2021. december 26., vasárnap

FERGE ZSUZSA: HIÁNYZIK AZ EMBERI MÉLTÓSÁG TISZTELETE

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2021.12.26.


Egy alapvetően feudális viszonyokkal terhelt országban élünk, ahol a szimmetrikus méltóság tisztelete egyszerűen nem létezik, alulról felfelé jár a tisztelet, felülről lefelé pedig ennek hiánya a természetes - állítja Ferge Zsuzsa, Széchenyi-díjas szociológus, a szegénység és a kirekesztés kutatója.


Keveset sikerült tenni annak elfogadtatásáért, hogy a társadalmi jól-léthez hozzá tartozik a humánum. Így fogalmazott önéletrajzában, ám hozzátette, ennél sokkal többet jelent, hogy egész életében támaszt, melegséget adtak a barátai, munkatársai, egykori tanítványai, de legfőképpen a családja. A munka és a magánélet mindig megfért egymás mellett?

Lényegében igen. A munkám szerencsére olyan volt, hogy én határozhattam meg, hol, mikor és mennyit dolgozom. Bár éppen amikor a gyerekek kicsik voltak, nyolc órát töltöttem a hivatalban. Nem állítom biztosan, hogy akkor minden egyensúlyban volt, de hétvégéken sokat kirándultunk a férjemmel és a gyerekekkel. A barátokra is jutott idő. Legtöbben a középiskolából és az egyetemről maradtak, és sokan jöttek a szakmából is. Nincsenek sokan, de ők egytől egyig az életem meghatározó részei. 

A szociálpolitikában, a szegénységkutatásban megkerülhetetlen a neve. Mikor érezte, hogy ezzel szeretne foglalkozni? 

Vannak korai emlékeim arról, hogy az anyám felhozott a lakásunkba éhes utcagyerekeket. Ez meghatározó élmény volt, de ha komolyan belegondolok, akkor sokkal később, a 60-as években végzett családlátogatás-sorozat volt az igazi mérföldkő. Ekkor még statisztikus voltam, és néhány kollégámmal lehetőséget kaptunk arra, hogy a hivatal Ladájával bejárjuk a fél, vagy talán az egész országot. Szegény és gazdagabb családokhoz is bekopogtattunk, a legtöbb helyen szívesen fogadtak minket. Ez jó lehetőség volt arra, hogy valamit megismerjünk az életből. 

Mi olyat látott, ami addig ismeretlen volt ön előtt? 

A cigánysoron láttam, milyen az, amikor az egész lakás egyetlen szobából áll, és abban nyolcan laknak. A szekrény mögött, a szekrény alatt, az ágyon és az ágy alatt is alszanak. Láttam, hogy mit esznek, milyen az, amikor a gyerek éhesen áll fel az asztaltól. Nagyképűség lenne azt állítanom, hogy megismertem ezt az életet, de azért valami képem van arról, hogy nagyon sokan milyen hiányokkal éltek, és élnek ma is. Nincs ágy, ágynemű, étel, ruha. Hiányoznak az iskolaszerek, a hely, ahol a gyerekek megírhatják a leckéjüket. Nincs olyan felület, ahová letehetnének egy füzetet. Ez körülbelül meg is határozza, hogy aki így nő fel, hogyan teljesít az iskolában. A fejlődés legfontosabb folyamata, hogy egy gyerek ki tudja magából hozni azt, ami benne rejlik. Ilyen feltételek mellett ez képtelenség. Aki soha nem kap lehetőséget arra, hogy énekeljen, bármilyen tehetséges, nem lesz belőle Pavarotti...

AZ OKTATÁS ÖSSZEOMLOTT, A TÍZ ÉVVEL EZELŐTTI ÍGÉRETEKNEK PONT AZ ELLENKEZŐJÜK VALÓSULT MEG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.26.


Sok víz lefolyt a Dunán, mióta a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség 2011. december 20-án hajnalban, név szerinti szavazással elfogadta a köznevelési törvényt. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, azt mondja, azóta sokat romlott a helyzet. A matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár szerint az oktatás összedőlt. Sok iskolában – a kormány elvárásának megfelelően – gyerekmegőrzés folyik. A törvényből az akkori ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg. Semmi nem úgy történt, mint ahogy arról a nagy szavak elhangzottak. Ámították a népet.


– Tíz éves a köznevelési törvény. Ön szerint mit hozott az oktatásnak?

– Azóta sokat romlott a helyzet. Számosan azt mondják, hogy össze fog dőlni az oktatás. Szerintem már összedőlt. Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás. Ezért úgy gondolom, nem jövő időben kell az összeomlásról beszélni. Igazában erről csak a szülőket kell megkérdezni. Mi látjuk, halljuk a visszajelzéseket. Nagyon sok iskolában, ha beteg a tanár, nincs helyettesítés. Előfordulhat, hogy akár fél évig sincs valamilyen szakos tanár. Sőt, még az is előfordulhat, hogy az adott iskolában egyáltalán nincs olyan szakos tanár. Az ilyen órákon pedig váltják egymást a pedagógusok. Közben a létszámhiány el van bújtatva azzal, hogy a kollégák úgyis bemennek helyettesíteni. De ha egy iskolában egyetlen kémia-, vagy fizikatanár van, akkor a többiek hogyan helyettesítik? Ilyenkor ugyanis a kémia, vagy a fizika órára az énektanár, a magyartanár vagy a történelemtanár megy be. Ezt azonban nem nevezzük szakos tanításnak. Az oktatás már nagyon sok iskolában összeomlott. A fővárosban, és persze vidéken is vannak olyan iskolák, amelyek még tartják a frontot, de ezek „végvárak”. Viszont nagyon sok iskolában nem így van. Egy vesztes háborúban vagyunk...

GYAKORLATILAG ELFELEJTETTEK TANULNI A DIÁKOK AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN

G7.HU / PODCAST
Szerzők: STUBNYA BENCE, HOLTZER PÉTER
2021.12.26.


A gyerekeknél ez a két év kiesett. Nagyon nagy hátrányt szenvedtek el, mert gyakorlatilag elfelejtettek tanulni. Hiába követtünk 80-100 gyereket nyomon napi szinten – mondta Nagyné Czaun Mariann, a Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola intézményvezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra újabb adásában.

Schultz Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimnázium intézményvezetője ugyanezt tapasztalta a járvány miatt bevezetett távoktatásnál. “Amikor az online oktatás zajlott, az ember nem gondolta, hogy mennyire fontos volt a személyes oktatás. Most viszont, amikor visszajöttünk, kikerekedett szemekkel néznek olyan dolgokra, amikről én azt gondoltam, hogy már beépült. És mondják, hogy igen, hallottam, de nem épült be. Egész más szintje lett a tudásnak, elúsztak a felszínen. Ez nagyon nehezen fog visszaépülni” – mondta...

...A 28. óra negyedik adásában Schultz Zoltánnal és Nagyné Czaun Mariannal többek között azt jártuk körbe, mit tehetnek a veszprémi iskolák azért, hogy ne vesszenek el a tehetségek az alap- és középfokú oktatásban, milyen módon tudnak helyben együttműködni, és hogyan látják a természettudományos tárgyak oktatásának és a tanárutánpótlás biztosításának lehetőségeit.

Nagyné Czaun Mariann szerint a természettudományok megszerettetését több tényező is nehezíti. Egyrészt általános iskolai szinten alacsony az óraszám a természettudományos tárgyakból, és ha ebből elkülönítenek órákat kísérletezésre, akkor még kevesebb óra marad a tananyag leadására. A másik, hogy az élményszerűbb oktatáshoz nem megfelelően a körülmények...

