2026. augusztus 12., szerda

RÉZ ANDRÁS: "ÉRTHETŐ, HOGY BOSSZÚVÁGY VAN AZ EMBEREKBEN" | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.08.12.



Nem a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy milyen feladatköröket lát el? A Fidesz a múltba fektetett, nem a jövőnkbe? Miért hagytuk, hogy így legyen? Mit kezdünk a legújabb rendszerváltással? Összefogás nélkül semmi sem fog sikerülni? Felkészült az ország a 21. század kihívásaira? A politikusaink alkalmatlansága miatt lettünk sereghajtók az EU-ban? Milyen lenne a jó magyar film? A Fidesz kifizetőhelyként működött nem pedig kormányzatként? 100 napja kormányon a Tisza, de mit várhatunk a következő 100 naptól? Miért nem tudtuk lefektetni Magyarország alapjait a rendszerváltá óta sem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt!

00:00 - 00:33 Bevezető és Intro 
00:34 - 05:59 Az új köztársasági elnök szerepe: Mi a valódi feladata egy államfőnek? 
06:00 - 11:59 A rendszerváltás. Miért fontosabbak a funkciók a tulajdonneveknél? 
12:00 - 17:59 A pénz alapú társadalom: Hogyan vált mindenki beárazottá? 
18:00 - 23:59 Ki foglalkozik ma a közönség igényeivel és a filmek sorsával? 
24:00 - 29:59 Propaganda és kifizetőhelyek. A kormányzásról és a bosszúvágyról 
30:00 - 35:59 Tüntetések és szimbolikus gesztusok: és miért van tele a hócipőnk? 
36:00 - 41:59 Kockázatos a jövőbe fektetni? Miért választották inkább a múltat? 
42:00 - 47:59 Az értelmiség felelőssége és a politikai flow 
48:00 - 53:59 Klímaváltozás és építészet: alkalmazkodás a megváltozott világhoz 
54:00 - 58:20 Társadalmi szolidaritás. Emberi minőség egy pénzközpontú világban? 
58:20 Elköszön

VÍZVÁLASZTÓ FÓRUM ÓBALLÁN - A VÍZ MEGTARTÁSÁÉRT! BALOGH PÉTER ELŐADÁSA

YOUTUBE
Szerző: Keresztes László Lóránt
2026.08.12.



Vízválasztó Fórum Óballán (Törökszentmiklós). Balogh Péter gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnökének előadása.

A rendezvény célja, hogy összehozza az érintetteket és bemutassa a lehetőségeket a vízvészhelyzet példaértékű megoldására Közép-Tiszai mintaterületen.

Helyszín: Óballai régi iskola, Kecskés pajta Időpont: 2026. augusztus 5. Szerda, 16 órától.

Résztvevők: 
- Dr. Árvay Nikolett parlamenti államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium 
- Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium 
- Horváth Balázs helyettes államtitkár, Élő Környezetért Felelős Minisztérium 
- Pesti Csaba stratégiai, vidékfejlesztési és erdőgazdálkodási igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 
- Harsányi Gábor KÖTIVIZIG műszaki igazhatóhelyettes 
- Balogh Péter gazdálkodó geográfus, Vízválasztó Mozgalom 
- Dr. Keresztes László Lóránt, Vízválasztó Mozgalom

BAKÁNAK MÁR AZ ELSŐ DÖNTÉSEI MEG FOGJÁK MUTATNI, HOGY SAJÁT HANGON SZÓLAL-E MEG, VAGY ALÁRENDELI MAGÁT A TISZÁNAK

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2026.08.12.


Magyar Péter büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget - idézi fel a német Tageszeitung.


Néha létezik megkésett igazságtétel,


és Magyarországon Orbán Viktor négy hónappal ezelőtti választási veresége óta többször adódik erre példa. Ilyen Baka András államfővé választása is – írja a berlini Tageszeitung, a taz.

De mennyire független az új köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést a szerző, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, hogy a Mi Hazánk által jelölni kívánt Tóth Máté nem tudott a hivatalos jelöltté váláshoz szükséges számú támogatót maga mögé állítani, és hogy Bóka János, a szavazástól távol maradó Fidesz frakcióvezetője szerint az ország legitim elnöke továbbra is Sulyok Tamás, Baka András pedig egy jogellenes eljárás társtettese, a Tisza-többség bábfigurája.

Magyar Péter azonban – teszi hozzá a taz – azt mondta, büszke arra, hogy nem pártjelöltet választottak meg, hanem egy független, egyetlen párthoz sem tartozó, nagyra értékelt személyiséget, aki egész életútjával azt bizonyította, hogy képes egyesíteni a nemzetet.

A német portál szerint ennek hamarosan eljön a próbája, hiszen Magyar ragaszkodik radikális reformkurzusához. Bakának már az első döntései meg fogják mutatni, hogy saját hangon szólal-e meg, vagy alárendeli magát a Tisza-többségnek – fogalmaz a taz.

Most pedig nézzünk két Politico-cikket,

egy olasz, illetve egy lengyel vonatkozású jelenségről – mindkettő érinti így vagy úgy a radikális jobboldalt, vagyis az európai politizálás nagy kérdőjelét.

Az egyik írás arról szól, hogy az olasz politikai porondon olyan új szélsőjobbos riválissal kell szembenéznie Giorgia Meloni miniszterelnöknek, aki rákényszeríti őt arra, hogy visszatérjen saját szélsőjobboldali, posztfasiszta gyökereihez, és félretegye a mérsékelt imázsát, amit az elmúlt években kialakított magáról.

Itáliában jövőre, kora tavasszal várható a választások megrendezése, és a Roberto Vannacci vezette Nemzeti Jövő Pártja feljövőben van: már megelőzte Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek az egyik koalíciós partnerét, a Ligát, és nagyjából most éri utol a másikat, a Hajrá Itáliát. Meloni nem akar vereséget szenvedni úgymond saját pályán, ezért a korábbinál keményebb hangot üt meg a migráció kérdésében.

Erre vezethető vissza, hogy Meloni kormánya volt az első az EU-ban, amely támadást intézett a spanyol kabinet ellen, a marokkóiak Ceutába történt betörése nyomán, majd pedig miközben Franciaország csupán megszigorította az ellenőrzést a spanyol határon, Róma felfüggesztette Madriddal szemben a szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás érvényét. Az olasz reptereken most a spanyol utasoknak külön sorba kell beállniuk. „Egy millimétert sem hátrálunk az illegális migráció ügyében” – fogalmazott Meloni.

Az olasz miniszterelnöknek nem csupán a migráció ügyében jelent kihívást Vannacci pártjának a nyomulása, hanem a külpolitikai orientáció kérdésében is. Saját koalíciós kormányán belül már eddig is elég gondot okozott neki, hogy a Liga párt ellenzi Ukrajna támogatását, és békülékenyebb politikát szeretne folytatni Moszkva irányába. Vannacci ugyanilyen irányú nyomást fejt ki, ellenzi Kijev katonai megsegítését és az olasz védelmi költségvetés növelését.

A másik Politico-cikk fő állítása az, hogy a lengyel konzervatív jobboldalon belül bekövetkezett pártszakadás nem menti meg szükségszerűen Donald Tusk kormányát.

A jobboldali Jog és Igazságosság párt szakadását örömmel üdvözölte Donald Tusk EU-párti, centrista kormánya, de a portál szerint nem világos még, hogy ez javítja-e a hatalom megőrzésének az esélyét a Lengyelországban szintén jövőre esedékes választásokon.

