Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.18.
Az Európai Tanács két napja még fokozta a magyar kormányra nehezedő nyomást, a konzervatív pártcsalád felől viszont az enyhülés jelei érkeznek, ily módon Orbán Viktor újból beleszólhat az uniós politikába. Olyannyira, hogy valamelyik embere még vezető pozíciót is kaphat a Néppártban. A hivatalos állásfoglalás az EPP részéről az, hogy a novemberben megüresedő alelnöki poszt a Fideszt illeti meg, noha a párt tagságát az EP-választás előtt felfüggesztették, a többi közt a magyar igazságügy reformja miatt, illetve azért, hogy javuljanak a régi-új frakcióvezető, Weber esélyei a Bizottság elnöki tisztére. Ám most úgy néz ki, hogy leomlik a tűzfal, hiszen Járóka Lívia már korábban alelnök lett Strasbourgban, de igazából a novemberi szavazás mutatja meg, miként is áll a viszony az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt között. Nagyjából akkor lát majd napvilágot a Bölcsek Tanácsának jelentése arról, mennyire vannak összhangban a magyar közállapotok a Néppárt értékeivel. Egyes sajtóértesülések szerint az értékelés igencsak kedvező lesz Orbán számára. De már fontos jelzés lesz Trócsányi László meghallgatása is. Az EPP meglehetősen visszafogottan áll hozzá a kérdéshez, mondván, hogy a jelölt még csak nem is tagja a Fidesznek, bár sok más képviselő meg akarja buktatni a vitatott magyar igazságügyi változások véghezvivőjét. Weber tegnap korrekt eljárást sürgetett a leendő biztos részére. Két napja az Európai Tanács ülésén a franciák és a németek jelezték, hogy fennmaradtak aggályaik a magyar jogállam miatt, ennek megfelelően voltak agresszívak a hivatalos magyar képviselők az üléstermen kívül. De Finnországgal az élen más tagállamoknak is elegük van a magyar demokrácia visszaszorulásából. A helyzet kényes Orbán szemszögéből, mert az ellenfelek láthatóan el vannak szánva arra, hogy szükség esetén akár a pénzcsapot is elzárják. A német vezetés egyértelműen azt akarja, hogy egy új mechanizmus segítségével a demokratikus normák teljesítésétől tegyék függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat. Németország amellett van, hogy az új rendszerben a Bizottság javasolja a pénzek megvonását, ha valamely tagállam módszeresen megsérti a jogállamot és utána az Európai Tanácsban automatikusan menjen át az indítvány, ha csak nem szavaz ellene 15 olyan tagállam, amely az európai lakosság legalább 65 százalékát képviseli. Bennfentesek szerint a magyarok és a lengyelek ezzel szemben azt akarják, hogy minden esetben minősített többség hagyja jóvá az előterjesztést. Akkor ugyanis könnyebb volna megszervezni a blokádot. Brüsszelben abból indulnak ki, hogy a viszály a jövő év 2. felében, tehát a német EU-elnökség idején csúcsosodik ki.
Az Európai Néppárt elhalasztotta a vitát a Fidesznek juttatandó poszt ügyében. A magyar párt a visszatérésre készül, ennek megfelelően szeretne magának magas tisztséget a konzervatívok vezetésében. A megbízatásra erősen hajtott egy máltai politikus is, de ő a végén bedobta a törülközőt, mert érzékelte, milyen vehemensen tiltakoznak ellene Orbán barátai, főként a CDU-CSU-ból. A részletekről tudni kell, hogy a magyar párt - 13 képviselővel - jelentős kontingenst alkot a frakción belül. E pillanatban senkit sem jelölt az EPP elnökségébe, de még tisztázni kell a tagságát.
A CEU rektorhelyettese azt mondja, hogy az oktatás szabadsága mindenütt válságba került, nem csupán Magyarországon, ahol kétségtelenül elnyomó rendszer van hatalmon. Ám itt már az EU-nak kell lépnie. Líviu Matei szerint ékesen igazolja ezt, hogy még arra sincs egységes meghatározás, mit is jelent a tanszabadság, így azután a Bizottság a CEU kiebrudalása miatt kénytelen volt a kereskedelmi szolgáltatások megsértésére hivatkozva az Európai Bírósághoz fordulni. Ily módon látnivaló, hogy egyúttal szellemi válságról is szó van. Ennélfogva közös európai irányelv szükségeltetik. Mert nem elegendő csupán a nemzeti szabályozás, olyan mechanizmust kell kidolgozni, amely lehetetlenné teszi, hogy a kormányok jogtalanul beleavatkozzanak az oktatásba. Hiszen például egy külföldi diák hiába akar a Közép-Európai Egyetemen gender tanulmányokat folytatni, a hatalom betiltotta a tárgyat. A professzor jelezte, hogy az egyetem nem jószántából költözött Bécsbe, ám ott alapképzést is nyújt, mert az osztrák törvények ezt megkövetelik. A diákok egynegyedét már ennek megfelelően veszik fel. Egyébként a botrány jót tett az intézmény hírnevének a tudományos világban, arról nem beszélve, hogy emelkedett a felvételre jelentkezők száma. Gond viszont, hogy Ausztriában sokkal magasabbak a megélhetési költségek. Ezért máris 50 százalékkal megemelték a PhD-hallgatók ösztöndíját. Az iskola kiadásai előreláthatólag ugyanennyivel nőnek, de pár éven belül bizonyosan megkétszereződnek. Egy-két terület marad Budapesten, viszont nagy kérdés, miként alakul a politikai légkör, és hogy milyen területeket lehet Magyarországon tanítani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.