MÁSSÁGKEZELÉS – MÁSKÉNT - BEVÁNDORLÁS ÉS INTEGRÁCIÓ HOLLANDIÁBAN – BÉRCZES TIBOR ÚJABB INTERJÚKÖTETÉRŐL

MÉRCE
Szerző: NÓVÉ BÉLA
2021.12.16.


Bérczes Tibort, e kissé talányos című interjúkötet – Nem kell félnetek jó lesz – szerzőjét, mint ’56-os évjáratunkból sokunkat, egykor alighanem már ifjúkorában megkísértette a gondolat, hogy ha valaha is „disszidálásra” adná a fejét, a legkívánatosabb célország Hollandia lenne. E nyugtalan nyugati elvágyódását utóbb bölcsen elaprózta írói, műfordítói ösztöndíjakkal évről-évre száműzve magát az atlanti mélyföldre, hogy onnan rendre egy-egy izgalmas és eredeti témájú interjú-, szociográfiai vagy esszékötet kéziratával térjen haza. (Minden csak az első nap szokatlan, A holland foci, Élni és élni hagyni, A halál életkérdés.)

A kalandvágyból azóta is hazatérő „autochton” egri születésű szerzőről magam csak pozitív diszkriminációval írhatok, mivel közel fél évszázados barátság, sőt, baj- és bérlőtársi, sport- és munkatársi viszony tart össze bennünket (ez utóbbi, többek között a Cartaphilus Kiadó tízkötetes magyar Orwell-életmű sorozatának fordításaival). Elsőként a mára újfent legendás Hmvh (Hódmezővásárhely) mocsaras birkalegelőjén tűnt fel előttem sudár termetével, tizennyolc éves kamaszként egy elcsigázott menetoszlop élén, csaknem egészen kopaszra nyírva, egy 80-as aknavető „kályhacsövét” cipelve a vállán. Hogy vágyott-e akkor és ott egy marihuána-emblémás, jól fűtött amsterdami kávéházba beülni, ez utólag pimaszul provokatív kérdés. Miképpen az is, hogy „bokorugró kopaszként” mi járhatott a fejében a – hozzá hasonlóan – hosszúra nyúlt hidegháború derekán, surranójával a Vásárhely környéki mocsarak jegét tördelve. Nyilván a még elolvasandó és megírandó könyvek sora, netán, hogy a fenyegető őrszolgálat helyett hazatérhet-e karácsonyra egy kétnapos „eltávra”...

2021. december 24., péntek

RÁADÁS: KARÁCSONYI SÉTA BERLINBEN

YOUTUBE
Szerző: GoodStuff
2021.



Karácsonyi séta Berlinben.

RÁADÁS: KARÁCSONYI SÉTA PÁRIZSBAN

YOUTUBE
Szerző: ?
2021.



Karácsonyi séta Párizsban.

RÁADÁS: KARÁCSONYI SÉTA LONDONBAN

YOUTUBE
Szerző: Walk With Me Tim
2021.



Karácsonyi séta Londonban.

RÁADÁS: KARÁCSONYI SÉTA NEW YORKBAN

YOUTUBE
Szerző: Walking Alice
2021.



Karácsonyi séta New Yorkban.

L. RITÓK NÓRA: KARÁCSONYI GONDOLATOK

KEREKASZTAL-MP.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.23.


Ez a fontos ünnep szinte már hetek óta szervezi az ország életét, hiszen az adventi időszak eseményeivel, dekorációival és az ajándékozás üzenetével találkozunk mindenhol. A fogyasztói világ uralja már ezt is, a tárgyi javak elérésére megnyílt az online tér is, ez a lehetőség és a csomagszállítók mindenhol elérhetővé tesznek mindent. Már nem kell rohanni, attól félve, hogy nem marad valamiből. Mindenből van bőven, túlzottan is. Persze annak, aki meg tudja fizetni.

Furcsa, amikor az ember, egy olyan szocializációból, amelyben megvannak a karácsony családi tradíciói segítőként megérkezik a társadalmi leszakadás problémájába. Itt szembesül pl. azzal, hogy van, ahol nincsenek ehhez kapcsolódó családi hagyományok. Máshoz kapcsolódók sem, mert az élet másképp szerveződik ott, ahol az egyik napról a másikra élés a szabályozó.

Persze ez nem derül ki egyből. A furcsa kettősséget, amit megtapasztalunk csak akkor tudjuk értelmezni, ha alaposabban vizsgálódunk. Az iskolában pl. minden gyerek úgy viselkedik, mint ahol otthon is van karácsony. Lelkesen kántálják ők is a karácsonyi dalokat…de számukra nem azt jelenti, mint a többieknek. Aztán lassan kiderül számunkra minden. Hogy csak a mi karácsonyhoz kötődő óráinkon találkoznak mézeskalács-sütéssel. Vagy azért nem viszik haza az elkészített karácsonyfadíszeket, mert nem lesz fenyő, amire felakasszák. És ott marad az asztalunkon a családnak szóló karácsonyi üdvözlet is. Inkább nekünk adják, nem viszik haza, mert tudják, otthon nem értékelné senki.

Ahogy tovább megyünk a gyerekekkel, és pl. karácsonyi kívánságokat gyűjtünk, kiderül, nem is nagyon tudnak kívánni. Egyszer írtam valahol, a szegénység legnagyobb bűne, hogy a vágyakozás képességét is elveszi a gyerekektől. Ahol már értelmetlen álmodozni is, ott másképp szocializálódnak a gyerekek.

Közben pedig ott van a fogyasztói világ hatása, ami percenként az arcába tolja mindenkinek: az vagy, amid van, amit birtokolsz. Itt vannak a jólét attribútumai, amivel, ha nem rendelkezel, az szégyen. A szegényt meg így is túl sokszor szembesíti a világ, hogy neki mindenért szégyellnie kell magát. Mintha mindenért csak ő lenne a felelős. Törekszik hát arra, hogy ne látszódjon szegénynek. A gyerekek pedig ebbe nőnek bele. A kettős világba, amiben a valóságban a “nincs” van, de a kifelé mutatott képben, vagy a pillanatnyi lehetőségekben ott a láttatott “van”.

Persze ezt nem értik azok, akik távol vannak tőle. Ők, akik évekig őrízgetik a gyerekeik karácsonyi rajzocskáit. Ők, akik nem csinálnak harsány nagybevásárlást hó elején, mikor van pénz, mert másfajta szocializációval és másfajta pénzbeosztással élnek. Másfajta jövedelemből, más életstratégiával. És nem értik a “miért?”-eket. A felszínt látják, és többnyire ebből ítélkeznek.

Mivel ők is a fogyasztói világ hatásában élnek, azért ilyenkor, karácsonykor, az adományozás megsokszorozódik. Adni, ajándékozni. Mintha ez tenné ünneppé a karácsonyt. Mindenki azt szeretné, hogy ezekkel legyen ünnep ott is, ahol a “nincs” az úr.

Mi pedig közvetítünk ebben, mert örülünk a karácsonykor felfokozódott odafordulásnak, és sokat dolgozunk azon, hogy ez a kapcsolat tiszta és erős legyen. Mert mindig abban reménykedünk, hogy ez majd kihat az év többi részére is, és közeledhet egymáshoz ez a végletesen kettészakadt világ.

Örülünk, hiszen sok családban tehetjük ünneppé így a napot, nemcsak a gyerekek ajándékával, hanem az élelmiszercsomaggal is, amit ilyenkor a támogatóink segítségével mi is kicsit gazdagabbá tehetünk.

Ám ilyenkor azért mindig eszembe jut: tényleg, ennyit tehetünk a leszakadókért? Ilyenkor sokkal többen, az év közben kevesebben, hogy próbáljuk adományokkal a felszínen tartani őket? Ennyi tudással, tapasztalattal, amit az emberiség megszerzett az évezredek alatt ennyire vagyunk képesek? A 21.században élelmiszeradományokkal csökkenteni a szegénységet Európa közepén?

