Szerző: LAKNER DÁVID
2019.06.11.
Eközben az írót a nagyon is jól ismert zsarnokságok, kelet-közép-európai rezsimek története is foglalkoztatja. Elvégre maga is Nicolae Ceaușescu Romániájában nőtt fel, volt mit megtapasztalnia az erdélyi szerzőnek, míg 1988-ig Magyarországra nem költözött. Rendszerújra című kötetében egyesül múlt és jövő, elnyomás és elnyomás: épp az időtlenség, a rendíthetetlenség látszata köti össze ezeket. Diktatúrák sajátja, hogy elsőként arról győznek meg bennünket, minden ellenállás felesleges, hiszen belátható életünket az ő hatalmuk alatt fogjuk leélni. Aztán egy pillanat alatt omlik össze minden, mi pedig el sem tudjuk hinni, hogy ilyen egyszerű lenne ez az egész. Hiszen tegnap még azt hittük, így fogunk megöregedni!
Nem is kell feltétlen tudnunk, mikor játszódnak a Rendszerújra novellái. Ahogy a hasonló műveknél megszokhattuk, a technológiai fejlettség elárulja, hogy a „szép új jövő” beköszöntött. Persze, ha a disztópikus elképzelések jellegükben közel is állnak egymáshoz, mégis mindenki másképp nyúl hozzájuk. Vonnegut például zseniális humorral, míg mások iszonyattal teljesen mutatják be a gépesítés-gépiesedés újabb fokozatait...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.