PUTYINTÓL TANULTA A SAJÁTOS MAGYAR KORMÁNYZÁST ORBÁN – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.24.

Magyarországon nem abban az értelemben van kormányzás, ahogy az a demokráciában, a nyugati világban megszokott, de sajnos ma már úgy sincs, ahogy az autoriter rendszerekben meghonosodott – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint a magyar kormányzás maga kreálja, gerjeszti a társadalomban meglévő konfliktusokat, és amikor abban a többség mellé áll, a konfliktust nem oldja meg, inkább napirenden tartja. Pont szemben azzal, amire tulajdonképpen a politikát kitalálták. Orbán a módszert a legnagyobb kreátortól, Putyintól tanulta – tette hozzá.

Van-e, folyt-e kormányzás az elmúlt 13 évben Magyarországon?

Igen is, meg nem is, de végül is nem. Magyarországon nem abban az értelemben van kormányzás, ahogy az a demokráciában, a nyugati világban megszokott, és sajnos ma már úgy sem, ahogy az autoriter rendszerben szokott lenni. Egy demokráciában az ember azért megy politikusnak, mert céljai vannak, valamit meg akar változtatni, tenni akar a közösségért. Az természetes, hogy ezért kap fizetést, hisz' valamiből élni kell, de nem ez, hanem a közösségért való tevékenység mozgatja. Egy demokráciában, amikor a politikus már kormányon van, akkor igyekszik megvalósítani azt, amit szeretne, de az elképzeléseihez megteremti a többségi támogatást. Ha ugyanis csak egy kisebbség támogatja, akkor előbb-utóbb nem lesz népszerű a kormányzás, és belebukik. A társadalmi támogatást vagy azzal szerzi meg, hogy jól csinálja, esetleg meggyőzi a társadalmat, vagy kis kompromisszumokat kötve, azért mégis csak beáll a közösség igényei mögé. Az autoriter, populista rendszerek nem így működnek. A populista rendszerekben a kormányon lévő politikus megnézi, hogy egy adott konfliktusban, amit kezelni kell, minek van társadalmi támogatottsága, „mit akar a nép”, és amögé áll be. Ott ez a kormányzás. Nem csinálnak semmit, viszont „a nép hangján” beszélnek, és ez mindig fenntartja őket a hatalomban.

A magyar kormányzás is ilyen?

Nem. A magyar kormány nem egyszerűen megnézi, hogy egy konfliktusban minek van nagyobb támogatottsága – mert ez többé-kevésbé természetes –, hanem kreálja, gerjeszti a törésvonalakat. Csinál egy konfliktust ott, ahol nincs, és nem is kéne, hogy legyen. Olyan konfliktusokat kreál, mint például a Soros-ügy, a menekültek, és még sorolhatnék párat. Azokat tendenciózusan, manipulációval addig gerjeszti, amíg a többség melléáll. A konfliktust azután nem oldja meg, merthogy akkor vége lenne, és kereshetne egy újat. De ez a magyar kormány nem keres új konfliktust, hanem napirenden tartja a meglévőket. Még akkor is, ha már nincs ellenfél, inkább kitalál fantomokat. Vagyis pont azzal szemben cselekszik, mint amire tulajdonképpen a politikát kitalálták, a konfliktusok megoldására. Ilyen tekintetben folyik tehát Magyarországon valamiféle kormányzás, ami nem klasszikus kormányzati tevékenység, sőt, annak az elfedésére van az egész. Mindenesetre arra szolgál, hogy mindig hatalmon maradjanak. Nálunk nem egyszerűen rákúsznak a konfliktusmező egyik oldalára, ahol többen vannak, amit azután fölnagyítanak, állandóan a népet „képviselik”, hanem kreálnak konfliktusokat, földuzzasztják, hogy nagy többsége legyen, amellé állnak, és ha már annyira mellettük áll mindenki, ahelyett, hogy megoldanák, az ellenfelet duzzasztják fel...

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: ORBÁN TUTTI, A 6:3, ÉS A MINI-DUBAJ VC

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.12.24.

Interjúdömpinggel köszöntötte a kedves vezető az ő szerető és hálás népét, amelynek egy része próbál úgy élni, mintha a kedves vezető nem is létezne, más része létezni sem tud nélküle. Az ő karácsonyukat aranyozza be a kedves vezető azzal, hogy megmutatja magát, az Embert, s gondoskodik róla, hogy alattvalói gondolatai rövid időre se kalandozzanak el.

Az interjúk pedig valóban megmutatják az embert. Pszichológusok csemegéje, hogy Orbán minden január 1-én megnézi az Aranycsapat londoni 6:3-as győzelmét. Ez tűnhetne még a futballrajongó hagyományának és hódolatának, de az teszi érdekessé, amit erről mond:

„MINDEN ÉVET ÚGY KEZDEK, HOGY JANUÁR ELSEJÉN MEGNÉZEM A 6:3-AT, MERT AZ EMBER KEZDJE GYŐZELEMMEL AZ ÉVET… MÁR JANUÁR ELSEJÉN AZ EGEKBEN VAGYOK.”

Szakember után kiált a mondat, mi csak kapásból annyit tudunk megállapítani: mekkora hülyének kell lenni ahhoz, hogy valaki minden január 1-én megnézze a 6:3-at, és ne unja meg? De ennél sokkal többről van szó. Ennek az embernek ez pszichológiai tréning, ezzel a hetven évvel ezelőtti meccsel tuningolja magát a győzelem állandó érzésébe és illúziójába.

Orbán az Eperjes által alakított Boksai Rezsőt, ahogy a barátai hívták, Tuttit, a kukást idézi, aki fejből tudja a meccs minden részletét, de soha nem unja meg. Orbán azonban lehetne házmester is, de mindenképpen ennek a rétegnek a képviselője, akikből a nyilasok, besúgó spiclik, fasiszták és nácik lettek, az ő ideológiája ezeknek az embereknek a színvonala.

Akik az állandó győzelmi mámorra vágynak, akik az egekben vannak a 6:3-as győzelemtől, akiknek a londoni győzelem vigasz, pótlék, menekülés a valóságból, remény a jövőre, álom a nagyságról, amikor legyőzzük a világot, mi vagyunk a legnagyobbak, és minket csodál az egész világ. Orbán ezeknek a frusztrált embereknek a hamis vágyait testesíti meg. Azért lehet a vezetőjük, mert a frusztráltak között ő a legfrusztráltabb. Ezért hazudik győzelmet.

De ennél is többről van szó. Ennek az embernek minden évet győzelemmel kell kezdnie. A győzelem érzése nélkül nem tud élni. Ha nincs valódi győzelem, akkor csinál. Büszkének kell lennie, a világ csodálatát kell kivívnia, a nagyság illúzióját kell éreznie, amit a londoni 6:3-as meccs nyújt számára. Ezt az érzést kergeti egész évben és egész életében.

Az is sokat mond róla, hogy neki a nemzeti érzést és a nemzeti nagyságot a londoni 6:3 jelenti. Egy futballmeccs, egy túlértékelt győzelem egy vitathatatlanul nagyszerűen játszó csapattól, de azért a magyar történelemben és kultúrában vannak valódi értékek is, melyek Orbán Tuttit nem érintik meg. Ez az „olcsó” diadal kell a lelkének, hogy jól érezze magát.

Nem fasisztázunk, amikor emlékeztetünk arra, hogy a sport, a fizikai erő a fasisztáknak fontos, szemben az intellektuális értékekkel.

Ez kárpótol mindenért, és a pszichológus munkája itt kezdődik, hogy mi mindent kárpótol. Miért van szüksége kárpótlásra, miért frusztrált, miért van szüksége arra, hogy győztesnek, nagynak, világhírűnek érezze magát, kitűnjön, hogy mindenkit legyőzzön, és mindenkivel szemben álljon, mindenkivel harcoljon és győzzön? Miért kell mindig bizonyítani?

Jól ismert szociálpszichológiai tény, hogy az összeesküvéselméletek, a kisebbrendűségi komplexusból fakadó frusztráció a nácizmus gyökere, más kifejezéssel élve, a melegágya. Az Aranycsapat londoni 6:3-as győzelmét lehet helyén kezelni, értékelni. Kisebrendűségi komplexusban szenvedő embereknek van szükségük arra, hogy ebből merítsenek erőt.

Kicsik vagyunk, de Londonban legyőztük a világot. A kisember fantáziája nem jut tovább a futballnál, mert a futball a legnagyobb dolog. Ha futballban győzünk, mi vagyunk a nagyok, a legnagyobbak. A nemzeti nagyság kifejeződése ez. Ha futballban nagyok vagyunk, akkor mindenben nagyok vagyunk, ez kifejezi a nagyságunkat és minden másban megnyilvánul.