Miért nem tudunk olyan rendszereket működtetni, amiben csökkenthető a társadalmi leszakadás? Ebben nemhogy nem haladunk előre, hanem inkább egyre növeljük a szakadékot. Mi az akadály? Az egyéni érdekek? A pénz, a hatalom mindenekfelettisége?

Az egó túltengése, amibe már nem fér bele a közösségi érzés?

Hol az egyén felelőssége, és hol a rendszeré? Kibújunk-e alóla, vagy próbáljuk mi is megkeresni magunkban, a lehetőségeinkben, hogy mit tehetünk a másikért?

Mindenki tehet valamit. Pl. nyitottabb lehet a másik iránt. Empatikusabb, szolidárisabb. Nem félreforduló. Esélyt adó. Alázatos. Megértő. Felelősséget érző.

Ezek emberi viszonyulások. Nem pénzfüggők. Ám ha ezekkel alapoznánk meg az együttélés szabályait, a rendszer is, amiben a források vannak, másféle lenne. Nem kirekesztő, és nem hibáztató. Esélyt adó.

Akkor a karácsonyi tradíciók képesek lennének megteremni minden családban. Akkor nem a jótékonykodásban élnénk meg a karácsony üzenetét, nem a tárgyiasult adományokban, hanem az emberi kapcsolatokban.

A karácsony tiszta üzenete keretet ad az ünnep megélésének. Mindenki maga dönti el, milyen tartalommal tölti meg. Amivel ilyenkor megtöltjük, az mindig kicsit jobb, emberibb, mint ahogy év közben viszonyulunk. Jó lenne tovább tartani ezt a jóságot, mint a karácsony. Talán egész évre képesek lennénk működtetni…

IRENE SOLÀ: EL VOLTAM RAGADTATVA, HOGY A MAGYAR OLVASÓK MENNYIRE SZERETIK A KÖNYVEMET

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: RUFF ORSOLYA
2021.12.17.


2021 külföldi könyves meglepetése volt a katalán Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amely az év végi ötvenes listánkon az első lett. A Pireneusokban játszódó balladisztikus történetben a hegy élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélnek családról, múltról, az idő körforgásáról, erőszakról, megbékélésről és reményről. Irene Solà ősszel a Margó vendége volt, előtte interjúztunk vele, a regénye a hét könyve is volt nálunk, most pedig a tenger mellett értük utol. Villáminterjúnkban budapesti benyomásairól, a fordítóival való kapcsolatáról és az időhöz való viszonyáról is mesélt.


Már Budapesten említetted, hogy sokat utazol és számos könyves rendezvényre hívnak, de mi a benyomásod: az egyes országokban nagyon másként reagálnak a könyvre? Inkább egyedülálló vagy egyetemes történetként olvassák? És milyen emlékezetes reakciókra emlékszel Budapestről?


Budapesten el voltam ragadtatva és nagy örömmel töltött el, hogy mennyien szeretik a Nemes Krisztina fordításában megjelent könyvemet. Nagyon izgatott lettem akkor is, amikor meghallottam, hogy a Könyves Magazinnál az Énekelek, s táncot jár a hegy lett 2021 legjobb könyve. Amúgy az a benyomásom, hogy az olvasók – a világ bármely pontján – egyetemes történetként olvassák a könyvemet, tudnak csatlakozni hozzá, azonosulni vele. Habár a könyvet már több mint huszonnégy nyelvre lefordították, még nem feltétlenül jelent meg ezekben az országokban. Arra számítok, hogy a következő hetekben és hónapokban mind több visszajelzést kapok majd a világ számos pontjáról, és érdekes lesz látni, milyen különbségek adódnak abból, ahogy a regényt más-más országokban olvassák...

A MŰVÉSZET KÉPES EGYESÍTENI

NÉPSZAVA
Szerzők: BALOGH GYULA, P. SZABÓ DÉNES
2021.12.24.


2021 első hónapjai még a koronavírus-járvány jegyében teltek, de tavasz végén, nyár elején újraéledt a valós eseményekkel teli kulturális élet. Sorozatunk első részében színházi alkotók foglalják össze az évet...


Mi volt az elmúlt év kulturális meglepetése?

Robert Wilson világhírű amerikai rendező
: Szerintem a világgazdasági és -politikai helyzet most mindannyiunkat közelebb hozott egymáshoz. Még inkább felismerjük, hogy a művészet és a kultúra képes minket ott egyesíteni, ahol a politika és a vallás mindig is elválaszt.

Láng Annamária, a Burgtheater tagja: Érdekes módon az éppen elmúló év arra figyelmeztetett, hogy nem kell annyira meglepődni már semmin. Pofonok szálltak a szélben, az ember kitette a lábát otthonról, és biztosan belefutott egy-kettőbe. Halaszthatatlan intézkedések, kinyilatkoztatások, bezárások, átszervezések, kinevezések cirkuszi akrobatákat meghazudtoló ügyességével mentek végbe, és kultúrpolitikai pankrátoraink minden eszközt bevetve szinte már szórakoztatva dobálták vélt ellenfeleiket ilyen-olyan kukákba. Ezt figyelve megedződött idegrendszerrel véget vetettem a meglepődésnek.

Sodró Eliza színésznő, a Radnóti Színház tagja: Bár a szívem mélyén bíztam benne, hogy így lesz, az elmúlt év legnagyobb kulturális dobásának azt gondolom, hogy a Freeszfe Egyesület, minden aljas támadás és lehetetlen körülmény ellenére meg tudta őrizni, és tovább tudja adni azokat a szellemi értékeket, amelyek védelmére felesküdött.

Guelmino Sándor a tatabányai Jászai Mari Színház rendezője: Sok pozitív meglepetésre nem tudok visszaemlékezni, ezért azt a negatív meglepetést emelném ki, ami engem a legszemélyesebben érintett, és ez a POSZT megszüntetése. A 2020-as fesztivál elmaradása érzékenyen érintette színházunkat, Crespo Rodrigo igazgatása alatt most másodszor kerültünk volna be a versenyprogramba, ezúttal Pintér Béla Szutyok című darabjának általam rendezett előadásával. Sokáig arról volt szó, hogy idén mindenképp pótolják az eseményt, aztán jött a hír: úgy döntöttek, nem csak a tavalyi válogatás nem mérettetheti meg magát (a szintén elmaradt temesvári TESZT fesztiválhoz hasonlóan, amelyen egy másik előadásunkkal ugyancsak érdekeltek lettünk volna), hanem úgy, ahogy van, eltörlik a színházi élet legrangosabb seregszemléjét. És ez fájó lenne akkor is, ha nem hívtak volna meg bennünket. Fájna annak dacára is, hogy a POSZT az elmúlt években távolról sem hasonlított induláskori önmagára, amikor egy bő hétig tényleg ott nyüzsgött az egész szakma, a város számára is ünnepnek számított és pályakezdőként az én generációmnak ritka ajándék volt, hogy testközelből láthattunk mindenkit, aki számít, vagy aki még nem, ismerkedni lehetett, vitatkozni, találkozni. Talán éppen a találkozás lehetőségének ellehetetlenülése a legfájóbb az egészben, hogy az esélye is végképp elveszett annak, hogy legalább egy hétig az évben kíváncsiak legyünk egymásra, párbeszédet folytassunk egymással, neadjisten szakmai értékek mentén összefogjunk – így marad a politikai törésvonalak mentén megosztott, egymástól a járvány miatt is egyre inkább elszigetelt alkotócsoportok összessége, amit ilyen formában nagybetűs Szakmának kevéssé lehet nevezni, és akik így legfeljebb önmaguk vállát veregethetik meg. Szóval fáj – mert noha a kirekesztési szándéktól sosem volt mentes a POSZT, a végén úgy tűnik, a szakma egészének sikerült kirekesztenie magát innen is, és fáj, hogy ez engem meglepetésként ért, holott törvényszerű volt...

