TRUMP ÉS A BREXIT DÖBBENTETTE RÁ A VILÁGOT, HOGY AZ ÁLHÍREKET FEGYVERKÉNT IS LEHET HASZNÁLNI - INTERJÚ REBECCA MACCINONNAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.02.09.

Az arab tavasz után hamar kiderült, hogy nem lesznek Facebook- és Twitter forradalmak, hiszen a diktátorok is megtanulták, hogyan üssenek vissza és használják saját céljaikra az internetet. Ám azóta kiderült, hogy a baj ennél is nagyobb: a Snowden-botrány óta tudjuk, hogy az amerikai kormány is széles körben megfigyel embereket. Az álhírek megállíthatatlannak tűnő terjedése pedig választások eredményét is befolyásolhatja. A korábban megmentőként tisztelt internetes óriáscégekről pedig egyre többen tudják, hogy jó pénzért eladják személyes adatainkat a reklámozóknak, miközben elszipkázzák a hirdetési bevételeket a sajtótól. “Sokan elkeseredtek ezek miatt, kedvüket vesztették” mondta a múlt héten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadásában Rebecca MacKinnon, az internet és politika viszonyának szakértője. MacKinnon szerint azonban semmi sincs veszve: egyszerűen fel kell ismerni, hogy az internet is a való világ része, amit rosszakaratú emberek megpróbálnak kihasználni. Ezért az egyes államokat szabályozó törvényekhez hasonlóan meg kell alkotni az internet törvényeit is – ehhez pedig szükség van a felhasználók legitimációjára, és az új internetes birodalmak felett uralkodó Szilícium-völgyi kiskirályoknak is le kell mondaniuk a hatalmuk egy részéről.

Az internettel jelenleg rengeteg probléma van – megfigyelhetnek minket rajta a kormányok, a közösségi oldalak eladnak minket a reklámozóknak és nyakló nélkül terjednek az álhírek. Melyik ezek közül a legsúlyosabb? Mi az, amely miatt a téma szakértői nem tudnak aludni?

Engem alapvetően az aggaszt, hogy kik és hogyan használják ki a hatalmukat a digitális világban és hogy politikusok, vezetők használják ki a digitális technikát és a kommunikációt arra, hogy hatalmat gyakoroljanak mások felett. Itt két fő téma van, az egyik a szólásszabadság, a másik pedig a magánszférához való jog, és az a kérdés, az internetes cégek hogyan segítik elő ezeknek a jogoknak a megsértését, illetve védelmét. Persze nincs korlátlan szólásszabadság és tökéletesen titkos magánélet. A kérdés az, milyen szabályok határozzák meg, hogy ezek a jogok mikor sérülhetnek. Ezeket a korlátokat azoknak az embereknek az egyetértésével kell meghozni, akiknek majd szabályozza az életét, és az emberi jogok elveire kell épülniük. Ha valaki korlátozni akarja a szólásszabadságomat vagy a magánszférám titkosságát, akkor annak kell, hogy legyen egy egyértelmű, szükséges indoka és arányosnak kell lennie. Az, ha egy kormány folyamatosan mindenki internetes kommunikációját figyelni akarja, az nem arányos...

ITT OLVASHATÓ