TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2026.02.12.
Neked is volt már az a furcsa érzés, hogy a kormányzati kommunikáció igazából bármilyen témát kezd boncolgatni, a végén mindig ugyan az a narratíva? Például, hogy Brüsszel a hibás. Vagy hogy a kormányt támadják. Ez nem véletlen. A német kutatások egy modellben írják le ezt a jelenséget – ezt hívják PLURV-nak. A mintázat pedig egyértelműen Oroszországtól lett átvéve, ez a tökéletes propagandagépezet alapja.
KLIKKTV / MIÉRT? Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.02.18.
Miért indul újra Szabó Szabolcs a 2026-os országgyűlési választáson? A Klikk TV Miért? című műsorában Bolgár György kérdezi a háromszoros egyéni győztes, független országgyűlési képviselőt, aki immár negyedszer méreti meg magát – ezúttal egy teljesen átalakult politikai térben.
Szabó Szabolcs 2014 óta folyamatosan nyerni tudott Csepelen, korábban Soroksáron is, a Fidesz két erős emberével, Németh Szilárddal és Kubatov Gábor körével szemben. Most azonban új kihívással néz szembe: a Tisza Párt minden körzetben jelöltet állít, és a közvélemény-kutatások szerint országosan vezet. Nem kockázatos-e így külön indulni? Nem veszélyezteti-e ez az ellenzéki győzelem esélyét?
A beszélgetésben szó esik a választási matematika bonyolult rendszeréről, a kompenzációs szavazatok szerepéről, valamint arról, hogy milyen forgatókönyv lenne ideális egy esetleges kormányváltás után. Szabó Szabolcs szerint a legfontosabb cél a Fidesz leváltása, ugyanakkor óva int attól, hogy bárki újra biankó kétharmadot kapjon.
KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT Műsorvezető: KUN ZSUZSA 2026.02.17.
Születésnapján köszöntöttük Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt, rendezőt, egykori színházigazgatót, főiskolai docenst, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Mi ad ma is erőt és kíváncsiságot számára? Mi élteti a színpadon? És hogyan élte meg azt az időszakot, amikor négy évvel ezelőtt szinte a beszédképességét is elveszítette? És ennek mi volt az oka?
Nicolaas Veul holland dokumentumfilmes Magyarországról forgat és az itt élő emberek véleményére kíváncsi. A minél szélesebb nyilvánosság eléréséhez egy holland-magyar telefonos forródrótot is indítottak: a Holland–Hungary Hotline számát (+31 6 26290609) tárcsázva egy üzenetrögzítő jelentkezik, ahol a magyarok teljes anonimitásban és szabadon oszthatják meg tapasztalataikat arról, milyen Magyarországon élni. – Remélem, hogy minél többen — politikai háttértől függetlenül — hajlandók lesznek megosztani a tapasztalataikat – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában.
SORSOK MÖGÖTT PODCAST Műsorvezető: GERGELY ÉVA 2026.02.17.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke a vendége ezúttal a SORSOK MÖGÖTT című műsorunknak.
Mi a különbség a mostani és a 2022-es választási kampány között? Milyen következtetéseket vont le négy évvel ezelőtt a belső ellenzéki feszültségekből? Miben látja a saját felelősségét az akkor elveszített választásban? Miért tartja az Orbán Viktor és Lázár János nevével fémjelzett rendszert korrupt és a megfélemlítésre épülő politikai berendezkedésnek? Hogyan látja belülről az elmúlt évek politikai fordulatait? Miért fontos számára a hit, és miért érzi küldetésének, hogy aktívan részt vegyen az ország politikai életében? Ezekre a kérdésekre is válaszol Márki-Zay Péter Gergely Éva műsorvezetővel beszélgetve.
