DEHOGY VETT EL MANDÁTUMOT A KÚRIA A FIDESZTŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: alkotmanyjogaszok
2018.05.07.

A miniszterelnök lényegében választási csalással vádolja a Kúriát: szerinte a legfőbb bírói szerv jogsértően vett el egy mandátumot a Fidesztől. Orbán Viktort vagy megvezette a kormánypárthoz köthetően kitartott Alapjogokért Központ, vagy tudatosan hazudik. Nem tudjuk, melyik a rosszabb.

A választási eljárásról szóló törvény 289. § (3) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen az a levélben leadott szavazási irat, aminél a válaszboríték nincs lezárva. Könnyű belátni, hogy milyen célt szolgál ez a törvényi rendelkezés: ne lehessen a válaszborítékot felbontva kicserélni a levélben leadott szavazatot. A törvényi rendelkezéseket az Alaptörvény 28. cikke szerint pedig a céljuknak megfelelően kell értelmezni A Nemzeti Választási Iroda éppen ezért rendszeresített olyan válaszborítékot, amin egy biztonsági csík van, ami jelzi, ha a leragasztott válaszborítékot felbontották.

A levélben érkezett szavazási iratokat a Nemzeti Választási Iroda dolgozza fel, a pártok megfigyelőinek jelenlétében. Az egyik szocialista megfigyelő jelezte még a választások előtt, április 5-én, hogy az NVI munkatársai érvényesnek tekintik azt a szavazási iratot is, amelyen a biztonsági csík sérüléséből egyértelműen megállapítható, hogy a borítékot már az NVI munkatársait megelőzően valaki felnyitotta. A Nemzeti Választási Bizottság a határozatában megállapította, hogy ez az értelmezés jogszabálysértő: ha a feldolgozás előtt már bizonyíthatóan felbontották a szavazási iratot, az bizony érvénytelen, mert a válaszboríték lezártságára vonatkozó követelmény nem teljesül. A döntéssel szemben a Fidesz is fordulhatott volna a Kúriához, de nem tette, így az jogerőssé vált, ezért a Nemzeti Választási Iroda a továbbiakban a sérült biztonsági csíkkal rendelkező válaszborítékban vagy biztonsági csík nélküli válaszborítékban beérkező szavazási iratot érvénytelennek kellett hogy tekintse.

A Fidesz megfigyelője ezt követően kifogásolta ezt a jogértelmezést, azonban a Nemzeti Választási Bizottság egyhangú határozatban (vagyis Patyi András és a Fidesz által delegált tag szavazatával) utasította el a kifogását. A Fidesz ezzel a döntéssel szemben sem fordult a Kúriához. A kifogástevő választási megfigyelő ugyan megtette ezt, de ügyvédi képviselet nélkül, ezért a törvény szerint a Kúriának érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania a jogorvoslati kérelmet. Az NVB határozata így jogerőssé vált.

A Nemzeti Választási Bizottság a kétszeresen is jogerős jogértelmezés szerint állapította meg a levélben szavazás eredményét. Ezt a döntést támadta meg a Fidesz a Kúrián, a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében. A kérelemben a kormányzópárt nem mutatta be, hogy a feltételezett jogsértés mennyiben befolyásolta a választás eredményét. Normál esetben ez már önmagában is a felülvizsgálati kérelem elutasítására kellene hogy vezessen, mint azt más, ellenzéki jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatban világosan leszögezte a Kúria. Ha ugyanis nem kimutatható egy jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása, akkor az a jogsértés az eredmény elleni jogorvoslat keretében nem tehető vitássá. Ennek ellenére a Kúria bizony kivételezett a Fidesszel: maga folytatott le bizonyítást a választási eredményre gyakorolt hatásról, mert ennek hiányában érdemben nem is vizsgálhatta volna a felülvizsgálati kérelmet. A döntésében a Kúria végül megállapította, hogy helyesen járt el az NVB a választási eredmény megállapítása során, mert a sérült biztonsági csík a válaszboríték felnyitását bizonyítja, ezért az ilyen válaszboríték nem lezárt, ezért a törvény szerint érvénytelen. Ha pedig nem a hivatalos, biztonsági csíkkal ellátott válaszborítékban küldtek vissza egy szavazási iratot, annak felbontatlanságáról nem lehet meggyőződni. Ettől függetlenül arra is felhívta a Kúria a figyelmet, hogy utólag nem lehetséges a boríték felbontatlanságát ellenőrizni, ezért még ha jogilag megalapozott is lett volna a Fidesz jogorvoslati kérelme, abból sem a kérdéses szavazatok érvényessé nyilvánítása, hanem a levélben szavazás megismételtetése következne – és ezzel az új Országgyűlés május 8-i alakuló ülésig nem lehetett volna jogerős eredménye a választásnak...

ITT OLVASHATÓ

BUDAPEST AZ ÚJABB KÉTHARMAD SZORÍTZÁSÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.05.07.

A fővárosi ellenzékben mindenki biztosra veszi: az újabb kétharmad nyomán Orbán Viktor átszabja a várost a Fidesz hatalmai érdekei szerint. Máris többféle tervről hallani.

Bár április nyolcadikán ismét simán nyert a Fidesz, Budapest nem borult narancssárgába: sok választókerületet – köztük korábbi jobboldali fellegvárakat is – vesztett a kormánypárt. Ráadásul, ahol nyert a Fidesz, ott is inkább az ellenzéki széthúzás állt győzelme hátterében. Azaz 2019-ben, ha az ellenzék sikeresebben koordinál, akkor az önkormányzati választáson sokat és nagyot veszíthet a Fidesz. Mindezek ismeretében – a megkérdezett budapesti politikusok szerint – Orbán Viktor kormányfő számára az egyik leglogikusabb lépés az lenne: a jelenlegi fővárosi önkormányzati rendszer kiüresítésével, eljelentéktelenítésével megpróbálja megelőzni, hogy valódi erőt képviselő ellenzéki fellegvárrá alakulhasson Budapest. Míg az ellenzéki képviselők – de a korábban a 24.hu által megszólaltatott kormánypárti szereplők is – biztosra vették, hogy Orbán folytatja a "renitens főváros" jogainak csorbítását, ennek módjáról már sokféle elképzelést hallottunk.

Bár kész jogszabályt egyelőre senki sem látott, így lényegében városházi pletykákról van szó, a megkérdezett politikusok többsége úgy vélekedett: a Fidesz már 2015 táján elkészítette a Budapest átalakításáról szóló jogszabály-verziókat, csak kétharmad híján félretették azokat. Van, aki úgy tudja: megszüntethetik a közvetlen főpolgármester-választást, és tovább szűkítenék Városháza mozgásterét, újabb jogokat vonhatnak el azzal, hogy egy kvázi államtitkárságként működő Budapestért felelős központot hoznak létre, s ahhoz csoportosítják a kormánytól érkező pénzeket. Egy forrásunk konkrétan úgy fogalmazott: Orbánék újjáéleszthetik az 1870 és 1949 között működött Fővárosi Közmunkák Tanácsát, lényegében oda "bepakolva" minden Budapestet érintő nagyobb fejlesztést. Ez egyébként nem is lenne más, mint a jelenlegi gyakorlat "lepapírozása", azaz nevet adnának a nagyobb fővárosi beruházásokat Tarlós István főpolgármester feje fölött intéző Fürjes Balázs kormánybiztosságának.

A másik csapásirány Orbán számára az, hogy átszervezi a jelenlegi kerületi rendszert...

ITT OLVASHATÓ

BÍRÓSÁGOK BEMÉRVE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.05.07.

Orbán Viktor hisztizett egy méretesen egészségeset, akárha dagadt, kantáros óvodás volna. De nem a friss húsok ősi ösztönétől vezérelve, amely akkor tör elő, ha elveszik nekik a játékukat vagy a málnás nyalókájukat, hanem messzire ható és igen aljas indokokból. Hogy legyen oka a bírókat és bíróságokat kicsinálni mintegy, mert ők azok, akik a nemzet elalélt boldogságának útjában állanak. Azaz hazaárulók.

A fentebbi cinikus nagyvonalúság, amellyel a fennforgást nekiálltam lefösteni, álca csupán. Valójában visong és hörög a lelkem, amint arrafelé andalodik, micsoda okádás egy hely ez az ország, s legfőképp, hogy még milyen lesz. Mert lesz, efelől kétségünk ne legyen szemernyi sem. Nyolcadikán indul útjára a gyönyör, de nem átmeneti módon, hanem négy évre vagy évszázadra, hogy beleremeg az édes magyar anyaföld és vért verítékezik, hogy vörösmartys fogalmazási eszközökkel éljek.

„Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól.” – Ezt hisztizte a prostisrácoknak Orbán Viktor, miután ő és a bandája mindenféle monyákokkal és ráolvasásokkal, amelyet közkeletűleg csalásnak neveznek, szarrá nyerte magát. És még neki áll feljebb, hogy Jolán néni módján mutassuk be a sunyi helyzet fonákságát. Viszont semmi sincs véletlenül a NER-ben, mint az tudvalévő.

