BUKÁSOK, TÖRTÉNELMI MÁZLIK, TETKÓ: ÚJ KUTATÁS MUTATJA BE AZ ISMERETLEN HORTHY MIKLÓST [HETIVÁLASZ 147]

HETI VÁLASZ (PODCAST)
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.10.27.

A bécsi hadi levéltárból előbukkant iratok alapján jórészt át kell írni, amit a „tenger nélküli tengernagy” korai pályájáról tudunk – mondja podcastunkban Turbucz Dávid történész, a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című új könyv szerzője. Szerinte ideje megbarátkoznunk a vizsgákon bukdácsoló, piázós kihágásoktól sem visszarettenő, tetoválásos Horthy képével is. Milyen ember volt? Mit tudott a politikáról? Számított-e a magyarsága a birodalmi karrier közepette? Ezekre is fény derül. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Borbás Barna...

Részletek a műsorból:

Miért fontos vagy érdekes, hogy megismerjük a volt kormányzó haditengerésztiszti pályafutását?

Amikor a szakirodalom azt írja, hogy Horthy Miklós nem volt felkészülve a kormányzói szerepre, az nem „kritika”, hanem tény. Hozzáteszem: a flottaparancsnokira sem volt felkészülve. Az újabb kutatásokkal ez igazolható. […] A 2011-ben megjelent könyvemben én is sokkal pozitívabban értékeltem a korai teljesítményét: az emlékiratai alapján és egyéb, a Horthy-korszakban született könyvek nyomán érveltem én is amellett, hogy kitűnő tengerész volt.

A valóságban milyen tengerész volt Horthy Miklós?

A bécsi hadi levéltárakban végzett kutatásaim nyomán derült ki, hogy a régi tézisem nem tartható. A haditengerészeti akadémián mindig az évfolyamátlag alatt teljesített, a záróvizsgán megbukott, amikor 1886-ban sikerült letennie, a 27 fős évfolyamból ő lett a 26. A korai időszakban átlag alatti teljesítményt nyújtó tengerész volt. Ha az egész pályafutását nézzük, akkor pedig átlagos.

Az I. világháború alatt a Monarchia kötelékében kiemelkedett, például az otrantói tengerzár áttörésével. Nem ez a lényeg?

Az életmű egésze szempontjából fontos tudni, hogy az általa választott pályafutás nagyon nehezen indult, az 1890-es évek közepéig bukdácsolt – korábban egyébként már az érettségi vizsga sem sikerült neki – , és épphogy bennmaradt a tisztikarban. Utána jött rá, hogy teljesítenie kell, csak úgy lesz esélye karriert építeni. Így talált rá a torpedóhajókra – kisebb, mozgékonyabb hadihajótípusok –, és akkor bizonyította először, hogy van olyan terület a haditengerészeten belül, amire ő alkalmas. De ha föltesszük a kérdést, hogy miért lett flottaparancsnok, akkor a választ a tőle független tényezőkben találjuk. Például abban, hogy magyar volt. Merthogy a századforduló után felpörgő haditengerészet-fejlesztést még az osztrákok se nagyon szerették vagy támogatták eleinte, a magyarok meg még kevésbé. Azt látták, hogy az egy birodalmi intézmény, a hivatalos nyelv a német, a magyar zászló nincs kitéve stb. Horthy magyarként el tudta mondani, hogy ennek a fejlesztésnek mégis van értelme. Külső körülmény volt az is, hogy éppen Konstantinápolyban szolgált az 1908-1909-es annexiós válság idején, így a jelentései eljutottak az uralkodóhoz. Megismerték a nevét a bécsi udvarban. Ez nagyon sokat segített a későbbi karrierje szempontjából...

ITT OLVASHATÓ