2022. október 29., szombat

HOGYAN LEHETNE MAGYARORSZÁG KEVÉSBÉ KORRUPT ORSZÁG? - LIGETI MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN (2022.10.27.)

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECZI JÁNOS
2022.10.27.


Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója volt a 2022. október 27-i reggeli személyben. A téma: Hogyan lehetne kevésbé korrupt országot csinálni Magyarországból?

HETI EGYENLEG: AZ EMBER SZÉGYELLI MAGÁT, AMIKOR ORBÁN VIKTOR BESZÉDET MOND

KLIKK TV / HETI EGYENLEG
Riporter: BÁNÓ ANDRÁS
2022.10.29.


Miért kell állandóan feszültséget, ellentétet és a gyűlöletet szítani, aztán hazudni, ferdíteni 1956-ról? Miért kell mindig harcolni, miért van szüksége a miniszterelnöknek az állandó konfrontálódásra? Most a vidéket és a fővárost is szembe akarja állítani? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a Klikk Tv Heti egyenleg című műsorának első részében, ahol Bánó András vendégei Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter és Somogyi Zoltán szociológus, politológus voltak.

CSAK ELVBEN BECSÜLJÜK A TANÁROKAT – AZ OKTATÁS A KORMÁNY NÉLKÜL IS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁGBA JUTOTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SARNYAI BENEDEK
2022.10.28.


Mára egyáltalán nem evidens, hogy a diák az ismereteit a hagyományos edukációs csatornákon szerzi, mondjuk, az iskolában tanul meg angolul. A tudáshoz egyre többféle módon, órai kereteken kívül is hozzá lehet jutni, és ez a jelenség megkérdőjelezi az iskola hagyományos társadalmi szerepét. Akármennyire is szeretünk a nyugati országokkal példálózni, a bérezés mindenhol alacsony tényleges megbecsültségre utal. Sarnyai Benedek, az ELTE survey statisztika és adatanalitika mesterszakos hallgatójának hozzászólása az oktatásról szóló vitához.


Akármilyen világnézeti szempontból is közelítünk, tagadhatatlan: az elmúlt hetek demonstrációi ráirányították a figyelmet oktatási rendszerünk problémáira. Régen látott konszenzus van abban a kérdésben, hogy az oktatás társadalmi megbecsültségével valamit kezdenünk kell.

Ugyanakkor fontos körüljárnunk azt a kellemetlen kérdést is: melyek azok a problémák, amelyek általánosan – függetlenül attól, hogy hazánk kormányzó hatalma mennyire (nem) becsüli meg a területet – jellemzik az oktatás társadalmi intézményeit? Miért nehéz nekünk, mint társadalomnak megbecsülni az iskolarendszert? Vannak olyan gondok, amelyek messze túlmutatnak térben Magyarországon, időben pedig a közelmúlton és jelenen.

Kellemes meglepetés volt számomra a Válasz Online-on Gulyás Ábel érvelése: hallgatótársam eszmefuttatása is ezt az általános kérdéskört járja körül. Ő elsősorban a tudás fogalmának változását, devalválódását tette az oktatási intézmények problémáiért felelőssé. Az ősindokot pedig a modern kapitalizmusban találta meg...

OKTÓBERI KÖDÖK ÉS MEGVILÁGOSODÁSOK - /HAVI KRÓNIKA, OKTÓBERRŐL/

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.10.29.


Első ránézésre mennyire furcsa lehet annak belátása, hogy ebben a hónapban semmiféle újdonság sem történhetett, hiszen az elmúlt 30 nap valamennyi fontos eseménye már korábban is kitüntetetten „fontos” volt. Az aprólékosabb szemrevételezés után viszont azt is észre kell vennünk, hogy e valamennyi „fontos” esemény októberben sokkal erősebb kontúrokkal kirajzolódó konfliktusokat sejtető problémakör lett, mint amilyenek egy hónappal korábban tűnhettek. Persze, ezúttal is az infláció, az oktatási szféra törékenysége, a háború meg a kormányzati útkeresés lehettek az októberi kulcsmozzanatok. És mégis…

LESZAKADT A PLAFON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.10.29.


Az élet nagy mókamester, és a legnagyobb rendező, nem véletlenül nem érheti utol még csak a nagy Vidnyánszky sem. És ezzel minden lehetetlenséget el is mondtunk. Leszakadt ugyanis óra közben az álmennyezet egy budapesti katolikus iskolában, ami egy momentum messzeringó szellemi kalandozásra hív minket, föltűnve annak partjain mindenféle indulatok, vágyak és óhajok, az adventi szent szánkók ugyanúgy, de kikerülni mégsem vagy éppen emiatt nem lehet. Mert végül is, rájuk szakadt a plafon. Nem tudni, milyen óra lehetett, de állítólag senki sem sérült meg.

Úgyhogy az egytelen nagy akadály elhárult azelől, hogy ironikusan beszéljünk róla annak ellenére, hogy ezt az elbeszélésformát az az oldal, amely részünkről mostanában az irónia tárgya szokott lenni, nem, hogy nem szereti, nem is érti egyáltalán. Katolikus volt az iskola, ami ezt a plafonleszakadást különösen pikánssá teszi, ha belegondolunk abba, az ő istenük hány sokféle módon szokott üzenni, hogy nem tetszik neki, ami ott alant folyik. Mindezt a mókát azzal szokták elhárítani, hogy vallással, hittel nem viccelünk, amire Bödőcsnek van egy kurta válasza, ami ez: de.

Többféle megközelítési módja van e hír értelmezésének. Mi az első számútól indulunk el, mikor is, mint mindahányan ismerhetjük és tudjuk, gyakran felzengő vágy, óhaj, hogy valakire szakadjon rá a plafon miközben hazudik. Ugyanígy a csodálkozás kifejeződése, s egyben az elmaradt szimbolikus igazságszolgáltatásé is, amikor valaki hazudik, az ösztönös sóhaj szinte: és nem szakadt rá a plafon. Mindez az az ősi világ, amelyben a tárgyaknak ugyanolyan lelke van, mint nekünk, önálló életre bírnak kelni, hogy beavatkozzanak az emberek életébe. Bár lehet, hogy valaki mozgatja őket.

Ez az út nem járható, hiszen az a bizonyság reá, hogy magyar hazánkban ép tető, plafon, sőt, szinte már égbolt sem lehetne, ahányszor elhangzott, hogy szakadna rá valamely hazug fideszesre, ahányszor (egyfolytában) erre alkalmat adnak. Cafatokban lógna felettünk a tajtékos ég. Ugyanígy, bár adná magát a magas labda annak tételezésére, hogy a katolikus iskolában épp hittanóra zajlott, amikor a plafon büntetni vagy csak figyelmeztetni próbált, de erről nincsenek információink. Lehetett volna akármely irodalomóra is Wass Alberttel, vagy történelem Trianonnal, mindegyikre mondhatnánk, hogy na, ugye.

Csak az a baj, hogy ezt az egyszerű szófordulatot is ellopta tőlünk a kedves vezető. Lopja a magyar nyelvet is, elveszi a szavak jelentését, vagy használhatatlanná teszi azokat, de most nem erről, hanem arról beszélgetünk, hogy leszakadt a plafon. Találgatni pedig erről azért lehet és kell, mert az érintettek, az iskola és annak fenntartója hallgat az incidensről, amivel újabb találgatásokba hajszolnak bele minket. Például azt gondoljuk, hogy valaki kilopta a malterből a meszet, meg más efféléket alkotmányos költségekről és egyebekről, és az út errefelé is végtelen, ami aztán önmagába fordul...

A FIDESZ ABSZOLÚTE NEVEZHETŐ SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTNAK, ÉS MÉG NEM ÉRTÜK EL A SZAKADÉK MÉLYÉT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.10.29.