Orbán Viktor ezzel a kijelentésével bemérte a bíróságokat, amelyek már ott vannak a célkeresztben, csak a tűzparancsot kell kiadni, amely aktusnak egyelőre az Unió útját állja, de Isten és a Párt segedelmével megoldják ezt is. Muszáj lesz a diktatúra evolúciója miatt. Amit most tapasztalhatunk, az a korlátlan hatalmat helyenként zavaró, idegesítő bíróságok megregulázását előkészítő cinikus és felelőtlen médiaakampány aktuális epizódja.
Lesz még néhány...

ITT OLVASHATÓ

MENEKÜL A TŐKE KÖZÉP-EURÓPÁBÓL? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.07.

- Magára talál a dollár és ez jelentős választás elé állítja külföldi tőketulajdonosokat a feltörekvő piacokon

- Ritka ellenvélemény a Bizottság terve ügyében, amely a jogállamhoz kötné az uniós támogatásokat

- A menekültek megsegítésére hívtak fel a túlélők az egykori mauthauseni lágerben, ahol annak idején minden 2. ember életét vesztette

FT

Megizzasztja dollár megerősödése a feltörekvő piacokon, köztük Magyarországon érdekelt befektetőket. Pedig az év elején még úgy látszott, hogy jó helyre tették a pénzüket, hiszen egy sor fejlett országban a pincében voltak a kamatok, ellenben több feljövő államban kedvező szerkezeti változások mentek végbe, amit megtámogatott az erőteljes világkereskedelem, illetve növekedés. Csakhogy közben erőre kapott az amerikai fizetőeszköz és tőketulajdonosok most már az USA gazdasági állapotának javulására, valamint a magasabb kamatok lehetőségére figyelnek. Így tömegessé válhat távozásuk az eddig kedvezőnek tartott térségekből, ahol a nagy kereslet láttán a cégek és a kormányok idáig nem győztek papírokat kibocsátani.

Ha folytatódik a dollár menetelése, akkor biztosra lehet venni, hogy nagy összegek áramlanak ki a feltörekvő piacokról. Az irányadónak tekintett tízéves kötvények és részvények hozama nemrégiben már 3 % alá esett, amire 4 éve nem volt példa. Ráadásul az első negyedévben 200 millió dollár ment ki, miközben csupán 50 millió jött be ezekbe az országokba. A helyzet Európán belül a törököknél, ukránoknál a legkeményebb, de igen nagy gondok vannak az eszközök értékelésével a magyaroknál, a lengyeleknél és a cseheknél is.

Deutsche Welle

A Die Welt budapesti tudósítója úgy gondolja, hogy az EU részrehajló Közép-Európával szemben, amikor vissza akarja fogni a támogatásokat a jogállam megsértésére hivatkozva, ám Boris Kálnoky szerint az emberek feltűnően nyugodtak maradtak, és ezek az országok a végén még profitálhatnak is az ügyből. A konzervatív lap újságírója helyteleníti, hogy a Bizottság a magyaroktól, szlovákoktól és lengyelektől akar pénzt elvenni, hogy azt azután a felelőtlenül gazdálkodó görögöknek, olaszoknak és spanyoloknak adja. Mint írja, az sem helyes, ha azt hiszik, hogy a gazdasági felzárkózás közeledést hoz a szociális értékekben, de itt most meg akarják fordítani: először jöjjön a jogállam és a menekültügyben tanúsított szolidaritás. Orbán Viktor ezek után már jelezte is, hogy nem lesz következő hosszú távú költségvetés magyar hozzájárulás nélkül.

Az elemzés az uniós alapokon túlmenően elsősorban a mostani magyar kormánynak tulajdonítja a jó gazdasági alapokat. Úgy hogy közép távon ezek az országok nettó befizetők lesznek, így a kohéziós források egy nap elvesztik a jelentőségüket. Meg mint írja, a régióban senki sem akar a németek és mások pénzéből élni, nem úgy, mint a mediterrán övezet lakói. A magyarok és a lengyelek úgy tekintik a belengetett szankciókat, hogy azok azért vetődnek fel, mert ezek az országok olyan, alapvető kérdéseket tesznek fel, mint hogy van értelme ennyi migránst beengedni a földrészre, elosztani őket, és hogy miért kell a szuverenitást mind jobban elvonni a nemzetállamoktól. Persze a végén valószínűleg olyan kompromisszum születik, amely senkinek sem fáj. De ha az eredeti elképzelés válik valóra, akkor az drasztikus mértékben csökkenti az EU befolyását, illetve mérsékli a korrupciót. Megújulásra és hatékonyságra kényszeríti a gazdaságot és felgyorsítja a térség általános egyenjogúvá válását az unióban. Néha a kevesebb több...

ITT OLVASHATÓ

JÓKÍVÁNSÁG ANYÁK NAPJÁRA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.05.05.

Ez egy különleges nap - az anyák, édesanyák, nevelőanyák, pótanyák, édes mostohák és az anyák és apák anyáinak napja.
Öreg vagyok, akár az országút, de olyan szerencsés, hogy anyukám mind a mai napig nevelget, csiszolgatja viselkedésem, nyesegeti stílusom vadhajtásait, figyelmeztet, ha nem az időjárásnak megfelelően öltözöm, megvitatja velem a politikai helyzetet, szóval igazi anyuka - idén lesz kilencven, tartsa az ég bis hundert und zwanzig.
Szerencsés vagyok, szerencsésebb, mint a gyerekeim, akik már nem tudják köszönteni anyukájukat ezen a napon, mint tették ezt az elmúlt évtizedekben mindig, de hogy szeretettel gondolnak rá ezen a napon, az biztos.
Az ünnep talán kicsit formális, mégis az az egy-két puszi amit adunk és kapunk, lehet igazán bensőséges. Fedezete az érzés, mely nem szorítkozik erre az egyetlen napra.
Boldog az a gyermek, aki kimutathatja szeretetét ezen a napon, és boldogok azok az anyák, akiket fiaik, lányaik ma őszinte szívvel köszöntenek.
Talán még boldogabbak a nagymamák, ha unokáik felkeresik őket is, vagy akárcsak egy
telefonhívással tudatják, hogy nem feledkeztek meg róluk, szeretik őket.
A fiatal persze módfelett elfoglalt, a füléről úgy kell leoperálni a mobilt, de talán két perc azért a nagymamákra is juthat.
Egy anya rengeteget ad és igen kevéssel beéri, a szeretet éreztetéséhez pedig igazán kevés idő kell.
Ne feledkezzünk meg hát azokról, akik az életet adták nekünk, akik az életet adták anyáinknak, apáinknak, gyermekeinknek - vonuljunk hát hozzájuk szépen, libasorban, és öleljük meg őket, megérdemlik.
Kedves anyukák, sok boldogságot kívánunk nektek!

ITT OLVASHATÓ

ANYÁD NAPJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.05.05.

...az év többi napján anyáinkat egészen más indulattal halljuk emlegetni. Anyák napja, rendben, egy napig mindenki tud jó képet vágni, még az anyósra is, mert csak muszáj oda is csokrot vinni. Ki-ki megállja, hogy az asztalnál ne politizáljon, abból veszekedés van. Biztosan lesz a vezető politikusokról is szép fotó, idén nem hagyhatják ki, hiszen demográfiai kampány van, készül a megállapodás a nőkkel. Másnaptól megint utálhatjuk egymást. A többi nap inkább „Anyád napja”. Folyik az anyázás mindenütt, parlamenttől a piacig, a közlekedési vitáktól a gangi veszekedésig.

Pedig egyáltalán nem eredendően vagyunk embergyűlölők. Igaz, szokták emlegetni Stanley Milgram kísérleteit, amelyben átlagos civilek kétharmada a fokozatos parancsoknak engedelmeskedve hajlandó lett volna akár a halálos áramütésig elmenni a „rosszul viselkedők” büntetésére. Nem sokkal később olvashattuk a „Legyek ura” című regényt arról, hogyan válnak egy lakatlan szigetre került gyerekek egymás farkasaivá. De egy másik szociálpszichológus: Muzafer Sherif (nyugi! nem migráns terrorista, csak egy jámbor török-amerikai kutató) két táborozó gyerekcsoportot hergelt sikerrel egymás ellen, ám végül egy közös cél, adott esetben a vízellátás helyreállítása érdekében mégis képesek voltak együttműködni, és felhagytak egymás utálatával.

