2023. augusztus 7., hétfő

ÚJ VÁLSÁG FENYEGET? - ISMÉT AZ INGATLANPIAC VESZÉLYEZTETI A VILÁGOT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2023.08.04.


A tizenöt évvel ezelőtti nagy pénzügyi válsághoz hasonló gondok mutatkoznak az amerikai ingatlanpiac egyes szegmenseiben. Zuhan az irodák iránti igény, és az árak is lefelé tartanak. Pontosan mi történik, és hogyan hathat ez az európai piacokra?


A világ lassan, de most már biztosan kilábalt a Covid-járványból, azonban a mai napig is csak fokozatosan derül ki, hogy milyen utóhatásai vannak az egy éve véget ért világméretű lezárásoknak. A szétszakadt ellátási láncok árfelhajtó hatását Európa legmagasabb inflációjától szenvedő országában nem kell külön ecsetelnünk, de szintén a járvány indokolta lezárások magyarázzák a nagyon lassan enyhülő chiphiányt, amely világszerte megnehezítette az informatikai eszközök gyártásának gyors újraindítását. A közvetlen gazdasági hatásokon túl azonban a lezárások egyben a mentalitásokban is változásokat okoztak: sokkal szívesebben és nagyobb számban vásárlunk online, mint 2018-ban, és megnőtt a munkavállalók igénye arra, hogy legalább részben otthonról végezhessék munkájukat.

Az első jelenség hatására az online kereskedelem volumene jelentősen megnőtt, aminek értelemszerűen a hagyományos üzletek forgalma látta kárát. Bár közel egy éve újra teljes a szabadság és mindenki ott vásárolhat, ahol akar, a hagyományos boltok egy része úgy tapasztalja, hogy a fogyasztók által a lezárások során megismert és megkedvelt internetes rendelések elviszik a forgalmukat - nem megy úgy az üzlet, ahogyan azt szeretnék. A második jelenség érdekes konfliktust okoz több vállalatnál is, ahol a vezetés elvárja (elvárná), hogy a munkavállalók a járvány előtti módon, hétfőtől-péntekig, reggeltől-estig az irodában üljenek és ott végezzék a munkájukat, de erre a lezárások alatt az otthoni munkához kedvet kapó és azt sikerrel megvalósító dolgozók egy jelentős része egyszerűen nem hajlandó. A dolgozók inkább állást váltanak és olyan cégnél helyezkednek el, ahol biztosított számukra az otthoni munkavégzés...

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet és Irodalom
2023.07.04.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Hegyen-völgyön


Újra napirenden a kis forgalmú vasútvonalak ügye. Ez az alapjában véve közlekedési kérdés lassan két évtizede a politikai alkudozás fontos terepe. Egyfelől a jobboldal hazugságainak, másfelől a korábbi szocialista – szabad demokrata kormány gyávaságának a története. A Fidesz útja a kis forgalmú vasútvonalak megvédésétől ezek leállításáig. Az MSZP–SZDSZ útja a reformtervektől a szétesésig.

A vita arról folyik, hogy meg kell-e menteni ezeket a kevés utast szállító vasútvonalakat. Különösen ott, ahol mindössze néhányan váltanak jegyet, és az utazóközönség legföljebb a szabadjegyes vasutasokkal bővül. Ezt a forgalmat át kell terelni autóbuszra. A korábbi szocialista – szabad demokrata kormány második ciklusában reformba kezdett, és a visszafejlesztést ambicionálta, ez az államkassza sok milliárd forintos megtakarítását jelentette. Az akkori kormány bezárt több száz kilométer vasúti pályát, aztán leállította a tervet: megijedt a Fidesz ellenpropagandájától. A jobboldali ellenzék álláspontja ugyanis az volt, hogy a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak, lassúak, emiatt nem utaznak rajtuk elegen.Tovább

A szerző további cikkei


Oblath Gábor - Simonovits András
Nyugdíjak, bérek és statisztikák


Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíj lényegesen gyorsabban emelkedett, mint az átlagnyugdíj. 2013 és 2021 között az előbbi (becslésünk szerint) évi átlagban nominálisan 9,5, az utóbbi 4,1 százalékkal nőtt, így az induló nyugdíj/átlagnyugdíj aránya 87-ről 130 százalékra, megközelítően 50 százalékkal emelkedett. A dinamikák e jelentős eltérése alapvetően azzal magyarázható, hogy amíg a meglévő nyugdíjak változása az inflációt követi, addig a kezdő nyugdíjak alakulása – az úgynevezett valorizáció révén – a hivatalos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodik. 2013 és 2021 között az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek a hivatalos keresetstatisztika szerinti nominális bérek, így az induló nyugdíjak emelkedését az infláción felül az átlagos reálbér-növekedés is, a meglévő nyugdíjakét azonban 2010 óta szinte csak az infláció befolyásolta. Ez önmagában is feszültségek forrása, amit azonban tetéz, hogy a hivatalos nettó bérindex erősen túlbecsült lehet.1Tovább

A szerző további cikkei




Soós Kinga
Realista lecke a kínai felemelkedésről

Orbán Viktor nemzetközi helyzetértékelése Tusványoson

A szerző további cikkei


Molnár Erzsébet
Szomjúság



Bokros Lajos
A jegybankpénz rejtélye

A monetáris szabályozás elvi lehetőségei és hazai gyakorlata

A szerző további cikkei

Deák Dániel
Radikalizmus a teológiában


Mindennapi kenyerünket add meg nekünk,
és engedd, hogy közösen együk!
(Leonardo Boff)

Egy keresztény egyházról és a teológiáról sokkal inkább a báránykák jámborsága vagy az angyali doktor jut eszünkbe, mintsem a fennálló viszonyokkal szembeni ellenállás programja. Vannak azonban válságos idők, amikor közvetlen, átfogó és gyökeréig hatoló kritikára van szükség. Amikor olyan nagy az elnyomatás, hogy az igazság mellett kiálló teológus sem hallgathat a bajok láttán.

