BETETT A KORMÁNY A NYUGDÍJPÉNZNEK - NAGY SZÜKSÉG LENNE A MUNKÁLTATÓKRA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.02.28.

A cafeteria átalakítása csúnyán megtépázta az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek, a létszám tovább csökkent. Pedig ragyogó hozamokkal hízott a megtakarítók nyugdíjpénze, de munkáltatók nélkül aligha lehet hosszú távon továbblépni.

A legfrissebb jegybanki adatok világosan mutatják, hogyan tett be a cafeteria 2019-es drasztikus átalakítása az öngondoskodásnak. Mint többször megírtuk, mostanra a kormánynak sikerült elérnie, hogy a SZÉP-kártya legyen a legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma. Sok dolgozó panaszkodott arra, hogy munkáltatója nem is kínál más lehetőséget. Ehhez persze a többi elemet brutálisan meg kellett adóztatni. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás már bérként adózik, így leszorult a cafeteria népszerűségi listájának az éléről.

Ennek persze meg is lett a következménye, hiszen a 2018-as 42 milliárd forintos munkáltatói tagdíj-hozzájárulás tavaly 26 százalékkal 31 milliárd forintra esett vissza. Ugyanakkor a tagok 6 százalékkal több tagdíjat, 76 milliárd forintot fizettek, ez azonban nem tudta kompenzálni a munkáltatói pénz kiesését. Így összességében 7,3 százalékkal 107 milliárd forintra csökkent az összes tagdíjbevétel – derül ki az MNB statisztikáiból.

Pedig a munkáltatói befizetések kiemelkedően fontosak lennének a pénztárak további fejlődéséhez, ez látható a hosszú távú statisztikákból. A pénztárak 1994-es indulása után, amíg a munkáltatói befizetések adómentességet élveztek, szinte fokozatosan nőtt az öngondoskodók száma is, a 2010 utáni szigorítások viszont a munkáltatói befizetések visszafogását hozták. Ennek következtében a taglétszám is mérséklődött - emelte ki tegnap Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) múlt héten megválasztott új elnöke a pénztárszövetség tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az MNB adatai szerint 2008-ban még 1,4 milliós nyugdíjpénztári tagság tavaly 23 ezerrel 1,11 millióra csökkent. Ráadásul – erről nem szól most az MNB jelentése sem - a létszám fele nem is fizet tagdíjat. Probléma az is, hogy nem csak fogy a tagság, de egyre inkább el is öregszik. Ezért is lenne fontos a fiatalok megszólítása, amihez szükség lenne a munkáltatókra is. A Pénztárszövetség felmérései rendre azt mutatják, ha az alkalmazottak a munkáltatójuktól kapnának támogatást, pénztári befizetésükhöz hozzájárulást, akkor a jelenlegi tagok növelnék a pénztári megtakarításaikat, akik pedig még nem tagjai valamelyik kasszának, ebben az esetben megkezdenék a pénztári takarékoskodást az időskori anyagi biztonság megteremtése és az egészségük megőrzés érdekében...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.02.28.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Jövőre több, aztán még több

Ötven évvel ezelőtt a nagytarcsai bögrecsárdákban kapható pálinkák kivétel nélkül ihatatlanok voltak, evvel együtt az irántuk mutatkozó ke­resletre nem lehetett panasz. Köszönhető volt ez főképp a nagytarcsai 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred katonáinak, közöttük e sorok írójá­nak, akik a dolgozó parasztság érintett képviselőit némi mellékjövede­lemhez juttatták, ennek fejében pedig olyan élményekkel gazdagodtak, amilyeneket a nyájas olvasó hál’ istennek elképzelni se tud.

Nagytarcsán a cefrébe a fa alatt összekotort mosatlan, földes gyümölcsöt pakolták a vele összefogott gyomnövényekkel, az arra járó lárvákkal, rovarokkal és Istennek további élő vagy elhalt teremtmé­nyeivel együtt. Mellesleg abban az időben a cefrét ország­szerte minde­nütt ugyanevvel a módszerrel állították elő, s ha valaki esetleg mégis kilógott a sorból, amennyiben gyümölcsét kiválogatta, megmosta és kimagozta, ahhoz az elmebetegeknek járó tapintattal kö­zeledtek. Nagy­tarcsa annyiban különbözött az országos átlagtól, hogy ott szerin­tem külön e célra beszerzett döglött macskát is adagoltak a hordó tar­talmához avval a céllal, hogy a kész pálinka összetéveszthe­tetlenül egyedi ízvilágú legyen. Ezt a célt általában sikerült is elérniük...

Zentai Péter László: Válasz Szakács Árpádnak

Ungváry Rudolf: Egy politikai mutáció kibontakozása

Schein Gábor: A szerkezetről
Válasz Szirák Péternek és Garaczi Lászlónak

Morvay Péter: Szlovákia – kérdőjelek a választás előtt

Benda László: Irán – választék nélkül

Darvas Béla: A hatodik

Kovács Zoltán: Van dinamika

Ladányi János: A szélsőjobb előretörése

Karsai László: Emlékezetpolitika
Lengyelországban és Magyarországon

Kenesei István: Az ÁSZ Bulgakov teherautóján

Varga Dániel. Gaia csodálatos élete

Szabó T. Anna: Csukás István (1936–2020)

V I S S Z H A N G

Szilasi György: Skriblerek, pattogjatok!

Hibaigazítás

Hanák András: Fejtágítás

Domokos Zsuzsa. Ideje kijózanodni!

Szále László. Kis katekizmus

P Á R A T L A N

-átkai: KULTURÁLIS KOLBÁSZOLÁS

Völgyi Ferenc: SZELEKTÁLÁS

-iar-: ELLENSZER

Bakos András: NINCS HARAG

-hg-: NYAKLÓ

-skó: ESKÜSZÖM, LEPIPÁLJA!

V.I.F.: NEHOGY MÁR

-y -n: TINÓ-ÜGYEK

-ráczkevy-: SIKER

[olvasta: BCs]: A LÁNCHÍD LEZÁRÁSA?

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.20.28.

F E U I L L E T O N

Orcsik Roland: Az identitás hullavasútján

I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: A világ legszomorúbb embere
Beszélgetés Egressy Zoltánnal

K R I T I K A

Ruff Borbála: Kösz, Doktor Herriot

(James Herriot: Kutyás történetek, Szacsvay László előadásában. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Szép mementó ez a lemez Cedriknek, Kimnek, Jingónak és Skippernek, Judynak, Myrtle-nek vagy Vénusznak, a történetek különböző korú-nemű-fajtájú egykor élt kutyaszereplőinek, és James Herriot állatorvosnak is, aki az 1960-as évek közepén jutott arra az elhatározásra, hogy a számára legkedvesebb vagy legérdekesebb rendelői eseteit papírra veti. A kéziratok születését pedig siker követte...

Wagner István: Újfajta tájlátás

(Edward Hopper – Ein neuer Blick auf Landschaft, Fondation Beyeler, Riehen/Basel, a Whitney Museum of American Art, New York közreműködésével. Megtekinthető május 17-ig.)

Ezt az egyéni stílusát negyvenesztendős korára sikerült kialakítania, ekkor rendezte meg első egyéni tárlatát, és indultak sikeres eladásai egyaránt. Autót is ekkor vett szintén festő nejével, ami lehetővé tette sorozatos kirándulásaikat távolabbi vagy félreeső helyekre is, ahol a helyszínen akvarelleztek, a gyors skicceket pedig a műteremben olajképpé tömörítette Hopper több hónapos „türelemjátékkal”...

György Péter. Derkó – a hazától távol

(Derkó, Műcsarnok, megtekinthető április 19-ig.)

A haza otthonosságának tehát nyoma sincs. A fiatal művészeknek mintha mindez magától értetődne. S az idegenség evidenciájának kiállítását, Fazakas Réka igazán jeles kurátori munkáját érdemes megjegyeznünk. Ez lenne hát a haza, az otthon huszonhat, harmincötödik életévét még be nem töltött fiatal művész számára...

