2026. április 1., szerda

ORBÁN AZ ELEJÉTŐL FOGVA NEM CSAK ÉLT, DE VISSZA IS ÉLT A KÉTHARMADOS HATALOMMAL | VÁNDORÉVEK

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.04.01.



Miért váltott át zuhanórepülésbe a magyar mezőgazdaság az elmúlt 15 évben? Hogyan jutottak pénzhez, paripához a NER-kegyencek? Ahogy az egészségügy és az oktatás, úgy a vízgazdálkodás megszervezése sem érdekelte az Orbán-kormányt. Ennek következtében az országban nagy területek száradnak ki. Raskó György agrárközgazász volt az adás vendége.

0:00 - Főcím 
0:15 - Szénsái Sándor vendége: Raskó György 
0:24 - Politikai támadások 
2:03 - Kapcsolata a Tisza Párttal 
3:42 - Hogy fogadta 2010-ben a Fidesz győzelmét? 
10:23 - 2010-ben milyen állapotban volt a mezőgazdaság? 
11:52 - Miben csalódott az, aki változást várt a Fidesztől a mezőgazdaságban? 
21:00 - Mi lett az emberekkel? 
22:56 - Mintha atombomba sújtotta volt a mezőgazdaságot 
29:52 - A lengyel csoda a magyar csoda is lehetett volna az agrár területeken? 
32:00 - Mit csinált rosszul a Fidesz? 
33:38 - Hiba volt a földalapú támogatásokat elfogadni? 
36:38 - Esztelen gépesítés 
39:45 - Lázár "gazda" és a nemzeti vagyon 
46:17 - Mikor lett elege a rezsimből? 
51:25 - Köszönjük, hogy megtekintette videónkat! Ne felejtsen el feliratkozni!

MI TÖRTÉNT A PÉNZSZÁLLÍTÓKKAL? | REPEDÉSEK A RENDŐRSÉGEN ÉS A KÖZÉLETBEN

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2026.04.01.



A TEK közel egy hónapja lecsapott az Ukrán Állami Takarékpénztár két pénzszállító furgonjára, kitoloncolta a bank alkalmazottait, miközben megtartotta a szállított pénzeszközöket. A képregénybe illő történetről Horváth Lorántot, az Oscsadbankot képviselő ügyvédet kérdeztük.

Emellett megszólal Bartha Károly volt rendőr, aki szerint a NER alatt a statisztikák hamisításától a migrációs narratívát erősítő letartóztatásokig számos ponton beleszólt a politika a rendőri munkába.

A műsorban megszólal Fehérvári Gábor Alfréd, a köztévén futó Szerencseszombat műsorvezetője is, aki nyilvánosan bírálta Vitályos Esztert.

Az adás végén Török András művelődéstörténésszel és Szegő Jánossal, a Magvető kiadó szerkesztőjével emlékezünk meg a héten elhunyt Nádasdy Ádám költő, műfordító, tanár, nyelvész és korszakos gondolkodó munkásságáról.

MENNYIT ÁRT A FIDESZNEK GUNDALF?

INNEN ÉS TÚL PODCAST
Műsorvezetők: DULL SZABOLCS, SERES SAMU
2026.04.01.



Mennyit árt a Fidesznek Gundalf?

ÁRULÓNAK NEVEZETT PINTÉR SÁNDOR? NEM BIZTOS, HOGY TUDJA, AZ ÁLLOMÁNY MIT GONDOL - SZABÓ BENCE

TELEX / 2026
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.04.01.



Hogyan élte meg, hogy Orbán Viktor baleknek nevezte? Hogyan haladt az eljárás ellene és a munkahelyi leszerelése az elmúlt napokban? Melyek voltak a legérdekesebb részek számára a 444 Gundalf-interjújában? A Tisza elleni műveletről borító Szabó Bence élőben beszél az elmúlt napok fejleményeiről.

00:00 Visszaszámláló 
05:07 Hogyan élte meg az elmúlt napokat, milyen volt a leszerelése? 
14:41 Az elmúlt napokban kiálló korábbi rendőrről és titkosszolgáról 
17:37 Az AH videója Gundalf kihallgatásáról 
25:47 Mit gondol Gundalf 444-es interjújáról? 
31:07 Hogyan viszonyul Orbán belekozásához? 
33:38 Pintér Sándor árulózása és a kormánytagok reakciói 
36:00 Hajdú Péter, mint régi ismerőse 
37:49 Jövőbeni kilátások 
40:48 Mi lesz a számára összegyűlt 280 millió forint sorsa?

INFORMÁCIÓS PINGPONG ÉS POLITIKAI MEGRENDELÉSEK – AMIKOR A SEMMI VALAMIZÁLÁSA FOLYIK | TELKES ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.04.01.



A Reggeli személy 2026 április 1-i adásában Para-Kovács Imre vendége Telkes András, nemzetbiztonsági szakértő volt.

„MOST HALLOTTAM ELŐSZÖR BEREGSZÁSZI ZSOLT ESETÉRŐL” – A MÁV VEZÉRE VOLT A DELLA VENDÉGE

DELLA / 24.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2026.03.31.



Ha jogsértés történt, akkor lennie kell konzekvenciának, és lesz is – mondja Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezére a Dellában. Hogy kire utalt ezzel? Az Orbán Viktor kampányrendezvényein kétes helyzetekben feltűnt közlekedési minisztériumi biztosra, Beregszászi Zsoltra.

HADHÁZY ÁKOS: MIT REJT HATVANPUSZTA? - BELSŐ FELVÉTELEK , AMIKET LÁTNI KELL

HADHÁZY ÁKOS VIDEÓ
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2026.04.01.



Addig is, amíg Hatvanpuszta nem lesz szabadon látogatható múzeum, ígéretemhez híven kiteszek még néhány belső képet, videót Pusztaverszájról.A képek, videók többsége az építkezés alatt készült.Azoknak, akik még nem tudták eldönteni, hogy igazat mondott-e Orbán, amikor „mezőgazdasági üzemről” beszélt, talán most majd sikerül. Azoknak pedig, akik már tudják, talán jó lesz emlékeztetőül. Végtelenül komolyan gondolom: mindaddig nem nézhet a magyar nép tükörbe, amíg ez az összeomlott korrupciós emlékmű az Orbán család tulajdona marad.Néhány fénypont „édesapám félkész mezőgazdasági üzeméből”:• már 2021-ben antik bútorokat hordtak a hatalmas teremgarázsba (a bútorok többsége még most sincs a helyén. Az ott dolgozók szerint folyamatosan hordják őket a birtokra, egyelőre az északkeleti szárny kiszolgáló helyiségeiben pakolják le őket)• egy igazi téesz-irodából nem hiányozhat az intarziás parketta, az előszobában és a konyhában pedig a márványpadló• minden szobában egyedi cserépkályha (a legszebbről sajnos csak láttam, de nem kaptam képet) • Anikó asszonynak saját konyhája van, 2,5 milliós tűzhellyel és egyedi festett hollóházi csempékkel (természetesen a 13 másik apartmannak is van saját konyhája, igaz, azok egyszerűbbek, mint ahogyan a videókon is látszik. Ezeken felül pedig van egy vendéglői méretű nagykonyha, amihez külön bejáratú szolgálati lakást építettek a séfnek...)• a téesz-központ mosdói csak márványpadlósak lehetnek, a fürdőkádaknak meg milliókba kell kerülniük, hiszen különben megszólnák a ház elejét, ugye• de a személyes kedvencem egy apró részlet: a különleges, archaizáló tekerős lámpakapcsolók darabonként több tízezer forintért.

35 MILLIÁRD FORINTOT TOLT AZ ÁLLAM TIBORCZÉK TŐKEALAPJÁBA

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.04.01.


35 milliárd forint állami forrást kapott egy magántőkealap, amelyet a Tiborcz István tulajdonában lévő Gránit Alapkezelő kezel, az állami forrásokat odaítélő testületben pedig ott ült a Gránit Alapkezelő korábbi vezérigazgatója is – többek között ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Transparency International perelt ki. A TI Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit a 24.hu-n megjelent cikkében írja le, mire jutottak a kiperelt adatokból.