A katolikus világegyházba tömörült hívek egyazon Urat imádják, de nem ugyanúgy. Magában Rómában is megfogalmazódnak merevebb és rugalmasabb, mérsékeltebb és inkább progresszív nézetek. Az egyházon belül nyilvánvaló választóvonal a második vatikáni zsinathoz – a nyitás és újraépítkezés (aggiornamento) zsinatához – fűződő viszonyulás.Tovább

A szerző további cikkei

Zelei Dávid
Pedro Sánchez

választási szabadulóművészet mesterfokon

A szerző további cikkei

Tamás Ervin


F E U I L L E T O N

Borcsa János
Az erdélyi Üvöltés


I R O D A L O M 

Markó Béla
Terrorelhárítás


A szerző további cikkei

Kőrössi P. József
Hazudik, vagy nem hazudik


„Barátai már nincsenek” (Maupassant)Tovább

A szerző további cikkei




Solymosi Bálint
– felderítés és szuvenír –


„...az élet ajándékainak ez a fatális tökéletlensége,
mely által megtévesztőek és csapdába ejtenek...”
(Joseph Conrad) 
Tovább

Tőzsér Árpád
Álmodó vár


Tőzsér Árpád
Hatásiszony

Hommage à Harold BloomTovább

Tőzsér Árpád


K R I T I K A

Károlyi Csaba
Az angoltanár dermisze


Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetések, írások, naplók 1994–2022. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 194 oldal, 4499 Ft

Nehéz erről a kötetről kritikát írni. Nem azért, mert ez általában is nehéz, hanem most főleg azért, mert Nádasdy írásai annyira személyesek, barátságosak, hogy a kritikának óhatatlanul a személyes megszólalást is szükséges érintenie, ez a megszólalás pedig egyszerűen üdítő. Emberi. Normális. Vicces. Hezitáló. Esendő. Előzékeny. Tanáros. Sose kioktató. Mindig megvilágító. Eligazít az élet dolgaiban, mint egy bölcs öreg. Bevallja, mint egy még bölcsebb öreg, hogy igazából nem tud eligazodni az élet dolgaiban. De megkímél a legbölcsebb öreg legkegyetlenebb belátásaitól.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Peragovics Ferenc
Ex libris


Kairosz Kiadó, Budapest, 2022, 207 oldal, 4200 Ft

Typotex Kiadó, Budapest, 2023, 302 oldal, 5900 Ft

Habsburg Történeti Intézet – Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Budapest, 2022, 367 oldal, 3990 Ft

Lábnyom Könyvkiadó, Budapest – Vydavatel’stvo Zeleny kocúr s. r. o., Somorja, 2022, 407 oldal, 5450 Ft

A szerző további cikkei

Deczki Sarolta
A cigány menyasszonyok halála


Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 358 oldal, 4490 Ft

A legyek menyasszonya igazi, kőkemény hard-boiled krimi, erős thriller-beütésekkel. Gyenge idegzetű olvasóknak nem ajánlott, a szerzők egyáltalán nem ódzkodnak a kegyetlen, erőszakos jelenetektől, az emberi lélek legsötétebb oldalának a megmutatásától. Ahogyan egy velük készített interjúban mondják, ezekből eredetileg még több is volt a regényben, de húztak belőle. Így is futkároz az ember hátán a hideg, mert három, borzalmas módszerrel elkövetett gyilkosság mellett megjelenik a deep web ocsmány világa is. Elviszik az elviselhetőség határáig a közlést, de ott megállnak, ráadásul mindezt remek karakterekkel és leírásokkal, fordulatos, pörgős történetszövéssel ellensúlyozzák.Tovább

A szerző további cikkei

Mohai V. Lajos
Az égi más


Fűzfa Balázs: Szemben a valósággal. 24 előadás a magyar irodalomról. Savaria University Press, Szombathely, 2023, 486 oldal, 2980 Ft

Az előadások (fejezetek) legfőbb jellemzőjének – a tágas szemhatár mellett – a felszabadultságot érzem paradox módon azzal a gyötrelmes helyzettel szemben, amely megszülte azokat, ez pedig a világjárvány időszaka volt. A szerző kísérletinek mondja a vállalkozását, pedig tudjuk, hogy tanári, tankönyvírói pályájának kulcsát bizony az újraéledő kísérletezés adja, tankönyveinek varázsát ez hatja át, amit a könyvé lett előadássorozat is ékesen bizonyít.Tovább

A szerző további cikkei

Vida Márton
Magyar emigráció­történeti kalauz


Nóvé Béla: Magyar emigráció­történeti kézikönyv. Országos Szé­chényi Könyvtár, Budapest, 2023, 375 oldal, 3800 Ft

A két fő rész után a közel négyszáz oldalas kötet nem ér véget, a kutatói célközönség számára a jegyzetek és a bibliográfia is külön figyelmet érdemelhet. A jegyzetek ugyanis gazdag kiegészítésekkel, további források említésével megkerülhetetlenek a konkrét kutatási kérdésekben mélyebben elmerülni vágyók számára; a bibliográfia alfabetikus rendezése pedig megkönnyítheti azoknak a kutatóknak a dolgát, akik annak szisztematikus áttekintését maguk szeretnék elvégezni.Tovább

A szerző további cikkei

Szokács Kinga
Szűk, mint egy koporsó



Tove Ditlevsen: Gyerekkor. Fordította Kertész Judit. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 129 oldal, 4999 Ft

A New York Times recenzense vallomásos autofikciónak nevezi Ditlevsen regényét, de itt most inkább az az érdekes, hogy miben áll a könyv irodalmi ereje és szépsége. A különféle (gyermeki-mágikus, szentimentális, bölcs, szarkasztikus stb.) nézőpontokból való beszéd árnyalatainak arányos működtetése úgy tűnik, nem valamiféle tanult módszer, hanem a már tízéves korában verseket író szerző veleszületett képessége. Közhely, hogy egy regény/vers/dráma első mondata kitüntetett hely, ez erre a történetre is érvényes, itt így hangzik: „Reggel még volt remény.”Tovább

A szerző további cikkei

Papp Sándor Zsigmond
A valóság reményteli elégiája


Tove Ditlevsen: Gyerekkor. Fordította Kertész Judit. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 129 oldal, 4999 Ft

Memoárként vagy a manapság divatossá vált autofikcióként olvasható a Gyerekkor, a Koppenhága-trilógia első része? A főszereplő és a szerző névazonossága, számos életrajzi egyezés az emlékiratok, a Márai-féle vallomások felé tolja a szöveget, a vívódások és szorongások belső térképének költői és igen szuggesztív ábrázolása viszont elemeli ettől. Főként – és ezek a kötet legerősebb, legemlékezetesebb részei – amikor a gyermekkorról beszél, amit hol koporsóhoz, hol „használt, molyrágta, szakadt és lyukas szőnyeghez” hasonlít, vagy igen meggyőzően érvel amellett, hogy ez az időszak úgy beleivódik az emberbe, mint a szag, és olyan sajátos is, mint az ujjlenyomat.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
RE:RE


Re:Re, Modem, Debrecen, szeptember 17-ig.

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Szabadsággyakorlatok


Boglár itt és most, Vaszary Galéria, Balatonfüred, 2023. augusztus 24-ig.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Szívbéli szimpátia


Cornelia Gurlitt & Anton Kolig – Reise der Herzen, Lentos Kunstmueum Linz, megtekinthető augusztus 13-ig.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Az atom Prométheusza


Christopher Nolan: Oppenheimer

Bár lelkes kritikusai mesterművének tartják, az Oppenheimer Nolan egyik legkevésbé eredeti alkotása. Nyoma sincs benne a Memento csavaros időkezelésének, az Eredet álom és valóság közötti ugrálásának, A sötét lovag szorongatóan éjfekete Batman-olvasatának. Nolant rabul ejtette Oppenheimer alakja, akinek életén keresztül a modern tudományról és kultúráról, a huszadik századi amerikai politikáról, a hatalom természetrajzáról, az emberiség elpusztításának kézzelfogható veszélyéről egyszerre próbált magvasat szólni.Tovább

A szerző további cikkei


Molnár Zsófia
Félig tele


Még egy kört mindenkinek, Orlai Produkció, Városmajori Szabadtéri Színpad, július 20.

