Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.03.08.
De mi a helyzet a női politikusokkal, ha már itt a nőnap? Csernyánszky Judit lapszemléje.
Ha már nőnap, akkor beszéljünk is róla egy kicsit nemzetközi összehasonlításban. A Greek Reporter (Görög Riporter) az Eurostat felméréséből válogatott adatokat, mintegy okulásul, mivel a görögök a nők politikai részvételét tekintve az utolsók között kullognak Európában. Nem mintha Magyarország jól állna, a kormányban 20, a parlamentben 13 százalék a nők aránya (ez a görögöknél 11 és 22 százalék). Miközben Finnországban, Ausztriában, Svédországban, Franciaországban egyaránt több mint 50 százalék a női kormánytagok aránya. A 33 százalékos európai átlaghoz képest is le van maradva Magyarország. A lesújtó adat ellenére a görögöknél legalább az elnök nő: Katerina Sakellaropoulou nőnap alkalmából azt üzente, hogy ideje lenne egy olyan társadalmat építeni, ahol a nőre nem, mint prédára tekintenek, ahol a gyengédségét nem megadásnak, hallgatását nem kvázi-beleegyezésnek tartják.
Kristyna Foltynova írt az – ahogy ő fogalmaz – ellentmondásos Szputnyik V-ről részletekbe menő elemzést a Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű szekciójában. Amiből az derül ki, hogy ugyan már 40 országban használják a vakcinát a koronavírus ellen, és annak ellenére, hogy a világon elsőként kezdték meg vele a tömeges oltást Oroszországban, ott eddig csak a lakosság 1,5 százaléka kapott legalább egy oltást. Így jócskán le vannak maradva Izraelhez, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest. Közvélemény-kutatások tömkelegével illusztrálja a cikk, hogy nemcsak a lakosság szkeptikus a saját fejlesztésű oltóanyaggal szemben, hanem az orosz orvosok is (tegyük hozzá, az oroszok általában bizalmatlanok az oltásokkal kapcsolatban). Ahhoz képest, hogy 2020 júniusában mutatták be, két hónap múlva Vlagyimir Putyin elnök már be is jelentette, hogy regisztrálták a világ első Covid-19 elleni szerét. Putyin egyébként még mindig nem oltatta be magát. A cikk felhívja a figyelmet: a harmadik kísérleti, klinikai fázisnak még mindig nincs eredménye, noha tavaly szeptemberben kezdték el. Ugyanakkor a Lancet című tekintélyes orvosi lap februárban azt írta, hogy 91,6 százalékos a Szputnyik V hatékonysága. Belorusz volt az első külföldi ország, ahol bevetették, Magyarország pedig az első uniós ország. Ukrajna nem kér belőle, mert mint mondja, agresszor államtól nem kíván oltóanyagot venni. Világszerte eddig 1,2 milliárd dózist rendeltek Oroszországtól, de Moszkva sem tudja időre teljesíteni maradéktalanul a megrendeléseket. Ellenben hat ország megkezdte a vakcina gyártását, köztük India, Dél-Korea és Brazília. Ezen adatok ismeretében Ursula von de Leyen európai bizottsági elnök is megkérdőjelezte, vajon miért nem oltanak teljes gőzzel Oroszországban. Egyes magyarázatok szerint a gyorsaság és a geopolitikai befolyás további növelése fontosabb volt az orosz vezetésnek a szer biztonságosságánál. Miután a covid-fertőzéses esetszámokat tekintve Oroszország a top5-ben van világszerte, felmerül az a kérdés is, hogy a transzparencia hiányában, illetve gyártás akadozása ellenére miért nagy az érdeklődés a Szputnyik V iránt szerte a nagyvilágban – olvasható az elemzésben.
