Szerző:
2025. január 26., vasárnap
UNGVÁRY KRISZTIÁN: MÁTHÉ ÁRONNAL FOLYTATOTT VITÁM A KÖZBESZÉD CÍMŰ MŰSORBAN. - SPOTIFY-ON IS FELTÖLTVE!
KÖZBESZÉD
Szerző: MÁTHÉ ÁRON, UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.01.25.
Eredeti címe: “Politizálhatunk is, csak akkor rendeljünk ki egy egy sört” Ungváry vs Máthé KözBeszéd #049. Bízom benne hogy a nézőnek egyértelmű lesz miért annyira eltérőek az álláspontok.
Eredeti címe: “Politizálhatunk is, csak akkor rendeljünk ki egy egy sört” Ungváry vs Máthé KözBeszéd #049. Bízom benne hogy a nézőnek egyértelmű lesz miért annyira eltérőek az álláspontok.
BAUER TAMÁS: MAGYAR PÉTER MINDEN SZAVÁBÓL ÉREZHETŐ A ZSIGERI GYŰLÖLET
KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.01.25.
A Klikk TV Tíz című műsorában Bauer Tamás komoly kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben. A közgazdász úgy látja, a Tisza Párt elnöke ugyanazt a menekültpolitikát folytatja, mint Orbán. Ráadásul szerinte Magyar Péter alapvető „politikai élménye” a kommunisták, a baloldal és a liberálisok iránt érzett gyűlölet. Nem taktikai szempont, hogy nem hajlandó senkivel együttműködni, ez mélyen benne van a lelkében. „Minden szavából érezhető a zsigeri gyűlölet” – vélte a közgazdász.
Bauer Tamás arról is beszélt, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc az egyetlen magyar élvonalbeli politikus, aki az ügyek egy részében szembefordul a miniszterelnök által determinált közgondolkodással.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.01.25.
A Klikk TV Tíz című műsorában Bauer Tamás komoly kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben. A közgazdász úgy látja, a Tisza Párt elnöke ugyanazt a menekültpolitikát folytatja, mint Orbán. Ráadásul szerinte Magyar Péter alapvető „politikai élménye” a kommunisták, a baloldal és a liberálisok iránt érzett gyűlölet. Nem taktikai szempont, hogy nem hajlandó senkivel együttműködni, ez mélyen benne van a lelkében. „Minden szavából érezhető a zsigeri gyűlölet” – vélte a közgazdász.
Bauer Tamás arról is beszélt, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc az egyetlen magyar élvonalbeli politikus, aki az ügyek egy részében szembefordul a miniszterelnök által determinált közgondolkodással.
GYERMEKVÉDELEM: A REMÉNY HAL MEG UTOLJÁRA?
HÍRKLIKK
Szerző. SOMFAI PÉTER
2025.01.26.
„Drámai a helyzet, rengeteg gyermek sorsa a tét a tavaly elindított, és méltatlannak tartott átvilágítás miatt. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeiben dolgozó 4241 gyermekvédelmi munkatárs hat százaléka távozott, közülük 137-en tagadták meg a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig ettől függetlenül kérték jogviszonyuk megszüntetését” – vázolta a helyzetet a Hírklikk kérdésre az egyik fővárosi intézmény neve elhallgatását kérő munkatársa. Nem ő az egyetlen, aki úgy gondja, hogy a hazai gyermekvédelem az összeomlás szélén áll, ugyanis az 5887 nevelőszülő közül 113-an már augusztus végén felmondtak az átvilágítás miatt, és eldöntötték, hogy felhagynak a hivatásukkal. Eközben a tárca a mai napig nem adott tájékoztatást arról, hogy mi lesz a távozó nevelőszülőknél élő gyerekek sorsa.
A szakképzett dolgozók létszámcsökkenése súlyos csapás az ágazatra, hiszen már eddig is mintegy kétezer nevelőszülő hiányzott ahhoz, hogy – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – minden 12 évesnél fiatalabb gyereket családnál helyezzenek el. A drámai helyzet tovább romlik, elhagyott újszülöttek, csecsemők azért várakoznak kórházi körülmények között, mert nincs elég nevelőszülői férőhely, így nem tudnak gondozási helyet biztosítani számukra. A megkérdezett szakember úgy látja, a kifogástalan életmódra kíváncsi vizsgálatok csak olajat öntöttek a tűzre, a rendőri vegzálást követően még több megfelelő képzettségű és hozzáértő szakember hiányzik a gyermekvédelmi szakellátásból.
„Azt mindenki világosan látja, hogy a kegyelmi botrány után a kormány valamilyen módon bizonyítani akarta, hogy ura a helyzetnek, és mivel az ágazat a belügyi tárca felügyelete alá került, kézenfekvő volt, hogy rendőri módszerekhez nyúlnak” – magyarázta a szakember, hozzátéve: a bicskei gyermekotthon volt vezetőinek ügye csak áttételesen szólt az intézményekben előforduló pedofíliáról...
Szerző. SOMFAI PÉTER
2025.01.26.
A szakképzett dolgozók létszámcsökkenése súlyos csapás az ágazatra, hiszen már eddig is mintegy kétezer nevelőszülő hiányzott ahhoz, hogy – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – minden 12 évesnél fiatalabb gyereket családnál helyezzenek el. A drámai helyzet tovább romlik, elhagyott újszülöttek, csecsemők azért várakoznak kórházi körülmények között, mert nincs elég nevelőszülői férőhely, így nem tudnak gondozási helyet biztosítani számukra. A megkérdezett szakember úgy látja, a kifogástalan életmódra kíváncsi vizsgálatok csak olajat öntöttek a tűzre, a rendőri vegzálást követően még több megfelelő képzettségű és hozzáértő szakember hiányzik a gyermekvédelmi szakellátásból.
„Azt mindenki világosan látja, hogy a kegyelmi botrány után a kormány valamilyen módon bizonyítani akarta, hogy ura a helyzetnek, és mivel az ágazat a belügyi tárca felügyelete alá került, kézenfekvő volt, hogy rendőri módszerekhez nyúlnak” – magyarázta a szakember, hozzátéve: a bicskei gyermekotthon volt vezetőinek ügye csak áttételesen szólt az intézményekben előforduló pedofíliáról...
MEGÁLLAPODHAT-E TRUMP PUTYINNAL, MAGÁRA HAGYVA UKRAJNÁT?
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2025.01.26.
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a lehető leggyorsabban véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, békevágya azonban egy olyan megállapodás megkötésének lehetőségét veti fel, amely Kijevnek nem volna jó.
Donald Trump amerikai elnök jelentős befolyást gyakorol az ukrajnai háború következő szakaszára, de továbbra is nyitott kérdés, miként kíván ezzel élni. Január 20-i beiktatási beszédében megfogadta, hogy béketeremtő lesz, a kampány során pedig megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak a többmilliárdos amerikai katonai segélyben részesülő Ukrajnában.
De pragmatikus hozzáállása a diplomáciához aggodalmakat kelt, hogy Ukrajna feje fölött alkut köthet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Továbbra is létező aggodalom, hogy Trump megállapodik Putyinnal, majd azt mondja Ukrajnának, hogy bele kell mennie, különben felfüggeszti az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét” – mondta Marie Dumoulin volt francia diplomata az Európai Külkapcsolatok Tanácsától.
Még formálódik az új amerikai elnök stratégiája a háború befejezésére, de elemzők szerint két fő út áll előtte.
Az első az, hogy Ukrajnát – amely már amúgy is emberhiánnyal és az adományozók kifáradásával küzd – tárgyalóasztalhoz kell ültetni a kulcsfontosságú katonai támogatás visszatartásával, és számára kedvezőtlen békemegállapodásra kell kényszeríteni. Ezt tartaná Ukrajna és a legtöbb nyugati ország a legrosszabb forgatókönyvnek.
A másik az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása új szankciókkal és az Ukrajnának nyújtott fokozott katonai segítséggel. „Ebben a pillanatban minden lehetőség elképzelhető” – mondta Dumoulin...
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2025.01.26.
Donald Trump amerikai elnök jelentős befolyást gyakorol az ukrajnai háború következő szakaszára, de továbbra is nyitott kérdés, miként kíván ezzel élni. Január 20-i beiktatási beszédében megfogadta, hogy béketeremtő lesz, a kampány során pedig megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak a többmilliárdos amerikai katonai segélyben részesülő Ukrajnában.
De pragmatikus hozzáállása a diplomáciához aggodalmakat kelt, hogy Ukrajna feje fölött alkut köthet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Továbbra is létező aggodalom, hogy Trump megállapodik Putyinnal, majd azt mondja Ukrajnának, hogy bele kell mennie, különben felfüggeszti az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét” – mondta Marie Dumoulin volt francia diplomata az Európai Külkapcsolatok Tanácsától.
Még formálódik az új amerikai elnök stratégiája a háború befejezésére, de elemzők szerint két fő út áll előtte.
Az első az, hogy Ukrajnát – amely már amúgy is emberhiánnyal és az adományozók kifáradásával küzd – tárgyalóasztalhoz kell ültetni a kulcsfontosságú katonai támogatás visszatartásával, és számára kedvezőtlen békemegállapodásra kell kényszeríteni. Ezt tartaná Ukrajna és a legtöbb nyugati ország a legrosszabb forgatókönyvnek.
A másik az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása új szankciókkal és az Ukrajnának nyújtott fokozott katonai segítséggel. „Ebben a pillanatban minden lehetőség elképzelhető” – mondta Dumoulin...
L. RITÓK NÓRA: SEMMITTEVÉS...
A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.01.24.
A héten egy erősen szegregálódó suliban, az órám előtt bejött pár nagyobb gyerek hozzám a terembe. Párat közülük alsóban tanítottam, érdeklődtek, hogy vagyok, mi újság, kiket tanítok most, stb. Egy fiút nem ismertem, de ő is bekapcsolódott a beszélgetésbe: “én nem járok rajzra… kiiratkoztam.” “És miért?” -kérdeztem. Rántott egyet a vállán: “Mert így megyek haza, már háromkor”. “És mit csinálsz otthon?”- faggattam tovább. “Hát semmit. Pihenek otthon a melegben….”
Beszélgettünk még, ki, mivel tölti az időt, aztán elmentek. Én pedig azóta is sokat gondolkodom azon, hogyan lehetne változtatni az attitűdön, ami ilyenkor, gyerekkorban alapozódik meg, és lesz majd meghatározó felnőttként is. Mert megtapasztaljuk ezt gyakran a családokban, akik generációs szegénységben élnek. Felnőtteknél és gyerekeknél is.
Amikor arról beszélünk, mivel foglalkoznak, legtöbbször csak ennyit mondanak: semmit, otthon voltunk, “elvoltunk”, gépeztünk, játszottam a telefonon, tv-t néztem. Ami persze nem gond, ha iskola, munka után ezzel telik el a nap egy része, de a legtöbb helyen nem erről van szó. Mert nem utána történik, hanem helyette. Valami furcsa nihil ez, amit nehéz érteni annak, aki tervezetten próbálja élni az életét.
Azt mondják akik az emberi viselkedést tanulmányozzák, hogy a “semmittevés”, az unatkozás nagyon fontos, mert ekkor jönnek meg az igazán fontos gondolatok. Példákat is hoznak, nagy tudósokról, akiknek épp a semmittevésben jutott eszébe valami korszakalkotó.