Az ellátás biztonsága napjainkban már nem csak vezetékek és tartályok kérdése, hanem diplomácia, bizalom és kiszámítható külpolitika dolga is. Így reagált a Hírklikknek Holoda Attila energetikai szakértő a jelenlegi helyzetre. Ismert, a Barátság vezetéken az orosz olajtranzit január 27-én leállt, mert egy dróntámadás megrongálta a vezeték ukrajnai szakaszához tartozó szivattyúállomást és a kísérő létesítményeket. A magyar kormány úgy gondolja, hogy a konkrét fizikai károk mellett az ukrán fél által hozott döntések is szerepet játszanak abban, hogy a tranzit nem működik. Az orosz és a magyar kormányzati narratíva szerint az ukránok politikai okokból akadályozzák a szállítást, hogy nehezítsék a magyar kormány helyzetét, illetve nyomást gyakoroljanak Magyarországra az ukrán EU csatlakozás ügyében. Ukrajna viszont hivatalosan azt mondja: a leállást az orosz támadás okozta, és tagadják, hogy tudatos „politikai zsarolásról” lenne szó. Mindenesetre a MOL azt kérte az Energiaügyi Minisztériumtól, hogy egyelőre szabadítsanak fel a számára a stratégiai kőolajkészletekből mintegy 250 ezer tonna kőolajat. Kezdjük az alaphelyzettel: most, hogy nem érkezik olaj a Barátság vezetéken, mennyire biztonságos a magyar olajellátás?
Az, hogy most már hetek óta nem érkezik a Barátsági olajvezetéken olaj, az már viszonylag hosszú kiesésnek számít. A finomítóknak mindig vannak saját tartalékai, amelyekhez rövidebb ellátási zavarok idején hozzá tudnak nyúlni. Ez a készlet általában egy hónapra elegendő szokott lenni. Rövid távon tehát nem arról van szó, hogy azonnal leáll a feldolgozás és ellátási zavarok keletkeznek, de a helyzet kétségtelenül kényelmetlen...
Véget vetne Magyar Péter pártja a Fidesz Fejér megyei egyeduralmának. Az 5 egyéni választókerületből reálisan 2-t nyerhetnek, de az 1 vagy a 3 sem kizárt. Sorozatunkban a megyéket, illetve a fővárosi kerületeket mutatjuk be az április 12-ei választásig. 4. rész
Egy biztosnak tűnő, egy reményteli és három nyerhetetlennek tűnő körzet – így foglaltuk össze az ellenzék Fejér megyei esélyeit négy éve, még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy aztán a kormánypártok generálta háborús pszichózis romba döntse nemcsak a mi elemzésünket, de az ellenzék esélyeit is. A 2022-es választáson a Fidesz-KDNP lenullázta a megyében az ellenzéki összefogást, és még a voksolás előtt másfél hónappal biztosnak tűnő dunaújvárosi körzetet is behúza.
Ha a felmérések, kutatások adatait nézzük, az idén is valami hasonló, nagy fordításra lenne szüksége a kormánypártoknak, ugyanis a jelenlegi adatok szerint ismét nagyot kell hajrázniuk, csakhogy ezúttal nem a teljes sikerhez, sokkal inkább a nagy zakó elkerüléséhez. A Tisza az elmúlt két év alatt Fejérben is alaposan bedöntötte a 2010-es fülkeforradalom óta érvényben lévő status quót, felidézi a rendszerváltás utáni időszak első két évtizedét, amikor is Fejér stabil baloldali bázisnak számított.
Az MSZP-nek aztán annyira sikerült magát erodálnia, hogy 2006 után 12 évet kellett várni egy újabb ellenzéki diadalra, ráadásul akkor is a Jobbik triumfálhatott, méghozzá egy igazi szocialista körzetben, Dunaújvárosban. Ahol négy éve talán az egyik legfájóbb pofont kapta az ellenzéki összefogás. 2018-ban, majd a 2020-as időközi választáson is meggyőzően verték az aktuális kormánypárti jelöltet, olyannyira, hogy a Fidesz-KDNP csak hosszas casting után talált valakit, aki hajlandó volt odatartani az arcát a várható újabb pofon elé. Utóbb kiderült, a helyi kórház főigazgatója, Mészáros Lajos nemhogy nem a pofonfát rázta, hanem az egyik legmeglepőbb diadalt aratta.
Azóta viszont, ha nem is személyesen, de áttételesen egyre csak kapta a pofonokat, az elmúlt négy év helyi történései ugyanis nem a választókerületéért tenni tudó képviselő imázsát erősítették. Az iparűzési adója nagy részétől már 2022 előtt megfosztott városban ugyanis a kormány hangzatos ígéretei és hagymázas tervei ellenére – a jelenlegi helyzet alapján – végleg földbe állt a vasmű, megannyi családnak okozva ezzel lelki és egzisztenciális válságot. A helyi szimbólum tragédiáját kvázi a partvonalról végig néző Mészáros Lajosnak igencsak megcsappant a népszerűsége, ráadásul április 12-én igazi nagy, tiszás halat kellene beszákolnia mandátuma megőrzéséhez: kihívója a Jászai-díjas színész, Nagy Ervin a kezdetektől Magyar Péter egyik fő támogatója, az ellenzéki formáció egyik jövendőbeli kulturális potentátja, aki ráadásul nem ejtőernyősként érkezik, hanem abszolúte helybeli, szülei városszerte elismert sportolók voltak, ő maga pedig a település díszpolgára, vagyis nemcsak a színpadról vagy a tévéből, filmvászonról ismerik...
