AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB - DE A PULISZKA SOSEM ROBBAN

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.10.04.

A 2008-as válságnál gyorsabban kibontakozó gazdasági kataklizma mélyebb és félelmetesebb, mint az elődje 2008-ban. Míg az akkori válság a feltörekvő, fizetőképes rétegeket vámolta meg, a koronavírus nem kíméli a legszegényebbeket. Vajon ők-e az első számú vesztesek? Veszíthetnek-e még valamit a világtól elszigetelten, relatív vírusbiztonságban élő hazai szegények? Vagy a helyzetük járvány nélkül is reménytelen?

Csaknem félmilliárd embert taszíthat nyomorba a COVID-válság. Az ENSZ vezető testületei szerint vírus nélkül is nagy a baj. A megelőző tíz esztendőben sikerült haladást elérni a nyomor több rétegének felszámolásában. Az élenjáró ország Kína és India, jó úton járt néhány afrikai ország, például Sierra Leone is. Ennek azonban vége. Tíz év munkájának gyümölcse mehet pocsékba pár hónap alatt. De van-e ilyen gondja Magyarországnak?

– Ha arra gondol, hogy a válság magyarországi variánsa legjobban a legszegényebbeket sújtja, csalódást kell okoznom – mondja Krémer Balázs szociológus. – A járvánnyal az úgynevezett gazdagok sem jártak jól. Bár, ha megnézzük a kitörése óta ütemezett állami fejlesztéseket, bizonyos rétegek most is gyarapodtak. Nyilván most kell a turizmusba pénzt öntögetni, amikor a szállodák üresen konganak.

Maga a vírus nem a hazai szegényeket találta telibe. Az első sokkoló esetek között az idejüket síparadicsomokban múlató topvállalkozók, orvosprofesszorok, konferenciaturisták szerepeltek. (Az egyik első botrány a pozitív diagnózisa ellenére zavartalanul operáló szegedi doktor ügye volt.)

A maga módján a járvány hazai betörése történelmi ritkaság. A társadalmakat sokkoló járványok először a szegénynegyedeket, a külvárosok népét tizedelik meg. A fekete halál megkímélte a magát fáklyatűzzel övező pápát, a királyi udvarokat, Anglia nemes urai a vidéki házaikba húzódtak. A legelőször megtámadott szicíliai kereskedővárosokban a lakossági mortalitás az ötven-hetven százalékot is meghaladta. A spanyolnátha azokat mészárolta le, akik a frontról hazatértek. A COVID-ból a nagy tapasztalat, hogy Magyarországon a vírus a népesebb centrumoktól (Budapest, Pest megyei agglomeráció) messzebb nem jutott. Természetesen eltalálta a turizmusban, vendéglátásban, egészségügyben dolgozókat. A leginkább megkímélt terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt.

Azoknál a rétegeknél, amelyek a járvány első forgalmazói voltak, nem hallottunk nagy drámákról. Megvették a fertőtlenítőszereket, felkötötték a maszkokat, otthoni munkára rendezkedtek be. Most derült ki, mennyire periféria Magyarország. A globalizációnak jobban kitett országokban, ahol az elit mellett a szegényebb rétegeknek a tömeges külországi munkavállalás, vándorlás révén vannak nemzetközi kapcsolataik (USA, Brazília, Mexikó, Pakisztán), a járvány a külvárosok népét is megtizedeli...

ITT OLVASHATÓ