De ez nem olyan. Nem is depresszió… Ez valami más, amit a külső szemlélő lustaságként értelmezhet. Mert itt leginkább a “majd lesz valahogy” érződik, passzív sodródás van, a sorsáért tenni akaró attitűdöt nem nagyon lehet érzékelni.
És persze, ha a gyerek elmegy reggel a suliba, és otthon úgy hagyja a szüleit, hogy otthon maradnak, nem csinálnak semmit, és így találja őket akkor is, amikor hazamegy, ő is ezt akarja. Otthon lenni. Tv-t nézni. Pihenni. Erőfeszítést nem tenni. Semmiért.
Vajon ezzel szemben mit tudunk kínálni, ami vonzó lehet, és azonnali beteljesülést ad? Mert a távolabbi történések, elvárások értelmezhetetlenek. Csak ami most van, az számít.
Tenni akarás? Motiváció? Elveszett. Felépíteni pedig nehéz, mert ahhoz hinni kellene abban, hogy lehet másképp. Azt hiszem, ez az a pont, ami ebben az egészben meghatározó. Amikor a szükséglethierarchia alján nincs stabilitás, akkor nem tud felépülni rá az a rendszer, ami egy belülről jövő késztetést eredményez.
Tudás, készség, attitűd. A legnagyobb kihívás ez, az attitűd. Ami persze ezer szállal kötődik az első kettőhöz is. De mi ez pontosan? A meghatározásában ezt olvashatjuk: “1, Magatartás, viselkedés, modor, szellemi beállítottság, szerep. 2, Hozzáállás, viszonyulás valamihez, vagy valakihez.“
Máshol így határozzák meg: “Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus – késztető, mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására.”
Nemrég bent voltam egy családnál, krízishelyzet volt, az asszonnyal kerestük a megoldást. Amikor bementem, a párja elterülve az ágyon tv-t nézett, odabiccentett nekem, de nem figyelt, nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, fel sem kelt…Pedig az ő életét is meghatározó dologról volt szó. Miért nem érdekelte? Miért volt fontosabb a film, mint az életükben felmerülő, megoldhatatlannak tűnő probléma?
A tanodánkat úgy szervezzük, hogy a tanodapedagógusok elmennek a családokhoz a gyerekekért. Ha jó idő van, gyalog, ha rossz, akkor autóval. Emlékszem egyszer egy szakmai programban a kollégáim nem tudták megértetni a nekünk kirendelt szakértővel, hogy ez máshogy nem megy. Ő, nyilván messziről ítélkezett, hiszen sosem járt nálunk, és nem is ismerheti a családokat, a közösség működését, azokat a mélységeket, amelyekből megpróbáljuk kirángatni őket. Végig kritikaként fogalmazta meg ezt, javasolva, hogy nem kell értük menni, menjenek maguktól. A végén már egészen kínos volt nekünk, nem akartuk megsérteni, de ez nem ilyen egyszerű…hogy majd motiváltak lesznek, és akár esőben is feljönnek a tanodába.
Akármilyen vonzó programokat kínálnak a kollégáim, az otthoni semmittevéssel, pihenéssel, tévézéssel, esetleg gépezéssel szemben nem bírnak csábítóbbak lenni. Így, azzal a rituáléval, amivel értük mennek, így jönnek. És persze tegyük hozzá, hogy így engedi a szülő is, a “háztól házig” történetben kisebb kockázat van, mintha egyedül engedné el bárhova. Ha pedig kísérni kellene, közbeszól az ő pihenése, filmnézése, esetleg “gépezése” is. A végén a gyerek maradna otthon. A tanárok pedig várnák őket a tanodában, hiába.
Nos, ezt is érteni kell. Ezért nem megoldás a sok felzárkóztatási célú intézmény, amit megnyitnak, és várják, hogy menjenek el oda azok, akikkel a szakembereik foglalkozni szeretnének. Ha pedig nem mennek, nem értik…mikor nekik lenne fontos… Ők ugye ott vannak az irodában. Nem nekik van szükségük fejlesztésre. Azok meg “lusták” és nem jönnek. Így aztán hibáztathatók, hiszen ott lett volna a lehetőség.
A felkereső jellegű munkával ennek egy láncszemmel elébe megyünk. Mert ha nem működik valami, ami pedig jó beavatkozási pont lenne, akkor a lépés méretén kell csökkenteni. Még nem tartunk ott, hogy magától jöjjön, tehát felkeresem és hívom. Meggyőzöm, hogy ha jön, akkor történhet valami, akkor változhat a helyzete. Ha sikerül, akkor erre vissza kell csatolni újra, “gyakorolni” ezt az elmozdulást, amíg be nem épül.
Mert az elveszett akarást fel kell építeni. És ez egy sziszifuszi munka. Sok újrakezdéssel.
Azt is érzem, hogy nem azzal kell kezdeni, hogy elhiggye a változás lehetőségét. Mert az a vége. A bevonódást érzelmi alapon tudjuk elérni. Leginkább a közösségi élménnyel. Itt jön be a közösségi értékrend. Ha egy közösségben jó együtt lenni a többiekkel, velünk, mert történik valami, ami élmény, amin együtt tudunk sírni, vagy nevetni, amire együtt lehetünk büszkék, aminek az üzenetét hazavihetjük, és az érzés otthon is él még bennünk tovább, akkor az erőt ad. Erőt ad a következő lépéshez, hogy akarjanak újra elmozdulni otthonról, eljönni a foglalkozásra, ahol mindig éri őket valami új élmény. A közösséghez tartozás élménye pedig legyőzheti a nihilt.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.01.24.
Beszélgettünk még, ki, mivel tölti az időt, aztán elmentek. Én pedig azóta is sokat gondolkodom azon, hogyan lehetne változtatni az attitűdön, ami ilyenkor, gyerekkorban alapozódik meg, és lesz majd meghatározó felnőttként is. Mert megtapasztaljuk ezt gyakran a családokban, akik generációs szegénységben élnek. Felnőtteknél és gyerekeknél is.
Amikor arról beszélünk, mivel foglalkoznak, legtöbbször csak ennyit mondanak: semmit, otthon voltunk, “elvoltunk”, gépeztünk, játszottam a telefonon, tv-t néztem. Ami persze nem gond, ha iskola, munka után ezzel telik el a nap egy része, de a legtöbb helyen nem erről van szó. Mert nem utána történik, hanem helyette. Valami furcsa nihil ez, amit nehéz érteni annak, aki tervezetten próbálja élni az életét.
Azt mondják akik az emberi viselkedést tanulmányozzák, hogy a “semmittevés”, az unatkozás nagyon fontos, mert ekkor jönnek meg az igazán fontos gondolatok. Példákat is hoznak, nagy tudósokról, akiknek épp a semmittevésben jutott eszébe valami korszakalkotó.
De ez nem olyan. Nem is depresszió… Ez valami más, amit a külső szemlélő lustaságként értelmezhet. Mert itt leginkább a “majd lesz valahogy” érződik, passzív sodródás van, a sorsáért tenni akaró attitűdöt nem nagyon lehet érzékelni.
És persze, ha a gyerek elmegy reggel a suliba, és otthon úgy hagyja a szüleit, hogy otthon maradnak, nem csinálnak semmit, és így találja őket akkor is, amikor hazamegy, ő is ezt akarja. Otthon lenni. Tv-t nézni. Pihenni. Erőfeszítést nem tenni. Semmiért.
Vajon ezzel szemben mit tudunk kínálni, ami vonzó lehet, és azonnali beteljesülést ad? Mert a távolabbi történések, elvárások értelmezhetetlenek. Csak ami most van, az számít.
Tenni akarás? Motiváció? Elveszett. Felépíteni pedig nehéz, mert ahhoz hinni kellene abban, hogy lehet másképp. Azt hiszem, ez az a pont, ami ebben az egészben meghatározó. Amikor a szükséglethierarchia alján nincs stabilitás, akkor nem tud felépülni rá az a rendszer, ami egy belülről jövő késztetést eredményez.
Tudás, készség, attitűd. A legnagyobb kihívás ez, az attitűd. Ami persze ezer szállal kötődik az első kettőhöz is. De mi ez pontosan? A meghatározásában ezt olvashatjuk: “1, Magatartás, viselkedés, modor, szellemi beállítottság, szerep. 2, Hozzáállás, viszonyulás valamihez, vagy valakihez.“
Máshol így határozzák meg: “Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus – késztető, mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására.”
Nemrég bent voltam egy családnál, krízishelyzet volt, az asszonnyal kerestük a megoldást. Amikor bementem, a párja elterülve az ágyon tv-t nézett, odabiccentett nekem, de nem figyelt, nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, fel sem kelt…Pedig az ő életét is meghatározó dologról volt szó. Miért nem érdekelte? Miért volt fontosabb a film, mint az életükben felmerülő, megoldhatatlannak tűnő probléma?
A tanodánkat úgy szervezzük, hogy a tanodapedagógusok elmennek a családokhoz a gyerekekért. Ha jó idő van, gyalog, ha rossz, akkor autóval. Emlékszem egyszer egy szakmai programban a kollégáim nem tudták megértetni a nekünk kirendelt szakértővel, hogy ez máshogy nem megy. Ő, nyilván messziről ítélkezett, hiszen sosem járt nálunk, és nem is ismerheti a családokat, a közösség működését, azokat a mélységeket, amelyekből megpróbáljuk kirángatni őket. Végig kritikaként fogalmazta meg ezt, javasolva, hogy nem kell értük menni, menjenek maguktól. A végén már egészen kínos volt nekünk, nem akartuk megsérteni, de ez nem ilyen egyszerű…hogy majd motiváltak lesznek, és akár esőben is feljönnek a tanodába.
Akármilyen vonzó programokat kínálnak a kollégáim, az otthoni semmittevéssel, pihenéssel, tévézéssel, esetleg gépezéssel szemben nem bírnak csábítóbbak lenni. Így, azzal a rituáléval, amivel értük mennek, így jönnek. És persze tegyük hozzá, hogy így engedi a szülő is, a “háztól házig” történetben kisebb kockázat van, mintha egyedül engedné el bárhova. Ha pedig kísérni kellene, közbeszól az ő pihenése, filmnézése, esetleg “gépezése” is. A végén a gyerek maradna otthon. A tanárok pedig várnák őket a tanodában, hiába.
Nos, ezt is érteni kell. Ezért nem megoldás a sok felzárkóztatási célú intézmény, amit megnyitnak, és várják, hogy menjenek el oda azok, akikkel a szakembereik foglalkozni szeretnének. Ha pedig nem mennek, nem értik…mikor nekik lenne fontos… Ők ugye ott vannak az irodában. Nem nekik van szükségük fejlesztésre. Azok meg “lusták” és nem jönnek. Így aztán hibáztathatók, hiszen ott lett volna a lehetőség.
A felkereső jellegű munkával ennek egy láncszemmel elébe megyünk. Mert ha nem működik valami, ami pedig jó beavatkozási pont lenne, akkor a lépés méretén kell csökkenteni. Még nem tartunk ott, hogy magától jöjjön, tehát felkeresem és hívom. Meggyőzöm, hogy ha jön, akkor történhet valami, akkor változhat a helyzete. Ha sikerül, akkor erre vissza kell csatolni újra, “gyakorolni” ezt az elmozdulást, amíg be nem épül.