A TI arra volt kíváncsi, hogy kiknek jutott befektetés az állam Baross Gábor Tőkeprogramjának utolsó pár ütemében, erről ugyanis nyilvánosan semmit nem közöltek maguktól a döntéshozók. A tőkeprogramot az állami befektetéseket koordináló Nemzeti Tőkeholding hirdette meg 600 milliárd forint keretösszeggel 2023-ban, aminek első, 164 milliárd forintos programjából is kapott 60 milliárdot a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit (akkori nevén még Diófa) és az Equilor Alapkezelő pár alapja. Később aztán a Baross Gábor Tőkeprogramban még két alprogramot hirdettek 200 milliárd forintból Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő néven. Ennek a lebonyolításáért az állami Magyar Fejlesztési Bank MFB-Invest Zrt. nevű leányvállalata felelt, amely viszont akkor sem közölt semmit arról, hogy kik kapták az állami pénzeket a programban, amikor a TI közérdekű adatigénylést adott be, így a civil szervezet pert indított, amit meg is nyert.

Az így megszerzett adatokból kiderült, hogy a Zöld Alapok program részeként 35 milliárd forint befektetést kapott 2025-ben az Andezit Magántőkealap, amelyet a Gránit Alapkezelő kezel.

A program részeként az állam a tőke 70 százalékát adja, 30 százalékkal be kellett szálljon egy magánbefektető is, amely a TI szerint a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. volt. Ez az újabb befektetés is erősíti azt, amit a Transparency már korábban is megírt egy tanulmányában, hogy a Gránit Alapkezelő az MFB csoport magántőkealapokba történő befektetéseinek legnagyobb nyertese, amely 2024 decemberéig az MFB által kiosztott 740 milliárd forintból 146 milliárd forintot kapott.

Az adatokból az is kiderült, hogy az állami pénz odaítéléséről az MFB igazgatóságának tagjaként többek között Benczédi Balázs döntött, aki 2023. februárig a Gránit Alapkezelőt, pontosabban akkori nevén még Diófa Alapkezelőt vezette vezérigazgatóként. Mindez Zeisler Judit szerint arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg nincs érvényben olyan szabályozás, amely korlátozná az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt a gyakorlatot, hogy a privát szfé
rában történő munkavállalás után valaki azon nyomban a közszférában is vezető tisztséget tölt be.


AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KEZD KIJÖNNI A SODRÁBÓL, MIKÖZBEN HARMADSZOR VÉDI BE A KÖZMÉDIA NYÍLT PROPAGANDÁJÁT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2026.04.01.


Az ügy február végén kezdődött, amikor a Tisza Párt kifogásolta, hogy a közmédia Facebook-oldala kiegyensúlyozatlanul és elfogultan számolt be az aláírásgyűjtésekről, túlnyomó többségében a Fidesz eseményeiről posztolt, ezért a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítsa meg a jogsértést, és szabjon ki bírságot.

Aki ránéz a közmédia Facebookjára, láthatja, hogy ott valóban szemérmetlen, teljesen nyílt fideszes agitálás folyik. Ez annyira nyilvánvaló, hogy a közmédia nem is ezt vitatja, inkább azzal takarózik, hogy a Facebookja nem médiaszolgáltatás.

Az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató azzal védekezett, hogy a Facebook-oldal „médiaszolgáltatónak nem minősülő közösségi média”, amely hírszerkesztést nem végez, csak más weboldalak és médiumok tartalmaihoz biztosít hozzáférést.

A kérdésben dönteni hivatott fórumok mind erős kormánypárti befolyás alatt állnak, az NVB el is fogadta ezt az érvelést. A Kúria azonban ellentartott, legalább egy kicsit: első körben megállapította a „kirívó aránytalanságot”, és eltiltotta a közmédiát a további jogsértéstől. Bírságot ugyanakkor nem szabott ki, arra hivatkozva, hogy a közmédia Facebook-oldalainak megítélésére még nincs kialakult joggyakorlat, és az oldal nem minősül klasszikus sajtóterméknek.

Az MTVA ezután az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely március 13-án megsemmisítette a Kúria döntését. A Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak szerintük, így a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményeket, például a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elvét ott nem kell betartani.

A Kúria másodszor is megvizsgálta az ügyet, az Ab újra visszadobta. És most már a harmadik kör is lement ugyanígy...

ITT OLVASHATÓ 

SZIJJÁRTÓ PÉTER RÉGI BARÁTJÁNAK MILLIÁRDOS ÜZLETET HOZOTT A DEBRECENI AKKUMULÁTORGYÁR

DIREKT36
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2026.04.01.


„Mi ünneplünk, ők súlyosan irigykednek” – ezzel a szöveggel tett ki videós bejegyzést a közösségi oldalára Szijjártó Péter 2022. szeptember 5-én. A videó Debrecenben készült, ahol a külügyminiszter egy gigantikus beruházást jelentett be. Szijjártó az éles kiszólást azoknak szánta, akik korábban bírálták a kormány „keleti nyitás” néven ismertté vált gazdasági stratégiáját.

A bejelentett beruházás a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű cég debreceni akkumulátorgyára volt, amely az Orbán-kormány egyik presztízsprojektje lett, és láthatóan Szijjártó személyesen is a szívén viselte. A miniszter hosszan sorolta a projekt számait, és kiemelte, hogy két és fél éven át tárgyaltak azért, hogy az ázsiai cég Debrecen mellett döntsön.

Szijjártó a beszédében a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásnak nevezte a gyárépítést, amely szerinte segít Magyarországnak, hogy erősebben jöjjön ki a válságból, mint ahogyan belekerült. A CATL-építkezést az állam kiemelt beruházásnak minősítette, és a 3000 milliárdos projektből közel 88 milliárd forintot vállalt át.

A Direkt36 birtokába került dokumentumok alapján ez az óriási, államilag bőkezűen támogatott látványprojekt milliárdos üzletet hozott Szijjártó Péter régi barátja, Benkő Szilárd cége számára. A Verbau Kft. közel 7 milliárd forint értékben szerződött le a gyárhoz kapcsolódó építőipari munkálatokra. A munkavégzés helye egy olyan Debrecen melletti terület volt, amelyet a CATL egy a magyar állam közvetett tulajdonában álló cégtől bérelt ki.

A Direkt36 korábban több cikkben is foglalkozott Benkő Szilárddal és az ő külügyhöz, illetve Szijjártó Péterhez fűződő kapcsolatával. Bemutattuk, hogy a 2015-ig Szijjártó egyik legközelebbi munkatársaként dolgozó, és vele együtt futsalozó Benkő 2018-ban az utcáról, egy plakátrongáló csapat tagjaként segítette a Fidesz választási kampányát.

Feltártuk azt is, hogy Benkő Szilárd egyik cége 2020-ban közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményétől. Ebben az évben készült az a fotó is, amelyen a férfi a külügyminiszterrel együtt utazott a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén.

Benkő 2022-ben, azután vásárolta meg a Verbaut, hogy az elnyert egy milliárdos állami támogatással épülő, kecskeméti gyárépítési megbízást. Arról is írtunk, hogy a cég rész vett a szintén állami milliárdokkal támogatott debreceni BMW-gyár építésében is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a beruházó cégek mindig maguk döntik el, hogy kikkel építtetik meg a gyáraikat...

EGÉSZ EURÓPA FORRONG A SZIJJÁRTÓ-BOTRÁNY MIATT

KLIKKTV / VISSZASZÁMLÁLÁS
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.04.01.



Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Lavrov, Oroszország, Európai Unió, kémkedési botrány, Panyi Szabolcs – ezek a kulcsszavak most egy olyan ügyben találkoznak, amely már nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában komoly visszhangot váltott ki.

A videóban egy robbanásközeli politikai botrányt elemzünk: vajon tényleg információk szivároghattak ki az Európai Unióból Oroszország felé? És ha igen, mit jelent ez Magyarország helyzetére, biztonságára és nemzetközi megítélésére nézve?

A beszélgetés során szakértők részletesen kifejtik, hogy miért különösen súlyos ez az ügy: nem pusztán diplomáciai kapcsolatokról van szó, hanem bizalomról, szövetségi rendszerekről és arról, hogy Magyarország milyen szerepet játszik az EU-n belül.