Mert Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című filmje nem felhőtlen komédia, nyári kikapcsolódás, még ha a mellékszereplőktől megfosztott színpadi verzió helyenként kínál is afféle jutalomjátéknak beillő magánszámokat a színészeknek. És kivételesen nem is a túlzott alkoholfogyasztásból fakadó burleszkszerű ügyetlenkedésre kell itt gondolni, bőven akad benne más kijátszanivaló is, amit Schruff Milán, Epres Attila, Király Attila és Debreczeny Csaba szépen ki is játszik. Négy szerethető, karakteres figurát alakítanak, akik fiatalon nagy reményekkel indultak neki az életnek, a tanári pályának, most meg tessék, elérkezett az életközepi válság, megfeneklettekTovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Ellentenornagy


Michael Spyres: Contra-tenor – Erato-Warner, 2023

Nem azt akarom mondani, hogy Michael Spyrest olyan élmény hallgatni, mint Bartolit. De van ez az imidzs, hogy ez a kék szenű, amerikai fazon lemegy a pincébe és fölszalad a padlásra egytelen lendülettel, oda kell rá figyelni, és most, hogy már figyelnek rá, elénekel egy Mazzoni-áriát. Nem is tudtam, hogy létezett Mazzoni nevű zeneszerző. Mit lehet ezen nem szeretni?Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Örökségek


Heritages. Balázs Fülei. Hungaroton

Fülei Balázs a közelmúltban készített egy lemezt, amelynek a Heritages – Örökségek – címet adta. A műsor első pillantásra heterogén, sőt, tarka: az elhangzás sorrendjében Bartók, Ginastera, Kodály, Lutosławski, Grieg és Gershwin művei – egy-egy magyar, argentin, ismét magyar, lengyel, norvég és amerikai szerző. Összeillenek? Látszatra nem, valójában nagyon is. Talán nem a szerzők, inkább a művek.Tovább

A szerző további cikkei

Torma Tamás
Szellemházból ötcsillagos


A felújított Drechsler palota az Andrássy úton

Látszik tehát, hogy a hely tele van történelemmel. Felújítva pedig ötcsillagos szálloda lett, nem kifejezetten köztér, tehát leginkább a homlokzatával, a külső látványával és a belső fotóinak látványával ismerkedhetünk újra – de ez így volt az elmúlt húsz évben is, amikor bezárva romlott a szemünk előtt.


I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek
„Darwin új látcsövet adott”

Interjú Pléh Csabával

P Á R A T L A N

BGY
JÓSLAT


A szerző további cikkei











(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


„AKI NEM KEDVES A RENDSZERNEK, ANNAK VÉGE” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.08.03.


A TARTALOMBÓL:

– Aki nem kedves a rendszernek, annak vége – Lovasi András a mindent bekebelező NER-ről, civilizációs hanyatlásról, Tusványosról. Interjú

– Ez nem elhivatottság, csak cinizmus – Nyáry Krisztián betarthatatlan gumiszabályokról, a Libri felvásárlásáról, a cenzúra múltjáról és jelenéről. Interjú

– „Azt szeretnénk, hogy ez az ország is élhető legyen" – Miklós György, a Szülői Hang alapítója szerint tovább kell küzdeni, hogy legalább a gyerekeink gyerekeinek jobb legyen. Interjú

– Ha ezt nem lépjük meg, az Alföld kiszárad – Timár Gábor geofizikus a folyószabályozásról, visszaláposításról és a Budai-hegység erdőségeit veszélyeztető tüzekről. Interjú

– A sportállamtitkár balatoni telke és a jó szomszédi viszony – Schmidt Ádám sportállamtitkár új telekszomszédja az állami és önkormányzati beruházásokon gyarapodó Khaut András

– „Nyíregyháza végveszélyben van” – Gombamód szaporodnak az akkumulátorgyárak – sok a kérdés, kevés a víz. Riport

– Brutális kórházi adósságok – A kormánynak nem prioritás az egészségügy, a beszállítók megelégelhetik a helyzetet

– Tanulás után jön a meló – Az egyetemistákat sem kíméli az infláció. A HÖOK szerint emelni kellene a hallgatói normatíva összegét

– Felmentési idejükre is jutott néhány millió – Noha egy évet sem töltött a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetői székében Simon Attila István, nem távozott sem ő, sem a vele érkezett főigazgató-helyettes üres kézzel

– Kevesen mernek belevágni az építkezésbe – Jóval kevesebb lakás épült idén, mint tavaly, és az építési engedélyek száma azt mutatja, hogy a közeljövőben sem várható fellendülés

– Lemondás, lecsúszás – Kis piros vonat koszorúval, nagy fehér busz klímával. 2009 után ismét elsiratták a vasutat Komlón. Fotós riportunk a Helyzet-Képben

– A békeharcos szerepében: Vlagyimir Putyin – Nagyon valószínű, hogy az orosz elnök a békepárti szöveggel csupán magához kívánja édesgetni reménybeli szövetségeseit

– Egy magyar a magyarok farkasa? – Ismét összekaptak a parlamenti választás előtt a felvidéki pártok, mégpedig a frissen igazolt húzóember miatt

– A hatalomért mindent – Sem a választók, sem a szövetséges tiltakozása nem számít, ha az illiberális vezér még nagyobb befolyásra tehet szert

– „A franciák miatt éhezünk, inkább jöjjenek az oroszok” – A nigeri elnök ellen elkövetett puccs három éven belül a hetedik katonai hatalomátvétel volt Nyugat-Afrikában

– Az utolsó nagy magyar mezei győzelem – Ötszáz éve Szávaszentdemeter mellett sikerült utoljára egy tisztán magyar seregnek megvernie egy nagyobb oszmán hadat. Vajon e sikernek mi köze lehetett a mohácsi tragédiához? Erről beszélgettünk B. Szabó János hadtörténésszel

– Marópókok, Dankó-nóták – Százhatvan éve született Gárdonyi Géza

– Tűz és éjszaka – Az emberiség közel fele az indoeurópai nyelvek valamelyikét beszéli. Most készült egy kutatás az a lehetséges ősnyelvről

– Paleontológus ciklon – Számok nyelvén

– „Nem szeretem Salvinit” – Elena Ferrante nemcsak a nőkről, de a közéletről is pontosan és lényeglátóan ír

– Tizenkét év Salernóban – A dél-olaszországi városban felavatták Márai Sándor mellszobrát

