Szerzők: GALAVITS PATRIK, PANYI SZABOLCS
2023.05.15.
Novák azzal a küldetéssel ment Varsóba, hogy megmentse a háború miatt veszélybe került magyar–lengyel kapcsolatokat. A korábban Orbán Viktor legszorosabb európai szövetségesének számító lengyel vezetést feldühítette az, hogy a magyar kormány nem foglalt egyértelműen állást az Ukrajna elleni orosz invázió ügyében, és ugyan megszavazott minden addigi uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, de közben hangosan bírálta azokat.
Ilyen előzmények után a magyar vezetés nagy reményeket fűzött Novák útjához. A terv az volt, hogy az új köztársasági elnök gesztusokat tesz, elítéli az orosz agressziót, és ezáltal – ahogy egy, az út előkészítésében részt vevő magyar forrás fogalmazott – „olyan kép jön majd le Morawieckiben és a lengyelekben, hogy az elnök más vonalat visz, mint Orbán (…) hogy a magyar politikában is vannak másképp gondolkozó hatalmi centrumok”.
Csakhogy a Novák Katalin látogatásáról részletes információkkal rendelkező magyar és lengyel kormányzati források beszámolója szerint legalább az egyik tárgyalása rendkívül feszült hangulatban zajlott, és számára kifejezetten rosszul sült el.
Miközben a magyar elnök és stábja leginkább abban bízhatott, hogy Novák majd barátságos gesztusokkal és személyes varázsával lefegyverzi lengyel tárgyalófeleit, Mateusz Morawiecki miniszterelnököt sokkal jobban érdekelték konkrét politikai-gazdasági ügyek. A Direkt36 által megszerzett információk alapján ez meglepte Novákot és kíséretét.
Morawiecki megkérte például a magyar államfőt, hogy magyarázza el, miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggése. Novák erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy sajnálatos adottság, történelmileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen. A lengyel miniszterelnök viszont tudta jó előre, hogy milyen választ fog hallani, és azonnal ellenérvekkel állt elő.
A találkozóra készülve Morawiecki ugyanis saját apparátusától és a lengyel kormánynak dolgozó szakértőktől részletes számításokat kért be Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energia kiváltása.
„A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja”
– magyarázta egy, a találkozó részleteit ismerő forrás.
A lengyelek például ellenőrizték és vitathatónak találták a magyar kormányzat és a Mol állításait arról, hogy pontosan mennyi időbe is telne átállítani az olajfinomítókat az Urals típusú orosz olajról más olajtípusokra. A magyar érvelés úgy szólt, hogy 2-4 évre és több százmillió dollárra lenne ehhez szükség. A lengyel miniszterelnök szakértői viszont arra jutottak, hogy ez a magyar állításokhoz képest sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható lenne. Morawiecki azzal is érvelt Nováknak, hogy még akkor sem omlana össze Magyarország, ha az oroszok leállítanák a Barátság kőolajvezetéket, mert Magyarország az Adria felől tudná pótolni a kieső olajmennyiséget.
A lengyel miniszterelnök és stábja a gázügyekből is alaposan felkészült. Morawiecki kioktatta tárgyalópartnerét a különféle interkonnektorokból és alternatív gázútvonalakból is, melyek segítségével – a lengyel kormány szakértői szerint – Magyarország az orosz gázról is fokozatosan le tudna válni, ha akarna. Azt is felemlegette emellett, hogy a magyar vezetés 2021 őszén egy hosszú távú gázszerződést írt alá az orosz Gazprommal, ami szintén nem a függetlenedés irányába mutatott.
Novák a vitának ezen a pontján megpróbált kibújni a további kérdések alól. Arra hivatkozva, hogy ő még új a pozíciójában, áthárította a kérdések megválaszolását Altusz Kristófra, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatójára, de lengyel kormányzati források szerint az ő válaszai sem győzték meg Morawieckit és stábját.
Novák Katalin sikertelen varsói bemutatkozó látogatása egy jellemző epizódja volt az elmúlt bő egy évnek, melynek során a Jog és Igazságosság (PiS) nevű párt által vezetett lengyel jobboldali kormánykoalíció politikusai hol zárt ajtók mögött, hol a nyilvánosság előtt elkezdtek szembefordulni az Orbán-kormánnyal.
A Direkt36 a VSquare nevű varsói szerkesztőséggel együttműködve az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan forrással – köztük magyar és lengyel kormányzati tisztviselőkkel – beszélt, akik közelről követik a két ország viszonyának alakulását.
Ebből olyan kép rajzolódott ki, amely szerint a lengyelek ugyan nem szakították meg teljesen a kapcsolatot az Orbán-kormánnyal, de takaréklángra vették azt. Kiderült többek között az is, hogy különösen rossz a megítélése lengyel kormányzati körökben Szijjártó Péter külügyminiszternek, akinek stábja feldühítette az egyik legfontosabb lengyel kormányközeli médiamágnást is. És ugyan hiába tesz komoly erőfeszítéseket a magyar diplomácia, hogy a lengyel vezetés kedvében járjon, erre nagyon hűvös reakciók érkeztek az elmúlt hónapokban. Mindez pedig akadályozza Orbán nagyszabású terveit is egy új európai politikai szövetség kialakítására.
A magyar kormány nem válaszolt a kérdéseinkre, Novák Katalin hivatala pedig annyit reagált, hogy ők minden esetben betartják „a diplomácia írott és íratlan szabályait”, és így „a tárgyalások nem nyilváno.s részéről a Sándor-palota nem ad felvilágosítást”. A lengyel miniszterelnök hivatala a kérdéseinkre nem adott érdemi választ, csak annyit közölt, hogy Morawiecki hivatalos látogatásairól a honlapjukon közölnek részleteket.
A magyar kormány nem válaszolt a kérdéseinkre, Novák Katalin hivatala pedig annyit reagált, hogy ők minden esetben betartják „a diplomácia írott és íratlan szabályait”, és így „a tárgyalások nem nyilváno.s részéről a Sándor-palota nem ad felvilágosítást”. A lengyel miniszterelnök hivatala a kérdéseinkre nem adott érdemi választ, csak annyit közölt, hogy Morawiecki hivatalos látogatásairól a honlapjukon közölnek részleteket.
I. Harag Varsóban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.