„AZ EMBEREK ELFÁRADTAK A FÉLELEMBEN, ÉS ELFÁRADTAK FÉLNI, ÓVATOSNAK LENNI”

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.12.24.


Eltelt egy újabb év a koronavírus árnyékában, több mint 38 ezer ember halt meg Magyarországon. Az Átlátszó által megkérdezett pszichiáter szerint – aki egy telefonos lelkisegély szolgálat vezetője is – a társadalmat mégsem rázta meg eléggé a veszteség. A kezdeti fertőzéstől való félelmet mostanára egy hamis biztonságérzet váltotta fel, ugyanakkor a pszichiátriai betegséggel küzdők jelentkezései megszaporodtak, és a krízishívások száma is jelentősen megugrott.


Dr. Árkovits Amaryl pszichiátert, kiképző pszichoterapeutát, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat vezetőjét kérdeztük arról, tapasztalataik alapján hogyan viselik az emberek a koronavírus negyedik hullámát.

„Elmondhatjuk, hogy megnőtt a szorongásszintünk. Sokkal több szorongást és feszültséget kell nap mint nap tartalmaznunk, s ez meglehetősen próbára tesz mindannyiunkat: türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, apróbb és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgok is képesek kibillenteni minket az egyensúlyunkból, a nagyobb feladatok pedig még nagyobbnak és nehezebbnek tűnhetnek valódi súlyukhoz képest; gyakran érezhetjük úgy, hogy a nehézségek felkészületlenül érnek minket, az alkalmazkodókészségünk határához érkeztünk"...

„HA MINDENHOL OLYAN IRAMBAN MEGY MAJD AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS, MINT ITT, AKKOR NEM LESZ GOND” – ÍGY KAMPÁNYOL BUDAPESTEN AZ ELLENZÉK

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2021.12.24.


Nem számítanak csodára az ellenzéki pártok képviselői a Fudan Egyetem kampusza ellen és az álláskeresési járadék meghosszabbítása mellett kiírt két népszavazási kérdés ügyében, de az aláírások szerintük gyorsan meglesznek. Az aláírásgyűjtő pontok a város főbb pontjain állnak, és az ünnepeket megelőző utolsó pénteken, valamint a hétvégén is jelentős forgalmat bonyolítottak. A fő kérdés az, hogy a fővároson kívüli sandok mennyire tudnak majd felzárkózni. Három budapesti helyszínen jártunk, és Márki-Zay Péterrel is beszéltünk, aki nem mindenben ért egyet a szövetségeseivel.

Nem ment el az aktivisták kedve


A fővárosi kampánypontok közül már az előválasztás alatt szimbolikus jelentőséget szerzett a Széll Kálmán tér. Őszhöz hasonlóan december 17-én is, már a délelőtti órákban sem csupán a főleg Orbán Viktor ellen aláírni gyülekezők sorakoztak, de az illusztris politikusok is ellepték a pultok másik oldalát.

Tizenegy körül ide futott be Hajnal Miklós, az ellenzék momentumos, hegyvidéki képviselőjelöltje, pártjának elnöke, Donáth Anna EP-képviselő, és velük közel egy időben Tordai Bence, Észak-Buda párbeszédes képviselőjelöltje is. A választók ekkorra már gyülekeztek a pultoknál, főleg idősebbek jelentek meg, és sokan még tanácsokkal is ellátták az aktivistákat, például arra vonatkozóan, hogy a falvakba kell majd elegendő ellenzéki delegált a szavazókörökbe, mert „ezt nem lehet a megfélemlített helyiekre bízni”. És természetesen akadt olyan járókelő is, aki viccből úgy reagált az aláírásra való invitálásra, hogy „egy 500-asért” számíthatnak rá. Pénzt persze senki nem adott neki, így rövidebb beszélgetés után ő tovább is állt.

Noha az aláírásgyűjtés hivatalos rajtja előtt az ellenzék környékéről csak botrányokról lehetett hallani, Tordai Bence a Mércének mégis azt mondta, eddigi tapasztalatai szerint mindez nem tántorította el azt az aktivistabázist, ami az előválasztás alatt kiépült, és amire a kampányban az ellenzéknek most mindennél nagyobb szüksége van:

„Hála istennek van elég önkéntes, nagyon sokan jelentkeztek, legalábbis itt, Budán. A hivatalos indítási ceremónia a vidéki kampányban csak december 17-én történt meg, voltak kisebb logisztikai hibák. Én már december 16-a reggel óta kint vagyok. Egyelőre nagyon elégedett vagyok” – közölte Tordai, aki ekkor számokat még nem tudott mondani.

Hasonló optimizmust mutatott Donáth Anna is, aki ekkor még arról beszélt, hogy a fő cél az, hogy a fudanos és az álláskeresési járadékos kérdés is a választás napján kapjon szavazólapot, tehát hogy az ellenzéki népszavazási kérdések is ott legyenek a választók előtt, ne csak a Fidesz-KDNP gender-kérdései. A sikeres népszavazáshoz mindkét kérdésre 200 000 aláírást kell összegyűjteni, de ha Orbán Viktor december 20-i, nemzetközi sajtótájékoztatón közölt szavaiból indulunk ki, annak kevés a realitása, hogy már az országgyűlési választás napján szavazhassunk az ellenzék kérdéseiről...

AZ ORSZÁG, AHOL BETILTOTTÁK A KARÁCSONYT

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.12.24.


Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.


Nem lehet komolyan venni egy nemzetet, ha nincs erős és önazonos karácsonyilap-gyártó és -gyűjtő szubkultúrája. Nyelvében él a nemzet, hogyne, de az alulfizetett giccsgyárosok mindennapi Götterdammerungjai többet mondanak ezer szónál. A képeslap a vizuáliskultúra-vásárlás alapegysége (legális fotó, apróval fizethetsz érte), és a civilizáltság fok-mérték határozója. Ki venne komolyan egy országot, ahol még ronda képeslapok sincsenek? Ha a Tristan da Cunha-szigeteken, az Isten háta mögött tudtak gondoskodni a saját postabélyegről, mástól sem fogadható el a kifogás.

Az angolok már a viktoriánus korban tudták, hogy hol lakik az úristen (legalábbis a képeslapszcénáé): 100-150 éve a kifinomultság csúcsa az volt, ha obszcén ünnepi képeslapokat küldtél az ismerőseidnek – amik leszúrt békákat, gyerekrabló öregembereket és késsel játszó macskákat ábrázoltak –, hogy társasági eseményeken ezeken kuncogjatok vagy szörnyülködjetek. Nem baj, ha nem érted a viccet: az ilyen fokú kifinomultsághoz évszázados gyarmattartó hagyományok, az alpáriság iránti vonzalom, némi gőg és rengeteg tiszteletlen humor kell; az angoloknak jutott mindegyikből elég. A szovjeteknek más jutott, így őket más erők kényszerítették a minőségi trash kiérlelésére.

Ha az 1917-es bolsevik hatalomátvétel idején a Szovjetunió civilizáltságát is képeslapokkal mértük volna, ijesztő lett volna az eredmény. (Ez nem a képeslapok hibája volt, a Szovjetunió akkoriban elég sok nézőpontból festett ijesztően.) Eleinte több volt a baj, mint a képeslap; aztán kevesebb lett a baj, és több lett a képeslap; aztán nagyon nagy lett a baj, de a képeslapok és a Pravda megírták, hogy szovjetnek lenni a legjobb dolog a világon...

BEER MIKLÓS: A JÖVŐ AZON MÚLIK, HOGY MEGTUDJUK-E HALLGATNI EGYMÁST

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.12.24.