– Megkaphatja a NER a vágyott rekordot? – Egy év múlva ilyenkor már a párizsi olimpia finisére készülhetünk, végre kiderül, hogy mennyit ért a drasztikusan átalakított sportirányítási rendszer

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Donald Sutherland: a színművész, aki túl jó Hollywoodnak
– Lakner Dávid: Most a vidék jön!
– Reichert János: Alkotmááány?
– Szerető Szabolcs: Ius murmurandi – Álláspont
– Verebes István: A fólia jövője
– Gaál Antal: Nincs új a nap alatt
– Nagy Attila Tibor: Kockáztat a Fidesz-kormány – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: Gizike néni, az árspekuláns
– Marafkó László: Sorsmondatok – Pár perc próza
– Horváth László: Politikai kaláka
– Weiner Sennyei Tibor: Az írásról – Kerti levelek II/1.
– Lakner Dávid: Futkorászunk – Ószleng
– Benedek Szabolcs: Salak – Az én hangom mélyebb
– N. Fejérváry Gergő: Becsületkassza – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: Sem ármány, sem balszerencse – Szotyola
– Dévényi István: Jó, hát akkor itt fogunk élni”
– Marabu: Magyar táj

Kritika:
– Csótánycselszton, félhomályűzés – Zelei Miklós: Egy csikk búcsúszavai
– Megrázó családtörténet – Lévai Katalin: Az örökhagyó
– A szeretet a legfontosabb – Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete
– Belügyesek és indiánok – Bereményi Géza – Kovács Krisztina: Apacsok. Agora, Veszprém

Időgép történelmi mellékletünk
– Kemény csehek, puhány magyarok – Ötvenöt éve érkeztek meg öt szocialista ország csapatai Csehszlovákiába, a prágai tavasz leverésére. A puccskísérlet olykor maffiatörténetet idéző eseményeit idézzük fel
– Drónhoz vágott ecetes paradicsom – Harkiv hányatott sorsú város, különösképpen nem kímélik a háborúk – ahogy a második világháború, úgy a jelenlegi, orosz-ukrán konfliktus sem
– A 6888-asok – A fekete amerikai nőkből álló 6888. postai zászlóalj nélkül nem nagyon lettek volna levelek a második világháború végén az európai fronton. Az osztagot mégis szinte teljesen elfelejtették
– Az István, a király ősbemutatója – Egy kép anatómiája
– Egy előadás emléke – Talált tárgy

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs
2023.08.02.


A SZERK.


A SZERK.
Az utolsó menedék


Magyar kormánypárti tényezők infantilis-dacos megjegyzéseiből már jó ideje tudjuk, hogy az utóbbi időkben (nagyjából Donald Trump választási veresége óta) Brüsszel mellett az Egyesült Államok is nagyon bántja a magyarokat. Hogy miért?

A SZERK.
Ó, olimpia, te békegalamb!


Nem is tudjuk hirtelen, hogy hol és mikor is kezdődik ez a történet.

A SZERK.
Nőügy


„Holnaptól nem lesz női minisztere a kormánynak. Köszönet Varga Juditnak a szolgálatért, erőt, kitartást a folytatáshoz neki és utódainak is! A nőkre is szükség van a magyar köz­életben” – írta Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, és még a független sajtó is úgy tálalta e megnyilvánulást, hogy „beszólt Orbánnak”.

PUBLICISZTIKA

HEIL PÉTER – HEGEDŰS KRISZTINA
Perben és haragban

Hogyan morzsolja fel a magyar jogállam lebontása EU-tagságunk alapköveit?

Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállami vitában látszólag eseménytelenül telnek a hónapok. Félő, hogy a csend nem a közeledés, hanem a távolodás jele.

SAUSIC ATTILA
Keletnémet „fülkeforradalom”

avagy az államszocializmus bosszúja

Az AfD úgy válhatott a felmérésekben a második legerősebb párttá országosan, hogy – Szász-Anhalton kívül – minden keletnémet tartományban a legnépszerűbb politikai erő lett.

EGOTRIP

EGOTRIP
Várhegyi Éva: Ekotrip

Kiszervezés

Az üzleti világban ismert a kiszervezés (outsourcing) módszere, amikor egy cég vállalkozói szerződés keretében mással végezteti el valamely tevékenységét azért, hogy jobban összpontosíthasson az alapfeladatára, és csökkenthesse a költségeit.

EGOTRIP
Sajó László: Öt és feles

Ötpróba

(csütörtök) A Páter Bonifácban a szokásos Unicum, a pultos sráctól elköszön K. Dezső, uccsó meccs a Bajzában.

BELPOL

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A PAKSI ATOMERŐMŰRE
Forralják a Dunát


Július közepén olyan meleg volt a Duna vize, hogy vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű áramtermelését. Az utóbbi évek forró nyarain ez többször is megtörtént – de a klímaváltozás nem csak Magyarországon veszélyezteti az atomerőművek hűtését, s így egy-egy ország áramellátását is.

TÁVOL-KELETI VENDÉGMUNKÁSOK MAGYARORSZÁGON
Nem veheted el!


Több százezer távol-keleti vendégmunkás behozatalában érdekelt a kormány az erőltetett iparosítás miatt. A toborzás javában zajlik, a munkaerő-kölcsönzést vagy -közvetítést jórészt kormánybarát cégek szervezik. Mindeközben a kormány változatlanul „migránsgettókkal” riogatja a közvéleményt.

TOLVAJ-GAZDA TALÁLKOZÁSOK A TERMŐFÖLDÖN
Pénz a bőr alatt


Most tejesedik a csemege- és a takarmánykukorica, országszerte lopják, kis tételben főzni, nagy tételben a jószágoknak. A tolvajok nem tartják magukat tolvajnak, nem érdekli őket, kié és nem hiszik el, hogy a termés le van permetezve.

KULTÚRA

A MÜPÁT IS ELÉRTE A KORMÁNYZATI MEGSZORÍTÁS
Halkul a zene


A kormány leépítésre ösztönzi a Művészetek Palotáját, pedig a vezetőség arra kérte a fenntartót, hogy ne csökkentse tovább a támogatásukat. 2022-ben 700 millióval kevesebb érkezett az intézménybe, Káel Csaba vezérigazgató javadalmazása viszont évi 40-ről 46 millió forintra nőtt.

KRITIKA

SZÍNHÁZ
Laza fröccs

Még egy kört mindenkinek

A magyar alkoholfogyasztási statisztikák tükrében, az egymillió alkoholista országában nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen, a témába vágó előadás, akarva vagy akaratlanul, milyen üzenetet fogalmaz meg.

FILM
Fröccsöntött feminizmus

Greta Gerwig: Barbie

Nagyobbat szólt, mint az atombomba Greta Gerwig őrült ötlete, a sztereotip Barbie (az igazi a Matteltől), nem csak számok, de produkciós érték és magunkkal vitt érzések tekintetében is veri a robbantó Oppenheimert (urán és kalap külön kapható).