A Politico a különböző felmérések súlyozott átlagolásából arra a következtetésre jut, hogy Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos támogatottsággal magasan vezet ugyan, de ha az összes jobboldali párt összefogna, akkor az többséget eredményezhetne. A Tusk-párt négy kisebb koalíciós partnere közül pedig hárommal könnyen előfordulhat, hogy nem tudják majd átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Így hát Tusk helyzete korántsem biztos, bár az tény, hogy Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök és negyven követőjének a kilépése a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártból bonyolultabbá tette az erőegyensúlyt a jobboldalon belül. Kaczyńskiéknak 147 képviselőjük maradt. Morawiecki most utólag bírálattal illeti saját egykori kormányának a döntéseit a COVID-korlátozásokkal kapcsolatban, de legfőképpen az abortusz jogi szabályozásának a szigorítására irányult próbálkozás miatt. Mint most mondja, ő ugyan ellenzi az abortuszt, de a sok nőt felháborító tilalom a kormányzó párt számára választási összeomláshoz vezetett.

REJTÉLYES MUNKACSOPORT TAGJAIT FIZETTÉK A BUDAPESTRE MENEKÜLT LENGYEL POLITIKUS INTÉZETÉNEK SZÁZMILLIÓIBÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2026.08.12.


Az Orbán-kormány által finanszírozott 350 millió forintból működött a körözés elől Budapestre menekült, majd a választások óta továbbállt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski munkáját adó intézet 2025-ben. Az összeg jelentős részét egy titokzatos magyar-lengyel munkacsoport tagjai kaphatták.


350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).

A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylés révén tekintett be a BLA székhelyén a támogatással kapcsolatos iratokba.

Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt...

GÁBOR GYÖRGY: VANNAK ELEMI NORMÁK, AMELYEK ISMERETE A FELNŐTTSÉG MINIMÁLIS FELTÉTELE

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.11.


A Mi Hazánk képviselői a parlamentben nem álltak fel a roma holokauszt áldozataira való megemlékezéskor. László Marczingós erre reagálva azt írta: „Elmondtam nekik, van olyan vonal, amit nem léphetnek át. Ez egy ilyen vörös vonal.” Mivel Marczingós László a tegnapi posztja alatt korlátozta a hozzászólás lehetőségét, itt mondom el, amit ott szerettem volna.

Laci, jó, hogy elmondtad nekik, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. De attól tartok, a baj ennél jóval mélyebben van.

A gyereknek sok mindent elmagyarázunk. Elmondjuk, mire való a zsebkendő és a vécépapír; miért nem illik az orrát piszkálni; miért nem dugjuk az ujjunkat a konnektorba; miért nem szaladunk ki az úttestre a labda után; miért mosunk kezet, amikor hazaérünk a játszótérről vagy az orvosi rendelőből. Azért magyarázzuk el mindezeket, mert még nem tudja, még nem érti, még tanulja azt a világot, amelyben másokkal együtt kell élnie. Ezt nevezzük nevelésnek.

Aztán a gyerek felnő, és bizonyos dolgokat többé nem kell elmagyarázni neki. Nem azért nem, mert elvesztettük pedagógiai türelmünket, hanem mert vannak elemi normák, amelyek ismerete a felnőttség minimális feltétele.

A parlament padsoraiban, amennyire látom, felnőtt emberek ülnek. Ha egy felnőtt politikusnak külön el kell magyarázni, hogy egy népirtás áldozataira való megemlékezéskor a tiszteletadás nem pártpolitikai ízlés kérdése, hanem az emberi és politikai civilizáció egyik legelemibb gesztusa, akkor két lehetőség marad.

Vagy valóban nem érti ezt – ami olyan fokú erkölcsi és politikai éretlenségről tanúskodik, amely önmagában is alkalmatlanná teszi arra a szerepre, amelyet betölt. Vagy pontosan érti, és ennek tudatában dönt úgy, hogy megtagadja ezt a gesztust.

Az utóbbi eset súlyosabb. Mert akkor már nem tudatlanságról, neveletlenségről vagy politikai ügyetlenségről beszélünk, hanem tudatos választásról.

Ezért számomra nem az a legnyugtalanítóbb, hogy meg kellett mutatnod a vörös vonal helyét. Hanem az, hogy ezt a vörös vonalat egyáltalán meg kellett mutatni.

Bizonyos határokat ugyanis egy felnőtt, demokratikus közösségben nem azért nem lépünk át, mert valaki előző este figyelmeztetett rájuk. Hanem azért, mert aki nem látja őket magától, annak vagy súlyos hiányosságai vannak az erkölcsi tájékozódásában, vagy nagyon is jól látja őket – és éppen azért lépi át.

És én nem tudom, melyik magyarázat volna megnyugtatóbb.

SZINETÁR DÓRA NYÍLT LEVELE DÚRÓ DÓRÁNAK

FACEBOOK
Szerző: SZINETÁR DÓRA
2026.08.11.


Kedves Duró Dóra!

Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni.


Felnőtt ember vagyok, tudom, és értem, hogy a politika egy színház (is). Tudom és értem, hogy (a legtöbben- főleg Magyarországon az elmúlt években) ezt a színházat arra használták, hogy a köz érdekei helyett elsősorban a saját és a szűk környezetük érdekeit szem előtt tartva játszanak különféle karaktereket, sokszor elhazudva a saját valóságukat az emberek elől.

És most nem csak arra a temérdek meleg politikusra gondolok, akik fennhangon “család az család”-oztak, vagy akik “megőrizzük a magyar nemzeti identitást” kiabálva távol-keleti összeszerelő üzemet, és akkumulátor gyárat csináltak az országból. Hanem azokra is, akik -reményeim szerint- otthon szeretetben, elfogadásban, és valódi keresztényi hitben nevelték a gyerekeiket (annak a Krisztusnak a gondolatai mentén, aki szerint minden emberi lény egyformán szeretetre méltó), de közben gyerekkönyveket daráltak.

Értem, hogy ez egy cirkusz. Amiből ti éltek. Nagyon jól megéltek. Amivel szeretnétek kiszolgálni azt a párszázezer rossz körülmények között élő, vagy más okból rossz mentális állapotban levő szélső jobbos szavazót, akinek az okoz valamiféle örömöt, ha más embereket ócsárolhat, a halálukat kívánhatja, vagy az értéktelenségükön polemizálhat a maga egyszerű módján.

De ez a színház, ez a cirkusz baromi veszélyes. Ugyanis ti fel akartok nevelni egy generációt, akik majd bármilyen random szempontok mentén mernek, sőt akarnak embereket értéktelennek minősíteni, nem kívánatosnak gondolni, és akár majd valamilyen módon likvidálni. De minimum tönkretenni az életüket.

És nem gondoltok bele még abba sem, hogy mi lesz, ha az értékrend megmarad, de a szempontok megváltoznak?

Mi lesz ha a beesett alsó fogsor, vagy a korai kopaszodás lesz az új probléma? És ennek mentén fogják majd kigúnyolni/ üldözni/ likvidálni az embereket? Vagy a szőkék/ a húsevők/ a sokgyerekesek, vagy ki tudja kik (akik közé ti is tartoztok), lesznek az új közellenség, és mentek ti is a levesbe? Vagy egy újkori holokausztba?

Ti a történelem könyveteket is ledaráltátok olvasás előtt? Nincs meg az a rész, amikor a Nagy Francia Forradalomban az indulat és a metódus megmaradt, csak hirtelen pont az addig győztesnek tűnők feje került a guillotine alá?

Nem tudjátok, hogy a gyerek/ az ember a módszereket tanulja? Az értékrendet? Az alap erkölcsi hozzáállást? Aztán könnyen be helyettesíti a számára kedves és nem kedves dolgokat?