Vagyis igaz a lapos közhely: lehet építeni a jobbik és a rosszabbik énünkre is. Mi kedveskedünk Anyák napján, és mi káromoljuk egymást a sok „Anyád napján”. Most olyan rezsimben élünk, ami tudva, tudatlan, de az utóbbiban érdekelt. Kiszelly Zoltán találóan írta: az ilyen típusú rendszerek akkor sikeresek, ha képesek átformálni a közgondolkodást. Konfliktusokra és folyamatosan fenntartott ellenségképre van szükségük, hogy magukat tüntethessék fel vezérnek és védelmezőnek, akik nélkül szétesne a közösség. A Fidesz vezetői sokat és komolyan tanultak mintaadó ideológusuktól, Carl Schmittől, aki szerint a politika lényege a „barát” és „ellenség” megkülönböztetése. A hatalom azé, aki megjelöli, ki az ellenség. Orbán már 1997-ben az akkori kormány „idegenszívűségéről” beszélt. Húsz éve ezt az ötletet variálja. Az ellenség idegen. Az idegen ellenség. Ha magyar, akkor is idegen. Bayer Zsolt – erre tartják - mindezt készségesen indulatrohamokkal tuningolja: „A magyar emberek nem megosztottak, hiszen a magyar emberek teljes egyetértésben állnak ki Orbán Viktor, a Fidesz és Magyarország mellett. A többi haszontalan sejthalmaznak nem sok köze van a magyarokhoz és az emberi fajhoz.” Már sokszor elmondtuk, hogy ezek szerint az ország fele ellenség. Pontosabban nem az ország fele, hiszen ők nem is tartoznak az országhoz. Idegenek. A migráns csak hasznos jelkép. A mindenkori „idegen” szemléletes jelképe. A magyar származású Soros kipécézése többek között arra való, hogy megmutassák: idegen, vagyis ellenség a magukat magyarnak vallók között is lehet. A szomszéd is lehet ellenség. Vagy legalábbis kém, áruló, dezertőr, aki nem áll be a hadrendbe. A katonaszökevény pedig a háborúkban felkoncoltatik.

A háború megideologizálja, hogy miért nincs idő másra. Nem panaszkodhatsz a rossz kosztra, de még az ellátmány megdézsmálóit sem most kell felelősségre vonni, hiszen háború van. Az ellenséget utáld, ne a tisztjeid, ne nagyon ugrálj a lövészárokban. Németh Szilárd leiskolázza az óvatosan kritizáló fideszes értelmiséget: nem látják, hogy Soros fia éppen a kormányt támadja? Ha fölös indulat bánt, anyázd őt! A feszültséget retorikai eszközök és a megosztó társadalmi folyamatok egyaránt táplálják. A miniszterelnök megbiztatja az őcsényieket: jól tették, hogy rátámadtak a kormánya által hivatalosan oltalmazottakat nyaraltató panziósra. Újabban a civil szervezetekre telefonálókat uszítanak: ne merjék megrontani a gyerekeket azzal, hogy elmossák a fiúk és lányok közti különbséget. Ha a migránsvád kifúj, jön a gendervád, ahogy a muszlim horda feltartóztatásának célját felváltja az új hazafias feladat: mi szüljük tele a Kárpát-medencét a bevándorlók helyett. Hogy ez Szvatopluknak nem jutott eszébe!

...

ITT OLVASHATÓ

KOLLABORÁNSOK, BOHÓCOK, POFOZÓGÉPEK?

A HAZA BLOG
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2018.05.06

Május nyolcadika fontos útelágazás lehetne a baloldali ellenzéki pártok lefelé tartó, kísérteties pályáján. Valami most van a levegőben, ami korábban nem volt. Talán most együtt van a csalódottság, a sérelem és az „ebből elég volt” összekeveredő érzése. De ha ez a harmadik komponens elillan – az első kettőről gondoskodik majd a rezsim - akkor még az eddiginél is reménytelenebb négy év vár ránk.

Sűrű, fojtogató a levegő Magyarországon, és ezt alighanem az ország ura is érzi. Egész biztos, hogy ő is túl akar lenni nyolcadikán, és bent, a parlamentben akarja látni az ő szeretett ellenzékét. Megszokta már őket, néha kicsit szájalnak, de alapvetően jó gyerekek, ki lehet jönni velük. Ha viszont nem ülnének be, szem elől vesztené őket, és ő is öreg kutya már új kunsztokhoz.

Már május elsején, a Momentum rendezvényén is több volt a rendőr, mint a tüntető, május 8-án viszont egy egész hadsereg fogja megszállni az Országház környékét: az utcák sok száz négyzetméteres körzetben zsúfolva lesznek rendőrautókkal, csapatszállító járművekkel. Mert egy új kormány megalakulása Magyarországon többé nem a demokrácia békés aktusa, hanem fegyveresekkel agyonbiztosított gyalázat, ahogy Orbán alatt lényegében minden ünnep, tüntetés azzá vált.

Állítólag rendőrkordon lesz, nem kerítés, annak a széthordása pedig börtönnel büntetendő. Feltéve, ha nem lesz hozzá százezer rakodómunkás, mert akkor annak forradalom a neve, és akkor a lehetséges büntetések és ítéletek alanyai is változnak. Úgy hírlik, napközben is lesz tüntetés, az „igazi” azonban este hatkor kezdődik, a szervezők a már üres Parlament elé hívják az embereket. Csak nem azért, hogy elejét vegyék bármilyen konfliktusnak?
Biztos jó buli lesz. A színpadról majd ránk üvöltenek: ugye nem féltek, mi meg visszakiabálunk, hogy nem. És valóban nem is lesz mitől, csakhogy akkor már Orbánéknak sem. Ő például addigra már Felcsúton lesz, és a helyi SC edzését nézi, de már lenyugodva, hiszen délelőtt minden a reményei szerint alakult: az ellenzék bent volt, a nép meg elzárva, kizárva – magára hagyva, esélytelenül.

Pedig új időszámítás kezdődhetne, ha az ellenzéki pártok, amelyek most nem csak az egyszemélyi uralom, de Orbán stratégiájának részei is, nem vállalnák tovább a bohóc és pofozógép szerepét. Tagadhatatlan, hogy ezzel számukra szokatlan, ismeretlen terepre lépnének, és senki meg nem mondja, mi lenne a hozadéka a parlamenten kívüli politizálásnak. Azt viszont pontosan tudni, mi lesz, ha maradnak. Sajnos már nyolc év tapasztalatunk van abban, hogy a parlamenti jelenlétük teljesen fölösleges, és az is egyértelmű, hogy bentről továbbra se fognak tudni semmi hasznosat tenni az egyeduralom korlátozásáért.

Ki hiszi el, hogy azok, akik hagyták elveszni a médiájuk és az anyagi forrásaik jó részét, akiket megfoszthattak ellenzéki jogaik, jogorvoslati lehetőségeik többségétől, akik elfogadtak egy számukra reménytelen választási rendszert, ettől kezdve mást és másképp fognak csinálni? Mi hozná meg bennük a változást? A következő négy év mitől lenne más?
Sokszor hallottuk, hogyha bent vannak, információkhoz juthatnak – igaz, de az oknyomozó lapok ebben többre mentek –, valamint összehívhatnak bizottsági üléseket. Csakhogy azokra éppen a fideszes képviselők nem fognak elmenni, ami persze szintén hű tükre a parlamenti munka értékének.

Lehet a hatalmas kupola alatt tovább fontoskodni, de politikai erőt 2010 óta ott nem lehet felmutatni. Anélkül meg az egész nem ér semmit. Azt is mondják, hogy kicsi a távolmaradás delegitimációs hatása. Ezt azonban még nem tudni, azt viszont igen, hogy mekkora a legitimációs hatása. Óriási, Orbánnak pedig egyedül erre van szüksége, ezért először ettől kéne őt megfosztani. Egy EU-tagállam parlamentje ellenzék nélkül – ez azért nem egyheti téma lenne a világsajtóban, és egész biztosan gyakran fájna tőle Orbán feje.

Épp ezért kéne a képviselőknek otthagyniuk a teljesen értelmetlenné vált parlamenti üléseket, és helyette személyes példájukkal támogatni a tömegek „ebből elég volt” érzését. Nem tréfálok, akár Demszky Gábor csapatával is mehetnének szamizdatot terjeszteni. Minden képviselőnek van autója. Ha egyszer odáig degenerálódott a hazai demokrácia, hogy újra szükség lett szamizdatra, akkor csinálják ezt. Négy év alatt minden faluba, minden házba eljuthatnak, találkozhatnának, beszélgethetnének azokkal, akiket az elmúlt nyolc évben elhagytak, cserbenhagytak és a Fidesz karjaiba löktek. Ennek egész biztosan ezerszer több értelme volna, mint az ATV-ben a megújulásról hablatyolni.

Orbán például folytatni fogja a bíróságok „szervezeti átalakítását”, azaz végképp törvényen kívül helyezi saját magát és bűnszervezetét. Még egy év, és a társadalom teljesen védtelen marad vele szemben. Ha esetleg valóban választás elé kerülne, az EU-pénzekről is inkább lemond, de ezt keresztülveri. Hogyan fogja ezt megakadályozni az ellenzék? Sehogy, de akkor minek bent ülni? Budapestet meg egyszerűen rabláncra fűzi a rezsim; gyűlölik és már úgyis elveszítették, legalább bosszút állnak rajta. Na és ezt meg tudja akadályozni az MSZP, a DK és a Jobbik? Dehogy tudja, az LMP ráadásul nem is akarja. Ott a fotó, milyen büszkék az új mandátumukra! Szó se róla, meg is dolgoztak érte.

Te szerencsétlen, mit tehetnének a pártok a kétharmaddal szemben? – ordítják ingerülten az ide-oda bekötött és innen-onnan némi pénzt húzó, nem kormánypárti politológusok Hát ez az, semmit. De akkor minek üljenek ott? Azért, hogy ugyanazok a szakértők azt is elmondhassák majd, hogy igen, most egy kicsit megint nehezebb lett, de azért ez még mindig jogállam? Mert erről szól itt minden, ezekről a nyomorult, egymásra épülő, egymásba fonódó hazugságokról. Az egyik egymilliárdért ad el mindent, országot, becsületet, a másik egymillióért, a harmadik százezerért – ennyi a különbség.