Nem hiszek abban, hogy ennek a rendszernek lenne olyan szavatossági ideje, aminek a lejárta után biztosan megbukik – mondja Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője. A Fideszt szélsőjobboldali pártnak tartja. Interjú
.

– Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án rendhagyó módon vidéki helyszínen, Zalaegerszegen mondott beszédet, zárt körben, kordonoktól védve. Budapesten viszont sok tízezer ember tüntetett a kormány ellen, igaz, a demonstrációt nem ellenzéki pártok, hanem diákok szervezték. Politikai szempontból mi a mérlege a nemzeti ünnepnek?

– Ritkán fordul elő október 23-án, hogy a fideszes kormány teljesen feladja a fővárosi utcákat. Minden tiszteletem azoknak, akik megszervezték a valóban impozáns budapesti demonstrációt, és azoknak is, akik kiálltak az ügyükért. Nem lehűteni szeretném a lelkesedést, csak emlékeztetni arra: ilyet azért már láttunk. Korábban is tartottak nagy tömegrendezvényeket – az oktatás szereplői voltak a legaktívabbak az önszerveződésben –, de ezek nem bővültek tovább átfogó közéleti keretté, nem váltak a rendszer ellensúlyává...

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.28.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Jönnek Nyugatról!

A magyar kormányfő berlini látogatása alkalmából terjedelmes interjút adott a német nyelvű Budapester Zeitungnak, amelyben többek között azt fejtegette, hogy Németországhoz képest Magyarország ma a béke és a szabadság szigete. „Németországban most liberális hegemónia uralkodik” – szemlézte a magyarorszag.hu. „Csak egy narratívának van helye a nyilvánosság előtt. Aki ettől eltér, az már nem létezik ennek a nyilvánosságnak” – állapította meg a magyar kormányfő, és hozzátette, hogy ezzel szemben Magyarországon „pluralista struktúra van a nyilvános párbeszédben”. A miniszterelnök az interjúban később odáig ment, hogy meggyőződése szerint a következő tíz-húsz évben „egyre több olyan nyugat-európai érkezik hozzánk, aki szívesebben lakna velünk, mert Magyarország biztonságos, keresztény és hagyománytudatos ország”. Orbán azt is hozzátette: biztatjuk a németeket és más nyugat-európaiakat, hogy jöjjenek hozzánk. Ezzel a prognózissal az mindenképp nagy baj, hogy 2032 igen messze van, nem beszélve 2042-ről, ilyen távlatokban bármit lehet mondani bármiféle politikusi felelősségtől mentesen. Vagy így lesz, vagy nem így lesz. A másik gond ezzel a jóslattal kapcsolatban, hogy egyelőre nem Nyugat-Európából özönlik a nép Magyarországra, hanem éppen fordítva: mind a mai napig a magyarok százezrei keresik a boldogulást, de főleg az egzisztenciális biztonságot Nyugaton, és lehet, hogy a kormányfőt ez szíven üti, de nem más miatt, hanem azért, mert jobban akarnak élni, és egyre kevésbé viselik azt a fülsértő süketelést, amit épp a magyar kormányzat mutat be országon belül, Európában és a világpolitikai porondokon egyaránt.Tovább

A szerző további cikkei









Benda László
Kína – koronázási (sem)mise

Pekingben múlt vasárnap véget ért „a munkásosztály élcsapatának harci seregszemléje”. Az ötévente tartott kongresszuson – Kína mérettartományaihoz méltón – a 97 milliós párttagság képviseletében csaknem háromezer küldött hallgatta meg Hszi Csin-ping pártfőtitkár-elnök majdnem kétórás összefoglaló jelentését. Zárásképpen megválasztották a Kínai Kommunista Párt új vezető testületeit, amelyekben a várakozásoknak megfelelően Hszi hívei még nagyobb arányban képviseltetik magukat.

A szerző további cikkei

V I S S Z H A N G

Fábri Ferenc
Tehetség

A szerző további cikkei


Tőzsér Árpád
Prešporákok nyomában


P Á R A T L A N

odze
LEZÁRÁSOK ÉS MÁSOK

A szerző további cikkei










(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2022/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.28.


F E U I L L E T O N 

Fried Ilona
Szemtől szembe
Újdonságok az olasz fasizmus kutatásában


I N T E R J Ú 

Hegedűs Claudia
„Egy modern Anna Karenina-történet”
Beszélgetés Gurubi Ágnessel


K R I T I K A

Visy Beatrix
Geocaching szlovák módra

► Jozef Karika: A hasadék. For­dí­totta Böszörményi Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2021, 381 oldal, 3590 Ft

► Jozef Karika: Félelem. Fordította Böszörményi Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2022, 354 oldal, 3980 Ft

Jozef Karika kiválóan ismeri és profin kezeli a zsáner bevett elemeit, a hatáskeltés eszközeit: nem marad ki az elmegyógyintézet, éjszakai betörés, hegyekben sátorozás, eltévedés motívuma, s a fények, látványok, hangok, érzékcsalódások ábrázolása már olvasás közben is hatásos filmként képes peregni a befogadó előtt. A szereplők dinamikája, viszonya, az ügy majdnem feladásának, majd a nyomozás folytatásának fordulatai szintén ismert elemekként tűnnek fel, ugyanakkor – a szerző szándéka szerint is – az ügyesen építkező mű nemcsak a valóságos rejtély és kitalált tartalom kettősségének eldönthetetlensége miatt, hanem más eszközök, társadalmi, metafizikai jellegű kérdések pedzegetése által is túlemelkedik a szimpla rettegtetés (magyarán: paráztatás) hatáskeltő jegyein, bár összességében talán nem lép ki a borítón megadott műfaji keretből. (Ám ha megteszi, az se baj.)Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

A szerző további cikkei

Konkoly Dániel
Ex libris

Eronim Mox: Receptek végnapokra
Bartók Imre: Lovak a folyóban
Tarcsay Zoltán: A befejezhetetlen
Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz

A szerző további cikkei

Papp Sándor Zsigmond
A szakadék visszakacsint

► Lawrence Osborne: Bocsánatos bűn. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 315 oldal, 3999 Ft

A nagy Gatsby mintájára szerveződő élvhajhász és dekadens hétvége minden ízében kiemeli és leválasztja környezetéről az unatkozó európaiakat, akik tombolva és lázasan merülnek el vétkeikben: drogok, homoszexualitás és házasságtörés, a luxus minden lehetséges formája. Akik jó okkal tartanak a kövületek bányászatából tengődő arabok gyűlöletétől. Szerencsére az angol szerző kikerüli az osztályharcos képlet és a xenofóbia közhelyesebb csapdáit, ügyesen árnyal, így eléri, hogy semmi se legyen fekete-fehér. Alig akad szereplő, aki makulátlan lenne, akit saját bocsánatos bűne ne húzna a romlás felé. A gázolás egyértelmű fordulópontot hoz, olyan, mint a hosszú kijózanodás végső pontja. A pillanat, amikor az önvizsgálat már elkerülhetetlen. Ugyanakkor jótékony, mert ezzel kezdetét veheti a bűnhődés.Tovább

A szerző további cikkei

Odze György
Egy új kínai könyv

► Tian Er: A halálba tippelt ember. Elbeszélések. Fordította Mohr Ri­­chárd. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022, 255 oldal, 3990 Ft

A címadó kisregény egy kisvárosi öregek otthonába vezet bennünket, ahol a lakók abszurditásnak látszó, de valójában nagyon is praktikus szerencsejátékot űznek, arra lehet fogadni, hogy ki fog legközelebb meghalni, miközben szórakoztató képet kapunk csak látszólag unalmas napjaikról. És nem csak ezzel múlatták az időt, volt ott más is. „Olykor túl sokat ittak, így néhány bácsi meg néni még a saját koráról is megfeledkezett. Amint összeverődve beszélgettek, hirtelen elkalandozott a figyelmük, néha viszont arra eszméltek, hogy egyszeriben két tekintet fonódik egymásba. Az első összenézés lehetett még véletlen, de másodszorra a szemek már egymásba merülnek, az arcon előbb megremeg a bőr, majd mosoly terül el rajra, mindketten pontosan értik a másikat.” Milyen nagyszerű leírása ez az öregkori vonzalomnak, amiről manapság olyan kevesen és lenézően írnak. Tovább

