2018. november 3., szombat

EZ TÖRTÉNT A HÉTEN - LAKOSSÁGI HULLADÉK

FÜHÜ BLOG
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.11.03.


Jó kis hét volt ez a most mögöttünk lévő, jóformán még el sem kezdődött, már vége is lett. Hétfőtől szerdáig azonban épp elég idő volt arra, hogy megoldódjon a szemétmizéria és elvigyék a hivatalosan lakossági hulladéknak nevezett szemetet 116 településről.

Normális viszonyok között ez nem lenne hír, a szemét azért van, hogy elszállítsák, és ne maradjon ott, ahová letették. Vannak erre kiképzett emberek, valamint ezen emberek által működtetett eszközök, vagyis a civilizált világban meg van szervezve a szemét elszállítása. Az ember azt gondolná, nincs ebben semmi ördöngösség, ez egy szakma, vinni a szemetet, ennél nehezebb és bonyolultabb problémákat is megoldott már a civilizáció.

Normális körülmények között nem szokott a szemét téma lenni, ám itt kiderült, hogy elfogyott az állam által szemétszállításra biztosított pénz. Hogy rosszul számolták ki, mennyi pénz kell a szemét elszállítására, vagy más ok áll a háttérben, ezzel kapcsolatban folyik a politikai oldalak szokásos egymásra mutogatása. Szerencsére ezúttal nem Soros vagy Sargentini ármánykodása sejlik az ügy mögött, ami némi halvány reménysugár is lehet arra, hogy egyszer talán még lehet ebben az országban normális, szakmai meggondolásoktól sem mentes vitákat folytatni.

Ez azonban még messze van, ami viszont érdekes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Igaz, csak nagyon szűkszavúan, mondjuk úgy, szőrmentén nyilatkozott, ráadásul testőrök kíséretében, menet közben válaszolt egy sajtómunkás kérdésére.

Katasztrófavédelem – ezt válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi lesz a szeméttel, mi meg találgathattunk, és rághattuk a körmünket napestig, hogy akkor most mi lesz...

KÖVÉR ET. HARCA A TÖRTÉNELEMMEL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.03.


Kövér L. házelnök-pedellus elvtárs elégedetlen a történelem tankönyvekkel, a történelemoktatással, s ha benézünk a bajusza mögé, valószínűleg a történelemmel magával is, amit úgy lehetne összegezni kövérileg, hogy mindenki menjen a jó francba, csak ő és a haverjai nem. Ez megalapozott világnézetnek elég karcsú, de házelnök-pedellus elvtársnak ennyire telik, ennyit szedett magára az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete munkatársaként, amikor Kádár ellen harcolt erősen.

Csak onnan hozhatta magával a mérhetetlen bölcsességet, amellyel megállapította, hogy “ugyanazt a marxista, posztmarxista koloncot cipeljük a nyakunkban, mint amit a második világháború után a nyakunkba akasztottak”. Én nem tudom, a nagyságos úrnak milyen konca és kolonca, netán kolompja van a nyakában, engemet is az a rendszer nevelt azzal a hiátussal, hogy nem voltam pártmunkás vele ellentétben. Innen lehet, hogy magam spengleri értelemben szemlélem a világ folyását, míg ő még mindig a szemináriumok szemüvegén keresztül lát, s kancsalul.

A rendszerváltás kudarcterülete házelnök-pedellus elvtárs szerint a történelemoktatás, szerintem pedig ő az, valamint a maffiája, de mondom, másképp látjuk a kajla világot. Viszont a filozófiai mélységeken túl is figyelemre méltó, amiket összedelirál, ha belegondolunk, hogy Hoffmann elvtársnő ténykedése óta permanensen az ő elcseszett pártja határozza meg, mit tanuljon az a gyerek, övék a NAT és övék a tankönyvek, meg a dicsőség. A kolonc az ő koloncuk, a mise az ő miséjük, tehát nem Aczél elvtárs ellen kellene hadakozni még mindig.

Látta ezt a Történelemtanárok Egylete is, és Facebook-posztban röhögték ki házelnök-pedellus elvtársat, rámutatva arra, hogy a történelemtanítást már évek óta a fideszes kormány által elfogadott tantervek és tankönyvek határozzák meg, így ha ez Kövér szerint marxista vagy posztmarxista, az leginkább a Fidesznek köszönhető. Meggondolatlan ez az egylet, és nem lennék a helyükben, még kikapcsolja a mikrofonjukat Kövér elvtárs, vagy kivezetteti őket a teremből és elveszi fél havi bérüket...

BRAZÍLIÁBAN UGYANAZ TÖRTÉNT, MINT MAGYARORSZÁGON: A VÁLSÁG ÉS A KORRUPCIÓ A SZÉLSŐJOBBOT SEGÍTETTE HATALOMRA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.03.


- Merkel még okozhat kellemes meglepetést az EU-ban, mert őt, Macront és Ruttét kivéve politikai törpék ülnek az európai vezetők asztalánál és a kancellár továbbra is toronymagasból tekint le rájuk 

- Weber az oka, hogy a Néppárt nem intett búcsút a Fidesznek, és így nem határolta el magát a kellő mértékben az illiberáris demokráciától - mondja Cohn-Bendit

- Az osztrák miniszterelnök felívelő pályája azt tanúsítja, a mai EU a bezárkózás és a nacionalizmus fel hajlik

Washington Post

Brazília a legújabb példa arra, hogy a demokrácia veszélyben van az egész világon. Nem arról van szó, hogy reakciósok kezdik puccsal vagy forradalmakkal elragadni a hatalmat jogszerűen megválasztott kormányoktól. Az igazság kevésbé drámai, ugyanakkor alattomosabb: az emberek olyanokat választanak meg, akik nem demokraták. Azaz nem tisztelnek olyasmit, mint a szabad sajtó, a független igazságszolgáltatás és a kisebbségi jogok. A braziloknál csak a rosszkor jött gazdasági visszaesés, illetve a korrupció kellett hozzá, hogy a szélsőjobbos Bolsonaro legyen az elnök. Hasonlóképpen történt ez Magyarországon is, ahol a különféle vesztegetési botrányok előbb megbuktatták a hagyományos jobboldali pártokat, majd a válság bedöntötte az MSZP-t is. Ennél a pontnál a Fidesz tudott annyi szavazatot összeszedni, amivel azután a maga javára firkálhatta meg az összes választást. Az eredmény az lett, hogy a magyaroknál már inkább pártállam van. Ez pedig arra emlékeztet, hogy mindig elég csupán néhány rossz döntés, illetve kedvezőtlen GDP növekedési adat, és a liberális demokrácia kikerül a felszálló ágból.

Reuters

Alexander Stubb ugyan felsült odahaza, finn kormányfőként, még sincsenek semmiféle aggályai, amikor azért kampányol, hogy ő legyen a Bizottság következő elnöke. De ha netán veszít is Weberrel szemben, amikor a Néppárt eldönti, hogy ki legyen a Spitzenkandidat-ja, ha jól szerepel, szóba jöhet az EU-külpolitika következő irányítójaként. Az európai értékeket kívánja megvédeni és igen éles szavakkal nyilatkozott Salviniról az olasz költségvetési vita kapcsán, illetve azt mondja, hogy kitenné a migrációellenes Orbán Viktort az EPP-ből, ha az nem hajlandó kitartani a közös normák mellett.

Daily Telegraph

A konzervatív újság úgy ítéli meg, hogy Merkel meggyengülése folytán az unió még az eddiginél is kevésbé lesz képes bátor döntéseket hozni, de azért korai volna leírni a kancellárt. Hogy olvad a hatalma, az látnivaló volt, miután rosszul kezelte a migránsválságot. Az is megnyirbálta a tekintélyét, hogy a bevándorlás-ellenes Magyarország és Lengyelország elutasította a kvótákat. És most jött a bejelentés, hogy feladja a pártelnöki tisztet. Egy vezetőt semmi sem gyengíthet meg jobban, mint az, hogy közli saját visszavonulásának menetrendjét. ám az EU-ban változatlanul nem szabad lebecsülni a befolyását. Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű elemző intézet vezetője úgy jellemzi a jelenlegi helyzetet, hogy Macront és Ruttét leszámítva csupa politika törpe ül az állam- és kormányfők brüsszeli asztalánál. A kancellár továbbra is több fejjel kiemelkedik közülük.

