ÍGY PUSZTUL ZÁHONY, A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS EGYIK LEGNAGYOBB VESZTESE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.10.14.

Záhony a rendszerváltozás egyik legnagyobb veszteseként emlegetett település az ország észak-keleti csücskében, az ukrajnai határ mellett. Az 1950-es években még pár száz fős faluból két évtized alatt 4-5 ezres településsé duzzasztott Záhonyt 1989-ben avatták várossá. Gyors fejlődését a hiánygazdaság kellős közepén a vasútnak köszönhette. Az alig 60 éve még két vágánypárból álló záhonyi vasúti átrakó az 1980-as évekre közel 100 négyzetkilométernyi, gépesített, a környékbeli falvak határterületeit is felszippantó üzemi területté fejlődött. Az újonnan kiépült vasúti üzemegységek tőszomszédságában akkor modernnek számító lakótelepek épültek, a MÁV saját bölcsődét, óvodát, orvosi rendelőt működtetett, a vasút gyakorlatilag önálló várossá nőtte ki magát. 

A település várossá avatása után egyetlen évvel, a rendszerváltó politikai erők által elzavart szovjet csapatok nagy része itt távozott az országból. A nem éppen könnyes búcsút azonban Záhony is megsínylette. A korábbi évi 18 millió tonnás vasúti áruforgalom egyik napról a másikra a töredékére, 2-2,5 millió tonnára csökkent. Miután az oroszok éveken keresztül hiába próbálták a magyar gazdasági kapcsolataikat újjáéleszteni, a nyugati irányú áruforgalmuk kezelésére alternatív útvonalakat kellett kiépíteniük. Ez, illetve a központi irányítású MÁV feldarabolása, valamint a vasúti infrastruktúra használatát szabályozó későbbi üzletpolitikája végképp aprócska macskabejáróvá zsugorította a Kelet egykori kapuját...

ITT OLVASHATÓ