Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.12.13.
Beigazolta a pedagógus szakszervezetek félelmeit az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete, a szakképző intézményekben dolgozó tanárokat szinte teljesen kiszolgáltathatják a munkáltatónak, vagyis a szakképzési centrumoknak. A lapunk birtokába került, egyelőre még nem nyilvános rendelettervezet szerint például a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe. Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe – így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett „önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.
A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján szervezze meg a szakképzési intézmény, vagyis ezeket a tevékenységeket kiszerveznék az iskolákból és külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztetnék el. Tekintettel a súlyos fejlesztőpedagógus- és iskolapszichológus-hiányra, ez akár ésszerű lépésnek is tűnhet, de – ismerve a hazai gazdasági folyamatokat – erőteljes korrupciós lehetőségeket is magában rejt. A dokumentum a pedagógusok továbbképzési kötelezettségére is kitér; az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre a tanárokat, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni. A teljesítésnél csak azokat a képzési programokat veszik figyelembe, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.
Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására – igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.
A tervezetben egyébként egy szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről...