Sokan pont ezért vélnek attól, hogy csak súlyosbodik Európa baja, miután a kancellár lelép a színről. Mujtaba Rahman, az Eurasia Csoport európai igazgatója szerint a populista olasz, osztrák, magyar és lengyel vezetés saját álláspontja megerősítésének tekinti Merkel fokozatos visszavonulását, illetve újabb bizonyítékát látja benne, hogy hanyatlanak a nagy pártok. Ez pedig ráerősít arra a benyomásra, hogy lendületben vannak a nacionalisták az EP-választás előtt. Az erőpróbát egyébként is úgy értékelik, hogy az a döntő csata lesz az Orbán vezette populisták, illetve a haladó liberalizmus között. Utóbbi élén Marcon áll, aki nyíltan vállalja a küzdelmet a földrész lelkéért. De sokan úgy gondolják, hogy éppen emiatt a német kormányfő a hátralévő időben, saját öröksége megmentése érdekében, bevet majd mindent, amit csak tud. És ehhez a francia elnök készséges partner. A Spinelli Csoport elnöke úgy ítéli meg, ha Berlin és Párizs a szövetségi EU mellett dönt, mások követik majd őket. A labdát továbbra is Merkel birtokolja...

MÉSZÁROS LŐRINC KEGYÉBŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.11.02.


Szép jó estét mindenkinek! Mészáros Lőrinctől, tudjukki oligarchájától, a Népszava összesítése szerint legalább 11 000 ember függ ma Magyarországon. Ez a szám mindössze egy becsült szám, ugyanis a felcsúti oligarcha céghálói olyan kuszák, hogy talán csak a könyvelői vannak tisztában azzal, hogy a valósgában hány embert foglalkoztatnak a cégei. Azt, hogy neki lenne bármi fogalma is arról, hogy mekkora vagyon öszpontosul a kezében, kizártnak tartom. Ez azonban nem is igazán fontos, hiszen szinte mindenki tisztában van azzal, hogy ez nem az ő tulajdona, ő csak a kirakatfigura.

"Ami biztos: ha Orbán Viktor kormányfő felcsúti oligarcha barátja úgy döntene, hogy egyetlen gigaholdingba gyúrja össze a cégeket (amelyben egyebek mellett építőipari, turisztikai, ingatlanos, valamint agrár, és médiaérdekeltségek is szerepelnének), akkor ez az óriásvállalat a hatodik legnagyobb munkáltató lenne Magyarországon. Ha pedig csak a piaci cégeket nézzük, akkor a negyedik helyen lenne, közvetlenül a német Audi után." (Népszava)

A felcsúti gázszerelő tehát egy igen prosperáló üzletember, akinek noha fogalma sincs szinte semmiről, ami körülötte folyik, mégis sikeresnek hiszi magát. Ezt mondták neki, így hát el is hiszi.

"Oligarchának tartja magát?
Nem. Egyszerűen dolgozom, ez a munka eredménye
."...

2018. november 2., péntek

EMLÉKEZZÜNK RÁJUK!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.11.01.



Emlékezzünk Rájuk!

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁRAI SÁNDOR: A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK (RÉSZLET)


YOUTUBE
Szerző: Márai Sándor
2018.11.02.


MÁRAI SÁNDOR: A gyertyák csonkig égnek (részlet)


"Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik.

Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is... Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid, vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben.

Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen.

Egy napon fölébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... s ez az öregség.

Valami él még szívedben, egy emlék, valamilyen homályos életcél, szeretnél viszont látni valakit, szeretnél megmondani vagy megtudni valamit, s tudod jól, hogy a pillanat majd eljön egy napon, s akkor egyszerre nem is lesz olyan végzetesen fontos megtudni az igazat, és válaszolni reá, mint ez a várakozás évtizedeiben hitted.

Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét... mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére.

Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már."

EMLÉKEZÉS SZERETTEINKRE: BÚCSÚDAL

YOUTUBE
Szerző: Alexa Tamás és Sztankai István
2018.11.02.


Emlékezés Szeretteinkre...

ITT NÉZHETŐ MEG

ZORÁN - KELL OTT FENN EGY ORSZÁG


YOUTUBE
Szerző: Rea Christopher Anton - Sztevanovity Dusán
2012


Kell ott fenn egy ország

Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el

Tedd össze így a két kezed
Így teszi minden jó gyerek
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk - Isten tudja, miért

Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem ért
Egy kőre hajtja kis fejét

Az arca szép, nem álmodó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

SURÁNYI GYÖRGY: A NEMZETI VALUTA ÁRFOLYAMÁT NEM LEHET ARANNYAL MEGVÉDENI

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2018.11.02.


Isten óvja Magyarországot attól, hogy az arany legyen a mentsvára – kommentálja Surányi György egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke azt a hírt, hogy a jegybank egy esetleges válságra spekulálva, átláthatatlan pénzügyi manőverrel megtízszerezte aranytartalékát.

HVG: Orbán Viktor egy éve megkérte Matolcsy Györgyöt, hogy gondolja újra az aranystratégiát. A jegybank elnöke ezt meg is tette, és a minap diadalmasan bejelentette, hogy 3,1-ről 31,5 tonnára emelte az aranytartalékot. Hogyan fogadta ezt a hírt?

Surányi György: Meglepődtem. Olyan iskola tagjaként nőttem fel, amelynek teljesen természetes, hogy az arany nem pénz, nem tölt be semmilyen pénz funkciót, ebből adódóan egy jegybanknak nincs vele különösebb tennivalója. Negyvenhárom évvel ezelőtt Hagelmayer István, Boros Imre és Bánfi Tamás kiváló könyvet írt az aranydeviza-rendszer kudarcáról és válságáról, amely mindenki számára egyértelműen bizonyította, hogy az aranynak a mai monetáris rendszerben nincs helye.

HVG: Ezzel szemben a 2008-as válság óta több jegybank megint elkezdett aranyat vásárolni, legalábbis a Magyar Nemzeti Bank vezetői erre is hivatkoztak. Lehet, hogy elnökeik nem olvasták a könyvet? Vagy más megfontolás vezeti őket?

S. Gy.: Megnéztem a statisztikákat, ezekből nem ez derül ki. A G20, azaz a világ 19 legnagyobb országát és az Európai Uniót tömörítő szervezet jegybankjainak jelentékeny része 2001 és 2018 között csökkentette aranytartalékait. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a német Bundesbank aranytartalékai szinten maradtak, a G20-ak közül csupán az orosz, a kínai és a török jegybank vásárolt monetáris aranyat. Kanadának például egyáltalán nincs aranytartaléka, ám senki nem gondolja róla, hogy emiatt nem kellően erős, stabil, biztonságos gazdaság...

AKI NEM KÍVÁN KORMÁNYZATI TENYÉRBŐL ZABÁLNI, AZ BEZÁRHAT!

FÜHÜ BLOG
Szerző: KARDOS ERNŐ
2018.10.31.


„ A kultúrára szánt adó-felajánlást ellopják, a sportét viszont nem!”- egyetlen mondatban így foglalható össze L Simon László ex-államtitkár bejelentése, amelyben jelezte, hogy a kormány meg kívánja változtatni az előadók, művészek, zenészek támogatásának tao-rendszerét. A Fideszes politikus szerint az épülő stadionok, futballpályák, uszodák, arénák azt bizonyítják, hogy a vállalkozók pénzét hasznos célokra fordítják. Írásunk azt elemzi, hogy a fejlődés kétségtelen, hisz ma is terjed a stadionépítési láz, jövőre átadják a 200 milliárdba kerülő Puskás Ferenc stadiont is, ámbár a mérkőzésekről elmaradnak a szurkolók. Ezen kívül számtalan visszaélésről lehet sejtésünk, ennek ellenére az állami ellenőrzés ezekre az esetekre nem terjed ki, a népnyelv szerint a „fociban nem lopnak, mert azt Orbán Viktor nem engedné”

A kultúra támogatására felajánlott adókedvezmény, vagyis tao támogatás harmadát ellopják, ezért kell megváltoztatni az egész rendszert – ezzel a mondattal turnézta végig a magyar sajtót L Simon László. Meglepő módon a Fidesz országgyűlési képviselője még az ellenzéki orgánumokban is meglengette a véres kardot. Nem szokványos eset. Elég súlyos a bejelentés, különösen, ha hozzátesszük, hogy legutóbb 37 milliárdnyi támogatás harmada tűnt el magánzsebekben. Tehát 12 milliárd forintot simán ellopnak. Ez annyi pénz, hogy egy magyar kisváros valamennyi lakóját, még a közellenségnek számító hajléktalanokat is milliomossá tehetné. És ez így megy évek óta.