Indulatot lehet gerjeszteni, fröcsögést lehet indítani, kirekesztési/ gyilkossági vágyat lehet ébreszteni , de azt egyszercsak majd nem ti mondjátok meg, hogy ki is az “ellenség”! Ti is válhattok azzá bármikor! Hiszen a ti “ellenségeitek”, a romák, a melegek, a zsidók, és még ki tudja ki mindenki, mondva-csinált ellenségek! A cirkuszotok részei, a műsor “szereplői”. Ti is bármikor lehettek bármiért feketebárányok, hiszen az indokaitok is mondvacsinált baromságok! A “gyerekeinket átoperaló melegek”, a “ketyegő bomba cigányok”, a “Magyarországot tönkretevő zsidók”, ahogy fogalmaztok.

Frázisok. Pont olyan frázisok, amik mentén a felhergelt, maguknak mindent megengedő emberek titeket is bármikor lelökhetnek az általatok épített Tajgetoszról!

Nem féltek, hogy a most titeket követők majd nem adnak nektek végső tiszteletet ha egyszer elmúltok? Hogy a ti gyerekeiteket koncertjeről is kisétálnak majd a nézők, hiába csodásan muzsikálnak, mert a szüleikről azt gondolják, hogy gyűlöletkeltő, kártékony figurák? Hogy az életetek legfájdalmasabb kényszerű döntésére majd ha kell-ha nem ordenáré módon emlékeztetnek, mert valami szél épp valami olyan helyről fúj? Nem féltek, hogy visszakapjátok?

Egy dolgot mondhatok. Ha valaha hallanám a gyerekeiteket hangszeren játszani, én biztosan végighallgatnám, és megtapsolnám őket. És ha úgy hozná az élet, hogy ti mentek el előbb, és bárki szeretettel emlékezne rátok, én felállok majd, és csendben leszek.

Mert ezek alapvető emberi normák. Amiket egy magára valamit adó Ember betart.

Végül mellékelek egy fényképet, és egy történetet.

A link alatt a németországi Mulfingen St. Josefspflege gyermekotthon roma (szinti) gyerekeinek fotói és története látható. 1944 májusában 39, 7–16 év közötti gyermeket deportáltak innen Auschwitz–Birkenauba. Közülük 35-öt meggyilkoltak, mindössze négyen élték túl a holokausztot.

Na, értük nem tudtatok tegnap 1 percre megállni azokon a nagyon magyar, nagyon férfi, nagyon nő, nagyon anya, nagyon apa és nagyon politikusi lábaitokon.
https://www.sintiundroma.org/.../deportation-from.../

UPDATE: •/A szöveg csak egyben, változtatás nélkül, és csak írásos engedéllyel osztható bármilyen sajtóorgánum számára/

NEM KÍMÉLTE A NER-T, DE AZ ÚJ HATALOMNAK IS ÜZENT BAKA ANDRÁS

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2026.08.11.


Nem szokványos beiktatási beszédet mondott Baka András. A Tisza által jelölt köztársasági elnök nyíltan elítélte az Orbán-rezsim hatalomgyakorlását, noha a bírálata nem csak az elmúlt tizenhat évet, de az elmúlt két évtizedet is érintette. Ez tényleg nem szokványos, ha figyelembe vesszük, hogy az előző államfők a beiktatási beszédeikben ennyire nyíltan nem foglaltak állást politikai-társadalmi kérdésekben. Márpedig Baka András az április 12-i választásokra utalva világossá tette, hogy szerinte „valami rendkívüli történt Magyarországon”. Ezzel egyértelművé tette, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt, még ha ezt a szót nem is mondta ki.

„Váratlan”, „zavarba ejtő”, „megtisztelő” – ezeket a jelzőket a jelölésével, a felkéréssel kapcsolatban mondta, de ennél mélyebben nem ment bele az elmúlt időszak sokat vitatott castingjába, ami a köztársasági elnök kiválasztása körül zajlott.

De Baka András elődjére, Sulyok Tamásra sem pazarolt egy szót sem, igaz, a rendszerváltás után megválasztott egyik államfő nevét sem hozta fel.

Pedig Sulyok kikényszerített lemondatása vezetett el odáig, hogy Baka beiktatási beszédére a Fidesz képviselői el sem mentek, az új államfőt pedig illegitimnek tartják. Ráadásul sokan párhuzamot látnak Sulyok elmozdítása és aközött, ahogy a Fidesz-kormány elbánt az akkor még a Legfelsőbb Bíróság vezetését ellátó Bakával, ezért számítottak arra, hogy az új államfő kitér erre a kérdésre. Akár csak annyiban, hogy elmondja, szerinte miért más a két eset. Ez azonban nem történt meg...

BUDAPEST: MÍNUSZ 65 MILLIÁRDBÓL KELLENE TÖRLESZTENI A 125 MILLIÁRDOS HITELT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.08.12.


Alig egy hónap múlva 125 milliárd forint hitelt kell visszafizetnie a fővárosnak, miközben jelenleg mínusz 65 milliárdon áll a számláló – tudta meg a Népszava.


Korábban az uniós források megszerzése, az elszámoltatás, mostanában a köztársasági elnök választása, illetve a víz- és energiahiány viszi el a Tisza-kormány figyelmét az önkormányzati rendszer belengetett reformjáról. Az Orbán-éra idején pénzügyileg kivéreztetett, intézményeiktől és hatáskörüktől megfosztott települések vezetői tűkön ülve várják, hogy rájuk is sor kerüljön.

A nyolc országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet már kétszer is kezdeményezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternél az ÖNET (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa) összehívását. Ez ugyan még nem történt meg, de a miniszter legutóbb már javaslatokat kért az ülés napirendjének összeállításához. A szövetségek képviselői gyorsan össze is ültek és összeállítottak egy közös szakpolitikai anyagot, amely – mérettől és elhelyezkedéstől függetlenül – teljes áttekintést ad és javaslatokat fogalmaz meg az egész önkormányzati szektorra vonatkozóan. A javaslatok elsősorban az azonnali intézkedéseket igénylő önkormányzati kérdések megoldását, a biztonságos működést, az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újra szabályozását, és az azonos stratégiai irányok kijelölését érintik. A múlt héten el is küldték, azóta várják a minisztérium válaszát...

45 MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZT KAPOTT KRAUSZ FERENC KUTATÓKÖZPONTJA, MOST AZ ÁLLAM VESZI ÁT A CÉGET

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.08.12.


...Az Élvonal Alapítványról a Telex először akkor írt, amikor kiderült: Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Ekkor a Nobel-díjas tudós azt mondta: semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Ezt később egy sajtótájékoztatón is elismételte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.

Aztán kiderült, mi is van ebben az állami szerződésben: az alapítvánnyal a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt a kekvás szervezetbe. Aztán az is nyilvánosságra került, hogy a 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték. Ezt a Telex közérdekűadat-igényléssel kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és a szerződésből az látszott: összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította a kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent...

30 FOK ÉS 90 SZÁZALÉKOS PÁRATARTALOM A MŰTŐBEN, ELHALASZTOTT VIZSGÁLATOK, SZENVEDŐ BETEGEK – MEGSZEREZTÜK AZ OKFŐ FELMÉRÉSEIT A KÓRHÁZI KLÍMAHELYZETRŐL

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2026.08.12.


Tavaly nyáron Takács Péter az
OKFŐ vizsgálatát emlegetve büszkélkedett a kórházak klimatizáltságával, de a főigazgatóság azt állította, nincs meg náluk a felmérés, amire az államtitkár utalt. Most újra az OKFŐ-höz fordultunk, és kaptunk kilenc dokumentumot.

