SZIJJÁRTÓ FORRÓ DRÓTON TARTOTTA A KAPCSOLATOT HÉTVÉGÉN MOSZKVÁVAL ÉS MINSZKKEL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.27.

A “hétvégi helyzet”

Kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót a magyar külügyminiszter Luxemburgban, az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében.

Ma számos külföldi lap elemzését közöljük majd, a mai nemzetközi híreket ezekbe a cikkekbe helyeztük el frissítésként.

Erdogan: Svédország még nem tett eleget ahhoz, hogy támogassuk csatlakozását a NATO-hoz

Mi következik ebből…?

Kínai vegyi anyagok elosztóközpontjává válna Magyarország

Hogy, hogy nem: Rogán és köre tűnik fel a projekt mögött.

A Rogán-féle titkosszolgálat szerint az Egyesült Államokból már 2014-ben be akartak avatkozni a magyarországi választásba

Fél év alatt találtak még 2,5 millió gyanús forintot. A többi paranoia.

“Nemzeti ügy és érdek”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint szerint nem is válnánk sportoló nemzetté, ha a kormány a pénzünkből nem fizetne elő 10 ezer példányban a Nemzeti Sportra. Most olvassuk újra.

Szeptembertől 170 millió forintból utazhatnak külföldre az MTVA dolgozói

30 millióval megnövelték a korábbi keretszerződés összegét a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint.

Az Orbán-kormány mindent megtesz, hogy magas maradjon az infláció

A szakértők egyöntetű véleménye, hogy a boltokban a fogyasztás visszaesése miatti átárazás sokkal nagyobb hatással lesz az inflációra, mint a rendeletileg előírt kötelező akciózás.

A kormányt továbbra sem érdekli, hogy miből élnek meg az emberek

Ha az árstopok valóban mérséklő hatással bírnának az inflációra, akkor 15 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett hiba lenne őket kivezetni – véli a szakértő, aki szerint a kivezetésük azt mutatja, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy érdemi hatásuk az inflációra valójában nincs.

Mindeközben:

A 420 körüli euró gyakorlatilag a felbomlás felé viszi a magyar gazdaságot

“Ha a hitelminősítőknek az lenne a véleményük, mint nekem, hogy nem megy uniós pénzek nélkül, akkor annak az a következménye, hogy leminősítik az országot, visszavágják bóvliba, a befektetésre nem ajánlott kategóriába, ahol voltunk jó pár évig.”

A nullához közelít Magyarország érdekérvényesítő képessége

„A cseh V4 elnökség komoly fordulatot jelent és erős vitatényező lesz”.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint sincs elég orvos a jelenlegi közellátás fenntartásához

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár februárban még azt mondta:

„van elég orvos a rendszerben, akár jelentősebb túlmunka nélkül is működőkőképes lehetne, ha nem lennének rosszul elosztva az erőforrások”.

Leváltották a Péterfy Sándor utcai kórház teljes menedzsmentjét

Tersztyánszky Rita főigazgató-helyettes, Szilágyi Emese orvos-igazgató és Kaszai Erzsébet ápolási igazgató megbízását állítólag azzal az indokkal vonták vissza, hogy nem szóltak időben az intézményben kialakuló vezetői válságról az országos kórházi főigazgatónak.

Orbán Viktortól kérdezi a leszázalékolt mentőápoló, hogyan éljen meg 58 ezer forintból

Azért százalékolták le, mert gerincsérvet kapott egy beteg cipelése miatt, és nem tudott tovább dolgozni.

Titkolja az egyházközség, hogy tényleg a polgármester fiának cége építi-e a bölcsődét

Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre.

Egy volt szovjet hírszerző azt állítja, hogy Donald Trumpot beszervezte a KGB

Jurij Svec, aki annak idején Putyin évfolyamtársa volt a KGB akadémián, Dmitro Hordon ukrán újságíró internetes videoműsorában nyilatkozott erről a következő amerikai elnökválasztás esélyeit latolgatva.

ITT OLVASHATÓ

KÍNAI VEGYI ANYAGOK ELOSZTÓKÖZPONTJÁVÁ VÁLNA MAGYARORSZÁG, ROGÁN ÉS KÖRE TŰNIK FEL A PROJEKT MÖGÖTT

TELEX / DIREKT36
Szerző: DIREKT36 / PANYI SZABOLCS, MARTON KAMILLA
2023.06.27.

Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – derül ki a Direkt36 által megismert belső kormányzati anyagokból, amelyek szerint a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket.

Az iratok szerint idén márciusban dőlt el, hogy Magyarországra fog települni a kínai vegyianyag-elosztóközpont, az erről szóló hivatalos megállapodást pedig 2023 szeptemberében tervezik megkötni Kínában. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, miközben a Direkt36 kutatásai szerint egy, az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.

A kiszivárgott iratok szerint az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt lényege az, hogy Kínában és Európában is kialakítanak egy központot a vegyianyag-kereskedelemre, és ezeket vasúton kötnék össze. Az európai központ Magyarországon lenne, majd innen osztanák el a vegyi anyagokat a kontinens más célállomásai felé. A tervek szerint itthon két helyszín jöhet szóba központként, az ország keleti határán fekvő Záhony vasúti átrakodóhely és egy Budapesten már régóta működő, BILK terminál néven ismert logisztikai létesítmény.

A Direkt36 bejárta a tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszínét, amelynek vasúti vágányai néhol mindössze pár tíz méterre futnak Soroksár kertvárosának lakóépületeitől. Az iratokban szereplő hivatkozás szerint Kína a vegyianyag-termeléséből akár évi kétmillió úgynevezett egységkonténernyi szállítmányt tudna 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni – ez sokszorosa lenne a BILK jelenlegi kapacitásának és forgalmának.

Az nem derül ki a kabinetiroda vezetői számára készült úgynevezett felkészítő anyagokból, hogy pontosan milyen anyagokat hoznának Magyarországra, és hogy azokat itt miként tárolnák. Az egyik dokumentum szerint „az egyik legfontosabb kiszolgálási iparág az akkumulátor gyártók és az elektromos autó gyárak, ezáltal az első megvalósuló útvonalat a lítium akkumulátor gyártók (mint a CATL) kiszolgálására indítaná a kínai fél”. Ezek az akkumulátorgyárak a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint például olyan lítiumvegyületeket és különféle szerves oldószereket használnak fel, melyek az emberi egészségre és a környezetre is károsak.

A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné.

Mivel utóbbi cég egy magántőkealapé, amelynek tulajdonosi szerkezete nem megismerhető, ezért azt nem lehet tudni, hogy pontosan kik is birtokolják a társaságot. A Direkt36 ugyanakkor talált arra utaló jeleket, hogy az Acemil Rogán Antal környezetéhez kötődik. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.

A kínai projektet, illetve annak előzményeit a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetői számára összefoglaló, képekkel és térképekkel illusztrált dokumentumok sok helyesírási hibával, helyenként ékezetek nélkül íródtak (a cikkben használt idézetekben a nyelvtani hibákat javítottuk). Ennek oka vélhetően az, hogy magyar iratokba bizonyos szövegrészek úgy kerültek be, hogy azok kínai dokumentumok rossz minőségű fordításai. Az iratokban említett több részletet sikerült megerősíteni más forrásokból, többek között kínai online beszámolókból is.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt a több mint egy héttel ezelőtt elküldött részletes kérdéseinkre. A kínai nagykövetség, a projektet koordináló kínai fél, valamint Kertész Balázs és az Acemil Zrt. sem reagált a megkereséseinkre.

A Rail Cargo Hungaria a válaszában azt hangsúlyozta, hogy nekik csak a fuvarozásban lesz szerepük, ha ez a projekt beindul.

„Társaságunk [...] kizárólag a vasúti árufuvarozást szervezi Kína és Közép-Kelet-Európa között a jelenleg lehetséges útvonalakon, amennyiben a magyar és a kínai kormány megállapodást köt erre a projektre vonatkozóan. A beruházásnak nem vagyunk részesei”

– közölte a cég. Hozzátették, hogy a BILK-re valóban kiemelten támaszkodnak, „hiszen annak meghatározó szerepe van a két ország közötti konténerforgalomban”...

ITT OLVASHATÓ

PETIMINISZTER FORRÓDRÓTJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.27.

„És most megindulok Kínába” – így zárta Petiminiszter tegnapi sajtótájékoztatóját, mintha valami tank volna vagy rohamcsapat, amely elkezd dübörögni. Ezt a sajtótájékoztatót szinte már szokás szerint egyébként kizárólag fideszbaráti lapok „újságíróinak” tartotta a külügyminiszternek csúfolt petiminiszter, feltehetőleg azért, mert a másfajta újságírók valószínűleg kérdésekkel provokálták volna, és hová vezetne ez, ahogyan Mrs. Lipton szokta zárni bölcsességeit a Csengetett Mylordban. Pedig lett volna mit kérdezni petiminisztertől, aki először szólalt meg Prigozsin kabaréba fulladt villámforradalma után.