Ezúttal mégsem az ellopott 12 ezer milliárd lenne a téma, még csak az sem, hogy a Fidesz politikusának szokatlan kirohanása a lopás ellen feltehetően azt hivatott előkészíteni, hogy a hatalmas summáról a jövőben ne a pénzt felajánló vállalkozók, még csak ne is a művészek döntsenek, hanem a magyar kormány minisztere. Így aztán a totális centralizáció jegyében a kultusztárca kézből etethetné a művészeket, aki pedig nem kíván kormányzati tenyérből zabálni, az bezárhat. Ennyi.

Egy ilyen döntés természetesen alkalmas arra, hogy a Fidesznek a kultúra területén is meglegyen e kétharmados befolyása, vagyis a pénzosztás felügyelete a szigorúan vett kultúrharc része. L Simon persze ezt tudja, s nyilván azt is, hogy amit a vállalkozói pénzekből színházra, komolyzenére, irodalomra költhetnek, az legfeljebb aprópénzt a sportra költött tao százmilliárdjaihoz képest. A sportközgazdászok egybehangzó véleménye szerint ezt a pénzt átláthatatlanul költik el, s egy részét el is lophatják. Le Simon mégis azt állítja, hogy a sportot támogató tao-rendszerben nincs szükség semmiféle szervezeti változásra. Az egykori kulturális államtitkár szerint ezen a területen a fejlődés látványos, sorra épülnek a stadionok, futballpályák, sportcsarnokok, s nem is beszélve a világversenyeket lebonyolító méregdrága uszodákról. Persze, L Simon elégedettsége származhat abból is, hogy ezeket a tíz- és százmilliárdokat leginkább Fideszes politikusok, vagy a holdudvar tagjai költik. Akik ha lopnak is, akkor legfeljebb – Lánczi András avatott magyarázata szerint – a hazai burzsoázia kiépítésén, tehát az Orbán kormány programjának megvalósításán fáradoznak.

S igaza lehet L Simonnak, valóban komoly eredmény, hogy 2011-től öt éven át 285 milliárd forint vándorolt sportszervezetekhez, amiből a kormány legalább 33 stadion építését vette programba. Ez kb. 350 milliárd forint, illetve 280 ezer 914 férőhely. Eközben a lelátók üresek a futball-, a kézilabda-, kosárlabda pályákon. A stadionépítési láz azonban mégis csillapíthatatlanak látszik. A sport lobbi által meg nem fertőzött Építészfórum című magazin szerint a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport fejlesztéséhez szükség van színvonalas sportlétesítményekre, de a jóból is megárt a sok. Az ország lakóinak igényét nem lehet figyelmen kívül hagyni, hisz ma a stadionok kapacitása a reális szükséglet három- négyszeresét is meghaladja. Már közhely-számba megy, hogy a felcsúti Pancho Aréna 3600 szurkolót tud leültetni, de valójában a nézőtér fele is elég lenne, hiszen rendszeresen csak maximum 1700 látogatója van. Igaz, köztük van Orbán Viktor, és cseppet sem népes udvartartása, ami nem mellékes körülmény. De ugyanez a helyzet Debrecenben is, ahol a városi stadion közel 20 ezer ember befogadására képes, miközben a nézőszám alig éri el a 2500-at. Sőt, az ürességtől kongó Fradi, a DVSC, az MTK és az UTE felújított stadionjaiban a szemérmes köztelevízió már nem is mutatja a lelátókat, ahol legfeljebb minden harmadik negyedik széken ül valaki. Ennek ellenére folyamatosan érkezik a társasági adókedvezmény, a legtöbb pénzt Felcsút, Mezőkövesd és Kisvárda kapja. Nyeli a költségvetési pénzt a Puskás Ferenc Stadion is, ami a mai tervek szerint eléri a 200 milliárdot, miközben a foci szurkolótábora folyamatosan zsugorodik, s ennyi pénz tulajdonképpen megmenthetné a főváros haldokló egészségügyét...

BÁRMI ÁRON - SEMMILYEN ÁLLAMI PÉNZT NEM SAJNÁLNAK ARRA, HOGY A KORMÁNYZAT ÜZLETI KÖREI SZÁMÁRA HOZZANAK HASZNOT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.11.02.


Alulmaradt a magyar állam, ugyanis a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID), a Világbank mellett működő vitarendező szervezet a francia Cheque Déjeuner-nek (mai nevén Groupe UP-nek) adott igazat a cafetériavitában. A Cheque Déjeuner egyike annak a három francia multinacionális vállalatnak, amelyeket az Orbán-kormány 2011–12-ben azzal űzött el a magyar étkezésiutalvány-piacról, hogy megemelte az étkezési jegyek adótartalmát. Tette mindezt Fidesz-módra, vagyis a nemzetközi cégeket 51 százalékos adóval sújtotta, míg az akkor újonnan bevezetett állami érdekeltségű Erzsébet-utalványok, illetve az ugyancsak új OTP-, K&H- és MKB SZÉP-kártyák adótartalma 30,9 százalék lett. Az indoklás a szokásos volt, az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon akarják tartani. A kormányt képviselő ügyvédek szerint a három francia cég azért vonult ki Magyarországról, mert a 2011-es jogszabály-módosítások után már nem volt többé jövedelmező az üzletük, márpedig ahhoz semmi joguk nincsen, hogy a magyar üzletük mindenképp jövedelmező legyen.

Csakhogy egy globális piacgazdaságban ez nem igazán védhető érvelés. Ez elég gyorsan be is bizonyosodott.

A francia vállalatok ügyvédei szerint egyszerűen arról volt szó, hogy az állam ki akarta szorítani őket a magyar piacról.

Tavaly a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderednek 7,1 milliárd forint kártérítést fizetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Európai Bíróság ugyanis 2016 februárjában úgy döntött, hogy a magyar állam megsértette az uniós jogot. A perköltségek, a kártérítés, a késedelmi kamatok több mint tízmilliárd forintba kerültek. Az ICSID-hez forduló Cheque Déjeuner 12,6 milliárd forintnak megfelelő értékű, vagyis 39 millió euró kártérítést követel, és úgy tudni, ezt meg is ítélte neki a békéltetőtestület. Ezzel még nincs vége az ügynek, mert mire mindhárom szolgáltató megkapja a kártérítést, 30-40 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amibe a magyar adófizetőknek kerül az utalványpiac átalakítása. Ráadásul feleslegesen, ugyanis az Európai Bizottság az egész átalakítást jogellenesnek mondta ki, vagyis Magyarországnak hamarosan át kell alakítania a rendszert.

Az étkezési utalványok esete nagyon szépen megmutatja, hogy a kormányzat miként kebelez be lépésről lépésre piacokat, miként alakítja át azokat úgy, hogy a Fidesz-közeli oligarchák és vállalkozások járjanak jól vele. Ez módszer arra, hogy miként lehet a pénzt úgy az országban tartani, hogy saját céljaikra használhassák anélkül, hogy a felhasználásukhoz offshore számlákon kellene tartani vagy offshore cégeken keresztül kellene átfuttatni, átmosni, majd visszajuttatni a pénzt az országba...

MIRE KÉSZÜLNEK A HONVÉDSÉGGEL: KÜLSŐ VAGY BELSŐ ZAVARGÁSRA?

CIVILHETES
Szerző: Népszava / Híres ember
2018.11.02.


Rugalmasan értelmezhető „honvédelmi veszélyhelyzetre” is felkészülne a kormány, amelyben szomszédos országban kialakult krízist említ a törvénymódosító javaslat. Mégis mintha valami belső rendvédelmi feladatot adnának a honvédségnek a „tömeges bevándorlásra” hivatkozva.

Rejtő Jenővel szólva „mit kavarnak”? A vezérkari főnökből nemrégiben honvédelmi miniszterré előkapott, meglehetősen lojálisnak tetsző Benkő Tibor tábornok terjedelmes törvénymódosító pakkot nyújtott be a parlamentnek, amelynek néhány fontos, mindenképpen érdekes, de nem rendszerátalakító javaslata futott végig a sajtón az állami hírügynökség készséges copy-paste híradása alapján. Essünk túl ezeken, hogy aztán a lényegre térhessünk.