„A közömbösség kultúrája terjed”
– idézte Ferenc pápát a KlikkTV Mélyvíz című műsorában a nyugalmazott püspök, aki azt tapasztalta, hogy amíg az első halott jobban meghökkentette a környékbeli embereket, azóta azonban minél többen vesztik életüket, az embereket annál kevésbé érintik meg az esetek.

„Egy-két napig az emberek megdöbbenek, aztán utána megint megy minden a maga útján. Nem tanulunk”
– fogalmaz a Beer Miklós.

A nyugalmazott püspök úgy látja, hogy nagy gondot jelent a társadalmunk számára, hogy az ingerküszöbünket már kevés esemény éri csak el, azonban karácsony idején, mindenki egy kicsit érzékenyebb.

Beer Miklós megemlékezett Ferenc pápa látogatásáról és tanításairól is.

„Az egyik legsürgetőbb szemléletváltás az a párbeszéd kultúrájára vonatkozik” – összegezte a tanításokat Beer Miklós, aki szerint „hogy ki, hol születik, milyen körülmények között az nem lehet akadály az ember és ember találkozásában”.

„A jövő azon múlik, hogy meg tudjuk-e hallgatni egymást”
– jegyezte meg a nyugalmazott püspök.

MÁRKI-ZAY: „ELMONDOM, MIT KAPOTT KARÁCSONYRA AZ ORSZÁG: AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK EGYIK LEGKEGYETLENEBB MEGSZORÍTÓ CSOMAGJÁT”

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.12.23.


Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és a főpolgármester is reagált a hírre, hogy 10 nappal a 350 milliárdos költségvetési kiadáscsökkentés bejelentése után újabb 755 milliárdos „megtakarításról” döntött a kormány. Az intézkedések fő oka, hogy 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsén - írtuk mai elemzésünkben.

„Az infláció az egekben, 370 forint egy euró, a román bérek is megelőzték a magyart, miközben a költségvetés hatalmas hiánnyal küzd, a rendszer kegyeltjei pedig külföldre lapátolják a magyarok pénzét. 2021. karácsonyára ezt tették Magyarországgal” - reagált Márki-Zay Péter...

A LÁTHATATLAN MIGRÁCIÓ

TELEX
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, KÁDÁR KATA
2021.12.23.


- Húsz éven belül az Európai Unió lakosságának már több mint a negyede 65 év feletti lesz, ezért egyre égetőbb probléma az idősek ellátásának megszervezése.

- Ez a gondozási munka javarészt a családok nőtagjaira hárul jelenleg, de ott, ahol több a pénz, van lehetőség arra, hogy ezt fizetett munkaként a családon kívülről érkező nők végezzék.

- Ennek a helyzetnek az eredménye a Keletről Nyugatra tartó, főként nőket mozgató munkaerő-áramlás, amit gondozási migrációnak szokás nevezni.

- Ahogy régen a szegény, falusi cselédek által elvégzett munka tette lehetővé a tehetős polgári családba született nők felszabadulását a láthatatlan, otthon elvégzett munka alól, úgy ma a gondozást végző, migráns nők javarészt feketemunkája miatt a tehetősebb családok férfi és női tagjai tölthetnek be magasabb presztízsű pozíciókat a legális munkaerőpiacon.

- Magyarország helyzete speciális: ide sok gondozónő érkezik keleti országokból, például Romániából, de Magyarországról is sokan mennek Nyugatra.

- A magyarok harmada ismer olyan nőt, aki külföldön dolgozik idősgondozóként vagy idősápolóként.

A cikk elkészítéséhez Magyarországon és Romániában is készítettünk interjúkat, összesen tizennégy érintett nővel beszéltünk, az ő személyes történeteikből kiindulva mutatjuk be ezt a jelenséget...


„KERESZTÉNY EURÓPÁT SZERETNÉNK? KEZDJÜK MAGUNKON!” – KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS EVANGÉLIKUS PÜSPÖKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.12.24.


A vigasztaló jelenlét gyógyíthatja be a járvány, az átalakuló élet és a temérdek gyász okozta sebeket a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint. Fabiny Tamás a Válasz Online-nak adott karácsonyi nagyinterjúban bocsánatot kér mindazoktól, akiket „a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében” a minap kiadott közös egyházi nyilatkozat egyik rossz mondata megbántott. A Covid miatt szerinte is változtatni kell az életmódunkon, a karácsonyt eltörlős és norvég mikulásos nyugati botrányokról pedig azt mondja: aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül.


– „Megbolondulnak az emberek” – fogalmazott a minap a járvány lelki hatásairól egy videóinterjúban. Merthogy sok házasság, régi baráti kapcsolat, egzisztencia ment rá az elmúlt másfél évre. Nagy a baj?

– Nem tudatosítjuk már ezt, de rendkívüli időket élünk. Ez a mi ’56-unk, ostromunk vagy világháborúnk, napi 130-180 áldozattal. Emlékszem, még tavaly, az első hullám elején elkezdtem Covid-naplót írni. Az is megfordult a fejemben kissé nagyképűen, hogy majd szépen ki lehet adni, ha az egésznek vége lesz. De nem lett vége, az írást is abbahagytam egy idő után. Belefáradtam. Mint ahogy elfárad mindenki, aki nem látja a hullámok végét. Ennyiben mégsem ostrom ez: ’45-ben kijöttek az emberek a romok alól, leporolták a ruhájukat, egymás nyakába borultak, megtartották az istentiszteletet, hogy végre élünk. Most nincs euforikus újrakezdés, csak a remény, hogy jövőre nem jön új variáns, nagyobb hullám. Tényleg az a tapasztalatom, a lelkészeim is arról számolnak be, hogy valami megbillent, sokkal több békés családi viszony megy tönkre, baráti kapcsolatok, hivatások törtek meg, és valahogy mind mögött ott van az átalakult élet, egy-egy haláleset, elvesztett munkahely vagy „simán” a szorongás. Kisvárosi lelkész barátom mesélte, hogy egy teljesen átlagosnak megismert asszony egyszer csak az éjszaka közepén kirohant, az utcákon szaladgált hálóingben. Mert elszakadt nála a cérna, mert az idegei tönkre mentek...

KLUBRÁDIÓ: KARÁCSONYI ANGYALKÁNK FALUSI MARIANN LESZ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: klubradio.hu
2021.12.24.


Falusi Mariann kolléganőnk olyan embereket szólaltat meg a Klubrádió karácsonyi műsorában 24-én és 25-én délután 4 és este 8 között, akikkel sokat találkozott az év során, mert nagyon szereti őket; de olyanokat is, akikkel nem sikerült összefutnia, és hiányoznak neki.

A vendégek közt lesz Holló Aurél, Presser Gábor, L. Ritók Nóra, Oláh Ibolya; művészek és civilek; olyan "ismeretlenek", akik adományokat vittek jó helyre - és természetesen Mariann telefonon felhívja a lábadozó Lang Györgyit is.

Az állandó vendégek és szerettek mellett természetesen a hallgatókat sem hanyagoljuk, várjuk a betelefonálókat. Vannak már törzshallgatók évről évre szerte a nagyvilágból, de itthonról is. Akik egyedül karácsonyoznak, fájdalmuk vagy veszteségük van, és vágynak az emberi szóra, mind telefonálhatnak.

karácsony
 

Szép, nyugodt, békés karácsonyra számítunk; beszélgessünk szép dolgokról - és hagyjuk a fenébe a politikát!

Telefonszámaink: +36 1 2406953 és +36 1 2407953.

ITT OLVASHATÓ

A “MAGYAR LELEMÉNY” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.24.


Ezzel a címmel tett közzé videót a Facebookon Orbán Viktor


Talán nem azt a példát hozta a magyar leleményre, amire sokan mondjuk az első tíz dolog között gondolnának.

