AZ AGYONÜTHETETLEN KISEMBER

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.11.17.

Chaplin holtában is eleven. Nemcsak a filmjei élnek, de közismert csavargófigurája újra és újra megelevenedik a színpadon is. Alakja megmarad, amíg szegénység lesz a földön. Most Nagy Sándor bújik a legendává lett topis gúnyába a Játékszínben, ahol tomboló a siker, melyhez Chaplin örökösei is gratuláltak.

Vagányság kell Chaplin utolsó némafilmjének a színreviteléhez, beszéd nélkül, néhány felirattal.

1931-ben, amikor forgatta, már volt hangosfilm, de nem tudott elszakadni a szótlanságtól, hiszen az hozta meg számára a világhírnevet. Azt hitte, hogy a csavargó figurája beszéddel majd nem él meg. De hát annyira telitalálat, hogy ez egyáltalán nem ártott meg neki, némán vagy szavakkal, egyaránt halhatatlanná lett. A szegénység megtestesülése – és némiképp a szabadságé. Nem kötődik sehová, társadalmon kívüli, naphosszat lófrál, bámészkodik, és sokat, gyakran túl sokat lát. A saját bőrén érez mindent. Elesett, mégis leleményes. Csóró, de lelkiekben gazdag. Gyámoltalanul téblábol, ügyetlenül csetlik-botlik, azonban ha szüksége van rá – például menekülés közben – artistákat megszégyenítő kunsztokra képes...

ITT OLVASHATÓ