Az egyik a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) szétválasztása, a MH Parancsnokságának létrehozása. Szervezetszociológusok, jogászok és főleg maguk, az érintett katonák jól elvitatkoznak a vezetés és irányítás mibenlétéről, különbségéről, a jó szervezeti felállás tartalmáról. A lényeg az, hogy visszaállítják a rendszerváltás után kialakított (és az MSZP-SZDSZ-kormány idején a jelenlegire megváltoztatott) formációt, amelyben a HM központi közigazgatási szerv, a MH-et parancsnok, alatta haderőnemi (szárazföld, légierő, logisztika) parancsnokok vezetik. A honvédség parancsnoka egyúttal a vezérkari főnök lesz (ami viszont annak előtte nem volt).

Konyhanyelven fogalmazva a gyakorlatban
nem oszt, nem szoroz, része-e a HM-nek a honvédség.


Mindkét felállásban van példa hatékony és gyengécske seregre.

Ezt bizonyítja az is, ami a habot verő másik módosítás miniszteri indoklásában olvasható. Ez pedig a hadkötelezettségi behívhatósági életkor 40-ről 50 évre emelése. A részletes indoklásban szépen leírják, hogy a várható élettartam, de főleg a népességfogyás miatt apad a hadra fogható férfinépesség száma. 

A változással plusz 850 ezer ember válik behívhatóvá.

Itt olvashatjuk azt az őszinte beismerésnek értelmezhető mondatot (remélem, megfogalmazója nem üti meg bokáját), amely a fentebbi „nem oszt, nem szoroz” alátámasztása.

Az ismeretlen HM-es jogász azt íratta alá miniszterével, hogy

A KATONAI SZERVEZETEKNÉL RENDSZERESÍTETT BEOSZTÁSOK BÉKEIDŐSZAKI FELTÖLTÉSE NEHÉZSÉGEKBE ÜTKÖZIK, ILLETVE AZ ELMÚLT ÉVEK TAPASZTALATAI ALAPJÁN NEM CSÖKKEN A KIÁRAMLÁS MÉRTÉKE SEM”.

Ennyit nyolc év sikertörténetéről...

MIT TEHETTEK AZÉRT, HOGY MÁST KÉRJÜNK TŐLETEK?

MÉRCE
Szerző: SZÜCS ZOLTÁN GÁBOR
2018.11.02.


Érdekes problémára mutatott rá Böcskei Balázs egy írásában (Amíg mi nem kérünk mást az ellenzéktől, ők sem fognak mást adni), azt boncolgatva, hogy a mai hektikus politikai környezetben nagyon erős nyomás nehezedik az ellenzéki politikusokra, hogy ad hoc reagáljanak az épp előttük álló kihívásokra ahelyett, hogy hosszabb távban gondolkodnának, s ezzel elkerülhetetlenül hátrányba kerülnek a rezsimmel szemben, amelynek vezetője képes hosszabb távban gondolkodni.

Böcskei szerint mindez nem kizárólag politikai képességek kérdése. A közvélemény nyomása miatt egy ellenzéki politikus hitelességét is fenyegeti, ha nem igyekszik követni a pillanatnyi közhangulatot. Ezért az ellenzéki politikusok rossz teljesítménye nagyrészt a környezet teljesíthetetlen elvárásainak eredménye, miközben Orbán Viktor hitelességéhez szerinte aligha férhet kétség.

Böcskei tanácsa az, hogy a változást ne az ellenzéki politikusoktól, hanem magunktól várjuk, ami érthető a gondolatmenete fényében. Ugyanakkor erősen vitatható is két okból. Egyrészt éles ellentétben áll azzal, ami Orbán Viktor viselkedéséből látszik és amit ideológusai is hangoztatnak.

A miniszterelnök hitelessége nem kis részben a pillanat uralására tett példátlan erőfeszítésein alapul, s az általa vallott értékek, eszmék, kitűzött politikai célok és hangoztatott érvek mindig a pillanatnak vannak alárendelve. Ezen felüli hitelesség legfeljebb Orbán Viktor politikusi alkatának állandó elemeiből származhat, mert ezek kiszámíthatóságot kölcsönöznek politikájának folyton változó politikai céljai ellenére is.

Másrészt, bármilyen logikus is a környezet felelősségét hangsúlyozni, éppen Orbán Viktor példája mutatja, hogy a környezet elvárása nem fátum a politikus számára, hiszen az részben formálható, részben pedig ügyesen kihasználható. Utóbbi annak köszönhető, hogy a közvélemény valójában egymásnak is részben ellentmondó várakozások sorából áll, amelyek között a hajótörés nélkül lehet navigálni.

Azzal, hogy Böcskei a közvélemény felelősségét firtatja, némiképp azokhoz a szektárius, millenarista, radikális politikai programokhoz közelíti javaslatát, amelyek a 17. század óta a lelki-morális újjászületést tették meg a politikai siker előfeltételévé és amelyeknek öröksége még a modern szekuláris politikában is ott kísért.

A továbbiakban azonban én amellett szeretnék érveket felhozni, hogy Böcskei diagnózisából levezethetőek egészen másfajta, sokkal konvencionálisabb tanácsok is, amelyek nem áthárítják a politikusok felelősségét (ehhez lásd A politikai felelősségről) a közvéleményre, hanem segítenek a politikusoknak, hogy növeljék a hitelességüket a közvélemény szemében. Ehhez segítségül az antik római politikai etika néhány alapfogalmát fogom hívni...

"ORBÁN A MUTÁNS FASIZMUS VILÁGÁT KÉPVISELI"

SZTÁRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.11.02.


A többség nem ismeri fel, hogy ez a rendszert már választások útján nem lehet leváltani” – ezt mondja Ungváry Rudolf közíró, a sztárklikk.hu-nak adott interjújában. Egyelőre minden kedvezően alakul Orbán Viktornak, aki a mutáns fasizmus világát képviseli, az erő nyelvén beszél, végtelenül nacionalista, és folyamatosan ellenséget képez, csak azért, hogy semmi ne akadályozza a kizárólagos hatalmát.

- Nem tudom olvastad-e, vagy netán meghallgattad Orbán Viktor beszédét a Szépművészeti Múzeum megnyitóján, és bár feltétlenül ízlésem szerint való, mint ahogy gondolom neked sem, de úgy érzem, muszáj megtudnom a véleményedet erről a beszédről, amelyben a miniszterelnök beszélt a magyarok magasba törekvő nagyságáról, arról, hogy mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott

- Ez olcsó demagógia. A szellemi felfelé törekvésben semmiféle nagyságtörekvés nincs, hanem kizárólag a minőség igénye. Kétségtelen, , hogy országunk adott néhány jelentős embert a kultúra világának, de ezzel még nem ugrottuk át saját történelmi árnyékunkat.

- Azt is mondja Orbán, hogy a magyar kultúra sokat adott hozzá az európai kultúrához, ennek ellenére – ezt én ellenpontozom itt, a veled való beszélgetésben -, akadnak olyanok, akiknek ellenszenves a nemzet nagysága gondolata, és idegen mércével akarnak mérni bennünket. Most, mondja a miniszterelnök, a másokat majmoló kisszerű kultúrpolitika véget ért, és közös rend lesz. És aztán szembeállítja a nyugati gondolkodást a magyar kormány megcélzott irányával, a szép és jó forrásának nevezi magukat, és azt is hangsúlyozza, hogy mi békében élünk saját történelmünkkel és kultúránkkal, éppen ezért most kell az európai kultúrharc örvénylésében védeni, tapodtat sem hátrálva, identitásunkat