A kollaboráció színtiszta esete volna felesküdni az új országgyűlésre. A DK is hiába látja el záradékkal az eskü szövegét, aki ott lesz nyolcadikán délelőtt, az személyesen Orbán és az ő tovább keményedő egyeduralma előtt hajol meg. De ez egyben az ellenzéki képviselők végső morális megsemmisülése is lenne. Négy év múlva pedig pártjaik számára valószínűleg a fizikai is.

ITT OLVASHATÓ

NEHEZÍTETT PÁLYÁN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.05.05.

Mikor olyanokkal beszélgetek, akik messze élnek ettől az egésztől, mindig azt érzem, annyira más szférában mozgunk, hogy el sem tudják képzelni, mit jelent ez, mennyire értelmezhetetlen itt az, ahogy ők gondolkodnak az életről, a lehetőségekről. Folyton azon töröm a fejem, hogy tudnám jobban megértetni ezt…. Most újra teszek egy kísérletet. Talán mást is be tudok hívni ebbe a sajátos „való világba”, és, ha valaki bele tudja képzelni magát ezekbe a helyzetekbe, talán másképp néz rá a problémára is.

Szegény, cigány, fogyatékkal élő, homoszexuális, gyerek, idős. Nyilván lehetne még mást is írni, amivel meg lehet élni a kirekesztettséget, ám mivel ezekről tudok konkrét példát is magam elé idézni az esélyteremtő munkánk során, így most ezen mutatom be a problémák halmozódását.

Bár mind önmagában is elég lenne, mégis a valóságban halmozódnak ezek a hátrányok, és teszik nehezítetté a pályát azok számára, akik esetleg még el is indulnának rajta a változás felé. A gyerekek szempontjából közelítem meg, bár kitekintek a felnőtt életig a történetekre.

Nézzük az elsőt. A szegényt. Amikor az alapszükségleteket nem tudják a családban a hónap végéig egyenletesen biztosítani. Mikor sosem elég a pénz. És közben minden a világban a fogyasztásról szól. Jön a gyerek haza, és mondja, akarja, hogy neki is legyen, ami másnak is van a suliban. Pl. mobiltelefon. Vagy tablet. A modern jóléti világ attribútumai. A szegénynek nincs. Nemcsak ez, de nincs márkás ruha, tornafelszerelés, színes ceruza, és nem tudja befizetni az osztálykirándulást sem. Lassan kirekesztődik abból a csoportból, ahol a gyerekeknek van mindaz, ami neki nincs. Dühös lesz. Azt mondja, nem is akarta azt. Nem is érdekli.

Ha szegény és cigány is, a pálya nehezedik. A cigány identitás bevállalásával a gyerekek óvatosan bánnak. Ha szerencsések, és a rasszjegyek nem nagyon látszanak rajtuk, jobb a helyzet. Akinek sötétebb a bőre, haja, az nem tudja letagadni. Akkor minden rosszért, ami előfordul a gyerekközösségben, felelőssé tehető. Fejtetű csak tőle jöhet. Ha valakinek eltűnik az uzsonnája, bármije, ő az első számú gyanúsított. Ki más lenne?! Hiszen neki sosincs, és egyébként is a „vérében van”. Ha konfliktus van, mindig az a megállapítás, hogy nyilván ő kezdi… az már senkit sem érdekel, hogy előtte elhangzott a „büdös cigány” megjegyzés. Aztán lassan beépül nála a kettős hátrány, és beleáll. Ha így gondolják róla, hát legyen. Nem tanul, deviáns lesz. Hisz folyton ezt hallja… És felnőttként sem lesz egyszerűbb az élete. Mert ha csak mellette lesz üres hely a vonaton, inkább továbbmennek. Őt mindig igazoltatni fogják, ha rendőrrel találkozik. Mert gyanús. Figyelni kell rá.

Ha szegény, cigány és fogyatékkal élő, be is zárul a kör. Mert az ő családjában senki sem keresi neki az alternatív fejlesztési lehetőségeket. A korai fejlesztést nem éri el. Amit a rendszerben kötelezően meg kell adni, azt talán megkapja. Iskolás korban. Már, ha van az iskolában megfelelő szakember hozzá. De ezzel nem jut messzire. Az osztályban nincs idő arra, hogy vele külön foglalkozzanak, külön egyénre szabott fejlesztést kapjon. Örülnek, ha csendben elvan. Ha a sérült státusz erősebb, akkor ez nem megy…. akkor a megoldás a magántanulói jogviszony. De tulajdonképpen teljesen mindegy. Amikor kikerül az oktatásból, olyan tudáshiányos, hogy nincs előtte perspektíva. A fogyatékkal élők alkalmazása bármire a falvakban értelmezhetetlen. Maradnak otthon. Van, ahol behívják közmunkára. Elsepreget. Sokat álldogál magában. A többiek folyton szívatják. Csináltatnak vele vicces dolgokat, és kiröhögik. Ő megcsinálja, és nevet. Nem él soká. Nem ismerek fogyatékkal élő idős embert a kapcsolatrendszerünkben.

Nem egyszerűbb a helyzet, ha szegény, cigány és homoszexuális. Örökké a gúny tárgya, gyerekkorától. Egy ideig harcol. Aztán átmegy az egész valami furcsa magamutogatásba. Az iskola kirekeszti. A közmunkából is kikerül, csak a baj van vele. A megaláztatás állandósul. A család is kiveti. Nem marad meg a faluban. Próbál nagyvárosba menni, ahol találkozhat más, hasonlóval. Aztán nem marad más, csak a prostitúció. De nincs tudás a veszélyekre. A legalján maradnak. Nem élnek soká.

Mi van, ha szegényként, cigányként mégis megél egy tisztes kort? No, nem túl sokat, a szegénység ritkán enged 50 fölé. Ha családja van, nem lesz baj. Figyelnek rá. Akkor csak az egészségügy kirekesztésével kell megküzdenie, ha megbetegszik. Mert pénz nélkül nem egyszerű betegnek lenni sem. Aki maga marad, annak nehezebb a vége is. Annak addig van helye, míg dolgozni tud. Fát vágni, behordani, állatokat gondozni, kerti munkát végezni. Ha dolgozik, és kevéssel beéri, lesz helye. Ha nem bírja már, akkor lesz baj. Akkor nem kell senkinek. Kórház, elfekvő, nem húzza soká. Az önkormányzat temetteti el. A sírjánál nem állnak sokan. Elföldelik. Gyertya nem világít a sírján sosem. Nyom nélkül tűnik el.

És akkor itt van a nagy kérdés. Tehetünk-e valamit a gyerekért? Aki szegény, és történetesen cigány, hogy a kirekesztési faktort ne növeljük. Törvényszerű, hogy mind ugyanarra a sorsra jut? Milyen az a pálya most, amit az iskola nyújt? Az iskola azokra van szabva, akik könnyedén veszik az akadályokat. Akiknek drukkolnak, akiket segítenek. Előttük viszont átléphetetlen korlátok emelkednek, amit szorgos kezek még tovább építenek. Nekik nem drukkol senki. Az ő kezükért nem nyúlnak támogatóan. Mennek, ameddig bírnak, az elején még próbálkozva, aztán egyre lassabban. Később elbuknak, és a mögöttük levők áttaposnak rajtuk. Nehezen kimásznak a pálya szélére és ott maradnak. Számukra a verseny véget ért. A többiek pedig örülnek, hogy eltakarodtak a pályáról. Hogy nem hátráltatják őket. Sokan még ki is köpnek rájuk.

Ha egyszer ezeket megértenénk, talán más lenne. Ha nem sütnénk rájuk a „kirekesztett” bélyeget már az elején. Ha segítenénk őket, hogy máshogy alakuljon az életük. Nem csak értük, hanem magunkért is.

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA SZÜLETETT BÖRTÖNBEN, NEM FELEJTETTE EL AZ ANYJÁT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.05.06.

Aki börtönben születik, egy évig maradhat az édesanyjával, utána rokonok vagy nevelőszülők gondozzák tovább. Ez történt az SOS Gyermekfalvak anyák napi videójának főszereplőjével is, aki egyéves korától édesanyja szabadulásáig élt nevelőanyjával, Évával. Éváék történetét néhány éve az Abcúgon is bemutattuk, az akkor készült riportunk 
itt olvasható.

Több ezer gyerek nem ünnepelheti együtt édesanyjával vasárnap az anyák napját. Többségüket elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége miatt emelték ki a családból.

Jelenleg 5500 nevelőszülő dolgozik az országban, ebből 80-an az SOS Gyermekfalvak keretein belül. Ennél azonban jóval többre lenne szükség., hiszen a törvény szerint minden 12 évesnél fiatalabb, gyermekvédelmi gondozásba vett gyereket nevelőszülőknél kell elhelyezni. Az SOS Gyermekfalvak ezért folyamatosan várja leendő nevelőszülők jelentkezését.