👉 Tényleg elszigetelődik Magyarország? 👉 Valóban bizalmi válság alakult ki Brüsszelben? 👉 Kinek az érdekeit szolgálja ez a politika?

A videó kitér arra is, hogy a kormány hogyan reagált: ahelyett, hogy a vádakat cáfolta volna, egy újságíró ellen indult eljárás. Ez újabb kérdéseket vet fel a sajtószabadság, az átláthatóság és a politikai kommunikáció működéséről.

Ez az ügy túlmutat a napi politikán: egy olyan rendszer működését mutatja meg, amelyben a nemzetközi kapcsolatok, a hatalom és az információk kezelése kulcsszerepet játszik.

DŐL A DOMINÓ. LAVROV ZSEBRE VÁGTA SZIJJÁRTÓT. GUNDALF KITÁLALT. A FIDESZNEK DOLGOZIK A SZOLGÁLAT?

NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.03.31.



Ez a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb hete? Ebben a videóban pontról pontra végigvesszük a 2026-os kampányt alapjaiban felforgató legfrissebb eseményeket. Hogyan vezetett meg egy 19 éves informatikus egy egész titkosszolgálatot? Tényleg a Fidesznek dolgozik az Alkotmányvédelmi Hivatal? Ki lesz a következő, aki megszólal, és mit jelent ez a 2026-os választásokra nézve?


BESZÁMOLÓ AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATALRÓL

VICCORSZÁG
Szerző: TÓTH BÁLINT
2026.03.31.



Beszámoló az Alkotmányvédelmi Hivatalról...

GUNDALF FELVESZI A KESZTYŰT, SZIJJÁRTÓ LEBUKOTT - NEWSCAST

HVG PODCAST
Szerző: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.04.01.



Állítása szerint megvezette az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Igen, egy 19 éves srác. Szijjártó Péter közben Lavrovval egyeztetett és ígérte segítségét. Ez a HVG reggeli hírműsora.

„KI AKARJÁK VINNI MAGYARORSZÁGOT AZ EU BÓL” – MAGYAR PÉTER DRÁMAI FIGYELMEZTETÉSE

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.03.31.



Magyar Péter szerint súlyos kijelentés hangzott el: Magyarországot az Európai Unión kívül kell tartani. 

A TISZA Párt elnöke szerint ez elfogadhatatlan, és figyelmeztetett: az ország jövője a tét. 

👉 „13 nap, és hazatérünk Európába.”

LAVROVI REFLEXEK – SZIJJÁRTÓNAK MENNIE KELL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.03.31.


A ma napvilágra került orosz-magyar külügyminiszteri balalajka nem csak a tartalom miatt rémisztő. Bár az se semmi: világosan látszik, hogy a magyar külügyminiszter nem a magyar nemzeti érdeket képviselte. Hanem az oroszt. Utóbbiaktól kért érveket még arra is, miként tüntesse fel magyar érdekként azt, ami nem az: orosz bankok levételét a szankciós listákról. Kádár óta nem láttuk a szervilis hazaárulás ilyen feltűnő megnyilvánulásait. Annak viszont, hogy a beszélgetéseket nyilvánosságra hozták, üzenetértéke is van. Az, hogy a jelenlegi magyar kormány iránt a bizalom utolsó morzsája is elfogyott az Európai Unióban. Az ellenség csapatába sorolják, s újrázása esetén a magyar uniós tagság a tét. Dühös publicisztika.


Még mindig nem térünk magunkhoz: ez talán a legegyértelműbb hazaárulás, mióta Kádár János orosz szuronyok segítségével foglalta el helytartói székét. Az orosz tartótisztek maradtak, az eszközök finomodtak, de – ne féljünk a nagy szavaktól – most ugyanúgy a magyar nemzet hosszútávú jövője a tét, mint 1956-1957-ben. A rossz hír az, hogy most nem mutogathatunk a csúnya kommunistákra: a magyar kormány saját elhatározásból navigálta magát az európai közmegvetést kiváltó muszkavezető szerepébe. A jó hír meg az, hogy még félreránthatjuk a kormányt az EU-n kívüli lét szakadékába vezető úton.

Fülsiketítő a médiazaj, mégis muszáj reflektorunkat az oknyomozó európai újságokból álló konzorcium által megszerzett és hitelesített orosz-magyar külügyminiszteri kommunikációra irányítani. A kedd reggel megjelent cikk Szergej Lavrov és Szijjártó Péter közötti beszélgetések leiratát, illetve egy hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az írás szerint a magyar külügyminiszter az elmúlt években többször is a Kreml érdekeiben járt el az Európai Unió ülésein és tanácskozásain. Erőfeszítéseket tett például azért, hogy a szankcionált orosz személyek és szervezetek lekerüljenek az uniós szankciós listáról. A kapcsolat szorosságát jelzi, hogy 2024. augusztus 30-án alig egy órája szállt le Budapesten a magyar külügyminiszter Szentpétervárról érkező gépe, máris hívta őt Lavrov, hogy egy orosz oligarcha, Aliser Uszmanov nővére uniós szankciós listáról való levételét kérje. Pontosabb lenne az „utasít” ige használata, hiszen, Lavrov jól érzékelhetően megsuhogtatta a verbális kancsukát: „Nézze, Aliser kérésére hívom, és ő csak arra kért, hogy emlékeztessem Önt, hogy tett valamit a nővére ügyében” – mondta Lavrov. Mire a megalázóan készséges Szijjártó Péter máris sorolta, hogy fognak a szlovákokokkal közösen eljárni az ügyben – Uszmanov nővére pedig végül lekerült a szankciós listáról. Őszintén reméljük, hogy a derék orosz oligarchának nincsen aranyhörcsöge, mert a lihegően szolgálatkész magyar külügyminiszter őt is levetette volna a szankciós listáról.

Más alkalommal Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácskozásán elhangzottakról számolt be az ő jó barátjának. A közismerten tengeri nagyhatalom Magyarorország tárcavezetője Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel is szorosan egyeztetett a szankciókról. Az ideiglenesen hazánkban tartózkodó külügyér jelentette, hogy mi mindent tesznek meg a hamis zászló alatt közlekedő orosz tankerflotta elleni szankciók megtorpedózásáért. Máskor pedig a külügyminiszter felajánlotta Szorokinnak, hogy eltávolítja a listáról az EU által büntetésre javasolt orosz bankokat. Szijjártó még arra is megkérte a miniszterhelyettest, hogy adjon neki érveket arra vonatkozóan, miért állna ez Magyarország érdekében. Szegények ugyanis meg kellene érvelnie a mind zabosabb uniós külügyminisztereknek az újabb érthetetlen lépést…

Helyben vagyunk: élőben követhetjük a rendszer utolsó ideológiai pillérének leomlását. Azt már régóta tudjuk, hogy a „polgári Magyarország” pusztán politikai termék volt, a minden társadalmi alrendszert maga alá gyűrő centralizált pártállam képtelen elviselni az autonóm polgárt és az autonóm intézményt. A népszavazással és folyamatos ideológiai öblögetéssel megtámogatott gyermekvédelemről a kegyelmi botrány és a Szőlő utca óta pontosan tudjuk, valójában hangyabokányit sem számít. Az elvben a határontúli magyarokért minden körülmények között kiálló kormánypolitika gondolkodás nélkül a busz alá löki a kisebbségi magyar közösségeket is, ha a szlovák vagy román nacionalistákkal való összebútorozásról van szó. És most a szemünk előtt lepleződik le a nagy orbáni függetlenségi háború végtelen hamissága. Szuverenitás Szijjártó-módra: az a magyar érdek, amit Szergej Lavrov mond neki.

Csakhogy ez a politika valódi magyar érdeket, hazánk uniós tagságát veszélyezteti.

