Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.