Mert az elveszett akarást fel kell építeni. És ez egy sziszifuszi munka. Sok újrakezdéssel.
Azt is érzem, hogy nem azzal kell kezdeni, hogy elhiggye a változás lehetőségét. Mert az a vége. A bevonódást érzelmi alapon tudjuk elérni. Leginkább a közösségi élménnyel. Itt jön be a közösségi értékrend. Ha egy közösségben jó együtt lenni a többiekkel, velünk, mert történik valami, ami élmény, amin együtt tudunk sírni, vagy nevetni, amire együtt lehetünk büszkék, aminek az üzenetét hazavihetjük, és az érzés otthon is él még bennünk tovább, akkor az erőt ad. Erőt ad a következő lépéshez, hogy akarjanak újra elmozdulni otthonról, eljönni a foglalkozásra, ahol mindig éri őket valami új élmény. A közösséghez tartozás élménye pedig legyőzheti a nihilt.
HA FIGYELEK A KÜLVILÁG VÁLTOZÁSAIRA, NEM BIZTOS, HOGY A MAI MAGYARORSZÁGON PROUSTOT FORDÍTOTTAM VOLNA
TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2025.01.25.
Decemberben az Atlantisz Kiadónál megjelent Az eltűnt idő nyomában III. kötete Jancsó Júlia fordításában. Az első francia kiadás után 111 évvel végre elérhető magyarul, egységes kiadásban, ugyanattól a fordítótól Marcel Proust teljes regényfolyama. A fordítót az elmúlt harminc évben végzett munkájáról kérdeztük, arról, mennyire volt nehéz az első három kötetet már korábban lefordító Gyergyai Albert nyomába lépnie, és egyáltalán, mit adott neki Marcel Proust és a világirodalom egyik legjelentősebb regénye.
Nem kis dolog, hogy az ön fordításában jelent meg először magyar nyelven Az eltűnt idő nyomában teljes regényciklusa. Mit érez?
Vegyes érzés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzek némi büszkeséget, ugyanakkor egyfolytában nyomaszt, hogy vajon elég jó-e a tolmácsolás. Egyik volt tanárom, Fáber András azt mondta, senki nem lehet elég jó Proust fordításához. De hogy én hol helyezkedem el a skálán, azt nem tudom megítélni, majd talán az olvasók és a fordításkritika megteszik.
Amikor a 30-as években megjelent az első két kötet magyar fordítása Gyergyai Alberttől, a magyar nyelv ezzel a tempóval élen járt Az eltűnt idő nyomában fordításában. A harmadik kötet viszont csak ötven évvel később jelent meg Gyergyaitól, ön a 90-es években kezdte el a negyedik kötettel, 2017-re végzett a hetedikkel, és most készült csak el a teljes ciklus magyarul ugyanattól a fordítótól. Ha ilyen jól kezdtünk a 30-as években, hogy fejezhettük be ennyire későn?
Részben a második világháború miatt, az nem kedvezett a regénykiadásoknak, és valószínűleg a fordításoknak sem. Az 50-es évek szintén nem kedveztek Proustnak, de én úgy tudom, hogy Gyergyai Albert maga döntött úgy, hogy a negyedik kötetet már nem kívánja lefordítani – erkölcsi okokból. Abban már nagy szerepet kap a homoszexualitás, és ettől ő idegenkedett, igaz, nincsenek pontos adataim erről. De függetlenül attól, hogy mit szeretett volna, meg is halt, mire a harmadik kötet megjelent, szóval sok szó nem is eshetett a folytatásról.
Az eltűnt idő nyomában köteteinek magyar fordításai és első megjelenésük:
Korábbi interjúiban már beszélt arról, hogy amikor a 90-es években elkezdte a fordítást a negyedik kötettől, már akkor szó volt róla, hogy a harmadik kötetet mindenképp újrafordítja majd. Hagyományosan ezt tartják a legkevésbé jónak a három Gyergyai-fordítás közül, és felmerült az is, hogy a harmadik köteten is át-átüt Gyergyai idegenkedése a homoszexualitástól. Ez miben nyilvánul meg?
Talán Charlus figurájában. Charlus Gyergyainál alapvetően taszítóbb. Valamelyik kritikában vagy tanulmányban olvastam, hogy „a förtelmes Charlus úr”, pedig hát Charlus úr az egyik legcsodálatosabb alak, aki egyszerre taszító és abszolút emelkedett, sőt néha erkölcsileg magasan a többiek fölött áll. Életemben egyszer találkoztam Aczél Györggyel, amikor ő már öreg és beteg volt, és ő azt mondta, hogy a hivatalos magyarázat, ami a harmadik kötet megjelenése előtt elterjedt, azaz hogy a rendszer nem támogatta Proust fordítását, nem teljesen igaz, mert ő személyesen biztatta Gyergyait a folytatásra, ahogy engem is erre buzdított. Tényleg majdnem fél évszázad telt el a második és a harmadik kötet megjelenése között, nyilván Gyergyai is idős volt már, amikor a harmadikat fordította – igaz, én sem vagyok fiatal. És érződik az is, hogy ez, a harmadik a legbonyolultabb kötet. Nem is a legjobb a hétből, de a legösszetettebb, az biztos...
Szerző: SARKADI ZSOLT
2025.01.25.
Nem kis dolog, hogy az ön fordításában jelent meg először magyar nyelven Az eltűnt idő nyomában teljes regényciklusa. Mit érez?
Vegyes érzés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzek némi büszkeséget, ugyanakkor egyfolytában nyomaszt, hogy vajon elég jó-e a tolmácsolás. Egyik volt tanárom, Fáber András azt mondta, senki nem lehet elég jó Proust fordításához. De hogy én hol helyezkedem el a skálán, azt nem tudom megítélni, majd talán az olvasók és a fordításkritika megteszik.
Amikor a 30-as években megjelent az első két kötet magyar fordítása Gyergyai Alberttől, a magyar nyelv ezzel a tempóval élen járt Az eltűnt idő nyomában fordításában. A harmadik kötet viszont csak ötven évvel később jelent meg Gyergyaitól, ön a 90-es években kezdte el a negyedik kötettel, 2017-re végzett a hetedikkel, és most készült csak el a teljes ciklus magyarul ugyanattól a fordítótól. Ha ilyen jól kezdtünk a 30-as években, hogy fejezhettük be ennyire későn?
Részben a második világháború miatt, az nem kedvezett a regénykiadásoknak, és valószínűleg a fordításoknak sem. Az 50-es évek szintén nem kedveztek Proustnak, de én úgy tudom, hogy Gyergyai Albert maga döntött úgy, hogy a negyedik kötetet már nem kívánja lefordítani – erkölcsi okokból. Abban már nagy szerepet kap a homoszexualitás, és ettől ő idegenkedett, igaz, nincsenek pontos adataim erről. De függetlenül attól, hogy mit szeretett volna, meg is halt, mire a harmadik kötet megjelent, szóval sok szó nem is eshetett a folytatásról.
Az eltűnt idő nyomában köteteinek magyar fordításai és első megjelenésük:
I. kötet – Swann, ford. Gyergyai Albert, 1937
II. kötet – Bimbózó lányok árnyékában, ford. Gyergyai Albert, 1938
III. kötet - Guermantes-ék, ford. Gyergyai Albert, 1983
IV. kötet – Szodoma és Gomorra, ford. Jancsó Júlia, 1996
V. kötet – A fogoly lány, ford. Jancsó Júlia, 2001
VI. kötet – Albertine nincs többé (A szökevény), ford. Jancsó Júlia, 2006
VII. kötet – A megtalált idő, ford. Jancsó Júlia, 2009
I. kötet – Swannék oldala, ford. Jancsó Júlia, 2017
II. kötet – Virágzó lányok árnyékában, ford. Jancsó Júlia, 2021
III. kötet – A Guermantes-oldal, ford. Jancsó Júlia, 2024
Korábbi interjúiban már beszélt arról, hogy amikor a 90-es években elkezdte a fordítást a negyedik kötettől, már akkor szó volt róla, hogy a harmadik kötetet mindenképp újrafordítja majd. Hagyományosan ezt tartják a legkevésbé jónak a három Gyergyai-fordítás közül, és felmerült az is, hogy a harmadik köteten is át-átüt Gyergyai idegenkedése a homoszexualitástól. Ez miben nyilvánul meg?
Talán Charlus figurájában. Charlus Gyergyainál alapvetően taszítóbb. Valamelyik kritikában vagy tanulmányban olvastam, hogy „a förtelmes Charlus úr”, pedig hát Charlus úr az egyik legcsodálatosabb alak, aki egyszerre taszító és abszolút emelkedett, sőt néha erkölcsileg magasan a többiek fölött áll. Életemben egyszer találkoztam Aczél Györggyel, amikor ő már öreg és beteg volt, és ő azt mondta, hogy a hivatalos magyarázat, ami a harmadik kötet megjelenése előtt elterjedt, azaz hogy a rendszer nem támogatta Proust fordítását, nem teljesen igaz, mert ő személyesen biztatta Gyergyait a folytatásra, ahogy engem is erre buzdított. Tényleg majdnem fél évszázad telt el a második és a harmadik kötet megjelenése között, nyilván Gyergyai is idős volt már, amikor a harmadikat fordította – igaz, én sem vagyok fiatal. És érződik az is, hogy ez, a harmadik a legbonyolultabb kötet. Nem is a legjobb a hétből, de a legösszetettebb, az biztos...
ÖT ÉVÜNK VAN, HOGY ELKERÜLJÜK A FÖLD EGY RÉSZÉNEK ÉLHETETLENNÉ VÁLÁSÁT – LAKNER – 2025. 01. 25.
VTV SZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.01.25.
Másfél milliárd ember otthona válik élhetetlenné a 2070-es évekre friss felmérések szerint. Az éghajlatváltozásban ugyanis addigra elérkezik az a pont, amihez már nem fog tudni alkalmazkodni a szervezetünk, így ezeken a területeken, szabadtéren az életben maradásunk már nem lesz lehetséges. 2024-ben átléptük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt, innentől még nehezebb lesz megállítani, vagy egyáltalán lassítani a folyamatokat. Lakner Zoltán arról is beszélgetett Gál Tamás éghajlatkutatóval, hogy mi várható a Kárpát-medencében.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.01.25.
Másfél milliárd ember otthona válik élhetetlenné a 2070-es évekre friss felmérések szerint. Az éghajlatváltozásban ugyanis addigra elérkezik az a pont, amihez már nem fog tudni alkalmazkodni a szervezetünk, így ezeken a területeken, szabadtéren az életben maradásunk már nem lesz lehetséges. 2024-ben átléptük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt, innentől még nehezebb lesz megállítani, vagy egyáltalán lassítani a folyamatokat. Lakner Zoltán arról is beszélgetett Gál Tamás éghajlatkutatóval, hogy mi várható a Kárpát-medencében.
Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
A felvétel 2025. január 16-án készült.
A felvétel 2025. január 16-án készült.
SPIRÓ GYÖRGY: HÁROM HELYEN KELLETT KIHÚZNI AZT A SZÓT, HOGY KORRUPCIÓ
NÉPSZAVA ESTEK
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2025.01.25.