Ingoványos talaj a politikai témájú közéleti animációs filmek és sorozatok világa, az ilyen tartalmakat vagy jól kell csinálni, vagy inkább sehogy. A magyar politikát erdei, állatos közegbe helyező, közösségi finanszírozásban létrejött nERDŐ sajnos inkább rossz, mint jó próbálkozás. Pedig van benne sok olyan elem, ami miatt működhetne: nevetségessé tett Orbán Viktor, Rogán Antal és Magyar Péter, meg persze rengeteg utalás a közállapotokra is. Az első részek alapján ez a svung nagyon kevés ahhoz, hogy hiteles és szórakoztató legyen.
„Egy közéleti animációs sorozat, mely a választások előtti időszakban igyekszik levezetni a társadalomban keltett feszültséget, szórakoztató formában” – írják a sorozat weboldalán. Ez az ajánló magába foglalja a sorozat rákfenéjét: eddig kevés jó produkció született abból a célból, hogy nevettetve oldja bennünk a politikai feszkót. Eleve nagyon vékony jégen táncolnak ezek a projektek, ez a csak nevessünk egy jót hozzáállás könnyen kellemetlenné és kínossá tud tenni minden művészeti, kulturális kísérletet...
HVG / KÖZÖS KÖLTSÉG PODCAST Szerző: HVG / PITNER GÁBOR 2026.02.17.
A Közös költség legújabb adásában a friss inflációs adat kapcsán Dr. Raskó György agrárközgazdásszal, volt földművelési államtitkárral beszélgetett Pitner Gábor, a műsor házigazdája.
Központi Statisztikai Hivatal közzé tette a januári árakról szóló adatait, ezek szerint mindössze 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ennél alacsonyabb utoljára 2018 márciusában volt az infláció. Végre valóban sikerült a kormánynak legyőzni a rohamos árdrágulást? Jó döntés volt az árréstop meghosszabbítása? És mi várható 2026 hátralévő részében az élelmiszerárak alakulásában? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ a Közös költség új részében.
A kiélezett választási kampány idején még fontosabb, hogy biztosítsuk a szabad tájékozódást. Szerkesztőségünkben 12 pontot fogalmaztunk meg, amellyel az átlátható, propagandamentes tájékozódást tehetjük lehetővé mindenki számára.
5 000 támogatót keresünk, hogy vállalásainkat teljesíteni tudjuk.
TISZA EURÓPA PODCAST Szerző: TISZA Európa 2026.02.17.
Magyarország közel 22 éve tagja az Európai Uniónak, és ez idő alatt óriási mennyiségű uniós támogatás érkezett az országba. Ezekből épültek utak, újultak meg vasutak, fejlesztették a szennyvíz- és hulladékgazdálkodási rendszereket, települések sora kapott új beruházásokat, és számos kutatási, innovációs projekt is EU-s pénzből valósult meg.
De mit jelent mindez a valóságban?
📌 Gyorsabb lett tőle a gazdasági növekedés?
📌 Versenyképesebb lett Magyarország?
📌 Jobb lett az emberek élete? Több lett a fizetés, egészségesebbek lettünk?
📌 Fejlődtek a vállalkozások, jöttek létre munkahelyek?
A támogatásokkal kapcsolatban ugyanakkor komoly kritikák is felmerülnek: sokak szerint nem mindig átlátható, mire ment el a pénz, pazarlás történt, és gyakran nem a magyar emberek valódi érdekeit szolgálták ezek a források.
🎙️ A mai epizódban Kollár Kingával beszélgetünk arról, hogyan alakultak az EU-s pénzek Magyarországon az elmúlt évtizedekben, milyen hatásuk volt a gazdaságra és a társadalomra és hogy mi várható a közeljövőben.