Az interjúból ez is kiderül, hogy a futball mérőzsinór, hogy hol tartunk. Orbán szerint nem lehet a futballsikereket elszakítani az egész ország állapotától és nagyságától. A focisiker csak leképezi a nemzeti nagyságot. Orbán szerint „a dolgok egy országban általában együtt mozognak jó vagy rossz irányba”. Mi van akkor, amikor kikapnak az aranylábúak?

Szerinte a magyar futball attól jó, mert „az egész ország együtt mozdul valamilyen irányba. Fölfelé indultunk. Nemcsak a magyar gazdaságról beszélek, hanem a kultúráról, a művészetről, a tudományról is, mégiscsak két friss Nobel-díjasunk van, amire lehet azt mondani, hogy ez is a magyar rendszer ellenére történt, de ez már végképp abszurd lenne.” Győzünk mindenben, mint az Aranycsapat. Mi vagyunk az Aranycsapat.

Mindez tömény hazugság. Önáltatás. A Nobel-díjaknak semmi köze Orbánhoz. Azt sem tudta előtte, hogy ezek az emberek léteznek, mert nem a Fehérvárban játszanak. A kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás hanyatlik, ahogy felszámolták mindenhol a szabadságot. Segédmunkásokat képeznek és propagandisztikus giccseket állítanak elő.

Orbán a magyar futball kapcsán (mivel bejutottak egy olyan Európa-bajnokságra, ahova majdnem minden második csapat bejut) azt a következtetést vonja le, hogy „a magyarok mint közösség, ez a tíz-egynéhány millió ember együtt kezdett el mozogni fölfelé. Nagyobb teljesítményekre képes”. Minden szava hazugság.

Nincs már tíz-egynéhány millió, nem kezdett el együtt mozogni, hanem megosztottabb, mint valaha, felfelé csak a NER-arisztokrácia mozdult, ami egy hamis látszat, aminek egy nagy összeomlás lesz a vége. Uniós pénzek nélkül meghaltak. A magyarok nem képesek nagyobb teljesítményre, de nincs is rá szükség. Azok vagyunk, akik vagyunk.

A magyar válogatott nem a magyar futball, hanem azoknak a nyugati kluboknak a teljesítménye, ahol ezeknek a játékosoknak a többsége szerepel és felhúzza a csapatot. Szoboszlai annak köszönheti a fejlődését és a sikerét, hogy nem játszott a magyar bajnokságban. Az edző olasz, akiből magyart kellett csinálni, hogy annak tűnjön.

A lényeg a nagyravágyás. Erről egy ízben azt írtam: „Egészséges lelkű népeknek nincs szükségük erre. Akik nem akarnak többnek látszani, mint akik, akik nem akarnak állandóan kompenzálni, elfogadják magukat, tisztában vannak saját értékeikkel, hibáikkal, nem mindenből a saját nagyságukat, mások alacsonyabbrendű voltát akarják kimutatni, azoknak nincs szükségük ilyesmire. Egyszerűen jó focit akarnak, örülnek, ha győz a csapatuk, s nem gondolnak többet magukról, mintha elfoglalták volna a világot.”

Ugyanez vonatkozik egy emberre is. Beteg a lelke annak, aki állandóan kompenzálni akar, állandó győzelemben akar élni, meg akarja mutatni, nagy akar lenni. Ezért arcoskodik, s amikor eljut a szélső pontig, akkor kicsámpázik kávézni. Hitler nem kávézott, elpusztította a fél világot. Ugyanezek a lelki motívumok mozgatták. Mi lesz, ha egyszer nem kávézik?

Orbán a 6:3-as meccsel szuggerálja magát a győzelem érzésébe, a nagyság illúziójába és azt hiszi, hogy a kisebbrendűségi komplexusának kompenzálásával győzelembe viszi saját magát és az országot. Egyrészt katasztrófába viszi, másrészt csak a frusztrációját és a komplexusait osztja meg, az terjeszti, azt sugallja, és azzal fertőz mindenkit.

A kivagyisága és a győzelem hamis érzése miatt a vesztesek oldára állt. Az ő győzelmei, amelyeket a szabályok meghamisításával ér el, az ellenfelek megbénításával arat, nem igazi győzelmek. Olyan illúzió, mint amikor egy hetven évvel ezelőtti meccs megtekintése után az egekben van.

De az a meccs elmúlt. A játékosok nem élnek, a mai futball egész más. Orbán nem győzte le a világot. Ahogy az Aranycsapat sem. Nem is kell. Lehet törekedni a jóra és a szépre, lehet kitűzni nemes célokat, de nem kell mindenáron győzni, mindenkit legyőzni, nagynak látszani, mindent ennek alárendelni, s ha nem sikerül, akkor ezt hazudni és belehalni.

Még saját futballista karrierjét is meghamisítja. Mintha valaha komoly futballista és nagy játékos lett volna. Az interjúban úgy beszél magából, mint aki városi nagy csapatok öltözőjét is megjárta, ezért mindent tud a futballról (is). Húsz éves korában a szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított. Igazán testhez álló szerep...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: EURÓPA REFORMJA – MAGYAR SZEMMEL

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.12.24.

Válság vagy megújulás? Darabjaira és káoszba hull Európa, vagy reformokat vezet be és megújul? Régen volt ennyire ellentétes a magyar uralkodó és kasztjának érdeke a magyar társadaloméval.

Orbán Viktor és személyes rendszere akkor tud fennmaradni, ha Európa kormányozhatatlan, ha államai egymás ellen fordulnak, ha egy járadékleső autokrata rendszernek így kellő mozgástere támad. A magyar társadalomnak viszont Európa egységesülése, közös boldogulása, a magyarok közösségi és egyéni felzárkózása az érdeke, hiszen Európával közös a civilizációnk, a kultúránk, oda köt a gazdaságunk, nélküle nincs védelmünk és biztonságunk. A mi értékrendünk európai, vagy az szeretne lenni, nem Novoszibirszkbe és Tiencsinbe, hanem Bécsbe és Párizsba vágyunk, nekünk nem Biskek vagy Almati a menekülési utunk. Új és megreformált, ezáltal egységesebb, hatékonyabb és versenyképesebb Európát szeretnénk, és tragédiának tartjuk, hogy a magyar kormány elszigetelődése miatt nekünk nem adatik meg a lehetőség, hogy részt vegyünk ebben a megújulásban.

Az 1989-91-es rendszerváltáskor, a világ negyedik újrarendezésekor Magyarország nagy történelmi feladatok színtere volt, az átalakulás középpontjába került, lehetett volna Közép- és Kelet-Európa nyugati mintájú megszervezésének bázisa. A „visszavonulás hősei”, a Németh-kormány példát mutattak nemcsak a békés és tárgyalásos rendszerváltásra, hanem a keletnémetek kiengedésével hozzájárultak a német újraegyesítéshez, Európa elmélyüléséhez és kiterjedéséhez. A „kerekasztal lovagjai”, az ellenzék és az igazságügy szakértői megteremtették egy többpárti parlamenti demokrácia és a jogállam, a súlyok és ellensúlyok intézményeit és szabályait. S a rendszerváltó Antall-kormány külpolitikai doktrínája – az euroatlanti csatlakozás, a határon túli magyarokért vállalt felelősség és a békés szomszédságpolitika –, amelyet valamennyi parlamenti párt elfogadott, kiinduló pontot jelentett a Varsói Szerződés és a KGST felbontásához, a visegrádi kezdeményezéshez, az európai gazdasági és biztonsági szervezetekhez való csatlakozáshoz. Magyarország vezető reform- és mintaország volt, jó volt magyarnak lenni. A történelem jó oldalán álltunk.

Ma, a 2021-23-as, még befejezetlen ötödik általános rendezéskor, az Orbán-rendszer Magyarországa ismét belép a világtörténelembe. Ezúttal a rossz oldalon. Miként Putyin háborúja kívülről ráébresztette Európa nemzeteit, hogy szabadságukat veszíthetik, ha cserben hagyják Ukrajna szabadságharcát, megértették azt is, hogy belülről az orbáni autokrata rendszer nemcsak Magyarországon számolja fel a jogállamot és demokráciát, de megfertőzi és lehetetlenné teszi az európai egységet. Ha Európa túl akarja élni belső és külső válságait, akkor mind elitjeinek, mind társadalmainak végig kell gondolniuk, hogy mit kell tenniük azért, hogy ne váljanak Orbánhoz és rendszeréhez hasonlatossá, hogy Orbán és társai ne bonthassák meg az egységet, ne akadályozhassák a hatékony kormányzást, ne zsarolhassák és rabolhassák a többséget! Ahogy a kalandozó pogány magyarok egységesítették a keresztény Európát valaha, most az orbáni barbár kalandozásokkal szemben kell felállnia Európának...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR BÁLINT: A POSZTKOMMUNISTA RENDSZEREK ANATÓMIÁJA (ELŐADÁS A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.12.19.