Stőhr Lóránt: Hajszolt életek

(Ken Loach: Sajnáljuk, nem találtuk otthon)

Légy saját magad ura! Legyél egyéni vállalkozó! – szól a hangzatos szlogen. Ám mi áll a szabad, önmagáért felelős individuum korunkban népszerű elképzelése mögött? Burkolt munkaviszonyban végletekig kizsigerelt, a munkavégzés összes kockázatát hordozó munkavállalók szomorú milliói. Ken Loach erre a társadalmi problémára hívja fel a figyelmet Sajnáljuk, nem találtuk otthon című filmjében...

Végső Zoltán: Táguló horizont

(Santa Diver: Blue Horizon – Szerzői kiadás, 2020)

Bevallom, eddig Kézdy hegedű hangszínével voltak bajaim, de arra fogtam, hogy Jean-Luc Ponty után nehéz mit kitalálni. Most viszont egy teljesen egyedi, szenvedéllyel átitatott hangot hallok, és egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy az alkalmazott effektek az újak. Valami beérett, az autonóm alkotási vágy utat tört és ennek eredménye a Santa Diver eddigi legjobb lemeze...

Herczog Noémi: A kamasz

(Czukor Balázs: Vonat elé leguggolni, r.: Czukor Balázs, Jászai Mari Színház, Tatabánya)

De ha nagyon akarjuk, akkor a Vonat elé leguggolni nem József Attiláról szól, hanem egy Attila nevű tinédzserről (nem emlékszem, hányadik szülinapját ünnepli az elején, de ez a József Attila nem a harmincas évei elején jár – mint a költő vagy az őt játszó színész –, hanem maga az archetipikus „örök kamasz”). Csak azt sajnálom, hogy a matinén, amikor nyugdíjas közönséggel nézzük ezt az ifjúsági előadást, éppen az a korosztály nincs jelen, amelyiknek az alkotók a slamesített József Attila-verseket szánhatták, és amelyik a főhőssel egykorú...

Fáy Miklós: Mire megvénül

(Beethoven: The Last Three Sonatas – Deutsche Grammophon, 2020)

Az elv pedig az, hogy Maurizio Pollini, miután 1976-ban lemezt készített Beethoven utolsó három zongoraszonátájáról, negyvennégy évvel később megint nekiállt, és lemezt készített Beethoven utolsó három zongoraszonátájáról. Nem megnyerhető vállalkozás, az embernek elfáradnak az idegei, az izmai, az ízületei, nem fog olyan szépen szólni a hangszer, mint amikor még vidám, harminchat

éves világsztár, de vannak egyéb szempontok is. Például az, hogy ezt a három utolsó szonátát Pollini többé-kevésbé folyamatosan a műsorán tartotta, együtt élte le velük az életét, változott róla a mondanivalója...

Králl Csaba: Kezek, kezek és megint csak kezek

(Pataky Klári Társulat: Kis esti vakság – Nemzeti Táncszínház)

Pataky Klári a cselekményes balettektől és a radikalizmustól egyaránt messze távol, következetesen és hangyaszorgalommal építi a saját világát. Hagyományosan táncban, mozdulatokban gondolkodik, nem hagyományosan azonban szakít a mozgás áramlásának és folytonosságának ábrázolásával. Sűrűn egymásra rakódó, megtört, szaggatott mozdulatsorokból szövevényesen kialakított előadásai végig az absztrakció és az érzéki kifejezés határán billegnek...

Siba Antal: Béla szomszéd

(Eperjes Károly, Schuster Lóránt, és Temesi Ferenc beszélgetése a kommunizmus áldozatainak napján, M5)

A műsor kétharmadánál aztán Eperjes levezetett egy gondolatot, amiben annyi izmus szerepelt, és az izmusok között olyan viszonyrendszert állapított meg, ami visszaidézhetetlen. Egoizmus, relativizmus, kommunizmus követhetetlen összefüggésekben, az őrület határáig terjedő szenvedéllyel, mondván, itt minden kommunista a visszarendeződésre játszik. A Csapd le csacsi! munkásőröket reaktiváló Bán szomszédja. Hangsúlyozom, a beszélgetés tárgya: hogyan lehet a kommunizmus rémségére döbbenteni fiatalokat, hogyan lehet közel hozni ahhoz, ami elutasítandó...

Károlyi Csaba: Alul lenni sehol nem jó

Csabai László: A vidék lelke. Hár­mas történetek. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2019, 339 ol­dal, 3999 Ft

Csabai László remek novellista. Az utóbbi időben két igazán kiváló novellaírót fedeztem föl magamnak azok közt, akik már sok kötetet kiadtak, Berta Ádám a másik. Csabai novellái komoly történelmi, szociológiai, helytörténeti anyagot mozgatnak. Nagyon ismeri a szerző a XX. század „vidéki” magyar történelmét, a beregi-nyírségi falusi világot, a kisvárosi atmoszférát és mindezen helyszínek sokféle szereplőjét, a kondásoktól a téeszelnökökig (ezek néha ugyanazok), a kisnyilasoktól a kiskommunistákig (néha ezek is ugyanazok), a kurváktól az újvállalkozó gengszterekig (ezek nem biztos, hogy ugyanazok). Realista alapozottságú, de esetenként játékosan fantasztikus történeteket kapunk, a hiteles mesékben remek párbeszédeket, és a tragikum néha gyorsan föloldódik a humorban...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Szilágyi-Gál Mihály: Ex libris

Kornis Ottó: Füst
Benkő Levente–Papp Annamária–Vig Emese: Erdélyi srácok
Howard Zinn: Engedetlenség és demokrácia
Slavoj Žižek: A kommunista kiáltvány megkésett aktualitása...

Angyalosi Gergely: A jövő romjai

Mertz Nándor: Áradat. Typotex Könyvkiadó, Budapest, 2019, 95 oldal, 5000 Ft

A mai olvasónak természetesen azt kell mérlegelnie, hogy a megható tiszteletadáson és megemlékezésen kívül mutat-e ez a kötet olyan poétikai minőséget (vagy a tragikus körülményekből adódóan inkább lehetőségeket), amelyek önmagukban is indokolják a publikálást. 1973-ban az Új emberben „D.” (gondolom, Doromby Károly, a Vigilia legendás szerkesztője) búcsúzott tőle. Úgy emlékezett, hogy a húsz éves költő egy zavaros tanulmányt és jó verseket hozott a szerkesztőségbe, amelyek közül néhány megjelent a lapban 1962 és 1963 között. Ő tehát látott fantáziát ebben az útkereső, tapogatózó költészetben, amely a mai szemmel nézve borostyán gyanánt zárja magába a hatvanas évek lírai sajátosságait, témáit, atmoszféráját. De azért a versekkel is „volt baj”, írta (a korra nem kevésbé jellemző módon) „D.”, nevezetesen, hogy „rendkívül komorak, pesszimista hangütésűek voltak”. Valóban döbbenetes a kötet elejére helyezett három sor, ha arra gondolunk, hogy a halálos balesetet az elromlott vasúti szemafor okozta. „Ravatal csendje fejem felett / Kókadt szemafor fejem alatt / szeretkezem a jövő romjain.”...

Szép Eszter: Rajz a túlélésért

Petr Sís: A fal, avagy hogyan nőttem fel a vasfüggöny mögött. Fordította Peťovská Flóra. Csirimojó Kiadó, 2019, 56 oldal, 3990 Ft

A fal minden oldalán másfajta veszély jelenik meg, a könyv pedig a komor téma ellenére is humoros, hiszen a rajzokból mindent leküzdő lelemény árad. A memoár egyik legszórakoztatóbb része, amikor a narrátor és a rajzolt világért felelős grafiátor arról fantáziálnak, miként lehetne a falakat kijátszani: Sís avatárja vonat tetején lapulva átsuhanhatna a szögesdrótok között. Magát kacsának álcázva átúszhatna a határfolyón. Egy da Vinci-ihlette repülő bicikli lendületével átsikolhatna a fal fölött. Mikulásként, puttonnyal a hátán síelve és ejtőernyőzve ugrathatna át a lőállásokkal megerősített határ felett...