Már a dél-koreai sajtóban is bocsánatkérést várnak a Samsungtól. A cikk szerzője szerint a cég az egész ország rosszhírét kelti. A gödi akkugyár botránya nemcsak arról szól, mi került a levegőbe és a dolgozók szervezetébe, hanem arról is, hogyan működik a felelősség eltüntetésének rendszere egy kiemelt beruházásnál: ki mit lát, ki mit tud, és ki mit hallgat el. Bár kormányülésről nincs szó szerinti jegyzőkönyv, lehetnek olyan, a cégvezetésnek készült összefoglalók, amelyek nyomot hagytak. A Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó újságírójával és Magyari Péter kollégánkkal jártuk körbe a témát.
Részletek a műsorból:
Bizonyítható-e a politikai befolyás?
Benyó Rita: Megtudjuk-e valaha, hogy mi hangzott el a kormányülésen, ha elhangzott valami?
Magyari Péter: Nem egyszerű a helyzet, mert a kormányülésekről jó ideje nem készül hangfelvétel. A rendszerváltás után még felvették a kormányüléseket: ezek nem voltak nyilvánosak, és nem is voltak kutathatók hosszú évekig, de valahol megvoltak, és adott esetben elő lehetett venni őket.
2010-ben, amikor a kétharmados Orbán-kormány hatalomra jutott, megszüntették ezeknek a felvételeknek a készítését – egy kormányrendelettel felülírták, és egy meglehetősen felületes dokumentációs szabályzatot írtak elő maguknak.
Tehát a kormányülésen készült hivatalos jegyzőkönyv alapján nem biztos, hogy ez valaha igazolható. Ami igazolásként szóba jöhet, hogy a témáról szóló kormányülésen elhangzottakat valaki összefoglalta a gödiek számára: például azok felé a PR-osok felé, akik korábban a Külügyminisztériumban dolgoztak, és Szijjártó Péter szoros szövetségesei voltak. Ha ők ezt előterjesztették egy igazgatói ülésen vagy vezetői megbeszélésen, arról készülhetett leírás.
Ellehetetlenített adatigénylés
Benyó Rita: Akadályozták-e az újságírói munkádat, az adatigényléseket?
Bodnár Zsuzsa: Persze, folyamatosan. Volt veszélyhelyzeti időszak, amikor a Covidra hivatkozva 45 napra hosszabbították, és az mindig 90 nap lett. Gondoljátok el, milyen lassan lehetett így megszerezni az iratokat. Volt amikor olyan anyagot kaptam , amiből épp a lényeget hagyták ki: a rákkeltő anyagok nevét és mennyiségét. Ekkor elindítottam egy NAIH-vizsgálatot, ami nyolc hónapig tartott. Olyan levelek vannak benne, hogy a NAIH konkrétan Tarnai Richárd főispánt szólítja fel: adja ki a teljes munkavédelmi határozatot – úgy, hogy benne legyen a lényeg: milyen anyagokról van szó, és mekkora szennyezésről a dolgozók szervezetében és a munkahelyi légtérben.
’23 után elkezdődött az a folyamat, hogy egyáltalán nem akartak adatot kiadni. Elindítottunk egy adatigénylési pert a kormányhivatal ellen, ennek épp február 25-én lesz a tárgyalása.
Koreai visszhang
Magyari Péter: Találtam egy publicisztikát egy koreai gazdasági lapban. Az írás elég tárgyilagosan összefoglalta a Telex cikkét, és az utolsó bekezdésben – a véleményrovatban – azt írta, hogy elítélendő a Samsung viselkedése és a magyar kormányzaté is: mindkettő bűnös. A Samsungnak őszintén bocsánatot kell kérnie, és átlátható módon kell megoldania a magyarországi problémáit, mert a világ vezető akkumulátoripari vállalkozása számára megengedhetetlen, ami történik. Ez egy etikai ügy, és az egész világon a rossz hírét kelti ez az országnak.
Február 2-án rakott ki Varga Ernő, a biharkeresztesi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egy élő streamet egy gyűlésről, ahol a környékbeli települések roma önkormányzati képviselőit hívta össze, hogy közösen kampányoljanak a Fidesz mellett.
Február 6-án tehát Biharkeresztesre látogattunk, hogy utánajárjunk: mennyire kezdett el repedezni a Fidesz támogatottsága a romák között az ország egyik legfideszesebb körzetében, Hajdú Bihar 04-ben. Egy nemrég megjelent Magyar Narancs-cikk szerint Kubatovék érzékelik a problénát, és a Fidesz országos adatgyűjtébe kezdett a romák körében: kíváncsiak voltunk, hogy ez helyben hogy jelenik meg.