A szerző további cikkei

Nagy András
Az ördög ezer arca

► Borhi László: A túlélés straté­giái. Élet és halál a náci és kom­mu­nis­ta diktatúrákban, 1944–1953. Fordította Lázár Jú­lia. Böl­­csé­szettudományi Ku­ta­tó­köz­pont, Történettudományi Intézet, Bu­dapest, 2022, 362 oldal, 3900 Ft

A rendkívüli elméleti felkészültséggel rendelkező szerző ebben a könyvében a legkonkrétabb források alapján tekinti át a totális uralmak véghelyzeteinek szerkezetét és működésük mechanizmusát, s éppen a dokumentumok ereje, és visszafogott értelmezése az egyik legfőbb erőssége a könyvnek. A koncentrációs táborokból hazatérőkkel készített interjúk alapján fest átfogó, komplex és plasztikus képet az elembertelenítés és elembertelenedés folyamatáról, a szolidaritás erejéről vagy éppen fájdalmas hiányról, a kegyetlenség felfoghatatlanul szélesre nyíló skálájáról, pontosan dokumentálva, hogy a gyötrelmek miféle okozására és ezek miféle kombinálására képesek hatalomra kerülő férfiak és nők – és miképpen élnek vele akkor is, amikor ennek sem racionális célja, sem értelme nincs – legfeljebb zavarba ejtő magyarázata. És miként reagálnak a bántalmazások elszenvedői a felfoghatatlan és értelmezhetetlen szenvedésre, létezhet-e esély az integritás megőrzésére, és mi a viszony az életösztön és az önérzet között.Tovább

A szerző további cikkei

Szarka Judit
„...Egész népemet fogom...”

► Ketten egy új könyvről – Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, 1–2. Tea Kiadó, Budapest, 2022, 1174 oldal, 9900 Ft

Sajátos műfajú és hangvételű könyv ez: miközben elképesztő szakmai tudás és pedagógiai érték halmozódik fel benne, alaposan és körültekintően strukturált formában, leginkább itinernek érzékelem. A szöveget végig egy rendkívül figyelmes, bölcs, odaadó útitárs mondja, aki a szakmája, felelőssége, szorongatottsága által megkínzott tanárnak megfogja a kezét, és minden problémát komolyan véve, a fénymásolás megszervezésétől kezdve, az olvasást és iskolát ignoráló környezetből érkező, sérült attitűdű gyerekek megközelítéséig, vagy az introvertált diákzseni megszólításáig, szerényen adja tanácsait. Semmin nem botránkozik meg, mindenféle hagyományos és újszerű módszernek mérlegeli előnyeit és hátrányait, hogy aztán az optimális megoldások megtalálására inspirálja kollégáját. Attól válik különösen megragadóvá, és nemcsak szakmabeliek számára is élvezetesen olvashatóvá a szöveg, hogy mintegy az élőbeszéd szuggesztív erejével és gyengédségével veszi körül olvasóját. Ez az élőbeszéd természetesen rendkívül kifinomult, árnyalt és gazdag, egy kivételesen művelt és empatív tanítómester hangja, akinek biztatására – egyik legkedvesebb költőjét idézve – egész népe rászorul.Tovább

A szerző további cikkei

Fűzfa Balázs
Katedrán innen és túl

► Ketten egy új könyvről – Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, 1–2. Tea Kiadó, Budapest, 2022, 1174 oldal, 9900 Ft

Ha létezik ugyanis az „irodalompedagógiai monográfia” műfaja, akkor ez a könyv bizonnyal ebbe a kategóriába tartozik. Vállalása eleve tiszteletet parancsoló, szellemi horizontja kétségtelenül a szürke hétköznapok fölött áll: immár van mihez mérni magunkat. Mérték és minta mindannyiunk számára, akik ott állunk a katedra mögött, hiszen jól tudjuk, hogy az oktatási-nevelési folyamatban legnagyobb hatása a modellalkotásnak van. Elsősorban a tanári gondolkodás- és viselkedésmód hat a tanítványokra. Kevésbé fontos és maradandó az, amit mondunk, az az igazán a fontos, amiképpen elmondjuk azt. Vagyis irodalom- és életszemléletünk az igazán meghatározó a pedagógiai folyamatban.Tovább

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Csonttöredékek

(Autonóm anatómia, Deák17 Galéria, a kiállítás december 17-ig látogatható.)

A széttöredezett emberkép mellett a kiállításon megjelenik az emberhatárok átlépésének lehetősége is. Az emberhatárokat itt a biológiai test határai fejezik ki. Emblematikus az a mű, amely a plakátra került, Thernesz Emma digitális grafikája. Ezen az emberi kézfej csontozatát látjuk – de nem öt, hanem hét ujjal. Hat ujja volt a zseniknek és a táltosoknak. A hétujjú ember talán az a transzhumán létező, akivé hamarosan mi magunk változunk. Ennyiben ez az ujjpercekből, a tenyér aprócska csontjaiból álló vázszerkezet valóban felmutat valamit az ember belső lényegéből, testi-lelki-szellemi identitásából: elénk állítja azt az embert, akikké jelenkori világunkban, a technikai-digitalizációs forradalom s a génmanipuláció idején átváltoztunk – ha még nem is fizikai valóságunkban, de képzeletvilágunkban, vágyainkban igen.Tovább

A szerző további cikkei

Králl Csaba
Távolban

(GG Tánc Eger: A hosszúhajú veszedelem, Nemzeti Táncszínház, október 4.; Badora Dance Company: Időn kívül, Müpa, október 20.)

A Badora Dance Company premierjének is van irodalmi alapanyaga, bár Barta Dóra koreográfus csak mandinerből, Osvaldo Golijov argentin komponista Falling Out of Time című kortárs zeneművén keresztül jutott el David Grossman azonos című regényéhez, mely egy gyermek elvesztése feletti gyászmunka embert próbáló folyamatát analizálja. A Liszt Ünnep keretében bemutatott táncmű (Időn kívül) azonban nem regény-, hanem zeneközpontú; tárgyának – deklaráltan – nem az elbeszélhetőt, hanem a kimondhatatlant tekinti, a fájdalmon át megnyert újrakezdés megragadásának lehetőségét.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Nyomfeltárás

(Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat)

Nem Grzegorz Przemyk a kritikus polgárokat elpusztító állami erőszak jelképessé vált áldozata, s nem is édesanyja, Barbara Sadowska költő, a Szolidaritás ismert aktivistája a film főhőse. Matuszyński a pár évvel idősebb barátot és szemtanút, Jurek Popielt teszi meg a sokszereplős történet fő alakjának, s ezzel a döntéssel a magányos hős tragédiáját erősíti fel (a fontosabb szereplők közül egyedül az ő nevét változtatták meg, a valóságban Cezary Filozof volt a neve). Jurek a vád kulcsfigurája, az őrszobán és a szeme előtt verték össze brutálisan Grzegorzot, így a köré rendezett történet örök érvényű drámai téttel bír: sikerül-e a mindenkori hatalomnak megtörnie az igazság nyilvános kimondására felesküdött polgárt.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
A Bodómachine

(Franz Kafka – Bodó Viktor – Róbert Júlia – Veress Anna – Sibylle Meier – Kovács Krisztina: A kastély. Rendezte: Bodó Viktor, Vígszínház)

Bodó Viktort akkor fogadták be Magyarországon, amikor először hajtott fejet a magyar színházi hagyományoknak. Liliomával maga mögött hagyta a korábbi őrületet, és meglepő módon most Kafkával is ez történik. De ez csak azokat fogja zavarni, akik ismerték és szerették olyannak, ahogy eldobta az agyát. Persze ez így önellentmondás: a régi Bodót kérem számon az újon, konzerválnám azt, ami tetszett.Tovább

A szerző további cikkei

Ruff Borbála
Süketnéma oratórium

(Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat. Előadja Mácsai Pál, Magvető Könyvkiadó, 2022)

Most, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat esetében sem hétköznapiak a karakterek, és a szöveg – legalábbis részben – szakrális. Azonban nem az antropomorfizált biblikus szereplők miatt, mert nem ők állnak a középpontban: sokkal inkább a család-Isten-haza hármas (ebben a sorrendben), azaz egy hazájában kitelepítettként élő család és a viszonya Istenhez – de leginkább Isten viszonya a lejtmenetben lévő családhoz.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Őrült nő, ketrecben

(Cherubini: Médeia – a Metropolitan Opera előadása a Müpában, október 22.)