TÉVÉSOROZAT
Inkább a káosz

A kör bezárul

Elcserélt gyermekek, koldus és királyfi, irigység, kapzsiság és önfeláldozás. Ezeket az erős, letisztult motívumokat mind tartalmazza Steven Soderbergh és Ed Solomon legújabb közös munkája (a 2017-es Mozaik és a 2021-es Semmi hirtelen mozdulat után).

KONCERT
Légy punk mindhalálig

Iggy Pop

Nemrég Paul McCartney viccelődve beszólt Bruce Springsteennek, hogy miatta kell mindenkinek hosszú koncertet adnia, pedig neki sem lehet tiszta a lelkiismerete.

KÖNYV

INTERJÚ
„Volt, akit én fordítottam vissza”

Kiss Judit Ágnes költő, író

Új regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja kétfajta bántalmazó viszony közös anatómiája, melyet talált esetek és saját élmények alapján rajzolt fel. Műfajokról, vallásgyakorlásról, és a nem megalkuvó értelmiségi szereplehetőségeiről is beszélgettünk vele.

ZENE

NEKROLÓG
Pápábban a pápánál

Sinéad O’Connor (1966–2023)

Popénekesnőként lett világhírű, ám idővel legalább olyan fontos lett afféle botcsinálta influenszerként, közéleti véleményformálóként, jogvédőként, polgárjogi harcosként, többszörösen vallást váltó hívőként, mint haláláig aktív, ám sokak által lassan elfelejtett előadóművészként.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Isten teremtményei


Szélfútta ír halászfaluban járunk, ahol a helyiek homlokára a kemény munka és a bús kilátások vetnek mély barázdákat.

VISSZHANG: KONCERT
Depeche Mode


Amikor az ember a tizedik Depeche Mode-koncertjére készül, nincsenek különleges elvárásai.

VISSZHANG: KÖNYV
Lucy Worsley: Agatha Christie, egy sejtelmes nő


Nem voltam meggyőződve arról, hogy szüksége van a világnak még egy munkára az író életéről.

VISSZHANG: FILM
Ziggy Stardust and the Spiders from Mars


David Bowie hasonló című lemezét a „popkultúra mérföldköveként” szokták emlegetni.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Szűz jegyben születtem


Boots Riley a 2018-as szürrealista komédiájával, a Bocs, hogy zavarommal robbant be a filmvilágba.

VISSZHANG: FILM
Rumba – Több mint tánc


Az öregedő macsót egy anginás roham figyelmezteti az idő és a magára öltött férfiúi szerep lassú (el)múlására...

VISSZHANG: KÖNYV
Anna Taraska: Pont és Hiba


Pont írásjelek családjába született, és jelenleg egy irkában él.

VISSZHANG: FILM
Tyrone klónja


Egy drogdíler, egy strici és egy kurva lemegy a pincébe.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/31.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/31.


Rövid hírek: eper, méz, méreg...

Snoblesse Oblige 2023/31.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/31.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

KÉPZŐMŰVÉSZET

RÉS A PRÉSEN
A hátország hétköznapjai


Stépán Virág fotós

FILM

TÉVÉSMACI
Keleti kecskék


Amikor Sztupa és Troché kipakolták a szerzeményeiket a Gamla Huset asztalára (basszus, folytatás a múlt hétről), Ómafa vonakodott megcselekedni ugyanezt.

TUDOMÁNY

INTERJÚ
„200 milliárd szómennyiség fölött tartunk”

Prószéky Gábor nyelvész, programtervező matematikus a mesterséges intelligenciáról, a ChatGPT-ről és a régi szótárakról

Hogyan működnek a nagy számítógépes nyelvi modellek, a GPT-k, és mit jelent az, hogy immár párbeszédbe is lehet egy ilyennel kerülni? Mire jók ezek a modellek, illetve mire nem, és milyen messze vagyunk a valódi mesterséges intelligenciától (MI)? Kell-e félnünk tőle, és hogyan kerülhetjük el a csapdáit? A magyar fejlesztésű modell, a PULI GPTrio kutatócsoportjának vezetőjét faggattuk.

LÉLEK

MUNKAKERESÉS PSZICHIÁTRIAI DIAGNÓZISSAL
Megbélyegezve


A megváltozott munkaképességűek között a mentális zavarral élők vannak a legnehezebb helyzetben, mivel gyakran tévhitekre épülő stigmák nehezítik elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Megfelelő rehabilitáció nélkül számukra gyakran csak a szegregációt erősítő védett foglalkoztatás marad.

SPORT

INTERJÚ
„Nincs manír”

Esterházy Mátyás, Szoboszlai Dominik menedzsere

A Leipzigtól 70 millió eurós vételárért a Liverpoolba igazolt Szoboszlai Dominik az első angliai szezonjára készül, miközben Magyarországon még mindig arról vitatkoznak, hogy a sikeres középpályás a magyar futball terméke-e. Egyebek közt erről, a politika szerepéről és az irreális magyar elvárásokról beszélgettünk a focista átigazolása felett is bábáskodó menedzserével.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Nyári rakott krumpli


A burgonya az egyik legjobb élelmiszer

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Budapest-dombormű


A Gellért-hegy legnagyobb tisztását ma is Jubileumi parknak nevezik, de a név eredete lassan a múlt ködébe vész.

2023. augusztus 6., vasárnap

MIÉRT TERMÉSZETES EGY FIATAL ZENÉSZ KONCERTJÉN A „MOCSKOS FIDESZ”? – LOVASI ANDRÁS A KULTÚRTÁJBAN

KULTÚRTÁJ
Szerző: MAGYAR HANG
2023.8.03.



Miközben mindent központosítanak, az állam kivonul az egészségügyből, az oktatásból és a kultúrából is, az alapvető feladatait egyre kevésbé tudja ellátni – mondta Lovasi András a Kultúrtáj műsorában. A zenész-énekes szerint a kormány pontosan tudja, hogy „húsz év múlva már nem lesz nyugdíj, és hogy az egészségügy a jelen állapotában fenntarthatatlan”, de nem tesz ellene semmit. – Toljuk a szart magunk előtt, és majd ránk omlik a végén. 

– Cinikus a magyar politikai vezetés, de ez a világban mindenhol így van – fogalmazott Lovasi András. – Vannak köztük egészen ádázak, és olyanok, akik kevésbé tűnnek pszichopatának. A NER tökéletesen megfelel az elmúlt száz évben kialakult gyakorlatnak, Orbán Viktor ráérzett a magyar néplélekre, és nagyszerű politikai érzékkel létrehozta az újabb egypárt rendszert. De ugyanezt látjuk a nagytestvér Oroszországban is, csak nekik van tíz év előnyük. Lehet, hogy tíz év múlva mi is megtámadjuk Ukrajnát. 

• Lehet-e koncertet adni a Tusványoson? 

• Miért nem vállal állami fellépéseket? 

• Miért természetes az, hogy egy fiatal zenész koncertjén zúg a „mocskos Fidesz”? 