Kameránk elé állt Balog Jenő “Jaga”, Told Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, aki jelen volt az előben streamelt találkozón, és megosztotta a politikai dilemmáit a választással kapcsolatban, aminél szerinte nem volt nagyobb tétje egy szavazásnak sem 1989 óta.
FÜLÖP VIKTOR VIDEÓJA Szerző: FÜLÖP VIKTOR 2026.02.16.
Az egész ország a radnaimark.hu szállodai videóján csámcsog — de ez a videó nem a bulvárról szól. Arról szól, hogy mire való egy ilyen botrány politikai értelemben, milyen mechanizmust leplez le, és mi az egyetlen értelmes tanulság belőle a felelős választói döntés szempontjából.
Ebben az elemzésben nem azt kérdezem, “mi van a felvételen”, hanem ezt:
kinek áll érdekében, hogy ez elkészüljön és ekkora zajt kapjon,
kinek volt lehetősége ilyen műveletet végrehajtani,
és miért gondolják a hatalomgyárak, hogy ezzel még mindig lehet befolyásolni a magyar közvéleményt.
A tézis egyszerű: nem a videó a sztori — hanem az a rendszer, amelyik azt hiszi, hogy a magyar ember bulvárral terelhető. És ha ezt gondolják az “ideális állampolgárról”, akkor logikusan következik belőle az is, hogy milyen országot akarnak: olyan országot, ahol az állampolgár kevésbé tájékozott, kevésbé magabiztos, kevésbé nehezen manipulálható. Magyarán: miért érdekük a lebutítás, és miért illeszkedik ebbe az oktatás szétverése is.
A videóban:
szétválasztom a politikai bulvárt a politikai következményektől,
megmutatom a gumicsont-logikát (miért és mikor dobnak be ilyen ügyeket),
és kapsz egy gondolkodási keretet (“kinek áll érdekében / kinek volt kapacitása”), amit bármely hasonló ügyre rá tudsz húzni.
Kulcsszavak a videóhoz (ha keresnéd később): radnaimark.hu, szállodai videó, politikai gumicsont, lejáratás, propaganda, manipuláció, “kinek áll érdekében”, kommunikációs művelet, választói felelősség, rendszerszintű elemzés, oktatáspolitika, lebutítás.
Megjegyzés: ez egy politikai-pszichológiai elemzés és vélemény. Nem a bulvár “ítélete”, hanem a mechanizmus levezetése. Szereplők és kontextus (a közbeszédből): Orbán Viktor, Rogán Antal, Fidesz.
A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Régóta zajló vita a magyar közéletben, hogy létezik-e úgynevezett néplélek, és ha igen, vajon mekkora szerepe van Orbán Viktor választási győzelmeiben annak mély ismerete és politikai felhasználása. Ha elkerüljük a csapdát, és nemzeti ezotéria helyett pusztán kulturális és történelmi reflexek összességét értjük rajta, akkor bátran kijelenthető: a néplélek létező és leírható jelenség.
Vegyünk egy kézenfekvő példát, a nyelvet. A magyar nyelv több mint ezer éve létezik társtalanul az európai szláv és germán tengerben, ennek minden következményével, kegyével és kárával. Áldás, amikor a világ civilizált fele 2025 irodalmi Nobel-díjasára figyel, aki első angolul közölt interjújában azt mondja, hogy mindenekfelett az anyanyelve ad neki erőt: „Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ezt a kis nyelvet használhatom.” (És Krasznahorkai László még visszafogott volt, a magyar atomfizikusként az Egyesült Államokban karriert építő, egyébként irodalomrajongó Teller Ede egyszer odáig merészkedett, hogy különleges gondolkodásra nevelő anyanyelve nélkül legfeljebb „középszintű középiskolai tanár” lehetett volna.) De átok is lehet a megcsontosodott különállástudatból: a folyamatos meg nem értettség érzése, újra és újra megélt frusztráció. Ezek aztán mind kollektív személyiségjegyeket erősítenek, kulturális reflexekké válnak.
A nyelvnél is jobban hatnak a néplélekre a traumák és a kollektív emlékezet. Közhely, hogy a magyar történelmi gondolkodás és irodalmi önkép alapmotívuma a függetlenségért vívott küzdelem: a Rákóczi-szabadságharc, 1848–49 és 1956 is erről szól. De van a magyar tapasztalatnak egy még zsigeribb rétege, ősibb, mint az önrendelkezési jogról szóló, az újkor óta létező gondolkodás. Ez röviden így hangzik:
a túlerővel szembeni ellenállás nem értelmetlen, és politikailag vagy katonailag elbukhat ugyan, de erkölcsileg nem semmisülhet meg.
