A KSH ADATAIVAL SZEMBEN MAGYARORSZÁGRA NEM JELLEMZŐ A SZEKULARIZÁCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.19.

Igen valószínű, hogy a népszavazáson sokan tiltakozásból nem válaszoltak a vallásosságról feltett kérdésre. Sok ember tartja magát vallásosnak, de a hivatalos egyházával nem ért egyet – fejtette ki a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus. Arra reagált, hogy kimagaslóan sokan, csaknem a társadalom 40 százaléka megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy milyen felekezethez tartozik. A tudós kezdeményezésére a múlt héten felekezetközi kerekasztal beszélgetést tartottak 

Az eltűnt hívek nyomában címmel.

Kevésbé a szekularizmus oka a magukat vallásosnak mondók drámai csökkenésének. A magyar társadalom nem vallástalan, a választékkal van a gond, elsősorban hitelességi – összegezte meglátásait Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője a kerekasztal-beszélgetésen. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen Az eltűnt hívek nyomában címmel ültek össze a zsidó és keresztény felekekezetek, valamint a tudomány képviselői, hogy átbeszéljék, meglepők-e egyáltalán a napvilágra került népszámlálási vallásossági adatok, és mit üzenhetnek?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magukat valamilyen felekezethez besorolók számának jelentős csökkenése önmagában nem meglepő. Bár talán csökkenhetett volna kevésbé, ez a fogyás mégis az európai trendekbe illeszkedik. Szembeötlő azonban a nem válaszolók magas aránya. Csaknem 40 százalék tett így, pedig már az előző, 2021-es népszámlálás 27 százalékát is sokallották a kutatók. Rosta Gergely vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy nehéz értelmezni, kik és miért is reagálhattak így, míg a csökkenést a hazai vallásszociológiai kutatások is előre jelezték...

ITT OLVASHATÓ