A tavalyi nyárhoz hasonlóan az idei forró napokon is előkerült a kórházak klimatizáltságának témája. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 11-én bejelentette a Facebook-oldalán: már májusban arról határozott a kormány, hogy fel kell mérni a kórházak hűtési és légtechnikai rendszereit. Erre egy május 14-én kiadott kormányhatározattal a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) kérte fel a Magyar-kormány.

Júniusi bejegyzésében Hegedűs közölte:

„A felmérés elkészült. Az eredmény lesújtó volt.”

A miniszter néhány adatot is megosztott a „betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területek” állapotáról, például azt, hogy az ilyen kritikus helyiségek mindössze 48 százaléka rendelkezik megfelelő hűtéssel.

A százalékot azért hangsúlyozta, mert Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár többször is azt állította, például a Kulja Andrással folytatott emlékezetes tévévitájában, hogy a Fidesz-kormányzás kezdetén a műtők, intenzív osztályok és kiemelt kezelő helyiségek 56 százaléka volt klimatizált, 2025-re azonban már 96 százalékuk.

Takács ezen állítását tavaly nyáron mi is megpróbáltuk ellenőrizni: mivel a Belügyminisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy Takács számai az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által készített felmérésből származnak, közérdekű adatigényléssel fordultunk az intézményhez.

Ekkor kezdődött a kálváriánk: az OKFŐ azt állította, hogy náluk nincs meg a Takács által hivatkozott felmérés, majd amikor erre hivatkozva ismét írtunk a Belügyminisztériumnak, hogy mutassák meg ők a dokumentumot, azt a választ kaptuk, hogy ők nem készítettek a kórházak klimatizáltságáról felmérést. Vagyis senki nem adta ki a felmérést, amire Takács Péter elvileg hivatkozott.

Miután Hegedűs Zsolt közölte, hogy újabb vizsgálat készült a témában, tettünk egy újabb próbát, és közérdekű adatigényléssel azt kértük az Egészségügyi Minisztériumtól és az OKFŐ-től, hogy az általuk készített és a birtokukban lévő összes, a kórházak klimatizáltságát felmérő dokumentumot adják ki a 2020 és 2026 közötti időszakból. (Az Egészségügyi Minisztérium időt kért a dokumentumok összegyűjtésére, az ő válaszukat még várjuk.)

Az OKFŐ 15 napon belül elküldött kilenc dokumentumot – ebből három 2026-ra vonatkozik, hat a korábbi időszakokra. Azt pontosan nem tudtuk megállapítani a dokumentumokból, hogy Takács Péter melyik felmérésre hivatkozhatott, mert konkrétan 96 százalékos arányszámot egyikben sem találtunk. Tény ugyanakkor, hogy az OKFŐ-nél már tavalyi adatigénylésünkkor számos dokumentum volt a klímahelyzetről, mégsem adtak ki semmit.

A dokumentumokból az látszik, hogy az OKFŐ az elmúlt években folyamatosan monitorozta a kórházi klímahelyzetet. A felmérések (különösen a 2024-es) a számok mellett értékes információkat tartalmaznak arra vonatkozóan is, milyen problémákkal szembesülnek a kórházban dolgozók: hiába van klíma egy műtőben vagy egy intenzív osztályon, a berendezések régiek, sokszor elromlanak, a műtőkben ezért előfordul 30 fokos meleg és 90 százalékos páratartalom is. Volt, ahol betegek lettek rosszul vagy beavatkozások maradtak el a klímák meghibásodása miatt...

VÉGRE EZ IS KIDERÜLT: A NER-ÉPÍTŐK ÖT PUSKÁS ARÉNA ÁRÁVAL RÖVIDÍTHETTÉK MEG AZ ÁLLAMOT

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.08.12.


Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig majdnem 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat. Hacsak nem tekintjük ésszerűnek és korrektnek a túlárazást, a versenykiiktatást és az állam megrövidítését.

Melyik az az iparág, amely egységnyi idő alatt a legtöbb állami forrást képes magához vonzani, illetve ahol a leggyakrabban hallunk lopásgyanúról? Nyilván az infrastrukturális fejlesztésekről, az út-, híd-, csatorna- és vasútépítésről, illetve az irodaház- és egyéb ingatlanberuházásokról van szó. Termérdek cikk és elemzés igazolja időről időre, hogy eszement túlárazás tapasztalható a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza és a Déli Körvasút kivitelezésénél, illetve bármely tetszőleges sínfektetésnél (nemzetközi összehasonlításban is). Továbbá egy-egy sztrádaszakasz vagy épp a mohácsi Duna-híd esetében, amelynek költsége legfeljebb a földrészeket összekötő átjárókéval mérhető össze.

Az ilyen megállapításokat persze rendre szakmaiatlannak minősítették az érdekelt felek – úgy is mint a megrendelő Fidesz-kormányzat, illetve a Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila tulajdonnevekkel azonosítható építőipari lobbi. Ahogy bookazine-unkban, a NER-aktákban is jeleztük, létezik olyan módszer, amely pontot tesz az efféle viták végére: a piaci és az oligarchikus profitráták összevetése. Ha megnézzük a korábbi, valamivel versenyszerűbb építőipart, azt látjuk, hogy az infrastruktúra-fejlesztésben érdekelt átlagos – értsd: politikailag kevésbé besorolható – társaságok többsége 2-5 százalékos bevételarányos nyereséggel dolgozott. Ennél is fontosabb tény, hogy az egykor a Fidesz gazdasági embereként hasító Simicska Lajos, illetve a vele fémjelzett Közgép Zrt. 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi forgalom mellett 36 milliárdos eredményt realizált. Ez 6 százalékos profitrátát jelent. (A Simicska–Közgép-korszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe még később is érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén realizálódtak.)

Jól jegyezzük meg a korábbi 2-5, illetve a Simicskánál említett 6 százalékos értéket! Most, hogy az Igazságügyi Minisztérium adattára immár a nagy NER-érdekeltségek konszolidált (teljes cégcsoportokra vonatkozó, a tagok egymás közötti ügyleteit kiszűrő) beszámolóinak többségét tartalmazza a tavalyi lezárt év esetében is, végre egyben látjuk szinte a teljes Orbán-korszakot. (Azért csak szinte, mert a választás előtti 2026-os hónapok pénzügyi eredményei csak jövőre lesznek nyilvánosak.).

Össze tudtuk tehát adni a legfontosabb vállalati konglomerátumok évenkénti számait. (Az adatokat úgy összesítettük, hogy minden esetben 2010-től, illetve attól a későbbi évtől kezdtük a számítást, amikor a nevezett vállalkozó a cég tulajdonosa lett.) Ezek alapján azt látjuk, hogy Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila szakosított építőipari csoportjai 2025-ig összesen közel 10 500 milliárd forintot „bevételeztek” – nagyobbrészt az Orbán Viktor-féle államkasszából. Az ezeknél a társaságoknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott –

a nagy NER-építők bevételarányos nyeresége tehát együtt 12,8 százalékos...

SZIJJÁRTÓ OROSZORSZÁGBA MENEKÜL? - PUTYINTÓL MENEDÉKET KAPHAT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.11.



Mi történhet Szijjártó Péterrel, ha az egykori külügyminiszter körül tovább sokasodnak az ügyek? A Mélyvíz vendége Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, aki keményen beszél Szijjártó korábbi tevékenységéről és a BYD-hoz történt átigazolásáról. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a BRFK vizsgálja az ügyet, miközben Szent-Iványi szerint több olyan történet is van, amelynek legalább a meggyanúsításig el kellene jutnia.

"EGY GENERÁCIÓNYI IDŐT VESZTEGETETT EL A NEMZET" | BAKA ANDRÁS MAGYARORSZÁG ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.08.12.