Milyen betiltott drámaírónak lenni? Miért unta meg a tanítást? Mennyivel volt jobb a Római Birodalom, mint a mi civilizációnk? Melyik drámájának a végével nem volt elégedett? És szórakoztató Népszava-történelem a Kossuth- és József Attila-díjas írótól, Spiró Györgytől, aki a lapunk új beszélgetéssorozata, a Népszava-estek első vendége volt.
Lásd még:
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2025.01.25.
Milyen betiltott drámaírónak lenni? Miért unta meg a tanítást? Mennyivel volt jobb a Római Birodalom, mint a mi civilizációnk? Melyik drámájának a végével nem volt elégedett? És szórakoztató Népszava-történelem a Kossuth- és József Attila-díjas írótól, Spiró Györgytől, aki a lapunk új beszélgetéssorozata, a Népszava-estek első vendége volt.
Lásd még:
LENGYEL LÁSZLÓ: KIZÖKKENT AZ IDŐ, Ó KÁRHOZAT! - A PANNON SZABADSÁG-SZIGETNEK, A XIII. KERÜLETNEK AJÁNLOM
NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.01.25.
Kizökkent az idő. S nem mindegy, hogy a történelem, a világrend idejét Hamlet vagy Claudius, a gyilkos király tolja-e helyre. Nagy Demokraták és liberális demokráciák, vagy személyes önkényuralmak és intézményes autokráciák? A régi liberális demokrata világrend már, új világrend még nincs. A polikrízis, a sokféle válság – klíma, világjárvány, világháborút közelítő helyi háborúk, társadalmak politikai és gazdasági egyenlőtlensége és polarizáltsága – egymásra tevődése egybeesik a világ geopolitikai átrendeződésével. A szinte megoldhatatlan világproblémák erős nemzetközi intézményeket, demokratikus közösségeket és Nagy Demokrata személyiségeket igényelnének. Ne mondjátok, hogy éppen e feltételek hiányoznak – tudom. Gyenge, tekintélyt vesztett nemzetközi intézmények, egymás ellen forduló közösségek, és „kis demokraták” küszködnek a fenntarthatatlan fenntartásával.
A személyes autokrácia veszedelmes vírusa szinte mindenütt megtámadta az intézményes liberális demokráciákat.
Nem gondolom, hogy bekövetkezett a liberális demokrácia bukása, s ezzel eljött a Történelem rossz vége – Fukuyama utópiájának disztopikus változata –, de az interregnum, az átmenet káoszának, a személyes autokraták korszakának idejét éljük. Nemcsak Trumppal szemben nem tudott súlyos és vezérlésre képes Nagy Demokratát találni Amerika jobbik része, hanem Erdoğannal, Putyinnal, Netanjahuval, Orbánnal szemben sem áll ki társadalmuk egy tekintélyes demokratája. Európa és a világ nem szült példaként megjelölhető Nagy Demokratát.
Az új világrendet kikényszeríthetik erővel és erőszakkal a személyes és intézményes autokráciák: Amerika az első, Oroszország az első, Kína az első – én, én, én vagyok az első. Itt vannak. Ebben az új világban jog és megállapodás helyett erőszak és konfliktus a szabály. A nagyok szabadon alakíthatják ki befolyási övezeteiket, elvehetnek mindent, amíg más nagyhatalmak erejébe nem ütköznek. A kicsiknek és gyengéknek az önkéntes vagy kényszerű alávetettség jut. Ha nekem kell a volt szovjet térség – s Putyinnak kell –, akkor elvehetem, ha Trump Amerikájának nem kell, mert éppen Grönlandon, Kanadában és Panamában veszi el, ami kell neki. Ha nekem kell Tajvan és Délkelet-Ázsia – és Hszi Kínájának befolyási övezetként kell –, akkor a csereértéken múlik, amit Trump Amerikájának fel tudok ajánlani. (Történt ilyen az 1930-as évek végén, 40-esek elején, amikor diktátorok és diktatúrák osztották fel a világot.)
Olvasom az ismert történész, Margaret MacMillan Foreign Affairs-ben megjelent cikkében – Stress Test –, hogy ismét fel kell tennünk magunknak azt a kérdést: képesek-e egyének megváltoztatni a történelem menetét, ha a régi rend amúgy is kudarcra van ítélve? Szerinte a politológusok és szociológusok a politikai erők, törvények és intézmények szerepét vizsgálják, ellenben a történészek hajlandók szemügyre venni az egyének, a politikai személyiségek befolyását. Vagyis a politikai elemzők szerint Napóleon nincs 1789 forradalma, Putyin a posztszovjet káosz, Hszi a kínai politikai zavarok nélkül, ahogy Trump is az amerikai hanyatlásra adott válaszként jelenik meg. Ellenben a történész Ian Kershaw Hitlerről szóló hatalmas életrajza, Stephen Kotkin Sztálinja vagy Renzo De Felice Mussolinije azt bizonyítják, hogy meghatározott szereplők képesek befolyásolni a történelem menetét, nélkülük nem arra mentek volna a folyamatok, amerre mentek...
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.01.25.
A személyes autokrácia veszedelmes vírusa szinte mindenütt megtámadta az intézményes liberális demokráciákat.
Nem gondolom, hogy bekövetkezett a liberális demokrácia bukása, s ezzel eljött a Történelem rossz vége – Fukuyama utópiájának disztopikus változata –, de az interregnum, az átmenet káoszának, a személyes autokraták korszakának idejét éljük. Nemcsak Trumppal szemben nem tudott súlyos és vezérlésre képes Nagy Demokratát találni Amerika jobbik része, hanem Erdoğannal, Putyinnal, Netanjahuval, Orbánnal szemben sem áll ki társadalmuk egy tekintélyes demokratája. Európa és a világ nem szült példaként megjelölhető Nagy Demokratát.
Az új világrendet kikényszeríthetik erővel és erőszakkal a személyes és intézményes autokráciák: Amerika az első, Oroszország az első, Kína az első – én, én, én vagyok az első. Itt vannak. Ebben az új világban jog és megállapodás helyett erőszak és konfliktus a szabály. A nagyok szabadon alakíthatják ki befolyási övezeteiket, elvehetnek mindent, amíg más nagyhatalmak erejébe nem ütköznek. A kicsiknek és gyengéknek az önkéntes vagy kényszerű alávetettség jut. Ha nekem kell a volt szovjet térség – s Putyinnak kell –, akkor elvehetem, ha Trump Amerikájának nem kell, mert éppen Grönlandon, Kanadában és Panamában veszi el, ami kell neki. Ha nekem kell Tajvan és Délkelet-Ázsia – és Hszi Kínájának befolyási övezetként kell –, akkor a csereértéken múlik, amit Trump Amerikájának fel tudok ajánlani. (Történt ilyen az 1930-as évek végén, 40-esek elején, amikor diktátorok és diktatúrák osztották fel a világot.)
Olvasom az ismert történész, Margaret MacMillan Foreign Affairs-ben megjelent cikkében – Stress Test –, hogy ismét fel kell tennünk magunknak azt a kérdést: képesek-e egyének megváltoztatni a történelem menetét, ha a régi rend amúgy is kudarcra van ítélve? Szerinte a politológusok és szociológusok a politikai erők, törvények és intézmények szerepét vizsgálják, ellenben a történészek hajlandók szemügyre venni az egyének, a politikai személyiségek befolyását. Vagyis a politikai elemzők szerint Napóleon nincs 1789 forradalma, Putyin a posztszovjet káosz, Hszi a kínai politikai zavarok nélkül, ahogy Trump is az amerikai hanyatlásra adott válaszként jelenik meg. Ellenben a történész Ian Kershaw Hitlerről szóló hatalmas életrajza, Stephen Kotkin Sztálinja vagy Renzo De Felice Mussolinije azt bizonyítják, hogy meghatározott szereplők képesek befolyásolni a történelem menetét, nélkülük nem arra mentek volna a folyamatok, amerre mentek...
RÁKOSBORZASZTÓ ÉS BOMBARÉMÜLET, AMELYEKRŐL SOHA SEMMIT NEM TUDUNK MEG | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2025.01.25.
A Hetes stúdió 2025. január 25-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, László Józseffel, valamint Nagy Gáborral beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2025.01.25.
A Hetes stúdió 2025. január 25-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, László Józseffel, valamint Nagy Gáborral beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
MIT SZÓL GYURCSÁNY, HOGY ÚJABBAN DICSÉRIK A FIDESZESEK? – HIÁNYZIK-E NEKI A GYURCSÁNYOZÁS?
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2025.01.25.
Mit szól Gyurcsány, hogy újabban dicsérik a fideszesek? – Hiányzik-e neki a gyurcsányozás?
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2025.01.25.
Mit szól Gyurcsány, hogy újabban dicsérik a fideszesek? – Hiányzik-e neki a gyurcsányozás?
MOST MÚLIK PONTOSAN
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2025.01.25.
Most múlik pontosan...
Mármint a belpolitika a régi felállással.
Szépen igazolja ezt, hogy a legúribb kerület a kutyákat választotta, hogy Majka belegyalogolt Orbánba, a nép egyszerű gyermekei az időközi választásokon azokba, akik a Fidesz azonnali és megsemmisítő vereségét várták, Magyar Péter meg mindenkibe.
A sufnipártok vezetői - Karácsony kivételével tán - illegalitásba vonultak, ő is csak azért nem, mert új jelöltet vár személyes vállalkozása, a Geréb Kft. feltőkésítéséhez, miután az előző messiás, MZP szavatossága lejárt.
Mindenki helyezkedik, bölcseket mond és igyekszik magyarabb lenni Magyarnál.
Ő - megörökölve messiás-elődje stallumát - bebizonyította, hogy aki azt hitte (mikor Orbán programként előadta, hogy folytatjuk, és ennek dacára megválasztották), hogy ennél nincs lejjebb, - megmutatta, hogy dehogy nincs. A magyar választó ugyan eljutott a feneketlen butaság fenekére, de tudja még cifrázni, mint kiskutya a szexuális életét...
Itt azzal is lehet tömegeket mozgatni, ha szimplán csak megneveznek valakit ellenségnek, aztán ráhánynak.
Mindegy, hogy aztán majd velünk fizettetik a vegytisztító számláját, mindegy, hogy akit lehánytak, annak tenyeréből egy évtizedig tiszta magot csipegetett az új tisztakezű, mint miniszter-feleség.
Merthogy kit érdekel, hogy ez volt az egyetlen érdeme, mely alkalmassá tette jól fizető állásokra, pitiáner tolvajlásokra, bimbódzó nepotizmusára?
Talán ez teszi alkalmassá arra is, hogy fékezett habzású messiás legyen, biztos pontja a jogállamiság szószával leöntendő sikeres vagyon-átmentésnek.
Hogy a feleségét mi tette alkalmassá a posztra, azt pontosan nem tudni, ami azt illeti, nem egy Deák Ferenc, és ebben nem a bajusz hiánya a ludas...
Szerző: PuPu
2025.01.25.
Mármint a belpolitika a régi felállással.
Szépen igazolja ezt, hogy a legúribb kerület a kutyákat választotta, hogy Majka belegyalogolt Orbánba, a nép egyszerű gyermekei az időközi választásokon azokba, akik a Fidesz azonnali és megsemmisítő vereségét várták, Magyar Péter meg mindenkibe.