• Nem érezte úgy, hogy kihagyták a Petőfi Zenei Tanácsból? 

• Miért jó, hogy Demeter Szilárd tud basszusgitározni? 

• Hogyan és miért tolódott szélsőjobbra Orbán Viktor?

Műsorvezető: Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs



GÁBOR GYÖRGY: ORBÁNÉK ALKOTTAK EGY MÚLTAT, SAJÁT HATALMUK IGAZOLÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.06.


Orbán Viktor a múlttal akarja legitimálni a saját hatalmát, de egy olyan múlttal, amilyet a miniszterelnök meg propagandistái alkottak. Tehát egy agyonhamisított, agyonerőszakolt múltról van szó, ami ráadásul agyon van kozmetikázva. Így értékelte a Hírklikknek a tusnádfürdői beszéd filozófikusnak szánt gondolatait Gábor György vallásfilozófus. Szerinte mindez értékelhetetlen, csupán ócska manipulációról van szó. Az egész történelmi múltat saját politikai, hatalmi technikája szolgálatába kívánja állítani.


Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszédében többek között arról beszélt, hogy 2010-ben új korszak kezdődött, amelynek szellemi és gazdasági alapjai is vannak. De valójában milyen korszak ez, előre- vagy inkább visszafelé mutató?


Nyilván egy messiási korszak köszöntött be, hiszen a beszédének a legvégén, amikor „spontán” kérdésekre válaszolt, önmagát gyakorlatilag Jézus Krisztushoz hasonlította, és a saját munkáját Jézus Krisztuséval vetette egybe. Azt mondta: „Az én felfogásomban a hatalom az a közös cselekvés képessége. És a fölfogásom szerint ennek van biblikus alapja. Van az a rész az írásban, hogy úgy beszélt, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók. Ha ezt lefordítom a saját szakmám nyelvére, ez azt jelenti, hogy képes volt arra, hogy közös cselekvést idézzen elő, anélkül, hogy mint az írástudók, valami jogszabállyal rákényszerítse az embereket a cselekvésre. Tehát előidézni közös cselekvés képességét külső kényszer nélkül, belső lelki hatásokkal. Ezt tekintem én hatalomnak. És ez az én szakmám, amivel foglalkoznom kell. Ez a filozófiai megközelítés.” Bár a keresztény kormány feje maga sem tudta, hogy honnan idéz, tudta, hogy valahonnan a Szentírásból, de nem tudta, hogy a Hegyi Beszéd után következik az a rész, amire utalt. Az „úgy beszélt, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók” ez Jézusra vonatkozik, aki persze, hogy nem úgy beszél, mint egy ember, hiszen isten, isten meglényegülése, isten egyszülött fia. Ilyen értelemben messiási korszak köszöntött be.

Az új korszak szellemi alapját Orbán szerint a magyar alkotmány összegzi, ami nyilvánvalóan megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától. Röviden összefoglalva, a liberális alkotmányok középpontjában az „én” áll. A magyar alkotmány középpontjában a „mi”. Ezért a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, ami a megerősítést szolgálja, a liberális alkotmányok pedig az eloldás világát rajzolják meg, és nem megerősíteni akarnak, hanem elutasítani akarnak valamit az egyéni szabadság nevében. Igaz-e ez, vagy inkább a közjót szolgálják, amiről Orbán új korszaka nagyon is szeret elfeledkezni?

A modern, liberális, demokratikus államok alapvetése az az egyéni szabadságjogokból indul ki, és mindegyiknek az a lényege, hogy a demokratikus berendezkedést a közjó szolgálata garantálja. Tehát vannak az egyéni szabadságjogok, a maga személyében mindenkit megillet a szólás-, a vélemény-, a gyülekezési, a lelkiismereti, a vallási, a világnézeti stb. szabadság. Ugyanakkor mindezt egy demokratikus államnak oly módon kell szolgálnia, hogy az egész a közjó érdekében történjen. Ha ettől eltérünk, akkor az nem demokrácia. Végső soron minden demokráciának a közjó szolgálata a lényege, és a joguralom. A joguralom pedig mindenki személyes jogait garantálja. Ezzel szemben a despotikus berendezkedés pontosan ezzel ellentétes. A despotikus uralomban az a veszélyes igazán, amikor a közösségen keresztül próbálja magát legitimálni. Amikor azt mondja a despotikus hatalom – és ez a „mi”, amire Orbán hivatkozik – „hát én a legjobbat akarom nektek, titeket akarlak elvezetni a mennyek, a kommunizmus stb. birodalmába. Aki pedig ennek a közérdeknek nem tud alárendelődni, annak kénytelenek vagyunk lerúgni a veséjét, vagy börtönbe zárni.” Tehát a despotikus rendszerekből eltűnik a joguralom, illetve a személyes jogoknak a központi szerepe, helyette megjelenik a „mi”. És ezzel a „mi”-vel tulajdonképpen a despotikus hatalom azonosítja magát.

Orbán nekiment a felvilágosodásnak is: „ugyanis kétszáz-egynéhány évvel ezelőtt, a felvilágosodás idején a baloldali, internacionalista és liberális szellemiségű értelmiségiek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy ideális, felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, felismert szociológiai társadalmi igazságok szerint él egy szabad és magasabb rendű életet. Ezt remélték a kereszténység és a vallás elutasításától.” Valóban elutasították a kereszténységet és a vallást a felvilágosodás idején, vagy csak szabaddá akarták tenni azt?

Én úgy tudom, hogy van érettségi bizonyítványa ennek az embernek, de nem tudom, milyen úton jutott hozzá. Viszont aki így beszél, annak kimaradtak például a közép-, de még az általános iskolai történelmi stúdiumok is. A felvilágosodásban is nyilván akadt – miért ne, mindenhol voltak ilyenek –, aki a vallás ellen beszélt. De akkor már vallásellenes volt az egész protestáns reformáció önmozgalma Luther Mártontól kezdve? Hát, nem. Természetesen nem! Egészen másról van szó. Az egyházkritika az bizony létezett, Voltaire például az egyházat akarta eltaposni, mert azt egy korrupt intézménynek tekintette. De általában nem a vallást akarták elutasítani. A liberális jogalkotás, amelyik a XIX. században nagyon erősen kapcsolódik a racionalizmus meg a felvilágosodás tradíciójához, az éppen a vallás szabad gyakorlása mellett fogalmazza meg azt az alapvető elvet, amelynek a lényege a vallás- és lelkiismereti szabadság. Ez nem azt mondja, hogy nem lehet vallásosnak lenni, meg el kell törölni a vallásosságot, hanem épp ellenkezőleg. Az egész magyar liberális progresszió Deák Ferenctől Eötvösig pontosan ezt képviselte. Nem azt mondta, hogy azt el kell törölni, hanem azt, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja a maga világnézeti meg lelkiismereti szempontjai szerint a hitét, legyen az akár vallásos, akár nem. Tehát éppen a szabadsággal biztosították a vallás szabad gyakorlását, és nem a vallás eltörlésével. Amit Orbán mond, az maga az ostobaság. Aki ilyet állít, az vagy semmit nem tud a történelemről, az eszmetörténetről, vagy pedig a saját képére akarja meghamisítani, manipulálni azt. Ez pedig a tisztességtelenség netovábbja.