Ami a környezetet illeti: Carlo Rizzi karmester egyre jobban hasonlít a fénykorát túlélő Diego Maradonára, de ő még remélhetőleg a fénykora előtt van. Több-kevésbé rejtély Rizzi világhíre és világsikere, nem esik szét a keze alatt a zenekar, de ezzel körülbelül az összes erényét el is mondtam. A Médea ennél lehetne érdekesebb zene is, legalább a nyitány alatt.Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Podkaszt

(Litera Podcast, Más polcra tartozik #11)

Deczki Sarolta évekig dolgozott most megjelent Tar-monográfiáján. Hatalmas munka, ráirányítja a figyelmet erre a kivételes életműre. Deczkinek a kisujjában van a téma, minden kérdésre azonnal pontos válasza van. Például: itt nem lehet az életrajzot kiiktatni, mert anélkül a művek nem érthetőek. Milyen hatással volt a 90-es évek kritikai diskurzusa Tar olvasására? Azáltal, hogy Esterházy a képviseleti próza felől közelített hozzá, a kultusz uralkodó szólama a „szegénységirodalom” lett.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
A vicces műsorvezető

(Vadon János tréfálkozik, RTL Klub)

Nem tanult belőle, a bocsánatkérésből az derül ki, hogy fogalomzavarai vannak. Ez az ember még mindig ott tart, „ironizálni” szeretett volna, sajnálja, ha ez nem jött át. Egyszer valaki a környezetében elmagyarázhatná Vadonnak, mi az az irónia, mert láthatóan nem tudja. És mégis mi jött volna át? Hogy milyen vicces megalázni egy gyereket?Tovább


I R O D A L O M

Jenei Gyula
Az alma

Már bevásároltam a piacon, szilva, uborka, alma, paprika, cukkini, gomba, egy lilakáposzta és néhány fej fokhagyma súlya húzza a vállam, a szatyrot, indulok haza, de lelassítja lépteimet a kíváncsiság, s visszafordulok. A csarnok egyik mellékutcájából, ahol az előbb paprikát és káposztát vettem, kilép egy harmincas éveiben járó férfi, s épp beleharap egy almába. Pontosabban: az almába. Szinte hallom, ahogy herseg a foga alatt a gyümölcs húsa, látom, ahogy fröccsen a leve, pedig legalább tíz méterre vagyok. Arra gondolok, vajon megtörölte-e a ruhájában, miután ellépett az árustól. Aztán arra, hogy kivehetnék a szatyorból egy-két almát. Vagy valamennyi pénzt a zsebemből. Mozdulnék is, nem is, végül a kijárat felé veszem az irányt. Nagyjából egyszerre hagyjuk el a piacot az almát evő férfival, én az egyik végén, ő a másikon. Csepereg az eső, bizonytalankodik, mintha nem tudná eldönteni, essen vagy ne essen. Emitt derül, amott vizes, mélykék spongya az ég.Tovább

A szerző további cikkeiPetőcz András
A Főnök üzenete


Hadd beszéljek most ezekről a bizonyos fura érzésekről, ami korábban jellemezte a viszonyunkat. Volt, hogy úgy éreztem, igencsak kedvel a Főnök. Ilyenkor jókedvű voltam, felszabadult, majdhogynem gondtalan. A gondtalanságomba, persze, vegyült valami kicsinke szorongás, hiszen a Főnöknél soha nem lehet tudni. De mégis. Ha úgy éreztem, kedvel, és netán ennek valami jelét is adta, olyankor boldog voltam. Egészen egyszerűen, boldog.

Aztán olyan is volt, hogy „elegem volt” a Főnökből. Ez furán hangzik, tudom. Hogyan is lehetett volna nekem elegem! Nekem, az egyszerű közkatonának. Ilyenkor, amikor ezt éreztem, látszólag – vagyis magamnak ezt beszéltem be – nekem, a közkatonának volt elegem, de valójában ő volt az, aki valahogy úgy nézett rám, hogy megijedtem tőle, és elképesztő szorongás fogott el, hogy talán már nem szeret, talán már meg akar szabadulni tőlem, talán vége mindennek, egyszerűbben szólva, nincs értelme az életemnek.

Semminek semmi értelme, gondoltam ilyenkor.Tovább

A szerző további cikkei

Légrádi Gergely
Zoom

Kilépett az erkélyre. Elővette a cigarettásdobozt, felnyitotta és kihúzott egy szálat. A dobozt visszasüllyesztette a zsebébe. A cigarettát forgatni kezdte az ujjai között. Forgatta, és közben puhította a dohány textúráját. Mindig így tett, mielőtt rágyújtott. Szerette a mozdulatokat, ahogy az ujjbegyei nyomására megadták magukat az aprított, tömörített dohánylevelek. A gyufa lángjára és az első füstcsomóra fókuszált. Ekkor hallotta meg. Kiabálásféle volt. A hang irányába nézett, miközben leszívta az első slukkot. A sarkon két alak veszekedett. Hosszan fújta ki, közben a korláthoz lépett, át a füstön, hogy jobban kivehesse, mi történik odalenn. Két alak veszekedett. Mintha egy láthatatlan kötél két végét fogták volna, úgy közeledtek, majd távolodtak egymástól. Ameddig a kötél engedte. Jobban szemügyre vette a két alakot. Egy középkorú nő és egy kamasz fiú állt szemben egymással. A nő kabátot viselt, vállán retikül, kezében szatyor. A fiún barna pulóver, a hátán iskolatáska. A haja az arcába lógott.Tovább

A szerző további cikkei

Várkonyi Judit
S. K.

Mindenképpen váratlan fordulat, ha az embernek egy nyolccentis Lucanus cervus kapaszkodik a hajába a vacsoraasztalnál. A hím szarvasbogár hatalmasra nő, és úgy repül, mintha viccelne: függőleges testtel halad. Valójában nem bírja el másképp az agancsát. Tölgyesekben él ez a faj, ez a bizonyos példány pedig történetesen Budán. Olyan szorosan markolt belém, hogy nem tudtam egykönnyen lefejteni magamról, és mintha e rövid küzdelemben felszakította volna az agyamat. Fél év szökik ki most a résen.