Visy Beatrix: Mennyezet és padló

Erdődy Edit: A lélek színpadán. Balassi Kiadó, Budapest, 2019, 266 oldal, 3200 Ft

Éles eszű, szeretetre méltó személyének, szakmai nagyságának – bár ő nyilván tiltakozna most – elismeréseként Angyalosi Gergely, egykori munkatársa, vállalkozott rá, hogy Erdődy Edit hagyatékából egy jelentős válogatást adjon közre. Jelentős terjedelemben és időben, hiszen több mint 30 év távlatát – 1974 és 2006 – fogja át a majdnem harminc írás, amelyek közt tanulmányok, kritikák, de hosszabb terjedelmű pályaképek, pályaszakasz-képek is találhatók, köztük a Szabó Magda költői, írói indulásáról szóló doktori értekezés néhány fejezete is. Jelentős azért is, mert Angyalosi válogatása és koncepciója – a szerző lányának, Szabics Ágnesnek a közreműködésével –, nemcsak a tudományosság tekintetével és szakmai igényével választotta meg a szövegeket, hanem mindeközben mindvégig szem előtt tartotta Erdődy személyiségét, ízlését, kedvelt témáit, területeit, feltételezett elképzeléseit egy ilyen gyűjteménnyel kapcsolatban...

Szilágyi Zsófia: Krimi a bácskai porban

Ketten egy új könyvről – Hász Róbert: Fábián Marcell és a táncoló halál. Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 331 oldal, 3500 Ft

Hász Róbertnek az első Fábián Marcell-krimi volt a hetedik regénye: sokan mégis elsőkönyvesnek vélték a megjelenéskor, és ez jól mutatja az úgynevezett magasirodalom és a detektívregények „terjedési sebessége” közti különbséget. Bár tájékozatlanságra utalhat, hogy az olvasók egy része nem tud Hász korábbi műveiről, például azokról a történelmi regényeiről, amelyek megírásának tapasztalata nyilvánvalóan ott van a detektívregényei mögött is, mégis a könyvek dicséreteként is felfogható, hogy nem érződik rajtuk, valaki „leereszkedve”, máshonnan érkezve, a műfajt lekezelve írta meg ezeket a könyveket. És az első regény úgy érte meg a második kiadást, hogy nem volt a krimiknél annyira megszokott marketingeszközökkel, vérrel beborított borítóval, hangzatos szlogenekkel, bombasztikus címmel, óriásplakátokkal megtámogatva. El tudtam volna képzelni ugyan nagyobb hírverést is, annak viszont örülök, hogy ezekre a detektívregényekre nem került rá a „miért nincsen magyar krimi”, „ha van is magyar krimi, az miért történelmi” kérdések körül folytatott, egyre értelmetlenebb viták terhe. Kondor Vilmos, Baráth Katalin, Molnár T. Eszter, Mészöly Ágnes, Cserháti Éva (és a sort még folytatni lehet, ha nem is nagyon hosszan) már megmutatták, a magyar krimi létezik. Persze, jobb és rosszabb művekkel, de ez melyik műfajban van másképp?

Kálmán C. György: Másodszorra is

Ketten egy új könyvről – Hász Róbert: Fábián Marcell és a táncoló halál. Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 331 oldal, 3500 Ft

Ha az író kénytelen óvatoskodni, újra bemutatni azokat a szereplőket, akiket az előző regényből már jól ismer az, aki azt olvasta (de teljesen ismeretlenek az új olvasó számára), s ugyanezt végig kell játszania a helyszínnel, újra meg kell teremtenie a hangnemet, bevezetni az elbeszélés módjába – vajon ugyanígy kellene-e eljárnia a kritikusnak, amikor csak a folytatásról szeretne szólni?

Szerencsére azért könnyű a dolgunk. Hász új regénye nagyon ügyesen, csöppet sem zavaróan oldja meg a folytatás fent jelzett gondjait, talán még némi reklámot is csinál a korábbi kötetnek. Azoknak a szereplőknek, akik már a korábbi műben is benne voltak, csak gazdagodnak, összetettebbé válnak a jellemvonásaik, de nem kell semmit ismételni, a kisvárosban hamar kiismeri magát az is, aki először csöppen bele, és nem unja az sem, akit az elbeszélő másodszor kalauzol végig. Az új bűnügy(ek) csöppet sem hasonlítanak az előző(ek)re.

I R O D A L O M

Tóth Krisztina: Babzsák

Tőzsér Árpád: A végső mérlegen

Tőzsér Árpád: Ad altare Dei

Kállay Eszter: mitartjaössze

Beck Zoltán: a nemzedék nélküli ember
interjú, lejegyzés, 2, helyszín, dátum


az, hogy itt van, vagy hogy ide tartozik, azért az különbség. ha én, vegyük ezt, mert látom, nem fogja azért pontosan, szóval én mindennap bemennék a maga munkahelyére, ott ülök mindennap az egyetem folyosóján, meg lemegyek a büfébe, meg kiülök a kertbe egy padra, meg tüzet kérek egy egyetemista gyerektől, attól még nem leszek egyetemista, igaz? tudós se leszek, igaz? nem fogok oda tartozni, csak ott vagyok. na, így van maga most. ért engem? nem tartozik ide. és az én történetem nem tartozik magához. és azért, mert magának mondom, nem tartozik hozzám sem. semmi kockázatom nincsen, ha mondok magának valamit. ne ingassa a fejét, tegyünk próbát, figyeljen: a fittipaldi meg a niki lauda volt a két haverom, száguldottunk a hatoson teherautókkal, fasza kis időszak volt, csempésztük a nyolcszornégyet.

na, mi történik? maga most ezt felvette, aztán leírja odahaza, magában persze azt gondolja, hogy a fickó képzeleg, de itt nem mondja nekem, hanem kussol. aki maga mellett ül, nem tudom a nevét, de ha neki mesélném, azt mondaná, hogy a faszt, képzelegsz, jogsid sincs, kocsid sincs, sose volt annyi pénzed, hogy legyen, meg milyen nyelven beszéltetek volna egyébként is. ezt mondaná, helyből ezt. és elfordulna. szóval, neki jól kéne hazudnom, vagy igazat mondani. de magának azt mondok, amit akarok, maga is leszarja, én is leszarom...

Darvasi László: La Strada

Tíz perc lehetett a filmből, amikor áramszünet lett. Akkoriban még Rex-Balatinu tipusú géppel vetítettek. Amikor a moziteremben lekapcsolták a világítást, akárha vezényszóra történne, elszabadult a pokol. Üvöltöttek. Mindenki üvöltött, még én is, kislányhangon, sivítottam, mintha disznót ölnének. A szabadság ez volt, általában sötétben tört ki, de néhány másodpercperc után már a sorok közé világítottak a milicisták. Mindig volt belőlük vagy kettő. Kiemeltek két-három tagot, találomra. Valami tompán puffogott, gumibot. Elült a nyöszörgés, elfogytak a halk sikolyok. Aztán folytatták a vetítést, tessék. Többnyire orosz filmek futottak, az Arbaton lakó színész szenved a sztyeppén, mint Attila hun nagykán harcosa. Román aranyfiúk, olasz és francia playboyok kavarogtak Florian Bán mozijában. A tenger! Nem a Fekete, hanem a Côte d’Azur! Amikor a La strada vetítésén áramszünet lett, éppen nem voltak milicisták, és a mozigépész, Florian Bán kilépett vászon elé...