Voltaképp azt tudtuk meg, kézben tartotta a dolgokat, petiminiszter már minden kimenetelt ismert, már akkor, amikor még az érdekeltek sem, megengedőleg szinte azt sejtette, ő rendezte el a dolgokat. Megazisten a tulurszaros életben, jegyezzük meg ezen a ponton első kifogásként. És látjuk ám, hogy azért kellett baráti újságírókkal találkoznia kizárólag, hogy ott élesben ne hangozhassék el mindez, és hősünk ilyen kiskakasként zárhassa a monológját, ahogy zárta, hogy akkor ő megindul Kínába. De, hogy miért, azt sem kötötte a barátok orrára, ők meg nem kérdeztek, mert nem úgy dresszírozták őket a NER-ben.

Így csak a képzeletünkre hagyatkozva gondoljuk azt, hogy Kínából hazatérve egy újabb akkumulátorgyár lesz petiminiszter zsebében, mert mostanában ez a bolt. Régebben a lélegeztető volt, abból is rohadt jól jöttünk ki, és most feltartom a kézzel írott szarkazmus táblámat, hogy egyértelműsítsem a dolgokat. Két napja azonban azon törtem a fejemet, hogy amikor Oroszországban elkezdett zúgni a történelem, s azt hittük rövid időre, rehabilitálják az Auróra ágyúit, tehát totális lesz a fölfordulás, a kupleráj, mondhatni, miért kussolt a Karmelita, Orbán elvtárs petiminiszterrel az oldalán, de tegnap kiderült. Megszületett a sztori.

Mert és ugyanis a baráti „újságírók” azt hallhatták hősünktől, hogy „hamarabb tudott a Prigozsin-lázadás megoldásáról, mint ahogyan azt az érintettek nyilvánosságra hozták”. Erre tényleg nincsen jobb szavunk, mint a bejáratott delikát, arra pedig még inkább, amit magyarázatként hallottunk – illetve hallottak a baráti „újságírók” -, hogy miszerint hősünk a világzúgató események alatt egyfolytában „szorosan figyelemmel kísérte az eseményeket”, és folyamatosan egyeztetett a következőkkel: Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel.

Mindez kérdéseket generál a mi bensőnkben. Az tolul fölfelé elsőként, hogy vajon nem vagyunk-e a NATO és az EU tagja, nem ennek a két szövetségi rendszernek – az immár – páriái volnánk, következésképp nem velük, az ő képviselőikkel kellett volna illem és praktikum szerint konzultálni és tartani a kapcsolatot, mint azokkal, akiktől amúgy óva intenek éppen ők, s ennek nem egyszer már hangot is adtak. A magunk egyszerű módján tesszük fel azt a kérdést, amit ott és akkor a baráti „újságíróknak” kellett volna, hogy mi az anyám valagát egyeztetett petiminiszter az oroszokkal, s főleg a belaruszokkal, amikor kezdett rengeni a föld.

Még az is lehet, hogy petiminiszter hazudik, és nem diskurált ő senkivel, csak gyártja itt az ellenőrizhetetlen legendákat, hogy történelmi nagyságát bizonyítsa. De, ha nem így történik, az még nagyobb gond, hiszen újabb bizonyíték arra, hová húz országunk. Nem oda, ahonnan mostanában a pénzt reméli...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: MENNYBŐL A TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT LEJÖTT HOZZÁTOK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.06.26.

A Magyarországi Református Egyház számára létfontosságú a TEK-től megkapott eszközök mielőbbi birtokbavétele – természetesen szigorúan hitéleti feladatok ellátása végett –, hiszen – egyfelől – sem a keresztség, sem az úrvacsora sákramentuma nem nélkülözhet egyetlen gépkarabélyt vagy maroklőfegyvert sem, még csak az kéne, ilyen perverz és dekadens fantazmagóriával kizárólag az elpogányosodott, Krisztus igaz útjáról letért, vallástalan, templomkiüresítő bűnös nyugati világ rendelkezik.

Miközben újfent javában zajlik a libsi hisztike és ajvékolás, aközben a dollárbaloldal saját felkészületlenségéről és a keresztény értékrend iránti teljes tudatlanságáról és közömbösségéről állít ki bizonyítványt.

Mert mi is a probléma azzal, hogy Orbán Viktor volt miniszterének és lelki vezetőjének, Balog Zoltán református püspöknek, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének az egyházkerülete, a Dunamelléki Református Egyházkerület, amelynek teljes véletlenséggel Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a jogtanácsosa (micsoda mázli, de hát épp a kálvinisták ne tudnák, mi is az a predesztináció?), na szóval a lényeg, hogy épp ez a Dunamelléki Református Egyházkerület Isten örök elhatározásának eleve elrendeltségéből fakadóan, szigorúan a hitéleti feladatok ellátása végett 111 állami ingósághoz jutott hozzá, ingyen és bérmentve, amely ingóságok mind a Terrorelhárítási Központból származnak, s mind a TEK nyilvántartásában szereplő leltár-azonosítókkal vannak ellátva.

Na és? Mi ezzel a baj? A keresztény-nemzeti kormány homlokterében kiemelt nemzetstratégiai tényezőként vannak jelen az egyházak és a gyermekek, a jövő nemzedékei. Most az történt, hogy rövid és felelős gondolkodás után a miniszterelnökség úgy döntött, hogy az óvodák helyett első lépésben a Magyar Református Egyház kapja meg a Glock 17-es maroklőfegyvereket, a Heckler & Koch MP5 A5 géppisztolyokat, az AMD–65 karabélyokat és a HK416 gépkarabélyokat, amelyek percenként 850 lövést képesek leadni, s amellyel Oszama bin Ládent sikerült likvidálni, az Ulbricht Hoplit lövedékálló sisakokat és a Mehler Vario System IV. fokozatú lövedékálló mellényeket, Molle kiegészítőkkel.

Ellenzéki álhír, hogy a kormány ezután már nem juttat soha többé vállról indítható páncéltörő rakétákat, nagykaliberű mesterlövész fegyvereket és házilagosan előállított, rusztikus, kézműves csomagolású, Matrjoska-szerűen szétszedhető díszdobozos kiszerelésű, orosz importból visszamaradt Novicsok típusú idegmérget az óvodákba, de a jelenlegi gazdasági helyzet, az ukrán megszállók és a magyar háborúpártiak gyilkos háborúja az ab ovo pacifista, háborúellenes Oroszországgal szemben, valamint az agonizáló Nyugatról gerjesztett infláció szükségessé tette a fontossági sorrend meghatározását, ezért most az egyházat illeti az elsőbbség, ám a kormány ígérete szerint augusztus 20. előtt az ország óvodáiba is eljutnak a fenti termékek, amelyeket – a tervek szerint – ünnepélyes keretek között Novák Katalin és Balog Zoltán közösen ad majd át.

A Magyarországi Református Egyház számára létfontosságú a TEK-től megkapott eszközök mielőbbi birtokbavétele – természetesen szigorúan hitéleti feladatok ellátása végett –, hiszen – egyfelől – sem a keresztség, sem az úrvacsora sákramentuma nem nélkülözhet egyetlen gépkarabélyt vagy maroklőfegyvert sem, még csak az kéne, ilyen perverz és dekadens fantazmagóriával kizárólag az elpogányosodott, Krisztus igaz útjáról letért, vallástalan, templomkiüresítő bűnös nyugati világ rendelkezik, másfelől a Magyarországi Református Egyház Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerülete számára mind a mai napig mérvadó és meghatározó a 314-es Arles-i zsinat III. kánonja, amely az alábbi módon rendelkezik: „Azokról, akik a béke idején eldobják a fegyvert, azt határoztuk, hogy maradjanak távol a közösségtől.” (Az ókeresztény kor egyházfegyelme, szerkesztette, fordította, jegyzetekkel ellátta Erdő Péter, Szent István Társulat, Budapest, 1983. 266.)

És ha még továbbra is folytatja a dollárbaloldal a nemzeti-keresztény kormány és az egyházak gyalázását a TEK nagyvonalú ajándékát illetően, amelynek lebonyolítására a miniszterelnök egyenest Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg, őt téve felelőssé, hogy a Magyar Vagyonkezelő Zrt gondoskodjon az átruházási szerződés megkötéséről, szóval ha ezután sem érti meg ez a nemzetrontó fehérjehalmaz a fent ismertetett ajándékozás lényegét, akkor ez a vallásokban járatlan ateista csürhe mielőbb üsse fel Máté evangéliumát, s mindenfajta manipulatív, allegorikus értelmezést mellőzve, olvassa el szó szerinti jelentésében Jézus alábbi mondatát: „Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. (Máté 10,34-36).

A magyar kormány az Alaptörvény szellemében az összes történelmi egyházat mindenfajta megkülönböztetés nélkül egyenrangú partnernek tekinti, ezért a vatikáni megállapodásnak megfelelően a Magyar Katolikus Egyháznak a közeljövőben – kizárólag hitéleti feladatok ellátása végett - repülőgép anyahajókat kíván juttatni és nagyobb mennyiségben F16-os vadászbombázókat. A Magyarországi Evangélikus Egyház – ugyancsak hitéleti feladatok ellátása végett - harci kiképzésű delfineket vehet majd át a magyar államtól. A Mazsihisz pedig temetői rendbetételéhez továbbra is számíthat az állam nagyvonalú segítségére.

