2022. február 27., vasárnap

PANNÓNIA VAGY HUNNIA

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.02.26.


...E cikket február 24-e előtt írtam, amikor még az orosz csapatok csak lesben álltak Ukrajna határainál. Nem hittem a háborúban. Ahogy 1956. november 3-án este még a szüleim se hitték, hogy 4-én hajnalban ott fognak állni a verandára nyíló üvegajtónál, nézve a vöröslő és felvillanó fényeket, hallgatva az ágyúk dübörgését. Apám csak annyit mondott keserűen: - Itt vannak az oroszok. Végünk van.

Most Kijevben és Odesszában, Mariupolban és Harkivban állnak úgy dideregve, mit sem értve szüleik mellett ötéves fiúcskák, mint egykor én, akik semmit se értenek, akik még nem tudják, hogy sorsuk e hajnali órán évekre, évtizedre, talán évtizedekre eldől. Az én sorsomat a szovjet-orosz tankok akkor harmincnégy évre döntötték el.

Ukrajna vérrel és könnyel magát nem, de minket megmenthet. Putyin tankjai egyszer s mindenkorra megértették Európával és a világgal, hogy mire számíthatnak a tekintélyuralmi rendszerektől a szabadságot és demokráciát vágyó országok, nemzetek és emberek. Putyin véres határt húzott. Ezzel olyan lélektani fordulatot hozott, amely megrendítette a szabad világot. Akaratlan megteremtette a demokratikus világ régen látott egységét Európától Amerikáig, Japántól Ausztráliáig. Ez az egység megkésett, s így okozójává vált annak, hogy nem tudjuk Ukrajnát megvédeni. De még időben jött, hogy a további foglalástól visszatartsa Putyint és követőit a világban. Amikor most Putyin embertelen merevségű embermaszkja mögül előbújt a véres medvepofa, legjobb magyar tanítványa, Orbán Viktort hiába ölti fel az európai ember képét – rendszere s ő maga a múlté.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.