A posztkommunista rendszerek anatómiája 

Előadó: Magyar Bálint szociológus, volt oktatási miniszter

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ ORBÁN-RENDSZER SÉRTETLENÜL ÁTVÉSZELTE A LEGNAGYOBB VÁLSÁGÁT | TÖLGYESSY 2023-RÓL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.12.21.

Tölgyessy Péter exkluzív évértékelő interjúja 2023-ról a Partizánon. 2022-ben sötét felhők jelentek meg az Orbán-rendszer felett: infláció, gyengülő nemzetközi kapcsolatok, állampolgári elégedetlenségek. 2023 végére a miniszterelnök pozíciója mégis stabilnak tűnik. Tölgyessy szerint mik azok a globális trendek, amik meghatározzák a regnáló hatalom sorsát? Mi történt velünk szerinte 2023-ban, és mire kell figyelnünk jövőre Magyarország, Európa és a világpolitika színpadán?

ITT NÉZHETŐ MEG

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A VILÁGPOLITIKA FŐSODRATÚ IGAZSÁGOSZTÓJÁTÓL A MEGSZÁLLT KÖZMÉDIA MEGSZÁLLÁSÁIG

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.23.

Az Orbáninfó legnagyobb dumái, a magyar fegyverkezés felpörgetése, a teleszült Oroszország álma és az összeomlott költségvetés a reggeli hírlevél hétvégi kiadásában.

Óvatos reggelt kívánok ezen a havas napon, egy nappal Szenteste előtt! Itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, amibe az elmúlt hét legfontosabb, legérdekesebb, esetleg legszórakoztatóbb anyagait gyűjtöttük össze.

ORBÁNINFÓ

A miniszterelnök az éves sajtótájékoztatóján azt mondta, Pekingben azért utalt katonai hadműveletként az orosz-ukrán háborúra, mert nem történt hadüzenet. Az amerikai történelemben 1942-ben történt az utolsó hadüzenet, de a hadüzenetek eltűnése egyáltalán nem amerikai sajátosság.

Arról is beszélt, hogy méltatlannak tartaná, ha védekeznie kellene a többszörösére emelt fizetése miatt, szerinte a politikusok fizetését már csak azután rendezték, miután minden más területen végigfutott a bérfejlesztés. Jövőre egyébként ő 858 ezer forinttal kereshet többet, a jövedelme megközelíti majd a 6,6 millió forintot.

Az utóbbi években a kormánytagok között is hódít a mainstream magyarított változata, a fősodratú. A szót egy olyasvalaki honosította meg, aki az 1990-es években még gyökeresen mást gondolt a világról, mint most a Fidesz.A 444 megint nem kérdezhetett, cserébe szöveges és videós összefoglalót is készítettünk.

SZIJJÁRTÓINFÓ

Szijjártó Péter a világpolitika igazságosztója: nincs köpenye, de megvan az a szuperképessége, hogy megmentené a barátait az igazságszolgáltatás számonkérése elől.

Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, kiket szoktak meghívni Szijjártó sajtótájékoztatóira, de a válaszuk szerint bőven elég, ha egy újságíró Facebookon megnézheti a – Nyugatot médiaszabadságból rendszeresen kioktató – miniszter sajtótájékoztatóit.Juhász Péter visszatért, és a Kutyapárt jelöltjeként a belvárosban kihívja Rogán Antal emberét. Erről beszélgetett az egykori Együtt vezetőjével Ács Dániel.

GAZDASÁG

Október elején újra átdolgozták a költségvetést, december elején kiderült, hogy hiába. Az MVM-től bezsebelt 100 milliárdok csak kozmetikázásra voltak jók: a bevételek 1600 milliárddal maradtak el az időarányostól, a kiadások 1000 milliárddal túlléphetik a tervezettet. Részletek a negyedik, 66 nap alatt összeomlott költségvetésről.

2014 óta erőteljesen fegyverkezik Magyarország. Takács Lili arról írt, hogy hogyan növeli ez a gazdasági kitettségünket a németek felé, miért nem lett a térség legerősebb hadserege a honvédség, mit lehet tudni a titkosított programról. Ugyanis német fegyvergyárak árasztják el az országot: nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhatunk.

Nagy Márton lecsapta Szijjártó Péter kezéről a világűrt, Rogántól is szerzett területeket, kiütötte egy fontos pozícióból Varga Mihályt, de Nagy nyomulásának még nincs vége, a Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló Szalay-Bobrovniczky minisztertől vinne el egy zsíros falatot.Videóban mutattuk be Lénárt István gazdálkodót, aki 20 év munkáját hagyta ott, és költözött az ország másik részébe a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt.

OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ

Teljes mozgósítás jöhet Ukrajnában, a nőket is besoroznák: kevés az önkéntes, sok a kibúvó, miközben az orosz hadseregbe havonta 20 ezren jelentkeznek.

Putyin nyolcgyerekes orosz családokról nosztalgiázik: az orosz vezetésnek hirtelen fontos lett az országot jó ideje sújtó, a háború által tovább súlyosbított demográfiai katasztrófa. Még a liberális szovjet abortuszhagyományokat is megbolygatnák, csak ne kelljen a valódi problémákkal foglalkozniuk.

KÜLFÖLD

Az új lengyel kormány átvette az irányítást a közmédia felett, ami 8 évig szolgált a PiS propagandaadójaként. Bár Jarosław Kaczyńskiék a köztévé székházába vonulva próbálták megakadályozni a műveletet, a kulturális miniszter az összes régi vezetőt lecserélte.

Tóth-Szenesi Attila a Hollandiában élő és tanító Nyíri Pállal beszélgetett arról, hogy mi vezetett Geert Wilders győzelméhez, milyen a hollandok viszonya a bevándorlókhoz, és hogy a Magyarországra nagy számban költözők az elveszett fehér Hollandiát keresik, vagy csak az olcsó megélhetés vonzza-e őket.

A szerbiai ellenzék szerint a fővárosba buszoztatott boszniai szerbek döntötték el a belgrádi választást, két ellenzéki listavezető éhségsztrájkba kezdett, és azt ígérik: mindennap tüntetnek, amíg amíg meg nem semmisítik a választás eredményét.

A gázai háború egyik legfurcsább leágazásában a washingtoni politikusok egy része nekiment az amerikai elitegyetemek vezetésének. Meddig terjed a szólásszabadság, és mibe szólhat bele egy donor? Erről írt Bede Márton.

„Ami elég, az elég” – mondta a brit belügyminiszter, amikor bejelentette a legális bevándorlás feltételeinek szigorítását. Mivel a nővérek, idős- és szociális gondozók jó része az országon kívülről érkezik, gondoskodási válság alakulhat ki.

KÖNYVEK

Diószegi-Horváth Nóra Janice Hallett Karácsonyi színjáték című krimijét ajánlotta, Horváth Bence és Ott Anna pedig az éves top 50-es listát összeállító Könyves Magazin alapítójával, Valuska Lászlóval beszélgetett a Nem rossz könyvek új adásában.

És lement a Borízű hang c. rádióhangjáték 150. epizódja is.

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR AZ ORVOS NYÚL AZ ESZKÖZÉRT, DE AZ NINCS OTT, AZ MEGNEHEZÍTI A GYÓGYÍTÁST

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2023.12.23.

Tucatjával menesztett kórházigazgatók, egyre türelmetlenebb beszállítók, a bérnővéri rendszer kivezetése – forró a levegő az év végén az egészségügyben. Miközben a kórházi várólisták egyre hosszabbak lettek, az orvosi eszközök fogyatkozni kezdtek, ahogy az ápolók, nővérek száma is.

Két országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját meneszti pozíciójából december 31-i hatályba lépéssel Pintér Sándor belügyminiszter. A távozó vezetők között vannak, akiket nyugdíjaznak, de többeket nem a koruk miatt állítanak fel a vezetői székből, az indok a kórházi gazdálkodás hiányossága. Idén történelmi rekordok dőltek a kórházak tartozásállományát tekintve: az összeg már nyáron (a négy orvosi egyetemet nem is számolva) elérte a 70 milliárd forintot, mindent összevetve 2023 októberében a számítások szerint nagyjából 123 milliárdos tartozást halmoztak fel a kórházak a beszállítókkal és egyéb partnerekkel szemben.

” Mi már az év elején szóltunk, hogy ebből gondok lesznek, januárban rögtön egy 14 milliárdos adósságnövekedést láttunk. A kormányzat nem hallgatott ránk, a nyáron, amikor jeleztük, hogy ebből eszközhiány lesz, kiadtak egy nyilatkozatot, hogy nincs eszközhiány” – idézte fel Rasky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kórházban ezrével használnak különböző eszközöket, melyek egy ponton,

ha a beszállító nem lesz kifizetve, nem érkeznek meg.