Mi lenne ma Európával a felvilágosodás nélkül?

Nem lenne az, ami. Ha a mai Európáról beszélünk, ennek a történelmi kialakulásáról, akkor természetesen kell beszélnünk a zsidó-keresztény tradícióról, és ezt nem is kell magyarázni, hiszen meghatározó volt. De ugyanígy kell beszélni például a görög filozófiai hagyományról, a római jogalkotásról, ugyanígy kell beszélni a racionalizmusról, annak a filozófiájáról, és a racionalizmus mellett létrejövő racionális természettudományi rendszerek kialakulásáról, a felvilágosodásról, és így tovább. Ezek így mind, együttesen adják azt, amit ma Európának nevezünk. Ha ebből bármit kiveszünk, kiemelünk, mert úgy gondoljuk, hogy az nekünk nem tetszik, akkor kitalálhatunk valami ostobaságot, de akkor nem a történelmi múltról, és nem a jelen Európájáról beszélünk, hanem valami ostobaságról.

Forradalminak, vagy inkább ellenforradalminak nevezhető az az Orbán-féle útmutatás, amit az embereknek szán?

Én egyiknek sem mondanám, tudniillik azzal valamilyen módon értékelnénk. Én ezt egy ócska manipulációnak tartom. Itt nincs semmiféle megfontolás, itt a saját politikai, hatalmi technikájáról van szó, s az egész történelmi múltat ennek a szolgálatába állítja. A magyar múltat is ezért hamisítgatják jobbra-balra mindenféle kormányközeli intézmények, mint a Magyarságkutató Intézet, meg a többi. Ezt csinálják az egész európai történelemmel, meg a múlttal, és ugyanezt csinálják a jelennel is. Mindez ócska, hatalomtechnikai manipuláció, semmi egyéb. Minden egyebet én fölülértékelésnek tekintenék. Egész egyszerűen nevetséges.

De ez a „következő másodpercben is enyém legyen a hatalom” című játék, nem?


Nagyjából, persze. Ennek az a lényege, hogy a múltat egy ócska, hatalomtechnikai eszközként fogja fel. A múltat úgy használja fel, és a múlthoz olyan módon viszonyul, amiről úgy gondolja, hogy levezetheti és legitimálhatja a jelent, az ő hatalmát. Azt mondja, hogy ez a múltból következik. Csakhogy, milyen múlt az? Olyan, amilyet ő meg propagandistái megalkottak, tehát egy agyonhamisított, agyonerőszakolt múltról van szó, ami ráadásul agyon van kozmetikázva. Ebből vezeti le a saját hatalmi jelenét, és ezzel akarja legitimálni a saját hatalmát: „lám a múltból az következik, hogy nekünk kell hatalmon lennünk, és hatalmon maradnunk, minden egyéb csak tönkre tenné Európát és Magyarországot”.

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉK ÉS AZ ORBÁNI KETTŐS ÁLLAM

MÉRCE
Szerző: ANTAL ATTILA
2023.08.06.


A 2022-es választás után az Orbán-rendszer ellenzéke nehéz helyzetbe került: a választási kudarc nemcsak azt bizonyította be, hogy az ellenzéki összefogás a kipróbált formában működésképtelen, hanem azt is, hogy a kormányzat csakis rendszerként váltható le. Egyszerű kormányváltásra nincs lehetőség.


Az is bizonyossá vált ugyanakkor, hogy az Orbán-rendszert (csakúgy, mint a kapitalizmust) a válságok éltetik és működtetik. Az ellenzék legfőbb kihívása, hogy mit fog kezdeni azzal az orbáni „kettős állammal”, amely olyan jogrendszert hozott létre, amelyet immáron közvetlenül az állampolgárok ellen alkalmaznak...

KÉT DŰLŐÚT KÉSZÜLT 620 MILLIÓBÓL, JÖVŐRE ESKÜT KELL TENNIÜK A TANÁROKNAK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.08.05.


Hvg.hu: 620 millióért újították fel a tarcali és tokaji dűlőutat, az egyiket heten adták át, két kisgyerek kíséretében


Szerdán hét kormánypárti politikus adott át egy frissen felújított, több mint 3,5 kilométer hosszú dűlőutat Tarcalon. Az avatáson ott volt Butta László, Tarcal polgármestere, Posta György, Tokaj polgármestere, Bánné Gaál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke, Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, korábbi kormánybiztos, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és a térség országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szabó Tünde, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke. Gulyás az átadón arról beszélt, hogy a csaknem 620 millió forint értékű útfelújítás egy olyan új turisztikai fejlesztés, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőültetvényeket gyalog vagy biciklivel közelítsék meg a gazdálkodók és a turisták. Később a Miniszterelnökség azt közölte, 620 millióból nem egy, hanem két szakasz újult meg, a tokaji, és a tarcali, összesen 7 kilométer hosszan. Vagyis 1 kilométer 88,5 millió forintba került.

444: Megtévesztésig nyaralóra emlékeztető üzemet épített a víkendháza mellé a fideszes politikus, akinek van egy saját hegye Balatonfüreden

Luxusnyaralóhoz hasonlító, emeletes gyümölcsfeldolgozó üzemet épített a már meglévő luxusvillájával egy telekre Gál András Levente volt államtitkár Balatonfüreden, uniós vidékfejlesztési támogatásból – leplezte le Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Gál András Levente nem aprózta el, mert a közelben – kizárólag politikusi fizetéséből – meg tudott szerezni egy egész hegyet.

RTL: Megtudtuk, mennyibe kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a látogatások több mint harmadában különgéppel ment

Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az egyik állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira. Ebből 395 millió forintot fordítottak szállásra, 14 millió forintot napidíjra, míg az útiköltség 93 millió forint volt. Az alacsony útiköltség hátterében feltehetően az áll, hogy nem lehet tudni, pontosan milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. Az adatok alapján ez a költség valószínűleg nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.

Mfor: Szijjártó Péter felesége sem akart kimaradni a NER-es ingatlanbizniszből

Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éjjel-nappal azon dolgozik, hogy minél több kínai akkumulátorgyár épüljön Magyarországon, addig a felesége sem tétlenkedik. A nyilvános cégadatbázisból ugyanis kiderült: Szijjártó-Nagy Szilvia is elérkezettnek látta az időt arra, hogy belevágjon az ingatlanbizniszbe. A külügyminiszter felesége június 30-án lett társtulajdonos a Centrum Property Szolgáltató Kft.-ben, amelynek fő tevékenyége saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A céget még 2016-ban alapították és eddig Benkő Szilárdhoz tartozott, tőle szerezte meg a vállalkozást Szijjártó-Nagy Szilvia, aki az eladó személy feleségével, Benkő Judittal közösen lett tulajdonos. Benkő Szilárd neve már sokak számára csenghet ismerősen, hiszen Szijjártó Péter egykori futsalos munkatársáról van szó.