A Rutgers Egyetemen oktató R. Daniel Kelemen a Washington Post hasábjain elemzi az Fidesz távozását az Európai Néppárt parlamenti frakciójából, amit hamarosan a teljes kizárásáról szóló szavazás követhet. Ez jó hír szerinte, mert azt jelenti, az Unió többé nem lesz olyan komfortos otthona az autokráciát építőknek, mint eddig. Szerinte az EPP-nél azok után telt be a pohár, hogy meg akarta Orbán vétózni a Covid-segélyt és a hétéves uniós büdzsét, illetve amikor a fideszes Deutsch Tamás az EPP vezetőjének, Manfred Webernek egy nyilatkozatát a Gestapo módszereihez hasonlította. Pár napra rá pedig Markus Söder, akit Angela Merkel utódjaként emlegetnek, és aki mindig kiállt korábban a Fidesz mellett, kijelentette, a CSU azt szeretné, hogy a pártot és hagyja el a Fidesz, ne csak az EPP-frakciót. Kelemen szerint aligha tud Orbán új frakciót gyorsan kialakítani, inkább az ECR-hez, az Európai Konzervatívok és a Reformisták frakciójához csatlakozik, ahol a lengyel kormánypártot erősíti majd. Viszont így sokkal könnyebb lesz fegyelmezni is Orbánt Brüsszelben. Orbán hazai pozíciója is meggyengül a kizárással, nincs mögötte többé a német támogatás, és ugyan a Fidesz döntött a kilépés mellett, ezzel együtt az országban sokan megalázónak látják a távozást, melyet nem akart a kormánypárt. Erőt meríthet Orbán pillanatnyi gyengeségéből az ellenzék is, amely a Fidesz felé lejtő pályán készül a választásra.
A lett LTV-nek adott interjút Rigában járva Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki úgy fogalmazott, ha naponta 100 ember hal meg, és 30 millió eurót veszít a magyar gazdaság, akkor nincs miért csodálkozni azon, hogy az orosz vakcinát is megrendelte – szerinte az Európai Unió késlekedése miatt is – Magyarország. Elmondta azt is, hogy őt feltehetően pénteken fogják beoltani, méghozzá az orosz vakcinával.
Ha már nőnap, akkor beszéljünk is róla egy kicsit nemzetközi összehasonlításban. A Greek Reporter (Görög Riporter) az Eurostat felméréséből válogatott adatokat, mintegy okulásul, mivel a görögök a nők politikai részvételét tekintve az utolsók között kullognak Európában. Nem mintha Magyarország jól állna, a kormányban 20, a parlamentben 13 százalék a nők aránya (ez a görögöknél 11 és 22 százalék). Miközben Finnországban, Ausztriában, Svédországban, Franciaországban egyaránt több mint 50 százalék a női kormánytagok aránya. A 33 százalékos európai átlaghoz képest is le van maradva Magyarország. A lesújtó adat ellenére a görögöknél legalább az elnök nő: Katerina Sakellaropoulou nőnap alkalmából azt üzente, hogy ideje lenne egy olyan társadalmat építeni, ahol a nőre nem, mint prédára tekintenek, ahol a gyengédségét nem megadásnak, hallgatását nem kvázi-beleegyezésnek tartják.