Kemény szavakkal illette az Orbán-rendszer működését, és egyértelmű szavakkal üzent az őt az államfői tisztségbe emelő TISZA Pártnak Baka András. A megválasztott köztársasági elnök szerint a NER időszakában Magyarországot foglyul ejtette egy párt. „Közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a mindennapjainkat közvetlenül meghatározó közszolgáltatások szinte mindegyike válságban van" - fogalmazott az új államfő, aki az Orbán-rendszer legsúlyosabb bűnének a társadalom mély megosztottságát nevezte.

Világosan elmondta, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében alkotmányos hatásköreit következetesen, átláthatóan és a kormánytól függetlenül fogja gyakorolni. Jelezte, hogy elődjétől eltérően nem fog aláírni törvényeket puszta formalitásként, és nem fog hallgatni olyan esetekben, amikor megítélése szerint az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán.

L. RITÓK NÓRA: "KÖZTES TÉR" C. KIÁLLÍTÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.08.11.


Ígértem, hogy megmutatom Dabi-Farkas Rita megnyitószövegét, ami a székesfehérvári kiállításmegnyitómon hangzott el...

Íme:

2026.08.06.
Dabi-Farkas Rita
Köztes tér

Áthaladás. Külön figyelem, direkt időtöltés nélkül túljutni valahová. Talán sietve, hogy minél hamarabb vége legyen, hiszen nem jelentős. Talán időpocsékolás.

Továbbjutni valahová, ahol fontosabb dolgok történnek. Az élet fő színtereire: a szobába, a konyhába, a tanterembe, az irodába, az orvosi rendelőbe, az ülésterembe. Ahol tenni kell valamit eltervezve, céllal, valami olyat, aminek kiemelt fontosságot tulajdonítunk. Valami olyat, amit elvárnak tőlünk, vagy talán mi magunktól. Aminek meg kell lennie, mert anélkül nem élet az élet, anélkül nem vagyunk a helyünkön.

Ezek a dramaturgiailag célhelyek fontosabbnak mondhatók, mint a köztes terek.
Ezeknek a helyeknek kiemelt státuszuk van.

„Ne itt a folyosón, a váróteremben, a buszmegállóban vagy az utcán állva beszéljük ezt meg…„ Hiszen ez csak egy köztes tér.

De talán nem fontos-e az eljutás, a várakozás? Alantas dolog-e egy folyamatban, változásban vagy várakozásban lenni? Kevesebbek-e ezek a terek vagy ezek az állapotok?

Nincsenek-e olyan személyiségjegyek, cselekedetek, állapotok, rövid vagy akár évekig tartó szituációk, amelyek köztes terekként értelmezhetőek?

Köztes tér-e az alázat? Az engedelmesség? A másokért való élet? A másokért vagy magunkért való küzdelem?

Köztes tér-e a hajléktalanság, a munkanélküliség, a magány? Az egyensúlyból való kibillenés? A pszichés zavarok, a depresszió?

A „valahova tartoztam, valahol éltem, valaki voltam. És most talán senki sem vagyok…”
Köztes tér-e kisebbséghez tartozni? Üldözöttnek lenni? Kirekesztettnek lenni? Másnak lenni? Árvának lenni?

Köztes tér-e a kilátástalanság? A passzív vagy aktív várakozás, hogy talán jobb lesz, talán változik valami ...

Köztes tér-e a csend…?
Van-e csend…? Vagy illúzió az elcsendesülés és a megnyugvás is? Az „ éppen sehol nem vagyunk”, az „éppen semmit nem hallunk”, „semmire nem koncentrálunk állapota”...

Talán a köztes tér lehet a befelé vezető út kapuja.
Úgy, mint a fájdalom, a csalódás, a betegség.

Ha kapu, kinyílik-e mindig és mindenkinek a befelé haladás és az önismeret felé? A gyógyulás, az öngyógyítás felé? Elkezdődik-e minden törés esetében az arannyal való javítás? Ami elromlott, ami beteg lett, azt a legnemesebb anyaggal javítjuk, gyógyítjuk-e?

Kiemeljük-e a javítás helyét, hogy a betegség, a hiba, a törés láthatóvá váljon, és evvel a gyógyulás is?

A gyógyulás köztes tér...?
Mindenki fel tudja ismerni, meg tudja élni az összeomlás megújító erejét?
...VALÓSZÍNŰLEG NEM.

Kertkapuk, omladozni látszó falak, lyukas kerítések, megfagytak az időben, mintha sohasem lett volna gyermekkoruk, mintha sohasem lettek volna újak…

Megfagytak térben, mintha sose lehetne bejutás, elmozdulás. Talán generációk óta megrekedtek.

Ködszínek, dióbarnák, hamuszürkék, homokszínek, ezüstszürkék, égetett umbrák, grafitok, drappok, sárfeketék, agyagszínek, higanyszürkék, bronzok, seszínűek, ébenek, ólomszürkék.
És borostyánok, futónövények, mindent beborító zöld, ami az ember alkotta tárgyakat újra a természet részévé teszi.

Átalakulás? Megújulás?
Gyorsan - gyorsan. Futó, így beborít, elfed, nem vár.
Nincs idő.
Időnk alig van. Mert múlik. Elmúlik.

Azt hiszem, minden változáshoz előzmény kell, egy csíra, egy minta vagy a gyakorlás attitűdje...Mert mi mindnyájan gyakorlunk. Gyakorlunk élni, jól csinálni. Próbálkozunk boldogulni... van, amiben jobban megy, és van, amiben mintha sosem sikerülne...
Mércénktől, mintáinktól, önbizalmunktól, belső erőnktől függ...

Hiszem, hogy a belső erő is fejleszthető, tanulható, bár sok elveszett életet láttam én is, aminek nem úgy kellett volna végződnie...

De a szitakötők, lepkék, madárkák ott vannak. Élnek, mozdulnak, életteret keresnek, a dramaturgiailag legfontosabb tereket. A fő tereket, amelyek a termékenység terei, a táplálás terei, a jövő terei – a kompozícióban sokszor középre helyezve vagy világosabb háttér előtt, hogy a fényesség kiemelje. A fény az élet elmaradhatatlan kísérője.

L Ritók Nóra példa és erő. Fókusz és mágnes. Fényfestő és reményt rajzoló.
Nyilván senki nem számolja hány életnek adhatott már világos hátteret, hogy a körvonalak és a karakter jobban látszódjon. Azért, hogy észrevegyék. Azért, hogy jövőképet kapjon gyermek és felnőtt. Azért, hogy a társadalmunk jobb státuszban legyen.

A szegénység nem lehet program. A láthatatlanság, a generációs elmaradás nem lehet ugródeszka. A tudatlanság nem adhat jövőt. Az agresszió nem adhat szeretetet. A gyermek nem maradhat a jövő reménye nélkül.

Akárhová is született…, NEM MARADHAT KÖZTES TÉRBEN.

Nóra mintaadó és mozgatórugó. Gyakorlásra inspiráló személy. Gondolkodó és cselekvő. Beszélő és követhető/ követendő…
Megható az ereje.
Akkor is, amikor önmaga beteg. Mert kiáll és megosztja a történetét, hogy emeljen másokat. Mert elesettségünkben is megtalálhatjuk a bennünk lévő pluszt. Mert a betegség lehet vég, de ugyanannyira lehet új kezdet. Nóra tud arannyal javítani.

Az aranyozott törésvonalak látszódnak Toldon, az Igazgyöngyös gyerekrajzokon és gyógyuló női testen. A gyógyulásnak belső és külső nyomai vannak. A legszebb nyomok. Az újjászületés nyomai. A jövő előképei.

És akkor jönnek az aranyló sárgák. Az indiai sárga, a napsárga, a kadmium, a sáfrány, a citromsárga, a mézszín és talán az arany is.

