Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.20.
A Reuters figyelmét sem kerülte el, hogy a magyar kormány – egész pontosan a fővárosi kormányhivatal – kötelezte a Meseország mindenkié című könyv kiadóját, a Labrisz Egyesületet: tájékoztassa a vásárlókat arról, hogy „a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg”. Ennek hiánya ugyanis a hivatal szerint megtéveszti a fogyasztókat.
A tudósítás kitér arra, hogy az antológián belül néhány mese valóban ilyen témájú, a szerzők szerint azzal a célzattal, hogy a legkülönbözőbb hátterű emberek iránti tiszteletre tanítsa a gyerekeket. Vannak azonban a könyvben olyan történetek is, amelyek másféle kisebbségekhez tartozókat láttatnak kedvező színben, így a romákat, illetve a fogyatékkal élőket. Hófehérke például sötétbőrű.
A Labrisz és egy vele szövetséges melegjogi csoport közölte, hogy beperli a kormányt, mert a rendelkezést diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek tartja.
Szájer ügye után is maradt a homofób politika
A Reuters megállapítja: a magyar kormány saját jobboldali napirendi pontjai közt centrális helyet biztosít a melegekkel szembeni ellenségeskedésnek. Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök tavaly egyre ellenségesebb retorikát kezdett alkalmazni, és vágott bele ilyen politika megvalósításába az LMBT-csoportokkal szemben, hasonlatosan Lengyelországhoz – írja a hírügynökség, és emlékeztet arra: megtiltották, hogy a hivatalos személyi okmányokban elismerhető legyen a nemváltás, majd pedig azt a módosítást fűzték az alkotmányhoz, hogy „az apa férfi, az anya pedig nő”.
Utal a Reuters arra is, hogy Orbán homofób politikáját hátrányosan érintette az a tavaly decemberi eset, amikor az Európai Parlament egyik vezető fideszes képviselőjét Brüsszelben a járványügyi korlátozások közepette, melegorgiáról menekülőben kapták rajta, és kábítószer is volt nála.
Trump egy feje tetejére állított világot hagyott hátra
Bizonyos, hogy feszült lesz Orbán Viktornak, a migrációellenes magyar miniszterelnöknek a viszonya az új amerikai elnökkel – írja a New York Times abban az elemzésében, amely a Donald Trump által Joe Bidenre hagyott külpolitikai örökség jellegéről értekezik.
Ez az örökség a lap szerint egy feje tetejére állított világ. „Amerikára most nem vetül fény, de az sohasem volt jó elgondolás, ha valaki arra játszott, hogy ez az ország nem képes újra feltalálni önmagát” – fogalmaz az elemző, Roger Cohen. Az írást az az emlékezetes és nagyon beszédes fotó illusztrálja, amely a 2018-as kanadai G7-es csúcsértekezleten készült: Trump az asztalnál ül, és meglehetősen bárgyú tekintettel hallgatja a vele szemben álló, igen feszült arcú Emmanuel Macron francia elnök érvelését, miközben Angela Merkel német kancellár kezével az asztalra támaszkodik, és megütközve néz Trumpra. Merkel mellett a komor pillantású Abe Sindzó akkori japán kormányfő. A képaláírás szerint a Trump által hirdetett szlogen, az „Amerika az első” más nemzeteket is arra ösztönzött, hogy saját magukat vegyél előre.
Az elemző úgy fogalmaz, hogy Trump szeszélyes kitörései elfogadhatatlanok – ha éppen nem sértőek – voltak a szövetségesek számára. De az olyan versenytársakat is, mint Kína vagy Oroszország, szintén elbizonytalanította az elnök ide-oda ingadozása. Trump egyébként 2016-ban maga is azt mondta: Amerikának kiszámíthatatlanabbnak kell lennie. Ehhez hű is maradt - jegyzi meg a New York Times.
Trump öröksége nem ígér jó viszonyt Biden és Orbán között
A cikk megállapítja, hogy Trump nacionalizmusának így is voltak a végsőkig kitartó támogatói, így az izraeliek többsége, akik kedvelték, hogy az amerikai elnök feltételek nélkül támogatja őket, valamint az az autokráciára törekvő magyar, illetve brazil vezető, aki a liberális demokráciával szembeni ellenforradalom karizmatikus vezetőjét látta Donald Trump személyében. A tavaly novemberi elnökválasztás előtt az izraeliek 70 százaléka mellette állt, hiszen ő elutasítóan viszonyult a palesztinok ügyéhez, és segített Izraelnek abban, hogy normalizálja kapcsolatait számos arab országgal. Másutt inkább ideológiai okai voltak Trump támogatottságának. Ő testesítette meg a lázadást az olyan berendezkedésként jellemzett nyugati demokráciákkal szemben, ahol a család, az egyház, a nemzet, a házasság és a nemek hagyományos felfogása úgymond halálra ítéltetett. Ellenezte a tömeges migrációt, a sokféleséget és a fehér férfidominancia szétporlasztását.
Jair Bolsonaro nacionalista brazil elnök az állította, hogy az amerikai elnökválasztáson voltak, akik háromszor, négyszer szavaztak, sőt, holtak is voksoltak. Jól példázza, hogy miként szolgál Trump mintaként az autokratáknak: Bolsonaro megkérdőjelezte a brazil választási rendszert is – olvasható a New York Timesban.
A cikk Orbán Viktorral kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a magyar miniszterelnök tavaly a Reutersnek adott interjújában kijelentette: a demokraták „morális imperializmust” kényszerítettek a világra. Bár Orbán gratulált Bidennek, viszonyuk a New York Times szerint feszültnek ígérkezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.