ITT OLVASHATÓ

PANCSERPUCCS? MI VOLT A CÉLJA A WAGNER-VEZÉR EGYNAPOS LÁZADÁSÁNAK? SZ. BÍRÓ ZOLTÁN, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA / PODCAST
Szerző: INFORÁDIÓ
2023.06.26.

Pancserpuccs vagy színjáték? 

Mi volt a célja a Wagner-vezér egynapos lázadásának?

Miért fordította vissza Moszkva felé haladó csapatait? 

Milyen alkut köthetett és kivel? 

Lehettek e támogatói az orosz elit soraiban? 

Hova tűnt Prigozsin, milyen sors vár rá? 

Mi lesz a Wagner csoporttal? 

Mi lesz a Prigozsin által durván támadott Sojgu miniszter és Geraszimov vezérkari főnök sorsa? 

Milyen következtetést lehet levonni abból, ahogyan a lakosság fogadta a Wagner csapatot? 

Milyen következtetésre vezet a Moszkva felé haladó Wagner csapat sebessége? 

Moszkva szövetségeseinek, ellenfeleinek és ellenségeinek mit mutatott meg az egynapos lázadás? 

Veszélybe került-e az orosz atomfegyver-arzenál? 

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában 2023.06.26-án. Podcast.

ITT NÉZHETŐ MEG

ASZALÓS SÁNDOR: AZ OROSZ GYARMATOSÍTÁS ÉS A TÖRTÉNELEM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.26.

Oroszország a Nyugat gyarmatának érezte magát – de maga is gyarmati hatalom. (Anastasia Tikhomirova)[1]

Az Orosz Birodalom kialakulásában fontos lépés volt Moszkva felemelkedése a 14. század elején. A 15. században megszülető Oroszország magja Moszkva volt.

III. Iván a nagyhercegi cím birtokosa „Minden Rusz uralkodójának” nevezte magát, és uralma kezdetétől az „orosz föld összegyűjtése” politikáját folytatta. Ügyes stratégiájával katonailag is le tudta győzni a formailag nagyhercegként neki alárendelt, de gyakorlatilag önálló és litvánbarát politikát folytató Novgorodi Köztársaságot, és birodalmához csatolta.

Ez az „egyesítés”, melyet a centralizáció szellemiségű orosz/szovjet történetírás egyöntetűen „progresszív történelmi folyamatként” értékelt, alkalmasint kegyetlen, véres hódítás volt.

Az orosz állam területének kiterjesztése a következő évszázadokban folytatódott. Az orosz gyarmatosítás sajátossága, hogy Oroszországnak nem voltak tengerentúli gyarmatai. Ehelyett közvetlenül Oroszországgal határos területeket hóditották meg. A kolonializmus ilyen változatát leggyakrabban „kontinentális stílusú imperializmusnak” vagy belső gyarmatosításnak nevezik. Az orosz imperializmus különbözik a többi európai gyarmatbirodalmától, mivel birodalma szárazföldi, nem pedig tengerentúli, ami azt is jelentette, hogy a lázadásokat könnyebben lehetett elfojtani.

Az Orosz Birodalom[2] története 1721-ben kezdődik az északi háborúban Svédország felett aratott győzelemmel és Európa nagyhatalommá válásával. Az európai hatalmi struktúra új státuszának hangsúlyozására I. (Nagy) Péter, 1682 óta Oroszország cárja és nagyhercege, az orosz cárságot átnevezte „Orosz Birodalomnak”[3]. A Nagy Péter által 1721-ben kikiáltott Orosz Birodalom[4] a Balti-tengerhez, a Fekete-tengerhez és a Földközi-tengerhez keresett hozzáférést, hogy gazdasági és politikai tengeri kapcsolatokat létesítsen.[5] I.(Nagy) Péter uralkodásától kezdve a Nyugat–Kelet kérdés az orosz történelem központi témájává és egyben az orosz tudat egyik meghatározó részévé vált. I. Péter nyugati fordulata eredményeképpen létrejött Orosz Birodalomban természetszerűleg felerősödött a nyugati eszmék hatása. A 18. századtól a szűk értelmiségi elit által ápolt „orosz eszme” különböző alakváltozásai a nyugati szellemi áramlatokkal kölcsönhatásban fejlődtek. A különböző ideológiák szerepe hektikusan alakult, hol a „kormányzati liberalizmus” került előtérbe (I. Sándor és II. Sándor idején), hol a konzervativizmus (I. Miklós, III. Sándor), de az Orosz Birodalom fejlődése mégis – szellemtörténeti értelemben is – egyfajta modernizáció, nyugatosodás medrében haladt.

A 16. század óta Oroszország hat irányba terjeszkedett: Szibériában, Közép -Európában, Skandináviában, Közép-Ázsiában, a Kaukázus térségében és a Balkánon...

ITT OLVASHATÓ

„LÁTTAM AZOKAT, AKIK LEGYŐZTÉK A FENEVADAT” – ELŐSZÖR JÁRT MAGYAR PÜSPÖK UKRÁN HÁBORÚS ZÓNÁBAN

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.26.

Magyar egyházi vezető nem járt még a Kárpátokon túli Ukrajnában. Mostanáig. A Válasz Online riportere elkísérte odesszai látogatására Fabiny Tamás evangélikus püspököt, így hallhatott Radnóti-verset és magyarul elmondott áldást a folyamatosan rakétázott fekete-tengeri kikötővárosban. Meg igazságos békéért herszoni evangélikus menekülteknek elmondott imát. A lelkész útja mellett munkatársunk a háborús mindennapokat is dokumentálta. Riport Odesszából hét fejezetben...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR BÁLINT A KÖZOKTATÁSRÓL: SEMMI ÉRTELME A BÉKÉS TÁRGYALGATÁSNAK

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: szabadeuropa.hu
2023.06.26.

A korábbi oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatási szakpolitikája. „Ha az eddigi változtatásokat a Fidesz részéről oktatási reformnak nevezzük, az olyan, mintha Drezda szőnyegbombázását új építészeti reformnak hívnánk” – mondja most induló podcast sorozatunk első epizódjában.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN REMÉLI, HOGY TRUMP MAJD LEGITIMÁLJA A POLITIKÁJÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.06.26.

Olyan, mintha Orbán és Trump lélekben testvérek lennének, ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt  már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – mondja egy német elemző.  Ha ősszel ismét a populista PiS nyerné a lengyel választásokat az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban – véli Kati Marton író, emberi jogi aktivista, aki nemrég járt Lengyelországban és Európa-ellenes hangulatot tapasztalt. Andrej Juszov, az ukrán hírszerzés egyik vezetője szerint a hadifoglyok Magyarországra szállítása egy információs művelet volt, de Oroszország nem érte el a céljait. Nemzetközi lapszemle.

Mindig nagy a tétje a parlamenti választásoknak azokban az országokban, ahol hanyatlásnak indult a demokrácia. Így volt ez a török választásnál, és így lesz ez a lengyeleknél is ősszel – írja a Los Angeles Timesban megjelent véleménycikkében Kati Marton, magyar származású amerikai író, újságíró, emberi jogi aktivista.

A Lengyelországban 2015-ben hatalomra került populista Jog és Igazságosság (PiS) párt átpolitizálta az igazságszolgáltatást, zaklatta a civil szervezeteket és igyekezett felszámolni a független médiát is. A hatalom félelmet keltett az emberekben és apátiát okozott. A populisták követték Erdoğan és Orbán Viktor forgatókönyvét. Marton kijelenti, hogy Orbán Viktor Magyarországát már rég nem tartják demokráciának, noha még mindig az Európai Unió tagja.

A cikk az író, újságírónő nemrég Lengyelországban tett utazásán szerzett benyomásain alapul. Úgy fogalmazott írásában, hogy sokkolta a gyakran megtapasztalt és mérgező Európa-ellenes, ezen belül is a németellenes hangvételű közbeszéd. Attól tart, amennyiben az antidemokratikus és Európa-ellenes erők győznének újra, az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban. Noha Marton szerint nagy dicséret illeti a lengyeleket az ukránok megsegítésében, nem úgy, mint a magyarokat, akik Putyint vették pártfogásukba meglehetősen groteszk módon.

Azonban két biztató momentumot is megemlít írásában a szerző: egyrészt a lengyel civil szervezetek erősek, kitartóak és harcolnak, másrészt Brüsszel megfelezte az uniós alapértékek megsértése miatt rájuk kivetett napi 1 millió eurós büntetést, látva az igazságszolgáltatási reformok megkezdését. Ahogy a Szolidaritás mozgalma segítette a rendszerváltást Lengyelországban, úgy most is szükséges a szolidaritás, mert anélkül elveszíthetik a demokráciát – zárta cikkét Marton.

Úgy néz ki, hogy sikerült legyőzni a magyarok ellenállását, és elfogadják Brüsszelben az Európai Békekeret (European Peace Facility) jelentős részben Ukrajnának szánt 3,5 milliárd eurós összegét – írja az ipari elemzésekkel foglalkozó Foreign Brief. A fegyverszállítások elősegítését is magába foglaló békekeret első megállapodását még 2021-ben írták alá, és ebben a Balkán, a Közel-Kelet és Afrika megsegítése is szerepelt, s az akkori 6 milliárd eurós keret mára teljesen kimerült. A mostani alapvetően az Ukrajnának szánt szükséges forrásokat fedezi. A cikk külön kitér a magyar kormányra, amelyik hatásköre túllépése miatt bírálja egyfolytában Brüsszelt.