A sufnipártok vezetői - Karácsony kivételével tán - illegalitásba vonultak, ő is csak azért nem, mert új jelöltet vár személyes vállalkozása, a Geréb Kft. feltőkésítéséhez, miután az előző messiás, MZP szavatossága lejárt.
Mindenki helyezkedik, bölcseket mond és igyekszik magyarabb lenni Magyarnál.
Ő - megörökölve messiás-elődje stallumát - bebizonyította, hogy aki azt hitte (mikor Orbán programként előadta, hogy folytatjuk, és ennek dacára megválasztották), hogy ennél nincs lejjebb, - megmutatta, hogy dehogy nincs. A magyar választó ugyan eljutott a feneketlen butaság fenekére, de tudja még cifrázni, mint kiskutya a szexuális életét...
Itt azzal is lehet tömegeket mozgatni, ha szimplán csak megneveznek valakit ellenségnek, aztán ráhánynak.
Mindegy, hogy aztán majd velünk fizettetik a vegytisztító számláját, mindegy, hogy akit lehánytak, annak tenyeréből egy évtizedig tiszta magot csipegetett az új tisztakezű, mint miniszter-feleség.
Merthogy kit érdekel, hogy ez volt az egyetlen érdeme, mely alkalmassá tette jól fizető állásokra, pitiáner tolvajlásokra, bimbódzó nepotizmusára?
Talán ez teszi alkalmassá arra is, hogy fékezett habzású messiás legyen, biztos pontja a jogállamiság szószával leöntendő sikeres vagyon-átmentésnek.
Hogy a feleségét mi tette alkalmassá a posztra, azt pontosan nem tudni, ami azt illeti, nem egy Deák Ferenc, és ebben nem a bajusz hiánya a ludas...
MÉG GYURCSÁNYT IS BEVETI A FIDESZ A HATALOM MEGTARTÁSA ÉRDEKÉBEN
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: TOPIK
2025.01.26.
Még Gyurcsányt is beveti a Fidesz a hatalom megtartása érdekében...
SCHMIDT MÁRIA TETTESEI ÉS ÁLDOZATAI - DR. BAUER MIKLÓS
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.01.26.
Ez a podcast arról szól, hogy hogyan hamisította meg Schmidt Mária "múzeumában" Bauer Miklós élettörténetét - és arról is, hogy hogyan felelősek az ügyben mások.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.01.26.
Ez a podcast arról szól, hogy hogyan hamisította meg Schmidt Mária "múzeumában" Bauer Miklós élettörténetét - és arról is, hogy hogyan felelősek az ügyben mások.
MÉLYELEMZÉS: MAJOROS PÉTER: CSURRAN, CSEPPEN
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.01.26.
Majka video elemzés szocpolitikailag.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.01.26.
Majka video elemzés szocpolitikailag.
Lásd még:
VISSZAJÁTSZÁS / MAGYAR BÁLINT: NINCS HATÁRA ANNAK, MEDDIG MENNE EL A FIDESZ, HOGY ELKERÜLJE A FELELŐSSÉGRE VONÁST
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.12.21.
A Megbeszéljük... 2024. december 20-i adásában Bolgár György Magyar Bálint szociológussal, politikussal beszélgetett.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.12.21.
A Megbeszéljük... 2024. december 20-i adásában Bolgár György Magyar Bálint szociológussal, politikussal beszélgetett.
CHARLES GATI: A WASHINGTON POST ÉS ÉN
NÉPSZAVA
Szerző: CHARLES GATI
2025.01.26.
1993 óta élek Washingtonban; azóta kapom és olvasom a Washington Postot minden reggel. Ez a lap egyike a három legfontosabb amerikai újságnak. Legnépszerűbb a konzervatív, de Trumptól független Wall Street Journal, amely üzleti körökben nélkülözhetetlen. Leghíresebb és leggyakrabban idézett a New York Times.
Utánuk jön a Washington Post. Politikai tudósításaival az ország fővárosából és az ország fővárosáról vetekszik a másik két lappal. Mint kosárlabdadrukker mondom: sportrovata a legjobb a három közül.
Mindhárom lap követi a híres amerikai tradíciót: a véleményrovat munkatársai függetlenek a hírrovattól. A WSJ véleményoldalai a republikánusokhoz húznak (bár nem a szélsőséges jobboldalhoz); az NYT a demokratákhoz, néha az újbaloldali szárnyhoz is közel áll; a Washington Post talán a legárnyaltabb: a szerkesztőségi, név nélkül kiadott vélemény többnyire a demokraták középre tartó politikáját támogatja, de a lap foglalkoztat ultraliberális és ultrakonzervatív véleményírókat is. Még megjegyzem, hogy több, mint egy tucat alkalommal írtam ebbe a lapba az évtizedek során, és reggelenként ezzel kezdtem a tájékozódást (bár, bevallom, a sportrovattal).
Több, mint három évtized után lemondtam az előfizetésemet, de a digitális lapot továbbra is olvasom. Kompromisszum a javából. A helyzet az, hogy a lap bajban van. A tulaj, Jeff Bezos, ugyanis tavaly októberben közbeszólt... Leállított egy szerkesztőségi cikket, amely Kamala Harris megválasztását sürgette. Robert Kagan, a lap egyik jól ismert külpolitikai szemleírója – külső munkatárs – még aznap lemondott. Több mint 200 000 előfizető, ahogy én is, lemondta a lapot. Több munkatárs, aki csak tehette, felmondott. Nemrég távozott Ann Telnaes, a lap Pulitzer-díjas karikaturistája. Beadott egy rajzot, amely négy gazdag amerikai üzletembert ábrázolt térden hajbókolva Trump „trónja” előtt. A karikatúra közlését David Shipley, a véleményrovat vezetője azzal a nevetséges okkal utasította el, hogy a lap szemleírói már többször foglalkoztak a témával. A karikaturista kijelentette, hogy több mint tizenöt éve dolgozik a lapnál, de rajzait eddig még mindig leadták. Másnap ő is lemondott. A lap több mint 400 munkatársa levélben kérte a tulajdonost, hogy személyesen találkozzon velük és oszlassa el aggodalmaikat. Válaszról eddig nem tudni...
Szerző: CHARLES GATI
2025.01.26.
Utánuk jön a Washington Post. Politikai tudósításaival az ország fővárosából és az ország fővárosáról vetekszik a másik két lappal. Mint kosárlabdadrukker mondom: sportrovata a legjobb a három közül.
Mindhárom lap követi a híres amerikai tradíciót: a véleményrovat munkatársai függetlenek a hírrovattól. A WSJ véleményoldalai a republikánusokhoz húznak (bár nem a szélsőséges jobboldalhoz); az NYT a demokratákhoz, néha az újbaloldali szárnyhoz is közel áll; a Washington Post talán a legárnyaltabb: a szerkesztőségi, név nélkül kiadott vélemény többnyire a demokraták középre tartó politikáját támogatja, de a lap foglalkoztat ultraliberális és ultrakonzervatív véleményírókat is. Még megjegyzem, hogy több, mint egy tucat alkalommal írtam ebbe a lapba az évtizedek során, és reggelenként ezzel kezdtem a tájékozódást (bár, bevallom, a sportrovattal).
Több, mint három évtized után lemondtam az előfizetésemet, de a digitális lapot továbbra is olvasom. Kompromisszum a javából. A helyzet az, hogy a lap bajban van. A tulaj, Jeff Bezos, ugyanis tavaly októberben közbeszólt... Leállított egy szerkesztőségi cikket, amely Kamala Harris megválasztását sürgette. Robert Kagan, a lap egyik jól ismert külpolitikai szemleírója – külső munkatárs – még aznap lemondott. Több mint 200 000 előfizető, ahogy én is, lemondta a lapot. Több munkatárs, aki csak tehette, felmondott. Nemrég távozott Ann Telnaes, a lap Pulitzer-díjas karikaturistája. Beadott egy rajzot, amely négy gazdag amerikai üzletembert ábrázolt térden hajbókolva Trump „trónja” előtt. A karikatúra közlését David Shipley, a véleményrovat vezetője azzal a nevetséges okkal utasította el, hogy a lap szemleírói már többször foglalkoztak a témával. A karikaturista kijelentette, hogy több mint tizenöt éve dolgozik a lapnál, de rajzait eddig még mindig leadták. Másnap ő is lemondott. A lap több mint 400 munkatársa levélben kérte a tulajdonost, hogy személyesen találkozzon velük és oszlassa el aggodalmaikat. Válaszról eddig nem tudni...
2025. január 25., szombat
RÁKOSRENDEZŐ MEGROPPANTHATJA A KORMÁNYT
HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.01.25.
Most, hogy Trump hatalomra került, Orbánnak bizonyítania kell, hogy az eddigi tárgyalásai sikeresek voltak. Ha nem jönnek az eredmények rövid időn belül, akkor lesz egy csalódottság, hogy ez sem sikerült a magyar külpolitikának – mondta Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Csillag István, korábbi miniszter hozzátette, Trump adott egy tockost Elon Musknak azzal, hogy megvonta az elektromos autók vásárlása után járó kedvezményt, a WHO-ból, valamint a klímaegyezményből való kilépéssel pedig minden hazai beruházást megfojtott az elmúlt évekből.
Somogyi Zoltán szerint értelmezhetetlen és ijesztő kommunikáció zajlik Rákosrendezőről, ha ugyanis a fővárosnak elővásárlási joga van, akkor addig nem lehetett volna eladni az araboknak. Csillag István úgy gondolja mostanra a kormány egy tollvonással húz át olyan jogszabályokat, amelyek nem tetszenek nekik. „Régóta tudjuk, hogy árusítják a hazát, de már nincs semmi gátlás bennük, ha mégis, akkor Lázár Jánossal vitetik el a balhét.” Ha az ellenzék nem engedi el Rákosrendező ügyét, az megroppanthatja a kormányt.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.01.25.
Most, hogy Trump hatalomra került, Orbánnak bizonyítania kell, hogy az eddigi tárgyalásai sikeresek voltak. Ha nem jönnek az eredmények rövid időn belül, akkor lesz egy csalódottság, hogy ez sem sikerült a magyar külpolitikának – mondta Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Csillag István, korábbi miniszter hozzátette, Trump adott egy tockost Elon Musknak azzal, hogy megvonta az elektromos autók vásárlása után járó kedvezményt, a WHO-ból, valamint a klímaegyezményből való kilépéssel pedig minden hazai beruházást megfojtott az elmúlt évekből.
Somogyi Zoltán szerint értelmezhetetlen és ijesztő kommunikáció zajlik Rákosrendezőről, ha ugyanis a fővárosnak elővásárlási joga van, akkor addig nem lehetett volna eladni az araboknak. Csillag István úgy gondolja mostanra a kormány egy tollvonással húz át olyan jogszabályokat, amelyek nem tetszenek nekik. „Régóta tudjuk, hogy árusítják a hazát, de már nincs semmi gátlás bennük, ha mégis, akkor Lázár Jánossal vitetik el a balhét.” Ha az ellenzék nem engedi el Rákosrendező ügyét, az megroppanthatja a kormányt.
ÍGY ZSIGERELI KI A MAGYAR ADÓSOKAT A VÉGREHAJTÓI MAFFIA
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.01.24.