Hadházy: Hat számjegyű jutalmakat osztogatnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban

Végül is, minden a legnagyobb rendben van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban…

Nagyot kockáztattak a magyar hatóságok a Szputnyik V vakcinával az OGYÉI dokumentumai szerint

A tengerimalacok, tudjuk… A dokumentum szerint az orosz engedélyezés egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével.

Hiába minden, rendületlenül őrizgeti a részletes járványadatokat az NNK

Polgármesterek, újságírók és a TASZ is folyamatosan próbálja kikérni a részletes fertőzöttségi adatokat, de rendszeresen lepattannak a hivatalokról.

Cáfolja Orbánt az Európai Bizottság

Valójában egyetlen keretmegállapodásról van szó, a májusban aláírt szerződésről, amelynek már akkor a része volt az esetleges variánsspecifikus vakcina, csak akkor még a kormány úgy ítélhette meg, hogy erre nem lesz szüksége, vagy legalábbis nem ebből a forrásból.

Gulyás Gergely miniszteri biztosnak nevezte ki Szájer József utódját

Schaller-Baross Ernő neve akkor került be jobban a köztudatba, mikor miniszterelnökségi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárként (covid) partit rendezett egy zsófiapusztai kúrián még tavaly augusztusban.

Hárommilliós végkielégítést kap Novák Katalin

Novák májustól a miniszteri fizetésének dupláját kapja, azaz körülbelül havi négymillió forintot.

Kövér elvtársat már senki sem akarja államfőnek jelölni?

Kövérnek elég az, ha házelnök lehet és kiélheti a bosszúvágyát. Államelnökként időnként viselkednie kellene, adni a látszatra, ám Kövér erre nem alkalmas.

Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet

Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.

A NER fennmaradásának az egyik titka a teljes térfoglalás

Ha a másik oldalnak nem marad tér, ami alatt a gazdasági háttértámogatást is értem, akkor az csökkenti az életesélyeit. Ha ebből az aspektusból nézzük, akkor a mostani ellenzék számára létkérdés, hogy részben vagy egészben megnyerje magának az amúgy NER által táplált üzleti elit támogatását.

Hat évet kaphat, aki előfizet a Szabad Európa Rádióra

A fehérorosz belügyminisztérium ezt csütörtökön jelentette be.

SZABAD SZEMMEL - ÚJ SZINTRE EMELKEDETT A LENGYEL LEHALLGATÁSI BOTRÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.24.


Kiderült, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték.


Yahoo/AP

Három nappal az első lengyel leleplezés után újabb szintre emelkedett az ottani lehallgatási botrány, mert most az derült ki, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték. A Pegasust 2019 áprilisa és októbere között összesen 33-szor vetették be Krzysztof Brejza ellen, akik akkoriban az ellenzék választási hadjáratát vezette. Több üzenetet le is szedtek az okos telefonjáról, majd azokat manipulálva az állami tévé úgy tüntette fel, mintha ő folytatna gyűlöletkampányt.

A politikus most azt mondja, hogy az izraeli kémszoftver segítségével a hatalom igen bizalmas értesülésekhez juthatott hozzá és ez megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Hogy a visszaélés megtörtént, az nem kétséges, mert ugyanaz a kanadai laboratórium igazolta, mint az összes többit. A Citizen Lab egyik munkatársa szerint a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert az látszik, hogy a szoftver még demokráciákban is óriási lehetőséget kínál a jogellenes alkalmazásra. (Mint ismeretes, sokáig úgy tűnt: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely élt vele – a szerk. megj.)

A gyártó cég ismét azt hangoztatja, hogy nincs tudomása arról, kit figyelnek meg a termékével az érintett külföldi kormányzati szervek, de intézkedéseket tesz, hogy többé ne lehessen visszaélni a programmal. Sőt, több szerződést már fel is mondott, de az nem derült ki, hogy mely országokról van szó. Az NSO nagy bajban van, mert Amerika feketelistára tette, azaz nem juthat hozzá tengerentúli hightech alkatrészekhez, továbbá milliárdos perek is fenyegetik.

Sophie I ’nt Veld, holland liberális EP-képviselő úgy reagált: megengedhetetlen, hogy uniós kormányok törvénytelenül politikai ellenfelek és bírálók ellen fordítsák Pegasust. A Bizottság azonban a homokba dugja a fejét, pedig be kellene tiltania az effajta gyakorlatot. A gond csupán az, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskörbe tartozik, márpedig az izraeli fejlesztés elvileg kizárólag ilyen célokra szolgál.

Al-Jazeera

A lengyel és a magyar kormány ugyan vár, hogy mit válaszol az Európai Bíróság a beadványukra, mármint hogy az új jogállami mechanizmus összhangban áll-e az uniós alapszerződésekkel, ám most a lengyel igazságügyi miniszter azt is szeretné tudni, hogy az ország alaptörvényének megfelel-e az ez évtől érvényes szankciórendszer, amely a jogállami normák betartásától teszi függővé az uniós támogatások kifizetését.

Ziobro szerint a kialakított rendszer igen veszedelmes, mert lehetővé teszi, hogy a Bizottság önkényes, politikailag kétes megfontolásokból zsaroljon, szélsőséges gazdasági eszközöket vessen be.

Az EU ítélete a jövő év elején várható a magyar-lengyel kereset ügyében, de a jogállami vita miatt Brüsszel nem folyósítja a gazdasági megújulási alapból előirányzott pénzeket Lengyelországnak (és Magyarországnak sem – a szerk. megj.). Annál is inkább, mert a lengyel Alkotmánybíróság két hónapja már a közösségi jog elsőbbségét is kétségbe vonta.

A Bizottság két napja újabb szerződésszegési eljárást indított Varsó ellen, mert úgy látja, hogy az ottani Alkotmánybíróság nem független és elfogulatlan. Az Európai Bíróság egyébként pár hónapja napi összesen másfélmillió eurós büntetést vetett ki a lengyel félre, ám az nem hajlandó fizetni.

Euractiv

A Bizottság alelnöke szerint némely uniós tagállamokban igen kockázatos újságírónak lenni és ez vonatkozik arra is, ahogyan Magyarországon és Szlovéniában bánnak a sajtó munkatársaival, mert az egyszerűen elfogadhatatlan. Szembe megy a média hagyományaival, de nem szabad megengedni, hogy magas rangú politikusok nyomást gyakoroljanak rájuk - hangsúlyozta Jourová. Jelezte, hogy a kifogásokat Brüsszel kétoldalú alapon kívánja megtárgyalni az érintett kormányokkal. Merthogy pl. a szlovén vezetés igyekszik kiéheztetni a közmédiát, és egyszerűen nem utalta át neki az állami támogatást.

Az EU végrehajtó testülete szeptemberben ajánlásokat fogadott el az újságírók védelmére, munkájának megkönnyítésére. A Média Szabadság Törvény jövő ősszel lép életbe, célja, hogy átláthatóbb legyen a 4. hatalmi ág. Ebbe – mondta Jourová – beletartozik az is, hogy független megfigyelők ügyeljenek a sajtópiacra és lépjenek, ha úgy érzékelik, hogy veszély fenyegeti a sajtó sokszínűségét.

Deutschlandfunk

A német kereszténydemokraták leendő vezetője igen kemény megtorlást helyezett kilátásba, ha pártjából bárki együtt akarna működni helyi szinten az AfD-vel. Merz, aki várhatóan egy hónap múlva veszi át a CDU irányítását, úgy fogalmazott, hogy ővele tűzfal jön létre a szélsőjobbos párttal szemben. Ám ha a konzervatívok bármelyik helyi szervezete, főleg a keleti tartományokban csupán egyetlen mozdulatot is tesz a kooperációra, akkor számíthat arra, hogy már a következő nap kizárási eljárás indul ellene. Mint mondta, ebben nem ismer tréfát.