- Ez ravaszabb szöveg, mint amit a két háború során nyomtak a politikusok, főként fasiszta politikusok; Hitlerénél is ravaszabb, mert rejtőzködő. Orbán a mutáns fasizmus világát képviseli, a klasszikus fasiszta klónja. A klónra meg az a jellemző, hogy nincs tudatában a klón mivoltának, és tökéletesen vegyíti a megtanult rejtőzködő technikákhoz szükséges felvilágosult gondolatmenet-csírákat, hogy utána nyomban az erővel, a nagysággal, az ellenségképzéssel, a kizárólagos igazság képviseletével mintegy keretezze ezt a konstrukciót. Orbán ügyesen a saját kultúránk védelméről beszél; ellentétben ugyanis a baloldali liberális barátaim egy részének felfogásával, a kultúrát valóban védeni kell, mert a kultúra elnyomás nélkül nem létezik, hanem lehámlik rólunk. A kultúra afféle lelki erőszakszervezet rajtunk, de hál Istennek a legerősebb erőszak szervezet, mellyel a tapintatos nevelés segítségével képesek vagyunk mindannyiunkban tisztelni az embert. A kultúra védelme esetén az a lényeg, hogy milyenek az arányok, a mértékek, és milyen az irányultsága. Ilyen értelemben a migrációval súlyos problémák adódnak. Egyszerre érvényesülnie kell a humanizmusnak, ugyanakkor a legkisebb engedményt sem adhatjuk a kultúránkkal szemben fellépőknek. Az olyan kultúrának nem lehet teret adni, amelynek vannak lényeges, egy hat-hétszáz évvel ezelőtti összetevői. Ezt a problémát az euro-atlanti kultúra demokratái megoldják, noha idő kell hozzá. Egyelőre úgy fest, nincs elég idejük, megelőzik őket a szélsőjobboldali demagógok. Orbán európai kultúrharcról beszél, annak „örvényléséről”, de ezt a harcot éppen az ő oldaláról kezdték el a szélsőjobboldali fasisztoid erők, kihasználva a demokratákra mindig jellemző határozatlanságot, toleranciát, hogy a kompromisszumok művészi szintjén próbáljanak politizálni. A szélsőjobboldala kihasználja azt, hogy az emberek bizonytalanságot tapasztalva a biztonságra törekednek, és agresszivitás támad bennük. Orbán, hűen a klasszikus fasiszta-nemzetiszocialista hagyományhoz ellenséget képez. Ezzel semmi egyéb célja nincs, mint a hatalom kizárólagosságának megszerzése. A demokraták bizonytalanságai, határozatlanságuk – lásd 1938-ban Chamberlain politikáját– mellett az is hozzájárult a szélsőjobboldal térnyerésének, hogy korábban nem tartották fontosnak a nemzeti kérdést, főleg a nemzetállamok gyalázatos kényszerasszimilációs politikájának a kérdését. A kényszerasszimilációról még ma sem vesznek tudomást venni, holott a nemzetállamból egyenesen következik a mások kultúrájának megsemmisítése. A túlhangsúlyozott szuverenitás volt a melegágya, a paravánja az első világháborúnak. Éppen ennek felszámolására jött létre az Európai Unió. Az euro-atlanti kultúra legnagyobb eredménye volt 1948 után, hogy ezt a folyamatot el tudta indítani. Hozzáteszem: nem bal, hanem jobboldali részről indították el.Orbán ezt a folyamatot torpedózza meg...

BARTUS LÁSZLÓ: A CEU ORBÁN ANTISZEMITIZMUSÁNAK BIZONYÍTÉKA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.11.02.


A CEU elüldözése annak bizonyítéka, hogy a magyar állam ideológiája az antiszemitizmus. Az Orbán-rendszer fundamentuma és kormányprogramja a zsidó világ-összeesküvés elleni harc. Ez a nácizmus alaptétele. Ez a holokauszt közvetlen előzménye és kiváltó oka. Orbán harcot hirdetett a zsidó kultúra, szellemiség, liberalizmus ellen. Uszítása náci propaganda.

Orbán rendszerében a “keresztény-nemzeti” kifejezés jelentése az, hogy “nem zsidó”. Ez a jelentés megegyezik a két világháború közötti Magyarország antiszemita ideológiájával. Az antiszemita Magyarország a numerus clausus-ban csak maximalizálta a zsidó származású hallgatók számát, Orbán viszont felszámol egy egész egyetemet, mely a zsidó liberalizmus szellemét terjeszti.

Magyarországon állami erővel és eszközökkel végrehajtott “zsidótlanítás” folyik. A közélet, a kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás megtisztítása minden olyan személytől és ideológiai irányzattól, szellemiségtől, mely a zsidónak tulajdonított szabadelvűség mételyét képviseli és terjeszti. Orbán “kultúrkampfja” a “zsidó” szellem írmagját is igyekszik kiirtani.

Orbán kultúrharcát antiszemita gyűlölet vezérli, melyet elődeihez hasonlóan a “keresztény” nemzeti identitással azonosít. Ennek a “keresztény” identitásnak pozitív tartalma nincs. Az állami ideológia az egyéni szabadság, a felvilágosodás, a szabadelvűség elutasítására, és a zsidóságnak tulajdonított emberi és polgári jogok gyűlöletére épül.

A zsidó szellem elpusztítása érdekében az élet minden területének államosítása zajlik. Ezt szolgálja az ipari méretekben zajló történelemhamisítás, ideológiai nevelés és kormányzati propaganda. A tanszabadság felszámolása, a “zsidó szellemiségű” sajtó elfoglalása, kontroll alá helyezése, a maradék független sajtó kirminalizálása és kiéheztetése. De a pénzgyűjtés és az anyagi javak kisajátítása sem csupán öncélú lopás: ez a gazdasági hatalom “nemzeti” kézbe helyezése a zsidók kiszorításával. Ennek garanciája, hogy minden “Mészáros Lőrinc” nevére legyen írva. Orbán a zsidók elől lop.

Az Orbán-rezsim az idegengyűlöletet összekapcsolta az antiszemitizmussal: a bevándorlást a zsidó-világösszeesküvéssel magyarázta. A bevándorlást keresztény nemzeteket fenyegető legnagyobb veszélynek láttatja, melyet zsidók szerveztek és irányítanak a kereszténység és a nemzeti identitás felszámolására. Az idegengyűlölet és az antiszemitizmus zseniálisan kigondolt egyesítése zajlik, ahol minden nemzettől és kereszténységtől idegen elem a zsidó ármány következménye. Ez fajvédelem is, ahogy a népesedési program is az. Magyar lány szüljön keresztény magyar gyereket. Ne idegenek, és ne zsidók szaporodjanak.

Minden baj gyökere a migráció, amely mögött a zsidó összeesküvés áll, amely szándékosan a magyarság felhígítására, önazonosságának megsemmisítésére, a kulturális identitásának eltörlésére törekszik. A II. világháborút megelőző klasszikus bűnbakképzés zajlik. Orbán a nemzetet élet-halál harcra és önvédelemre szólította fel, amelynek várható következményei nem beláthatatlanok. A történelmi példák előttünk vannak, ez sem végződhet másképp.

Orbán antiszemita propagandája egy lépésre van attól, hogy Magyarországon zsidók elleni támadások, pogromok legyenek. Mindent felépített a propagandagépezet. Csupán arra van szükség, hogy a Figyelő által megkezdett listázás állami szintre emelkedjen. Megnevezzék a “Soros-terv” végrehajtóit, a “Soros-hálózat” magyarországi képviselőit és irányítóit. Nem véletlen, hogy Soros György kimenekíti az országból az Open Society alapítványt és a CEU-t is, hogy megelőzze a fizikai erőszakot, az egyetem felgyújtását. A testi épségüket félti.

A CEU elüldözése ennek a folyamatnak egyik fontos állomása. Szimbolikus a nemzetközi zsidó világ-összeesküvést megtestesítő Soros György egyetemének eltávolítása. Miközben az egyetem teljesített minden feltételt, az Orbán-rezsim saját alkotmányellenes törvényét sem tartja be. Az egyetem náci szellemiségű bemocskolása és köpködése zajlik. Ez a náci propagandahadjárat a hitleri Németország szellemiségét idézi. Ilyen mocskot, amit a CEU-ra szórnak, az SA óta nem látott Európa.

Kigúnyolják a “csaló” zsidót, hogy egy “kulipintyóban” nyitotta meg az amerikai campusát, hogy megfeleljen az ürügyként alkotott Lex CEU törvénynek. Miközben azt mondják, nincs is CEU-ügy, a CEU magától távozik. Senki nem üldözte el. Elhúzzák az irhájukat, belátták, hogy a működésük “törvénytelen”. A CEU nem elég jó, hogy Magyarországon működjön, az egész csalók üzelme. Erről annyit jegyezzünk meg, az Orbán-rezsim által pártirányítás alá vett magyar egyetemek egyike sem fér a világ legjobb 400 egyeteme közé. A “kulipintyós” CEU öt tudományterületen is a világ legjobb száz egyeteme között van.

Ami a “kulipintyózást” illeti, ez még egy jókora butaságra is vall, mert Amerikában nagyon sok egyetem adminisztrációja a CEU Bard College-ban levő campusához hasonló épületben van, és attól még kiváló eredményeket produkálnak. Jobbakat, mint a Fidesz komisszárok által vezetett magyar egyetemek bármelyike. Emellett ismertem én olyan főiskolát is, mely “Közép-európainak” nevezte magát, és éveken át egy budaörsi présházban működött. De nem ez az egyetlen példa. Magyarországon számos főiskolának a “lekulipintyózott” házhoz hasonló ingatlanja sincs.