ITT OLVASHATÓ

MIT KÉRNEK A NŐK ANYÁK NAPJÁRA? CSAK EGYETLEN ÓRÁT EGYEDÜL

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.05.06.

- A nők 67 százaléka legalább egy óra egyedüllétet szeretne Anyák Napjára

- Egy anyuka átlagos egyedül töltött ideje csupán 17 perc naponta

- Az anyukák kétharmada nagyon szereti az Anyák Napját, de egy kis figyelmességgel még szebbé tehetjük számukra ezt az ünnepet

Ha meg akarjuk lepni feleségünket vagy édesanyánkat Anyák Napja alkalmából, van egy biztos tippünk: adjunk neki naponta legalább egy órát egyedül. A Mumsnet 1300, egy évnél idősebb gyereket nevelő nő megkérdezésével készült kutatásából ugyanis az derül ki, hogy ennek örülnének a legtöbben a jeles nap alkalmából. A megkérdezettek kétharmadának (67%) álma naponta legalább egy óra egyedüllét, azonban a többségnek ez nem adatik meg: csupán a válaszadók 15 százaléka mondhatja el magáról, hogy naponta legalább 60 perc magára fordítható ideje van. Holott azt nem nehéz belátni, kortól és nemtől függetlenül mennyire fontos ez az idő ahhoz, hogy komfortosan és jól érezzük magunkat a bőrünkben...

ITT OLVASHATÓ

MODERN CSALÁD

LÉGY JOBB MINDHALÁLIG BLOG
Szerző: laller
2018.05.05.

„A múltban a család összetartozása azon alapult, hogy közösen hozták létre azokat a dolgokat, amelyekre a családnak szüksége volt, míg manapság a család tevékenysége abból áll, hogy együtt fogyasztanak bizonyos javakat.” (Bruno Bettelheim) 

Milyen sokat változott az anyák helyzete az elmúlt években. És az apáké is. Meg a gyerekeké is. Alapvetően a családban betöltött szerepeink nagyon sokban átalakultak. Ám még mindig a fő csapásvonal, amely mentén a családunk hosszútávon működőképes lehet, egymás tisztelete és szeretete. Ha ezekre az állandó értékekre fűzzük fel a családi kapcsolatainkat, akkor ebben a változó környezetben is időtálló és boldog kis családi életünk lesz. Miben változott, változik meg a szülő és a gyermek helyzete, viszonya?

Kiegyenlítődött apai ás anyai szerep. Míg évtizedekkel ezelőtt jobbára a férfi volt a családfenntartó, a nő pedig a háztartásbeli, ez manapság már nem ennyire egyértelmű. A különbség sok téren megvan még a nemek között, azonban épp a családban betöltött szerepek körében nagy az elmozdulás. És ez mindenképpen jó. Miért nem lehetne egy anyának is igénye arra, és miért ne válthatná valóra, hogy szakmai kvalitásait is megcsillogtassa? Ugyanakkor miért ne segíthetne be egy apa is a háztartás vezetésébe, némi főzéssel, takarítással vagy bevásárlással? A kettő nagyon jól megfér egymással, és tökéletesen alkalmas arra, hogy kiegészítse a kettejük elvégzendő feladatait, kötelezettségeit. Munkamegosztással, logisztikával és figyelemmel elérhető, hogy mindkét fél egyengesse a karrierjét és kivegye a részét az otthoni dolgokból is. Ha így van, ezt a gyermek is pozitív élményként éli meg, hisz mindkét szülőjével időt tud tölteni, nem billen el a mérleg az egyikük felé. Ha pedig az a döntés születik, nemtől függetlenül, hogy az egyik szülő jóval többet vállal, vagy kell vállaljon, mondjuk a hivatása terén, akkor a másik még mindig tökéletes hátországot biztosíthat a családnak. Természetesen ebben az esetben szükség van mindkettőjük beleegyezésére, hogy a kialakult helyzet, ne szüljön konfliktust, ne érezze egyikük sem, hogy egyoldalúan rá nehezedik a terhek egy bizonyos része...

ITT OLVASHATÓ

A FELSŐBBRENDŰ KERESZTÉNY FEHÉR EMBER

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.05.06.

Itt van ez a kereszténydemokrácia, a régivágású. Az ember nyolc körömmel mar bele a saját arcába, mert ez már tényleg elviselhetetlen. A butaságnak, a faragatlanságnak és jellemtelenségnek ez a jelzős szerkezetben való összefoglalása. Ezzel a néppel ezt is meg lehet csinálni, attól tartok, azért, mert ennek a népnek a túlnyomó többsége nem is érti, mit jelent a "régivágású kereszténydemokrácia", éppen annyira, amennyire ez a végtelenül ostoba alak sem érti, mit beszél.

Valamiért tavaly decemberben írtam erről egy nagyon szelíd, visszafogott hangú elmélkedést, ideteszem megint, hátha sikerül méregbe gurítanom olyanokat is, akik nem tudják, mi készül itt már megint:...

ITT OLVASHATÓ

ELLENZÉKI STRATÉGIA EGY HIBRID RENDSZERBEN

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: HEGEDŰS DÁNIEL
2018.05.06. 

Az elmúlt hetekben sorra születtek olyan írások, például Ungváry Krisztián vagy Gomperz Tamás tollából, melyek az ellenzéki szerep elárulásával és a rendszer általi kompromittáltsággal minősítették egyenértékűnek az ellenzéki képviselők parlamenti mandátumának átvételét. Széles körben osztott érvelésük alapja, hogy a 2018-as választások paradigmaváltáshoz vezettek a magyar politikában. Magyarország nem demokrácia többé, és mivel az ellenzék parlamenti politizálása eredménytelen, kilátástalan, ám ugyanakkor nyilvánvaló legitimációt nyújt a rendszer számára, ezért az ellenzéki politikának meg kell szabadulnia az ellenzéki pártok soraiban eddig felgyülemlett erkölcsi és politikai tehertől, és a rendszerrel szembeni, alulról szerveződő, utcai tömegmozgalommá kell válnia. Aki pedig nem hajlandó e stratégia szerint játszani, áruló.

Ungváry és Gomperz analízisének, valamint az általuk javasolt stratégiának is vannak helyes pontjai. Ugyanakkor írásaik alapvetően két dolgot bizonyítanak: nem értik a rendszer, vagy ha úgy tetszik a rezsim működését, és – Gomperz esetében meglepő módon – viszonylag kevés gyakorlati politikai érzékről tesznek tanúbizonyságot.

Az a – számos kollégámmal együtt évek óra képviselt – álláspont, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem hibrid rezsim, a 2018-as választások után egyszerre tört utat magának a magyar politikatudomány szélesebb köreiben és a nyilvánosságban is. Ehhez egyértelműen szükség volt a választási eredmények által okozott sokkra, illetve a politikai verseny hihetetlen torzultságára történő rácsodálkozásra, ám nyilvánvaló, Magyarország nem 2018. április 8., hanem legkésőbb a 2014-es „szabad, de nem tisztességes” választások óta nem demokrácia. És nem azért nem demokrácia, mert a parlamenti pozíciók megszerzése és a kormányzati felhatalmazás nem a többség akaratával összhangban lévő módon történt, hanem azért, mert a politikai verseny oly mértékig torzult és kiegyensúlyozatlan, hogy az már nem egyeztethető össze a hatalomért folytatott nyílt és demokratikus verseny szabályaival. Ami persze – visszacsatolva az első ponthoz – nyilván hatással van az egyes politikai szereplők támogatottságának az alakulására is.

A hibrid rezsim egy olyan átmeneti kategóriája, ami egyként egyesíti magában a demokratikus és az autoriter (értsd: tekintélyelvű-diktatórikus) politikai rendszerek egyes tulajdonságait. A hibrid rezsim irodalom egyik legnagyobb szerzőpárosát idézve, a hibrid rezsimek versengő, de nem demokratikus politikai rendszerek. Ezen, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is fellelhető kettősség nemcsak a helyes politikai stratégia megtalálását, de az oda vezető helyes kérdések feltételét is megnehezíti az ellenzék számára. Ha a rendszer demokratikus versenyt korlátozó, autoriter jegyeit helyezzük előtérbe, másodlagossá válnak az ellenzéki pártok választási stratégiáira és döntéseire vonatkozó kérdések, nehezítve ezáltal a megfelelő tanulságok levonását. Ha azonban az ellenzék politikai teljesítményére fókuszálunk, könnyen visszacsúszunk egy olyan pozícióba, mintha az ellenzéki döntések, a visszalépések rendszere valóban alapvető kihatással lehetett volna a választási eredményekre, épp úgy, mint egy jól működő, szabad liberális demokráciában. Ez azonban sajnos nem igaz. A Fidesz alkotmányozó többsége valóban elkerülhető lett volna, ennél több azonban aligha lett volna kihozható – Hódmezővásárhely után is – a rendszerből.

