VÉGRE EZ IS KIDERÜLT: A NER-ÉPÍTŐK ÖT PUSKÁS ARÉNA ÁRÁVAL RÖVIDÍTHETTÉK MEG AZ ÁLLAMOT

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.08.12.

Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig majdnem 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat. Hacsak nem tekintjük ésszerűnek és korrektnek a túlárazást, a versenykiiktatást és az állam megrövidítését.

Melyik az az iparág, amely egységnyi idő alatt a legtöbb állami forrást képes magához vonzani, illetve ahol a leggyakrabban hallunk lopásgyanúról? Nyilván az infrastrukturális fejlesztésekről, az út-, híd-, csatorna- és vasútépítésről, illetve az irodaház- és egyéb ingatlanberuházásokról van szó. Termérdek cikk és elemzés igazolja időről időre, hogy eszement túlárazás tapasztalható a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza és a Déli Körvasút kivitelezésénél, illetve bármely tetszőleges sínfektetésnél (nemzetközi összehasonlításban is). Továbbá egy-egy sztrádaszakasz vagy épp a mohácsi Duna-híd esetében, amelynek költsége legfeljebb a földrészeket összekötő átjárókéval mérhető össze.

Az ilyen megállapításokat persze rendre szakmaiatlannak minősítették az érdekelt felek – úgy is mint a megrendelő Fidesz-kormányzat, illetve a Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila tulajdonnevekkel azonosítható építőipari lobbi. Ahogy bookazine-unkban, a NER-aktákban is jeleztük, létezik olyan módszer, amely pontot tesz az efféle viták végére: a piaci és az oligarchikus profitráták összevetése. Ha megnézzük a korábbi, valamivel versenyszerűbb építőipart, azt látjuk, hogy az infrastruktúra-fejlesztésben érdekelt átlagos – értsd: politikailag kevésbé besorolható – társaságok többsége 2-5 százalékos bevételarányos nyereséggel dolgozott. Ennél is fontosabb tény, hogy az egykor a Fidesz gazdasági embereként hasító Simicska Lajos, illetve a vele fémjelzett Közgép Zrt. 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi forgalom mellett 36 milliárdos eredményt realizált. Ez 6 százalékos profitrátát jelent. (A Simicska–Közgép-korszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe még később is érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén realizálódtak.)

Jól jegyezzük meg a korábbi 2-5, illetve a Simicskánál említett 6 százalékos értéket! Most, hogy az Igazságügyi Minisztérium adattára immár a nagy NER-érdekeltségek konszolidált (teljes cégcsoportokra vonatkozó, a tagok egymás közötti ügyleteit kiszűrő) beszámolóinak többségét tartalmazza a tavalyi lezárt év esetében is, végre egyben látjuk szinte a teljes Orbán-korszakot. (Azért csak szinte, mert a választás előtti 2026-os hónapok pénzügyi eredményei csak jövőre lesznek nyilvánosak.).

Össze tudtuk tehát adni a legfontosabb vállalati konglomerátumok évenkénti számait. (Az adatokat úgy összesítettük, hogy minden esetben 2010-től, illetve attól a későbbi évtől kezdtük a számítást, amikor a nevezett vállalkozó a cég tulajdonosa lett.) Ezek alapján azt látjuk, hogy Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila szakosított építőipari csoportjai 2025-ig összesen közel 10 500 milliárd forintot „bevételeztek” – nagyobbrészt az Orbán Viktor-féle államkasszából. Az ezeknél a társaságoknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott –

a nagy NER-építők bevételarányos nyeresége tehát együtt 12,8 százalékos...

ITT OLVASHATÓ