Szijjártó Péter balalajkázásának nyilvánosságra hozatala nyilvánvalóan elképzelhetetlen lenne a legmagasabb európai döntéshozói körök jóváhagyása nélkül – valakiknek rá kellett bólintani a lehallgatott telefonbeszélgetések kiszivárogtatására. Az ezen való töprengés azonban elviszi a fókuszt: az őszödi beszéd hangfelvételének kikerülési körülményei is másodlagosak voltak a történelmi szónoklat tartalmához képest. Üvölthetünk elhagyatottságról, az áruló Nyugatról, de a magyar miniszterelnök és külügyminiszter kizárólag magának köszönheti, hogy az egész világ megismerte többkulacsos játékukat. Legalább egy évtizede zajlik plakátkampányokkal, Brüsszel-, német-, holland-, finn-, svédellenes stb. hisztériákkal, „bot a küllők között”-stratégiával, a magyar nemzeti érdekkel köszönőviszonyban sem lévő vétókkal a saját szövetségi rendszerünkkel szembeni erőpolitika. Csak hát valódi erő nélkül: hol van például a híres magyar modell uniós források nélkül? Gazdasági növekedésünk szabad szemmel észrevehetetlen, ennek nagyszerűségét pedig még egy Nagy Mártonhoz hasonló közgazdasági zseni sem tudja velünk elhitetni.

A most kiszivárogatott beszélgetésekben nem pusztán az orosz érdekek feltétlen szolgálata megrendítő, de az üzenet is. Európai partnereink egyértelműen jelezték: a jelenlegi magyar vezetés számukra már nem az uniós csapat tagja, az ellenséggel focizik, s ezért nemhogy az öltözőben, de a lelátón sem szívnak vele szívesen egy levegőt...

„MINDIG A RENDELKEZÉSEDRE ÁLLOK” – MÁR HANGFELVÉTELEN IS HALLHATÓ, SZIJJÁRTÓ HOGYAN ÍGÉRT SEGÍTSÉGET LAVROVNAK

444.HU
Szerző: BENICS MÁRK
2026.03.31.



A Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter rendszeresen informális csatornákon keresztül egyeztetett az orosz külügyminiszterrel és más tisztviselőkkel, és nemcsak politikai támogatást ígért, hanem konkrét lépéseket is tett az EU szankciós politikájának befolyásolására – derül ki a VSquare, a FRONTSTORY, a Delfi Estonia, az Insider és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ közös oknyomozásából, ami a két miniszter közötti beszélgetések leiratait is tartalmazza.

Az egyik ilyen telefonbeszélgetés 2024. augusztus 30-án volt, egy órával azután, hogy Szijjártó hazaért Szentpétervárról. Lavrov elmondta, hogy Szijjártót az orosz médiában mindenhol idézik a látogatása után.

- „Mondtam valami rosszat?” – kérdezett vissza Szijjártó.

- „Nem, nem, nem. Csak azt mondták, hogy pragmatikusan harcolsz az országod érdekeiért.”

Lavrov hívásának oka azonban egy kérés volt: az orosz oligarcha, Aliser Uszmanov azt szerette volna, ha testvérét, Gulbahor Iszmailovát levennék az EU szankciós listájáról, és Szijjártó megígérte, hogy segít. Uszmanov egy orosz–üzbég üzletember, akit Putyin egyik kedvenceként tartanak számon, és akinek „különösen szoros kapcsolatai” vannak az orosz elnökkel.

- „Nézd, Aliser kérésére telefonálok, és csak emlékeztetni akart, hogy te foglalkozol a testvére ügyével” – mondta Lavrov.

- „Igen, abszolút” – válaszolta Szijjártó. „A helyzet a következő: a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Jövő héten benyújtjuk, és mivel új felülvizsgálati időszak kezdődik, napirendre kerül, és mindent megteszünk, hogy lekerüljön.”

Lavrov elégedett volt, és kifejezte háláját Szijjártó „támogatásáért és az egyenlőségért folytatott küzdelméért minden területen”. A beszélgetés nem állt meg a kérésnél: a két külügyminiszter az EU-t is bírálja, különösen az Ukrajnát támogató álláspont miatt. Lavrov Josep Borrellt „legnagyobb csalódásának” nevezi, Szijjártó pedig „európai Bidenként” írja le. A beszélgetés végén Szijjártó egy kifejezetten baráti, alárendelt hangnemet üt meg: „Mindig a rendelkezésedre állok.” A cikk szerint hét hónappal később Iszmailovát levették az EU szankciós listájáról. (A magyar és a szlovák kormány valóban sok követ megmozgatott Iszmailova érdekében.)

Ráadásul nem ez volt az egyetlen eset, amikor Magyarország a Kreml érdekeit képviselte Brüsszelben. Egy másik kiszivárgott beszélgetésben Szijjártó az orosz energiaügyi miniszterhelyettesnek, Pavel Szorokinnak számolt be arról, hogy igyekszik „visszavonni” az EU egyik kulcsfontosságú szankciós csomagját, ami az orosz árnyékflottát célozta. Egy beszélgetés során Szijjártó még azt is felajánlotta, hogy eltávolít bizonyos orosz bankokat a szankciós listáról, és megkérte az orosz felet, hogy adjanak érveket ehhez.

 "Ha tudnak segíteni… nagyon hálás lennék”

– mondta. Szijjártó azt is elmagyarázta Szorokinnak, hogy Magyarország és Szlovákia elhalasztotta az EU 18. szankciós csomagjáról szóló szavazást addig, amíg az EU nem tesz kivételt számukra, és nem engedi továbbra is az orosz gáz és olaj vásárlását. „Mindent megteszek, hogy visszavonják” – mondta Szijjártó. „Már 72 [entitást] eltávolítottam a listáról… próbálom folytatni.” Hozzátette:

„Ha meg tudják mutatni a Magyarországra gyakorolt közvetlen negatív hatásokat… az teljesen más lehetőséget adna nekem.”...

SZÉKY JÁNOS: KAPÁLÓZNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2026.03.27.


Összecsapnak a hullámok az Orbán-maffia feje fölött.


Érthető, hogy bármi áron és bármilyen eszközzel fenn akar maradni. Csak három a lapzártakor hozzáférhető anyagok közül: a Wa­shing­ton Post megírja, hogy Szijjártó külminiszter az EU-tanácskozások szünetében élőben tájékoztatja Lavrovot az eseményekről. A Direkt36 megírja, hogy egy operatív eszközökkel dolgozó, azonosíthatatlan csapat – amivel az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a jelek szerint harmonikusan együttműködik – hogyan kívánta már tavaly bedönteni a Tisza informatikai rendszerét; amúgy részleges sikerrel jártak. („Figyelj, amikor ez a kártyavár összeomlik, nem szeretnél a romjai alatt maradni” – intette a beszervezni kívánt fiatalembert a titkos szervezet „Henry” nevet használó ágense.) A Financial Times négyrészes cikksorozatot közöl Orbán államának ha­ta­lomgyarapító disznóságairól és trópusi diktatúrákat idéző, groteszk arányú korrupciójáról.

Amiről még nem láttam nyilvános tudósítást a médiában, de lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé: biztos jelek mutatnak arra, hogy a tágabb Orbán-hálózatnak azok a cégei, melyeknek üzleti tevékenysége eddig kimerült a magyar adófizetői pénzek eltérítésében (uniós pénzek régóta nincsenek), méretre szabott tenderek elnyerésében és szintén méretre szabott jogszabályok kihasználásában, felkészülnek arra az eshetőségre is, hogy piaci viszonyok között, úgynevezett versenyben kell forgatniuk rabolt tőkéjüket és próbára tenniük közpénzen megvásárolt képességeiket. Egyszerűbben: már ők is készülnek az olyan világra, ahol az állam nem közvetlenül és elsőrendűen az ő gazdagodásukat szolgálja. Még egyszerűbben: számolnak a kormányváltás lehetőségével.

Valami biztosan megváltozik április 12-én.