A Gordon elnevezésű, egyre népszerűbb ukrán portál szerint az oroszok saját céljaik elérése érdekében adtak át 11 ukrán foglyot a magyar kormánynak. Egyrészt tovább akarták mérgesíteni a magyar-ukrán viszonyt, másrészt jelezni kívánták, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a nemzetközi jogrendet, miközben figyelmen kívül hagyják Ukrajna jogát a szuverenitáshoz, továbbá az ortodox egyház hírnevének "kifehérítését" is célozták – fogalmazott az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának egyik vezetője, Andrej Juszov vasárnap egy televíziós híradásában. A hírszerzési vezető szerint az oroszok az akcióval nem érték el egyetlen céljukat sem.

A Bertelsmann csoporthoz tartozó NTV szerint Magyarország továbbra is kilóg az uniós országok sorából, amikor Oroszországot kellene büntetni az Ukrajnában zajló háború miatt. Változatlanul kiváló viszonyt ápol a Kremllel és Donald Trump visszatérésében bizakodik – foglalható össze tömören az egyébként igencsak terjedelmes írás illetve televíziós híradás. A kifogások sorát súlyosbítja, hogy a bajkeverő magyar kormány nemhogy egyre kevésbé, hanem egyre inkább inkább függ az orosz energiaforrásoktól, s tetejébe akadályozza Ukrajna uniós- és NATO-tagságának megvalósítását. Eközben az NTV megrajzolja Szijjártó Péter külügyminiszter portréját, aki Orbán leghűségesebb embereként ennek az oroszbarát külpolitikának a sikeres kivitelezője. S aki azon is ügyködik, hogy Trump reményei szerint visszakerül a Fehér Házba, hogy legitimálja Orbán illiberális politikáját, hisz Orbán és Trump lelkitestvérek. Ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt  már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – idézi az írás Andreas Bock elemzőt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

MARUZSA ZOLTÁN BOCSÁNATOT KÉRT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.26.

De természetesen nem mond le

Csak a jegyzőkönyv kedvéért még egyszer az elhíresült részlet a levélből:

„nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani.”

Gulyás Gergely a Maruzsa-ügyről: Sajnálom, a kormány nevében elnézést kérek

Hát igen,

“ebből is látszik, hogy milyen veszélyes a Telexszel levelezni.”

Már nincs a diákhitelen kamatsapka

A diákhitel szabad felhasználású formájára a jelenlegi 4,99 százalék helyett 7,99 százalék kamatot kell fizetni az év végéig.

Nem lesz csok a városokban

Nagy segítség ez a magyar családoknak.

A horvátok megköszönték Mészáros Lőrincnek, hogy stadiont épített nekik

Nagy segítség ez a magyar családoknak.

Így néznek majd ki az élelmiszerárak az árstop eltörlése után

Míg a csirkemell kilónkénti ára 1499-ről 1647 forintra emelkedik, a sertéscomb ára várhatóan 1500-ról 1407 forintra csökken.

Megvan az első áldozata a védőnői hálózat államosításának

Bezár a gyöngyösi anyatejgyűjtő. Ugyanabban az épületben van, mint a védőnői szolgáltatás, amelyet júliusban államosítanak. Az önkormányzatnak azonban túl nagy anyagi teher lenne egyedül fenntartani.

Európában a legmagasabbak közé tartozik a magyar fogyasztók által fizetett energiaár

“Tehát júliusra már mindenképp csökkenteni kellene a rezsicsökkentett árat. De aligha teszik meg, inkább kiáll Szijjártó Péter, meg Gulyás Gergely meg Lantos Csaba, és elmondják, hogy a kormány megvédi a rezsicsökkentés vívmányait, és ugyanolyan áron fogjuk kapni, mint például most. Csakhogy ez az ugyanolyan ár magasabb a piacinál.”

Továbbra is rejtély, miért sarcolja az Orbán-kormány az autósokat

A csütörtöki Kormányinfón a lap szerette volna megtudni, milyen számítások alapján emelik a jövedéki adó mértékét literenként 32 forint 55 fillérrel. A költségvetést ugyanis a kancelláriaminiszter és a pénzügyminiszter egybehangzó tájékoztatása szerint 385 forintos euróárfolyammal tervezték. Konkrét választ nem kaptak, a benzinkúton viszont emelt áron kell fizetni január 1-jétől.

Ez volt a nemvétó ára?

Kiszedette a kormány a 3-as metrót az EU-szankciók hatálya alól. Ez talán megmagyarázhatja, hogy a magyar kormány miért szavazta meg a csomagot, annak ellenére is, hogy az OTP-t az ukrán korrupcióellenes hatóság nem vette le az oroszokat támogató cégek szégyenlistájáról. Márpedig Szijjártó Péter korábban azt ígérte, hogy amíg le nem veszik a listáról a bankot, addig vétózza Budapest a 11. szankciós csomagot…

Minél rosszabb Budapestnek, annál jobb a CÖF-nek

Akár jogosak is lehetnének a CÖF aggályai, de ez a mostani sajnálkozás akkor volna hiteles, ha a korábbi, mintegy tucatnyi nemzeti konzultáció kapcsán is jelzik a számszaki kételyeiket.

Kétmilliárd forintnyi közvetlen uniós támogatáshoz jut Budapest

A program keretei között a Fővárosi Önkormányzat konzorciumi partnerekkel együttműködésben egy legalább 20 lakásból álló, közel nulla energiaigényű lakóépületet alakít ki a IV. kerületi Szabadkai utcában egy hosszú ideje üresen álló volt iskolaépületből, ami rászoruló budapestiek számára biztosít majd megfizethető, fenntartható otthonokat

Az I. kerületi polgármester szerint törvénytelen közpénzszivattyút működtet a Fidesz

Mondjon valami újat… 

Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya

A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Schadl György kérésére bizalmasa külön vezette, mennyit fizetett ki Völner Pálnak

A koronatanú megzenésítette az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel táblázatot (énekelt). Varga Judit lemondott már?

Megint törvényt sértett a Transzparens Újságírásért Alapítvány

Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, a médiában megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetetlenségét a Fidesznél kilobbizó szervezet.

Elképesztő kínzásokról beszéltek azok az ukrán foglyok, akiket kicseréltek elfogott orosz katonákra

Nem világos, hogy hány ukrán katona van hadifogságban. Oroszország csak részleges listákat adott át azokról, akiket fogva tart, Ukrajna pedig nem közöl számokat. Emberi jogi szervezetek szerint azonban legalább 8-10 ezren vannak, az ukrán tisztviselők nem vitatják ezeket a számokat.

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W. ÁRPÁD: EGY GYEREKRE NEM LEHET RÁZÚDÍTANI A MÉDIAZAJT, DE JOGA VAN TUDNI, MI TÖRTÉNIK KÖRÜLÖTTE

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HÍRKLIKK
2023.06.26.

Cél, hogy a gyerekek ne legyenek olyanok, mint a felnőttek többsége. Vagyis megtanuljanak vitázni, érvelni, aztán elfogadni, ha nincs igazuk és utána folytatni a közös munkát, ahogy egy normális társadalom működik vagy működött – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Tóta W. Árpád. A HVG újságírója, publicista lényegében ezzel jelentette be, hogy gyerekeknek indít újságot, Kispolgár címmel. A gyereknek is joga van tudni, hogy miért zárták be az iskoláját a járványban, vagy miért kell maszkot viselni. Ez a szabad sajtó része – tette hozzá.

A publicista emlékeztetett, hogy Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegen kívül nem írt gyerekeknek, ahogy Karinthy Frigyes – azon kívül, hogy lefordította a Micimackót – nem gyermekirodalommal foglalkozott. E példákon világította meg, hogy úgy érzi, újságíróként nem csak arra hivatott, hogy felnőtteknek írjon. „22 év gombócból is sok, ha 22 évig írsz politikai publicisztikát, akkor kell csinálni mást is.” A gyerekeknek szóló újságírásban magabiztosan kell bánni a nyelvvel, sőt, ki kell találni újra ezt a nyelvet, mert nem folytatható, az, ami 30 éve megszokott – mondta arról, hogy nem az elavult stílust folytatják.

Már 32 éve, hogy nincs gyerekeknek szóló újság, de a korábbi Pajtás magazin, ami – még, ha a kommunista időszak lapja volt is – elég belemenősen tárgyalt és jóval szabadabban, mint a mai kormánypárti sajtó. Nem volt tabu, hogy a tananyaggal gondok vannak, hogy az iskolában bajok is lehetnek, hogy vannak alkoholista szülők vagy akár gyerekbántalmazás – mondta Tóta W. Árpád. „30 éve nem jutott ez eszébe senkinek. Rengeteg gyerekkönyv van a boltban, unikornisos és szuperhősös, Képes Biblia is van dögivel, de olyan kiadvány, ami arról szólna, amit hall a gyerek a vacsoraasztalnál, hogy miért drágább a csoki, miért van háború a szomszédban, vagy, hogy mi egyáltalán az Európai Unió, az nincs.”

