ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS: ÖRÖK ÉLET, INGYEN SÖR?

HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.10.16.

Egy pedagógus teljesítményét nem az ingyenmunkához, hanem a valóban mérhető elvárásokhoz kellene kapcsolni. Erről beszélt a Hírklikknek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, miután megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra. Összesen 24 192 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely az előző tanévben első alkalommal vállalt teljesítmények értékelése után járt volna – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból. A pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a legmagasabb, vagyis a kiemelkedő teljesítményszintet. A pedagógus-szakszervezetek és civil szakértők rendre figyelmeztetnek arra, hogy az iskolákban továbbra is kevés a tanár, így minden olyan intézkedés, amely nem ösztönző, az inkább büntető vagy kiszolgáltatottságot erősíti, elvándorlási hullámhoz vezethet.

Egyre többen mondják, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer igazságtalan és ezért újabb szög lehet a magyar iskolarendszer koporsójában. Egyetért ezzel?

Nem fogalmaznék ilyen szélsőségesen. Teljesítményértékelés más országokban is van, de az biztos, hogy ennyire szubjektív szempontrendszerről máshol nem hallottam. Hozzáteszem, 2010 előtt is lehetőségük volt az iskolák igazgatóinak, hogy a legjobb tanárok munkáját külön is elismerjék, de „leánykori nevén” ezt minőségi bérpótléknak hívták. Amikor az iskolák még önálló gazdálkodó szervezetek voltak, akkor bizony élt az intézményvezetés ezzel a lehetőséggel, és kaptak is mindenféle jutalmat a kollégák. De akkor ez a pénz nem épült be a bérükbe, csak egy-egy év kiemelkedő munkájának szólt. Most, ha valakinek az adott évben jól jön ki a lépés, mondjuk több diákot is sikeresen fel tud készíteni a tanulmányi versenyre és onnan jó eredménnyel térnek vissza, a megítélt béremelés beépül az illető bérébe.

Onnantól kezdve „örök élet és ingyen sör”?

Így is fogalmazhatnék. Ez az éves munkát minősítő béremelés beépül a fizetésbe, és innentől kezdve, már a következő emeléseknél, amelyek általában százalékosan történnek, mindig jóval magasabb béremelést fog generálni. Amikor a minisztériumi egyeztetéseken szóvá tettük, hogy ez iszonyúan nagy egyenlőtlenségek forrása lesz, süket fülekre találtak az észrevételeink. Arról nem beszélve, hogy micsoda nagy kiszúrás a kollégákkal az, hogy a teljesítményük értékelésének fontos elemét képező három többletvállalást már az év elején be kell jelenteniük, ezzel gyakorlatilag legalizálják azt a többletmunkát, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban, és amiért természetesen a többletpénz sem az adott tanévben fizetik ki. Úgy kellett az idén is vállalást tenniük, hogy még nem tudták konkrétan, az előző évi munkájukért kaptak-e, és ha igen, akkor mekkora összeget. Ez is teljesen nonszensz. Mutassanak a versenyszférában olyan munkavállalót, akinek azt mondja a főnöke, hogy figyelj ide, majd, ha ezt meg ezt megcsinálod, de a másik kollégád nem kap tőlem több pontot az én számításaim szerint, akkor jövőre kifizetem neked. Tételezzük fel, hogy minden érintett pedagógus lelkiismeretesen el is végzi a magára kiszabott túlmunkát, azzal a meggyőződéssel, hogy ha tisztességgel eleget tett a vállalásának, akkor majd az intézmény vezetője és a KK a béremeléshez feltételként szabott minimális 80 pontot meg is ítéli majd érte...

ITT OLVASHATÓ