Az ellencsapás nem maradt el. A várszínházi médiasereg, élén a közösségi médiában módfelett aktív Kocsis Máté frakcióvezetővel, kereken hazaárulásnak minősítette azt, amit úgy értelmezett, hogy Panyi Szabolcs „egy külföldi titkosszolgálatnak” továbbította Szijjártó Péter telefonszámát, ezt a szupertitkos adatot. Ezt viszont Orbán Viktor úgy értelmezte, hogy itt lehallgatnak egy kormánytagot, egy kormánytag lehallgatása súlyos támadás Magyarország ellen, ezért „utasította az igazságügyi minisztert, hogy a Szijjártó Péter lehallgatásával kapcsolatos információkat haladéktalanul vizsgálja ki”. Ebből nem derül ki, mi a jó égre adott utasítást, az igazságügyi miniszternek ugyanis nincs önálló büntetőeljárási nyomozati jogköre, és nem tudja „kivizsgálni”, se haladéktalanul, se haladékkal, hogy ki hallgatott le kicsodát, továbbá nem ő irányítja a nemzetbiztonsági szolgálatok operatív tevékenységét, ez ugyanis más tárcához tartozik. Amihez jogköre van, az a lehallgatás engedélyezése. Ahogy a Varga Judit nevű korábbi igazságügyi miniszter engedélyezte volna Panyi Szabolcs lehallgatását a Pegasus kémszoftverrel, ha nem passzolta volna le a Völner nevű államtitkárnak, akinek megbízhatóságát és tisztességét jól mutatja, hogy kisvártatva a Schadl-botrányba (emlékeznek, ugye: végrehajtói maffia) bukott bele. Egyébként ha már hazaárulás: a Btk. állam elleni bűncselekményekről szóló fejezetében található a 261/A paragrafus is, az Európai Unió intézményei elleni kémkedésről („az Európai Unión kívüli harmadik állam részére”). Nem mintha ezeket a paragrafusokat a mostani uralmi elit bármikor túlságosan komolyan vette volna...

A "SZAVAZAT ÁRA" SEGÍTI AZ ORBÁN-RENDSZER LEVÁLTÁSÁT?

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.31.



Ebben a videóban a „Szavazat ára” című dokumentumfilmről beszélek, amely az elmúlt napokban rengeteg magyar választóhoz jutott el, és a szavazatvásárlás rendszerét mutatja be Magyarországon. Elmondom, miért fontos és hasznos ez a film, és azt is, hogy szerintem miért problémásak a film végkövetkeztetései és az utóélete a 2026-os választások előtti hetekben. Beszélek arról, hogyan működik a szavazatvásárlás, milyen módszerekkel befolyásolják a választókat, mennyire torzíthatja ez a választási eredményeket, és arról is, hogy a gyakorlatban mennyire lehet ezt megakadályozni. Saját józsefvárosi tapasztalataimról is beszélek, arról, hogyan próbáltuk megakadályozni a szavazatvásárlást korábbi választásokon, és mi változott azóta.

A videó másik fontos része arról szól, hogy a választások előtti utolsó hetekben mi a hasznos politikai cselekvés: a szavazatvásárlás megakadályozása, vagy inkább új szavazók elérése, aktivizálás, kopogtatás, telefonálás, kampány. Arról beszélek, hogy egy választást nem feltétlenül azzal lehet megnyerni, hogy megpróbáljuk megakadályozni az ellenfél szavazatait, hanem azzal, hogy minél több saját szavazót viszünk el szavazni.

Szó lesz a Tisza Pártról, a 2026-os választásról, a kampánystratégiáról, az aktivizmusról, és arról, hogy szerintem most mire érdemes koncentrálni annak, aki változást akar Magyarországon.


2026. március 31., kedd

NÁDASDY ÁDÁM: MAGYARORSZÁGON SOKAN IGÉNYLIK A FEUDÁLIS VISZONYOKAT

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.06.07.



Keserűséggel tölt el, de tény: a magyarországi magyarság jelentős része támogatja a centralizáló hatalmat -- mondta Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító a Kultúrtájban. 

A műsorban arról is szó volt, hogy 
- Különleges, és valóban a világ egyik legnehezebben megtanulható nyelve-e a magyar? 
- Mikor mondjuk, hogy „bunkók”, és mikor, hogy „bunkóak”? 
- Miért kínos ma külföldön magyarnak lenni? 
- Miért nem fordították újra Shakespeare-t a Rákosi-korban? 
- Érték-e valaha atrocitások a melegsége miatt? 
- Veszélyt jelenthet-e a mesterséges intelligencia a műfordításra? 
- Hogy lehet, hogy valamit Hegyeshalomnál még éreznek az emberek, Nickelsdorfban pedig nem?

NÁDASDY ÁDÁM: NEVEZD ÁSÓNAK - LONDONI LEVÉL 21.

NÉPSZAVA
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2023.01.14.


Mai levelemet Londonból, de nem csak Londonról írom. Innen sokszor élesebb fényben látszik Magyarország és a környező táj élete, sorsa, mint amikor benne ülünk a közepében. Bár azt írtam nemrég gúnyosan, hogy az angolok kezdenek Orwelltől tanulni – nos, ha kezdenek is, még nagyon messze vannak attól, hogy úgy valósítsák meg a kiváló író rémlátomásait, ahogy azt Kelet-Európában már többször tapasztalhattuk (és, Isten ne adja, talán újra megtapasztalhatjuk).


Alighanem maga az angol nyelv is visszatartja őket. Például nincs olyan szó, hogy „hazánk”, tehát nem lehet olyat mondani, hogy hazánk időjárása, vagy hazánkban az életszínvonal csökken.

(Olyat meg pláne nem, hogy emelkedik, mert ha emelkedik is, itt ízetlen kormánypropagandának számítana ilyesmit hangoztatni: ez a dolgok természetes rendje. Azt se mondják be a rádióban, hogy learatták a búzát.) Van valami tárgyilagos szárazság az angol fogalmazásmódban, „matter of fact”, azaz tényszerűség. Úgy is szokták mondani: „call a spade a spade” (nevezd az ásót ásónak) – a magyar akadémiai nagyszótár a szép, de kissé régies-biblikus „nevezzük nevén a gyereket” fordítást adja. Amíg volt telefonközpont, ha bejött egy hívás, amit R-beszélgetésként kért a hívó (azaz hogy én, a hívott fél fizessem), a kisasszony azt kérdezte: „Are you willing to pay?” (Hajlandó fizetni?), nem azt, hogy vállalja-e a költségeket vagy ilyesmit. (Szatócsok népe, ugye.) Az I. világháborúról szóló kitűnő könyvét A. J. P. Taylor történész e szavakkal zárja: „it was a good war” (jó háború volt). Ki merne mifelénk ilyet leírni?

A politikában is az egyenes beszédet szeretik. Ha a parlament be akar vezetni valamit, azt kérdezi mindenki: mennyibe fog ez kerülni az adófizetőnek?

Olyat nem mondanak, hogy valamire ad az állam, vagy hogy állami pénzből épült – állam nincsen, csak adófizetők vannak. Ez persze Magyarországon is így van, de a mindenkori kormány szereti azt a látszatot fenntartani, mintha ő „adná” a pénzt, holott ő csak postás vagy gondnok, aki az adófizetők pénzét továbbítja és elosztja. Itt minden intézkedést, törvényt ahhoz a párthoz kapcsolnak, amelyik éppen kormányoz, tehát úgy fogalmaznak: a konzervatívok bevezették…, a Munkáspárt ragaszkodott hozzá…, a konzervatívok a felelősek…, a Munkáspárt érdeme… stb.

Magyarországon mintha tabu volna a Fideszt emlegetni – holott ők kormányoznak most már sok éve, tehát övék a dicséret (ha jól tették), és övék a kárhoztatás (ha rosszul).

Még olyan emberek is, akik bírálni kívánják a Fideszt, így fogalmaznak: „kapok hideget-meleget az állami sajtó részéről” (értsd: a Fidesz-sajtó részéről); „a 2010-es kormányváltáskor félresöpörték” (értsd: a Fidesz félresöpörte); „a hatalom hogyan szakítja ketté az országot” (értsd: a Fidesz hogyan szakítja); és szeretik a Fidesz helyett a NER szócskát használni. Vajon miért nem nevezik az ásót ásónak? Lehet, hogy ez a szemérmesség a kommunista időkből öröklődik, amikor a „kommunista” szót szinte senki sem használta, egyedül Kádár János kezdte így ünnepi beszédét: „Elvtársak, barátaim, kommunisták!” Egyébként nem lehetett olyat mondani (dicsérőleg sem!), hogy „a kommunisták megoldották”, vagy „megyénk felvirágzását a kommunistáknak köszönhetjük”. Inkább csak „a párt”, esetleg „a politika”.