Ha az ember nem akar írni, akkor nem erőlködik. Pihen. Csendben van. Nem morfondírozik semmin, sőt kikapcsolja a fejében azt a funkciót, amely unos-untalan mondattá alakítja a perceket. Kinyomja a gombot, és megpróbálja átadni magát egy újszerű és könnyűnek tetsző, közlési vágy nélküli létezésnek. Csak épp arra nem számít, hogy a meg nem írt képek bennragadnak. Egy idő után aztán az az érzése, mintha bizonyos események csakis vele történnének meg, és vannak dolgok, amiket egyedül csak ő lát.Tovább

A szerző további cikkei

Kerényi Tamás
Mint aki a szagok közé esett

A tünékeny világ a hobbim. Kezemben apró üveg, valami azt súgja, talán egy hetedik érzék, ez itt most olyan hely, ahol ritka aromákat is találni a hétköznapi illatok mellett. Veszélyes sport, elég egy apró tévedés, máris megvan a baj, mondhatni alulról szagolod az ibolyát. Az újságok számtalanszor megírták, valaki mellényúlt, és késve érkezett a segítség. Amerre csak ellátni, a ködös mezőt kavicsok borítják. Lehagyok egy kutyás nénit, bátran a meredek útra lépek. Titokban jöttem, mert szeretem a magányt, és nem utolsósorban így nem kell osztozni senkivel. Itt ma bizony kapás lesz.Tovább

A szerző további cikkei


Benkő Attila
Szünet
Juhász Eszter naplójából, 1944. december 29. péntek

A szerző további cikkei




Szabados Attila
Adrian Mole


2022. október 28., péntek

„KATOLIKUSKÉNT VAN VELE A LEGNAGYOBB BAJOM!” – HEIDL GYÖRGY EGYHÁZI BEHÓDOLÁSRÓL ÉS TANÁRÜGYRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.10.28.


„A csúnya szavaknak van esztétikai funkciójuk, kifejezi általuk a fiatal, hogy rendkívül dühös. De egyébként kikért is dühös? A tanárokért! Annak a közösségnek a képviselője határolódott tehát el a szövegnek nemcsak a stílusától, hanem a tartalmától is, amely közösség mellett a diák kiállt ezzel a szöveggel. Itt már arról van szó, hogy kiskorú gyerekek állnak ki ezrével a – tanáraikért. Ők jobban felfogják ennek a jelentőségét, mint azok az öregek, akiket bedarált a rendszer, akik valamilyen hivatalt viselnek, és ezért fogva vannak” – mondja Heidl György. Aki nem akárki: a pécsi bölcsészkar dékánja, az egyházatyák kutatója, korábban a pécsi egyházmegye kommunikációs főnöke is volt. Ilyen háttérrel állt ki hétfőn egy blogposztban az október 23-i fővárosi tüntetésen felszólaló Pankotai Lili mellett – és az ellen, hogy igazgatója, a pécsi egyházi gimnázium vezetője határolódott el diákjától ország-világ előtt. Milyen vaskosakat mondott Szent Jeromos? Miért hibás még teológiailag is a nyilatkozat, amelyet az egyházi vezetők tavaly aláírtak? Miért lenne viszont dolguk a megszólalás most, a tanárok ügyében? Interjú...

A SZEGÉNYSÉG ÉS A FOGYATÉKOSSÁG KÖZT EGYÉRTELMŰ AZ ÖSSZEFÜGGÉS, DE MELYIKBŐL KÖVETKEZIK A MÁSIK?

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.10.28.


Vajon a szegényebb családok gyermekei nagyobb eséllyel születnek valamilyen fogyatékossággal? Vagy éppen fordítva, elszegényedik az a család, amelyikben fogyatékossággal születik egy gyermek? Menich Nóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának munkatársa ezekre a kérdésekre keresi a választ az Esély című szociálpolitikai folyóirat legújabb számában.

A kutató áttekintette az elmúlt évek Európára vonatkozó empirikus vizsgálatait, és megállapította, hogy a kutatások egyöntetűen arról számolnak be, hogy a fogyatékos gyermek és a család társadalmi-gazdasági helyzete között egyértelmű összefüggés van. A fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb arányban élnek alacsony jövedelmű háztartásokban, rosszabb lakáskörülmények között, deprivált területeken és eladósodott háztartásokban. Ráadásul az érintett családok kitörési esélyei rosszabbak is, mint másokéi.

A pénzbeli erőforrások hiánya pedig minden társadalmi csoportban bizonyíthatóan magasabb stresszszinthez is vezet. Különösen így van ez a fogyatékos gyermek nevelése és gondozása miatt emberi megpróbáltatásoknak is komolyan kitett családokban.

Nemzetközi kutatások azt is mutatják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek háztartásaiban a családtagok rosszabb életminőségről, fizikai és mentális egészségi állapotról számolnak be, rosszabb anyagi körülmények között élnek másoknál. A kutató szerint ebből is következik, hogy a fogyatékossággal élő embereket és családjaikat gyakran címkézik a „szegények legszegényebbikeként”.

Isteni büntetés, orvosi probléma vagy társadalmi kérdés?

NEM BIZTOS, HOGY TÚLÉLI A TELET UKRAJNA EURÓPAI TÁMOGATÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.28.


A The Wall Street Journal cikke szerint két szerzője szerint Európa kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. Azonban nem ugyanazon okokból.

Növekszik Európában az elégedetlenség, amint az Oroszországgal vívott gazdasági háború felfelé nyomja a megélhetési költségeket – állapítja meg a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja. Az írás két szerzője szerint a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. A cikkben – amellett, hogy utalásszerűen megemlítik a korántsem azonos motivációjú belgiumi, csehországi, illetve magyarországi tiltakozásokat is – részletesen foglalkoznak a németországi és a franciaországi demonstrációkkal.

Német vonatkozásban úgy fogalmaz a Wall Street lapja, hogy az ottani tiltakozások széles kiterjedésűek, bár eddig viszonylag kis létszámúak voltak, és főként az ország keleti, volt kommunista térségére koncentrálódtak. A centrista politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi szervezetek tartózkodtak a szankcióellenes megnyilvánulásoktól, de a szélsőjobboldali, Oroszország-párti Alternatíva, az AfD ebből hasznot tudott húzni: népszerűsége a februári – invázió előtti – 10 százalékról 15 százalékra növekedett. Időközben pedig a mérsékelt pártok és szakszervezetek is kezdenek gyűléseket szervezni az ország más részein, ígaz, nem Ukrajna támogatása ellen, hanem a lakosságnak nyújtott támogatás növelése érdekében. Történik ez annak ellenére, hogy a Németországban - a Bruegel elnevezésű brüsszeli gazdasági elemző intézet adatai szerint - Európa messze legnagyobb volumenű támogatási csomagját állították össze a lakosság és az üzleti szféra számára, összesen 264 milliárd euró értékben. A cikk idézi Manfred Güllnert, a Forsa közvélemény-kutató vezetőjét, aki szerint az, ami most tapasztalható, a vihar előtti csend, és az emberek nem érzékelik, hogy lenne a kormánynak megvalósítható stratégiája a válság ellen.

Franciaországban is tüntetéseket szerveznek, magasabb pénzügyi juttatásokat követelve. A szakszervezek országos sztrájkot hirdettek november 10-re. A párizsi vezetés a Bruegel szerint eddig 71,6 milliárd eurót fordított az energia drágulásának kompenzálására. Franciaországban viszonylag kevéssé feszítő az inflációs helyzet: szeptemberben 6,2 százalékos drágulást mértek. Emmanuel Macron elnök így is további inflációellenes intézkedéseket ígért, és elismerte bizonyos béremelési követelések jogosságát. A legtöbb francia ugyanakkor továbbra is támogatja az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Az európai demokráciák ellenállóképessége

Lényegében ugyanezt a problémakört boncolgatja az EUObserver brüsszeli uniós hírportál elemzése, amelyben Zalán Eszter felteszi a kérdést, túléli-e a telet Ukrajna európai támogatása. Mint a portál munkatársa megállapítja, a gázárak emelkedését valamelyest sikerült ugyan megszelidíteni, ám a recesszió szerte Európában fenyeget. Alexander De Croo belga miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: a lakosság olyan számlákat kap, hogy az komplett elmebaj, és érthető, ha az emberek dühösek.