Magyar vendégprofesszorok a megmondhatói, hogy a Montclair State University Education Centere még ennél is kisebb házban működött. De a Rutgers University-nek is vannak ilyen adminisztrációs épületei. A CEU órái pedig nem ebben az épületben vannak, hanem a Bard College impozáns épületeiben, amelyekről egyetlen képet se közölt az orbáni propaganda, pedig attól elállhatna az egyszeri magyar fasiszta lélegzete.

Az egyetemi akkreditációt pedig nem ingatlanügynökök végzik. Nem az épületek mérete vagy ornamentikája a tudományos minősítés alapja. Emellett, a nagypofájú pesti srácok még egy apró dologról megfeledkeznek: az Orbán-rezsim által hozott alkotmányellenes, és a tanszabadságot sértő Lex CEU törvény sem a magyar kormánynak nevezett bűnszervezet kompetenciájába utalja annak eldöntését, hogy a külföldi diplomát adó egyetem megfelel-e az adott ország akkreditációs követelményeinek, hanem az adott külföldi állam.

Jelen esetben ez kizárólag New York Állam illetékes hivatalának kompetenciájába tartozik. S ha New York állam szerint a CEU amerikai campusa a magyar szintnél sokkal szigorúbb akkreditációs feltételek szerint elfogadja a “kulipintyóban” működő amerikai egyetemet, s kiállítja az erről szóló igazolást, akkor a fasiszta magyar kormány a saját törvénye alapján nem tehet mást, minthogy tudomásul veszi. Ha kétségei vannak, akkor tárgyal New York állam illetékeseivel, esetleg bíróságon megtámadja New York állam igazolását.

De a magyar sutyerákok gyülekezete, amelynek nem kevés idő kellett annak elfogadásához is, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormánya nem illetékes az egyes államok egyetemi ügyeiben eljárni, mert az tagállami hatáskör, a “kulipintyó” kérdést nem hivatalos úton, és nem egy állam működéséhez hasonló eszközökkel oldja meg, hanem a “PestiSrácok” nevű szennyoldalt uszítja rá, és a fake news propagandagépezet hatáskörébe utalja. Amely aztán a magyar kormány vagy amerikai bíróság helyett mondja ki a végső verdiktet, hogy a CEU továbbra sem teljesíti a feltételeket, oszt jónapot!
...

FERGE ZSUZSA: "A KORMÁNY LÉTREHOZTA A SZEGÉNYSÉGEN BOSSZÚÁLLÓ ÁLLAMOT" - 2-300 MILLIÁRD FORINTBÓL FEL LEHETNE SZÁMOLNI A MÉLYSZEGÉNYSÉGET!

VÁROSI KURÍR
Szerző: ATV / Városi Kurír
2018.11.02. 


Négymillió magyar szegénységben, tízmillió pedig szorongásban él Ferge Zsuzsa szerint. A szociológus szerint a kormány létrehozta a szegénységen bosszúálló államot. Szerinte mára gyakorlatilag megszűnt a segélyezés, ami maradt belőle, az is bizonytalanná vált. A közmunkaprogramról pedig úgy véli: nincs pozitív eleme.


Ferge Zsuzsa szerint a mostani rendszer bünteti a szegénységet

A kutató, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pedig még erősebb kifejezést használt: úgy gondolja, hogy a szegény emberek és a tudás áll a gyűlölet fókuszában.

„A szegények érdekében én még egyetlen egyszer nem hallottam a kormányfőt arról beszélni, hogy például 3-400 ezer gyerek úgy nő föl, hogy minden esélytől meg van fosztva, és hogy ezen mégis jó lenne változtatni. Erről nincs szó” – fogalmazott a szociológus.

Hozzátette: tudja, hogy ez nem egy új probléma, de korábban mégis volt néhány év, amikor mégis történt valami. Ferge szerint a mostani kormány politikája sokkal inkább növeli, mint csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Holott, szerinte nagyjából 2-300 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet az országban, ha lenne rá akarat.

„És ez nem pénz” – szögezte le a szociológus, aki emlékeztetett, hogy ma 100 milliárdot költ az állam az összes segélyre, családtámogatásra pedig 300 milliárdot. Ferge Zsuzsa szerint egyrészt munkahelyek létrehozásával lehetne tartósan harcolni a szegénység ellen, másrészt oktatással, ma Magyarországon viszont szűkítik az oktatás kereteit.
Tehát a tudás alapú társadalomból pontosan az a 3-4 millió ember gyereke fog hiányozni, akikről beszélünk. Mert nem készítik fel őket arra, hogy olyan munkát végezzenek, amihez valamilyen szakértelem kell” – vélekedett.

VAD ORGIA, TŰZIJÁTÉK ÉS FESZTIVÁLHANGULAT: ÍGY ÜNNEPLI A VILÁG A HALOTTAIT

ZOOM
Szerző: HORVÁTH ATTILA
2018.11.01.


A halottakra való emlékezés nem mindenhol a legszomorúbb nap az évben. Még a keresztény kultúrkörben sem tekinthető általánosnak, hogy november eleje a kegyelet ideje. Sőt, még Európán belül is akad olyan ország, ahol az élők nem szomorkodva és a gyász terhe alatt emlékeznek meg elhunyt szerettükről. Amíg a finnek egy békés szaunázássál, addig a vuduk vad orgiával fejezik ki tiszteletüket a túlvilág felé:


Finnország

A finnek november első napján, miután lement a nap, összegyűlnek a temetőkben és feldíszítik a sírokat. Gyertyákat, örökzöldeket tesznek a kövekre és együtt emlékeznek szeretteikre. Természetesen nem ujjongva ünnepelnek, de jóval kevésbé komor hangulatban, mint tesszük azt például, mi, magyarok. Ők nemcsak ekkor, hanem a Kekri nevű ünnepen is megtisztelik a halottakat. A betakarítás alkalmával nagy bulit tartanak és kizárólag erre az alkalomra tartogatott, különleges füstölőket használnak szaunázáskor.
Ilyenkor valójában a halott lelkeket hívják vissza egy utolsó, közös izzadásra.
Kína és Japán
Kínában Csingmingnek nevezik a halottak napját, de náluk ez április 4-ére esik – a Hold állásától függően -, néha 5-ére. Az elnevezést sírsöprögetésként fordíthatjuk magyarra, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy rendbe teszik a nyughelyeket, finom ételeket, italokat helyeznek rájuk, gyakran pénzt égetnek. Ma már sokan inkább a játékpénzt választják, de szerintük így is elérik céljukat, azaz, hogy a szeretteik a túlvilágon is gazdagok maradjanak.
Japánban nagyon hasonlóan ünnepelnek, de ott egy augusztusi napot jelölnek ki erre...

EÖTVÖS JÓZSEF: A FALU JEGYZŐJE - EGY 173 ÉVES REGÉNY, AMI TÖK JÓ

444
Szerző: SARKADI ZSOLT
2018.11.02.


„Van az írónak egy magasabb feladata, mint hogy bizonyos mennyiségű fehér papírt fekete karcolással töltsön be, s ki ezt érzi, azt egypár kedvező bírálat, vagy azon művészi élvezet, melyet művei alkotásában talál, ki nem elégíthetik. A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik. S ki az istentől nyert tehetségeit, ahelyett, hogy velök embertársai legszentebb érdekeiért küzdene, a művészi forma mélyébe elássa, csakhogy valamiképp csorbát ne szenvedjen; ki magas helikonáról, félistennek képzelve magát, kora szenvedéseiben csak művészi stúdiumok tárgyát látja, s míg a föld vérben áll, s az egész emberi nem vajúdások között új életnek indul, virágok- s a langy esti szellőről énekel: azt bámulhatjuk hideg magasságában, irigyelhetjük - tisztelet- s szeretetünket azonban csak az érdemli, kinek isten szívet adott, hogy embertársai szenvedéseit megérthesse.”

Ezt báró Eötvös József írta az 1845-ben megjelent, A falu jegyzője című regényében, és jól össze is foglalja benne, miért írta meg a művét. A falu jegyzője nemcsak az első olyan magyar regény, ami külföldön is elismerést váltott ki, hanem az első olyan magyar nagyregény is, amivel írója legfontosabb célja az volt, hogy a széles és pontos korrajzot adjon a korabeli magyar viszonyokról, és feltárja a problémákat.

