Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.07.26.
Idén 78,9 ezer jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy 3 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – jelentette be a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően Bódis József oktatási államtitkár. Tavaly 75,3 ezren nyertek felvételt, amit Bódis már akkor „imponálónak” nevezett a 2017-es 72,7 ezerhez képest. A sikeres jelentkezések számát tekintve tehát kijelenthető: az utóbbi három évben egyre többen kerülnek be egyetemre, ami látszólag szembemegy a kormány 2012-ben indul felsőoktatás-politikájával.
Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint azonban a látszat csal: valójában nincs szó arról, hogy fordulat történt volna. – 2011-hez képest 2013-ra több mint 25 ezerrel csökkent a felvételt nyert hallgatók száma, ehhez képest az utóbbi néhány évben tapasztalt 2-3 ezres növekedés elenyésző – mondta.
A szakértő szerint a jelentkezők és a felvettek számának enyhe növekedése mögött állhat az is, hogy 2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre felvételizni. Sokan lehetnek, akik kihasználták, hogy idén utoljára még nyelvvizsga nélkül is lehet jelentkezni. A jelentkezők egy jelentős részét nem a frissen érettségizettek teszik ki – az ő számuk általában 50-55 ezer közötti a továbbtanulni vágyók körében. Sokan vannak, akik évekkel később döntenek a továbbtanulás mellett, egy nyelvvizsga megszerzése esetükben nagyobb anyagi és időráfordítást igényelhet, mint a középiskolásoknak. A nyelvvizsga meglétét megkövetelő szigorítás a legóvatosabb szakmai becslések szerint is 10-15 százalékkal csökkentheti majd a felsőoktatásba bekerülők számát.
A szakértő szerint a jelentkezők és a felvettek számának enyhe növekedése mögött állhat az is, hogy 2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre felvételizni. Sokan lehetnek, akik kihasználták, hogy idén utoljára még nyelvvizsga nélkül is lehet jelentkezni. A jelentkezők egy jelentős részét nem a frissen érettségizettek teszik ki – az ő számuk általában 50-55 ezer közötti a továbbtanulni vágyók körében. Sokan vannak, akik évekkel később döntenek a továbbtanulás mellett, egy nyelvvizsga megszerzése esetükben nagyobb anyagi és időráfordítást igényelhet, mint a középiskolásoknak. A nyelvvizsga meglétét megkövetelő szigorítás a legóvatosabb szakmai becslések szerint is 10-15 százalékkal csökkentheti majd a felsőoktatásba bekerülők számát.
Miközben ez a szám már így is évek óta folyamatosan csökken: az idén zárult tanévben összességében 80 ezerrel kevesebb hallgató volt a felsőoktatásban, mint 2011-ben. Ez az össznépesség felsőoktatásban való részvételén is meglátszik: míg 2011-ben a teljes magyar népesség 3,6 százaléka, 2018-ban már csak 2,8 százaléka járt valamilyen felsőfokú képzésre.
Viszont évről-évre egyre több magyar tanul külföldi egyetemeken. A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia becslései szerint számuk már 14 ezret is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint például az Egyesült Királyságban több mint 2200 magyar tanul, az idei felvételi időszakban pedig 1030-an adták be jelentkezésüket. Hollandiában a 2018/2019-es tanévben rekordszámú, 1015 magyar diák folytatott felsőfokú tanulmányokat, ami 29 százalékos növekedés a 2016/2017-es tanévhez képest...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.