Ungváry és Gomperz javaslata úgy tesz, mintha az Orbán-rezsim már nem lenne versengő politikai rendszer. Ezzel az indirekt állítással önmagában nem az a legnagyobb baj, hogy tényszerűen nem igaz, hanem az, hogy arra nem alkalmas, amire szánták: hogy egy sikeres, megújuló ellenzéki stratégia alapja lehessen. Egy a képviseleti intézményeken kívüli, utcai mobilizációra építő, szimbolikus ellenállás stratégiája képes lehet arra, hogy az elkövetkező egy-másfél év során egyben tartsa az ellenzéki szavazótábor aktív magját Budapesten, és csekély mértékben akár a vidéki nagyvárosokban is, ez azonban stratégiai célnak igen szerény. Biztosan nem lesz képes ugyanakkor egy olyan alternatívát kínálni, amivel a társadalom szélesebb, stabil politikai preferenciával nem rendelkező, szavazatukat épp most akár a Fideszre leadó, adott esetben vidéki rétegei is megszólíthatók, horribile dictu integrálhatók lennének. Vagyis nem alkalmas többség kialakítására. Elsősorban azért, mert a magyar választók szemében a rendszer igenis versengő, és a maradék intézményi hitelességét is elveszítené az ellenzék, amennyiben nem venne részt a politikai üzemben. Érdemes végiggondolni ezen a ponton azt is, milyen értelmezési keretben juttatná el a képviseleti intézmények ellenzéki bojkottját a Fidesz propaganda a magyar választók széles rétegeihez, és milyen pártfinanszírozást érintő szankciókat találna ki gyorsan és kreatívan hozzá Orbán.

Egy hibrid rendszerben a helyes stratégia nem abban áll, hogy választani tudunk a képviseleti intézményekhez kapcsolódó politikai versenyben való részvétel, vagy annak elutasítása, és a rendszer autoriter jellemzőit előtérbe helyező fundamentális, parlamenten kívüli rendszerellenzéki szerep között. A helyes stratégia egyszerre reflektál a rendszer versengő és autoriter természetére, és koordináltan működteti az ellenállás minden, intézményeken belüli és kívüli, módozatát...

ITT OLVASHATÓ

MÉGSEM ÍRHATTÁK ORBÁN RÁHEL NEVÉRE, NEM?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.05.06.

...Ennek a küzdelemnek a része az is, hogy nem csak a külső, de a belső ellenségekkel is le kell számolni. Vagy legalábbis meg kell védeniük magukat tőlük. Úgy értem, a saját polgáraiktól. Az új országgyűlés megalakulásának napjára meghirdetett tüntetésekkel szemben Orbán magánhadserege sem állhat-ülhet karba tett kézzel. Kivártak az utolsó utáni pillanatig, és csak pénteken tolták fel a három utcás zsákfaluban is eltévedni képes TEK honlapjára ama dokumentumot, amelyből kiderül: május 8-án, kedden 0:00-tól a szükséges ideig, de legkésőbb 11:00 óráig körbezárják a Kossuth teret. A TEK-lezárás olyan területekre terjed ki, ahol előzetesen bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett/jóváhagyott demonstrációk lennének, a május 4-én kelt intézkedés elleni jogorvoslatra pedig aligha van lehetőség. Mi következik ebből? Hogy minden a kezükben van, újabb négy évre felhatalmazást kaptak, hogy fosztogassanak kedvükre, de semmit nem bízhatnak a véletlenre. Semmit. Mindig készenlétben kell állniuk, mindig kéznél kell lenniük a verőembereknek, a biztonsági szolgálatoknak, végül is a madárszaros életük a tét. És erőt kell demonstrálniuk a legbékésebb magyarokkal szemben is. Minden önkényuralmi rendszer így működik, valójában semmi szóra érdemes nincs ebben az egészben.

Közben úgy alakult, hogy több hónapos késéssel átadták tegnap a 13 milliárdból felújított, vadonatúj diósgyőri stadiont, a DVTK otthonát, amelynek avatóján Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester beszédét éles füttykoncerttel fogadta a közönség. Hiába, Soros keze bármeddig elér. Erről pedig Gulyás Gergely, vadonatúj miniszterelnökséget vezető miniszter és kacagtatóművész jutott eszembe, aki egy tegnapi interjúban arról beszélt, hogy várakozásai szerint 4-5 éven belül a legtöbb egészségügyi intézmény a 21. század színvonalának megfelelő állapotba kerülhet.

Azt gondolom, hogy amennyiben a Fidesz az idők végezetéig hatalmon marad, nem szükséges ennyire elsietni ezt a dolgot. Minden újabb ciklus elején elég benyögni, hogy most aztán már tényleg és igazán. Mondjuk, az nagy kérdés továbbra is, hogy ki fog ezekben az egészségügy intézményekben feladatokat ellátni, de biztos erre is van valami jól kidolgozott, hosszú lejáratú, atombiztos tervük.

Szintén Gulyás Gergelytől tudjuk, hogy állítólag nem tervezik a kétezer főnél kisebb településeken megszüntetni az önkormányzatiságot, nincs tervben a rendszerváltás előtt már ítélkező bírók nyugdíjba küldése, vagy arra vonatkozó javaslat, hogy a bíróságok igazgatásának központi feladatait áthelyezik az Igazságügyi Minisztériumhoz vagy a Miniszterelnökséghez. Azért várjuk ki a végét. És örüljünk annak, hogy Rogán Antal kitartása oda vezetett, hogy miközben továbbra is ő látja el a miniszterelnök kabinetfőnöki teendőit, portfóliója a turizmussal fog bővülni. És miután tudjuk, hogy Rogán Antal kezében bármi IS jó helyen van, semmi aggodalomra nincs ok a turizmussal kapcsolatban. Sem. Mégsem írhatták Orbán Ráhel nevére, nem? Vagy de?

Akartam még néhány szót szólni a Fidesz kormányt bíráló, de mégsem bíráló, köpönyeget vadul forgató konzervatív- keresztény értelmiségiekről, de én ezt a pávatáncot olyannyira méltatlannak érzem, hogy inkább iderakom az olvasnivalót. További szép napot, kellemes lustálkodást, később visszatérünk!

ITT OLVASHATÓ

FAVÁGÁSSAL CSINÁLNAK HELYET A PARKOLÓNAK DUNAVARSÁNY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BECKER ANDRÁS, HALÁSZ ÁRON
2018.05.06.

Nálunk a parkosítás mindig fakivágással kezdődik, furcsa módon még akkor is, ha egy 50 tagból álló közösség maga dönt a parkosításról is meg a fakivágásról is. Dunavarsányban, a természetvédelmi terület határán, a Ráckevei Duna-ág partján működik egy 50 ingatlant magába foglaló üdülőszövetkezet. Szerda reggel az itteniek arra ébredtek, hogy vágják a fákat, mert kell a hely a „kulturált parkoló”-nak meg a tervezett parkosításnak. Sokan fölháborodtak az indokolatlannak tűnő pusztításon, meg is keresték a szövetkezet elnökét, aki viszont azt állítja, minden a szövetkezeti közgyűlés határozatának és a dunavarsányi önkormányzat engedélyének megfelelően zajlik. Videóriport.

Sajátos jelenség a Ráckevei Duna-ágban, a Domariba sziget 1 hektáros területén fekvő Üdülőfenntartó Szövetkezet: 1992-ben ez a forma tűnt optimálisnak az alapítók – köztük a Kék fény-ből ismert Szabó László – számára, aztán valahogy benne ragadt a tagság ebben, noha egyesek szerint például egyesületként sokkal előnyösebb lenne működni. Ötvenegynéhány ingatlan tulajdonosai alkotják a szövetkezetet, a vezetőség és a felügyelőbizottság is tiszteletdíj nélkül végzi a munkáját, fontosabb ügyekben a tagok közgyűlése dönt.

Persze a fakivágási drámának is megvan a maga előtörténete: a szövetkezet elnöke szerint a közgyűlés megszavazta a fakivágást, a kijelölt fákról a Pilisi Parkerdő szakembere készített szakvéleményt, és az illetékes dunavarsányi önkormányzat hivatala ennek alapján adott engedélyt a kijelölt 38 fa kivágására. Az engedélyben megjelölt pótlásokat pedig jövő nyárig végrehajtják, igaz, a 30-50 centis törzsátmérőjű akácok helyett 4 centis törzsátmérőjű fákat is elég ültetni...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

NINCS VÉGE A LAKÁSKÁLVÁRIÁNAK: TÍZEZREKET FENYEGET A KILAKOLTATÁS

INDEX
Szerző: E. F.
2018.05.06.

Májussal vége lett a meghosszabbított kilakoltatási moratóriumnak is, ezért újra családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is az egykori devizahiteleseknek az a része jelenti, akiken nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből. De nem csak a bukott hitelesek tarthatnak a kilakoltatástól, budapesti önkormányzati szociális bérházból is hontalanná válhatnak családok egyik napról a másikra.

Az MNB tavasszal publikált adatai szerint jelentős a javulás a kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelei terén, tavaly év végén 2010 óta nem látott mélypontra süllyedt a lakosság 90 napnál hosszabb ideje késedelmes hiteltartozása. Számszerűsítve ez 408 milliárd forintot jelent, ami 67 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es csúcs, tehát a bankok örülhetnek, hiszen jelentősen kevesebb rossz hitel fenyegeti a stabilitásukat.

A BAJBA JUTOTT HITELESEK PROBLÉMÁJA VISZONT NEM OLDÓDOTT MEG EZZEL.

