Szerző: nepszava.hu
2018.10.24.
A 2008-as gazdasági válság idején körülbelül 318 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra. Ehhez hozzáadódott 110 milliárd forint lakossági hozzájárulás, vagyis az az összeg, amit a vényköteles, támogatott gyógyszerekért az emberek a patikában kifizettek. A második Orbán-kormány 2010 után azzal szembesült, hogy a kiadások két év alatt 38 milliárd forinttal nőttek, ezért a Széll Kálmán-tervben már úgy számoltak: 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forint megtakarítást kell elérni. A lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt gyógyszert, ennek 27 százaléka volt az állami támogatású. Az OECD adatai alapján 2010-ben az egészségügyi kiadások egyharmadát (33 százalékát) jelentette Magyarországon a gyógyszerre költött összeg. A Visegrádi-tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6 százalék volt. Az egészségügy egészét tekintve az is látszik, hogy hazánkban 2010-ben az egészségügyi kiadások 67 százalékát fedezte az állam, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákia átlagosan 75,6 százalék az arány – tehát a magyar állam már akkor is „kikényszerítette” a lakosságból, hogy a pénztárcájába nyúljon, ha meg akar gyógyulni.
Bár jelentős forráskivonást harangozott be, a Policy Agenda elemzése szerint a kormány valójában nem csökkentette érdemben a gyógyszerkassza kiadási oldalát. Olyannyira nem, hogy 2017-ben már 340 milliárd forintba került a járóbetegek gyógyszertámogatása, ami 2008-hoz képet 22 milliárd forinttal magasabb, míg 2011-hez képest is csak 5 százalékkal kevesebb. Közben az emberek rákényszerülnek, hogy egyre mélyebben nyúljanak bele a zsebükbe, hiszen 2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.