Ez telefonos alkalmazás lesz, ami ellen lehet berzenkedni, hogy sokat telefonozik a gyerek, de inkább az a kérdés, hogy mit csinál vele – hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szülőnek tudnia kell, mit olvas, lát vagy tud meg a telefonon keresztül a gyereke.

Sztoriban gondolkodunk, mert úgy könnyebb megérteni például a mostani státusztörvénnyel kapcsolatosan a tanárok felmondását – idézett egy témát. Ha Robi bácsi elbúcsúzik az osztálytól és elmegy cipésznek, könnyebb elmagyarázni a történetet, de lesz minden cikknél egy enciklopédia, ami egy linkben magyaráz, tehát egy komplett Wikipédia lesz mögötte és nem a cikkekben, hosszasan kifejtve – mondta a módszerről. Nem csak politikai hírekkel fogjuk bombázni a gyerekeket, hanem ismeretterjesztéssel és programokkal, de még szépségápolással is – mondta.

„Én húsz éve, amikor kezdtem az újságírást, olyan környezetből jöttem és úgy képzeltem el, hogy van egy vita, ahol bizonyítanom kell az álláspontomat, azt alátámasztom és meg lehet győzni az embereket, hogy van egy helyesebb út. Ugyanakkor belátom, hogy nem jó, amire gondoltam. Napjainkban ugyanis úgy néz ki a diskurzus, hogy én alátámasztom a mondandómat, érvelek, példákat hozok, mire a válasz az, hogy te zsidó, mocskos, hazaáruló.”

Hozzátette, nyilván nem mindenki vitatkozik például kommentekben, de az intenzíven politizáló réteg viszont igen és ez nem csak a jobboldalon van, „mind a kettő reménytelen”.

Egy gyerekre nem lehet rázúdítani a médiazajt, napi négy-öt új anyag készül majd, ebből egy nagyobb, igen jó minőségben és minden szót végiggondolunk sokszor és többen, hogy a tankönyveknél sokkal jobb minőségben készüljenek – fogalmazott Tóta W. Árpád, aki az érdeklődőket a gyerekujsag.hu-ra irányította.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.

ITT OLVASHATÓ

ELVESZI AZ ORBÁN-KORMÁNY A VÉDŐNŐI SZOLGÁLATOKAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, DE A REZSIT ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOKAT MINDENÜTT VELÜK FIZETTETNÉ MEG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.06.26.

Bár a védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást már tavaly elfogadták, az átállás részletei csak most, a július elsejei bevezetés előtt kezdenek felsejleni.

A Népszava úgy értesült: noha szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések, és egyelőre megoldatlan például az, ki fizesse a rendelők rezsijét. Lapunk birtokába került egy dokumentum amely szerint egy kórház „fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

A kapkodó központosításra utal az is, hogy a fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrum kórházak. (Vidéken a vármegyei kórházak az átvevők.) A megbeszélésen hallottaktól még inkább elbizonytalanodott településvezetők azután két nap múlva kaptak egy megállapodás-tervezetet az átvevő intézménytől, amelynek leglényegesebb pontja a védőnők által használt, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetésére vonatkozik. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben csak a képviselők dönthetnek, így most lóhalálban hívják össze a testületi üléseket...

ITT OLVASHATÓ 

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: AZ ÁRSAPKÁK KIVEZETÉSÉVEL MÉG NEM ÁLL HELYRE A GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.06.26.

Az árstop hozzájárult a kiskereskedelmi cégek tönkremeneteléhez, az infláció erősítéséhez, a piaci befektetők bizalmának csökkentéséhez. Miközben a kormánynak semmibe sem kerül, azt a látszatot kelti, hogy az Orbán-kormány gondoskodik az infláció sújtotta lakosságról. De igazából ez egy globális szabályozó, mert mindenkire egyformán érvényes, így a gazdagokat még jobb helyzetbe hozta, viszont a szegényeket nem tudta kellően támogatni – mondta a Hírklikknek Petschnig Mária Zita. A közgazdász szerint az árstop augusztusi kivezetésével sem fog helyreállni a magyar gazdaság, és hiányzik az a bizalmi tőke, ami nagyon erőteljesen elfogyott a magyar kormány politikájával szemben.

Orbán Viktor a tavalyi parlamenti választások előtt hirdette meg az élelmiszer árstopot és elvileg rövidebb időre tervezték, ám csak most vezetik ki. De vajon eredményesnek lehet értékelni?

Az árstopoknak rövid távon lehet kedvező hatásuk, de a másfél év nem nevezhető rövid távnak. Az élelmiszer-árstop lényegében azt jelentette, hogy bizonyos termékeket, a sertéscombot, csirkemellet, farhátat, a 2.8-as tejet, a napraforgó olajat, cukrot, lisztet, aztán a krumplit és a tojást meghatározott árnál nem lehetett drágábban adni. Olyan intézkedés volt a kormány részéről, ami neki az égvilágon semmibe sem került, az árát a kiskereskedelmi cégek fizették meg. Leginkább a kisebb boltok, amelyek nem tudták áthárítani az elszenvedett veszteségeiket más termékekre. Mondhatjuk, az árstop hozzájárult a kiskereskedelmi cégek tönkremeneteléhez, de hozzájárult az infláció erősítéséhez is, mert a nagy cégek a veszteségeiket más termékek árának erőteljesebb emelésével kompenzálták, amit a kormány által gerjesztett laza fiskális- és jövedelempolitika által kialakult közegben képesek voltak végrehajtani. Az árstop ezen kívül hozzájárult az import emelkedéséhez, a külkereskedelmi mérleg romlásához, a hazai élelmiszeripar háttérbe szorulásához. Mindemellett az érintett termékekből hiányok alakultak, amit a kereskedők – többek közt – a vásárolható mennyiség korlátozásával „oldottak meg”.

ITT OLVASHATÓ

EGY MÁSIK ÁLLAMI BOMBAÜZLETRE IS KILÁTÁS NYÍLIK SCHADL GYÖRGY FŐHADISZÁLLÁSÁRÓL

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.06.26.

Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre.

Mint azt a múlt héten bemutattuk, a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György egykori végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőper szálai egy másik, milliárdos üzlet felé is elágaznak. A nyomozati megfigyelések alapján ugyanis Schadl a „felszámolók királyaként” is emlegetett állami felszámolóbiztossal is bizniszelt. A 24.hu azonban azt is kiderítette, hogy a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtónak nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja a felszámolói iparhoz. A nyomok arra utalnak, hogy az eddig megismertnél is aggályosabb módon oszthatta újra 2021-ben a kormány a felszámolói piacot, amelyet – a végrehajtáshoz hasonlóan – elsősorban magáncégeknek szerveztek ki.

Schadl Györgytől a letartóztatása után számos ingatlant és vagyontárgyat foglaltak le a nyomozók, ezek között volt a – szintén vádlott – feleségével közös cégének üzletrésze is. A Red Carpet Kft. tulajdonában áll egy irodaház a XII. kerületi Városmajor utcában. Ez az ingatlan több önálló bírósági végrehajtó székhelye, köztük olyanoké, akik a bíróságon beismerték bűnösségüket, vagyis azt, hogy a kinevezésükért cserébe fizettek Schadlnak. Rajtuk kívül korábban több felszámoló cég képviselője is ide volt bejelentve. És ez az irodaház a székhelye jelenleg is egy olyan felszámoló cégnek, amelyet fölöttébb különös körülmények közt alapítottak éppen akkor, amikor az említett piaci újraosztás történt, és amikor mindenki a koronavírus-járvány kezelésére figyelt...

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN MÉLYEBBRE SÜLLYED, MINT A TITAN RONCSAI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.06.26.

Drága olvasók, hát micsoda hétvége volt! De mielőtt rátérünk ARRA, amiről a fél hírlevél szólni fog, kiemelek négy egészen más cikket. Igen, ezekhez előfizetés kell, de ha nincs, azon most extra könnyen lehet segíteni.

- Olyan, mint az Utódlás, csak majmokat széttépő csimpánzokkal

- Egy amerikai nacionalista mozgalom vezetője volt, aztán MDMA-zott, és hirtelen megváltoztak a nézetei

- Mi történik, ha egy falkányi kortárs művészt ráeresztünk az állatokra?

- Görög választás: Olyan vagy, mint Orbán Viktor

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: TE ÁLMOS, SZEGÉNY MAGYARORSZÁG

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.06.24.

Orbán utolsó és egyetlen reménye, csodafegyvere Trump. Ami tragédia lenne Amerika és a világ számára – az Európa biztonságát, Ukrajnát feladó, hitelét vesztett USA –, az megváltás lenne Putyin és Orbán rendszerei számára.

Látod-e, mi ment végbe itt a világban, te szegény?

