2019. március 5., kedd

PROFESSZOROK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.03.01.


...A világ persze romlik, benne Magyarország – különösen, ami Polt parlamenti loholásáról jut eszembe. Ahol most ő lihegve átgázolt, ott ugyanolyan tisztségben egykor Györgyi Kálmán élte napjait. Hagelmayer István volt a Számvevőszék elnöke, Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezek a nevek létező, hatalommal szembeni ellensúlyt jelenítettek meg. Mint minden halandónak, nyilván voltak emberi gyengeségeik, de nem volt kétség, hogy hivatalukat a köz érdekében, saját több évtized alatt szerzett tekintélyükkel gyakorolták. Ebben a struktúrában Polt Péter, Handó Tünde vagy Domokos László nem egyszerűen szakmai színvonalzuhanás, de intellektuális hanyatlás is, nem beszélve szoros és hosszú időre visszanyúló pártkötődéseikről. Mély politikai kulturálatlanságra utal, hogy ilyen embereket olyan időben neveznek ki független szervezetek élére, amikor soha nem tapasztalt töménységben terül szét az országban az össznépi gyanú és bizalmatlanság. Úgy gondolom, Györgyi, Hagelmayer vagy Solt nem is volna beilleszthető abba a koszlott politikai környezetbe, amit mára kialakított és most kevélyen ural az a gyülevész társaság, amit Fidesz–KDNP-nek hívnak. Főnökük, a regnáló miniszterelnök nagyívű tervei között a tízes évek elején még kiemelt helyen szerepelt a Kárpát-medencei magyarság kulturális-szellemi egységesítése, de ma már tudni, arra is képtelen, hogy az ország határain belül élőket hozza közelebb egymáshoz, hát még arra, hogy a saját maga keltette politikai fölfordulást konszolidálja. A hazai káosz után nagyobb körletben tekint végig: az uniót szándékozik reformálni...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.