Az EUObserver által összegyűjtött közvélemény-kutatási adatok szerint májusban még az európaiak 80 százaléka támogatta a gazdasági szankciókat, és 59 százalék elégedettnek mondta magát az EU lépéseivel. Júliusban azonban Németországban a válaszadók 47 százaléka már úgy vélekedett, hogy az ország a szankciókkal többet árt saját magának, mint Oroszországnak, és fordítva ezt csak 12 százalék gondolta. Franciaországban a szankciók feltétel nélküli támogatottsága a márciusi 46 százalékról mostanra 40 százalékra zsugorodott.

Az ECFR-ként rövidített, Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű elemző intézet által tíz európai országban elvégzett felmérés szerint Lengyelország kivételével mindenütt többen tartják a legfontosabb és legsürgetőbb célnak a háború mielőbbi befejezését, mint Oroszország megbüntetését. Az ECFR tanulmánya szerint az európai demokráciák ellenállóképessége leginkább annak a függvénye, hogy mennyire képesek a kormányok fenntartani annak a politikai irányvonalnak a köztámogatottságát, amely végső soron fájdalmasan hat különböző társadalmi csoportokra. Az EUObserver szerint a közvélemény részéről a támogatás megtartása alighanem azzal biztosítható, ha a háztartások megsegítése mellett az európai egységet hangsúlyozzák, és kiemelik az Európára leselkedő orosz veszélyt. Vannak azonban olyan politikai csoportok, amelyek igyekeznek a maguk számára előnyt kovácsolni a gazdasági következményekből, és ki akarják használni a növekvő megosztottságot – írja a portál szerzője, és felhívja a figyelmet Orbán Viktor kijelentéseire, miszerint Brüsszel ígéreteivel ellentétben az európai polgárok fizetik meg az energia büntető felárát. Az úgynevezett „nemzeti konzultációt” folytató Magyarország mellett az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt is népszavazást követel a szankciók ellen. Az EUObserver szerint egy nemrégiben közzétett amerikai hírszerzési jelentés azt állítja, hogy Oroszország 300 millió eurót fordított eddig az EU-n belüli propagandára, részben egyes európai pártok támogatására.

Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja

Egy másik uniós hírportál, az EurActiv közölte Botár Alexának, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi és energia-programigazgatójának a cikkét, amely szerint Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja, ha továbbra is a szén felhasználásába eszközöl beruházásokat. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a lignitet használó Mátrai Erőmű az egyik legszennyezőbb ilyen létesítmény az EU-ban, a magyar energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csaknem feléért felelős. Botár szerint inkább a napenergiába kellene beruházni.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PUTYIN KÜLÖN KIEMELTE BESZÉDÉBEN A FIDESZES JAVASLATOT AZ EU ÁTSZERVEZÉSÉRŐL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.10.28.


Rövid magyar kitérő a Nyugatot ostorozó keddi beszédében – hosszú távú következményekkel

Putyin arra a fideszes határozati javaslatra utalhatott, aminek a lényege az volt, hogy az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kell számolni.


Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány

Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon.

Vétóval fenyeget Orbán Viktor politikai igazgatója, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat

Orbán Balázs a brit Telegraphnak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza azt a közös adósságvállalásra vonatkozó uniós tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna, ha nem kapjuk meg az EU-s helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzeket, amelyeket jogállamisági viták miatt tartanak vissza.

Ki mondta és hol: “Magyarország el tudja magát látni gázzal, a nyugatiak pedig nem”?

“Nem vagyunk az ellen, hogy bármely európai ország szerződést kössön másikkal, hogyan segítsék egymást az energiaellátásban. Csak ne legyen kötelező.”

Csak a magyar kormány nem hiszi el, hogy van gáz Oroszországon kívül is

Szijjártó Péter és Nagy Márton egymásnak adják a kilincset moszkvai irodákban, hogy még több gázt vásárolhasson az MVM a Gazpromtól – lehetőleg hitelre.

Az európai gáztartalék 90 százaléka azé lesz, aki a legtöbb pénzt adja érte

Az európai tárolókban tárolt gáznak csupán mintegy 10 százaléka képezi a nemzeti stratégiai tartalékok részét.

Csaknem 160 milliárd forintot ad az Orbán- kormány az MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartására

Jól értjük? Mi finanszírozzuk a saját rezsink csökkentését?

Döntött az Alkotmánybíróság, az orosz mágnás felépítheti az angyalföldi társasházat

Az Alkotmánybíróság tárgyalás nélkül elutasította a XIII. kerületi önkormányzatnak az orosz mágnás, Ruszlán Rahimkulov angyalföldi társasház építése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszát. Angyalföld önkormányzata hiába érvelt azzal, hogy a kormány egy meghatározott ingatlanra a kerületi építési szabályzattól eltérő beépítési paramétereket állapított meg, a normatív szabályozásba beleavatkozva egyedi döntést hozott és megsértette rendeletalkotási hatáskörét.

Hiába érvelt a szakma szigorítás ellen

A jövőben egyszerűen nem éri meg háztáji napelemet telepíteni Magyarországon.

Parragh: Nem támogatjuk az uniós minimálbért, mert kell az olcsó magyar munkaerő

Az Európai Parlament nemrég fogadta el az uniós minimálbérről szóló irányelvet, amelynek lényege, hogy a tagállamoknak a helyi költségeket és bérszinteket figyelembe véve garantálniuk kell a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért.

Palkovics: Azért is lehetünk ötödikek high-techben, mert mi biztosítjuk az oktatást

Azt is tanácsolta, hogy a fiatalok inkább mérnöknek tanuljanak, ne miniszternek, mert miniszter bárkiből lehet, akár még mérnökökből is, mérnök viszont csak abból, aki annak tanul. Viccnek szánta, pedig nem az: saját maga erre az élő példa. Mármint nem a mérnökre, a

Kiegészítés:
A sok autógyár miatt tűnünk high-tech nagyhatalomnak a rangsoron, amelyre Orbán utalhatott

A közép-kelet-európai országok jó szereplését az magyarázza, hogy a járműipar komoly szeletet hasít ki a termelésükből.

A válság nem érinti a médiahatóságot

A munkatársak jövőre átlagosan háromhavi jutalommal számolhatnak. Az összesen 2 milliárd. Van az olcsó magyar munkaerő, aki rohangál, mint pók a falon, hogy megéljen, és van a NER.

Mindeközben:

Van olyan háziorvos, aki beszerzett egy ultrahangkészüléket, hogy a betegeinek ne kelljen hónapokig várakoznia

Az ultrahangkészülék hétmillió forintnál többe kerül, de a háziorvos eszközfejlesztésre pályázott, így a 70 százalékát támogatásból tudta fedezni. Még így is saját zsebből kétmillió forintot kellett beletennie, hogy betegeit hamarabb tudja a megfelelő ellátás irányába terelni.

„Nem volt még ilyen munkaügyi per Magyarországon”

Benyújtották a keresetet a Kölcseyből kirúgott tanárok.

Már Putyin keresztlánya is nyugatra menekült

Kszenyija Szobcsak az orosz hatóságokat egy Dubajba szóló repülőjeggyel megtévesztve kedd éjszaka lépte át a litván határt, felhasználva hogy orosz-izraeli kettős állampolgárként szabadon beléphetett a balti államba.

Putyin hatalma még mindig nem rendült meg

Nem bejelentett gyakorlatot hajtott végre csütörtökre virradó éjjel Moszkvában a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSzO), az az orosz hatósági szervezet, amelynek kifejezetten Vlagyimir Putyin elnök és magas beosztású orosz politikusok megvédése a fő feladata. Egyelőre nem tudni, mi volt a gyakorlat célja, csupán pletykák és találgatások vannak arról, hogy az FSzO egy puccskísérlet elhárítását gyakorolta.

KINEK A TILTAKOZÁSA? – A SZAKKÉPZŐSÖK IS RÉSZESEI AKARNAK LENNI A TÜNTETÉSEKNEK

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2022.10.28.