Bloomberg

A meglóduló energiaárak tönkre tehetik az éppen lábra kapó gazdasági megújulást Európában, ha további gyárak kénytelenek leállni, illetve csökkenteni termelésüket, mivel nem tudják megfizetni az áramköltségeket. Már van rá példa nyugaton, de Romániában és Montenegróban is, ily módon azonban számítani kell a kormányok közbelépésére. Különösen ott – mutat rá Dan Bucsa, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó fő közgazdásza -, ahol a hatalom jelentős mértékben beleszól a gazdaságba, így Magyarországon és Lengyelországban.

A bajt az okozza, hogy Franciaországban technikai okok miatt átmenetileg kénytelen volt szüneteltetni működését több atomerőmű, Oroszország kevesebb gázt szállít, viszont a megnövekedett téli igények miatt az energiatermelés már így is csúcsra jár.

A helyzet könnyen stagflációhoz vezethet, hiszen a fogyasztói árak rekordszinten mozognak, viszont visszaesik a gazdaság. Ráadásul itt az omikron. Az infláció ugyanakkor visszaveti a vásárlásokat. Nagy veszélyben vannak az alacsony jövedelmű családok. A szűkös állapotok a jövő év első negyedékben akár a GDP 0,3 százalékával vethetik vissza a növekedést az euroövezetben.

Draghi olasz miniszterelnök azt mondja, azonnal cselekedni kell. Mert közben az energiatermelők és –kereskedők hatalmas profitokat zsebelnek be. De rész kell vállalniuk a gazdaság megsegítéséből, támogatniuk kell a családokat. A kormányoknak pedig más intézkedéseket is meg kell hozniuk. Az nem elegendő, hogy hozzányúlnak az alapokhoz, amelyeket a fogyasztók részére hoztak létre, hogy megvédjék őket a megugró árak hatásától.

Süddeutsche Zeitung

Németország fő virológusa úgy számol, hogy a járvány utolsó kemény szakasza következik, utána elcsitul a hullám és olyan lesz, mint az átlagos influenza. Vagyis időről időre visszatér, de már messze nem olyan súlyos következményekkel, mint jelenleg. Christian Droste, a berlini Charité Kórház vonatkozó részlegének vezetője, akit a lap a köztársaság fő felvilágosítójának nevez, elismeri ugyanakkor, hogy még őt is meglepte az omikron változat terjedési sebessége, és hogy vírus ilyen ütemben mutálódik. Hiszen olyanokat is megfertőz, akik elvileg már védettek.

De hogy biztosat lehessen mondani, ahhoz tovább adatok kellenek. Ám ezzel együtt úgy véli, hogy a hozott óvintézkedések fékezik a kórokozó nyomulását. Sokat segít, ha az emberek hordják a maszkot. Az viszont még nem egyértelmű, hogy az új változat enyhébb megbetegedéseket okoz-e, mint az előző. De így is bőven belefér, hogy korlátozni kell az emberek közti kapcsolatokat, és várhatóan sokan kiesnek a munkából, kulcsterületeken is.

Azt érdemes figyelni, mi történik a briteknél, mert ők már előbbre tartanak a mostani hullámban. Ott még két csúcsidőszak várható, az első Húsvétig, majd ősszel, ezért szükség lesz az emlékeztető oltásokra. De utána már talán fel lehet lélegezni. Jelenleg azonban Németországban az a fő feladat, hogy megálljt parancsoljanak a terjedésnek, mert különben ismét sok lesz a halott és megtelnek az intenzív osztályok.

A fő csapás iránya mindenképpen az, hogy be kell adni a 3. oltásokat, továbbá rá kell venni mindazokat, akik idáig egyetlen adagot sem kaptak, hogy kérjék a vakcinát. Hiszen addig veszélyt jelentenek, mind magukra, mind másokra nézve. Ideértve, hogy ha betegek lesznek, mások elől veszik el az ágyat. Pl. olyanoktól, akik infarktust kapnak. De ezt a politikának kell megoldania.

Droste számára a legnagyobb aggályt Kína jelenti, mert az omikron is onnan jön. És az ottani oltóanyagok nemigen hatásosak vele szemben. Ez pedig a világgazdaságot is veszélybe sodorja. A kutató ugyanakkor problematikusnak tartja, hogy a politika sok helyen bele akar szólni a tudomány dolgába. A pénz segítségével előírná, milyen területekre kell az erőket összpontosítani. Ám ez nem megy parancsszóra, a tudomány másként működik.

A szakember egyébiránt nem hiszi, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult el, sokkal inkább úgy gondolja, hogy prémes állatokról ugrott át az emberre.

A KÖTELEZŐ COVID OLTÁS MEGOSZTJA A TÁRSADALMAT

PUBLICUS INTÉZET
Szerző: Publicus Intézet
2021.12.24.


A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-17. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.

Tízből hét megkérdezett van beoltva kettő, illetve három vagy több dózissal. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.

A megkérdezettek rendkívül megosztottak abban, hogy kötelezővé kellene-e tenni a koronavírus elleni védőoltást: közel egyik felük támogatta (45 százalék) közel másik felük (45 százalék) pedig elvetette ezt a felvetést.


A válaszadók enyhe többsége szerint, ha már nem kötelező az oltás, attól még szükség lenne arra, hogy csak az oltottak vagy a védettek mehessenek különböző helyekre, például szállodák, éttermek, rendezvények, stb.

Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, kétharmaduk mondta azt, hogy azért jó ez így, mert egy demokráciában az emberek maguk dönthetnek ilyen kérdésekről. Szintén ennek a körnek a harmada elfogadhatónak tartaná a kötelező covid-oltás elrendelését a kórházak tehermentesítése érdekében, amennyiben kiderülne, hogy az oltatlan covid-betegek ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem covid-betegek ellátását.

Tízből nyolc megkérdezett szerint hogy magas a magyarországi járványáldozatok száma, abban szerepe van annak, hogy itthon kevesebb orvos és nővér jut egy betegre, s ezért túlterheltek.

Tízből hat válaszadó szerint nem elfogadható az, hogy a magyar újságírók magyarországi kórházakból nem tudósíthatnak arról, hogy miként látják el a covid-betegeket.

A megkérdezettek enyhe többsége
szerint rábírná az oltatlanokat a vakcina felvételére, ha a sajtóban látnák, milyen súlyos állapotba kerülnek azok, akik védtelenül kapják el a vírust.

Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy azért nem mehet be a sajtó a covid-osztályokra, mert a kormányzat fél attól, hogy kiderülnek az esetleges ellátási hiányosságok.

Tízből hét (72 százalék) válaszadó van beoltva kettő (16 százalék) illetve három vagy több dózissal (56 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy idáig egy dózist kapott. Minden negyedik (26 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.

Míg Budapesten a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) be van oltva 3, vagy több dózissal, addig a többi városban, községben, vagy éppen megyeszékhelyen lényegesen kevesebben oltakoztak ily mértékben. (57-51-45 százalék).

Az oltatlanok jelentős része azzal indokolta döntését, hogy bár általában bízik a védőoltásokban, de ezekben a vakcinákban nem. Ennél jóval ritkábban előfordult olyan válasz is, hogy alapból oltásellenesek, vagy éppen nem tartják olyan súlyosnak a veszélyt, hogy beoltassák magukat...

CSAPDÁKAT REJTHET A NETES VÁSÁRLÁS - TIPPEK A ROSSZUL KIADOTT ÖSSZEGEK GYORS VISSZASZERZÉSÉRE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.22.


Rengeteg átveréssel és visszaéléssel találkozhatnak az online vásárlók, de akkor sem árt észnél lenniük, ha látszólag minden a legnagyobb rendben van. A közjegyzők szerint sok pénzt bukhat, aki nem tudja, milyen jogok illetik meg a netes vásárlásban.