A végrehajtói rendszer mai működése egy kór, ami belülről betegíti meg a társadalmunkat. A profit helyett az adósságok rendezését kellene szolgálnia az államnak, de a bírói rendszer ezen részét 30 évvel ezelőtt privatizálták.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.01.24.
A végrehajtói rendszer mai működése egy kór, ami belülről betegíti meg a társadalmunkat. A profit helyett az adósságok rendezését kellene szolgálnia az államnak, de a bírói rendszer ezen részét 30 évvel ezelőtt privatizálták.
A Fidesznek 670 ezer ember élete csak az üzletről szól. Mi azonban addig nem állunk meg, amíg igazságot nem szolgáltattunk a végrehajtás áldozatainak! Tarts velünk ebben a küzdelemben!
Ebben a videóban elmondom miért és hogyan küzdök a végrehajtási rendszer megjavításáért.
Hogy ne maradj le a hírekről, iratkozz fel a hírlevelemre! https://www.jamborandras.hu/hirlevel
"SOKAN VANNAK, AKIK ŐSZINTÉN SZERETNÉNEK JAVÍTANI AZON, AHOGY EZ AZ ORSZÁG MŰKÖDIK"– LÉDERER SÁNDOR
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2025.01.24.
"Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni" – mondta a Szabad Európa podcast beszélgetésében a K-Monitor alapító-igazgatója, Léderer Sándor.
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2025.01.24.
"Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni" – mondta a Szabad Európa podcast beszélgetésében a K-Monitor alapító-igazgatója, Léderer Sándor.
BIDF - BUDAPEST INTERNATIONAL DOCUMENTARY FESTIVAL (2025.01.25-02.02.)
BIDF.HU
Szerző: BIDF
2025.01.
“Benned is rejlik egy film”
– a fesztivál idei mottója.
Szerző: BIDF
2025.01.
– a fesztivál idei mottója.
És hogy miért éppen az ország egyik leghíresebb színészi nagysága, Cserhalmi
György “üzeni” ezt mosolyogva a plakátokról nekünk? Egyáltalán mi köze egy színésznek egy dokumentumfilm fesztiválhoz?
11 éve, amióta a BIDF-et 2014-ben megalapítottuk, igyekszünk megmagyarázni
a médiának és a társadalom kreatív dokumentumfilmeket nem ismerő rétegének,
hogy egy dokumentumfilm főhőse bármelyikünk lehet. A mi történeteink inspirálják
a dokumentumfilm készítőket világszerte. Egy színész pedig, nem színészi minősé-
gében, hanem „esendő emberként” éppen ugyanúgy lehet egy dokumentumfilm
hőse, mint bármelyikünk, ha sorsát, történetét a filmkészítő meg szeretné örökíteni.
György “üzeni” ezt mosolyogva a plakátokról nekünk? Egyáltalán mi köze egy színésznek egy dokumentumfilm fesztiválhoz?
11 éve, amióta a BIDF-et 2014-ben megalapítottuk, igyekszünk megmagyarázni
a médiának és a társadalom kreatív dokumentumfilmeket nem ismerő rétegének,
hogy egy dokumentumfilm főhőse bármelyikünk lehet. A mi történeteink inspirálják
a dokumentumfilm készítőket világszerte. Egy színész pedig, nem színészi minősé-
gében, hanem „esendő emberként” éppen ugyanúgy lehet egy dokumentumfilm
hőse, mint bármelyikünk, ha sorsát, történetét a filmkészítő meg szeretné örökíteni.
Hogy a 2025-ben megrendezett BIDF versenyszekcióira utaljunk:
60 fesztiválfilmünk mesél emberi sorsokról, hasonlóak a mi történeteinkhez, akik
magunk is a saját életünk hétköznapi hősei vagyunk, a magunk hétköznapi küzdelmeivel hétköznapi vágyaink magvalósulásáért, a magunk hétköznapi családjaiban, a mindig jelenlévő hétköznapi félelmeink fogságában.
Társadalmi összefogás nélkül nem lehetne BIDF:
magunk is a saját életünk hétköznapi hősei vagyunk, a magunk hétköznapi küzdelmeivel hétköznapi vágyaink magvalósulásáért, a magunk hétköznapi családjaiban, a mindig jelenlévő hétköznapi félelmeink fogságában.
Társadalmi összefogás nélkül nem lehetne BIDF:
A magyar társadalom sok ezer forrásból származó adományának köszönhetően
2025 januárjában Budapesten kívül 11 városban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr,
Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém rendezzük meg a 11. BIDF-et, az ország legnépszerűbb nemzetközi filmfesztiválját.
Az adományozókon kívül számos kulturális intézet és nagykövetség, a filmek 70
Civil Nagykövete, 30 középiskolás Diák Civil Nagykövet, a 28 fős Nemzetközi Zsűri,
önkéntesek és moderátorok tucatjai és támogatók teszik lehetővé, hogy Magyar-
országon művészi erővel elmesélt igaz történetek kerülhessenek a közönség elé,
amelyeket a meghívott alkotók maguk személyesen is képviselnek.
2025 januárjában Budapesten kívül 11 városban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr,
Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém rendezzük meg a 11. BIDF-et, az ország legnépszerűbb nemzetközi filmfesztiválját.
Az adományozókon kívül számos kulturális intézet és nagykövetség, a filmek 70
Civil Nagykövete, 30 középiskolás Diák Civil Nagykövet, a 28 fős Nemzetközi Zsűri,
önkéntesek és moderátorok tucatjai és támogatók teszik lehetővé, hogy Magyar-
országon művészi erővel elmesélt igaz történetek kerülhessenek a közönség elé,
amelyeket a meghívott alkotók maguk személyesen is képviselnek.
Az idei év életműdíjasa:
Magyarország, ha hagyják az alkotókat alkotni, úttörő abban a dokumentumfilmes
műfajban is, amelyet a fesztiválunk képvisel. Buglya Sándor, fesztiválunk életműdíjasa, jóval megelőzve korát azzal a módszerrel készítette filmjeit, amely szereplőit aprólékosan, alázattal és szorgalommal „figyeli”, és amely a leghaladóbb filmes műfaj a világon.
A független BIDF kitart, mindent túlél, a minőségét minden nehézsége ellenére
emeli – teszi ezt azért is, mert az egyre nagyobb számú közönség szeretete és
tisztelete övezi a munkáját. Márpedig ez mosolyt csal mindegyikünk arcára.
műfajban is, amelyet a fesztiválunk képvisel. Buglya Sándor, fesztiválunk életműdíjasa, jóval megelőzve korát azzal a módszerrel készítette filmjeit, amely szereplőit aprólékosan, alázattal és szorgalommal „figyeli”, és amely a leghaladóbb filmes műfaj a világon.
A független BIDF kitart, mindent túlél, a minőségét minden nehézsége ellenére
emeli – teszi ezt azért is, mert az egyre nagyobb számú közönség szeretete és
tisztelete övezi a munkáját. Márpedig ez mosolyt csal mindegyikünk arcára.
Csapatunk szeretettel várja 2025-ben is kedves közönségét!
Köszönjük! Szeretettel,
Sós Ági és a BIDF csapata
Köszönjük! Szeretettel,
Sós Ági és a BIDF csapata
VÉGIGNÉZZÜK, AHOGY DOSZTOJEVSZKIJBŐL PAPÍRHULLADÉKOT CSINÁL A HÁBORÚ
LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2025.01.25.
A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.
Fiatal katonák koporsója fölött éneklő ortodox papok, az orosz irodalom nagyjainak platóra hajigálása, terepmintás nadrágra vett Mikulás-jelmez, óvóhelyen berendezett iskolapadokban a nemzeti hősök gyarapodó sírjairól tanuló kisiskolások, puskakezelést gyakorló fiatal nők, újszülött fia szemébe óvatosan orvosságot csepegtető katona.
A 2024-es Invázió című dokumentumfilm ilyen töredékeken keresztül mutatja meg a megtámadott Ukrajna hétköznapjait – azt, ahogyan a légvédelmi szirénák, a távoli robbanások, a halál, a veszteség, a szomorúság, a harag, a reménytelenség és a közöny a mindennapok részévé válik, mint egy csésze kávé. Azt akarja megragadni, ahogy a háború néhány hosszú másodpercre beleíródik egy távolba emelt tekintetbe egy gyászmeneten, ételosztáson, lőgyakorlaton, vagy csak simán az utcán, és arcvonássá mélyül.
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2025.01.25.
A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.
Fiatal katonák koporsója fölött éneklő ortodox papok, az orosz irodalom nagyjainak platóra hajigálása, terepmintás nadrágra vett Mikulás-jelmez, óvóhelyen berendezett iskolapadokban a nemzeti hősök gyarapodó sírjairól tanuló kisiskolások, puskakezelést gyakorló fiatal nők, újszülött fia szemébe óvatosan orvosságot csepegtető katona.
A 2024-es Invázió című dokumentumfilm ilyen töredékeken keresztül mutatja meg a megtámadott Ukrajna hétköznapjait – azt, ahogyan a légvédelmi szirénák, a távoli robbanások, a halál, a veszteség, a szomorúság, a harag, a reménytelenség és a közöny a mindennapok részévé válik, mint egy csésze kávé. Azt akarja megragadni, ahogy a háború néhány hosszú másodpercre beleíródik egy távolba emelt tekintetbe egy gyászmeneten, ételosztáson, lőgyakorlaton, vagy csak simán az utcán, és arcvonássá mélyül.
Dosztojevszkijből papírhulladék
A hátország hétköznapjainak fragmentumait hosszan, a természetesnél mindig egy kicsivel távolabbról látjuk, az alkotók a szemlélődésnek, kontemplációnak rendelik alá filmes eszközeiket. Az emberi sorsok, a hétköznapi tragédiák és össztársadalmi traumák épületromok fagyosan üressé dermedt látképeiből és hétköznapi emberek meglesett gesztusaiból bomlanak ki a néző számára, ha hajlandó elfogadni a film távolságtartó, mégis empatikus megfigyelésre hívó ajánlatát.
Az Invázióban senki nem beszél a kamerának, nincs újságíró vagy dokumentumfilmes, aki bárminek a végére akarna járni, nincs semmilyen akció vagy fordulat, nem derül ki semmi, és bár az orosz invázióról szól, egyetlen pillanatot sem látunk magából a háborúból. Pontosabban a fegyveres konfliktusból nem látunk semmit, hiszen épp az Szergej Loznica rendező alapvetése, hogy a háború ugyanúgy megnyilvánul az arcvonásokban, mint a frontvonalon. Sőt.
A háború ábrázolhatatlan abszurditását, alapvető emberellenességét éppen az rajzolja körbe, ahogy az ukránok igyekeznek fenntartani a normális élet látszatát. Ahogy a hétköznapi életet továbbra is olyan jeles események keretezik, mint az esküvő, születés, temetés, Mikulás-ünnep és rajzóra.
Az igazi tragédia, a botrány – és az emberi nagyság – pedig éppen abban rejlik, hogy az életet valóban tovább lehet élni.
Légiriadó és bombázások közepette is lehet házasságot kötni. Lehet együtt élni a gyásszal, ki lehet biciklizni a lebombázott hídra, és kurjongatni, ha a durranásból ítélve a fronton célba ért egy ukrán rakéta. Lehet kedvesen hülye poénokat elsütni egy konditerem-szerű rehabilitációs központban, ahol izmos-körszakállas férfiak gyakorolják a lebotladozást egy 10 fokos lejtőn – műlábon. Lehet szerelmesen várni egy fogolycserét, és közben készülni rá, hogy a hazaérkezéssel a megpróbáltatások nem befejeződnek, hanem bizonyos értelemben elkezdődnek...