A tavasz, a nyár reményei és kibontakozása. A szirmaikkal színt hozó virágok, az oly sok nőt meggyógyító, tisztító, görcsoldó cickafark. A mindig a fény felé, az életadó felé forduló napraforgó. És talán a lóhere, a szerencsehozó. A hitek, a kapaszkodók, az anyagi lét fölé emelők.

Az idei április sok mindenre reményt adott, arra is, hogy Nóra és az Igazgyöngy Alapítvány a köztes térből, a megnevezett, meghatározott, státuszban lévő térbe kerüljön. Hogy mindaz, ami országos szinten mintaértékű több évtizedes munka és gyakorlás eredménye, és EREDMÉNYES, az végre a megérdemelt helyére akár országos alkalmazásba kerülhet. Mert ennyi munka és eredmény nem lehet mellőzött terekben. Ha valaminek, akkor ennek a 26 évnyi munkának a legfőbb piedesztálon a helye a kitartás, a küzdelem, az intelligencia, a társadalmi felelősségvállalás és a hit eredményeként.

A függőleges, a vízszintes, a centrális, a rendezett, a burjánzó, az átlós… a komponálás a teremtés elemei és játékai. Feszültségeket hoz létre, a figyelmet vezeti, a koncentrációt meghosszabbítja, a befogadást segíti. A művészet és az alkotás a világ misztériumainak egyike, amelyre szüksége van a léleknek. A kompozíció az ember tudatalatti belsőjéhez is szól. A teremtő kéz és a vizuális elemek dramaturgiája a lapokon kommunikál velünk.
Nóra megfogja az ember kezét és megszorítja, ha mellette állsz. Vagy beléd karol. Visz magával. Nóra áramlatnak született. Magával ragad sokakat a helyes irányba. Sodor, mert ereje van. És megtart, mert ereje van.

Végül ott vannak a bögrék, a csészék, a kanták, a vödrök, a gémeskutak és a zuhatag. A kék színek éltető, megújító, szomjoltó hatalma. Mert az áramlásban megtörténik a felfrissülés is. Az intelligencia, a haladó gondolkozás, a problémák feltárása és módszerek kidolgozása azok megoldására, a hibák felismerése, a javítási szándék, a társadalmi szolidaritás, az alkotó és gondolkodó ember inspirálója.

A kék bolygón élünk, az élet bolygóján - ha sokszor csak keservekkel találkozunk is, és az életünk forgatókönyve romlással, nehézségekkel, kilátástalansággal van is átitatva -, de hiszem, hogy mindnyájan a gyógyulást, összetartozást keresve, egymásba karolva, egymás mellett futunk a cél felé, senkit sem elhagyva közben, és arany őrszemeink folyamatos irányjelzéseivel próbáljuk a megfelelő irányt tartani.
Nóra, a mi egyik arany őrszemünk.

A kiállítást ezennel megnyitom!


MATEKLECKE 7190. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 26. RÉSZ: VAGYONVISSZASZERZÉS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.10.


Július 28-án az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt, és még aznap este megjelent a Magyar Közlönyben (a huszonnegyedik törvény a május 9-i alakuló ülés óta). A hivatal elnökét és helyetteseit augusztus 27-ig választja meg a parlament, a pályázatokat augusztus 16-ig lehet beadni. Néhány napra vagyunk attól, hogy a papír intézménnyé váljon.

Mi lesz a dolga? A törvény szerint feltárja a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodást, felkutatja és zárolja az elvitt vagyont, majd megalapozott feljelentést tesz. Ez a "megalapozott" a kulcsszó. A hivatal nem ítél, nem vádol és nem tartóztat le senkit, hanem összeszedi azt a bizonyítékanyagot, amit tizenhat évig senki nem szedett össze, mert nem volt szabad. Bóka János politikai rendőrségnek nevezte, ami árulkodóbb, mint gondolná, számára a nyomozás önmagában politikai aktus, mert az elmúlt tizenhat évben csakugyan az volt.

Mellette ott az Európai Ügyészség, amelyhez július 10-én csatlakoztunk huszonötödikként. Ez más műfaj, az EPPO valódi ügyészség, valódi vádemelési joggal, csak szűkebb hatókörrel, mert kizárólag az uniós pénzek ügyeit nézi. Viszont visszamenőleg, 2021 júniusáig. Orbán tizenhat évig szuverenitásra hivatkozva utasította el a csatlakozást, most szépen látszik, kinek a szuverenitását védte.

Persze ott vannak még az államigazgatási szervek, rendőrség, NAV, és az az ügyészség, ami nem a kormány szerve. Itt a legvegyesebb a kép, és itt kell a legóvatosabbnak lenni. A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint augusztus 25-én távozik, saját elhatározásából, arra hivatkozva, hogy az ügyészség ne legyen politikai küzdőtér (kilenc évre választották Polt Péter helyére, egy évig bírta). A NAV és a rendőrség pedig ott van, ahol a hivatalok általában rendszerváltás után, a vezetők cserélődnek, az ügyintéző marad. Nem valószínű, hogy ő fogja megnyitni azokat az aktákat, amiket eddig ő tett a fiók aljára, de azért erre is vannak példák.

És akkor jöjjön a kérdés, amit mi sem kerülhetünk meg, mert mindenki feltesz: börtönbe kerül-e a volt miniszterelnök? Hogy van erre esély, azt jól mutatja, hogy inkább Amerikában és Szerbiában tölti a nyarat, mint az EU területén.

És nem is lenne példátlan. Tanulságok viszont vannak. Bulgáriában Bojko Boriszovot 2022-ben őrizetbe vették, nagy sajtónyilvánosság mellett, majd ejtették a vádakat, ő pedig néhány éven belül visszatért a politika élvonalába. Dél-Koreában viszont működött a gépezet, Pak Kunhje és I Mjongbak is elítélt államfő lett, szabadságvesztésre ítélve. Csakhogy mindkettőt kiengedték. Pak Kunhjének 2021 végén adott kegyelmet az utódja, I Mjongbaknak 2022-ben. Húsz-, illetve tizenhét éves ítéletekből néhány év lett, egy tollvonással.

Baka nyilván nem adna kegyelmet Orbánnak, de azért érdemes megállni egy pillanatra. Az egész magyar rendszerváltás egy kegyelmi ügyből indult. Egy komlói ügyvéd észrevette, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott valakinek, akinek nem kellett volna, és két év múlva ezért nincs többé ner.

Orbánhoz konkrét korrupciót nehéz lesz kötni, Hatvanpuszta az apja nevén, a vagyon a vejénél és strómanoknál. Biztos, hogy évek kellenek egy bíróság előtt megálló vádhoz. Hankó, Szíjjártó és más miniszterek esete más, ott akár még idén vádat lehetne emelni.

De talán még fontosabb, hogy visszakerül-e a pénz. Az elszámoltatás és az elszámolás nem ugyanaz, és nem is egyszerre halad. Lehet vagyont visszaszerezni büntetőítélet nélkül, és lehet valakit elítélni úgy, hogy a vagyon rég külföldön van. Egy elítélt volt miniszterelnök jó fotó. Egy visszaszerzett kórházi költségvetés jó ország.

A türelmetlenség érthető, és van ára. Minél tovább nem történik semmi látható, annál hangosabb lesz az "ezek is ugyanolyanok", pedig a 20. részben megírtam, miért nem azok. 
De a sietségnek még nagyobb ára van. Egy kapkodva összerakott, bizonyíték nélküli vádemelés a legszebb ajándék, amit a fidesznek adhatnánk. Minden felmentés az ő igazukat látszana igazolni, akkor is, ha csak eljárási hiba miatt született. Tizenhat évig azt láttuk, milyen, amikor az ügyészség politikai megrendelésre nem nyomoz. Nem lesz jobb, ha politikai megrendelésre nyomoz.