Az októbertől kezdődő közoktatási tiltakozáshullám egyik érdekes részlete, hogy az ezt megelőző akciókkal összevetve sokkal nagyobb számban képviseltetik magukat a szakgimnáziumok (volt szakközépiskolák) és szakközépiskolák (volt szakmunkásképzők) is.

Az iskolai tiltakozások alatt azonban feltűnően eltér a szakiskolai aláírók, résztvevők számaránya a fővárosban és például Szegeden. Utóbbi helyen az október 20-án ugyancsak nagy demonstrációt tartottak, és október 14-én a Kölcseys tanárok elbocsátása és a tankerületi „fegyelmező” levelek kiküldése ellen tiltakozó levelet írtak alá.

Az október 27-i élőlánc térképes beosztása felsorolja az élőláncban szereplő összes oktatási intézményt. Ez alapján számolva itt 157 általános iskola, gimnázium és szakiskola van felsorolva az összes képen. Ezek közül el lehet különíteni 15 szakgimnáziumot és szakközépiskolát találunk a sorban...

FANTASZTIKUSAN SOKAT MENT MAGYARORSZÁG ELŐRE, ÚGYHOGY ÉN MOST MÁR AZT SZERETNÉM, HOGY MAGYARORSZÁG KEZDJEN EL VÉGRE HÁTRAFELÉ MENNI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.10.28.


Fantasztikusan sokat ment Magyarország előre, úgyhogy én most már azt szeretném, hogy Magyarország kezdjen el végre hátrafelé menni.
Az alábbiakat olvasom: A felsőoktatási törvény legfrissebb módosításában az szerepel, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját hatáskörében többé nem dönthet arról, kiknek biztosít katedrát, illetve kutatói állást. Az NKE helyett mostantól a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs mondja ki a végső szót.
Az egészen kiváló, multilaterális felkészültségéről elhíresült Orbán Balázs. Maga.
Pedig ez nem volt mindig így. Például a keresztény középkorban (tehát a keresztény középkorban) az egyházi (tehát az egyházi) fenntartású egyetemek mindegyikét a libertas scholastica, azaz az egyetem testületeinek és tagjainak a szabadságát biztosító szellemiség határozta meg, privilégiumokat és jogi védelmet biztosítva az intézménynek. Az egyházi fenntartású középkori keresztény egyetemek autonómiája az oktatási rend szabadságát jelentette, s ha ez időnként sérült, például az 1220-as és az 1270-es évek Párizsában, akkor működésbe lépett a jogi autonómia, amely a fokozatok odaítélésének monopóliuma mellett sztrájkjogot (tehát sztrájkjogot) és a secessio, azaz a kivonulás jogát biztosította. Ez utóbbi volt a legnagyobb büntetés az autonómiát sértő egyházi vagy világi hatóság számára, mert ezzel elveszíthették az egyetem oktatói és hallgatói állományát, a képzett és tanult emberek helyileg máshová kerültek, s a város hatalmas bevételtől, az egyetemi polgárság állandó kiadásaitól fosztotta meg önmagát, ezért, ha erre került sor, azonnal az eredeti állapot helyreállítása vált a legfontosabb feladattá, még akkor is, ha ebből szinte kivétel nélkül az egyetemi testület került ki győztesen. Nem véletlenül próbálta például a párizsi botrányok után az egyetem egész testületét, tanárokat és diákokat több egyetem is elcsábítani, így például III. Henrik Angliába, a toulouse-i egyetem elöljárósága pedig Toulouse városába. A középkori keresztény (tehát keresztény) egyetemeken ismert és gyakorolt jog volt a testületi ellenállás (tehát a testületi ellenállás) joga. A középkori keresztény (tehát keresztény) egyetemek rendelkeztek a licentia docendi privilégiumával, azaz azzal a döntési joggal, ki oktathat az egyetemen. A licentia ubique docendi a bárhol-tanítás-jogát biztosította a végzett diákoknak. A rektort (Oxfordban a kancellárt) az egyetem vezető testülete maga választotta a saját soraiból. A korabeli Orbán Balázsok, de még a korabeli Orbán Viktorok sem pofázhattak ebbe bele, sem a világi, sem az egyházi hatóságok, s a pápai hatalom még az egyházi vezetőkkel, a helyi püspökökkel szemben is az egyetemi autonómiát támogatta. Ugyanis a legfőbb cél – amiért persze sokszor meg kellett küzdeni – a libertas et tranquillitas, azaz a szabadság és nyugalom biztosítása volt, márpedig a középkori keresztény (tehát középkori keresztény) felfogás szerint az nevezhető szabadnak, aki „önmaga oka”, aki viszont más érdekében tesz, avagy más hatalmát szolgálja, az nem szabad.
Mindez tehát a középkori keresztény egyetemeken.
A mai magyar rezsim a fenti három fogalomról, vagyis a kereszténység és az egyetem lényegéről és rendeltetéséről mit sem tud, a szabadságot pedig kizárólag önmagára vonatkoztatva ismeri.
Én most arra leszek kíváncsi, hogy a Közszolgálati Egyetem oktatói és hallgatói hallottak-e a középkori keresztény egyetemekről, tudják-e, mi az autonómia lényege, mi a tanszabadság, s élnek-e a sztrájkjoggal, netán a secessióval?
És tudják-e, mi az a libertas és mi az a tranquillitas?
Senki ne tévedjen: a kérdéseim szónokiak. Mindegyikre pontosan tudom a választ.

AZ ORBÁN-REZSIM AZZAL KÁBÍTJA A MAGYAROKAT, HOGY NYUGATON NINCS DEMOKRÁCIA ÉS SZABADSÁG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.27.


Minden autokratikus, elnyomó hatalom a hazugság erejére épít. Goebbels tanácsait követi a propagandában, miszerint a tömeg mindent elhisz, a legnagyobb hazugságokat leginkább. Az Orbán által felépített és irányított fasiszta magyar állam ennek szellemében működik, és a maga szempontjából jól teljesít. Magabiztosan használja a náci propaganda módszereit, mert tudja, hogy azok működnek. Egyetlen dologgal nem számol: mindennek a biztos végével, a tragikus, drámai, katasztrofális befejezéssel, amellyel elpusztítják saját magukat is.

Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy Goebbels és a többi fasiszta és náci hogyan végezte. Nem megy a fejükbe, hogy az ilyen rendszerek vége mindig nyomor, háború, erőszak, népirtás lett, a zsarnokok és kiszolgálóik kötélen, kivégzőosztag előtt végezték, jobb esetben egy koszos cellában múltak ki, példaképeik magukkal végeztek, mielőtt felkoncolták volna őket. Horthy volt közülük az egyetlen, aki megúszta, de ebben ne reménykedjenek. Már nincs Sztálin, aki megmenthetné őket is. Ezt nem értik meg, hogy ez a vég benne van a csomagban, ez a projekt szerves része.

Ez a vég azonban még messze van, és Orbán bandája úgy viselkedik, mintha soha nem következne be. Beképzeltek, nagyképűek, arrogánsak, azt gondolják, bármit megtehetnek. Aztán majd eljön a borzalmas vég, ne legyen kétségük efelől. Sok áldozata lesz, mert az emberek nem álltak ellent, ezért ők sem ússzák meg, mert megkapják, amit választottak. A magyarok esetében abban sem lehet reménykedni, hogy majd tanulnak belőle, mert eddig sem tanultak az elődeiktől semmit. Ezért meg kell ismételniük ugyanazt, még borzalmasabb végkifejlettel.

Minél nagyobbakat hazudnak, annál csúnyább lesz a vége. Ebből a szempontból nem sok jót ígér az Orbán-rezsim befejezése, sem nekik, sem az országnak, mert ennél rohadékabb, gátlástalanabb hazug bandát kevés helyen láttak. Mi pedig abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy ezt végig kell néznünk, lépésről lépésre, ahogy haladnak a végkifejlet felé. Most tartanak ott, hogy nem az Orbán-rezsimben sérülnek az emberi jogok, nem az illiberális NER-ben számolták fel a sajtószabadságot, a jogállamot és a demokráciát, hanem a nyugati liberális demokratikus országokban.