Lévai Júlia Míra: Páternoszter

Épp, hogy beér az irodába, már hívja is Magdi, a számvitelről. Menjenek le a büfébe, mindenképp szeretne valami fontosat elmesélni, várja a másodikon.

– Azt terjeszti a Klára, hogy tegnap látott téged az Otthon Áruházban – így kezdődik a fontos mese.

Közben kérnek két kávét és egy-egy pohár vizet.

– Klára? Ki az?

– Jaj, ne már! A nagyfőnök titkárnője. Mindig röhögünk rajta az étteremben, vastag fekete ceruzával rajzolja körbe a szemét és az egekig van tupírozva a feje. Így már megvan? Te szoktad mondani, hogy olyan, mintha Munch a nagyobb siker kedvért égnek álló hajat is festett volna a Sikolyra.

– Ja, most már tudom.

– Na most ő reggel óta meséli, hogy mi volt tegnap az áruházban.

– Miért, mi volt?

Gáspár Menyhért: Paródiák
Körkérdés – Magyar írókat kérdeztünk Greta Thunbergről

Fehér Renátó:

A politikai cselekvésnek ez a módja ismerős lehet nekünk, k.-eu.-iaknak, ha máshonnan nem: nagymarosi vízlépcső, az első magyar (de talán en bloc az első k.-eu.-i – s a k.-eu. milyen közel van a k.u.k.-hoz!) környezetvédelmi ügy, vagyis olyan dolog, ami ügyként működött, működik. Ha ugyan emlékszünk rá. Elhagyott városok, eleve az enyészetnek épített környezet. A ti dumátok a mi felelősségünk (is).

Tompa Andrea:

Összetett, nehezen elbeszélhető dolognak látszik ez. A klíma mint történelem, amiben benne vagyunk, igen. Ha túl közel megyek hozzá, nem látom, de ha túl messzire megyek, akkor se. Honnan nézzem? Mintha mindig újra és újra ki kellene találjunk mindent. Az északi kislánynak északi lelke van, nekünk meg, vagy nekem, inkább déli, vagy inkább vegyes, ilyen is, olyan is, de úgy hiszem, legalább egy közös van bennünk. Erről az egyről szól a következő regényem.

Kukorelly Endre:

A múltkor láttam Grétát a Szondy utcában. Elment mellettem. Vagy én mellette. A trolin. Gréta valakinek a gyerekkori szerelme. Vagy srác. Kori szerelme. Rájöttem, hogy semmi sem tart örökké, sajnos. A lámpa zöldre váltott, nekem pedig eszembe jutott G., egy másik G., a gimiből, egyszerre lett melegem és rázott a hideg. A kurv. A élet. A járdán. Hatodik kerület, Klíma utca.

ITT OLVASHATÓ

A “SZERENCSE FIAIT” (ÉS LÁNYAIT) PÉNZELI AZ ÁLLAMI SZERENCSEJÁTÉK ZRT.

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.02.27.

Mészáros Lőrinc feleségétől tudjuk, hogy férje eszméletlen mértékű és ütemű gazdagodása a jóisten kiismerhetetlen indítékú és mindent elsöprő szeretete mellett a “szerencsének” köszönhető. Mészárosné esetében ne kutassuk, hogyan egyezteti össze az isteni segtséget és a szerencsét. Elégedjünk meg annyival, hogy a szerencse gyerekkorában kezdődött, amikor haverja lett Orbánnak, akiből miniszterelnök lett, és az adófizetők százmilliárdjait íratja Mészáros nevére, aki hűséges barátként őrzi Orbán Viktor strómanjaként a haverja pénzét.

A “szerencse fiai” azok, akik egy tolvaj és korrupt miniszterelnök uralkodása alatt közpénzek garmadáját kapják, mindössze azért, mert valamiféle kiszolgálói, kedvezményezettjei vagy támogatói a maffiának, amelyet Orbán Viktor irányít, és valami tévedés folytán a magyar emberek többsége “pártnak”, “Fidesznek”, politikai irányzatnak vél. Az irányított gazdagodás és vagyonelosztás nemcsak a működő tőkét adja át a rendszer oligarcháinak és vazallusainak kezébe, hanem kisebb ajándékokkal is meglepi őket, ami ez esetben mindössze tízmilliókat jelent, viszont nem kell vele semmit csinálni, csak elkölteni.

Erre tartja a NER a Szerencsejáték Zrt.-t, amely a magyar polgárok megsarcolásának, butaságuk megadóztatásának egy speciális formája, amely azonban azt képzeli magáról, hogy az irtózatos bevételeivel azt csinál, amit akar, annak adja, akinek akarja. Mivel állami cégről és állami bevételekről van szó, a Szerencsejáték Zrt. nem osztogathatja úgy a közpénzt, mint Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőműben a beteg disznókat. Ez éppen olyan lopás, hűtlen kezelés, a “hűség” megfizetésével vesztegetés, mint az Orbán-rendszer “közbeszerzésnek” nevezett ipari méretekben megvalósuló rablása.

Azt nem tudjuk, hogy “Mészáros Lőrincnek” mi szüksége van még 15 millió forintra, hogy a cégbirodalmának (amit nem is tud észben tartani) egyik cége a Szerencsejáték Zrt.-től is kapjon 15 milliót? Minek? Mire? Kávéra? Mészárosnak 15 millió forint nem pénz. A százmilliárdjaiból bármikor átpasszolhat 15 millát a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft.-nek. Mészáros eljátssza, hogy kultúrát támogat, és még azt is közpénzből teszi. Nem lehetne, hogy kijelölnek az állami vagyont kezelő és pénzeket osztogató cégek közül egyet, mondjuk a Szerencsejáték Zrt.-t, amely olyanokat támogat, akiknek szükségük van rá és megérdemlik? Miért kell minden pénzt léhűtő, élősködő, bűnöző csavargóknak és a nőjeiknek adni?

...

ITT OLVASHATÓ

A KUNOK HADSEREGET AKARTAK INDÍTANI BUDAPEST ELLEN, A SZÉKELYEK IS KIKIÁLTOTTÁK A FÜGGETLENSÉGÜKET

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2020.02.28.

Kalotaszegi Köztársaság, Kun Köztársaság, Lajtabánság, moziteremben kikiáltott pár falunyi országocska, a történelem első fasiszta városállama: miközben 1918-ban Magyarország éppen anarchiába zuhant, 13 független államot kiáltottak ki a történelmi Magyarország területén. A néha csak néhány napot megélt államképződmények közül néhány csak egy-egy asztaltársasághoz kötődött, mások önálló haderőt is felállítottak. Mik voltak ezek a kérészállamok, és miért akarta mindenki megalapítani a saját köztársaságát?

...

ITT OLVASHATÓ

STOP KORONA!

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Elek
2020.02.28.

Drága jó nagyapám mondta egyszer, hogy ha egy magas beosztású, még nagyobb órabérű azt mondja, hogy baj van, ne figyelj rá, a szája előrébb van, mint a feje. De ha azt mondja hogy: aggodalomra semmi ok, na akkor kezdj el aggódni fiam!