Ez a tapasztalat az ország méretéből és földrajzi helyzetéből fakad. A birodalmaktól ölelt, huzatos Kárpát-medencében a túlerővel szembeni védekezés nem kivétel, hanem norma. A létezés része. Tatárdúlás, török hódoltság, osztrák és orosz fenyegetés, német megszállás, orosz megszállás – dióhéjban ez az elmúlt bő 780 év magyar történelme. Még csak ismerni sem kell a részletes eseménytörténetet, elég meghallgatni a Himnuszt és a Szózatot, vagy öt percnél többet gondolkodni a falusi főutcák névadóin, hogy sorsuk a közös tudattalanba épüljön, mint kalcium a csontba. A történelmi mintázatban persze ott vannak sikeres és kevésbé sikeres kiegyezések, túlélést biztosító alámerülések és szörnyű megalkuvások, melyek szintén nyomot hagytak a kollektív gondolkodáson, de a meghatározó, karakterformáló élmény mégis az, hogy ha a kicsi és a nagy szembekerül, akkor előbbinek védekeznie kell, nem kaszát-kapát eldobva menekülni.
Gárdonyi Géza úgy álmodta meg 1552. szeptember 9-ét legnagyobb hatású művében, hogy Dobó István várkapitány maga köré gyűjti hadnagyait, vártisztjeit, öt német tűzmesterét, Bálint papját „meg az öreg Ceceyt”, és miután számot vetnek azzal, hogy legfeljebb kétezren néznek szembe a 30 ezres oszmán sereggel, aranyos sisakját levéve azt mondja: „Akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük. […] Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.” A „felelőtlen romantika” legnagyobb kritikusa, Szekfű Gyula történész erre talán azt mondná, hogy az erkölcsi pátosz semmit se ér, ha a végeredmény politikai kudarc: török győzelem, az ország három részre szakadása. Mégis, ha Gárdonyi úgy írta volna meg a Dobó-monológot, hogy „A töröktől kapott ajánlatokat biztos, ami biztos átnézzük, kisebb erővel megküzdünk, nagyobb erő elől elszaladunk, az ellenséges fortélyt respektáljuk, pénzen és ígéreten elgondolkodunk”, akkor olvasói biztosan a kukába vágták volna, és kötelező olvasmány se lenne az Egri csillagok...
Sokan kérdezik, nem félek-e ilyeneket posztolni. Visszakérdeznék: ti nem féltek hallgatni? Nem féltek attól, hogy a csendes beletörődésetek konzerválja ezt az egészet, és közben tovább rohad szét az ország gazdaságilag, erkölcsileg, társadalmilag?
Ma a négyévenkénti iksz már nem erkölcsi felmentés. A választási szabályokat úgy faragták, hogy még több szavazattal sem biztos a váltás. Ha változást akarsz, azért dolgozni kell. Nem elég bólogatni a képernyő előtt. Beszélj róla, oszd meg, szerveződj, vállald fel, tegyél érte.
Mert amíg csend van, addig marad a fejétől rohadt, velejéig mocskos rendszer, és mi mindannyian csúszunk tovább lefelé vele együtt.
Egy héttel a gödi Samsung mérgezéseiről és annak kormányzati kezeléséről szóló cikkünk megjelenése után a kormánypártoknak még mindig nem sikerült egységes és koherens választ adniuk a gödi eseményekre.
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán arról beszélt, hogy szerinte nem is volt évekig mérgező anyag a gödi gyár levegőjében, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig teljes egészében hazugságnak nevezte a cikkünket. Ezek az állítások semennyire nem állják meg a helyüket, a gyárban évekig nem megoldott, sőt egyre súlyosabb mérgezéseket ugyanis a munkavédelmi hatóság állapította meg, az erről szóló határozatok nyilvánosak, és azokat keddi cikkünkben részletesen bemutattuk.
Volt aztán egy ezzel teljesen ellentétes narratíva is, amit Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója fogalmazott meg. Ő kedden azt írta a Facebookra, hogy a „Telex cikk pedig nem más mint 3-4 éves, jórészt nyilvánosan elérhető információk újracsomagolása, elferdítése”. Vagyis Joó elismeri, hogy a súlyos mérgezésekről szóló dokumentumok valódiak, azok évek óta nyilvánosak voltak, és azzal vádol minket, hogy azok tartalmát most csak újracsomagoljuk.