A hátország hétköznapjainak fragmentumait hosszan, a természetesnél mindig egy kicsivel távolabbról látjuk, az alkotók a szemlélődésnek, kontemplációnak rendelik alá filmes eszközeiket. Az emberi sorsok, a hétköznapi tragédiák és össztársadalmi traumák épületromok fagyosan üressé dermedt látképeiből és hétköznapi emberek meglesett gesztusaiból bomlanak ki a néző számára, ha hajlandó elfogadni a film távolságtartó, mégis empatikus megfigyelésre hívó ajánlatát.
Az Invázióban senki nem beszél a kamerának, nincs újságíró vagy dokumentumfilmes, aki bárminek a végére akarna járni, nincs semmilyen akció vagy fordulat, nem derül ki semmi, és bár az orosz invázióról szól, egyetlen pillanatot sem látunk magából a háborúból. Pontosabban a fegyveres konfliktusból nem látunk semmit, hiszen épp az Szergej Loznica rendező alapvetése, hogy a háború ugyanúgy megnyilvánul az arcvonásokban, mint a frontvonalon. Sőt.
A háború ábrázolhatatlan abszurditását, alapvető emberellenességét éppen az rajzolja körbe, ahogy az ukránok igyekeznek fenntartani a normális élet látszatát. Ahogy a hétköznapi életet továbbra is olyan jeles események keretezik, mint az esküvő, születés, temetés, Mikulás-ünnep és rajzóra.
Az igazi tragédia, a botrány – és az emberi nagyság – pedig éppen abban rejlik, hogy az életet valóban tovább lehet élni.
Légiriadó és bombázások közepette is lehet házasságot kötni. Lehet együtt élni a gyásszal, ki lehet biciklizni a lebombázott hídra, és kurjongatni, ha a durranásból ítélve a fronton célba ért egy ukrán rakéta. Lehet kedvesen hülye poénokat elsütni egy konditerem-szerű rehabilitációs központban, ahol izmos-körszakállas férfiak gyakorolják a lebotladozást egy 10 fokos lejtőn – műlábon. Lehet szerelmesen várni egy fogolycserét, és közben készülni rá, hogy a hazaérkezéssel a megpróbáltatások nem befejeződnek, hanem bizonyos értelemben elkezdődnek...
500 MILLIÓ FORINT ÖSSZÉRTÉK, 58 VÁDLOTT, 30 BEISMERŐ VALLOMÁS: A MOZAIK UTCAI VIZSGAÁLLOMÁS KORRUPCIÓS ÜGYE VISSZALÖKTE A RENDSZERT A MÚLTBA
TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2025.01.25.
Könyörtelenül szállingózik a januári hó a legnagyobb magyarországi hatósági műszakivizsga-állomás udvarára a Mozaik utcában, ahol ezen a reggelen tíz autó és kisteherautó várakozik, hogy bejussanak a csarnokba a forgalomba helyezéshez szükséges szemlére. Bárki joggal érezheti, hogy megütötte a főnyereményt, aki előtt felnyitotta a sorompót az őr a Budapest Főváros Kormányhivatalának felügyelete alatt álló telephely bejáratánál, mert hetekig, néha hónapokig kell várni a vizsgaidőpontra. Mivel sok használtautó-kereskedő és ügyintéző rendszeresen jár ide, a helyi alapműveltség része, hogy az ügymenetet egyszerre lassítja a 2020-ban kirobbant korrupciós botrány, az 2023-ban országszerte bevezetett internetes vizsgajelentkezés sajátosságai, illetve a létszámhiány.
Sokan az alapos műszaki vizsgából és dokumentum-ellenőrzésből álló, személyautók esetében 22 800 forintos, február elejétől 30 600 forintra dráguló egyedi forgalomba helyezési eljárásra várnak. Vagy a legalább egy hónapig érvényes külföldi műszaki vizsgával igénybe vehető 8 ezer forintos, februártól 11 ezer forintra dráguló honosítási eljárásra szeretnének bejelenteni más országból származó autókat. Őket és a taxik, oktatóautók, mezőgazdasági gépek gazdáit, és az egyéb okból várakozókat egyaránt a Központi Időpontfoglaló Alkalmazás használatára kárhoztatják a jelenlegi szabályok. Sem telefonon, sem emailben, sem személyesen nem lehet vizsgára jelentkezni a Mozaikban, legalábbis ezt mondta az egyik ügyintéző, amikor személyesen kérdeztünk rá erre.
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2025.01.25.
Sokan az alapos műszaki vizsgából és dokumentum-ellenőrzésből álló, személyautók esetében 22 800 forintos, február elejétől 30 600 forintra dráguló egyedi forgalomba helyezési eljárásra várnak. Vagy a legalább egy hónapig érvényes külföldi műszaki vizsgával igénybe vehető 8 ezer forintos, februártól 11 ezer forintra dráguló honosítási eljárásra szeretnének bejelenteni más országból származó autókat. Őket és a taxik, oktatóautók, mezőgazdasági gépek gazdáit, és az egyéb okból várakozókat egyaránt a Központi Időpontfoglaló Alkalmazás használatára kárhoztatják a jelenlegi szabályok. Sem telefonon, sem emailben, sem személyesen nem lehet vizsgára jelentkezni a Mozaikban, legalábbis ezt mondta az egyik ügyintéző, amikor személyesen kérdeztünk rá erre.
Az időpontfoglalás egyszerre üzlet és szerencsejáték
A Mozaikban szinte pontosan ugyanazokat az autós ügyeket lehet elintézni, mint az országban működő további 25 hatósági műszakivizsga-állomáson, de a budapesti állomás jelentősége azért óriási, mert az új és használt autós cégek többsége a fővárosban működik. Szintén az állami internetes felületen hirdetik ki más hatósági vizsgahelyek is a következő időszak vizsgaidőpontjait. Ezeket az autósok, illetve többségükben használtautó-kereskedők az adásvételi szerződés, illetve számla, valamint a kinti forgalmi engedély feltöltésével, és az alvázszám megadásával foglalhatják le.
Országos problémát okoz viszont, hogy a vizsgaidőpontokhoz tartozó előjegyzéseket csupán írásos kérelem alapján lehet töröltetni, egyszerűen, az előjegyzési felületen nem lehet ezt megtenni. Azért szűnt meg a törlési és módosítási lehetőség, mert felmerült, hogy akár fiktív adatokkal is le lehet foglalni az időpontokat, majd át lehetett adni ezeket egy másik járműnek, ami kijátszhatóvá tette a rendszert.
További bonyolítja a helyzetet, hogy bár a hatósági vizsgaállomások a kormányhivatalokhoz tartoznak, azok pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), ugyanakkor a joggazda az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). További érdekesség, hogy a novemberi ÉKM-es körlevélben foglaltak mégis utasításnak tekinthetők, amelynek végrehajtását ugyanakkor a KTM-nek kell felügyelnie.
Pontosan ennek a kaotikus működésnek a következménye, hogy bizonyos megyékben lehetővé tették a személyes időpontfoglalást, máshol csak a naptáras módszer működik. Így viszont előfordul, hogy akár egyszerre két helyen is kap időpontot egy-egy autó a vizsgára. Sokan továbbra is a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) küldik melegebb éghajlatra, amikor elakadnak ebben a rendszerben, pedig az 2016-ban megszűnt, azóta ilyen széttagolt a rendszer, ami teljesen elhibázottnak tűnik.
A fölöslegesen lefoglalt vizsgaidőpontokon nem megjelenő autók helyett nem vizsgáztatnak másikat, így a külső szemlélőknek úgy tűnhet, hogy a vizsgabiztosok lazsálnak. Ezt a hatást erősíti az is, hogy a vizsgákhoz normaidő tartozik, ami attól függően, hogy egyszerre egy vagy két vizsgabiztos ellenőrzi-e egy autó állapotát, lehet 30 vagy akár több mint 40 perc is...
A Mozaikban szinte pontosan ugyanazokat az autós ügyeket lehet elintézni, mint az országban működő további 25 hatósági műszakivizsga-állomáson, de a budapesti állomás jelentősége azért óriási, mert az új és használt autós cégek többsége a fővárosban működik. Szintén az állami internetes felületen hirdetik ki más hatósági vizsgahelyek is a következő időszak vizsgaidőpontjait. Ezeket az autósok, illetve többségükben használtautó-kereskedők az adásvételi szerződés, illetve számla, valamint a kinti forgalmi engedély feltöltésével, és az alvázszám megadásával foglalhatják le.
Országos problémát okoz viszont, hogy a vizsgaidőpontokhoz tartozó előjegyzéseket csupán írásos kérelem alapján lehet töröltetni, egyszerűen, az előjegyzési felületen nem lehet ezt megtenni. Azért szűnt meg a törlési és módosítási lehetőség, mert felmerült, hogy akár fiktív adatokkal is le lehet foglalni az időpontokat, majd át lehetett adni ezeket egy másik járműnek, ami kijátszhatóvá tette a rendszert.
További bonyolítja a helyzetet, hogy bár a hatósági vizsgaállomások a kormányhivatalokhoz tartoznak, azok pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), ugyanakkor a joggazda az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). További érdekesség, hogy a novemberi ÉKM-es körlevélben foglaltak mégis utasításnak tekinthetők, amelynek végrehajtását ugyanakkor a KTM-nek kell felügyelnie.
Pontosan ennek a kaotikus működésnek a következménye, hogy bizonyos megyékben lehetővé tették a személyes időpontfoglalást, máshol csak a naptáras módszer működik. Így viszont előfordul, hogy akár egyszerre két helyen is kap időpontot egy-egy autó a vizsgára. Sokan továbbra is a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) küldik melegebb éghajlatra, amikor elakadnak ebben a rendszerben, pedig az 2016-ban megszűnt, azóta ilyen széttagolt a rendszer, ami teljesen elhibázottnak tűnik.
A fölöslegesen lefoglalt vizsgaidőpontokon nem megjelenő autók helyett nem vizsgáztatnak másikat, így a külső szemlélőknek úgy tűnhet, hogy a vizsgabiztosok lazsálnak. Ezt a hatást erősíti az is, hogy a vizsgákhoz normaidő tartozik, ami attól függően, hogy egyszerre egy vagy két vizsgabiztos ellenőrzi-e egy autó állapotát, lehet 30 vagy akár több mint 40 perc is...
AMIKOR JÖN A GYEREK ÉS BELÉD RÚG, AKKOR NEM AZ AZ ELSŐ GONDOLATOD, HOGY EZ A GYEREK BAJBAN VAN
G7.HU
Szerző: HOLTZER PÉTER
2025.01.25.
„A gyerekeink bajban vannak: annyira megváltozott, felgyorsult körülöttünk a világ, hogy elveszítettük azokat a struktúrákat, amik azt tették lehetővé, hogy a gyerekek normál ütemben fejlődjenek, és minél stabilabb idegrendszerrel tudjanak az iskolába kerülni” – mondja a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában Gruber Andrea, a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány vezetője.
Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat.
A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”.
A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában.
A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget.
Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon...