Olaszországban a vírus legfiatalabb áldozata 68 éves. Remélem, ez lesz a küszöb. Én még kicsit alatta vagyok, mi bajom lehet Európa legbiztonságosabb országában? Azért se kérek időpontot utolsó kenetre. Hogy jó kezekben vagyunk, többször is megtapasztalhattuk. Most hirtelen a 2013. március 15-ei havazás rémlik vissza. Teljes gőzzel készültünk a nemzeti ünnepre, izgatottan vártuk az újabb miniszterelnöki szent igehirdetést. Ha jól emlékszem, akkoriban még csak Gyurcsány volt terítéken. Soros még a kanyarban sem volt, migráncsok a láthatáron sem. Erre meg mit találnak ki a mocskos brüsszeliták? Hát nem berendelik szőnyeg szélére a mi szeretett vezérünket? Ott keccsölt a drága ember egész nap. A kéményen drogozó kisember meg itthon epekedve várta a történelmi jelentőségű szentbeszédet. Szerintem meg előre megírt forgatókönyv volt. Különben nincs magyarázat arra, hogy a sajnálatos távollétet kicselezve, pontos időzítéssel, egyszer csak az éj leple alatt, sunyi módon miért kezdett havazni. De olyan hevesen, hogy beállt majd egész Európa. Minket leszámítva persze, mert a gyors beavatkozású vezérkar még így, vezér hiányában is azonnal felismerte a helyzetet, összeállt, majd összeült és megbeszélték, hogy délután még összeülnek és beszélnek. Össze is ültek, létrehoztak egy operett operatív törzset és megállapították, hogy bizony nagy hó van. Ezt jegyzőkönyvbe vették, majd elrendelték a havazás azonnali leállítását. Ami rögtön le is állt. Valamikor már az esti órákban. Vagy talán másnap. Majd mozgósították a telefontársaságokat. Mind a kettőt, mert a harmadik valamiért nem mozdult rá. Így alakulhatott ki az a sajnálatos helyzet, hogy a Vodások nem kapták meg az emlékezetes sms-t, így nem tudhatták, hogy autóban kell maradni és csak akkor lehet kiszállni, ha elfogyott a kakaó és átülni másik autóba. De így is gördülékenyen ment minden, a helyi rádiók folyamatosan tájékoztatták őket is, olykor beszúrtak kevéske reklámot, vidám muzsikával keverve. Jó kis buli volt. Aztán úgy két nap után az osztrákok valamiért berágtak, átjöttek és letolták a havat az M1-esen. A többi meg szépen lassan elolvadt a tavaszi napsütésben. Problem solved. Lehetett érzékelni, hogy jó kezekben vagyunk, no para...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY: HATALOMKÖZELI CÉGEK IS JÓL JÁRTAK A TÖBB MILLIÁRDOS OKTATÁSFEJLESZTÉSI PROGRAMMAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.02.28.

Internetes űrlapot kell kitölteni, kinyomtatni majd két helyre postán is elküldeni a középiskolába jelentkező diákok szüleinek – ismertette Hadházy Ákos milyen nehézkesen működik a közoktatás digitális adminisztrációja, az erre költött milliárdok ellenére. A Korrupcióinfó címmel tartott, szokásos heti sajtótájékoztatóján az országgyűlési képviselő ezúttal azt részletezte, milyen, szerinte sokszor fölösleges költésekre és baráti megbízásokra is jutott a Digitális Jólét Nkft. összesen 15 milliárd forintos, uniós forrásból megvalósult oktatási fejlesztési programjában...

ITT OLVASHATÓ

MEGTANULTUNK HÁBORÚBAN ÉLNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.02.28.

Valamikor, rohadtul régen, még bloggerként leírtam a dühömet, az elkeseredettségemet, a szomorúságomat. Elbaszott generáció, ez volt a címe. Már akkor, amikor ez bekerült egy portálra – további ötven meg ellopta, Szalonna akkor még gondolatban sem létezett – és a magukat újságírónak valló és hirdető kollégák azon marakodtak a szerkesztőségi csoportban, hogy az elbaszott szó szerepelhet-e egy címben vagy szövegben, kinek mekkora lábnyomot hagytam a lelkében akkor, amikor ilyen csúnya szót leírtam és hálaajóistennek, amiért csak én vagyok ilyen büdös tahó, ők nem, akkor léptem ki ebből a szerkesztőségi csoportból, ahol két órát sem töltöttem. Azóta sem bántam meg, de most látom át teljes mélységében, hogy az a fejhangú fanyalgás és nyivákolás csupán halvány előszele volt annak, ami mostanra kihajtott, megerősödött, virágba borult, termést hozott és elvetette a gyilkos magvait.

Ó de jó volt, amikor még csak egy kurva generáció volt elbaszva. Mert azóta már legalább kettő, a harmadik ott áll a rajtvonalon. Vagy talán már el is indult. Aki akarja, fogja be a szemét. Az orrát. A fülét. Leszarom.

Túl vagyunk annyi mindenen. Megtanultunk háborúban élni. Mindig megtanulunk. A világháborúk idején is éltek, szerettek, szeretkeztek. Születtek gyerekek, a szülők óvták és nevelték őket, a légópince, a halál, a vér, a tűz része lett az életüknek; a menekülés, a temetés, a szétszakadt testek látványa, minden része lett. Megtanultak a semmiből ételt főzni, függönyből ruhát varrni, megtanultak a pokolban élni. De legalább tudták, hogy az háború és az ott a kibaszott pokol.

Mi is megtanultunk, de nem tudjuk, tagadjuk, dehogy pokol baszd meg, ez nem az, béke van és boldogság, jól élünk. Hát nézd meg, itt a vírus és rohan a nép, kifosztják a boltokat, teli kocsikkal tolják a lisztet, cukrot, olajat, konzervet. Mindent visznek, mert van pénz, mert jól élünk, hazudnak a libsik, a komcsik, a nemzetárulók.

Háború van és még csak észre sem vesszük, a rohadt életbe! Nem veszi észre az a kretén, aki boldogan tolja az autóhoz az ötven kiló lisztet, mert ő most biztonságban lesz, mert meg tudja fizetni akkor is, ha két hónapig nem tud fűteni, és boldog akkor is, ha az ötvenből negyven kilót a végén ki fog baszni a kukába, mert több lesz benne a molylepke mint a liszt. Vagy ha nem dobja ki, odafuvarozza egy jótékonysági szervezet küszöbére és jó embernek hiszi magát és bő sugárban leokádja azokat, akik nem veszik át tőle a szart.

Háború van, aki tehette és teheti, megy innen a picsába. Innen, ahol még az is nyomorult, akinek van munkája. Innen, ahol megdögleni mennek az egészségügybe, ahol a kórházban az első kérdés, hoztál-e gyógyszert, szappant, vécépapírt. Ahol az első dolog, hogy elveszik az idős embertől a műfogsorát, szemüvegét, botját és megalázottan, emberhez és állathoz egyaránt méltatlanul bánnak vele, ha bot nélkül nem tud vécére menni, belebasszák a katétert, rátekerik a naponta egyszer cserélt pelenkát és várják, mikor döglik meg végre. Innen, ahol nincs vér, valahová eltűnik, elvész, szervezni kell a rokonokat, ismerősöket, barátokat, mert a mamát nem műtik meg, ameddig nem adtunk elég vért.

Menni kell innen, át kell lökni a gyereket a reptéren a kapun, menjen, vissza se nézzen, menjen innen oda, ahol élni lehet.

Menjen innen, mert itt háború van, de nem valljuk be, nem mondjuk ki. Aki kimondja, az a bűnös, az okozta, pusztuljon. Itt demokrácia van. Ó, hogyne. Könnyen elhiszi az, aki még életében nem látott olyat. Meg jólét van. Hogyne, hogy a büdös picsába ne lenne jólét. Az van, igen.

Miközben szétrabolják a múltunkat, a jelenünket, a jövőnket, örülünk annak, hogy nem jönnek a migránsok, minket elkerül a vírus, az árvíz, a klímaváltozás. Mi itt biztonságban és békében élünk, kurvajól élünk. Mindenki írhat, én is lám, leírhatom, hogy a politikusok nem egyszerű rablók, hanem tömeggyilkosok, nem fognak elhurcolni, nem végeznek ki. Leírhatom, hogy kibaszott maffia uralkodik és rabol ebben az idióta országban, leírhatom, hogy egy bűnszervezet pusztítja az életünket és nem lőnek fejbe. Demokratikusan...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNI ÉRTÉKEKET VALLANAK MAGUKÉNAK A SZAVAZÓK, DE A FIDESZNEK NINCS TARTALÉKA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.02.28.