“Bizonyos eszközöket bizonyos helyzetekben lehet helyettesíteni, de amikor az orvos nyúl érte, és nincs ott, azért az nehézzé teszi a gyógyítást. Idén az eszközhiány miatt már jó néhány műtét elmaradhatott, amit a kórházak soha nem fognak beismerni” – véli.

A kórházi tartozások kiegyenlítésére az állam több mint 90 milliárd forintot adott, ugyanakkor ebbe a rendszerbe büntető-jutalmazó pontok is kerültek, így az, hogy egy kórháznak tartozása van, önmagában nem jelentette azt, hogy az állam ki is menti. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közzétett adatbázisban szerepel, hogy melyik kórház milyen összegű támogatást kapott, azt viszont nem tartalmazza, hogy a tartozásállománynak mekkora részét fedezik. A probléma azzal, hogy a helytelen gazdálkodást bünteti az állam, hogy a beszállítónak igazából ahhoz nincs köze, hogy hogyan gazdálkodik a megrendelő, ő a megrendelést teljesíti, majd utána hoppon marad, ráadásul ennek egy teljes beszállítói láncra van hatása...

ITT OLVASHATÓ

DR. WELTNER JÁNOS: REJTÉLY, KI VEZÉRELTE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ZAJLÓ FOLYAMATOKAT 2010 ÓTA

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.22.

A magyar egészségügy ellen az utóbbi 13 év alatt elkövetett legnagyobb bűn az, hogy a prioritási listán egyre lejjebb csúszott. Bár egy intézkedés sem irányult célzottan ellene, a rendelkezések, mint például a költségvetési törvények, mégis ezzel a következménnyel jártak – mondta a Hírklikknek dr. Weltner János. A főorvossal arról beszélgettünk, folyt-e egészségügyi kormányzás 2010 óta, és azt milyen célok határozták meg. Kiderült, a rendszer egészének fejlesztéséhez szükséges törvények ugyan nem születtek meg, viszont nyilvánvalóvá vált az a politikai cél, hogy a közpénzből finanszírozott egészségügy egyre kevesebbe kerüljön. Ez pedig korlátozza a hozzáférést és az ellátások minőségét...

ITT OLVASHATÓ

HRUTKA RÓBERT: HA AZ EMBEREK NEM ÁLLNAK KI A MEGGYŐZŐDÉSÜKÉRT, EZ A VILÁG KÖNNYEN ELSZABADULHAT

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.12.22.

Hrutka Róbert nevét sokan az általa szerzett filmzenékről ismerik, de a Valami Amerika, a Magyar Vándor, a Kincsem, a Toxikoma zeneszerzőjének, aki a Jamie Winchesterrel közös rockzenekarban futott be, egyéni karrierje is kiteljesedett. Játszott punk és rock zenekarban, írt reklámzenéket, épített fel irodalmi estet, énekelt saját dalokat, komponált zenét baletthez, az alkotói kedv pedig most új formát is teremtett, Grecsó Krisztiánnal közös Ajtók című oratóriumát a Szegedi Dómban mutatták be ősszel. Többek között arról is beszélgettünk vele, mit keres a dalaiban Isten, miért vállalta, hogy megírja az előválasztás kampánydalát és hogy lett ünnepelt zenésszé egy süket kisfiúból...

ITT OLVASHATÓ

NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY ORBÁN HAZUDIK, HANEM AZ, HOGY EZT MEGTEHETI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.21.

Egy évben egyszer lehet kérdezni a zsarnokot, azt is olyan körülmények között, amikor nem lehet tényekkel és cáfolatokkal szembesíteni, a hazugságaira nem lehet visszatérni, hanem a mellébeszélést és a valótlan állításokat tudomásul kell venni. Ez nem felel meg a tájékoztatási kötelezettségének, az elszámoltathatóságnak és az átláthatóságnak.

A sajtó joga, hogy a nyilvánosság nevében kérdezzen (egyesektől még ezt is megtagadják) és a hatalmat ellenőrizze. Ennek része, hogy a közhatalmat gyakorlók kötelesek a sajtónak ezt a jogát biztosítani, méghozzá abban a formában, amelyben a sajtó ezt a munkát képes elvégezni. Például, egy hazugságra vissza lehet kérdezni, tényekkel lehet cáfolni.

Önmagában az sem felel meg a nyilvánosság és a demokrácia követelményeinek, hogy Orbánt egy évben egyszer lehet a független sajtónak kérdezni, akkor is csak úgy, hogy azt mond, amit akar. Még a díszletparlamentjében is megmaradt a jogállamból a viszontválasz és az új kérdés megfogalmazásának, az ellenvetésnek a joga. Enélkül ez csak propaganda.

Az a másik oldala ugyanennek, hogy az Orbán közelébe kerülő sajtó olyan illedelmes, hogy kemény kérdéseivel és cáfolataival meg nem sértené a zsarnokot, az alkotmányos rendet megdöntő diktátort, aki börtönnel fenyegeti azokat, akik mást mernek gondolni, mint ők. Megtiszteltetésnek tartják a részvételt, nem használják ki az alkalmat és a szűkre szabott lehetőségeket sem, partnerekké válnak a hazudozáshoz.

Ennek megfelelően Orbán végighazudozta az általa tartott kormányinfót, nem tudták a hazugságaival szembesíteni. Nem röhögték ki, nem fulladt az egész ordenáré hazudozás közbotrányba, s ez az ember nem nullázódott le morálisan, a termet a hivatalához illő, de neki nem járó tisztelettel hagyhatta el. Ez az igazi botrány.

Ennek ellenére saját maga is ellentmondásokba keveredett, amikor egyik oldalról tagadta, hogy Ukrajnában háború van, később pedig véres háborúnak nevezte azt. Minden lényeges és fontos kérdésben hazudott, egy igaz szó nem hangzott el. A sajtótudósítások óvatosan hivatkoznak a hazug állításokat cáfoló tényekre, de nem háborodnak fel.

Orbán Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, gyerekkori barátját, futballcsapatának pályát meszelő gondnokát, és Tiborcz István nevű vejét, tőketulajdonosoknak nevezte, akiknek minden más tőketulajdonossal együtt sok sikert kívánt. Mészárosnak egy fillér tőkéje nem volt, amihez nem korrupt módon Orbán segítségével jutott hozzá. Ő Orbán strómanja.

Ugyanez vonatkozik a vejére is, aki az életben nem lett volna többszáz milliárdos vagyon „tőketulajdonosa”, ha azt az apósa, Orbán Viktor miniszterelnök nem lopja ki neki a köz vagyonából. Míg más valódi tőketulajdonosok vagy elveszítették a vagyonukat vagy nagy csendben külföldre menekültek azzal, mert amire ők szemet vetnek, azt elveszik.

Ezek után azt állítani, hogy „a törvényeket mindenkinek be kell tartania”, a szemérmetlen arcátlanság teteje. Ha itt mindenki betartaná a törvényt, akkor neki, a Mészárosnak és a vejének már régen börtönben kellene ülni. Megismételni az állítást, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, az ország népének szembeköpése. Világbajnok inflációt gerjesztettek.

Hazugság, hogy egy védelem alatt álló miniszterelnök csak kormánygéppel repülhet a magánútjaira, miközben azokat nem is fizeti ki. Kormánygépek magáncélra való használata esetén egy jogállamban eljárás indul. A törvényekre és szabályokra való hivatkozásai azért nevetségesek, mert ők semmiféle szabályt vagy törvényt nem tartanak be...

ITT OLVASHATÓ MEG

2023 – AZ ÉV, AMIKOR A NER KIIKTATTA A „NE LOPJ!”-PARANCSOLATOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.12.20.

A 2010-es kormányváltáskor Orbán Viktor erősen fogadta: „minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből”, hiszen magán- és közérdek nem fonódhat össze. Aztán rendre elmondta, hogy ő személyesen soha nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Nos, ezek az állítások idén megdőltek. A sajtó – köztük lapunk – bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a kormányfő családja és legközvetlenebb környezete titkos csatornákon gyűjt állami forrásokat, illetve szed védelmipénz-jellegűnek tűnő milliárdokat tenderbajnok nagyvállalkozóktól. A miniszterelnök pedig igenis foglalkozik üzleti ügyekkel – nem kicsit, nagyon. Mindezek fényében új kormányzati kommunikációs panelt kellett szülni: „közhaszon csak magánhasznon keresztül, közérdek csak magánérdeken keresztül jöhet létre”. Vagyis a 2023-as Orbán Viktor végképp eltörölte a 2010-est. Nagy pofon ez azoknak, akik még adnak a „Ne lopj!”-parancsolatra. Vélemény.

