyart, aztán ápolják a beteg családtagokat. Mert a magyar kormány tiszteli az embert. Persze nem minden embert, csak azokat, akik jól szolgálják az uraságokat. Akik alázatossá görbült gerinccel teszik azt, ami beleillik a maffia elképzeléseibe.

A halott filozófus és a Föld túléléséért kiálló kamaszlány nem illik bele a tervbe. A halott filozófus egyszerűen csak azért, mert bátrabb volt, mint az összes kormánytag, a NER-huszárok és a tudományos élet krémje. Együttesen. Ki mert mondani olyasmiket, amit az MTA tudósai például nem mertek. Apró kis nő, akiben több élet és tűz volt kilencven évesen is, mint az önként cselédnek állt, de uraságként pompáskodni akaró nyalonchadban összesen. Őt nagyon gyűlölik a közpénzben tobzódó felszopóbrigádok firkászai. Valószínűleg azért, mert hiába kaparnak ész nélkül, előre nem, csak lefelé haladnak. Egyre lejjebb. Temetik önmagukat és ezt tudják. Vagy érzik. És azt is, hogy senki nem fog emlékezni rájuk, sőt, már most sem tudja senki, kicsodák ők. Vagy mert pontosan tudják, kicsodák ők. Senkik. És ez így is marad.

A halott filozófus most is élőbb, mint amilyenek ők valaha voltak, és valaha lehetnek. Életében sem tudták lerántani maguk közé a sárba, megpróbálják most. Mert már nem tud védekezni. Holott életében sem védekezett. Tudta, emit ezek nem értenek: lehet tévedni, lehet hibázni, hiszen senki nem tökéletes. A gerinc, az, ami fontos. Az emberi tartás. Ezt ezek nem értik. Csak azt tudják, hogy a halott filozófus zsarnoknak nevezte a zsarnokot. Ez megbocsájthatatlan bűn a szemükben, mert ők ilyet soha nem mernének mondani. A gyávaságuk nem engedi. Ők csak azokat merik kritizálni, gyalázni és támadni, akik a másik oldalon állnak. Akik nem a hatalom, hanem az ellenzék oldalán vannak. Majd, ha fordul a történelem, azokat is fogják persze kritizálni, akiket most naponta ápolnak térden állva, kinyújtott nyelvvel. Majd meglátják és szóvá is teszik a hibáikat, bűneiket, kicsinyességüket, telhetetlen mohóságukat, hazugságaikat. Majd. Amikor nem tudnak visszaütni, amikor nem tudnak bosszút állni. De most még nem, mert veszélyes. Most a halott filozófust mocskolják, immár anyaként is. Mert nem értik – ahogy a háromnevű, élő filozófus esetében sem értik -, hogy nem azt akarta, hogy bárki egyetértsen vele. Csak annyit akart és annyit akar az élő is, hogy gondolkodjunk. A maga módján mindkettő korlát. De nem előttünk, nem sorompó, amit nem lehet átlépni. Korlát mellettünk, hogy legyen mibe kapaszkodni, hogy előbbre jussunk.

A másik ellenség a gyereklány, aki hisz valamiben és ki mer állni érte:...

ITT OLVASHATÓ