Rendpártiak és hagyománytisztelők a magyarok, de a Fidesz-tábornak nincs tartaléka – derül ki a másodlagos pártpreferenciákat és az értékválasztásokat kutató adatokból. A legnépszerűbb ellenzéki politikus Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Fekete-Győr András. A hvg.hu a Republikon Intézet kutatását ismerteti.

Messze a Fidesz a legnépszerűbb, de az ellenzék vezető ereje címért nagy a verseny – ez a Republikon megállapítása a pártpreferenciára vonatkozóan. Az elemzőintézet megbízásából a Závecz Research végzett reprezentatív kutatást 2000 fő személyes megkérdezésével januárban.

A Závecz azóta egy frissebb kutatást is közölt, illetve a Medián is publikálta legfrissebb felmérését, amiről a csütörtöki HVG-ben számoltunk be. A tendenciák egyértelműek: rövid visszaesés után a Fidesz újra növelte táborát, az ellenzéki oldalon pedig a DK és a Momentum a két legerősebb párt. Utánuk az MSZP és a Jobbik következik, a sort pedig az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt zárja...

ITT OLVASHATÓ

EGYHÁZI ISKOLÁK IS TILTAKOZNAK AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV ELLEN – „NEVES PIARISTÁK” SZERINT EZ ELHIBÁZOTT LÉPÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.02.28.

A budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok állásfoglalásához több tucat másik egyházi iskola mintegy ezer tanára is csatlakozott.

Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát – olvasható a budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok állásfoglalásában, amelyet az Index.hu szemlézett elsőként, s amelyhez több tucat másik egyházi iskola mintegy ezer tanára is csatlakozott, hogy nevüket is felvállalva tiltakozzanak az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen. 

Az állásfoglalás aláírói szerint az új NAT körül kialakult vita nem csak ideológiai-világnézeti kérdésekről szól. „Határozottan kiállunk amellett, hogy az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál” – írták. 

Az egyházi iskolák pedagógusai szerint az új NAT bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre, de a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is kötelességüknek érzik a megszólalást a jövő nemzedékek iránti felelősségükből fakadóan. „A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti” – fogalmaztak...

ITT OLVASHATÓ

„AHOGY ELISMERJÜK, HOGY A TERMÉSZET MINDIG ERŐSEBB LESZ NÁLUNK, MÁRIS EGY LÉPÉSSEL ELŐRÉBB JÁRUNK”

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.02.28.

Nem feltétlen látványos óriásberuházásokra, hanem a helyiek életére ható, például a köztereket használatát átalakító, úgynevezett taktikai városfejlesztési eszközökre is támaszkodhat egy önkormányzat, ha alapvető változásokat szeretne véghezvinni. Többek között erről beszélt az októberi önkormányzati választások után több lakossági fórumon is a VIII. kerület új alpolgármestere, Rádai Dániel. 

Ezeket a fórumokat akkor elsősorban érdeklődő kerületi lakosként néztem végig, de pont a városfejlesztésért felelős alpolgármester felvetései voltak azok, melyeknél úgy éreztem, hogy ezek nem csak a józsefvárosiak számára lehetnek érdekesek.

Rádai Dániel ugyanis egy olyan urbanisztikai felfogást képvisel, melyről itthon eddig leginkább szaklapokban lehetett hallani, de konkrét város- vagy kerületvezetői gyakorlatokban ritkán kapott teret...

ITT OLVASHATÓ

TASNÁDI LÁSZLÓ VOLT III/II-ES TISZT 286 MILLIÓ FORINT KÖZPÉNZBŐL ÉPÍTENE BALATONI PANZIÓT

24.HU
Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, VITÉZ F. IBOLYA
2020.02.28.

Tizenötmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől egy balatoni panzió építésének előkészítésére a volt rendészeti államtitkár. Tasnádi László cége összesen 286 millió forint közpénzt kért a beruházáshoz, és eddigi tapasztalataink alapján hiba lenne arra fogadni, hogy nem kapja meg. A rendszerváltás előtt az állambiztonság tisztje volt, 67 éves korára egész cégbirodalom csúcsára jutott Pintér Sándor bizalmasa.

Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára, az adóhivatal korábbi bűnügyi igazgatója cégével 286 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kért egy balatoni panzió megépítéséhez a Magyar Turisztikai Ügynökségtől – tudta meg a 24.hu.

A korábbi III/II-es operatív tiszt cége, a Becsali Gasztro Kft. egyedi támogatást igényelt a Becsali Panzió fejlesztésére, helyszínként Balatonlellét jelölte meg, ahol létezik már a Becsali Csárda, ennek 2018 óta Tasnádi cége a tulajdonosa. Úgy tudjuk, a szálláshely nem a felújított és nemrég újranyitott csárda helyén, hanem annak közelében létesülhet, ha megítélik Tasnádi vállalkozásának az ad hoc támogatást. Amit valószínűsíthetünk az alapján, hogy az előkészítési szakaszra egy múlt októberi döntéssel már kapott 15 millió forint közpénzt az MTÜ-től.

Tasnádi a 2018. áprilisi alapítás óta a kft. tulajdonosa, tavaly novemberig a nála harminc évvel fiatalabb Nagy Balázzsal, azóta egyedül...

ITT OLVASHATÓ

LESÚJTÓ KÉPET FEST BRÜSSZEL - EGYÉRTELMŰ, MI A BAJ IDEHAZA: A KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.02.28.

A magyar bankrendszer drága, az oktatás színvonalon aluli, az egészségügyi rendszer szintúgy, a gazdaság versenyképessége gyenge – sorolja az uniós országjelentés.

Az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság eredményeit – kommentálta a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében az Európai Bizottság (EB) friss országjelentését. Láthatóan a PM-ben a közel száz oldalas jelentés első néhány oldalát lapozták át, mert ha egy kicsit tovább olvasták volna, akkor szembesülnek azzal, hogy az elmúlt négy-öt év folyamatos gazdasági növekedése ellenére mennyire lesújtó képet fest Brüsszel a magyar társadalom állapotáról, a kormányzás és a szakpolitikák minőségéről. 

A kormányzati (túl)költekezés hatásra a gazdasági növekedés az uniós átlag fölé került – állapítja meg a jelentés. Ugyanakkor a közkiadások Magyarországon erősen központosítottak, 2013-tól számos feladat az önkormányzatoktól a kormányhoz került. Ám az erős központosításhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, mindez a jelek szerint hátrányosan hat a termelékenység növekedésre. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1 százalékkal nőttek. A szociális kiadásokon belül különösen a lakhatási és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez kapcsolódó szociális juttatások csökkentek. 

A bankszektor tőkeerős, nyereséges, a hitelállomány jelentősen növekszik – szögezi le a jelentés. Brüsszel szerint a hitelek széles körben hozzáférhetők, ami megkérdőjelezi a kormányzati támogatott hitelprogramok szükségességét. A kormány az ilyen lakossági bankhiteleket szociálpolitikai céljainak eléréséhez használja fel, míg a jegybank továbbra is támogatott programokat tart fenn a vállalkozások számára. Az uniós jelentés nevesíti mind a Babaváró hitel programot, amit főként a magasabb jövedelmű családok körében népszerű, mind a jegybank növekedési hitelprogramját és mindkettőt a versenyt csökkentő elhibázott kormányzati intézkedések között említi. A magyar bankok változatlanul viszonylag rossz hatékonysággal működnek. A működési költségek aránya az eszközállományhoz képest kimagaslóak Európában...

ITT OLVASHATÓ

JÓ SVÁDÁJÚ KOTON

REZEDA VILÁGA BLOG

Szerző: Rezeda

2020.02.28.