Most az a trend az orbáni fasiszta propagandában, hogy Magyarországon nagyobb a sajtószabadság, a pluralizmus, a szólásszabadság, a demokrácia, mint Nyugaton. Ezt szajkózza az összes hazug vazallus. Ezt nyilatkozza Orbán a nyugati sajtóban, amelynek tájékozott olvasói kiröhögik, a tájékozatlanok úgy járnak vele, mint amikor a Szovjetunióra úgy tekintettek, mint a humanizmus és az egyenlőség csodálatos földjére, csak most nem a szélsőbal, hanem a szélsőjobb ideológiája alapján. De a legborzalmasabb hatása ennek a hazugságnak is Magyarországon van.

Szinte halljuk, ahogy a magyar konyhákban (és kocsmákban) mondogatják az emberek egymásnak, hogy Amerikában micsoda elnyomás van, boszorkányüldözés zajlik, senki nem mondhatja el a véleményét. Németországban félnek az emberek, rettegnek, nem mernek beszélni. Aki nem azt mondja, amit a liberálisok elvárnak, annak vége. “Nem szeretnék a helyükben lenni, még jó, hogy van nekünk a Viktor (korábban Horthy, Kádár), addig jó nekünk, amíg ő van” – mondogatják. S mennek a szakadék felé.

Schmidt Mária demokráciában csak egy leszerepelt és a szakmából kitagadott történelemhamisító lehetne, de a fasiszta diktatúrában az antiszemita Terror Háza főigazgatója, aki meghamisította a magyar történelem minden eseményét, és a náci ideológiára épülő fasiszta állam egyik főideológusa. Schmidt Mária holokausztrelativizáló (ami holokauszttagadás egy formája) antiszemitaként és történelemhamisítóként kezdte. Mielőtt létrejött Orbán fasiszta állama, a történész szakma már kivetette magából. Szerinte azért, mert “megmaradt a marxizmus”...

„ELSÁPADNAK ÉS RESZKETNI MÉLTÓZTATNAK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2022.10.27.


A TARTALOMBÓL:

– „Elsápadnak, és reszketni méltóztatnak” – Kukorelly Endre a diáktüntetésekről, a velünk élő szocializmusról, a jóemberkedésről, illetve arról, hogy mit választana: világbajnok magyar válogatottat vagy normális oktatást. Interjú

– Nem gondolom, hogy a Fidesz legyőzhetetlen – Klímabérletről, dugódíjról és a kormány leválthatóságáról beszélgettünk a parlament legfiatalabb női képviselőjével, Bakos Bernadett-tel. Interjú

– Nem a szabadkőművesek miatt bomlott fel a történelmi Magyarország – Ablonczy Balázs történésszel Száz év múlva lejár? című kötete apropóján beszélgettünk. Interjú

– Napelemstop: kérelemözön az áramszolgáltatóknál – Az ország bizonyos részein még elbírnának több házi erőművet a hálózatok

– „Zavarnak ezek a Cipollák” – A 2006-ban és most is tüntető pedagógusnak Gyurcsány Ferencről és Orbán Viktorról is lesújtó véleménye van

– Nem csupán a fizetésről szól a tiltakozás – „Az egészet átszervezném” – az október 23-ai tüntetésen pedagógusok meséltek arról, miért nehéz tanítani

– „Ha visszamennék villanyszerelőnek, ki tanítaná ezeket a gyerekeket?” – A Szabó Szabolcs Alapítvány önkéntesei azon dolgoznak, hogy a kémia szépségeit a legszegényebb települések iskoláiban is bemutassák. Riport

– Egymilliárd forintba került a MÁV-nak a hegyomlás – A turisztikai szempontból fontos nyári időszakban közel két hónapra kiesett a forgalomból a Budapest–Szob-vasútvonal

– Mindennapi spórolásunkat… – Európai rekorderek vagyunk a kenyér drágulása terén, az otthoni sütéssel több száz forintot is megtakaríthatunk

– Megelégelték, hogy megfeledkeztek róluk – A hálapénz elfogadását megtiltották szülésznőknek, de a bérüket azóta sem rendezték. Felmondások a Szent Imre-kórházban

– Döglőfélben – Ózdi luxus. Miért katasztrófa egy harmincezres városnak háromszáz ember elbocsátása?

– Mégsem csak a tehetsége repítette Kurzot a politika csúcsára? – Kitálalt az exkancellár egykori bizalmasa a nyomozóknak, bemártva ezzel az Osztrák Néppárt több vezető politikusát

– Mennybe megy vagy elbukik a trópusi Hitler? – Nagy a tétje a brazil elnökválasztásnak. Az egész Földre hatással lehet, ha folytatódik a Bolsonaro által engedélyezett erdőirtás

– Nagy biznisz Közép-Ázsiában az orosz menekülthullám – Hazai bérlőiket teszik ki a tulajdonosok Üzbegisztánban és Kazahsztánban

– Ezúttal az oroszok vetik be a megtévesztő hadműveletet? – Az oroszok valójában csapdát állítottak az ukránoknak?

– Egy amerikai a Bakonyban – Sarah Copeland séf és szakácskönyvszerző magyar férjével New York mellől költözött a Veszprém megyei Porvára, hogy gyermekeik megismerhessék a gyökereiket.meglátogattuk őket

– „Ezt csak Tom Cruise teheti meg” – Szőke Abigél makacskamasz-szerepekről, a közösségi oldalak veszélyeiről és az elnyomással szembeni reakciókról. Interjú

– Apa, anya és a harmadik szülő – A „háromszülős” gyerekek hallatán sokakban a természetes fogantatás végső összeomlásának réme merül fel, esetleg őrült, istent játszó orvosokkal egyetemben. A valóság azonban sokkal egyszerűbb

– Megspórolt energiatakarékosság – Az energiafelhasználás racionalizásására a háborún túl, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is hatalmas szükség lesz

– Bűvös Szakács: Nápolyi vecsernye

– Harag nélkül tekinteni a múltra – Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezen a héten: Merker Dávidot, a Hosszúlépés városi séta projekt társalapítóját

– A stadiont vagy az óvodát fűtsük? – Az energiaárak emelkedése nehéz helyzetbe hozhatja az élsportot, az amatőr és hobbisportolókat pedig végleg elriaszthatja a mozgástól

Publicisztika:
– Dévényi István: Fele más
– Gulyás Balázs: Németh Szilárd fogyjon le! – Maga itt a kultúrhörcsög!
– Lányi András: Hogyan veszítettük el az orosz–ukrán háborút
– Szerető Szabolcs: Kihívás balról? – Álláspont
– Nagy Bandó András: Tanáregyéniségek
– Szabó Antal: A Nép hálája és a Kedves Polgármester
– Nagy Attila Tibor: A tehetetlen szocialisták kongresszusa – A NER uralma alatt
– Kovács Zoltán Imre: A vég kezdete
– Vona Gábor: Tetszettek volna felkészülni! (Avagy a rendszer nem tűnik el, csak átalakul) – Polip
– Híd jenő rajzol: Ellenszankció
– Fejérváry Gergő: A Pinot noir, akiben két nő lakozik (I.): Freudista portré – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Haklik Norbert: Sör A Halál Vörös Tornya mellől: a Rudohor – Sörténelem
– Puzsér Róbert: Merénylet a világrend ellen
– Marabu: Újbeszél

Kritika:
– A szó mágikus ereje – Ablonczy László: Tamási Áron sorsjátékai
– Kiszínesedő világ – Kiss Attila: Altináj
– A digitális bennszülöttek korszaka – Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata: jelenségek, hatások, kockázatok

ITT OLVASHATÓ