A probléma maradt, csak nem a bankoknál

A Portfolio korábbi becslése szerint ugyanis a csökkenés 40 százalékát a követeléskezelőknek eladott tartozások, 12 százalékát pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakások fejében leírt összeg teszik ki, tehát csak az esetek töredékében történt meg a törlesztés. (És ahol megtörtént, ott is előfordulhat, hogy csak az ingatlan eladásával sikerült, ami szintén egy családi tragédiát jelenthet. Az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 7803 lakást adtak el önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztés miatt.)...

ITT OLVASHATÓ

KRÍZISPONT, A BIZONYTALANSÁG FOGA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.05.05.

A Krízispont - Margin call – című film egy óriási befektető cég váratlan bukásának eseményeit meséli el. A brókerek tevékenységét vezérlő számítógépes algoritmus egy nem kellően átgondolt részlete a vállalatot ellenállhatatlanul tereli az összeomlás felé. Az igazgatóság válságülésén a mindenki által rettegett vezér – nem titkolva tanácstalanságát - felteszi a kérdést: "Van-e a jelenlevők közül valaki, aki érti, mi zajlik itt?" Amikor a többiek az asztal végén ülő fiatalemberre mutatnak, megkéri őt: "Magyarázza el, de olyan egyszerűen, mintha a gyerekének mesélné, mi is történt!"

A politikában a tudatlanságnak ilyen beismerése soha nem történhetne meg. Aki feljutott a csúcsra, annak e kérdés – "Valaki magyarázza el, mi zajlik itt?" – nem hagyja el a száját. A hajlandóság beismerni a tanácstalanságot és bizonytalanságot, eleve megakadályozza a kiemelkedést. Ám a probléma éppen ez: hiába reménykedünk, hogy az események vihara lecsillapodik.

Az eseményeknek ez a kiszámíthatatlan krízisekkel teli menete egyrészt meglepő. A történelem a 20. század végén békésen "kisimulni" látszott. Erre utalt Fukuyama, amikor A történelem vége című, híressé vált könyvében azt írta: "A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz-ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő bizony elég unalmas lesz." Másrészt, a történelemre mindig is kiszámíthatatlanság volt jellemző. Nem véletlenül idézik sokan a híres angol történész, Toynbee megállapítását: "A történelem: egyik rohadt dolog, a másik után". Most akkor nyugodt évtizedekre vagy a válságok erősödésére számíthatunk a 21. században?

Társasházból társbérlet

Glóbuszunk az elmúlt évtizedben - a szigorú szabályokkal regulázott társasházból - fokozatosan társbérletté változott. Nincs egy szabad zug, amelyet sajátunkénak mondhatunk, életünk minden mozzanata – még a titkolni vágyottak is - mások jelenlétében zajlik. Bárhova bújnánk magányt keresve, mindenütt másokba botlunk, és mások is arról panaszkodnak, hogy "belelógunk" az életükbe. Konrád György, már 1977-ben, A városalapító című könyvében pontosan leírta ezt a helyzetet: "Minden cselekvésünkkel beleütközünk bolygóléptékű környezetünk határaiba, egymástól nem határol el a természeti közvagyon, ha megmozdulunk nem a természettel, egymással kerülünk szembe, s ami korábban az önszabályozásé volt, a tervezés feladata lett."

A globális "társbérlet" kényelmetlen és stresszes állapotát a tudomány a hiper-komplexitás és szorosan-csatoltság különös fogalompárjával írja le. Az első azt jelenti: az eddig egymástól független jelenségek fokozatosan egymást befolyásolóvá váltak. Korábban minden társadalmi szféra számára természetesen adódott egy diszciplína – mérnöki-, agrár-, közgazdasági-, szociológiai, vagy orvostudományi -, amely a terület problémáira megoldást kínált. Néha ugyan elsőre kudarcot vallottunk, de végül mindig sikerült összepasszítani a dolgokat. Ám újabban sorozatosan hibázunk. A szorosan-csatoltság a Föld - korábban szuverén - államainak elválaszthatatlan egymásba-fonódására utal. Régen a hatások, a dolgok, és az emberek megálltak a határokon. A szorosan-csatoltság szerint a határok szabadon átjárhatók, sőt, a hatások valós idejűen terjednek: keletkezésük pillanatában azonnal megjelennek a világ távoli pontjain.

A beavatkozás kudarcát egykor a körültekintés hiánya idézte elő. A 21. századba átlépve azonban – bár igyekezetünk számolni a lehetséges következményekkel - a mellékhatások rendre felülírják a szándékokat. Az átgondolt akciók szinte szükségszerűen futnak holtvágányra. Bármit bármilyen szándékból teszünk is, a nem-szándékolt mellékhatások elválaszthatatlanul összefonódnak a tervezett változásokkal. Ezért látjuk úgy: világunk „megvadult”. Az új normalitás: a nem-szándékolt mellékhatások elkerülhetetlenek, és ellenkezőjére fordítják még a jó-szándékot is...

ITT OLVASHATÓ

POFÁRA MEGY, KI LÉPHET BE A PARLAMENTBE - KITILTOTTÁK A "NEM ORBÁN-KONFORM" ÚJSÁGÍRÓKAT

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MAKÓI ERNŐ
2018.05.06.

Kedden, május 8-án alakul meg az új országgyűlés, az ülésre a sajtó munkatársaknak pénteken délután 2-ig kellett regisztrálni. Többen azt a választ kapták, hogy az Országgyűlés Sajtóirodájának nem áll módjában teljesíteni az akkreditációs kérelmet. Aki egyszer listára került, annak annyi, nincs visszaút, törvénytelenül kitiltottá minősítették.

Indoklásként a következő szerepelt:

Az alakuló ülés kiemelt jellegére, ünnepélyességére valamint a nagy érdeklődésre való tekintettel csak azoknak az újságíróknak a kérését tudjuk figyelembe venni, akik a 2014-2018-as ciklus ülésein betartották az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó szabályokat.

A bűnük: rossz helyen kérdeztek

Felháborító, hogy egy jogállamban bármely politikus, - aki közszolga – megteheti, hogy a köz elől, akit elvileg képvisel és szolgálnia kötelessége, megteheti, hogy ne válaszoljon, ha kérdezik. 2018 Magyarországán ezen már fel sem háborodik az említett köz, természetessé tették a törvénysértést...

ITT OLVASHATÓ

"ELŐBB-UTÓBB AZ UTOLSÓ DEMOKRATIKUS MÁZ IS LEHULL A MAGYAR KORMÁNYRÓL"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2018.05.05.

Mi a különbség, netán épp a hasonlóság Orbán, Kaczynski vagy Erdogan populizmusa között? Kik és miért szavaznak rájuk? A jobboldali populizmusról beszélgettünk Jan-Werner Müllerrel, a Princetoni Egyetem politológiaprofesszorával, aki könyvet is írt a témáról, és több fejezetet szánt a magyar miniszterelnöknek. A Mi a populizmus nemrég megjelent magyarul is.

– A könyvéből vett hasonlattal élve: a populisták olyanok, mint a részeg vendégek az étteremben. Feldúlják a helyet, esetleg az üzletvezető feleségével is flörtölnek. Csakhogy míg ezeket a vendégeket rövid úton kidobják az étteremből, a populista politikusok népszerűsége világszerte töretlennek látszik. A közéleti szereplők eltérő viselkedése miért lehet sokaknak ennyire vonzó?

– Ezt mástól idéztem, és nem is osztom maradéktalanul. Sok elemző szereti leegyszerűsíteni a populizmus kérdését a részeg vendég szintjére, mondván, ezek demagóg, hazug politikai vezetők, akiknek egyetlen szavuk sem említésre méltó. De a valóság sokkal árnyaltabb és összetettebb. Ezek a toposzok csak felerősítik a populisták önmagukról alkotott szintén torz képét, miszerint náluk van a bölcsek köve, csak ők értik az emberek valós problémáit, ezért kizárólag ők tudnak megfelelően reagálni is ezekre. Miközben egyértelmű: a liberális politikai erők is válaszolnak a társadalmat leginkább foglalkoztató problémákra, hiszen hozzájuk is elérnek a meghatározó vélemények, a legfőbb aggályok. Csakhogy a populisták gyakran felerősítik az egyes ügyek jelentőségét, vagy akár saját ügyeket kreálnak. És ebből születnek az olyan fals következtetések, hogy a Fideszre azért szavaztak sokan, mert a magyarok nem akarnak menekülteket.

– De ez tényleg hatásos eleme volt a választási kampánynak, nem? Világszinten is az látszik: főként érzelmi manipulációval tudnak sikeressé válni ezek a pártok.

– Egyszerűsítő általánosítás, hogy a populisták szavazói érzelmi mélyponton vannak, és ezért hihetnek abban, hogy végre igazi népképviseletet nyernek a választott politikusok által. Emlékezzünk Hillary Clinton elhíresült, becsmérlő mondására Donald Trump szavazóiról: szerinte egy részük „a szánnivalók kosarába” tartozik. Miközben, ha megnézzük például a franciaországi Nemzeti Frontot, látható: jól megalapozott, stabil szavazóbázissal rendelkező pártról van szó. Túl egyszerű lenne annyival elintézni, hogy ők tömörítik a dühös, frusztrált szavazókat, akiket érzelmileg manipuláltak. Sokféle okból szavaztak a Fideszre is: akár azért is, mert úgy tűnhetett, ők képviselik Magyarországon a kereszténydemokrata értékeket.