Vannak különbözőképp megítélhető dolgok. Mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, Orbán Viktor extrém szívességet tett a Kremlnek azzal, hogy a legutóbbi EU-csúcson egyedül akadályozott meg egy világpolitikai jelentőségű döntést – ezzel rontva az ukrán ellenállás esélyeit. Mások szerint viszont Zelenszkij egy senki, ukrán nép nincs, Putyin pedig a világ normalitásának letéteményese – agresszorként is –, tehát a magyar kormányfő „békepolitikája” helyes. Utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik. Maradva a közelmúltnál: mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, nem azért másztunk ki a pártállamból bő harminc éve, hogy ma hatalmi helyzetben lévő politikusok kérjék számon a kormánytévé Célpontjában a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatóját – a Mandiner farizeusi hergelése nyomán –, amiért betehette a lábát az intézménybe egy ellenzéki aktivista. Mások szerint viszont egy egyházi iskolában nem fordulhat elő, hogy orientációs zavart okoznak a diákok elméjében, nehezítik a keresztény mintaemberek kinevelésének folyamatát, hagyják tüntikézni a pedagógusokat. Különösen egy olyan szerzetesi gimnáziumban tilos mindez, amelynek az állam épített sportcsarnokot – koprodukcióban Mészáros Lőrinc köreivel. Nos, ez utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik.

Véleményes ügyeket említettünk, ahol a vitázó felek végtelen számú – erkölcsi és történelmi – érvet tudnak felsorakoztatni a maguk igaza mellett, és esélytelen, hogy a „társadalmi párbeszéd” valamiféle közös igazságba torkolljon. Akad azonban egy közéleti téma, amelyben alapvető egyetértés van, illetve volt, amíg lehetett. A lopásról van szó. Azt, hogy a lopás – például az államkassza magáncélú megcsapolása – bűn, mindenki tudja, érzi, vallja. Ki belső meggyőződésből, ki irigységből, ki harsányan, ki a cinkosok némaságával. Sőt, olyannyira konszenzuális ez a dolog, hogy maguk az elkövetők sem gondolják tisztának a cselekedeteiket. Titokzatos pénznyelő cégstruktúrákat építenek, trükkök százaihoz folyamodnak, hogy le ne bukjanak, meg ne szégyenüljenek. Miközben tehát Putyint vagy a számonkérőszék-üzemmódba kapcsolt Mandinert utálják és dicsőítik is elegen, a szabad lopásért senki nem áll ki nyilvánosan. Sőt, szavakban eddig mindenki a lopás esküdt ellenségeként pozícionálta magát.

Az első kétharmados győzelem után Orbán Viktor is sokszor visszhangozta a közpénzek elsíbolásával kapcsolatos egyetemes véleményt – s kárhoztatta a korrupt, állami forrásokra optimalizált vállalkozásokat, különösen az offshore-lovagok kezében lévő átláthatatlan egységeket. A 2010-es akciótervek felvezetésekor ilyen mondatokkal állt elő: „Be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország immár elég erős és elszánt ahhoz, hogy a közérdeket érvényesítse a magánérdekkel szemben”. Meg ilyenekkel: „A közérdeket csak az állam tudja érvényesíteni. Ebből viszont az is következik, hogy az államnak csak a közérdeket szabad képviselnie. Ehhez erős állam kell. A modern állam kisebb, de erősebb, és csak a közérdeket képviseli; semmilyen magánérdeket nem képviselhet. Nekünk az a feltett szándékunk, hogy olyan államot működtessünk, amely minden magyar ember állama, ezért minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből.” Sőt, még fokozta is: „Az elmúlt évek gyötrő gondjai, fájdalmas bajai éppen abból adódtak, hogy a magánérdek teljesen behálózta az államot, és egyúttal kiszorította a közérdeket. Ennek az lett a következménye, hogy az állam magánérdekeket kezdett finanszírozni, magánvállalkozásoknak utalt át hatalmas összegeket az adófizetők pénzéből, közkövetelésekről mondott le, minden ésszerű indok és ellenőrzés nélkül.” Majd a rezümé: „Arra van szükség, hogy magán- és közérdek ne fonódhasson össze, az államot magánérdekmentes szférává kell tennünk!”...

ITT OLVASHATÓ

KÁRPÁTI JÁNOS: HOGYAN FŐTT LE A VÉTÓPÓTLÓ KÁVÉ BRÜSSZELBEN?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.12.18.

A 2023. december 18-i Reggeli személyben Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kárpáti János, külpolitikai újságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője volt, akivel Magyarország és az EU viszonyáról beszélgettek, különös tekintettel Orbán Viktor legutóbbi kávézására, amit vétózás helyett tett meg Brüsszelben.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

CSAK A PROTOKOLLT KÖVETTÉK BESZÉLGETÉS RENÉE POSTMA HOLLAND ÚJSÁGÍRÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2023.12.15.

Renée Postma hetvenéves. Nyugdíjba vonulása előtt az NRC Handelsblad külpolitikai tudósítójaként dolgozott, többek közt Kelet-Európában. Három évvel ezelőtt a szűrővizsgálaton mellrákot diagnosztizáltak nála. A csaknem másfél éven át tartó kezelés sikeres volt, ma már tünetmentes. Az interjúban elmondja, hogyan zajlott, hogyan élte meg, és milyen nyomot hagyott benne ez a majdnem másfél év.

– Zavar, ha a betegségedről kérdeznek?

– Nem, soha nem volt titok. Amikor kiderült, azonnal elmondtam a hozzám közel állóknak. Mivel folyamatosan hívtak, kitaláltam, hogy e-mail­ben időről időre megírom nekik, épp hol tartok. Leírtam, amikor kemóztak, amikor jobban és amikor rosszabbul éreztem magam.

– Hogy derült ki, hogy baj van?

– Hollandiában kétévente behívnak szűrővizsgálatokra, ahol mammográfiai vizsgálatot is csinálnak. Most is elmentem. Már el is felejtettem, amikor felhívott a háziorvos. Azt mondta, hogy találtak valamit, szükség van további vizsgálatokra, és már nézte is a gépen, hol mennyi a várakozási idő. Megnevezett három kórházat, de végül egy kis magánklinikát javasolt, amiről nagyon jók voltak a tapasztalatai. Mivel akkor volt a járvány, szívesebben választottam én is a kisebb intézményt.

– A biztosítás szempontjából mindegy, hogy egy gyógyintézmény állami vagy magán?

– A magánklinika ugyanúgy része a biztosításnak, tehát bármely „átlagos” holland számára elérhető. Csak az a különbség, hogy a kisebb klinikák szakosodva vannak, ez például mellrákra.

Mi ketten a férjemmel havonta 377 euró biztosítást fizetünk. Ebben van némi többletszolgáltatás, de amit én kaptam, az az alapcsomagban is benne van. Amikor intézményt választasz, meg tudod nézni az egyes intézményekre vonatkozó értékeléseket is. A várakozási idő, amely alapjában véve attól függ, melyik stádiumban van a beteg, nem volt a többi, nagyobb kórházban sem lényegesen hosszabb. A klinikán két nap múlva már meg is vizsgáltak, és a biopsziát is nyomban megcsinálták. Újabb két nappal később felhívott az onkológus, és közölte, hogy az enyém a betegség egy nagyon agresszív változata, amit nem lehet többlethormonnal vagy fehérjével kezelni, és kemót javasolt. Másnap személyesen töviről hegyire elmondott mindent a betegségről és a kezelésről. Erre a beszélgetésre a férjem is elkísért. Kaptam tizenkettőt az egyik fajta kemóból, majd négyet egy „töményebből”, és aztán jött az operáció...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

EGYRE INKÁBB ZOMBIVÁ VÁLNAK ORBÁN „GLOBALISTÁI”

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.12.19.

A nemzetközi szervezetek megítélése mind a politikatudományos szakirodalomban, mind a belpolitikai retorikában és közéleti megnyilvánulásokban is eléggé szélsőséges. Egyfelől az ideológiai spektrum mindkét végén népszerű rögeszme, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek valamiféle külső érdeket képviselnek és próbálnak ráerőltetni a védtelen nemzetekre. Csupán abban van eltérés, hogy pontosan mi ez a külső érdek: míg az amerikai vagy akár újabban a magyar jobbszélen, például Orbán Viktornál a „globalistákról” és egyéb, közelebbről meg nem nevezett, a nemzeti szuverenitást és a „hagyományos értékeket” eltipró sátáni erőkről van szó, addig a fejlődő országokban és a nyugati baloldalon inkább az amerikai és európai politikai, gazdasági és eszmei imperializmus nyúlványaiként hajlamosak kezelni a nemzetközi intézményeket.

A kevésbé felvilágosult elképzelések szerint viszont a nemzetközi szervezetek a viták békés rendezését és a kismillió globális probléma szabályozását szolgálják, és a baj nem a „globalisták” befolyása, hanem éppen ellenkezőleg. Az, hogy ezek relatíve gyenge és törékeny entitások, amelyek csak mérsékelten képesek felülkerekedni egyes szuverén államok önkényén, és ebből fakadóan nehezen képesek feloldani a nemzetközi kihívások megoldását hátráltató kismillió állami érdekellentétet.