Hogy kamaszok kotont és piát lopnak, az nem egy vaszisztdasz, mondhatni, a legjobb családban is előfordul. Ettől még nem lesz anyagyilkos a fiatal, föl sem kell őt kötni csípőből, ugyanakkor cukorka sem jár neki jutalmul, hanem rá kell ébreszteni arra, hogy ilyet nem csinálunk. S nem azért elsősorban, mert, ha lebukunk, baj lesz, hanem, mert ellenkezik az isteni és emberi törvényekkel, amelyek arra vannak, hogy ne kőbaltával a kézben éljük le az életünket. Ez is a millió éves evolúció része, mert a hüvelykujjunk sem azért fordult szembe az összes többivel, hogy a kotont zsebre tudjuk tenni, ha nem látnak, hanem, hogy ceruzát tudjunk fogni vele, amivel verset írunk.

Senki nem születik szentnek, azzá válni kitartó munka eredménye. Akit farkasok nevelnek, abból farkas lesz, aki meg korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Egyébként a debreceni honvédiskola növendékei loptak kotont és piát, annak az iskolának a tanulói, ahol Németh Szilárd szavaival élve „jó svádájú, ép lelkű, hazaszerető katonákat” nevelnek, akikre óhatatlan szüksége van a nemzetnek. Ezt az ökörséget akkor mondta mindnyájunk kedves Sziszije, amikor nem is oly rég ugyane iskola tanulói análisan vegzálták egyik társukat, ami viszont egy másik hérosz – Kósa Laja – szerint nem is szexuális zaklatás. Valószínűleg hímzőszakkör, mi más is lehetne.

Ebben az egészben az a legszebb, hogy akkor is és most is Orbán médiája azt sivalkodja – gondolom a megadott iránynak megfelelően –, hogy „óriási szükség és igény van a honvédelmi nevelésre a fiatalok körében”, Debrecenben pedig, ahol a fenti két incidens történt, a „jövő katonáit szeretnék nevelni”. Szép, új világ. Nem ez a két ügy – mert, mint mondtam, az ilyesmi a legjobb családban is előfordul –, hanem a hozzá való viszonyulás, ami mutatja a hatalom és kies hazánk szellemi és erkölcsi nyomorát. Az anális zaklatás ügyét ugyanis tíz évre titkosították, a kotont lopókat kicsapták, és az egészet igyekeznek villámgyorsan elfelejteni...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: A KÉT PÁPA TELJES FILM LEÍRÁS MAGYARUL

FILMINVAZIO.HU
NETFLIX
2019.03.18.

A két pápa. A Vatikán falai között a konzervatív Benedek pápának és a leendő egyházfőnek, a liberális szemléletű Ferenc pápának egyezségre kell jutnia azzal kapcsolatban, hogy mely irányba vezessék tovább a katolikus egyházat...

ITT NÉZHETŐ MEG

A film megtekinthetó a netflixen is.

RÁADÁS: BEER MIKLÓS ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: BSZ GK
2020.02.24.

Az egyház szerepe, feladatai: az állam és az egyház kapcsolata a mai Magyarországon
Beer Miklós előadása a Belvárosi Szabadegyetem 2020. február 24-i rendezvényén...

ITT NÉZHETŐ MEG

VAJON MIRŐL BESZÉL KÖVÉR LÁSZLÓ?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.02.27.

Az ország házmestere ismét nagyot mondott, ezúttal a Katolikus Rádióban, ahol alkalma volt kifejtenie tartalmas gondolatait az Európai Unió, Gyöngyöspata, a demokrácia, de még a Parlamentet érintő kérdésekben is. Nem történt persze óriási meglepetés, a kommunistákat teli szájjal köpködő dehogykommunista nem vett vissza a stílusából, és nem is világosodott meg hirtelen. Pont azt a hablatyot adta elő a rádióban is, amit már évek óta ordibál a pulpitusról. Kizárólag a jegyzőkönyv és a rend kedvéért, nézzük, miről is van szó ezúttal:

A fiatal korosztályból olyan képviselők kerültek be a parlamentbe, akiknek a neveltetése erős hiányosságokat mutat. Súlyosabb probléma, hogy a kommunikáció is megváltozott, és a parlament mint a vita színpada elvesztette jelentőségét szinte teljes mértékben. A botrány az, amivel az internetes oldalakra fel tudnak kerülni – vélekedett Kövér László. Az érvek, a másik véleménye nem számít – mondta Kövér László. (MTI)

Vélhetően a fiatal képviselőket azokra értette, akik már nem a kommunista párt támogatái voltak, vagy azokat, akik nem évtizedek óta koptatják az Országgyűlés bársonyszékeit úgy általában. Ilyen a Fidesz-KDNP oldalán nem igazán van, ezért feltételezem, hogy az ellenzékre gondolhatott. Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Jakab Péter, Tordai Bence, és még lehetne sorolni azokat, akik Kövér szerint nem megfelelő neveltetésben részesültek. Bezzeg Kövér, ugye! Aki bármikor gondolkodás nélkül kommunistáz le mindenkit, aki szembe jön, és kapcsolja le demokratikusan megválaszott képviselők mikrofonjait önkényesen, saját döntésétől vezérelve. És ezek után komolyan úgy hiszi, hogy nem a saját, hanem a mások neveltetésével van a probléma. Úgy vélem, ez azért teljesítmény, talán még Kövér Lászlótól is...

ITT OLVASHATÓ

ILYENEKRE KÖLTÖTTÉK EL A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM MILLIÁRDJAIT

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.02.27.

Ha egy általános iskolás ma Magyarországon gimnáziumba szeretne jelentkezni, akkor egy időre abba kell hagynia a tiktokozást meg a letöltögetést, hogy belépjen a KIFIR középfokú felvételi információs rendszerbe, ahol megkeresi a vonatkozó digitális űrlapot az elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén, kitölti, majd - nem, nem megy vissza tiktokozni, hanem - a kitöltött digitális dokumentumot kinyomtatja, borítékba dugja és elküldi egy győri címre, illetve a kiválasztott iskolába. 

Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.

Hadházy a tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy

"A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM NÉHÁNY NER-CÉG TULAJDONOSÁNAK JÓLÉTÉT SZOLGÁLJA."

A képviselő ezt a sarkos állítást a program lebonyolítását koordináló Digitális Jólét Nkft. szerződéseinek listájára alapozta. Bár ez a neten is megtekinthető lista nem tartalmazza a program során megkötött összes szerződést, a benne felsorolt tanulmányok és rendezvények összességükben mégis sokat elmondanak. Ezért mi is megnéztük, hogy nekünk miről árulkodik a hosszú szerződéslista...

ITT OLVASHATÓ

ESZENYI ENIKŐ: EGY EKKORA SZÍNHÁZ VEZETÉSE NEM VERSENY

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2020.02.27.

Több mint egy évtizede vezeti a Vígszínházat, és folytatná a munkát Eszenyi Enikő. Alig egy hónap múlva döntenek a székéről, riválisa Rudolf Péter és Csányi János. Utóbbi a pályázatában bele is szállt a regnáló direktorba. Interjú mentális erőszakról, nézőszámról, cseh-szlovák szerelemről és arról, sok vagy kevés, ha évente négy-öt színész távozik egy társulatból.

Mielőtt leültünk, mutatott nekem egy csomó előadást, és arról beszéltünk, hogy szinte minden nap telt házzal megy az összes játszóhelyük.

Az elmúlt tíz évben a színház 10 százalékkal növelte a látogatói számát úgy, hogy közben 13 százalékkal több előadásunk is van. Én ennek örülök, és bízom a szakmaiságunkban. Bizonytalanság mindig van és lesz is egy színház életében. Most is két bemutatóra készülünk, és szeretnénk, ha jól sikerülnének. A nézőszám 2015 és 2018 között nem csökkent, hanem emelkedett, 2015-ben 350 ezer volt, ez utóbb – függően az adott évad műsortervétől, a naptárhatástól, az előadások fesztivál-, hazai vagy külföldi meghívásától, a színészek egyeztetésétől – évi 376 ezer és 416 ezer között mozgott. A bemutatószám – függően a nézőszám kapcsán elmondottaktól – évadonként nyolc és tizenegy között alakult. A 2019-es beszámoló még nem került elfogadásra, így a végleges pénzügyi adatok még nem készültek el, a 2018-as jegybevétel 1 milliárd 043 millió forint volt, ez a 2015-ös jegybevételhez képest 39 százalékos emelkedést mutat. Az egy óriási erő, hogy a nézők szeretnek minket. Várjuk a tájékoztatást, fontos lenne tudni, hogy mi lesz...