Orwell szembeállítja az angol nyelv két hasonló, de lényegileg különböző szavát: „unjustice” és „untruth”. Az elsőt könnyebb magyarul visszaadni: igazságtalanság, jogtalan eljárás. A második nehezebb, szó szerint „igaztalanság”, de ez nem elég kifejező. Erősebb, ha „hazugságnak” fordítjuk, de ekkor veszít erejéből a párhuzam, a két „un-” fosztóképzős szerkezet, ami világossá teszi: e két nagy rossz két különböző dolognak a hiányából fakad. Némileg leegyszerűsítve: az unjustice azt jelenti, hogy nem úgy bánnak az emberekkel, ahogyan megérdemlik, nincs jog; az untruth pedig azt, hogy ezt nem lehet nyíltan kimondani. A magyar nyelv itt csapdát állít, mert mindkettőre azt szoktuk mondani: nincs igazság. Ha azt kiáltjuk: „Igazságot X. Y.-nak!”, ezen azt értjük, hogy a vele szembeni „unjustice” szűnjön meg, tehát működjön az igazságszolgáltatás (vegyük észre, hogy magyarul ebben is az „igazság” szerepel).

Orwellnek volt bátorsága hirdetni, hogy nem az igazságtalanság a legnagyobb rossz a világban, hanem a hazugság. Az 1984-ben ábrázolt negatív utópia szörnyűségét nem az unjustice, hanem az untruth adja.

Hadd hozzak egy példát a Londontól távoli, de Orwellhez közeli Moszkvából. Lavrentyij Berija a szovjet titkosszolgálat, az NKVD véreskezű főnöke volt 1938-tól 1953-ig (micsoda tizenöt év! hány kivégzés!). A Szovjet Nagylexikon, a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopedija 1950-ben több oldalon át dicsérte életét és tevékenységét, egész oldalas színes arcképe is volt. Sztálin halála után kevés hiányzott hozzá, hogy Berija legyen az utódja, de Hruscsovék összefogtak ellene, egy vezetőségi ülésen letartóztatták, és – egynapos tárgyalás után, ahol a védelemre sem kapott lehetőséget – lelőtték, mint egy kutyát. Tény, hogy Berija halála nem jogszerű körülmények között, nem az igazságszolgáltatás tiszta működése során következett be, márpedig mindenkit megillet a tisztességes jogi eljárás, tehát Berijával „unjustice”, igazságtalanság történt. Sajnos, van ilyen, mondaná Orwell, de a hajmeresztő az, ami ezután jött: az enciklopédia előfizetőit levélben felszólították (és ki mert volna nemet mondani?), hogy a Berijáról szóló lapokat ragasszák át a pótlólag kiküldött azonos méretű fedvényekkel, melyekben a cirill ábécé szerinti előző szócikk, a Bering-szoros szokatlanul részletes, fényképekkel gazdagított leírása volt. Mintha Berija sosem létezett volna. Ez veszélyesebb, mert ez „untruth”, hazugság.

Lehet, hogy a falleomlások éve óta nem csökkent az igazságtalanság Európa keleti fertályán. De hogy csökkent a hazugság, az biztos. Nem minden egyes ember szájában, hanem a mindnyájunk által naponta kimondott mondatok össz-hazugságértéke csökkent. Nem annyira, mint reméltem a rendszerváltáskor, nem csökkent brit színvonalra, de mégis. Meg lehet írni Trockij könyökét (ami ott maradt a fotón, miután őt kiretusálták), és Orbán tengerparti vacsoráját (akár ő fizette, akár mi, az adófizetők).

A hetvenes években tolmácsoltam egy táncművészeti konferencián, ahol számos országból balettmesterek gyűltek össze. Egy angol balerinát kellett kísérnem, a törékeny, idős Phyllis Bedellst, akinek nem sok fogalma volt a világpolitikáról, és édesen naiv kérdései voltak (például, hogy miért nem utazom gyakrabban, ha szeretem Angliát?). Egy fogadáson odalépett hozzánk egy hölgy, és németül bemutatkozott, hogy ő Berlinben balettmester. Én fordítottam. „Melyik Berlinben?”, kérdezte Phyllis. Én fordítottam. „A demokratikus Berlinben”, mondta a nő. Én fordítottam, rezzenéstelen arccal. „No jó", mondta Phyllis, "de az melyik: Kelet vagy Nyugat?” Én fordítottam, kezdett érdekelni, hogy meddig bírja a német nő azt az „untruth”-t, hogy Kelet-Berlin demokratikus volna. Szegény csak ismételte: „Im Demokratischen Berlin”. Én kegyetlenül fordítottam újra: „In the democratic Berlin”. Elismerem, kicsinyesség volt részemről, így kívántam bosszút állni a vasfüggönyön, a szovjet megszálláson, a kommunizmuson, a turkálós vámosokon. Végül megszántam őket, és kilépve tolmácsi szerepemből azt mondtam angolul: földrajzilag kelet. A német nő is értette, hálásan bólintott.

Ő ezt nem mondhatta ki, az NDK orwellizmus-szótárában Kelet-Berlint csak „Berlinnek” volt szabad nevezni, miközben Nyugat-Berlint kötelező volt Westberlinnek mondani.

A kommunizmus nem csak azért volt rossz, mert butaságot, igazságtalanságot és elnyomást hozott, hanem mert elvként, dogmatikailag tagadta (azaz régiesen fogalmazva: bűnnek tekintette), ha valaki ki akart szállni belőle, akár gondolatilag. Ez volt az orwelli, a megnyomorító. Amikor azt mondták az ország lerohanására, hogy felszabadulás, a Kádár-féle bábkormányra, hogy forradalmi. Azt a szót, hogy Kádár-korszak, nem lehetett nyilvánosan használni; de ugyanígy a Lázár-kormányt, amely Lázár Györggyel az élén sokáig kormányozta az országot – jól-rosszul, most mindegy –, nem volt szabad Lázár-kormánynak nevezni, mert ez is túl konkrét lett volna. Ez nem a Lázár-kormány volt, sugallta akkor a kommunikáció, hanem maga a szocialista Magyarország. Máig emlékszem, amikor a Heti Világgazdaság című lapban – 1987-ben, Lázár lemondása után – megjelent egy cikk: „A Lázár-kormány 12 éve”. Akkor jöttem rá: tényleg, ez volt a Lázár-kormány, és örültem, hogy ezt végre meg lehet nevezni.

Ez nagyon idegen az angoloktól. Mellébeszélni ők is tudnak, talán jobban is, mint mások; például ha valami rossz, arra azt mondják: „not so good” (nem olyan jó). Ezt lehet nem szeretni, köntörfalazásnak, finomkodásnak tartani, de nem hazugság, mint amikor valaki azt állítja, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket. „Minket”? Engem zavar – lehet, hogy azért, mert angol szakos vagyok? – ez a Magyarországon szokásos többesszám első személyű fogalmazás: „falvaink és városaink”, „búzát exportálunk”, „sportolóink sikerei”, „tönkretesznek minket”. Van ebben valami hazug. Először is, mert szelektál, hiszen olyat nem hallani, hogy „bűnözőink kevesebb emberölést követtek el”, pedig ha a sportoló a miénk, akkor a bűnöző is. Másfelől azért hamis, mert elmossa a határt a köztulajdon (közügy) és a magántulajdon (magánügy) között, ami innen, Londonból nézve nagy hiba. Kis sugarú körben angolul is elmegy ez a „miénk”-ezés: „in our village” (a falunkban), „our bishop” (a püspökünk), „our local pub” (az itteni sörözőnk). De tágabb, személytelenebb körben már nem: az egyetemünk „this university”, és a hazánk „this country”. Ha itt azt mondja valaki: „our mines have increased production” (bányáink fokozták a termelést), akkor tudom, hogy tulajdonos, akinek bányái vannak, vagy egy bányaipari tröszt vezetője. Ám ha általában az ország bányáiról akar valaki beszélni, akkor úgy kell mondani: „British mines” (a brit bányák), ilyen hidegen és személytelenül.

Az angolok nem egy nagy család: az angolok egyének, akik együtt élnek egy jól működő társadalomban.




NÁDASDY ÁDÁM KÁLMÁN LÁSZLÓVAL A KLUBRÁDIÓ SZÓSZÁTYÁR C. MŰSORÁBAN

KLUBRÁDIÓ ARCHÍVUMA
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2017-2021



Ismeretterjesztő, oldott, klubszerű beszélgetések a nyelvvel, a magyar nyelvvel, a nyelvekkel kapcsolatos mindenféle kérdésekről...

