Szerző: Azénpénzem
2021.08.05.
Az idén júniusban a KSH adatai szerint magához tért a kiskereskedelem, a bolti forgalom volumene (tehát a darabok és kilók) a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek ugyanilyen összevetésben 8,5 százalékkal tudtak többet eladni. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 31 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal nőtt.
Tulajdonképpen a friss statisztika is azt igazolja, hogy nekiálltak ugyan költeni a magyarok, de az árérzékenységük is nőhetett. A GKI egy nemrégiben kiadott elemzésében leírta: a magyar kiskereskedelmi piac jelentősen átalakult. A legszembetűnőbb a diszkontok térnyerése. Ezt a gazdaságkutatók mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy ezek a láncok olyan üzleti modellt alkalmaznak, amellyel gyorsan tudnak reagálni az új vásárlói igényekre.
A diszkontok sokat fordítanak arra, hogy a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat (például a vega, vegán, laktóz- és gluténmentes igények kiszolgálása) mellett hatékonyak is legyenek. Mindezt megfejeli még a tudatos hálózatépítés. Mint a GKI leírta: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával törtek előre a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7-szeresére, 6,7-szeresére, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.