Ezeknél eggyel bonyolultabb álláspontot vett fel Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy annak idején kapott-e tájékoztatást a Samsung mérgezéseiről, azt válaszolta, hogy „nem tudja”, illetve „nem emlékszik”. Amikor konkrétan rákérdeztünk, hogy mikor tudta meg a munkavédelmi szabályok ilyen súlyos megszegését, azt mondta, hogy „ami az én tudomásszerzésemet illeti, én most az önök cikkét olvasva szereztem tudomást az összes olyan lényeges körülményről, ami a határátlépés mértékére és ilyenekre vonatkozott”.
A két, három és négy évvel ezelőtti parlamenti jegyzőkönyvek és dokumentumok alapján azonban nagyon nehéz elhinni, hogy a kormányban ne tudtak volna a gyár szennyezéseiről és mérgezéseiről...
Ha nyer a Tisza, mindenképp szükség lesz elszámoltatásra, hiszen hatalmas társadalmi elvárásról van szó – állítja Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Interjú.
Annyiszor hallottuk már, hogy ha egy párt legyőzi a másikat, jön az elszámoltatás. Aztán sosem lett belőle semmi. Egy esetleges Tisza győzelemnél most másként lesz?
2021-ben, Márki-Zay Péter felbukkanásánál is jól érzékelhető volt, hogy óriási felháborodás gyűlt össze az emberekben. Az elszámoltatás iránti vágy amolyan tetemre hívásként jelent meg, de akkor ezek megmaradtak a politikai lózungok szintjén. Azóta az igények és a kiváltó okok is megsokszorozódtak. A NER elitje a hajdanvolt arisztokrácia szokásait majmolja, Orbán Viktor pedig az úri Magyarország kliséi között regnál, miközben a nép egyszerű gyermekének tünteti fel magát. Holott tudhatná, hogy a magyarok kollektív emlékezetében Kádár János jelenti a puritán vezetőt, akinek nincs tévéje, csirkéket etet, rádiót hallgat, miközben sámlin eszi a paprikás krumplit. Ezek részben igazak is voltak, de azért az Ajtósi Dürer soron, a pártközpontban Kádárnak volt tévéje, sőt, külön mozija és úszómedencéje is. Csak ezt akkoriban senki nem tudta. Ez az a kép, aminek a kialakítására a NER többé már nem képes, Hatvanpusztára ugyanis nincs értelmes mondásuk. Sőt, egyre több olyan ügy van, ami irritálja az egyébként megélhetési válsággal küzdő embereket. Ha kormányváltás lesz, ezzel muszáj kezdenie valamit a Tiszának, mert a felhatalmazás annak is szól, hogy ilyet többet ne!
Miért nem Szijjártó Péter fogadta az Egyesült Államok külügyminiszterét Budapesten? Mit üzen a diplomáciában szinte példátlan gesztus, amikor Marco Rubio érkezésekor a magyar külügyminiszter „eltűnik”? A Mélyvízben azt elemezzük, hogy összeomlásról, belső hatalmi harcról vagy politikai pánikról van-e szó.
A beszélgetés középpontjában a gödi Samsung-gyár körüli dokumentumok, a környezetszennyezési vádak és az a kérdés áll: ki mit tudott, és mióta. Szóba kerülnek a kormányzati szivárogtatások, a belső felelősséghárítás, valamint az, hogy a Telex által nyilvánosságra hozott iratok miként illeszkednek egy nagyobb politikai mintázatba.
Vendégünkkel arról is beszélünk, vajon Rogán Antal és Orbán Viktor környezetében miért erősödtek fel hirtelen a belső konfliktusok, és mit jelez mindez a választások közeledtével.
Diplomáciai protokoll, környezetpolitika, hatalmi játszmák – egy adásban, sallang nélkül.
SZUBKONTRA Műsorvezető: BALÁZS ZSUZSANNA 2026.02.17.