Az elmúlt évek inkább az utóbbiról szóltak, a nemzetközi intézményrendszer működését sokkal inkább a növekvő széthúzás jellemezte, mint a globalisták zsarnoksága:

- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amely elvben a nemzetközi béke és biztonság felett őrködik, jellemzően nem tud zöld ágra vergődni világunk nagyobb konfliktusai esetében, nem kis részt azért, mert ezekben a vétójoggal bíró állandó tagok is érintettek;

- a legnagyobb európai biztonsági intézmény, az 1970-es években eredetileg a két blokk közötti párbeszéd fórumaként létrejött, 57 tagú Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az ukrajnai orosz agresszió óta tetszhalott állapotban van;

- a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) utolsó tárgyalási fordulója nagyjából húsz éve siklott ki, és az Egyesült Államok – az alterglobalizáció baloldali híveinek álmait valóra váltva – 2019 óta a szervezet vitarendezési eljárását is ellehetetlenítette;

- az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járvány során politikai csatározások tárgyává és helyszínévé vált, és politikai és materiális kapacitásainak hiányában nem volt képes hatékonyan ellátni feladatát, ami részben pont az ilyen járványok nemzetközi kezelése lenne;

- az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa trollkodó diktatúrákkal van tele, a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) néhány afrikai diktátor és hadúr elítélésén túl nem csinált semmi érdemlegeset, miközben lenne pár potenciális háborús bűnös máshol is; az ENSZ tengerjogi egyezményét az Egyesült Államok nem is ratifikálta, Kína pedig magasról tesz rá; december elején pedig az Egyesült Arab Emírségek adott otthont az ENSZ globális klímakonferenciájának, amelynek mellékágán a rezsim olaj- és gázüzleteket tervezett kötni az odaérkező hatalmasságokkal;

- Donald Trump amerikai elnöksége alatt a NATO is válságba került, és bizonyos körökben az Európai Unióval kapcsolatban is visszatérő szöveg, hogy majdhogynem folyamatosan a szétesés szélén táncol;

- közben Kína vezetésével több új, bizonyos fokig ezen intézményekkel rivális, illetve azok autoritását meghaladni szándékozó fórum jött létre.

Ezek a problémák persze nem az elmúlt pár évben kezdődtek. A világpolitikát és a burjánzó globalizáció gazdasági, társadalmi vagy akár közegészségügyi vetületeit szabályozni hivatott nemzetközi intézményrendszer működtetése az inherens érdekellentétek miatt mindig is nehézkes volt. Az ENSZ BT nagyhatalmi viszálykodásai a kezdetektől megvoltak, és a vétó a kezdetektől szűkítette a szerv cselekvőkészségét; a világszervezet alapokmányában szereplő magasztos elvekre a nemzetközi közösség döntő része magasról tesz, gyakran beleértve annak eredeti megfogalmazóit is; a gazdasági egyezményeket pedig mindenki addig tartja be, ameddig érdekében áll, aztán elkezd kifogásokat keresni.

Ezzel együtt az elmúlt bő évtizedben a működési zavart növelte, hogy a feltörekvő országok világpolitikai és gazdasági szerepének növekedésével mélyülni kezdett a szakadék a nemzetközi szervezetekkel szembeni igények és a status quo nyújtotta realitások között, miközben a geopolitikai feszültségek még a korábban nyugodtabb intézményeket is átpolitizálták. Az optimistább értékelések szerint azonban még korai lenne temetni a globális együttműködést, mert az sokkal többről szól annál, mint a BT-ben folyó szókarate vagy az emberi jogokról való parttalan egymásra mutogatás...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

VÉTÓNINDZSA BRÜSSZELBEN; DÚRÓ DÓRA FEAT. NOVÁK ELŐD VS. POTTYONDY FEAT. RADICS PETI

POTTYONDY PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.12.18.

Vétónindzsa Brüsszelben; Dúró Dóra feat. Novák Előd vs. Pottyondy feat. Radics Peti...

ITT NÉZHETŐ MEG

NAGY A TITKOLÓZÁS A FÜLÖP-SZIGETEKRŐL ÉRKEZETT BUSZSOFŐRÖK KÖRÜL, JANUÁRBAN MINDENESETRE MÁR TALÁLKOZHATUNK VELÜK BUDAPESTEN

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.19.

A Fülöp-szigeteki buszsofőröket toborzó cég trükközéssel kerülné ki a városvezetés által beharangozott ellenőrzést.

Nagy a titkolózás a Fülöp-szigetekről érkezett buszsofőrök körül, januárban mindenesetre már találkozhatunk velük Budapesten – tudtuk meg. A Fülöp-szigeteki buszsofőröket toborzó ArrivaBus Kft. némi trükközéssel kerülné ki a budapesti városvezetés által beharangozott ellenőrzést. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jó előre jelezte, hogy a szolgáltatóknak nem tilthatják meg külföldi munkavállalók foglalkoztatását, de szigorúan számon fogják kérni az üzembiztonsági és utastájékoztatási követelmények betartását, különösen a kielégítő kommunikációhoz szükséges nyelvtudást.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződéses partnere, az ArrivaBus Kft. ezt úgy kerülné ki, hogy elsőként a 100E jelű közvetlen repülőtéri járaton állítaná szolgálatba a Fülöp-szigetekről érkezett 23 buszvezetőt, ott ugyanis kevésbé feltűnő, ha csak angolul kommunikálnak – osztotta meg értesülését a Népszavával az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Naszályi Gábor szakszervezeti elnök szerint a vendégmunkások éppen addigra rázódnának bele a budapesti forgalomba, mire hazamennek. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a Deák Ferenc tér közötti vonalon közlekedő reptéri járat ugyanis Budapest egyik legnehezebb útvonalának számít, hiszen a védett biciklisávok kialakításával leszűkült Üllői út, illetve a belváros legforgalmasabb főútjának és csomópontjainak számító Károly körút, Kálvint tér, Astoria, Deák tér embert próbáló feladvány a budapesti forgalomban edződött hazai buszvezetőknek is, nemhogy a kevesebb, mint két hónapja Budapestre érkezett filippinó sofőröknek. Ráadásul a járat első ajtós felszállási rend szerint közlekedik, így az utazási jogosultságot a sofőrök ellenőrzik, illetve tőlük is vásárolhatnak jegyet az utasok.

Az ArrivaBus a vendégmunkások budapesti foglalkoztatásának buktatóit firtató kérdéseinkre csupán egy korábbi közleményét küldte el, miszerint a komplex toborzási program keretében kiválasztott a Fülöp-szigeteki munkavállalók „nagyon vidám emberek”. Az Arriva toborzó partnere, a PannonJob Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Attila egy korábbi sajtótájékoztatón azzal nyugtatott mindenkit, hogy a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Munkaügyi Hatóság a teljes munkaerő-közvetítési folyamatot felügyeli a kiválasztástól a szerződéskötésen át a célországbeli megérkezéséig. A vendégmunkások az új szabályoknak megfelelően 2+1 évig maradhatnak Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

NEM LEHET MINDIG "MAGYAR KÁVÉSZÜNETET" TARTANI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZERMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.19.

Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, bár rendben van, a német kancellár, az Orbánt kávézni küldő Olaf Scholz szerint sem minden esetben bevethető eszköz – írja az EurActiv.

„Csütörtökön és pénteken megértettük, hogy egy kevéssel több időre van szükség a Magyarországgal együttes, egyhangú döntéshez, ami a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz kell”. Ezt a kijelentést idézi a Reuters hírügynökség Charles Micheltől, az uniós országok vezetőit összefogó testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökétől, aki tegnap közölte, hogy február elsején tartják az EU rendkívüli csúcstalálkozóját. Azon megpróbálnak egyetértésre jutni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról, amit Orbán Viktor a múlt heti brüsszeli találkozón megvétózott. A magyar miniszterelnök ellenállása miatt a 2027-ig szóló uniós keretköltségvetés módosítása sem kaphatott zöld utat. Kijev támogatása mellett több pénzt akarnak fordítani egyebek közt a menekültügy kezelésére, valamint biztonságra és védelemre is.

A Reuters emlékeztet arra, hogy a múlt heti csúcstalálkozón Ukrajnát illetően csak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésében sikerült megállapodni. Január elsején egyébként Spanyolországtól Belgium veszi át fél évre az EU soros országelnökségi feladatait.

Beveti-e újra az EU a "magyar kávészünetet"?

Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, továbbra is élénken foglalkoztatja az elemzőket. Orbán a szavazás idejére kiment a teremből. Az EurActiv azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon lehet-e a jövőre nézve modellértékűnek tekinteni a brüsszeli hírportál által „Orbán-módszernek” is nevezett „magyar kávészünetet”.

