ORBÁN EURÓPA SZÉTROMBOLÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.01.02.

„Orbán tíz éve sikerrel bomlaszt... Nincsenek konkrét bizonyítékok, de közel sem zárható ki, hogy bizonyos országok vezetői ehhez segítséget adtak, de akár még megbízást is...” – mondja eléggé talányosan Inotai András. Portálunknak adott interjújában a közgazdász bíztatónak tartja a jogállamisági mechanizmus bevezetését, s „üzen” az ellenzéknek: „Mielőbb el kellene kezdeni a felvilágositó kampányt, kötetlen beszélgetéseket kellene szervezni kisebb közösségekkel ott is, ahová az ellenzéki kommunikáció a súlyosan sérült médiaszabadság miatt nem, vagy torz formában jut el. Nem lehet megvárni a 2021 őszén esedékes közös programot... nem elég, hogy az ellenzék Brüsszelben harcol, s hogy itthon a parlamentben valamit elmond... Az uniós tagság 85 százalékos támogatottsága kiváló lehetőség arra, hogy széles körű társadalmi párbeszéd induljon Magyarország jelenéről és jövőjéről európai keretekben... Orbán tíz éve azt mondta, hogy ’Európa a mi jövőnk’, egy éve pedig már azt,hogy ’most már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője’. Ám a valóság az, hogy Orbán Európa szétrombolója” – mondja némi keserűséggel a hangjában Inotai András.

– Nagyon ellentmondásosan értékelik nem csak idehaza, de az Európai Unióban és szerte a világon a decemberben a német elnökség kemény munkájával megszületett kompromisszumos „vétómegállapodást”. Ön hogyan látja?

– Született egy megállapodás, ezt tekinthetjük „second best”-nek, azaz a második legjobbnak. Más megközelítésben azonban mondhatjuk „second worst”-nek, azaz a második legrosszabbnak is. A legjobb az lett volna, ha teljes lett volna az egyetértés, ha senki, semmivel nem fenyegetett volna, ha világos kritériumok mentén nyílhatott volna meg mindkét alap, és az Európai Unió ezzel – erős jogállamisági kritériumok mellett – megőrizte volna a belső, valamint a külső, a harmadik országok felé mutatott arcát. Az unió szempontjából pozitív, hogy mindkét program átment, de negatív, hogy gyenge feltételeket szabtak végül a jogállamisággal szemben, s ezek bármikor tovább hígíthatók.

– És Orbán szemszögéből?

– Orbán szempontjából győzelem, hogy hozzájut a pénzhez. Ugyanakkor keserű számára a pillanat, hogy a már júliusban papíron elfogadottak értelmében, jogállamisághoz kötik a pénzeket, még ha laza feltételekkel is. Ebbe kénytelen volt beletörődni. A jövő szempontjából nem kevésbé fontos, hogy az unió három vonatkozásban is jelentős lépést tett a föderális struktúra irányába. Egyrészt engedélyezte, hogy a közösség vegyen fel hiteleket, másrészt szakított azzal a korábbi vastörvénnyel, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites. Harmadrészt pedig a deficit finanszírozására új közösségi adókat kell meghatároznia, amelyek jelentősen növelik majd a költségvetés közösségi – és nem nemzetállami – befizetéseken alapuló bevételi forrásait...

ITT OLVASHATÓ