Szerző: HOLTZER PÉTER
2025.01.25.
Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat.
A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”.
A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában.
A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget.
Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon...
ELEMZŐ: MEGKEZDŐDÖTT AZ ORBÁN-KORMÁNY VARÁZSTALANODÁSA
ELEMZŐ PODCAST / SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.01.24.
Az eddig bevált receptek Stumpf Péter politológus szerint, egyre döcögősebben működnek. Az elmúlt 14 évben a Fidesz támogatottság annyival nagyobb volt, mint bármelyik ellenfélé, hogy hatékonyan tudott elsősorban a saját táborhoz beszélni, és a többieket csak provokálni kellett.
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.01.24.
Az eddig bevált receptek Stumpf Péter politológus szerint, egyre döcögősebben működnek. Az elmúlt 14 évben a Fidesz támogatottság annyival nagyobb volt, mint bármelyik ellenfélé, hogy hatékonyan tudott elsősorban a saját táborhoz beszélni, és a többieket csak provokálni kellett.
SZALAY-BERZEVICZY ATTILA: HA A NYUGAT AKARJA, KÉT VÁLLRA TUDJA FEKTETNI PUTYIN BANKRENDSZERÉ
MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.01.24.
Nem igaz, hogy nem működnek az Oroszország elleni szankciók. Azok működnek, de az eddig bevezetett intézkedések csak arra jók, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági hátterét, és nem arra, hogy az ország rövid idő alatt letérdeljen – jelentette ki Kompország című műsorunkban Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója. A közgazdász leszögezte: sok, igazán komoly szankciót még nem vetett be a Nyugat. Tény, hogy ha Oroszország bankrendszerét rövid idő alatt két vállra akarnák fektetni, akkor azt képesek lennének megtenni, eddig azonban mégsem tették.
Szalay-Berzeviczy Attila beszélt arról is, hogy:
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.01.24.
Nem igaz, hogy nem működnek az Oroszország elleni szankciók. Azok működnek, de az eddig bevezetett intézkedések csak arra jók, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági hátterét, és nem arra, hogy az ország rövid idő alatt letérdeljen – jelentette ki Kompország című műsorunkban Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója. A közgazdász leszögezte: sok, igazán komoly szankciót még nem vetett be a Nyugat. Tény, hogy ha Oroszország bankrendszerét rövid idő alatt két vállra akarnák fektetni, akkor azt képesek lennének megtenni, eddig azonban mégsem tették.
Szalay-Berzeviczy Attila beszélt arról is, hogy:
- Bevetne-e nyers katonai erőt Trump?
- Kit tekint első számú ellenfelének az amerikai elnök?
- Kit tekint első számú ellenfelének az amerikai elnök?
- Oroszország nagyhatalom vagy csatlós?
- Van-e reális esélye annak, hogy Oroszország atomfegyvert vet be?
- Hibázott-e a Nyugat, amikor azt gondolta, hogy a Szovjetunió felbomlásával vége az orosz fenyegetésnek?
- Lehetnek-e még nagyhatalmi ambíciói Európának?
- Mekkora csapással érne fel a magyarok számára, ha hazánk kilépne az Európai Unióból?
- Miért akarja Trump megszerezni Grönlandot?
„NAGYON ÚGY NÉZ KI, EZ A MÉRÉS ÚGY VAN BEÁLLÍTVA, HOGY A SZAKKÉPZÉS FELÉ TERELJE A TANULÓKAT”
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2025.01.25.
Gyakran nem a diákok érdeklődésének megfelelő továbbtanulási irányokat ajánl az Oktatási Hivatal online pályaorientációs kérdőíve, amit a nyolcadikosoknak minden évben kötelezően ki kell tölteniük – erről számoltak be többen a Szülői Hang Közösségnek.
Volt, aki arról írt, hogy a kérdőív kitöltése után gyermekének bányaipari szakképzést ajánlott első helyen a rendszer, ami “nem is állhatna tőle messzebb”. Volt olyan tanuló, akit egészségügyi pályára irányítana a rendszer, miközben nem szereti a természettudományos tantárgyakat. Egy másik szülő úgy fogalmazott: gyermeke a kérdőív eredménye szerint “katona vagy asztalos lehet” - végül gimnáziumban tanul tovább.
A többi visszajelzés is lényegében arról szól, hogy egyáltalán nem olyan területeket, továbbtanulási irányokat ajánlott a rendszer,
amelyek az érintett gyerekeket érdekelnék, és sok esetben a szakképzést ajánlotta a gimnáziumi továbbtanulás helyett.
A 2020-ban bevezetett pályaorientációs vizsgálatot a 2024/2025-ös tanévre vonatkozóan tavaly szeptember 17-e és október 9-e között kellett megszervezniük az iskoláknak. A diákoknak egy 86 tételből álló online kérdőívet kell kitölteniük, amelyek a tanulók érdeklődésére, képességeire, kompetenciáira fókuszálnak. A rendszer ezeket elemezve ajánl különböző továbbtanulási irányokat...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2025.01.25.
Volt, aki arról írt, hogy a kérdőív kitöltése után gyermekének bányaipari szakképzést ajánlott első helyen a rendszer, ami “nem is állhatna tőle messzebb”. Volt olyan tanuló, akit egészségügyi pályára irányítana a rendszer, miközben nem szereti a természettudományos tantárgyakat. Egy másik szülő úgy fogalmazott: gyermeke a kérdőív eredménye szerint “katona vagy asztalos lehet” - végül gimnáziumban tanul tovább.
A többi visszajelzés is lényegében arról szól, hogy egyáltalán nem olyan területeket, továbbtanulási irányokat ajánlott a rendszer,
amelyek az érintett gyerekeket érdekelnék, és sok esetben a szakképzést ajánlotta a gimnáziumi továbbtanulás helyett.
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK TRUMP ELSŐ HETÉRŐL ÉS AZ ELSŐ HUMOROS POSZT-HOLOKAUSZTFILMRŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.25.
Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.25.
Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi változata a hét nagyobb anyagaival, fontosabb tudnivalóival. (Vannak másfajta hírleveleink is.)
A második ciklus
Hétfőn iktatták be Donald Trumpot, aki korábban azt ígérte, csak az első napján lesz diktátor, ami eddig tulajdonképpen egész jól sikerült is neki. Beszédében új aranykort ígért, miközben vészhelyzeteket hirdetett, és egy rakás nagy hatású elnöki rendeletet írt alá. Például:
- elhagyta a párizsi klímaegyezményt, hogy amerikai olajjal áraszthassa el a világot;
- kegyelmet adott a capitoliumi zavargások közel 1600 résztvevőjének;
- feloldotta a két Kennedy és a Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos akták titkosítását
- és megpróbálta terrorszervezetnek minősíteni a mexikói drogkartelleket, folytatva korábban megkezdett háborúját a drogok ellen.
Barack Obama 2016-ban még egy tál bún cha felett arról beszélt Vietnámban, hogy minden rendben lesz. Trump győzelme kellett ahhoz, hogy egyre többen kezdjenek el azon spekulálni, hogy talán véget ért a minden rendben kora, és igazából az a mémkutya vagyunk a lángoló házban, aki debil vigyorral az arcán győzködi magát: This is fine. Trump „Amerika Első” külpolitikája Tábor Áron szerint ezúttal tényleg elhozhatja a liberális világrend végét – az pedig rajta múlik, hogy mi jön utána.
Szankciók
A Szabadság téren egy rakás Trump-hívő közéleti szereplő várta az új elnök hétfői beiktatását – videóriportunkban a résztvevőket kérdeztük. Orbán Viktor is várta a beiktatást, hogy végre vége legyen az orosz-ukrán háborúnak, de az első elnöki hét végéhez közeledve még mindig folynak a harcok. A magyar miniszterelnök minden eddiginél keményebben kritizálta az oroszok elleni szankciókat, vétót lebegtetett, aztán egyszer csak Trump arról posztolt, hogy ha az oroszok nem állnak le a háborúval, Amerika vámokat és szankciókat fog kiszabni rájuk.
Ezután Szijjártó közölte, hogy előbb konzultál az amerikaiakkal a szankciók megvétózásáról. A szankciók meghosszabbítására egyhangúlag kellene rábólintani, ez péntekig nem történt meg, úgyhogy a döntés biztosan csúszik a jövő hétfői külügyminiszteri találkozóig.
Bomba
Csütörtök reggel többszáz magyar iskolában maradt el az oktatás bombariadó miatt, miután ismeretlen címről köremailben fenyegették meg az intézményeket. Megírtuk, hogy a bombafenyegetésekhez használt e-mail címmel előbb az orosz Yandexre regisztráltak, aztán pornóoldalakra.
Bár többen is kifogásolták a rendőrség vizsgálati eljárását, az Országos Rendőr-főkapitányság végül 313 intézmény átkutatása után arra jutott, hogy mindenki biztonságban érezheti magát, az emailek mögött nincs valós veszély.
Momentum
„Szerintem a Momentum legnagyobb problémája nem az, hogy nem dolgozik, hanem az, hogy a DK-t nem tudta lenyomni. Emiatt lehetnek sokan a legidegesebbek ránk. Ezért vagyunk most friendzone-ban: nem utálnak minket, de másra vágynak” – mondta Tompos Márton pártelnök interjúnkban, amelyből kiderül, mit hibáztak a múltban, és hogy mik a párt céljai a jövőben
.
Rákosrendező
Napról-napra egyre érdekesebb fejleményeket hozott a rákosrendezői pályaudvar környékének, a Budapest rozsdaövezeti aranytartalékának számító 85 hektáros területnek a hasznosítása körüli háború. A Főváros bejelentkezett, hogy elővásárlási jogával élve elhappolná a területet az arab befektetők elől, ami a kormány szerint azért nem lehetséges, mert tavaly már átadták a terület feletti döntés jogát az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának. Karácsony Gergely perre menne, de ha nyer, még Habony Árpád és Garancsi István kigáncsolhatja az utolsó pillanatban.
Körszálló
Szily László gyakran sétáltat kutyát a Körszállóból látható panorámában, szereti is az épületet, de egészen mostanáig nem volt még a belterében. Mivel nemsokára lerombolják, megragadta az alkalmat, és bejárta a bravúros építészeti-térszervezési megoldásokban gazdag hotelt.
Brutalista
Jancsó Dávidot Oscarra jelölték, összesen 10 jelölést kapott a Magyarországon forgatott, magyar témájú Brutalista, amelyről Szily László azt írta, hogy ez volt az első humoros poszt-holokausztfilm, még ha nem is feltétlenül annak szánták: „Olyan radikális szexes és zsidós poénokkal, amik némelyikét a Charlie Hebdóban sem mernék leközölni.”
Szerzetes a bíróságon
2017 őszén Pion István írt egy cikket egy azóta már megszűnt lapba, amelyben utalt rá, hogy iskolás korában egy pap zaklatta. Hosszú és kanyargós út vezetett innen az Alkotmánybíróságig, amely 2024. februári határozatában elutasította a zaklatással vádolt pap igényét, és kimondta, hogy egyházi szervnek írt bejelentésben nem lehet személyiségi jogot sérteni.
Podcast
Itt az év eleje utáni kiábrándulás, a legtöbben már visszacsúsztak a gödörbe, amiben tavaly letették a munkát. Az eheti Tyúkólban megnéztük, hogy van-e kiút.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)