NÁDASDY ÁDÁM: A KULTÚRA MEGŐRZÉSE MAGA A KULTÚRA

BUKSÓ / 24.HU
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2024.09.26.



Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a napokban kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, valamint arról is mesél, miért szereti, ha külön biztatják arra, hogy lírát írjon.

„65 ÉVESEN KEZDŐDIK IGAZÁN” - MÁCSAI PÁL NAGY TERVEKRŐL BESZÉLT

KLIKKTV / BÓTA CAFÉ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.03.30.



Őszinte, gondolatébresztő beszélgetés a KlikkTV Bóta Café című műsorában: Mácsai Pál, az Örkény Színház korábbi igazgatója arról mesél, miért hagyta abba az intézmény vezetését, és milyen új tervekkel vág neki az élet következő szakaszának. A színész-rendező szerint most egy olyan időszak kezdődött számára, mint 17-18 éves korában: tele ötletekkel, alkotói vággyal és új kihívásokkal.

A műsorban szó esik az idő múlásáról, az alkotás felelősségéről és a személyes útkeresésről is. Mácsai Pál arról beszél, hogy a színházigazgatás évei alatt háttérbe szorult a saját alkotói fókusza, most viszont újra önmagára és a kreatív munkára koncentrálhat – írásra, színpadi szövegekre és személyes témák feldolgozására.

A beszélgetés egyik legerősebb része a közélet és a művészet kapcsolata: Mácsai szerint a színház legfontosabb feladata, hogy „ne hazudjon”, és képes legyen bemutatni a valóság összetettségét. Úgy látja, a mai társadalmat erős megosztottság és feszültség jellemzi, amelynek feldolgozása hosszú folyamat lesz.

A művész személyes hangon beszél édesapjáról, az örökségről és a halandóságról is, miközben azt hangsúlyozza: az idő véges, ezért most kell megvalósítani mindazt, ami igazán fontos.


"ELTORZULT HATALMI ERŐKKEL ÁLLUNK SZEMBEN." - CSEPELI GYÖRGY SZOCIOLÓGUS 80 ÉVES

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Szerző: KUN ZSUZSA
2026.03.30.



Csepeli György Erdei Ferenc-díjas tudós, szociálpszichológus, az MTA doktora február 14-én ünnepelte 80. születésnapját. Munkásságának középpontjában a csoportközi viszonyok kutatása áll: a nemzeti identitás, az előítéletek, a sztereotípiák világa. Az ő fordításában jelent meg magyarul Gordon Allport „Az előítélet” című alapműve, és nevéhez fűződik a kettős trauma modell megalkotása is.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6791. - HÍRÜNK A VILÁGBAN

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.31.


Az ír miniszterelnök és a lengyel kormányfő élesen bírálta Magyarország „sötét” orosz kapcsolatait
(Irish Examiner)

Micheál Martin ír miniszterelnök csatlakozott Donald Tusk lengyel kormányfőhöz, és élesen bírálta a magyar külügyminiszter Oroszországgal folytatott, „undorító”, „baljóslatú” és „elfogadhatatlan” háttéregyeztetéseit.

Ma reggel öt európai médium közzétett egy állítólagos telefonbeszélgetést Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, amelyben az EU szankciós listájának Moszkva érdekében történő módosításáról tárgyaltak.

A vizsgálat további kapcsolatokat is feltételez a miniszter és orosz tisztviselők között.
Tusk és Martin szerint a kiszivárgott beszélgetés hangvétele „elfogadhatatlan” és „megalázkodó” volt egy EU-tagállam miniszterétől. Az ír miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez „megerősítette, amit sokan már korábban is sejtettek”: Magyarország az Unión belül „Oroszország parancsait hajtja végre”.

Szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatában Tusk így fogalmazott:
„Amit hallottunk – és amit már korábban is sejtettünk –, csak megerősíti Orbán Viktor kormányának és külügyminiszterének, Szijjártó úrnak a moszkvai hatóságoktól való, mélyen aggasztó politikai függőségét.

Régóta nem hallottam ilyen lehangoló dolgot, ha egyáltalán valaha is. Ezek a felvételek nemcsak a budapesti kormány Moszkvától való politikai függőségét tárták fel, hanem azt is, hogy ez a kapcsolat mennyire elfogadhatatlan és bizarr.

Egy európai ország – az Európai Unió tagállama – külügyminisztere beszámol az orosz külügyminiszternek egy feladat elvégzéséről, és türelmet kér, mert tudja, hogy még számos feladata van? Ennél visszataszítóbb dolgot aligha lehet elképzelni. Ez teljesen elfogadhatatlan. … Lengyelország szereti Magyarországot, és a lengyelek szeretik a magyar népet; barátságunk évtizedekre, évszázadokra nyúlik vissza. Ezért fontos számomra, hogy ezt mindenki hallja Magyarországon: nálunk semmi sem változott. Örülünk, hogy a magyar néppel együtt az európai közösség részei lehetünk.

A tragédia az, hogy Orbán Viktor kormánya – és minden bizonnyal maga Orbán és Szijjártó miniszter – gyakorlatilag már régen kilépett az Európai Unióból.”

Martin is csatlakozott a kritikához:
„Úgy gondolom, ez rendkívül aggasztó fejlemény.

Ez megerősíti azt a gyanút, amelyet sokan régóta megfogalmaztak: a magyar kormány már hosszabb ideje Oroszország érdekeit képviseli az Európai Unión belül.

A beszélgetés megalázkodó hangvétele riasztó volt, és rendkívül súlyos, hogy az Európai Unión belül ilyen magatartás tapasztalható. Ez sokat elárul a magyar és az orosz kormány közötti kapcsolatról. … Ez elfogadhatatlan.”

MAGYAR PÉTER MAI ORSZÁGÁJÁRÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.31.







ORBÁN RENDSZERE A SZAKADÉK SZÉLÉN! BOD PÉTER ÁKOS ELEMEZ!

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2026.03.31.



Orbán Viktor rendszere véget ér? Egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági modell nem fenntartható. A „rendszerek jönnek, elmúlnak” gondolat ma aktuálisabb, mint valaha: közelednek a választások, miközben súlyos botrányok, gazdasági problémák és politikai konfliktusok rázzák meg Magyarországot.

Ebben a videóban részletesen elemezzük: 
👉 valóban közeleg-e egy új rezsimváltás 
👉 miért mondják szakértők, hogy az orbáni rendszer „folytathatatlan” 
👉 mi történt a Magyar Nemzeti Bank pénzeivel 
👉 hogyan lett a közpénzből „alapítványi labirintus” 
👉 és milyen állapotban van valójában a magyar költségvetés

Szó lesz az inflációról, az energiapolitikáról és arról is, hogy Magyarország mennyire sérülékeny gazdaságilag a jelenlegi helyzetben. A kérdés már nem az, hogy van-e probléma — hanem az, hogy ki és hogyan fogja kezelni.

👉 Ez a videó nem propaganda — hanem egy kemény, tényalapú elemzés arról, merre tart az ország.

ORBÁN VIKTOR NEVE IS FELMERÜLT AZ MNB ÜGYBEN?

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.03.31.



Miért nem vittek még el senkit bilincsben az MNB ügy kapcsán? 

A botrány egyre nagyobb, a kérdések pedig egyre súlyosabbak. 

Miközben milliárdokról beszélnek, sokak szerint még mindig nincs valódi következmény. 

👉 Te mit gondolsz? Hol vannak a felelősök?

ÚJABB RÉSZLETEK - SZIJJÁRTÓ LEBUKOTT A HANGFELVÉTELLEL | ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ
Szerző:: ÚjságíróK
2026.03.31.



ÚJABB RÉSZLETEK - Szijjártó lebukott a hangfelvétellel.

ÚJ HANGFELVÉTEL KERÜLT KI SZIJJÁRTÓRÓL 😮 ÍGY GAZSULÁL LAVROVNAK

JUHÁZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.03.31.