Új csalási módszer bukkant fel a neten, a bűnözők ezúttal igazi karácsonyi csalit vetnek be (a részletekről itt olvashat). Nem zárható ki persze, hogy ez a módszerrel az ünnepek után is támadnak. Ahogy alighanem hiába számíthatunk a csodát ígérő termékeket értékesítő honlapok eltűnésére sem. A különböző átverések és visszaélések mellett azonban az online térben más is fenyegetheti a vásárlókat.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint bár egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel...

2021. december 23., csütörtök

IGAZGYÖNGY KARÁCSONY 2021

YOUTUBE
Szerző: Igazgyöngy Alapítvány
2021.12.19.



A fotók az adventi időszakban készültek, az Igazgyöngyben. Köszönjük szépen a sok-sok magánszemélynek, intézménynek, más civil szervezetnek és cégnek, hogy segítette, támogatta 2021-ben az Igazgyöngy karácsonyát és gyerekszegénység elleni munkáját. Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk! Köszönjük, hogy mellettünk vannak! Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai és támogatottjai Zene: Joós Tamás-Balogh József- Valahol

A HATÁRON TÚL MÁS NEVÉBEN IS SZAVAZHATSZ

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.12.22.



Titokban rögzítettem, hogyan tájékoztatják az embert a határon túl a szavazási csalás lehetőségéről az erre kijelölt irodákban Erdélyben. Ha valaki külföldre ment dolgozni, de magyarországi lakcímmel rendelkezik, akkor a saját maga nevében sem szavazhat, csak ha elmegy személyesen a legközelebbi konzulátusra. Azonban ha határon túl él valaki, és nincs bejelentett lakcíme Magyarországon, akkor nemcsak hogy levélben szavazhat, de mások helyett is megteheti. Legalábbis erről tájékoztattak a Fidesz-kormány által létrehozott Demokrácia központokban. Ezek a központok gyűjtik össze az országgyűlési választások alkalmával a levél szavazatokat, és ezeknek az irodáiban tájékoztatják a lakosságot a csalás lehetőségéről. Tudják, hogy "nem szabad". De "mindent meg lehet oldani. Tehát személyesen kellene szavazni, de (...) önök is tudnak" [mások nevében]. Ezt nem én állítom, a Demokrácia központokban mondták. Nem egyben, hanem kettőben. Talán azért csak ennyiben, mert csak ennyit látogattam meg. Egy biztos: ha valaki tudja más állampolgárok adatait, mondjuk egy aláírás-gyűjtéskor elkéri azokat, és elteszi, akkor bárki nevében leszavazhat. Ha még azt is tudja, hogy kik regisztráltak és kik nem, akkor tömegével teheti ezt meg, hisz elég csak a nevükben regisztrálni és egy szabadon választott postacímre irányítania a leveleket.

BOSZNIÁBAN FELZÚDULTAK ORBÁN MEGJEGYZÉSEI MIATT, LEGSZÍVESEBBEN KITILTANÁK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.23.


Bosnyák vezetők idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolják Orbán Viktort, aki szerint Európa biztonságát a déli határunknál élő muzulmán kisebbségek veszélyeztetik. A magyar kormány megállapodott Ukrajnával, és a leállított gázszállításokat újraindítja. Kijev napi 8 millió köbméter európai fűtőanyaghoz jut 

Hivatali szervek és vallási vezetők ítélték el, hogy Orbán Viktor és szóvivője szerint Bosznia lehetséges uniós csatlakozás erőpróba lesz az Európai Unió számára a muzulmán többségű lakossága miatt, az AP tudósítása szerint. Kovács Zoltán Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy Bosznia a maga 2 milliós muzulmán közösségével kihívást fog jelenteni. Orbán Viktor még kedden, a csaknem négy órás sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Magyarországnak rengeteg energiát kell mozgósítani, hogy a Brüsszelben tapasztalható bővítési „fáradtságot” le tudja győzni.

Orbán szerint ő mindent megtesz azért, hogy meggyőzze Európa vezetőit, hogy ugyan a Balkán tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő szempontjukból is kulcskérdés egy olyan állam biztonságának a megoldása, amelyben kétmillió muszlim él. Élesen kikeltek vezetők és pártok is Boszniában az elhangzottak ellen, egyesek ki akarják tiltani Orbán Viktort, aki hivatalos látogatásra készül Szarajevóba.

Az iszlám közösség vezetője Orbánt idegengyűlölttel és rasszizmussal vádolta meg. Reis ul-Ulema szerint, ha ilyen ideológia talajt fog, akkor visszatérünk abba a korba, amikor az európai egység fasiszta, náci, erőszakos és népirtáshoz vezető ideológiára épült, amely a holokausztba torkollott és egyéb rettenetes bűncselekményekhez vezetett. A hárompárti elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic, Orbán kijelentését szégyenletesnek és bántónak minősítette.

A cikk még kifogásolja azt is, amit szintén az évzáró sajtótájékoztatón mondott Orbán Viktor, hogy nem fogja támogatni a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik elleni uniós szankciókat, akit a többi tagállam szeparatista nézetei miatt elítél. Dodik egyébként szerdán gyakorlatilag védelmébe vette „Magyarországot”, az őt ért kritikák ismeretében. Az írás Orbán muszlim- és menekültellenességének a bemutatásával zárul.

Még a skót jogászok hivatalos lapja, a Scottish Legal News is foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktor kerekperec kijelentette, az Európai Bíróság erre vonatkozó elítélő határozata ellenére sem tágít korábbi migrációs politikai céljaitól. Úgy fogalmazott: Magyarországnak nem áll szándékában megmásítani erre vonatkozó jogszabályát. Szerinte az uniós törvények felett eljárt az idő, és előbbi amúgy is neki és az általa kiépített kerítésnek köszönheti, hogy a muzulmán bevándorlókat megállította.

A Newsweek ehhez még hozzáteszi, hogy ennek a dacos politikának nyilván pénzügyi bírság lesz a vége, noha ez sem hatja meg a magyar kormányt.

Az is bekerült az amerikai híradásokba, hogy a magyar kormány végül megállapodott Ukrajnával, hogy a korábban leállított gázszállításokat újraindítja, és Kijev ismét napi 8 millió köbméter európai fűtőanyaghoz jut – írja a US News and World Report. Szlovákián keresztül viszont kap további 27 millió köbmétert. A hazánkból Ukrajnába érkező gázszállításokat akkor állították le, amikor Budapest és az orosz Gazprom szeptemberben egy új, hosszútávra szóló olyan gázszerződést írt alá, amelyből 
kihagyták Ukrajnát.

Az orosz Ria Novosztyi úgy írt erről, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben érkezik majd Magyarországról gáz Ukrajnába, illetve hogy egyelőre csak 3 hónapra vonatkozik a megállapodás, de a felek természetesen dolgoznak a meghosszabbításán.

Az orosz Jevropejszkaja Pravdából viszont azt tudjuk meg, hogy Magyarország 100 millió
 Euróval támogatja a szerb oktatást és kkv-ket Bosznia-Hercegovinában. Orbán ezt a pénzügyi segítséget úgy kommentálta korábbi ottani vizitje alkalmával, hogy egy felelősségteljesen gondolkodó szomszéd állam ekképp gondoskodik a térség biztonságáról. Merthogy annak Szerbia az egyedüli biztosítéka. A cikk persze emlékeztet arra, hogy Szerbia ígéretet tett a vajdasági magyarok kisebbségi jogainak megvédésére, és Orbán cserébe Belgrád minden kezdeményezését pártolja, többek között a szerbek kiválását Bosznia-Hercegovinából, ami tiltakozást váltott ki az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország részéről, amivel csak eszkalálódik a helyzet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