Uniós tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy ez a szokatlanság dacára jogilag teljesen rendben van, a magyar kormányfő előzetes megállapodás alapján, úgymond konstruktív jelleggel volt távol.

Azt, hogy ez szükség esetén meg is ismételhető, a cikk egyáltalán nem tartja kizártnak, hiszen most megmutatkozott, hogy így át lehet hidalni súlyos nézeteltéréseket, amikor teljes konszenzusra van szükség, és sürgős a döntéshozatal, például azért, mert valamilyen értelemben válságos a helyzet. A portál megjegyzi, hogy alacsonyabb szinten, szórványosan már elő is fordult ilyen távolmaradás, például, amikor a külügyminiszterek az Ukrajna számára indítandó új katonai kiképző misszióról döntöttek.

A problémák megkerülése azonban kockázatos dolog, ezért a múlt heti siker nem jelenti azt, hogy az uniós csúcsvezetők hamar újra élni kívánnának vele, és többen inkább óvatosságra intenek – jegyzi meg az EurActiv. Idézi Olaf Scholzot, aki ténylegesen javasolta az ülésen Orbánnak, hogy hagyja el a termet. A német kancellár szerint ezzel a módszerrel nem lehet állandóan élni, a legtöbbször azért közös döntésre kell jutni.

Ami a február elsejei újabb nekifutást illeti Ukrajna megsegítése kérdésében, a brüsszeli portál írása nem egy újabb „magyar kávészünet” lehetőségét említi arra az esetre, ha ott sem sikerülne kialakítani közös álláspontot, hanem azt, hogy akkor a többi 26 tagállamnak más megoldást kell találnia.

Orbán Viktor nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, de korlátozottak a lehetőségei

A Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja a múlt heti EU-csúcson történtek alapján arról ír, hogy Orbán Viktor alapos nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, és vezető szerepre törekszik a liberalizmusellenes nemzetközi rendben, de ehhez korlátozottak az eszközei. A cikk kiemeli, hogy az uniós vezetők ígéretet tettek Ukrajna további támogatására, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – aki régóta tüske az EU-ban, és fenekestül fel akarja forgatni annak terveit - blokkolta az 50 milliárd euró odaítélését. A nacionalista-konzervatív lázító, aki az elmúlt 25 esztendőből 17-et országa élén töltött, a New York-i lap szerint elemében volt a múlt heti csúcstalálkozón, amikor ő uralta az uniós politikát.

A fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkör

Végezetül a londoni Financial Times véleménycikke valami gyökeresen más témáról, a demográfiáról. Eszerint a jómódú országok részben azért kénytelenek megnyitni kapujukat a bevándorlók előtt, hogy legyen, aki elvégzi azt a munkát, amit a saját lakosság nem hajlandó elvégezni. És a fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkör. Az OECD-országok között Izrael kivételével egy sincs, ahol a termékenységi ráta 2 fölé kerülne, vagyis biztosított lenne a népességszám legalább szinten tartása. Még az olyan országok, mint Franciaország és Magyarország is elmaradnak ettől, ahol nagy összegeket költenek arra, hogy több gyerek szülessen. Magyarországon a GDP 5 százalékát költik erre, de az 1,6 tizedes mutató nem jobb, mint az Egyesült Királyságé, ahol ennél sokkal szűkmarkúbb a családpolitika. A szerző az egyik gondot abban látja, hogy Magyarországon nagyon kevés jut a szülést megelőző időszakban nyújtott segítségre, valamint arra is, hogy a nők karrieresélyei a szülés nyomán ne romoljanak. A magyar modell kimondottan arra ösztönzi a nőket, hogy a szülés után maradjanak otthon – írja a Financial Times.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EGÉSZSÉGÜGYI DEFORM: AMI MAGÁN, LEGYEN ÁLLAMI, AMI ÁLLAMI, LEGYEN MAGÁN!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.12.19.

Hogyan lehetséges, hogy a magyar egészségügyben egyszerre üres a kórházi ágyak 30-45 százaléka és közben több mint negyvenezer ember van várólistán? Hogyan keletkezhetett rekordmennyiségű, 150 milliárd forint kifizetetlen számla egy évtizeddel azután, hogy lényegében az összes kórházat államosították? Miért csak Lázár János városa marad ki a megyében a nagy centralizációból, ha az egyébként olyan remek intézkedés? Az utóbbi évtizedek legnagyobb kórházi egészségügyi átalakítása folyik, ám a betegek inkább azt észlelik, hogy kiszorulnak az ellátásból. Az orvosok és nővérek energiáit példátlan átszervezések kötik le, ami állami, azt privatizálják, ami privát, azt államosítják, amit lehet, azt elveszik az önkormányzatoktól, és továbbra is a legfőbb gyógymódnak a centralizációt tekintik. Az egészségügy átalakításának története – ezúttal a tulajdonformák változásának szempontjából figyelve.

Minden idők talán legnehezebb olyan évét zárta a magyar egészségügy, amikor nem kellett külső behatásra (Covid, háború) reagálnia. A betegek három okból is úgy érezhették, hogy megnehezedett az életük: 

1. Tovább nőttek a várólisták, több mint negyvenezren várnak ellátásra, kétszer annyian, mint a pandémia előtt. A sor pedig egyre nő.
2. A kórházak sosem voltak ilyen eladósodottak, és a mostanában megérkező 90 milliárdos állami konszolidáció sem tudta megszüntetni a feszültséget. Mindez kihat a betegellátásra is.
3. A korábbi években a magánegészségügy lépett be ott, ahol az állami nem tudott megfelelő időben vagy minőségben szolgáltatni. 2023-ban több jel is arra utal, hogy a biztosítottak egyre kevéssé képesek duplán finanszírozni a saját ellátásukat (egyrészt járulékból, másrészt készpénzben a magánklinikákon). Csökkent a fizetőképes kereslet: több magánintézmény bevezette, hogy hitelre műti meg a betegeit. Egyes helyek a fapados légitársaságokhoz hasonlóan úgynevezett dinamikus árazást vezettek be, hogy a kevéssé keresett orvosok és időpontok felé tereljék a pénzügyi nehézségekkel küzdő betegeiket. Több korábban eltervezett befektetést lassítottak, és – az elmúlt évek terjeszkedése után – bezárt egy vidéki magánszülészet, a szegedi Maternity, mert nem volt elég nagy a forgalma...

ITT OLVASHATÓ

ELVILEG TÖBBPÁRTI DEMOKRÁCIÁBAN TOTALITÁRIUS TÍPUSÚ PROPAGANDA: HARASZTI MIKLÓS A MAGYAR MÉDIÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.19.

Az EU-n belül az igazi veszély nem a szólásszabadság korlátozása, hanem a médiaszabadság korlátozása, a médiapluralizmus hiánya – mondja interjúnkban az első magyar médiatörvény egyik megalkotója. A később az EBESZ sajtószabadság-felelőseként dolgozó Haraszti Miklós szerint annak az utópiának, hogy a médiában jön létre a racionális vita és a politikai közvélemény, az egyik pofont az állam által futtatott oligarchikus propagandamédia adja, a másikat pedig a független média buborékosodása.

Hosszú vajúdás után született meg az 1996. évi I. törvény, Magyarország első médiatörvénye. Alapvetően miben változott mára a szabályozási és politikai környezet ahhoz a hat évhez képest, amikor azt készítették, és ön volt az SZDSZ főtárgyalója?

Az még egy klasszikus médiatörvény volt a hagyományos médiáról, csak rádió, tévé és print létezett, még semmit sem tudtunk az online-ról. Abban a törvényben még kiegyensúlyozott volt a pártok részvétele.

Ez már a második nekifutás volt, már nélkülem, mert én csak az első Országgyűlésben voltam képviselő. Az én törvényem megbukott a hírhedt 1992. szilveszteri szavazáson, ami a Guinness rekordok könyvébe is beleillik, mert az volt valószínűleg a világ leghosszabban tárgyalt törvénye, amelyik a végszavazáson nulla pozitív szavazatot kapott. A három ellenzéki párt, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP együtt kiszavazta a kétharmados részeket, majd az MDF-es kormányoldal tartózkodó szavazatot adott le.

Mi azért szavaztunk így, mert az utolsó pillanatban Balsai igazságügy-miniszter úgy küldte el szavazásra a törvényt, hogy az irányítói posztokon kormányfői kinevezésűre változtatta a konszenzusos kinevezést. Fogpasztareklám lett kivert fogsorral. Nem akartuk, hogy egy közösen elfogadott törvény homlokzata mögött olyan kormánypárti gépezet forogjon, amilyet ma ismerünk.

Aztán ’96-ban a Horn–Kuncze-kormány, bevonva az ellenzéket, de stallumok, kuratóriumi állások és hasonlók megszaporítása árán egy kiegyensúlyozott törvényt hozott létre.