Már nem csak sejtjük, hanem hallhatjuk is, hogyan működik a magyar külpolitika az oroszok érdekében. Ebben a videóban meghallgathatod te is a kiszivárgott Szijjártó-Lavrov hangfelvételt, ami bizonyítja, hogy Szijjártó tevékenysége lehet a legsúlyosabb külpolitikai botrány a rendszerváltás óta. A nyilvánosságra került anyagok szerint Szijjártó nem egyszerűen ugyanazt mondja, mint Moszkva, hanem aktívan az orosz érdekek mentén próbál befolyást gyakorolni az Európai Unión belül. Ez nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai ügy is, mert megmutatja, miért érdeke a Kremlnek Orbánék hatalomban tartása.

00:00 Szíjjártó Péter orosz ügynök 
03:02 Tartótiszt a beosztottjával 
03:34 Mint egy beijedt pincsi 
07:54 Az EU árulója 
08:55 A Barátság érdemrendet bőven kiérdemelte 
10:45 Igaz a moszkvai lakás is 
11:27 Mi a magyar érdek? 
15:02 Putyin célja és a választás valódi tétje 
18:53 Az oroszok itt vannak 
21:14 Mi lehet a következmény? 
22:37 Tudd, hogy ezek bármire képesek

A NAGY ÖSSZEOMLÁS – ÍGY KORRIGÁLTÁK A KSH-NÁL A SZEGÉNYSÉGI ADATOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.03.31.


A KSH tavaly ősszel a lapunkban megjelent tényfeltáró cikksorozatot követően korrigálta a szegénységi adatait. Most már azt is meg tudjuk mutatni, hogyan. Egy sor furcsaságra bukkantunk. A magas nyugdíjak például a korrekció után lényegesen alacsonyabbak, az alacsonyak pedig jelentősen magasabbak lettek. 2023-ban a vizsgálatban szereplő egyes kisnyugdíjasok 140 százalékos „nyugdíjemelést kaptak”, a legmagasabb járadékok közül viszont többekét 43 százalékkal csökkentették. A hihetetlen történések sorába tartozik, hogy 2020-as évre kilencszeresére növelték a nyugdíjasok 13 százalékának ellátmányát. Emellett 2021-et illetően visszamenőleges hatállyal 21 százalékkal megemelték a munkavállalók közel felének bérét. 2022-ben viszont minden harmadik-negyedik család „elvesztette” a korábban már kiutalt családtámogatást. A KSH adataiból az következne, hogy 2018-ban a munkabért kapók közel felének olyan alacsony a jövedelme, hogy egy rabszolgatartó társadalom szintjén él, vagy pedig alig dolgozott az év folyamán. Hogyan nem vettük mindezt észre? Úgy, hogy ez vélhetően csak papíron történik. Cikkünkkel egyidőben a ResearchGate tudományos portálon a kutatók magyar és angol nyelven is ismertetik az eredményeiket. A nagy KSH-adatösszeomlás újabb fejezete. Jövedelemadat-korrekció előtt és után.


Egy évvel ezelőtt a Válasz Online egy időben két cikket jelentetett meg: Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival címmel tényfeltáró riportban számoltunk be Tátrai Annamária és Gábos András kutatásairól, a tudomány nyelvén megfogalmazott állításokat pedig a Kutatói aggodalmak az EU-SILC magyarországi jövedelemadataival kapcsolatban című szakcikkben közöltük.

A két kutató akkor fontos dologra jött rá: a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét. Németh Zsolt, a KSH egykori elnökhelyettese szerint nulla a valószínűsége annak, hogy a szegénységi küszöb fölött éppen „egy hajszálnyival” olyan sokan gyűljenek össze, mint amit az adatok mutattak. Írásunk annak történetét mondta el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy rengetegen átestek egy politikailag is érzékeny határponton, a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Az erről szóló adatvizualizációkon több évben is „torony” nőtt ki a szegénységi küszöb mögött, akik e fölé estek a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítottak szegénynek...

MEGSZÓLALT GUNDALF 😳 A FIÚ, AKI DEZINFORMÁLTA A MAGYAR KÉMELHÁRÍTÁST

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.03.31.



A tipikus példája ez annak, amikor elkészítek egy videót, és a nap végére minden megváltozik. Ezért egy furcsa adással jövök: belekezdek Gundalf vallomásába, de a végén az interjújára futunk ki. Nem a történetet ismertetem, hanem a konklúzióját próbálom levonni. Remélem, neked is hasznos lesz, mert végső soron mégis csak ez a lényeg.

Mi következik abból, hogy egy 19 éves srác átverte az egész magyar titkosszolgálatot?

GUNDALF: TÉNYLEG ÁTVERTE EGY 19 ÉVES A SZOLGÁLATOKAT?

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.31.



Ebben a videóban reagálok a 444 Gundalf-interjújára, amelyben az informatikus arról beszél, hogy dezinformálta az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Elmondom, szerintem kinek lehet igaza ebben a történetben, mi történhetett valójában, és hogy ez az egész ügy hogyan illeszkedik bele a 2026-os választások előtti politikai játszmákba, a titkosszolgálati botrányokba, valamint abba a politikai helyzetbe, amit egyre többen már rendszerváltás előtti heteknek éreznek. 

Beszélek a 444 cikkről, Gundalf ügyéről, Szabó Bence történetéről, Rogán Antal szerepéről, a Fidesz kampányról, a Tisza Pártról, és arról, hogy mit jelent az, ha a titkosszolgálatok és a politika ilyen módon kerülnek bele a választási kampányba Magyarországon. 

Ez az ügy már nem csak egy interjú vagy egy botrány, hanem annak a jele lehet, hogy a magyar politika egy nagyon feszült, történelmi választás előtti időszakba lépett, ahol egyre több ügy, botrány és titkosszolgálati történet kerül nyilvánosságra.

POTTYONDY EDINA: SZABÓ BENCE TANÚSÁGTÉTELE; GUNDALF SZÍNRELÉPÉSE; TÓTH GABI FÜLLENTÉSE; ORBÁN KIRÁLY FEKETE SEREGE

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.03.31.



Szabó Bence tanúságtétele; Gundalf színrelépése; Tóth Gabi füllentése; Orbán király fekete serege.


SZIJJÁRTÓ SZERINT EVIDENS, HOGY UKRÁNOK AKARTÁK BESZERVEZNI GUNDALFOT, HOGY MAGYARORSZÁGNAK ÁRTSON

TELEX.HU
Szerző: TELEX
2026.03.31.



Szabó Bence szülővárosában Tolnán tartott kampánygyűlést a külügyminiszter, ahol egy helyi horgászboltos a város hősének tartja a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akcióról beszélő nyomozót. A helyiek közül volt, aki azt mondta, hogy Szabó Bencének köszönhetően az emberek bátrabban vállalják a véleményüket.

EGY NAGYON TITKOS MŰVELET, POLITIKAI SZÁLAKKAL - SZÓ-BESZÉD 23.

MÚOSZ MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE
Szerző: KOCSI ILONA, WIRTH ZSUZSANNA
2026.03.30.



Lépéskényszerbe került a magyar kormány és a titkosszolgálat? Miért nincs hivatalos vizsgálat, válasz a Direkt36 oknyomozó cikkére és Szabó Bence rendőr százados nyilvános videójában is felvetett, titkosszolgálati szabálytalan nyomásgyakorlásra? Ki védi meg a választások tisztaságát, az esélyes ellenzéki pártot a jelzett titkosszolgálati beavatkozástól? Sok a kérdés, kevés a válasz a "magyar Watergate-ügy" után, amely megrázta a magyar jogállamiságba vetett hitet, közbizalmat. Vendégünk Wirth Zsuzsanna, a Direk36 újságíró-szerkesztője, a Direkt36 oknyomozó cikk társszerzője. Beszélgetőtárs Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke. A felvétel 2026. március 30-án 12 órakor készült.

Számítunk figyelmükre! Kérjük, a csengettyű ikonra kattintva kövessék műsorainkat, köszönjük!

Miről beszélgettünk?

- Mi késztette Szabó Bence rendőrszázadost a nyilvános megszólalásra?
- Politikai nyomás a rendőrségen?
- Beépített emberek, ún. bábok a Tisza Párt soraiban?
- Hol marad a hivatalos vizsgálat?
- Vajon a Direkt36-ot is megfigyeli a titkosszolgálat?
- Kiderül-e valaha, ki is az a Henry, aki a titkosszolgálat embere?
- Hova fejlődhet még ez a nagyon sötét történet?