A következetes Európa- és Amerika-ellenes, oroszbarát magyar külpolitika megérlelte mérgezett gyümölcseit: az Orbán-rendszer nemzetközileg teljesen elszigetelődött. Már nincs pávatánc, nincs kettős beszéd magyar oldalról – és már nincs félreértés, nincs elfogadás, csak leszavazás és fenyegetés európai és amerikai részről. Magyarország nem akarja, nem tudja teljesíteni az EU 27 pontját, ezért nincs és az új Európai Bizottság felállásáig, döntési helyzetéig – 2024 végéig, 2025 elejéig – nem is lesz európai pénz, ami nélkül a rendszer rövidtávon zavarba került, középtávon nem tud növekedni, hosszútávon pedig működni.

Az egyre nehezebben finanszírozható magyar gazdaságban egyszerre magas az infláció és csökken a teljesítmény. A rendszer kalandor újraiparosításba kezdett, mindenekelőtt kínaiak behívásával egy energia-, munkaerő- és infrastruktúra-szegény országban, miközben leértékelte, perifériára taszította a humán szférát – egészségügyet, oktatást, önkormányzatokat, szociális ügyeket –, növelve a társadalom térbeli és rétegződési egyenlőtlenségét. A gazdasági kilátástalanság kiszámíthatatlanná teszi a ma még néma, megerőszakolt és magára hagyott társadalom viselkedését.

Minden lehetséges eszközzel folyik a rendszer észszerűtlen központosítása és szükségállapot-irányítása. Ez a személyes önkényrendszer az alkuképességük hiányában könyörtelen döntéseket hoz az egészségügyről, az oktatásról, a szociális szféráról, a kultúráról, az önkormányzatokról – mindazon intézményekről és társadalmi csoportokról, amelyek a társadalom céljait, értékeit és érdekeit hordozzák –, amiért érdemes egy emberi közösségnek élni és dolgozni. Ezért törésvonalak jelentek meg a hatalom belső körében három kérdéskörben: a) merre menjünk: Nyugatra vagy Keletre, Európa/Amerika vagy Oroszország/Kína felé; b) észszerű antiinflációs politikát folytassunk vagy erőltessük a növekedést és az iparosítást; c) több-központú, szakmai alapú válságkormányzásba fogjunk vagy egy kézből irányított és ellenőrzött, centralizációs propagandakormányzást.

A soktípusú válság (polycrisis), vagyis a klímaválság, a globális járvány(veszély), az orosz-ukrán háború és a világpolitikai, gazdasági és biztonsági következmények a világ ötödik (1918-21; 1938-41; 1944-45; 1989-91; 2021-) felosztásához vezetnek. Az amerikai külpolitika, szokásos módszere – a hideg zuhany s a meleg fürdő váltakoztatása – szerint először kemény intézményes feltételeket hozott létre Oroszország még erőteljesebb elszigetelésére, Ukrajna és rajta keresztül Európa megsegítésére, másodszor a Kínával szembeni biztonsági, fegyverkezési verseny nyugati egységének megteremtésére. Az USA igyekszik kihasználni a katonai fölényének kivételes erejét, védelmet ajánlva a világ konfliktusövezeteiben. Katonai képességekben Oroszország már nem, Kína még nem egyenlő ellenfelek, de fenyegetésük az ukrajnai háború és a tajvani helyzet árnyékában arra készteti szomszédaikat, hogy az amerikai védernyő alá bújjanak.

A hirosimai kiterjesztett G7 értekezlet „partvonalán” megjelenhetett Zelenszkij, első ízben találkozhatott Modival, az indiai „erős emberrel”. E találkozó és nyilván a nyugati hatalmak hatására Modi az Oroszország-semleges oldalról Ukrajna-semleges oldalra állt, immár a „háború” kifejezést használva. (Még nem tudni, India áthajózott-e a lazán egyesült Dél, a széttartó BRICS világából a G7, vagyis a Nyugat oldalára. Részben a világpolitikai helyzet alakulása, részben az évtizedes reflexek a Kínával szembeni területi konfliktusokban, megmutathatták Modinak, hogy többet remélhet a Nyugattól – katonailag Kínával és Pakisztánnal szemben az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától, Japántól; gazdaságilag a magas technológiai és a felvevőpiacok dolgában Amerikától, Európától és Japántól –, mint Oroszországtól és Kínától.) Ugyancsak a G7-en jelentette be Biden hozzájárulását az F16-os vadászbombázók ukrajnai szállításáról.

A kínaiak számára világosan körvonalazódik milyen erős biztonsági hálót sző az Egyesült Államok országuk köré. A Quad mellett alakul egy háromoldalú, amerikai-japán-dél-koreai védelmi szövetség. Az USA katonai bázist nyit a Fülöp-szigeteken, és rávette Ausztráliát, hogy vegyen részt a Dél-kínai-tenger nyugati védelmében. Továbbá mindent megtett, hogy a vonakodó európai hatalmakat bevonja egy tajvani védelmi megállapodásba. Olyannyira, hogy Biden felkarolta Japán belépési szándékát a NATO-ba, ami a NATO-t európai biztonsági szervezetből világméretű kölcsönös biztonsági intézménnyé tenné. Az európaiak, különösen Macron Franciaországa, érthetően ellenezték az amerikai-japán tervet, mivel egyértelműen összekapcsolná az ázsiai biztonságot – Tajvan, Dél-Korea, Japán és a Dél-kínai-tenger kínai konfliktusait – az európaival, miközben jól jön Japán és Dél-Korea támogatása Ukrajnában. A G7 nyomást gyakorol Kínára, hogy álljon el Oroszország mellől, s valóban közvetítsen egy, a teljes ukrán szuverenitáson alapuló tűzszünetet/békét, és ne is gondoljon Tajvan erőszakos megszállására. Mindezzel az USA és szövetségesei jelezni kívánták Kínának és a világnak, hogy Kínát biztonsági kockázatnak tekintik, s e kockázat elhárítására minden eszközzel készek.

Európai hatásra Amerika a Kínával szembeni gazdasági „decoupling” magatartást „de-risking” formulára enyhítette. Igaz, mindezt azután, hogy Amerika az Ázsiából származó import 70 százalékos kínai részesedését 50 százalék alá vitte, az Inflation Reduction Act és a CHIPS and Science Act csomagokkal meghatározta az amerikai-kínai chip-, tech- és K+F-verseny feltételeit. A pekingi Hszi-Blinken találkozó jelezte, hogy mindkét fél kész az elhidegült kapcsolatok felolvasztására. A hideg télre következő tavaszi-nyári olvadás az amerikai-kínai viszonyban összefügg az amerikai belpolitikával; Biden bizonyította, hogy tud kemény lenni Kínával, ugyanakkor nem akar hidegháborúval nekimenni a választásoknak. Se a Biden-adminisztráció Amerikája, se Hszi kommunista Kínája nem érdekelt a deglobalizációban, a világméretű termelési láncolat regionális láncolatokká alakításában – a háborúskodás egy másfajta globalizáció új szabályai és intézményei körül folyik. Kérdés, vajon tartósan és milyen feltételek mellett képesek (együtt)működni a liberális demokráciák hagyományos világintézményei – az ENSZ és szakosított intézményei a megbénult Biztonsági Tanácstól az aktív szerepet vállaló főtitkárig, az IMF-től a Világbankig, a WHO-tól a WTO-ig stb. –, az új típusú világintézmények, mint a G20, a világszerződések, mint a klímaváltozásról szóló Párizsi Egyezmény; illetve a kínai indíttatású világszervezetek, mint a BRICS, a Sanghaj Megállapodás, az Új Selyemút, az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank; végül a regionális régi és új intézmények. A konfliktusok és kiegyezések arra utalnak, hogy aligha képzelhető el egy újabb „washingtoni konszenzus” vagy egy „pekingi konszenzus”, ahogy a két nagy külön megállapodása sem. Az ötödik felosztás nem annyira a befolyási övezetekről, hanem sokkal inkább a világ politikai, katonai, gazdasági intézményeinek új kombinációiról, versengéséről szól. Amerika és az egyesült Nyugat külön, vagy Kínával, Indiával, Brazíliával, netán egy másik Oroszországgal együtt határozzák meg mely univerzális intézmények, milyen univerzális szabályok szerint működnek.

Az elmúlt hetekben megmutatkozott, hogy a Nyugat biztonságpolitikai érdekeinek egysége nem egyenlő Amerika, Európa, Japán, Dél-Korea gazdasági érdekeinek közösségével. Az amerikai-kínai kereskedelmi, technológiai versengésben Európa és Japán egyértelműen jelezték, hogy önálló partnerei kívánnak lenni mindkét félnek, nem akarják, s részben nem is tudják feladni kínai kapcsolataikat. Az évtizedek óta gyakorolt politikai megoldást ajánlják mind Amerikának, mind Kínának: válasszuk el egymástól a biztonsági és a gazdasági kapcsolatokat, katonailag egyértelműen Amerika szövetségesei vagyunk, de gazdaságilag működhessünk együtt Kínával. Amerika: rendben, de most a gazdaság kulcságazatai nemzetbiztonsági kérdések. Európa és Japán válasza: határozd meg a tiltás és a tűrés területeit, de vedd figyelembe az érdekeinket! (Európa és Kína kölcsönösen a legnagyobb kereskedelmi partnerei egymásnak, és Európának élet-halál kérdés, hogy az eddigi könyörtelen energiaversenyt felváltó ritka földfémek versengésében, e földfémek legnagyobb részével rendelkező Kínával ne szakadjanak meg a kapcsolatai, ahogy a német autó- és a francia luxusipar se szakíthat legnagyobb piacával.)

