TÉNYLEG? HOGY VOLT, HOGY NEM VOLT!...
Szerző: TANÁROK, TÖRTÉNÉSZEK
Gyakran lehet olvasni kézikönyvekben és cikkekben, hogy magyar ember adta a világnak a telefonközpontot, a gyufát, a dinamót, a szódavizet, a helikoptert, a porlasztót és a számítógépet, de a világ ezt sajnos nem tudja. Kimondva-kimondatlanul ott lappang ebben egy kis sértődöttség: átnéznek rajtunk, nem vesznek rólunk tudomást.
Pedig a fenti találmányok egyikéről sem mondható, hogy magyar ember „adta a világnak”. Hogy lehet ez?
Az ellentmondás megértéséhez tudni kell, hogy a technikatörténetben kevés olyan találmány van, amelynek egyetlen kiötlője van. Tankönyvi leegyszerűsítés például Wattot a gőzgép feltalálójának tekinteni, hiszen jóval őelőtte már működtek gőzgépek, ahogy közelebbről nézve egy sor más neves feltaláló sem egymaga ötlötte ki, amit a nevéhez kapcsolnak.
Ugyanis minden egyes szerkezetnek egy sor kiagyalója volt. Gyakran valaki kisüti az alapötletet (melyet korábban mások, más eszközökre, kicsit másképpen már alkalmaztak); másvalaki megvalósítja; egy harmadik személy elkészíti azt a prototípust, amely működik is; egy negyedik azt, amely már tényleg hasznos munkát végez; egy ötödik egy apróságot hozzátesz, és beadja a szabadalmat (mert neki van rá pénze); egy hatodik elkészíti azt a gazdaságos változatot, mely elvben piacképes, valamennyit el is ad, de a rossz marketing vagy külső okok miatt nem túl sokat; egy hetedik pedig elkészíti azt a változatot, ami berobban a köztudatba, óriási üzlet lesz, és amely hatást gyakorol a későbbi korok fejlesztéseire. Tegyük fel, hogy nem történt lopás, és tényleg mindenki valamit hozzátett. Ki „adta a világnak” az adott találmányt? És ki adta akkor, ha minden egyes állomásnál többen is megfordultak, egymástól függetlenül, vagy egymással együttműködve? Hogy azután a kézikönyvek összefoglalói kinek a nevét ragadják ki ebből a névtengerből, az sokszor a véletlenen múlik, és előfordul, hogy olyanét, akinek a legkevesebb érdeme volt az egész történetben.
Ha angol technikatörténetet olvasunk, akkor angolok, ha csehet, akkor csehek, ha magyart, akkor magyarok neveinek sokaságával találkozunk. És mindegyik lehet egyszerre igaz: ugyanazon találmány életének különböző szakaszaiban valamennyien játszhattak meghatározó szerepet. És akkor még mindig nem esett szó azokról a sokakról, akik csak elloptak egy ötletet, mégis őket kapta fel a hírnév szeszélye...