– A könyvéből is kiderül, a magyar tapasztalat is azt mutatja, hogy a populista kormányok szükségszerűen csoportokra osztják a társadalmat. Egyrészről „igazi” emberekre, vagyis azokra, akik hisznek a hatalomban, és a másik csoportra, amelynek tagjait gyakran hazaárulónak bélyegzik. De vajon miért szavaznak tömegek olyan pártra, amelynek lételeme a feszültségkeltés?

– Természetesen azok, akik őszintén hiszik, hogy a társadalom egységes és nem megosztható, sosem fognak populista pártra szavazni. Mert vitathatatlan, hogy a populisták számára elengedhetetlen a kultúrharc. Fel kell oldani ugyanis azt az ellentmondást, hogy ellenzékben elit-, sőt rendszerellenesek voltak, majd hatalomra kerülve ők lettek az új elit. Elemzők korábban tévesen úgy gondolták, ez csak úgy oldható fel, ha a populisták hatalomra kerülve előbb-utóbb mérsékeltebb politikára váltanak. Ez egyáltalán nincs így. Bármeddig fenntartható a kultúrharc, jellemzően külföldi ellenségekkel. Ők azok, akik felelőssé tehetők a kudarcokért. És ha egy ellenségkép már „elhasználódott”, gond nélkül találnak másikat.

– A Fidesz egyre agresszívebb kampányt folytat ellenségei ellen, mind vérfagyasztóbbnak mutatva őket. Elkerülhetetlen a radikalizálódás?

– Nincsenek előre kiszámítható minták. Mindannyiunk számára könnyebb lenne, ha bizonyos sablonok egyértelműen ráilleszthetők lennének bármelyik populista rezsimre. Ellenkezőleg: egymástól és egymás hibáiból is tanulnak a vezetőik. Keserű iróniával szólva folyamatosan fejlődnek. Hogyan lehet még hatékonyabban csökkenteni a média sokszínűségét? Miként kurtíthatók tovább demokratikusnak hazudott keretek között az emberi jogok? Miközben nemzetközi fórumokon tehetetlenül szemlélik a nyilvánvaló jogsértéseket...

ITT OLVASHATÓ

A TEK IS KÖRBEZÁRJA A KOSSUTH TERET A TÜNTETÉSEK NAPJÁN EGY IDŐRE

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.05.05.

Gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban került fel a TEK honlapjára egy 2018. május 4-én keltezett személy- és létesítménybiztosítási intézkedésről szóló dokumentum, aminek értelmében

2018. május 8-án 00.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2018. május 8-án 11.00 óráig gyakorlatilag körbezárják a Kossuth teret.

Igen, ez az a nap, amikor több, egymást követő demonstráció is meg van hirdetve, gyakorlatilag egész nap lesz valamilyen megmozdulás, miközben a Parlament alakuló ülést tart.

Délelőtt 10 órára például a Civil Ellenzéki Kerekasztal jelentett be demonstrációt, amihez az elmúlt időszak nagy tüntetéseit szervező csoport biztosít nekik hangtechnikát, a nap folyamán pedig a tervek szerint hangszórók segítségével szembesítenék Orbán Viktort saját korábbi mondataival. Este 6-tól pedig a Mi vagyunk a többség csoport tüntet immár harmadjára a Kossuth téren a demokráciáért.

Csakhogy a nemzet főterének TEK általi körülzárása a délelőtt 10 órás demonstrációt, és főleg az előző estére bejelentett élőláncot minimum veszélyezteti, az intézkedést ráadásul május 4-én kelt, így vajmi kevés esély van arra, hogy időben lehessen jogorvoslatot kérni ellene.

Pedig a A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pont tegnap – vagyis május 4-én – jelentette be, hogy pert nyert a rendőrséggel szemben, így a korábbi tiltás ellenére a rendőrségnek mégis engedélyeznie kell az Országgyűlés alakuló ülését megelőző élőlánc felállását a Parlament épülete köré.

Nem egyszerű…

A keddi alakuló ülésre való tekintettel a parlamenti őrség rendelte el az egész Kossuth tér lezárását, először csak az ülés idejére, mondván, hogy a védett személyek (azaz a képviselők) biztonsága garantálva legyen. A Jogállamot Facebook csoport által kedd hajnalra meghirdetett élőlánc viszont már előző este felállna, amikor ez kiderült, az őrség kiterjesztette a kordonállítás időbeli hatályát hétfő estére is. Így viszont a rendőrség elutasította az élőláncra benyújtott engedélykérelmet, arra hivatkozva, hogy az élőlánc megtartása a népképviseleti szerv zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ezt a döntést támadta meg bíróságon a TASZ, ahol pedig a tüntetők javára döntöttek, mivel úgy találták, hogy a rendőrség csak a védett személyek biztonságának szempontját vette figyelembe, miközben arról indokolatlan módon nem vettek tudomást, hogy a szervező nyilatkozott arról, hogy nem kívánják zavarni az alakuló ülést – mivel még előtte véget érne.

„A bíróság döntésének eredményeképpen a tüntetést a rendőrségnek tudomásul kell vennie. A tiltás hatályon kívül lett helyezve, úgyhogy bár a területlezárást elrendelő határozatot nem érinti, így az hétfőn érvénybe léphet, viszont a rendőrségnek biztosítania kell azt is, hogy a tüntetés zavartalanul megtörténhessen a téren, akár a lezárt területen belül is” – jelentette be a TASZ élő közvetítésben.

Most viszont a TEK is bejelentette a maga lezárását, ráadásul meglehetősen nagy területen, szintén azzal az indoklással, hogy a területen védett személy fog tartózkodni...

ITT OLVASHATÓ

A DIKTÁTOR BESÚGÁSÜGYI SZÉKFOGLALÓJA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.05.05.

Orbán legutóbbi beszédéből a Magyar Narancs azt gondolta kiemelni, hogy indul a saját kémközpont szervezése. Nekem meg egy régi drezdai pap intelme jutott erről az eszembe. Valamint Tuskó Hopkins. Valamint azok a tendenciák amelyek alapján a mostani bejelentés elmaradása lett volna a meglepőbb. Ha a megfogalmazáson lehet is vitatkozni.

Az előzmények kicsiben kezdődtek. Ahogy Orbán sok más területen is apránként próbálta meg felpuhítani a rendszert. Annyira kicsiben, hogy szinte fel sem tünt. Holott a sorok között már ott lapult az ördög. 2015-ben is, amikor a Fidelitas akciójával már egész közel jártak a jelmezes főpróbához. Alágyújtva a kondérnak. Úgy, hogy még akár szimpla ostobaságnak is „eladható” lett volna, ha szükséges. Nem igazán volt szükséges. Noha akkor az egész Fidesz-frakció bemozdult az ifjú ügynöklista-készítők bevédésére. Aztán, közel egy év elteltével, a taxizók elleni kirohanás sem keltett túl nagy felháborodást. Talán azért, mert az Uber hiánya nem igazán karcolt meg tömegeket. Egyébként a besúgórendszer kapcsán nem is az Uber felszámolása a lényeges, hanem a telekocsizás elleni fellépés.

A szolgáltatás jellege miatt. Amikor meghirdették az ez elleni fellépést, akkor már világos volt, hogy ezt csak olyan, jobbára önkéntes bejelentőkkel lehet eredményre vinni, akik a szomszédjuk besúgására is hajlandóak. Így 2016 őszére már világos volt: a jogcímtől függetlenül, de épül a Nemzeti Besúgás Rendszere(NBR). Amelynek alapjai idén tavaszra már egészen biztosan álltak. Elég Orbán márciusi fenyegetődzésére gondolni. Részben a Soros-ügynöközésre, részben a későbbi, nagypénteki, kinyilatkoztatásaira. Így tulajdonképpen már március idusán bejelentette: az NBR köszöni, jól van, elkészült.

Amikor tehát pénteken azt mondta Orbán, hogy saját, központosított államot hoz létre az államban, és az közvetlenül alá lesz rendelve. Kihasználva a társadalom, nem kis részben neki köszönhető, megosztottságát, gyakorlatilag egy diktátori székfoglalót hallhattunk. A történelem során nem egy esetben volt megfigyelhető, hogy a diktátorok kifejezett hajlamot éreztek egy csak nekik szolgáló, csak nekik hűséggel tartozó, és számára minden piszkos munkát is elvégző szervezet, illetve hálózat kialakítására. Az, hogy ezt időnként testőrségnek, időnként elhárításnak, időnként nemzetvédelmi hatóságnak hívták, az gyakorlatilag részletkérdés. Attól, hogy hazánkban nem fogják hivatalosan is Nemzeti Besúgók Rendszerének hívni, attól még az lesz. Legalább azokkal, akik minden korban igyekeztek a maguk morzsányi hatalmát a lehető leggazemberibb módon demonstrálni...

ITT OLVASHATÓ