A pártkongresszuson megerősített, de a lassuló gazdaság, a növekvő társadalmi elégedetlenség miatt egyensúlyozásra kényszerülő Hszi a kivárás, az áttelelés politikájáról áttért az offenzív politikára. Az emelkedő jólétet, biztonságot és Kína világelsőségét szimbolizáló Hszi elnök képe először a kínai emberéleteket védelmező pártvezérré változott, és most kezd átúszni a világ béketeremtőjének képébe. Hszi és az új kínai vezetés diplomáciai offenzívát kezdett Európában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Kína mindenekelőtt az USA-val szembeni „európai autonómiának” akart támasztékot adni, amikor elindította – francia közreműködéssel –, az ukrajnai békeközvetítés folyamatát. Hszi előnye, hogy tartós fegyverszünet/béke csak akkor lehetséges, ha Kína is garantálja. A kínaiak nem érdekeltek Oroszország győzelmében. Gyengülésére játszanak, csak nem akarják, hogy ezzel Amerika erősödjék Európában és Ázsiában. („Még soha nem találkoztam olyan orosz vezetővel, aki bármi jót mondott volna Kínáról, és sohasem találkoztam olyan kínai vezetővel sem, aki bármi jót állított volna Oroszországról” – nyilatkozta Kissinger. „Nem természetes szövetségesek.”)

A kínai diplomácia sikere, elsősorban Oroszországgal, másodsorban a Nyugattal szemben, hogy a közép-ázsiai országokat sikerült az orosz befolyási övezetből, nemcsak gazdaságilag, de alighanem katonailag is a kínai befolyási övezetbe bevonni. A Közel-Keleten az iráni-szaúdi békéltetés után az iráni-egyiptomi megbékítés következik. Latin-Amerikában Lula Brazíliáját igyekszik a maga oldalára vonni, miközben segíti a latin-amerikai vezető szerepet betölteni. A technológiai, mindenekelőtt a chip-versenyben Kína azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a világ ritka érceinek döntő többsége a területén található, továbbá világelsőnek látszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Kína azon is igyekszik, hogy a kínai piacot fontosnak tartó tech-óriásokon keresztül tartsa fenn a globális hálót és befolyásolja az amerikai politikát.

A putyini orosz, az orbáni magyar politika nagy várakozása Trump esetleges győzelme a 2024-es amerikai választáson. Orbán utolsó és egyetlen reménye, csodafegyvere Trump. Ami tragédia lenne Amerika és a világ számára – az Európa biztonságát, Ukrajnát feladó, hitelét vesztett USA –, az megváltás lenne Putyin és Orbán rendszerei számára. A világpolitikai káoszban, egy összevissza hadonászó őrült óriás, Amerika mindenkire veszélyt jelenthet. A Trump-veszély mutatja, hogy Amerika is mekkora kockázatot rejt.

A világ ébren. Magyarország alszik. Rossz álom. „Hinnünk kell az emberekben, az emberek ellenére is” – írta Elie Wiesel. Hiszek, mi mást tehetnék, a magyarokban, a magyarok ellenére is...

ITT OLVASHATÓ

RÁCZ ANDRÁS: TÍZ TANULSÁG A TEGNAPI ESEMÉNYEK KAPCSÁN

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.06.25.

1.) Prigozsinnak vége. A tegnapi nap folyamán elvesztette az üzleti birodalmát, a pénzét (csak a szentpétervári központban négymilliárd rubel készpénzt (!) találtak a házkutatás során), a média-felületeit, a magánhadseregét és az önállóságát is. Az majd kiderül, hogy pontosan milyen jövő vár rá Belaruszban – vagy máshol - , de számára „a trónok harca” véget ért.
.
2.) Tegyük hozzá: a tegnapi nap lehetséges végkifejletei közül valószínűleg ez volt a legjobb. Prigozsin győzelme azt jelentette volna, hogy egy olyan ember szerez meghatározó befolyást, aki nemcsak normálisan tartotta, hogy a dezertálással próbálkozó harcosait nagykalapáccsal végzik ki, hanem ezzel még dicsekedett is. Elnök természetesen nem lehetett volna belőle (ennek van egy alkotmányos folyamata, amit teljesen nem lehet megkerülni), de ha erővel el tudta volna érni a két fő ellensége, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök leváltását, az sem lett volna jó. Nem azért, mert akár Sojgu, akár Geraszimov különösebben kedvelhető vagy hatékony vezetők volnának, hanem azért, mert ez azt jelentette volna, hogy az orosz állam annyira meggyengül, hogy fegyveres felkelők kormányátalakítást tudnak kikényszeríteni.
.
3.) A történet legnagyobb vesztese ezzel együtt Vlagyimir Putyin és az a putyini elit, amely a hozzá fűződő kapcsolatra építette a hatalmát és befolyását. Az orosz állam és annak irányítása ugyanis tegnap tragikusan leszerepelt. Olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több, mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna. Az orosz állam pedig látványosan képtelen volt bármit is tenni, azt leszámítva, hogy udvariasan félreállt az útból és a belorusz diktátort kellett megkérnie, hogy közvetítsen.
.
4.) Nem az erő hiányzott az ellenálláshoz elsősorban, amennyire rekonstruálni lehet, hanem a határozott döntési képesség. Technikailag megállítható lett volna a wagneres konvoj. Fel lehet ásni keresztben az autópályát (ez is csak késő délután jutott eszébe valakinek), szét lehet szedni a hidakat (ezt végül csak az Oka folyó hídjánál tették meg, nem sokkal Moszkva előtt), ki lehet szórni acéltüskéket, ami megállítja a gumikerekes járműveket, stb. És ugye ott vannak még az erőszakos lehetőségek is, a légierő harci helikoptereitől a támadó drónokon át a Roszgvargyija egységeiig és a tulai elit légidesszant-hadosztályig, akik jelentős része nincs Ukrajnában. Amennyire ismerni lehet az orosz rendszer működését, nem az esetleges polgári áldozatok volt a fő probléma: a Prigozsin-féle menet kezdetén a légierő gond nélkül lőtt szét egy emberekkel teli autóbuszt és szórványosan utána is támadta a wagneresek járműveit az autópályán. A határozott döntés hiányzott, hogy pontosan mi legyen a cselekvés iránya.
.
5.) Határozott döntés hiányában pedig a helyi kormányzók az egyetlen dolgot tették, amit racionálisan tehettek: kivárták, míg elvonul a vihar, igyekezve minimalizálni a területüket ért károkat és veszteségeket. Nem álltak ellen, hanem próbálták a polgári lakosságot távol tartani a wagneresek útjából, ami nagyjából sikerült is. Mind a rosztovi, mind a voronyezsi, mind a lipecki megye jól szerepelt: minimális infrastrukturális károkkal megúszták.
.
6.) A határozott döntés hiánya rövid távon a legnagyobb közvetlen károkat a hadseregnek okozta: Prigozsinék lelőttek legalább hét helikoptert és egy repülőgépet. Ez legalább 12-15 főnyi, jól képzett személyzetet és sokmilliárdos kárt jelent…. és ezt a tegnap esti, Lukasenko által közvetített megállapodásnak köszönhetően várhatóan teljesen büntetlenül megússzák. Ennyire az orosz haderőt nagyon régen alázta meg bárki is.
.
7.) Igazán azonban a Kreml a nagy vesztes. Kiderült, hogy a mindig határozottnak, higgadtnak és rettenthetetlennek beállított Putyin valójában képtelen kezelni egy hirtelen kitörő, váratlan válságot. És még csak nem is rossz döntéseket hozott, hanem vagy egyáltalán nem hozott döntést, vagy egymásnak ellentmondó döntéseket hozott – ezt ugye tényszerűen nem tudjuk, de azt igen, hogy az orosz állam megbénult az események hatására, miközben egy határozott kremli iránymutatás mellett ennek az ellenkezője kellett volna, hogy történjen. Lehetséges, hogy Prigozsinnak egy korábbi, gúnyos megjegyzése a bunkerben lapuló vénemberről (бункерний дед) nem is volt annyira téves.

