2018. június 25., hétfő

A PARASZTBÁCSI ÉS A ZSIRÁF

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.25.


...Magyar újságíró - ugye tudják - nem a tehetség hiánya miatt nem lehet soha hiteles, hanem a médiára települő magyar politika miatt. Bocsánat, hogy a saját példámmal jövök, dehát azt ismerem legközelebbről, én mindig tartózkodtam attól, hogy a híralapú újságírásnak akár csak a közelébe kerüljek (egyetlen egyszer foglalkoztam külpolitikával, amikor a volt főszerkesztőm befogadott a Szabad Földhöz, mert valamiből élnem kellett, mivel már mindenhonnan ki voltam tiltva és a Központi Bizottság tárgyalta a politikai megbízhatatlanságomat, akkor Eck Gyula azt találta ki, hogy olasz, német, francia és angol lapokból fordítsak a nyugati világról szóló "kis színeseket", azaz lényegében bulvárhíreket), csináltam mindent, aminek nem volt köze az aktualitáshoz, de a politika így is mindenhol megtalált. Sűrűn jártam raportra, pedig - még egyszer - nem dolgoztam hírrel. Akkor mit tehetett volna bárki, akinek az volt a napi kenyere, akinek hazudnia kellett, mást nem tehetett? Engem csak havonta egyszer-kétszer rendeltek be a különböző szintű pártszervek, én csak nem hallgattam el olyan tényeket, adatokat, amiket kellett volna - mondjuk minden "testvér" rádióban tudták, hogy engem "úrnak" kell szólítani, minthogy nem vagyok elvtárs (nem vagyok párttag), vagy egy másik példa, a március 15-ről szóló műsoromban a teljes szövegű 12 pontot olvastattam be, nem a miskároltat (lásd: "Unió Erdéllyel"), ráadásul Darvas Ivánnal, akiről mindenki tudhatta, hogy 56-os elítélt, és így tovább. De nekem nem kellett hazudnom.
Na jó. A hitelességhez persze még sok más is hozzá tartozik, hitelesnek lenni még egy tízmilliós országban is nehéz. De politikai újságíróként lehetetlen volt. 1990-ig. Azóta más a helyzet. Ha nem bánják, azt most nem elemzem, hányféleképpen hányfelé kellett hazudni, ha valaki ebből a mesterségből akart megélni, nem igazán számít a véleményem, nem ismertem ki magam, azt az egyet tudom, hogy az alkalmazkodóképesség aranyat ért, meg hogy az nekem nem megy.
2010. óta tiszta a képlet: nincs Rádió (amelyik annak nevezi magát, az azt hiszi, a modulált hangok éterbe küldése már elég, hogy rádiónak nevezze magát) és nincs Televízió, akik az ilyen című intézményekben töltik az idejüket, azoknál nem a hitelesség a számon kérendő fogalom. Egy zsiráf alkalmazása nagyot lendítene a helyzeten.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.