Annak ellenére, hogy a regény legalább említés szintjén szerepel a magyar gimnáziumi tananyagban, kevesen vannak, akik olvasták is az eredetileg 3 kötetes (újabban inkább két kötetben kiadott), a legtöbb kiadásában több mint 800 oldalas szöveget. Persze nem szégyen, ha valaki elégedetten éli az életét, és nem érzi, hogy A falu jegyzőjének elolvasása olyan fájóan hiányozna belőle. Már csak azért sem, mert Eötvös szövege nem könnyű olvasmány. Egyrészt a regény több mint 170 éves, és tele van olyan - többnyire latin szavakkal - amiket ma már nem használunk, másrészt pedig - és ez a fontosabb - Eötvös körmondatai már a XIX. században is legendás hosszúságúaknak számítottak.

Viszont - talán nehéz elhinni, de - ezeket 40-50 oldal után könnyen megszokja az olvasó, és a körmondatok megfejtésével kinyílik az irónia és Eötvös lehengerlő humora is. Alig találni például ezeknél körülményesebb, hosszabb, de szebb és találóbb, magyar nyelven született mondatokat az Alföld jellemzésére:

„Aki tiszai alföldünknek egy részét bejárta vagy annak bármely táján csak pár napig tartózkodott: bátran mondhatja, hogy az egészet ismeri. Mint bizonyos családok arcain, úgy itt az egyes vidékeknél csak közelebbi ismeretség után vehetni észre egyes különbségeket, s az utas, kit homokos síkjainkon kocsijában álom nyomott el, ha pár óra múlva fölébred, csak izzadó lovain s azon: hogy a nap alább szállt, veszi észre haladását. A vidék általános jelleme, sőt egyes részletei éppoly kevéssé emlékeztetik őt erre, mint azt, ki a tenger közepén duzzadó vitorlákkal előrehalad. - A messze elnyúló legelők, melyeknek változatlanságát csak itt-ott egy vedertelen gémeskút vagy félig kiszáradt láp körül sétáló gólya váltja föl, s a rosszul mívelt szántóföldek, melyeknek tengerijét s búzáját isten után csak az őrzi meg, hogy a lopás is némi fáradságba kerül; - itt-ott egy magános tanya, hol bozontos kuvaszok ugatva a birtok szentségét hirdetik, s a múlt évről fölmaradt széna- s szalmaboglyák arra intenek: hogy a birtokosnak vagy fölötte sok takarmánya, vagy igen kevés marhája van; - ezt látta, midőn szemeit behunyta, ezt, midőn azokat ismét fölnyitá.”

ÉLHET AZ EMBER SZERETET NÉLKÜL?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2018.11.01.


Annyi érzelmi hatás érhet bennünket ezekben a napokban! Aztán vannak az állandósult, hosszabb hatású dolgok.

Vannak, akik a saját életükön rugóznak folyamatosan, mások segítők, próbálják embertársaik számára elviselhetőbbé, könnyebbé tenni az életet. Aztán vannak olyanok is, akik egészen más dimenziókban is felelősséget éreznek. És sokan vagyunk azok is, akikre mind jellemző, ha nem is minden pillanatban.

De fenti cím mindenki számára érvényes, fontos, hisz lehet bármikor az életünkben olyan időszak, amikor kevesebb szeretetet kapunk mint vágynánk rá, vagy olyan is előfordulhat, ha mi nem érzünk senki iránt igazi, mély szeretetet.

Arra gondoltam, most hagyjuk a gondolkodós, magyarázós, tanulós szöveget, inkább hozok nektek egy olyan regényrészletet, amely erről szól, ráadásul egy kisfiú szemével. A csodálatos Émile Ajar (akinek ez csak egyik írói álneve volt, és akiről már korábban is írtam, itt, ezt is érdemes elolvasni, ha az alábbi tetszett!) Előttem az életcímű nagysikerű regényéből van. Az orosz emigráns író Franciaországban élte le életét kiskamasz korától kezdve (de édesanyja kiskorától készítette fel rá, hogy egyszer ott fognak élni, mellesleg erről szól másik regénye, A virradat ígérete is - csak azt Romain Gary írói néven találjátok meg).

Ebben a rövid részletben nem csak a szeretet (valójában az anyai szeretet) iránti vágyódás van benne, de az előítéletek, a hatvanas évek multikulturális, szegényebb emberek lakta Párizsa, és még sok egyéb örökzöld téma, valami olyan hihetetlen finom humorral és empátiával, ami egészen egyedi, varázslatos...

"A KORMÁNY PATYOMKIN-HADSEREGET ÉPÍT"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Cz.G.
2018.11.02.


Úgy emelték meg jelentősen a Honvédség létszámkeretét, hogy a jelenlegi sincs teljesen feltöltve. Illetve valószínű, hogy nincs feltöltve, hiszen azt sem tudni, valójában hány katonája van az országnak. A létszámemelés költségeiről még csak szó sem esett.

A fideszes többség annak ellenére döntött a honvédség létszámkeretének jelentős emeléséről, hogy még azt sem hajlandó elárulni, jelenleg hányan teljesítenek jelenleg szolgálatot a hivatásos állományban – kifogásolja Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, a honvédelmi bizottság alelnöke. Arról pedig végképp semmit sem lehet tudni, hogy ez mennyibe kerül, és a szükséges pénzt honnan akarja előteremteni a költségvetés. A számok első pillantásra impozánsnak tűnnek: a parlament negyedével megnövelte a Magyar Honvédség létszámkeretét. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 31 080-ról több mint 7 ezer fővel, 37 650-re nőtt a honvédség „szervezeteinél rendszeresíthető beosztások” felső határa. Részletesebben: a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 9270-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 8850-ről 13 200-re, a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re növekedik. A kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány engedélyezett létszámkerete 6600. A felsorolt összlétszám – hívta fel a figyelmet az MTI – nem tartalmazza a legfeljebb 20 ezer önkéntes tartalékos, valamint a Magyar Honvédség rendelkezési állománya, továbbá a honvédség központi egészségügyi szervezetében a lakossági ellátást biztosító státuszok számát. A képviselők 136 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá Benkő Tibor a honvédelmi miniszter erről szóló javaslatát.

Mindössze annyi magyarázatot kaptunk, hogy eleget kell tenni a megnövekedett feladatoknak – mondta Vadai Ágnes kérdésünkre, hogy a kormány mivel indokolta a lépést. Az ellenzéki politikus „elképesztőnek” nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról a kormány nem ad tájékoztatást. Az említett adatok ugyanis létszámkeretet tartalmaznak, nem a pontos létszámot rögzítik. Vadai hiába kérdezte erről a közigazgatási államtitkárt, még bizottsági zárt ülésen sem kapott információt. A hivatalos válasz alapján csak a vezérkari főnök adhat tájékoztatást. „A baloldali kormányzás idején ez elképzelhetetlen lett volna” – jegyezte meg...

HOGYAN CSAP ÁT A KOLLEKTÍV SZORONGÁS FIZIKAI ERŐSZAKBA? SZIMULÁLT TÁRSADALOMBAN KERESIK A VÁLASZT

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.11.01.


Az Oxford Egyetem kutatói mesterségesintelligencia-alapú szimulációkkal keresik, miként lehetne megakadályozni az eltérő vallású embercsoportok között kirobbanó erőszakos cselekményeket. A kutatók algoritmusokat alkalmaztak a „szektás megosztottság” vezérelte tevékenységek szimulálására – derült ki a tanulmányból, amelyet a számítógépes társadalommodellekkel foglalkozó kutatásokra szakosodott Journal of Artificial Societies and Social Simulation folyóiratban tettek közzé.

A szorongás kölcsönös eszkalációjának generatív modellje a vallásos csoportok között címen közzétett kutatás iránt a BBC szerint a norvég és a szlovák kormányzat is élénken érdeklődik, keresve a megfelelő feszültségoldó technikát a muszlim bevándorlók és a keresztény többség közötti várható konfliktusok megoldására.
Az ember békés állat, de...

Az Oxford Egyetem kutatói által létrehozott mesterséges társadalomban különböző etnikumokat és vallásokat képviselő ágensek ezrei szimulálták a lehetséges élethelyzeteket. Az eredmények azt mutatták, hogy a közösség minden tagját érintő, külső fenyegetést jelentő szituációk, mint amilyenek például a természeti katasztrófák, nem ugrasztották egymásnak a különböző csoportokat.