Az európai szabályozási környezet azóta inkább csak az online bekapcsolásával változott. Továbbra is standard a kiegyensúlyozottság, aminek a depolitizálás a fő eszköze. Nem úgy, mint a ’96-os törvénynek, amelyikre már akkor panaszkodtak az újságírók, hogy az egypárt diktatúrája helyett a pártok közös diktatúráját vezeti be.

A Csúcs László–Nahlik Gábor-féle ragadozó korszak után Horn Gyuláék is tisztogattak. Ilyenkor hullámokban hajtották el a közszolgálati embereket. Ennek ellenére az egy kiegyensúlyozottabb világ volt, különösen, mert elindulhatott a kereskedelmi tévézés-rádiózás.

Aztán 2004-ben több országgal együtt beléptünk az Európai Unióba, és kiderült, hogy az Európai Uniónak nincs akarata a média eltérítésének befolyásolására...

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONYI AJÁNDÉKKAL LEPTÉK MEG PINTÉR SÁNDORT A TANÁROK, ÉS KÉRTÉK, MENJEN EL TANÍTANI NÉHÁNY HÓNAPIG EGY VIDÉKI ISKOLÁBA - AZ 1432 ÜZENETÜKRE PONTOSAN 1432 VÁLASZT SZERETNÉNEK KAPNI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.18.

Üzenőfüzettel lepték meg a karácsonyi ünnepek alkalmából Pintér Sándor belügyminisztert a Tanítanék Mozgalom tagjai, amelyet hétfő délelőtt át is adtak a Belügyminisztérium (BM) egyik főosztályvezetőjének. A füzet összesen 1432 üzenetet tartalmaz olyan pedagógusoktól, akik a saját tapasztalataikat osztották meg az Orbán-kormány szerint nem létező tanárhiányról, valós bérhelyzetükről és a közoktatás több más problémájáról. Ezek közül néhányat kihangosítva fel is olvastak a BM előtt. Volt, aki azt javasolta Pintér Sándornak, menjen el néhány hónapra egy vidéki iskolába tanítani, és a tanári fizetéséből próbáljon megélni.

A Tanítanék képviselői jelezték, az 1432 üzenetre pontosan 1432 választ szeretnének kapni, elmondásuk szerint a BM főosztályvezetője erre azt mondta, nagy valószínűséggel összevont válasszal fognak reagálni.

A Tanítanék egyik képviselője, Palya Tamás lapunknak elárulta, valójában majdnem kétszer annyi üzenet érkezett hozzájuk, mint amennyi a füzetben van, de csak a “szalonképesebbeket” nyomtatták ki. A mozgalom egy másik tagja, Törley Katalin szerint az üzenetek jól bemutatják, hogy ez a “bántalmazó hatalom” mind a döntések, intézkedések és a kommunikáció szintjén is milyen méltatlan módon bánik a pedagógusokkal...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A KARÁCSONYI AJÁNDÉK A GYEREK JELLEMÉT?

TELEX
Szerző: PEER KRISZTINA
2023.12.19.

Szülőként folyamatosan ki vagyunk téve annak a társadalmi nyomásnak, miszerint a gyerekért mi magunk, leginkább egy személyben vagyunk felelősek. Azaz a viselkedése nemcsak hogy tőlünk ered, de kizárólag mi felelünk érte. Az ütésért, amit a kezével, a sérelemért, amit a mondatával okozott. Ebből pedig az következik, hogy nekünk kell korrigálni őt, a „hibát” orvosolni, a konfliktust megoldani. Most persze szándékosan sarkítok, mert azt szeretném érzékeltetni, hogy ez annyira mélyen belénk van kódolva, hogy számíthatunk arra, mindez karácsonykor sem lesz másképp. De bízom abban, hogy pusztán attól, ha beszélünk róla, tudatosabban tudunk szülőként nemcsak a karácsonyhoz, de az egész ajándékkérdéshez közelíteni függetlenül attól, hogy ott lapul-e a szekrényben, vagy még úton van. Amikor a gyerek majd fintorog, nem köszöni meg az ajándékot a mamának, húzza a száját az unokatesóknál, az asztalhoz sem jön kamaszként a keresztszülőknél, vagy éppen óvodásként közli, hogy „De ilyenem már van, nem kell még egy!”, akkor mi egyrészt a föld alá süllyedünk szégyenünkben, másrészt önmagunkat kezdjük okolni, őt pedig ezzel egy időben szabályozni. Ettől mindenki feszült lesz, és az örömködés helyét máris a stressz vette át. Ahelyett, hogy vennénk egy mély levegőt, egy újabb karácsonyi kekszet a tányérról, csendben hátradőlnénk és kivárnánk.

Miből tanulnak a gyerekek?

Azért is érdemes nem azonnal belelépni a fent említett helyzetekbe, mert a gyerekek a környezetük reakcióiból is tanulnak. Amikor a nagymama szomorú lesz, mert nem találta el a szíve vágya ajándékot, akkor a gyereknek ezt szabad látnia, és szabad a szomorúságban is osztoznia. Amikor a rokonok értetlenkednek azon, hogy a kamasz miért áll fel idő előtt a vacsoraasztaltól és kezdi nyomkodni a telefonját egy félreeső sarokban, akkor szabad ezt szülőként megmagyarázni, szabad a fülünk mellett elengedni és szabad mindezt a gyerekünknek is végighallgatnia. Sőt, szerintem fontos is, hogy ezeket megtapasztalja: hogy egyetértenek vele, hogy valamit máshogyan gondolnak, hogy kiállnak érte és képviselik az érdekeit, hogy rábízzák, oldja meg ő konfliktushelyzetet. Egyszóval mindaz, ami a karácsonyi családi eseményeken történik, az formálja a gyerek személyiségét. Persze nem mindegy, hogy milyen irányban.

A személyiségfejlődés sok összetevős...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MÁR RÉGEN MEGÉRETT AZ IDŐ A NYUGDÍJREFORMRA

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.19.

Barát Gábor nyugdíj-szakértő szerint a nyugdíjrendszer célja a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása annak érdekében, hogy az idős korosztály tisztességes körülmények között és gazdasági függetlenségben éljen. Fontos kérdésnek tartja azt is, hogyan érvényesül a társadalmi szolidaritás a generációk között és a generációkon belül. Nem hagyható figyelmen kívül a GDP-arányos nyugdíjszint vizsgálata sem, mert meghatározó a viszony. Azt azonban állítja, hogy a mára kialakult GDP-arányos nyugdíjkiadás, a rokkantsági nyugdíj kiiktatása ellenére, európai mércével nézve sem túlzó. Azon, a nyugdíjrendszer távlati alakulásától függően javítani is lehet. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Hírklikknek adott interjújában tényekkel alátámasztva kitért arra, miért jártak rosszul a magunk mögött hagyott évben a nyugdíjasok, illetve mire számíthatnak. Szerinte nyugdíjreformra már régen megérett az idő, de nem mindegy, hogyan, milyen ütemezésben valósul meg.

Hogyan változott 2023-ban a nyugdíjasok pozíciója Magyarországon? El lehet-e mondani, hogy ismét ők lettek az egyik nagy vesztes társadalmi réteg – netán a legnagyobb vesztes társadalmi réteg?

Sokan vannak, akikre elmondható, hogy 2023-ban sem voltak a sors, illetve a kormány kegyeltjei. Ez a véleményem akkor is, ha a kormány többé-kevésbé teljesítette a nyugdíjban részesülők számára a jogszabályban előírtakat. Azért mondom így, mert – nem lebecsülve a jogszabályi előírások teljesítését – nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetben ugyan, de egyes nyugdíjas szervezetek jogi értelemben sem alaptalanul azt jelzik, hogy a reálérték megőrzése érdekében szükség lenne a korábbról „megmaradt elmaradás” pótlására. A vesztes nyugdíjas társadalmi rétegből ki kell emelni az átlagnyugdíj összegét el nem érő nyugdíjban részesülőket. Őket ugyanis különösen megviselte éves szinten a két számjegyű infláció, annak „belső szerkezete”, konkrétan az alapvető élelmiszereket sújtó brutális infláció. Érzelem nélkül nem lehet gondolni arra, hogy az említett és tömeges nyugdíjas-kör tagjai miként tudták biztosítani ilyen körülmények között a létfenntartásukat, illetve a normálishoz közeli életvitelt. Határozott véleményem, hogy a különösen nehéz időkben elvárható, sőt, szükséges lett volna a jogszabályból következő intézkedéseket meghaladó, akár csak egyszeri támogatás. Nem tartottam volna ördögtől valónak azt sem, ha valamilyen átmeneti rendszeres jövedelempótló juttatást vezetett volna be a kormány, természetesen más, különösen „sérülékeny társadalmi csoportokra” is gondolva...

ITT OLVASHATÓ