Szerző: MARNITZ JÓZSEF
2024.02.28.
A tavalyelőtti év októberétől mostanáig 3575 milliárd forintot költött el a rezsialapból az Orbán-kormány – számítottuk ki az érintett 65 Magyar Közlöny összesítésével.
A kabinet 2022. júniusában döntötte el, hogy az akkortól különböző ágazatokra kivetett extraprofitadó-bevételekből, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt hoz létre „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”. Az állami MVM az általa legalábbis tőzsdei áron vásárolt gázt kétségkívül nem adhatta a háztartásoknak 2014-ben beállított, "rezsicsökkentett" tarifáknál drágábban. A kettő közötti különbséget jól jellemzi, hogy míg a lakosság kedvezményes díja köbméterenként nettó mintegy 50 forint, addig a világpiaci ár 2022 augusztus végén ezer forint fölé is felszúrt. A különbséget meg kell szorozni a lakosság évi 3 milliárd köbméteres gázfogyasztásával. A „rezsivédelmi alap” tehát alapvetően e hiány befoltozására szolgált. (A kormánypropaganda eszerint könnyen túllendült azon az alaptételén, miszerint a 2021 végi magyar-orosz gázszerződés biztosítja a „rezsicsökkentést” fenntartását.)
Bár egy uniós alapszabály tiltja az állami cégek piactorzító költségvetési támogatását, létezik egy kiskapu, mely szerint a kormányok a versenytárs nélküli, kiemelt közszolgáltatásokat, ha azok másképp nem működnének, külön díj ellenében „megvásárolhatják”. Ez a pénz tehát nem a tőkét, hanem a bevételeket gyarapítja. A támogatásnak viszont tárgyilagosnak és átláthatónak kell lennie, az elveket előre rögzíteni kell, az összeg pedig nem haladhatja meg egy „jól vezetett cég” jogos költségeit és észszerű nyereségét. Ennek szellemében a kormány 2022. nyarán úgy döntött, hogy „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése" címén kifizeti az országos lakossági áram- és gázszolgáltatást immáron egyedül végző MVM alacsony lakossági bevétele és magas kiadásai közötti különbséget. Az alap forrásául az energiaiparra – kiváltképp a Molra -, a légiközlekedési-, távközlési- és gyógyszercégekre extraprofitadót vetettek ki, amiből évente több százmilliárdos bevételt reméltek.
A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az „energiaágazattól” 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
(Az új sarc ellen leginkább a 2022-es, 557 milliárdos összbevétel 3 százalékát képviselő repülésipar sajátos személyisége, Michael O’Leary Ryanair-vezérigazgató tiltakozott, felhánytorgatva, miként vethet ki az Orbán-kormány egy veszteséges ágazatra egy, nem is haszonfüggő „extraprofitadót”. Nagy Márton illetékes tárcavezetőnek el is küldte a „Közgazdaságtan hülyéknek” című könyvet; a vita hullámai máig hatnak.)
A rezsialappal az Orbán-kormány az egyik csúsztatásból – miszerint oly kitűnő gázszerződést kötöttek volna Putyinnal – a másikba esett. Részben, szintén a hiány foltozására, a rezsialap mellett, az átlag feletti fogyasztásra bevezették a „lakossági piaci áram- és gázárakat”. Előbbivel az a gond, hogy az MVM a lakossági villamos energiát piacfüggetlen, változatlan, nyomott áron, saját paksi atomerőművétől veszi, amire tehát nem hatott a tőzsdék kétségtelen elszállása, következésképp hiányzott a rezsiemelés érdemi oka. A köbméterenként mintegy 50 forintos nettó tarifa több mint tízszeresére rúgó lakossági piaci gázár pedig ott hibádzik, hogy bár a tőzsdei árak 2022 augusztusa után, már tavaly év elejére lezuhantak, a bruttó száz-kétszáz forint között mozgó tőzsdék ellenére a kormány csak azért sem hajlandó faragni a lakosság bruttó 767 forintos, úgymond „piaci” tarifáján. (Igaz, az intézkedés nyomán fogyasztását sok háztartás a sávhatárok alá szorította.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.