Ne azt várjuk, mikor kattan az első bilincs. Inkább azt, amikor megszületik az első ítélet, ami olyan szilárd, hogy még a HírTv se tudja megkérdőjelezni. És ha egyszer valaki mégis kegyelmet ad, akkor legalább már ne lehessen titokban.

BAKA ANDRÁS MEGVÁLASZTÁSÁVAL NEM ÉRT VÉGET A NER

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2026.08.11.


Baka András köztársasági elnökké választásával kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: „A NER Baka András kirúgásával kezdődött, most Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget.” Karácsony Gergely esetenként hajlamos teret engedni az érzelmeinek, s a pátosz könnyen elragadja, mert ennek az állításnak egyik része sem igaz. Mivel ez Magyarország legfontosabb közjogi kérdéseit érinti, a kijelentés e tekintetben megtévesztő és káros, mert lehetnek olyanok, akik jóhiszeműen azt hiszik, hogy Baka András köztársasági elnökké választásával valóban véget ér a NER. Ez cseppet sem így van, szerencsére a megválasztott köztársasági elnök sem hiszi ezt.

Mivel az ország jövője szempontjából kulcskérdésről van szó, nem tehetjük meg, hogy Karácsony Gergely hangzatos, de az igazságot messze elkerülő kijelentését ne cáfoljuk tételesen. A NER nem Baka András kirúgásával kezdődött. A 2010-es választás éjszakáján Orbán már „fülkeforradalomról” és egy új rendszer létrehozásáról beszélt, ami a vele szemben indítandó (egyik) eljárásban perdöntő bizonyíték: Orbán előre eltervezett mindent, a beszéd az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szándék bejelentése. A 2010. június 14-én elfogadott NENYI (a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az alkotmányos rend megdöntésének előkészülete büntető jogi tényállása volt. (Btk. 254. § (2) bek.)

A NER 2011. április 25-én, az Alaptörvény elfogadásával kezdődött. Ekkor Baka Andrást még nem rúgták ki. Baka András eltávolítása az Alaptörvény átmeneti rendelkezései révén történt. Ez az Alaptörvény elfogadásától különálló aktus volt. Az Átmeneti Rendelkezéseket csak hónapokkal később, 2011. december 30-án szavazták meg. Ebben a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának nevezték át, ezzel formálisan megszűnt a Legfelsőbb Bíróság, s vele együtt a bírósági rendszer átalakítását kritizáló elnök, Baka András tisztsége és megbízatása is. Az Átmeneti Rendelkezéseket különálló, önálló törvényként fogadták el. Az Alkotmánybíróság azt is megsemmisítette, hogy az Alaptörvény részévé tegyék.

Ezek a tények. A NER nem Baka András kirúgásával, hanem az Alaptörvény elfogadásával kezdődött. A kettő időben sem esett egybe. Ennek azért van jelentősége, mert a NER nem is Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget, hanem az Alaptörvényt felváltó demokratikus, jogállami (világnézetileg semleges) új Alkotmány elfogadásával. Ennek kimondása rendkívül fontos, mert ha valaki azt hiszi, hogy Karácsony Gergely hangzatos lódítása igaz, akkor megelégszik azzal, hogy Baka Andrást elnökké választották, s attól a NER megszűnt, semmiféle közjogi átalakításra nincs szükség.

Ám a NER nem személyekből áll, hanem közjogi rendszerből. Ezért nem személycserével ér véget, hanem a rendszer megszüntetésével. Ezért Karácsony Gergely állítása nem igaz.

Ennek cáfolata azért is fontos, mert Magyar Péter mutat arra irányuló jeleket, hogy ezt ő maga is elhitesse az országgal, hogy megelégedjenek az emberek a személycserékkel. A személycserékkel azonban a rendszer nem változott meg. Magyarország Baka András köztársasági elnöki esküje után is az Orbán-rendszerben él, az ország államformája a NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (mely az alkotmányos rend megdöntése után felváltotta a köztársaságot). A NER akkor szűnik meg, ha alapdokumentuma, az Alaptörvény megszűnik. Mindezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a Magyar Péter szolgálatába állt új lakájmédia is azt írta: Baka András elnökké választásával jelképesen véget ér a NER.

Baka András a Magyar Péter számára szóba jöhető jelöltek közül messze a legjobb, mert Magyar politikai közösségéből nem könnyű szalonképes és szakmailag megfelelő elnököt találni. De az egész országot tekintve Baka András nem a legjobb választás, csupán a „Tisza” szuverén, gondolkodó támogatói által is elfogadható kompromisszum. Baka ezzel együtt jó beszédet mondott, ami a fékek és ellensúlyok helyreállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, az egész társadalom számára egyenlő jogokat biztosító Alkotmány óhaját illeti. Egyetlen homályos része az volt, amikor arról beszélt, hogy „nem építhetjük az országot bosszúra”. A törvényes felelősségre vonás nem bosszú, erről ő maga is beszélt.

Baka András esetében is rossz érzéseket kelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből való – törvénytelen – elmozdítását üldöztetésnek állítják be. Baka András nem Nelson Mandela, nem is Lech Wałęsa, és főleg nem Iványi Gábor, akit teljesen tönkretett az Orbán által vezetett embertelen és kegyetlen bűnszervezet. Mindennek alapja pedig az, hogy Baka András is jobboldali, volt MDF-es parlamenti képviselő. Ebben a minőségében pedig senki nem kifogásolja, hogy Baka András sem felel meg Magyar Péter kritériumainak, amelyeket kifejezetten testre szabottan, a baloldali, liberális jelöltek kizárására alkotott meg (azt mondta, akik politikai szerepet vállaltak a múltban, nem lehetnek jelöltek).

Baka András hibátlan jogállami beszédével nincs összhangban az a mód sem, ahogyan Magyar Péter – mindenféle egyeztetés nélkül – egyszemélyben megválasztotta. Ma még hihetjük, hogy azért hunyt szemet efölött, hogy abba a helyzetbe kerülhessen, hogy többet ilyen fölött ne lehessen szemet hunyni. Hasonlóképpen visszatetsző volt, amikor a „Tisza Párt” házi rádiójának önkéntes zsoldjába álló Klubrádióban az interjú elején agyba-főbe dicsérte a parlamenti vitákat, amikor Magyar stílusáról kérdezték. Baka azt mondta erre, hogy élvezi a parlamenti vitákat (amelyek sokakat megbotránkoztatnak a kocsmai stílusa miatt), mert „valódi viták vannak”. Ez igaz, már csak a söröskorsók hiányoznak.

Valódi vitákat kulturáltan is lehet folytatni, s az ország érdeke az, hogy a közbeszéd, a közélet stílusa ne legyen romboló, mert az rombolja az egész társadalmat. A köztársasági elnöknek ezt kellene képviselnie, nem agyondicsérni a minősíthetetlen hangot használókat, köztük Magyar Pétert. De lehet azt mondani, hogy egy nappal a megszavaztatása előtt nem lett volna ésszerű kritizálni a miniszterelnököt, aki kiválasztotta őt magának. Hihetjük jóindulatúan azt, hogy hivatalba lépése után másképp lesz. A parlamentben elmondott helytálló beszéde alapján azonban biztosak lehetünk benne, hogy elvben tudja, mi a feladata, s milyen értékeket kell megvédenie.

Ha nem így lesz, nem azért lesz, mert nem tudta.

2026. augusztus 11., kedd

KEZDŐDIK A SZAVAZÁS, ELNÖKÖT VÁLASZT A PARLAMENT – ÉLŐBEN AZ ORSZÁGHÁZBÓL ÉS A TELEX STÚDIÓJÁBÓL

TELEX
Szerző: TELEX
2026.08.11.



Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lehet a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke, ha kedd délután megszavazza az országgyűlés. A történelmi napot a Parlamentben követjük Simor Dániellel, a Telex stúdiójából pedig Hanula Zsolttal és Sarkadi Zsolttal, a Telex újságíróival elemezzük élő adásban. 

Műsorvezető: Rédli Balázs

ÉLŐ: KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT VÁLASZT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.08.10.



A roma holokausztra megemlékező beszéddel és a napirend előtti hozzászólásokkal indul az Országgyűlés keddi ülésnapja, aminek a végén a parlament megválasztja majd köztársasági elnöknek Baka Andrást, aki délután már le is teszi az esküjét a képviselők előtt.

MIT TALÁL AZ ÚJ VEZETÉS AZ OROSZ AKTÁKBAN?

KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.10.



Ebben az adásban a Külügyi Intézet új vezetése, köztük Feledi Botond és Rácz András kinevezése kapcsán elemezzük a magyar külpolitika esélyeit a szakmai hitelesség helyreállítására. Vizsgáljuk az orosz kapcsolatok mélységét, a korábbi vezetés alatt történt titkos adatkezeléseket és azt, hogy vajon sikerül-e visszanyerni az uniós és NATO szövetségesek bizalmát.

00:00 – Új korszak a Külügyi Intézetnél: Szakmai garancia vagy politikai irányváltás? 
01:50 – Orosz-ukrán háború és az elemzői függetlenség: Miért küldték el korábban a szakértőket? 
05:55 – Mit rejtenek az orosz akták? A "jéghegy csúcsa" és a nemzetközi kapcsolatok kockázatai. 
07:40 – Adatszivárgás és hackertámadások: Mennyire voltak biztonságban a külügyi szerverek? 
10:45 – Nagyköveti visszahívások: Miért ürültek ki hirtelen a kulcspozíciók Londonban és Moszkvában? 
14:20 – Nyelvtudás és diplomácia: Hogyan befolyásolja a képzettség Magyarország nemzetközi megítélését?

ORBÁN VIKTOR UTOLSÓ ÓRÁJA ⏰

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.08.11.



Orbán Viktor utolsó órája.

MAGYAR PÉTER FELOLVASTA A ROMA HOLOKAUSZT TÚLÉLŐINEK VISSZAEMLÉKEZÉSEIT

TELEX
Szerző: TELEX
2026.08.11.


Tudósítás az Országgyűlés mai üléséről. (Folyamatosan frissítve).

A DUNA VÍZSZINTJE NEM CSAK GÁTAKKAL EMELHETŐ – HÉT MEGOLDÁS FŐ FOLYÓNK LEGÉGETŐBB GONDJAIRA

VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.08.11.


A közbeszédet uraló vízlépcsővitában csak a lényeg sikkadt el: hogy a Duna egyik legnagyobb problémáját, a medersüllyedést nem kis részben pont a felvízi duzzasztók okozzák. Paks környezetében mintegy 80 cm-nyi vízszintet buktunk azon, hogy a szabályozás, a kotrások és az ausztriai gátak miatt a Duna ma mélyebben folyik, mint hatvan éve. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egyes szakaszokon megemelné-e a vízszintet egy újabb duzzasztó (nyilvánvalóan igen), hanem hogy nem okoz-e több bajt egy ilyen építmény, mint amennyit megold. A sajtóban először mutatjuk be, mit lehet tudni a fajszi és adonyi vízlépcsők terveiről, majd a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője és a VITUKI veterán hidrobiológusa segítségével értékeljük is azokat. Összeállításunk célja, hogy kirángassuk a közbeszédet a megfeneklett vízlépcsővitából – ugyanis, mint látni fogjuk, a Duna vízszintjére és lefolyására még számtalan más módon lehet hatni
...

2026. AUGUSZTUS 11. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS élő
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.08.11.



2026. augusztus 11. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

GULYÁS BALÁZS: SOKÁIG AZT HITTEM, HOGY ORBÁN ÖRÖKKÉ MARAD | VÁNDORÉVEK

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.08.10.



Gulyás Balázs filmes szakember, közíró, publicista a Vándorévek vendége. Felidézi filmes pályájának fontos állomásait, a MOKÉP élén töltött éveket, a Fideszhez fűződő korábbi viszonyát és azt a folyamatot, amelynek során fokozatosan kiábrándult a pártból. Beszél a Tarr Bélával való konfliktusáról, a MOKÉP megszüntetéséről, a Hír TV és a Magyar Nemzet korszakáról, valamint arról is, hogyan jutott el az újságíráshoz és a Gulyáságyú Médiához.

Szóba kerül a 2026-os politikai fordulat, Magyar Péter és az új hatalom felelőssége, a független sajtó szerepe, valamint az, hogy miért kell a hatalmat akkor is kritikusan figyelni, ha már nem Orbán Viktor kormánya van. Gulyás Balázs szerint a politikai változás önmagában nem elég: a társadalomnak és a helyi közösségeknek is meg kell őrizniük az önállóságukat.

Szénási Sándor vendége Gulyás Balázs filmes szakember, közíró, publicista.

ORBÁN VIKTOR MEGINT LEBUKOTT – CÉLEGYENES

CÉLEGYENES
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.08.10.



Baka Andrást jelöli a Tisza államfőnek, az ellenzék bosszút emleget – erre a témára voltak leginkább kíváncsiak olvasóink, erre érkezett ugyanis a legtöbb szavazat. De sokakat érdekelt az is, hogy mit kereshet Orbán Viktor Szerbiában Hatvanpuszta főépítészével és a Mol vezérigazgató-helyettesével. Erről is beszélnek majd vendégeink, ahogyan az energiakrízisről is: bár a nehezén egyelőre túl vagyunk, de mi jöhet ezután? Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett ezúttal Ficsor Benedek vitatja meg ezeket a témákat.

VÉGLEG KICSEKKOL? MIÉRT TŰNT EL ORBÁN VIKTOR A KRÍZIS ALATT? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.08.10.



100 napja kormányoz a Tisza! Mi ennek a több, mint 3 hónapnak a mérlege? A legfrissebb kutatási eredmények szerint elsöprő a Tisza előnye, de miért nem omlott teljesen össze a Fidesz? Hogyan kezelte az országot ért kríziseket Magyar Péter és kormánya? Tudta-e a táborát növelni a Mi Hazánk a Fideszt elhagyó szavazókból? Mekkorát ütött a köztévében zajló eseménysorozat a Tisza népszerűségén? Hadházy Ákos is fideszes lenne? Orbán miért pont Szerbiában nyaral? A volt miniszterelnök külföldön próbálna szerencsét? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!

00:00 - 00.45 Intro és Beköszön 
00:46 - 05:59 Friss pártpreferencia adatok: A Tisza Párt és a Fidesz közötti szakadék 
06:00 - 11:59 A Mi Hazánk Mozgalom helyzete és a jobboldal 
12:00 - 17:59 A Tisza-kormány első 100 napja: korrupcióellenes intézkedések 
18:00 - 23:59 Köztársasági elnök-jelölés: Baka András személye és a politikai üzenetek 
24:00 - 29:59 Krízishelyzetek kezelése: A közmédia körüli viták 
30:00 - 35:59 Politikai kommunikáció a közösségi médiában, stratégiai döntések súlya 
36:00 - 41:59 Az alkotmányozási folyamat tervei és a közvetlen elnökválasztás iránya 
42:00 - 48:43 Orbán Viktor politikai jövője és a Fidesz jelenléte a válságidőszakban 
48:44 Elköszön