Kristyna Foltynova írt az – ahogy ő fogalmaz – ellentmondásos Szputnyik V-ről részletekbe menő elemzést a Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű szekciójában. Amiből az derül ki, hogy ugyan már 40 országban használják a vakcinát a koronavírus ellen, és annak ellenére, hogy a világon elsőként kezdték meg vele a tömeges oltást Oroszországban, ott eddig csak a lakosság 1,5 százaléka kapott legalább egy oltást. Így jócskán le vannak maradva Izraelhez, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest. Közvélemény-kutatások tömkelegével illusztrálja a cikk, hogy nemcsak a lakosság szkeptikus a saját fejlesztésű oltóanyaggal szemben, hanem az orosz orvosok is (tegyük hozzá, az oroszok általában bizalmatlanok az oltásokkal kapcsolatban). Ahhoz képest, hogy 2020 júniusában mutatták be, két hónap múlva Vlagyimir Putyin elnök már be is jelentette, hogy regisztrálták a világ első Covid-19 elleni szerét. Putyin egyébként még mindig nem oltatta be magát. A cikk felhívja a figyelmet: a harmadik kísérleti, klinikai fázisnak még mindig nincs eredménye, noha tavaly szeptemberben kezdték el. Ugyanakkor a Lancet című tekintélyes orvosi lap februárban azt írta, hogy 91,6 százalékos a Szputnyik V hatékonysága. Belorusz volt az első külföldi ország, ahol bevetették, Magyarország pedig az első uniós ország. Ukrajna nem kér belőle, mert mint mondja, agresszor államtól nem kíván oltóanyagot venni. Világszerte eddig 1,2 milliárd dózist rendeltek Oroszországtól, de Moszkva sem tudja időre teljesíteni maradéktalanul a megrendeléseket. Ellenben hat ország megkezdte a vakcina gyártását, köztük India, Dél-Korea és Brazília. Ezen adatok ismeretében Ursula von de Leyen európai bizottsági elnök is megkérdőjelezte, vajon miért nem oltanak teljes gőzzel Oroszországban. Egyes magyarázatok szerint a gyorsaság és a geopolitikai befolyás további növelése fontosabb volt az orosz vezetésnek a szer biztonságosságánál. Miután a covid-fertőzéses esetszámokat tekintve Oroszország a top5-ben van világszerte, felmerül az a kérdés is, hogy a transzparencia hiányában, illetve gyártás akadozása ellenére miért nagy az érdeklődés a Szputnyik V iránt szerte a nagyvilágban – olvasható az elemzésben.
A Rutgers Egyetemen oktató R. Daniel Kelemen a Washington Post hasábjain elemzi az Fidesz távozását az Európai Néppárt parlamenti frakciójából, amit hamarosan a teljes kizárásáról szóló szavazás követhet. Ez jó hír szerinte, mert azt jelenti, az Unió többé nem lesz olyan komfortos otthona az autokráciát építőknek, mint eddig. Szerinte az EPP-nél azok után telt be a pohár, hogy meg akarta Orbán vétózni a Covid-segélyt és a hétéves uniós büdzsét, illetve amikor a fideszes Deutsch Tamás az EPP vezetőjének, Manfred Webernek egy nyilatkozatát a Gestapo módszereihez hasonlította. Pár napra rá pedig Markus Söder, akit Angela Merkel utódjaként emlegetnek, és aki mindig kiállt korábban a Fidesz mellett, kijelentette, a CSU azt szeretné, hogy a pártot és hagyja el a Fidesz, ne csak az EPP-frakciót. Kelemen szerint aligha tud Orbán új frakciót gyorsan kialakítani, inkább az ECR-hez, az Európai Konzervatívok és a Reformisták frakciójához csatlakozik, ahol a lengyel kormánypártot erősíti majd. Viszont így sokkal könnyebb lesz fegyelmezni is Orbánt Brüsszelben. Orbán hazai pozíciója is meggyengül a kizárással, nincs mögötte többé a német támogatás, és ugyan a Fidesz döntött a kilépés mellett, ezzel együtt az országban sokan megalázónak látják a távozást, melyet nem akart a kormánypárt. Erőt meríthet Orbán pillanatnyi gyengeségéből az ellenzék is, amely a Fidesz felé lejtő pályán készül a választásra.
A lett LTV-nek adott interjút Rigában járva Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki úgy fogalmazott, ha naponta 100 ember hal meg, és 30 millió eurót veszít a magyar gazdaság, akkor nincs miért csodálkozni azon, hogy az orosz vakcinát is megrendelte – szerinte az Európai Unió késlekedése miatt is – Magyarország. Elmondta azt is, hogy őt feltehetően pénteken fogják beoltani, méghozzá az orosz vakcinával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.