ITT OLVASHATÓ

HOVA LETTETEK MINTAMÓKUSOK?

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.02.26.

A létező szocializmus vérzivataros esztendei alatt az állam nem a multikat támogatta, mégcsak nem is a hazai tőkéseket, ami a mai állapotokat ismerve rettenetes méltánytalanság volt, hiszen akkor nem lehetett a magyar betanított munkás büszke arra, hogy az Audi gyárában keccsöl, mint minden betanított munkások legjobbika, nem mellesleg tán legolcsóbbika is.
Be kellett érnie az Ikarus, a Rába vagy a Csepel Autóban végzett munkával, mely ugyan szakmunka volt, de hát mégis, ugye, a négy karika az négy karika, vitéz nagybányaiék cselédlánya is könnyezett, mikor visszaemlékezett a főméltóságú asszonyra...

Abban az időben az állam - eléggé el nem ítélhető módon - a multik és a rendszer vezetőinek vadászkastélya helyett a gyermekeket támogatta, dotálták a gyermekruhát, az iskolaszereket, volt jegyes tej a gyerekeknek, olcsó volt az élelmiszer, a könyv, a színház, a mozi, és a szegény ember - horribile dictu a cigányember - gyermeke is kiemelkedhetett a nyomorból, és ehhez nem kellett ellopnia a fél országot, hogy maradjon valamicske a tettestársaknak is.
Azokban az években remek dolog volt gyermeknek lenni, a Balaton körül gyermek és úttörőtáborok épültek, szakszervezeti és vállalati üdülők sora segítette a családokat.
Minden említésreméltó vállalat, termelőszövetkezet ha nem épített, hát bérelt dolgozóinak üdülőt, az iskolások nyaranta táborozni mentek, ahol sok érdekes és hasznos dolgot tanulhattak, játszhattak, közösségben élhették életüket akkor, amikor ezt az élményt megélni pótolhatatlanul fontos, és ma is fontos lenne.
A két világháború között a cserkészmozgalom töltött be hasonló szerepet, azok a mai idős emberek, akik részt vehettek benne, a mai napig szép emlékeket őriznek a csapatról, a mozgalomról melyhez tartoztak.
A szervezet csak a második világháború előtt politizálódott át, addig zsidó cserkészcsapatok is léteztek.
Sajnos ez a változás árnyékot vetett a cserkészetre, emellett a sztálinizmus eleve lehetetlenné tette a háború utáni folytatást - a szovjet pionír-mozgalom mintájára hozták létre az úttörő-mozgalmat Magyarországon is...

ITT OLVASHATÓ

EZT A FALUT MEGSZÁLLTA A GONOSZ – BEMUTATTÁK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT, A ZÁRÓJELENTÉST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2020.02.27.

Összetett, sűrű szövésű mestermunka Szabó István mozija, a Zárójelentés, elképesztően erős színészi alakításokkal. A rendező múltjának szégyenfoltját zenével, szimbólumokkal, dialógusokkal is megmutatja.

„Megnézném, hogy ezek a mai nagypofájúak mi mindent írnának alá, ha két akkora pofont kapnának, hogy csak úgy spriccelne az orrukból a vér?!” A Zárójelentés egyik kulcsjelenetében S doktor (Klaus Maria Brandauer), a kényszernyugdíjazása után falusi körorvosnak állt kardiológus professzor üvöltését csak a tó, az erdő, és egy pap-barát, Kristóf atya (Eperjes Károly) hallja. Mikor az 1956-os forradalom után harmadmagával letartóztatták, az akkor még tizennyolc éves Stephanust éjjel-nappal kihallgatták. Ismételgették a kérdést: tudja-e, miért tartóztatták le? Állandóan aláírattak vele valamit, majd elengedték. Még három-négy évig hívogatták vissza. „Ez most önfelmentés vagy túlélési stratégia?” – kérdi Kristóf atya. Lehet itt túlélni? Isten mit mond erre? Isten tényleg megmutatja magát a világban? Esetleg ott van bennünk, csak meg kellene keresni? Ez nem csak Stephanus professzor dilemmája. 

Plácido Domingo a minap közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik zaklatással vádolták meg. „Valóban sajnálom, hogy fájdalmat okoztam, és teljes felelősséget vállalok cselekedeteimért” – írta a spanyol sztártenor. Sokan hasonló, egyértelműen megfogalmazott mondatokat vártak el Szabó Istvántól, amikor 2006-ban kiderült, filmfőiskolásként évekig jelentett a művésztársairól. A filmjeit ismerők azonban ráeszméltek: Szabó életművének egy része akár egyfajta bocsánatkérésként is felfogható. Talán jelentősebb, tanulságosabb is, mint néhány mondat. Az Oscar-díjas Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen, vagy a Szembesítés visszatérő erkölcsi dilemmái – a hatalom előtt meghajoló, megtörő, azzal megalkuvó, túlélő és elbukó hősökkel – személyes önvallomás is. S ha már a Szembesítés felvetődött: annak főhőse, a sokak által náci kollaboránsnak tartott kiváló karmester, Wilhelm Furtwängler okán e filmek sorába illeszthető a Találkozás Vénusszal is. Annak idején leköthette figyelmünket a karmester és a díva románca, ám a Zárójelentés megerősíti: akkor is több oka volt a rendezőnek, hogy Furtwängler kedvenc zeneszerzője, Wagner Tannhäuserének színpadra állítását választotta a történet ürügyéül. Keresni a bűnbocsánatot...

ITT OLVASHATÓ

VÉSZHELYZETEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.27.

Országos rendkívüli állapotot rendelt el a litván kormány a koronavírus miatt. Úgy vélik, így jobban össze tudják hangolni az óvintézkedéseket, és növelik az illetékes hatóságok munkájának hatékonyságát. Józan pragmatizmus, előrelátó bölcsesség. Nálunk az operatív bizottságnak van huszonnyolc pontja, amit tenni kellene – állítólag –, csak még nem kötötték az orrunkra, pedig az istennyila itt csapkod a szomszédban. Centikre van attól, hogy eltrafálja a lőporos tornyunkat, akkor pedig lesz majd sivalkodás és fogaknak csikorgatása.

Amikor Macondora lesújtott az álmatlansági kór, José Arcadionak volt annyi józan paraszti esze, hogy kolompot rakatott az idegenek nyakába, nehogy megfertőződjenek. Az operatív törzs, Kásler, meg a többi alkalmatlan annyira sem jutott, mint José Arcadio, ilyen litván alaposságú gondolkodást meg nem is tételezne róluk az ember, ezek a pofázáson kívül máshoz nem értenek. Tudni lehetett, hogy az alkalmatlanságuk emberéletekbe kerül majd, mert vannak olyan élethelyzetek, ahol nem segít az ima és a szemek ájtatos forgatása.

Jó, ha emlékszünk arra, már fél évtizede migrációs vészhelyzetet hirdettek, és ez ma is érvényben van. Erre hivatkozva és erre mutogatva sok minden szarságot megtehetnek, riogatják a lakosságot, Sorosra mutogatnak, hazudoznak összevissza és lopnak rendületlen. Migrációs vészhelyzet egyáltalán nincs, egészségügyi viszont még lehet, ezzel azonban kormányunk nem törődik, feladatára tehát alkalmatlan. A lakosság egyébként, amellett, hogy pánikra hajlamos, spontán el tudja dönteni, mit érez veszélyesnek...

ITT OLVASHATÓ