Ám akadtak olyan helyzetek, amikor az ágensek, vagyis az emberek támogatták az erőszakos cselekvést. Ilyen volt, amikor az identitásukat meghatározó hitüket érezték fenyegetve. A kutatócsoport a szimuláció megírása előtt a 21. századra csillapodó észak-ír protestáns-katolikus konfliktusokat tanulmányozta, közelebbről azt, hogy

"az idegengyűlöletben manifesztálódó társadalmi szorongás mikor csap át szélsőséges fizikai erőszakba."...

MAGYARNAK LENNI ÁLLAPOT

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.11.02.


Inkább érdekes vitaindítónak nevezném a mai írást. Beküldője (nevezzük Bélának) véleményével sok ponton lehet vitatkozni, én sem értek vele egyet sok mindenben, de éljen a sokszínűség – lássuk tehát, miként látja ő a dolgokat!

„Nem szeretnék hangzatos közmondásokba bocsátkozni. „Szívet cseréljen, aki hazát cserél!" - és még vagy ötven ilyen.

Minden ember neveltetésének, körülményeinek, szocializálódásának köszönthetően alakította ki felnőtt korára az igényeit. Mind anyagi, tárgyi, és ember kapcsolati irányban.

Lamborghini, 1000 négyzetméteres úszómedencés palota, külföldi utak, öltözködés, VAGY mint a Kunhalmi geológus, aki egy nagyon értelmes, tanult intelligens ember, remeteként él nagyon boldogan egy erdőben petróleumlámpa mellett és BOLDOG!

Én személy szerint soha nem voltam becsvágyó, nagyratörő, stb. Diplomás, művelt, intelligens a világ dolgaiban tájékozott kultúrember vagyok. 1986-tól 1996-ig szakmából kifolyólag 42 országban éltem és dolgoztam.

Előtte rockzenekarokban doboltam, festettem, verseket és novellákat írtam, amelyek az ÉS-ben meg is jelentek, sőt a rádiókabaréban is 2 „művem” szerepelt. Tahi Tóth László felolvasásában.

Sehol, soha, de soha nem éreztem magam úgy (a világ bármely pontján, bárkivel, a legkedvesebb és barátságosabb emberek között sem), mint itthon. Mongólia, U.S.A, ázsiai országok, Észak-Afrika, stb.

Magyarnak lenni egyszerűen állapot. ÉS ENNYI. Az Egyesült Államokban 4000 dollárt kerestem havonta, amikor az átlag amerikaiak 1700-at. Nem pénz, csakis közérzet kérdése.".
 ..

ITT OLVASHATÓ

A POFON ÚTJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.10.31.


Nem azzal kell foglalkozni, hány millió forintos óra van Orbán lányának a karján, és nem is azzal, hova dobja a gyerek pelenkáját, de még csak nem is azzal, hány milliárd dolláros jachttal szeli a mediterrán habokat Mészáros Lőrinc, hanem komolyabb ügyekkel: folyamatokkal, a rendszerszerű korrupcióval, gazdasági összefüggésekkel, szabadságjogi kérdésekkel – mondja egy politológus, és valamennyire biztosan igaza van. De egy másik meg azt mondja, nem folyamatokkal meg állami korrupcióval kell foglalkozni, azt úgysem érti a nép, és nem szabadságjogi kis traktákkal kell terhelni, mert az meg nem érdekli, viszont fölháborítja az Orbán lány rongy- és pelenkarázása, a luxusjacht, és hogy Vajnáné saját tájékoztatása szerint magánrepülőgéppel viszi Amerikába a beteg macskáját gyógykezelésre. Vagyis ilyen ügyekkel kell foglalkozni, és nyilván valamennyire neki is igaza van. Mégis, ha egy kicsit is távolabbról nézzük, vajon nincsenek ezek a kérdések rosszul megfogalmazva? Arra gondolok például, hogy nem ugyanarról a tőről fakad-e mindkét kérdéskör: egyfelől az Orbán lány meg a TV2 plázacicáinak, nemkülönben Mészáros luxusjachtjának az orbitális kivagyisága és az ezekhez tapadó szociális érzéketlenség, másfelől az az állami korrupció, amire most minden épelméjű politikus fölkapja a fejét, kivételt képeznek a miniszterelnök keletről szalajtott grandiózus vagy éppenséggel minidiktátorai, akiket csak azért nem érdekli, mi történik homlokráncolatnyi országunkban, mert ők maguk is ugyanazt művelik, csak nagyobb térséget átívelően, az Uráltól az Altájig bezárólag.

Ezt a keletről jött, a népvándorlás utolsó hullámával Európába épp hogy még becsúszott népet, a vele egyre inkább potenciális és harci szövetséges keleten maradt népeket, pontosabban azok mára hatalomra került kormányait rokonítja az a törekvés, hogy hatalmukat bármilyen áron, de jó masszívan betonozzák be, lehetőség szerint örök időkre. A kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője nem is kertelt, amikor kijelentette, nem hiszi, hogy bármelyik ellenzéki pártra rá lehetne bízni bármilyen, az ország sorsa szempontjából fontos kérdést. (Ilyet máskor is mondott már jobboldali magyar politikus, például Boros Péter, aki 1994 márciusában a választások előtt kifejtette, „nincs kinek átadni a kormányt, mert nincs is lélekben, magyarságteljesítményben hasonló erő, mint az MDF”. Aztán persze láttuk, mi lett, hajszál híján kiestek a parlamentből.) Mindettől függetlenül a veszély most nagyobb, már csak azért is, mert az Antall-kormány nyíltan oroszellenes, de leginkább kommunizmusellenes volt, szemben Orbánnal, aki szeret Putyin lábához dörgölődzni, és már csak ezért sem kommunizmusellenes, viszont energikusan építi a szocializmust: államosít, központosít, ilyen értelemben olyan eszményekért küzd, amelyekkel harminc éve még harcolt. A halálos veszedelmet ebben az észrevétlenül és sompolygón ugyan, mégiscsak örökéletre berendezkedő hatalmi erőben az jelenti, hogy nincsen úgynevezett B-terv. Az örökké tartó hatalom időről időre fölbukkanó eszménye kergetésének természetéből adódóan ebből kilépés sincsen. Olyan cső ez, amelyben nem lehet megfordulni, csak előre van, ennek az útnak viszont nem látni a végét. Valószínűleg nincs is...

A MÉSZÁROS-BIRODALOM MÁRA AZ EGYIK LEGNAGYOBB MUNKAADÓ LETT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.11.02.


Olyannyira felduzzadt a 2010-es kormányváltást követő években a felcsúti oligarcha cégbirodalma, hogy mára legalább 11 ezer alkalmazott függ tőle.

Lassan ágazati szakszervezetet alapíthatnak a Mészáros-dolgozók: lapunk összesítése szerint ugyanis legalább tizenegyezren dolgoznak olyan cégekben, amelyek vagy a felcsúti oligarcha tulajdonában, vagy a közvetlen befolyása alatt vannak. A teljes alkalmazotti létszám még ennél is magasabb lehet, mert a hatalmas – a hivatalos papírok szerint 120 vállalatból álló, de a Heti Válasz korábbi becslése szerint több mint 200 vállalatot számláló – cégbirodalom számos vállalkozása nem közölt hivatalos adatot a foglalkoztatottakról. 

Csak találgatni lehet például a nemrég Mészáros-érdekeltségbe kerülő MKB Bankkal kapcsolatban is: ugyan a pénzintézet pár évvel korábbi éves jelentéseiben kétezer körüli munkavállalót tüntetett fel, azóta viszont több fiókot is be kellett zárni. Továbbá az sem ismert, hogy a nagy – zömében uniós finanszírozású – közbeszerzésekből élő építőipari Mészáros-cégek hány alvállalkozót, illetve rajtuk keresztül hány alkalmazottat foglalkoztatnak. 

Ami biztos: ha Orbán Viktor kormányfő felcsúti oligarcha barátja úgy döntene, hogy egyetlen gigaholdingba gyúrja össze a cégeket (amelyben egyebek mellett építőipari, turisztikai, ingatlanos, valamint agrár, és médiaérdekeltségek is szerepelnének), akkor ez az óriásvállalat a hatodik legnagyobb munkáltató lenne Magyarországon. Ha pedig csak a piaci cégeket nézzük, akkor a negyedik helyen lenne, közvetlenül a német Audi után. 

A legnagyobb foglalkoztatók listájának az első két helyén az állami tulajdonban lévő Magyar Posta és a MÁV áll, bár a Mészáros-birodalom esetében elmosódik az állam és a piac közötti határ. Az Átlátszó összesítése szerint ugyanis a Mészároshoz köthető építőcégek bevételei szinte kizárólag uniós közbeszerzésekből származnak...