Népszava: Jövőre már esküt is kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnak

Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek, olvasható az új pedagógus életpálya törvény – melynek, mint kiderült, a hivatalos rövidítése: Púétv. – végrehajtási rendeletének tervezetében, amely csütörtök éjjel került ki a Belügyminisztérium oldalára. Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.

GÁBOR GYÖRGY: A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA ISTENÉRE ESKÜSZÜNK, ESKÜSZÜNK…

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.06.


Így nem marad más, mint az, hogy a pedagógusok az eskü megtétele alatt a Magyar Rektori Konferencia tagjainak csípője alá helyezzék majd a kezüket. Tudom, ez várhatóan tömegeket fog elriasztani a pedagógusi pályától, de azoknak az elszánt kollégáknak, akik hivatástudatból mégis vállalják a fenti megpróbáltatást, csak azt tudom javasolni, hogy vegyék komolyan az eskütételt, s ennek jelképeként a lehető legerősebb szorítással, mintegy vasmarokkal tegyék a kezüket a Rektori Konferencia tagjainak "csípője alá".


A Héber Bibliában több helyen olvasható az a hagyományos esküforma, amelyre akkor került sor, ha az a személy, akinek az ígéretet tették, nem tudta ellenőrizni az esküvel vállalt kötelezettség teljesítését, ugyanis vagy már nagyon öreg volt, vagy az eskü teljesítése eleve a halála utáni időszakra vonatkozott. Ilyenkor az eskütevő az illető "csípője alá" (értsd: a nemiszervéhez) tette a kezét, ugyanis a nemiszerv a nemzőerőt fejezte ki (1Királyok 8,19; 2Krónika 6,9), vagyis az ókori világban a hatalom, s a családi-nemzetségbéli elsőbbség jelképe volt, amelynek a fenti esetben az eskütevő alárendelte magát, kifejezve a hűségét és az eskü megkövetelte fel nem oldható kötöttséget. Így tett esküt Ábrahám szolgája Ábrahámnak (1Mózes 24,9), "kezét urának, Ábrahámnak a csípője alá téve", hogy Ábrahám fiának, Izsáknak feleséget nem a kánaániták lányai közül fog hozni, hanem Ábrahám szülőföldjéről. De hasonlóképpen tett esküt apjának, Jákobnak József is, "kezét csípője alá téve" ígérve meg, hogy apját nem Egyiptom földjén fogja eltemetni (1Mózes 47,29). Szép és szimbolikus hagyomány, s miután már Platón óta tudja a politikafilozófia, hogy sok esetben a szimbólumoknak a politikában nagyobb és meghatározóbb a szerepük, mint a valóságos politikai gyakorlatoknak, a tradíció átvételre alkalmasnak tűnik.

Mindez azért jutott most az eszembe, mert olvasom, hogy jövő év május 31-től minden frissen végzett pedagógusnak egy olyan esküszöveget kell elmondania, amelyet a Magyar Rektori Konferencia fog megírni számukra.

Az a Magyar Rektori Konferencia, amely békésen és hűségesen átszunyókálta az elmúlt esztendőket, s egy szava sem volt a CEU száműzetésbe kényszerítésekor; egy szava sem volt az SZFE gyalázatos szétverésekor; egy szava sem volt az állami egyetemek szétlopása és fideszes alapítványokba való átmentésekor; egy szava sem volt, amikor ezeket az alapítványokat a Fidesz, tán még a tőle megszokott gátlástalanságát is felülmúlva, saját minisztereivel, államtitkáraival töltötte fel; egy szava sem volt, amikor a hülyének nézett EU ezt szóvá tette, ám a kormány továbbra is mindenkit palira véve, az EU-t pedig fejőstehénnek tekintve a miniszterek és államtitkárok helyébe saját csókosait, neki elkötelezett vállalkozókat ültetett; egy szava sem volt, amikor a hatalom páros lábbal lépve bele az egyetemi autonómia ősi és alapvető intézményébe, előírta, hogy mit nem lehet tanítani az egyetemeken; egy szava sem volt akkor, amikor ugyancsak fittyet hányva az egyetemi autonómiára a hatalom a saját soraiból küldte az egyetemekre a pártfeladatokkal ellátott, s kancellároknak becézett pártalkalmazottakat; egy szava sem volt, amikor a kormány szakmányban kezdte el egyetemi tanárokká kinevezni azokat a talpasait, akik sem szakmai-tudományos, sem oktatói eredményekkel nem rendelkeztek, akik tehát nem habilitáltak; s a Magyar Rektori Konferencia szó nélkül végig asszisztálta, ahogy a hatalomnak ezzel a páratlanul durva beavatkozásával az egyetemi oktatók évtizedes munkával megszerzett presztízse, felkészültségükkel és oktatói képességükkel kivívott rangja és tekintélye, valamint – ismételten – az egyetemi autonómia szelleme leértékelődött és elvesződött. És csak akkor szólaltak meg, akkor is a Párt és a kormány udvarias és hűséges visszhangjaként, amikor az alapítványokba átlopott egyetemek elveszítették az Erasmus- és a Horizont-támogatásaikat, minthogy az Európai Bizottság – sajnos teljes joggal – innentől kezdve súlyos költségvetési kockázatnak tekintette ezeknek az egyetemeknek a támogatását (ne feledjük, az állami egyetemeknek megmaradt felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és kutatói továbbra is részesedhetnek a fenti lehetőségekből).

Még sorolhatnám kedvemre (vagy kedvetlenségemre) a Magyar Rektori Konferencia nagy némaságának heroikus pillanatait, de nem teszem. Inkább csak jelzem, hogy az általuk megírt eskü szövegének beteljesedését Ábrahámhoz vagy Jákobhoz hasonlóan ők sem fogják tudni személyesen ellenőrizni, hiszen hozzájuk képest túl sokan fogják letenni az esküt, s ráadásul idővel – remélhetően – a Magyar Rektori Konferencia csendes visszafogottsággal és decens lojalitással zümmögő kórusának névsora is változni fog.

Így nem marad más, mint az, hogy a pedagógusok az eskü megtétele alatt a Magyar Rektori Konferencia tagjainak csípője alá helyezzék majd a kezüket.

Tudom, ez várhatóan tömegeket fog elriasztani a pedagógusi pályától, de azoknak az elszánt kollégáknak, akik hivatástudatból mégis vállalják a fenti megpróbáltatást, csak azt tudom javasolni, hogy vegyék komolyan az eskütételt, s ennek jelképeként a lehető legerősebb szorítással, mintegy vasmarokkal tegyék a kezüket a Rektori Konferencia tagjainak "csípője alá".