Hatos Pál történész fő kutatási területe a 20. század fordulóját követő 20-25 év, amiben meglepően sok áthallás fedezhető fel az ezredforduló óta máig eltelt időszakkal. Az elmúlt években írt trilógiájában részletesen dolgozza fel a forradalmi Magyarország első világháború utáni történetét. A trilógia egyes kötetei:
Az elátkozott köztársaság - Az 1918-as összeomlás és forradalom története Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története Hideg polgárháború - Csonka-Magyarország születése 1919-1922
Orbán Viktor miniszterelnök például a trianoni békediktátumra hivatkozik, amikor a jelenkori magyar gazdaság helyzetét értékeli. Ezzel szemben a két világháború közötti időszakra magyarok széles rétegei hivatkoznak a "boldog békeidő" időszakaként. Határozott párhuzam fedezhető fel a társadalom megosztottságában, a társadalomban élő nemzetiségek és más kisebbségek iránti ellenszenv fegyverként való felhasználásában vagy a választók manipulációjára irányuló kísérletekben. Van-e összefüggés aközött, hogy ma a magyar parlamentben a legkisebb a nők aránya az egész Európai Unióban, száz éve pedig az általános választójog bevezetésével egy időben a politikusok mindent elkövettek, hogy a nők szavazati jogát korlátok közé szorítsa? Mennyire igaz, amit a mai ellenzék állít, hogy a magyarok történelmileg a nyugati világhoz tartozónak érzik magukat? Abból, hogy Oroszország forradalomexportjára a magyar társadalom mutatkozott a leginkább fogékonynak Közép- és Nyugat-Európában, következik-e, hogy az illiberalizmus is itt vert a legmélyebben gyökeret?
Minden fel lesz jegyezve – mondta a magyar miniszterelnök néhány hónapja. Jelentjük, indokolatlan a jövő idő. Ugyanis minden fel van jegyezve, hamarosan kész a bizonyítékgyűjtemény, jön nyomtatott magazinunk, a Válasz Offline következő száma. Ennek egyik írása pontos válasz az Orbán Viktor szombati évértékelőjén elhangzott vámszedőzésre – ezért most közreadjuk.
„A halál vámszedői” – 2026-os évértékelőjén Orbán Viktor így írta körül azokat a globális vállalatokat, amelyek szerinte keresnek az ukrajnai vérontáson. Nyilvánvalóan azért emlegette ebben a körben például a Shellt, mert a Tisza Párthoz igazolt Kapitány István korábban a holland–angol olajmultinál volt csúcsmenedzser. És hát úgy gondolta, üt rajta egyet. Csakhogy néhány hónappal korábban a magyar kormány még hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá az energiaipari konszernnel. Ráadásul azzal a – Szijjártó Péter külügyminiszter által fogalmazott – körítéssel, hogy „kapcsolatunk a Shell-lel mindig is a bizalomra, a kölcsönös tiszteletre, az innovációra és a fenntartható növekedés iránti hosszú távú elkötelezettségre épült; nagyra értékeljük e megbízható partnerséget az energiaellátás biztonságát érintő rendkívüli kihívásokkal teli körülmények között”.
Tehát egészen nyilvánvaló, hogy a Shell kizárólag
azért lett hirtelen „a halál vámszedője”, mert Kapitány István korábban ott mert dolgozni.
Illő lett volna azonban szerényebben hozzáállni a haláltémához. Tényleg léteznek ugyanis olyan cégek, amelyek bizonyítottan „vámot” szedtek például a sokak halálához vezető covid-járványon – csak azokat a NER szívcsakrájában érdemes keresni.
A Válasz szerkesztősége a pandémia közben és után is igyekezett ellenőrizni, hogy tartották-e a mértéket azok a „fürkészek és portyázók”, akik Orbán Viktor buzdítására kínai lélegeztetőgépekkel, egyéb orvosi eszközökkel álltak a megrendelő külügyi tárca, azaz Szijjártó Péterék rendelkezésére. Több ilyen társaság is akadt, ám ami az eredményességet illeti, egy érdekcsoport messze kiemelkedett a többi közül. Véletlenül éppen az, amelyik egy-két mozdulattal beköthető mind a kormányfőhöz, mind a külgazdasági és külügyminiszterhez...
Országos és helyi civil szervezetek tüntettek a Külgazdasági- és Külügyminisztérium épületénél vasárnap. Számtalan megnyert bírósági per, hatóság által megállapított jogsértés, üzemek környékén kimutatott akkumulátoripari szennyezés ellenére a civilek véleménye szerint továbbra sem biztosított ezeknek az üzemeknek jogszerű működése. A Telex értesülése szerint ráadásul a mérgezéseket, jogsértéseket a legmagasabb szinten akarták elsikálni.
/ 880656901340192 
• A zebrát nem szeretik, de a változástól fé... 