A nap végére ugyanis eljutottunk a reggeli dühös és kemény Putyin-beszédtől (amely hátba szúrást emlegetett és szigorú felelősségre vonást követelt) oda, hogy a lázadók szabadon távozhatnak, sőt, egy részük még az orosz védelmi minisztériummal is szerződést köthet. A Prigozsin-féle bejelentések arról, hogy „a polgárháború megkezdődött” és „estére új elnökünk lesz”, mintha meg sem történtek volna. A reggel elindított, évtizedes börtönbüntetéssel fenyegető eljárás fegyveres felkelés szervezése miatt estére be is fejeződött, Prigozsint felmentették. Sokatmondó, hogy Putyin este meg sem szólalt, helyette a szóvivő, Dmitrij Peszkov közölte a deal hírét a nyilvánossággal. (Az pedig csak hab a tortán, hogy külön TASSZ közleményben kellett bizonygatni, hogy az elnök természetesen nem hagyta el Moszkvát – annak ellenére sem, hogy az általa használt különleges repülőgépek bizony távoztak a fővárosból.)
.
8.) A tegnapi események megmutatták a putyini elitek lojalitásának határait is. Egyik oldalról igaz ugyan, hogy egyetlen érdemi szereplő sem állt a lázadók mellé – de az elit tagjai közül nagyon sokan nagyon gyorsan elmenekültek Moszkvából (sokan az országból is), ami azt mutatja, hogy szembefordulni ugyan nem mertek Putyinnal, de kockáztatni sem akartak érte semmit. És láthatóan reálisnak tartották azt a veszélyt, hogy az orosz állam TÉNYLEG nem tudja megállítani a lázadókat. Márpedig a legfelsőbb elit tagjai azok, akik mindenkinél jobban ismerik Putyint és az ő valós erejét – vagy annak hiányát.
.
9.) Bár a hosszú távú következtetésekkel óvatosnak kell lenni, de azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy a történtek újra nyílttá tették a 2024 tavaszi elnökválasztás esélyeit. Három nappal ezelőttig az volt a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Putyin újra elindul és nyilván újra elnök is lesz, tehát még legalább további hat évnyi Putyin-korszakra kell készülni (nyilván akkor, ha a biológia közbe nem szól). A tegnapi nap után viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez a verseny tényleg olyan lefutott lesz, mint amilyennek korábban gondoltuk. Amitől persze még simán nyerhet újra Putyin – de ez most jóval kevésbé tűnik biztosnak, mint egy héttel ezelőtt.

Összességében a helyzetet most úgy látom, hogy míg „a trónok harca” Prigozsin számára véget ért, Putyin és a putyini elitek számára most kezdődik csak igazán.
.
10.) Mindebből az is következik, hogy mindazoknak, akik akár Oroszországban, akár külföldön a Putyinnal való kapcsolatra alapozták a politikai-üzleti stratégiájukat, célszerű ezt átértékelniük, vagy legalább felkészülniük alternatív forgatókönyvekre is.

Kiderült az is, hogy az orosz jogrendszerben bármi és annak az ellenkezője is meg tud történni akár egyetlen napon belül, még olyan súlyú ügyekben is, mint a fegyveres felkelés. Ez szintén az oroszországi elköteleződés újraértékelésére kellene, hogy sarkalljon bizonyos szereplőket, adott esetben akár anyagi veszteségek felvállalása árán is.

Végezetül, mivel valószínűleg újra nyílttá válik a 2024-es elnökválasztás kimenetele, célszerű volna a hazai szereplőknek végre érdemi erőforrásokat fordítani az orosz belpolitika értelmezésére és elemzésére, rendesen feltérképezve a meghatározó szereplőket és köreiket, stb. Erős ugyanis a gyanúm, hogy hamarosan szükség lesz erre a tudásra.

ITT OLVASHATÓ

SENKI NEM ADOTT MÉG EKKORA POFONT PUTYINNAK BÜNTETLENÜL

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2023.06.25.

Látszólag rendeződött a konfliktus a zsoldosaival lázadást szító Jevgenyij Prigozsin és a Kreml között, ám az elnök sem igazi győztese a rendezésnek. Vlagyimir Putyin komoly engedményt tett a közvetve ellene megindult egykori szövetségesének, aki Belaruszba mehet. Ez önmagában fegyvertény Prigozsinnak, de nyert vele Putyin rovására a konfliktus rendezésében részt vevő belarusz elnök is. Nem tett jót az ukrajnai háborúban elszenvedett kudarcok miatt amúgy is gyengülő moszkvai befolyásnak a helyzet a posztszovjet térségben sem.

Amilyen gyorsan indult, úgy vége is lett a Wagner-magánhadsereg fegyveres lázadásának. A zsoldossereget létrehozó Jevgenyij Prigozsin kevesebb, mint 24 óra alatt nagy ívet járt be: péntek éjszaka Moszkvába tartó „igazságmenetet” indított az Ukrajnában harcoló zsoldossereg egy részével, Rosztov felől, hogy felelősségre vonja az orosz védelmi minisztert és a hadseregvezetést. Szombat éjszaka pedig már csapatai visszatértek állomáshelyeikre, Prigozsin pedig a hírek szerint Belarusz felé elhagyta az országot, miután tárgyalt erről a megoldásról – állítólag Vlagyimir Putyin kérésére – Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel. (Ezt itt foglaltuk össze röviden)

Árulás, hátbaszúrás, de felejtsük el

A Kreml reakciója is széles skálán mozgott: Putyin reggel még a fegyveres lázadás felelősségre vonását ígérte, Moszkvában és az ország több részén terrorelhárításra hivatkozva rendkívüli helyzetet vezettek be, Prigozsin ellen eljárást indítottak, viszont a nap végére az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov már arról számolt be, hogy az ügyet lezárták, Prigozsin szabadon távozhat Belaruszba, „erre az orosz elnök szava a garancia”. Nem éri retorzió a lázadás résztvevőit sem.

Prigozsin akciójáig elképzelhetetlen volt, hogy Putyin egy nap alatt onnan, hogy valakit árulással, az ország hátbaszúrásával vádol, eljusson a teljes feloldozásig.

(Igaz, Prigozsin nevét ki sem ejtette a szombat reggeli rövid televíziós beszédében.)

Mindez azonban nem jelenti, hogy a konfliktus ne hagyna súlyos nyomot az orosz vezetésben. Ami történt, az példátlan a Putyin által lassan negyed százada irányított Oroszországban.

A Kremlnek súlyos presztízsveszteséget jelent, és intő jel az is, hogy az Ukrajna megtámadását elrendelő Putyinhoz képest is héja álláspontot képviselő, a szomszédos ország ellen bevetett erőket keveslő Prigozsinnak van bizonyos társadalmi támogatottsága, amit kezelni kell. Még akkor is, ha az egykor éttermi vállalkozásaival a Kreml étkeztetéséig jutó, a 80-as években börtönt is megjárt üzletembernek végül a hatalmon belül nem voltak látható szövetségesei a lázadás alatt...

ITT OLVASHATÓ

HAZUGSÁGOK HÁLÓJÁBAN – EZÉRT SZAKADT JOBB- ÉS BALOLDALRA A NYUGAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDY ISTVÁN
2023.06.21.

Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.

Miközben olvassuk Gyurgyák János gondolatait a „Mi a magyar?” kérdésének megoldhatatlanságáról, létrejön bennünk a feszültség, amely kocsmafilozófusok, tudósok és nagy gondolkodók nemzedékeit késztette arra, hogy elődeik kudarcai ellenére is belefogjanak a firtatásába. Az esszé evidenciaként rögzíti, hogy „a diametrális politikai megosztottság miatt lassan már kétféle magyar múltértelmezésről beszélhetünk csak”. Ez ösztönözheti olvasóit arra is, hogy ne nyugodjunk bele ebbe sem. Töprengjünk el bátran, miért van az, hogy a nyugatiként vagy északiként született ember fejében kérlelhetetlen törvényszerűségként van jelen: ha élni akar, akkor azon túl, hogy levegőt kell vennie, szükséges magát elhelyeznie a politika árkokkal elválasztott, egymással hadban álló kettős tereiben. Honnan ered ez a politikai hadkötelezettség? Persze egyik oldalról a másikra át lehet állni (bárkinek eszébe juthatnak olyan hazai szereplők is, akik többször oda-vissza szlalomoztak a térfelek között), de magából a rendszerből dezertálni nem lehet.

A kíváncsi szemlélő számára zavarba ejtő lehet ez a feloldhatatlan kettéosztottság. Hiszen azt is láthatjuk, hogy a politikai pólusok identitását meghatározó, és általuk elsődlegesnek felmutatott tartalmat, vagyis a tömegek számára felkínált politikai árucikkeiket az idők folyamán számtalanszor elcsereberélték egymással. Miközben ma az USA-ban a demokratákra úgy tekintünk, mint a modern baloldaliság és egyben a fekete bőrűek jogainak legfőbb védelmezőire, igen kevesen akadnak fenn azon, hogy százötven évvel ezelőtt ők ragaszkodtak a rabszolgasághoz a – média által manapság vidékinek és maradinak elkönyvelt – republikánusokkal szemben. Európában a jobb és bal hasonló könnyedséggel adta át egymásnak a gazdaságra ragasztott „szabadság” és „szabályozás” jelszavakat. Bárhová nézünk vissza a történelemben, a két csoport remekül beazonosítható. Bármely csetepatéra tekintve egyből rá tudjuk vágni: ja, ezek a mai progresszívek, amazok pedig a tudjuk kik. Ráadásul ez teljesen független attól, hogy az akkori, és a mai mondataik tartalmai egybeesnek-e.

Amikor erről a megosztottságról elkezdjük legombolni a politikai rétegeket, elég hamar előbukkan a nyugati kultúra meghatározó görög-római, vele szemben pedig a zsidó-keresztény, azaz kettős megalapozottságú természete. Ám még ezek alatt is felsejlik egy még mélyebben, korszakokon, közösségeken és az egyes emberen belül is végighúzódó törésvonal...

ITT OLVASHATÓ